239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet
239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet
a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről
A Kormány a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés f) és h) pontjában, a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 53. §-ának a) és i) pontjában és – a 12. § (1) bekezdés b) pontja tekintetében – az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény 6. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1)1 E rendelet határozza meg Magyarország területén a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeit és a szálláshely-üzemeltetés bejelentésének rendjét.
(2) Nem tartozik e rendelet hatálya alá a nem szálláshely-szolgáltatás rendeltetésű ingatlan tartós tartózkodás céljából történő használatba adása lakásbérlet, házbérlet, albérlet vagy ágybérlet keretében.
2. §2 E rendelet alkalmazásában:
1. ágy: a szálláshely szobáiban elhelyezett (pihenést vagy alvást biztosító) fekvőhely, amely – tipikusan ágykeretből és matracból áll – méretétől függően egy vagy két fő részére alkalmas férőhely,
2. egyéb szálláshely: nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített épületben, de szálláshely-szolgáltatási céllal és nem magánszemély vagy nem egyéni vállalkozó által hasznosított, önálló rendeltetési egységet képező épületrész, ahol az egy szobában található ágyak külön-külön is hasznosításra kerülhetnek, illetve a szobák száma legfeljebb huszonöt, és az ágyak száma legfeljebb száz,
3. falusi szálláshely: a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény 1/3. mellékletében (a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet parti és partközeli településeinek jegyzéke) nem szereplő települések, valamint a természetes gyógytényezőkről szóló külön jogszabály alapján törzskönyvezett gyógyhelyek kivételével az 5000 fő alatti településeken, vagy a 100 fő/km2 népsűrűség alatti területeken található olyan magánszálláshely vagy egyéb szálláshely, amelyet úgy alakítottak ki, hogy abban a falusi életkörülmények, a helyi vidéki szokások és kultúra, valamint a mezőgazdasági hagyományok komplex módon, adott esetben kapcsolódó szolgáltatásokkal együtt kerüljenek bemutatásra,
4. kemping: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített, külön zárt területen működő szálláshelytípus, amelyben szállás céljából a vendégek és járműveik számára elkülönült területet (a továbbiakban: területegység), illetve üdülőházat (a továbbiakban együtt: lakóegység) és egyéb kiszolgálólétesítményeket és szolgáltatásokat [így különösen: tisztálkodási, mosási, főzési, egészségügyi célokat szolgáló vizesblokk, energiaellátás, digitális információ (WIFI), portaszolgálat] biztosítanak, és amely legalább kilenc lakóegységgel rendelkezik,
5. közösségi szálláshely: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben az egy szobában található ágyak külön-külön is hasznosításra kerülnek, s ahol az e célra hasznosított szobák száma legalább három, az ágyak száma legalább tizenkettő,
6. magánszálláshely: az a nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából, magánszemély vagy egyéni vállalkozó által hasznosított lakás vagy üdülő, illetve azok egy lehatárolt részének és hozzátartozó területének hasznosítása, ahol a szobák száma legfeljebb nyolc, és az ágyak száma legfeljebb tizenhat,
7. panzió: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben a szálláshely szolgáltatása mellett a reggeli szolgáltatás kötelező, és ahol a hasznosított szobák száma legalább hat, de legfeljebb huszonöt, az ágyak száma legalább tizenegy,
8. szálláshely ágyainak a száma: a szálláshely szobáiban elhelyezett fekvőhelyek számának összessége azzal, hogy a két vendég részére alkalmas fekvőhely két ágynak számít,
9. szálláshely befogadóképessége: a szálláshelyen a vendégek egyidejű elszállásolására rendelkezésre álló férőhelyek száma azzal, hogy a maximális férőhely szám a szálláshely ágyai számának és az ideiglenesen elhelyezett vendégek elszállásolására alkalmas ágyak (pótágy) számának összessége,
10. szálláshely szobáinak összessége: a szálláshely vendégek elszállásolására alkalmas szobáinak az összessége,
11. szálláshely: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 2. § 22. pontjában meghatározott fogalom,
12. szálláshely-kezelő szoftver: a szálláshely-szolgáltató által kötelezően használt olyan informatikai program, mely a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ számára adatok továbbítására alkalmas,
13. szálláshely-szolgáltatás: a Kertv. 2. § 23. pontjában meghatározott fogalom,
14. szálloda: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben a szálláshely és reggeli szolgáltatása mellett egyéb szolgáltatásokat is nyújtanak a szálláshely-szolgáltatás keretében, és ahol a hasznosított szobák száma legalább tizenegy,
15. szoba: a szálláshely azon önállóan értékesíthető, egyedi hozzáféréssel rendelkező egysége, amely egy vagy több helyiségből áll, és egy vagy több vendég egyidejű elszállásolására alkalmas. Kemping és üdülőháztelep szálláshelytípus esetén a szoba megfelelője a lakóegység vagy a területegység,
16. üdülőháztelep: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából, közművesített területen létesített szálláshelytípus, amelyben a vendégek részére a szállást különálló épületben vagy önálló bejárattal rendelkező épületrészben (üdülőegységben) nyújtják, amennyiben az e célra hasznosított szálláshelyek száma eléri a hármat, függetlenül a szobák vagy ágyak számától.
3. § (1)3 A Kormány a Kertv. 6/D. §-a, 6/G. § f) pontja és a szálláshely-szolgáltatási tevékenységgel összefüggésben a Kertv. 9. §-a tekintetében kereskedelmi hatóságként a szálláshely fekvése szerinti illetékes települési önkormányzat, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzőjét, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyzőt (a továbbiakban: jegyző) jelöli ki.
(2) A Kormány a szálláshely-szolgáltatási tevékenység tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolgtv.) szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a jegyzőt jelöli ki.
3/A. §4 A fővárosi és megyei kormányhivatal e rendelet alapján ellátott feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. § f)–i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a turizmusért felelős miniszter gyakorolja.
4. §5 (1)6 Szálloda szálláshely-üzemeltetési tevékenység csak olyan szálláshelyen folytatható, amely megfelel az 1. melléklet 1/A. részében foglalt követelményeknek.
(2)7 Panzió szálláshely-üzemeltetési tevékenység csak olyan szálláshelyen folytatható, amely megfelel az 1. melléklet 2/A. részében foglalt követelményeknek.
(3)8 Kemping szálláshely-üzemeltetési tevékenység csak olyan szálláshelyen folytatható, amely megfelel az 1. melléklet 3/A. részében foglalt követelményeknek.
(4)9 Üdülőház szálláshely-üzemeltetési tevékenység csak olyan szálláshelyen folytatható, amely megfelel az 1. melléklet 4/A részében foglalt követelményeknek.
(5)10 Közösségi szálláshely szálláshely-üzemeltetési tevékenység csak olyan szálláshelyen folytatható, amely megfelel az 1. melléklet 5/A. részében foglalt követelményeknek.
(6)11 Egyéb szálláshely szálláshely-üzemeltetési tevékenység csak olyan szálláshelyen folytatható, amely megfelel az 1. melléklet 6/A. részében foglalt követelményeknek.
(6a)12 Magánszálláshely szálláshely-üzemeltetési tevékenység csak olyan szálláshelyen folytatható, amely megfelel az 1. melléklet 7/A. részében foglalt követelményeknek.
(7)13 Egy szálláshelyen csak egy típusú szálláshely- üzemeltetési tevékenység folytatható. A kempingben üzemeltetett üdülőház esetében – az üdülőházra vonatkozóan – az 1. melléklet 4/A. részében foglalt követelményeket is teljesíteni kell.
5. § (1)14 A szálláshely-szolgáltatásnak folyamatosan meg kell felelnie a 4. §-ban meghatározott követelményeknek, továbbá – az adott szálláshelytípustól függően – az 1. melléklet 1–7. pontjának B) alpontjaiban meghatározott követelményeknek.
(2)15 Ha a kemping területén csak üdülőházakat üzemeltetnek, az e célra hasznosított szálláshely elnevezésében az üdülőháztelep megjelölést kell használni, ha az e célra hasznosított szálláshelyek száma eléri a hármat.
(3)16 A szálláshely-szolgáltatás olyan szálláshelyen folytatható, amely rendelkezik szálláshelykezelő szoftverrel.
6. § (1)17 A bejelentés az alábbi adatokat tartalmazza
a) a szálláshely-szolgáltató nevét, címét, illetve székhelyét,
b)18
c)19 a szálláshely-szolgáltató adóazonosító számát, statisztikai számjelét,
d) a szálláshely címét, helyrajzi számát, helyszínrajzát,
e) a szálláshely befogadóképességét:
ea) a vendégszobák, továbbá – kemping esetén – területegységek száma, és
eb) az ágyak száma,
f) a szálláshely használatának jogcímét,
g) a szálláshely elnevezését,
h)20 azt, hogy a szálláshely-szolgáltatási tevékenységet mely szálláshelytípus tekintetében kívánja folytatni,
i) azt, hogy a szálláshely-szolgáltató a szálláshelyen kíván-e élelmiszert, élelmiszer-nyersanyagot előállítani, felhasználni vagy forgalomba hozni,
j)21 azt, ha a szálláshely-szolgáltató helyszíni szemle tartását kéri.
(2)22 A bejelentéshez mellékelni kell
a) nem a kérelmező tulajdonában lévő szálláshely esetében a szálláshely használatának jogcímére vonatkozó igazoló okiratot vagy annak másolatát a tulajdoni lap kivételével,
b) haszonélvezet esetében – ha nem a tulajdonos vagy a haszonélvező a szálláshely-szolgáltató – a haszonélvező hozzájárulását igazoló okiratot,
c) közös tulajdonban álló szálláshely esetében, ha nem valamennyi tulajdonostárs a szálláshely-szolgáltató, a tulajdonostársak hozzájárulását igazoló okiratot,
d)23 a szálláshelykezelő szoftver meglétét igazoló dokumentumot.
7. §24 A jegyző szálláshely-szolgáltatási tevékenységgel összefüggésben – a magánszálláshely kivételével – a hatósági ellenőrzés lefolytatása céljából
a) a higiénés és egészségvédelmi, táplálkozás-egészségügyi és dietetikai, az ivóvíz minőségi – ide nem értve a b) pont szerinti esetet –, a települési hulladékkal és nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, valamint a kémiai biztonságra és a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó jogszabályi előírások érvényesítésével kapcsolatban
aa)25 a honvédelmi és katonai célú ingatlanon kívül működtetni kívánt szálláshely esetében – elsőfokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalát,
ab)26 a honvédelmi és katonai célú ingatlanon működtetni kívánt szálláshely esetében – elsőfokú eljárásban a honvédelemért felelős minisztert,
b) ha a szálláshelyen élelmiszert, élelmiszer-nyersanyagot állítanak elő, használnak fel, hoznak forgalomba – az élelmiszer-higiéniai, -biztonsági, -minőségi követelményeknek való megfelelés kérdésében – elsőfokú eljárásban megyei kormányhivatalnak a szálláshely helye szerint illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalát,
c) a 10 fő feletti befogadóképességű szálláshely esetében annak elbírálása kérdésében, hogy a szálláshely a tűzvédelmi követelményeknek megfelel-e
ca)27 – a honvédelmi és katonai célú ingatlanon kívül működtetni kívánt szálláshely engedélyezése esetében – első- és másodfokú eljárásban az első- és másodfokú tűzvédelmi hatóságot,
cb)28 – a honvédelmi és katonai célú ingatlanon működtetni kívánt szálláshely engedélyezése esetében – az elsőfokú hatósági eljárásban a honvédelemért felelős minisztert, valamint
d)29 ha arra az építményre, amelyben a szálláshelyet működtetni kívánják, ugyanarra a rendeltetésre vonatkozóan a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül használatbavételi engedélyt vagy fennmaradási engedélyt nem adtak ki – az általános építésügyi követelményeknek való megfelelés kérdésében –
da) a honvédelmi és katonai célú ingatlanon kívül működtetni kívánt szálláshely engedélyezése esetében az elsőfokú eljárásban az építésügyi hatáskörben eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalt,
db) a honvédelmi és katonai célú ingatlanon működtetni kívánt szálláshely engedélyezése esetében az elsőfokú hatósági eljárásban a honvédelemért felelős minisztert,
e)30 a honvédelmi és katonai célú ingatlanon működtetni kívánt szálláshely esetében a honvédelmi ágazati munkavédelmi követelményeknek való megfelelés kérdésében az elsőfokú hatósági eljárásban a honvédelemért felelős minisztert
a tevékenység megkezdéséről a bejelentés megtörténtéről szóló igazolás megküldésével értesíti.
7/A. §31 (1) A 7. § c) pontjában foglaltakat a magánszálláshely szálláshelytípus esetén is alkalmazni kell.
(2) A jegyző a hatósági ellenőrzés elvégzése érdekében éves ellenőrzési tervet készít.
(3) A jegyző a nyilvántartásba vett szálláshely-szolgáltatót 6 évente legalább egy alkalommal hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi. A jegyző, ha a hatósági ellenőrzés eredményes lefolytatásához ez az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény alapján indokolt, szakértőként a szakterületek ágazati követelményeiért felelős szervek kijelöléséről, valamint a meghatározott szakkérdésekben kizárólagosan eljáró és egyes szakterületeken szakvéleményt adó szervekről szóló 282/2007. (X. 26.) Korm. rendelet 4. §-a alapján elsősorban a Magyar Turisztikai Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaságot rendeli ki.
(4) A (3) bekezdés szerinti hatósági ellenőrzés során a jegyző kiemelten vizsgálja azt, hogy
a) a szálláshely-szolgáltató a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ felé a regisztrációs kötelezettségének eleget tett,
b) a szálláshely-szolgáltató a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ irányába történő adatszolgáltatási kötelezettségének rendszeresen eleget tesz,
c) a szálláshely-szolgáltató eleget tesz az 5. §-ban foglalt rendelkezésnek, és
d) a szálláshely megfelel a bejelentésben foglalt szálláshely-üzemeltetési tevékenységnek e rendeletben foglalt feltételeinek.
(5) A jegyző a (4) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakat elsősorban a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ útján ellenőrzi.
(6) A jegyző értesíti a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetőjét azon szálláshelyekről, amelyek nem rendelkeznek szálláshely-kezelő szoftverrel vagy a hatósági ellenőrzés megállapítása alapján a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központnál nem regisztráltak vagy a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVII. törvény végrehajtásáról szóló 237/2018. (XII. 10.) Korm. rendeletben foglalt adatszolgáltatási kötelezettségüket nem vagy nem megfelelően teljesítették.
(7) A jegyző a tárgyévre vonatkozó ellenőrzési tervét előre, tárgyévet megelőző év december 1. napjáig küldi meg a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetőjének. Az ellenőrzési tervtől történő eltérést minden esetben indokolni szükséges, és az eltérés tényét, valamint annak indokait nyolc napon belül szükséges megküldeni a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetőjének.
(8) A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetője jogosult a jegyző vagy az illetékes hatóság ellenőrzését kezdeményezni. A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetője által kezdeményezett ellenőrzés alapján a jegyző vagy az illetékes hatóság 15 napon belül köteles eljárni.
(9) A hatósági ellenőrzés eredményeként készült jegyzőkönyvet vagy feljegyzést a jegyző a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetője részére a hatósági ellenőrzést követő 15 napon belül megküldi.
(10) Ha a jegyző a tárgyévet megelőző évre vonatkozó éves ellenőrzési tervét határidőben nem küldi meg a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetőjének vagy az éves ellenőrzési terv szerinti ellenőrzési kötelezettségének – ide nem értve azt az esetet, ha a jegyző az ellenőrzési tervtől történő eltérést alátámasztja – akár saját hatáskörben, akár a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetője általi kezdeményezésre nem tesz eleget, akkor az érintett települési önkormányzat az üdülővendégek adott tárgyévet megelőző évi tartózkodási tényideje alapján beszedett idegenforgalmi adóval összefüggésben a tárgyévet követő évben nem veheti igénybe az üdülőhelyi feladatok támogatását.
(11) A turizmusért felelős miniszter minden év április 15. napjáig megküldi az államháztartásért felelős miniszternek és a helyi önkormányzatokért felelős miniszternek a következő évben a (10) bekezdés szerinti támogatáselvonással érintett önkormányzatok listáját.
8. § (1)32 Ha a szálláshely-szolgáltató ugyanazon szálláshelyen egyéb, külön jogszabály alapján engedélyköteles kereskedelmi tevékenységet kíván folytatni, és a bejelentéssel egyidejűleg a külön engedély iránti kérelmét a jegyzőhöz nyújtja be, a jegyző a külön engedélyhez kötött kereskedelmi tevékenységhez szükséges külön engedély kiadására irányuló eljárásban közreműködő hatóságként jár el.
(2)33 A közreműködő hatóság a kérelmet – bejelentés megtörténtéről szóló igazolással együtt – továbbítja a külön engedély kiadására hatáskörrel rendelkező illetékes hatósághoz.
(3) A közreműködő hatóság az ügyfelet a külön engedély kiadása iránti kérelem tárgyában hiánypótlásra – az igazgatási szolgáltatási díj vagy illeték megfizetésének pótlására való felhívás kivételével – nem hívhatja fel. A közreműködő hatóság az eljárást akkor is megszünteti, ha az eljárásra okot adó körülmény már nem áll fenn.
(4)34 Ha az (1) bekezdés szerinti külön engedély elbírálására a jegyző rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, a jegyző a bejelentést és a külön engedély iránti kérelmet egy eljárásban bírálja el.
(5)35 Ha a szálláshely-szolgáltató ugyanazon szálláshelyen egyéb, külön jogszabály alapján bejelentésköteles kereskedelmi tevékenységet kíván folytatni, a bejelentésköteles kereskedelmi tevékenységre vonatkozó, más hatóságnál megteendő bejelentését és a bejelentésre előírt illeték megfizetését a szálláshely-üzemeltetési tevékenységre vonatkozó bejelentéssel egyidejűleg a jegyzőnél is teljesítheti. A jegyző a bejelentést – a Szolgtv. 23. §-a szerinti intézkedések megtétele érdekében – haladéktalanul továbbítja a bejelentéssel kapcsolatos eljárásra kijelölt másik hatóságnak.
9. § (1)36 Ha a szálláshely-szolgáltató – a szálláshely-üzemeltetési engedély iránti kérelmének benyújtásával egyidejűleg – a természetes gyógytényezőkről szóló külön jogszabály szerinti, az intézmény gyógyászati jellegére utaló megnevezésének engedélyezése (a továbbiakban: gyógyászati jellegre utaló megnevezés engedélyezése) iránti kérelmét a jegyzőhöz nyújtja be, a jegyző a gyógyászati jellegre utaló megnevezés engedélyezésére irányuló eljárásban közreműködő hatóságként jár el.
(2)37 A közreműködő hatóság a kérelmet – a bejelentés megtételéről szóló igazolással együtt – továbbítja a gyógyászati jellegre utaló megnevezés engedélyezésére hatáskörrel rendelkező illetékes hatósághoz.
(3) A közreműködő hatóság az ügyfelet gyógyászati jellegre utaló megnevezés engedélyezése iránti kérelem tárgyában hiánypótlásra – az igazgatási szolgáltatási díj vagy illeték megfizetésének pótlására való felhívás kivételével – nem hívhatja fel. A közreműködő hatóság az eljárást akkor is megszünteti, ha az eljárásra okot adó körülmény már nem áll fenn.
10. § (1)–(5)38
11. § (1)39
(2)40 A jegyző a szálláshely-üzemeltetési tevékenység folytatására vonatkozó bejelentést közli
a) a magánszálláshely-szolgáltatás bejelentésének kivételével
aa) a fogyasztóvédelmi hatósággal,
ab) a területileg illetékes munkavédelmi hatósági és munkaügyi hatósági hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatallal,
b) a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetőjével.
(3)41 Ha a szálláshelyen nyújtott szálláshely-szolgáltatás a 7. § (1) bekezdésben meghatározott valamely hatóság feladat- és hatáskörét az ott megjelölt szempontok szerint érinti, a jegyző az egyéb szálláshelyen történő szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatására vonatkozó bejelentés megtörténtéről szóló igazolást megküldi az érintett hatóság részére. A hatóság ellenőrzés befejezését követő nyolc napon belül, annak eredményéről tájékoztatja a jegyzőt.
12. § (1)42 A szálláshely-szolgáltatási tevékenységet folytatókról vezetett nyilvántartás (a továbbiakban: szálláshely-nyilvántartás) – a Szolgtv. 26. § (2) bekezdés a)–d) pontjaiban meghatározott adatokon túl – tartalmazza:
a) a szálláshely címét, helyrajzi számát,
b) a szálláshely elnevezését,
c)43 a szálláshely-szolgáltató adóazonosító számát, statisztikai számjelét,
d) a szálláshely-szolgáltatási tevékenység típusának megjelölését,
e) a szálláshely befogadóképességét a 6. § (1) bekezdés e) pontja szerinti adatok alapján,
f)44 szálláshely-szolgáltatási tevékenység nyilvántartási számát és nyilvántartásba-vételének napját,
g) a szálláshely ideiglenes bezárásának tényét és időtartamát,
h) a szálláshely megszűnésének időpontját és a megszűnés okát.
(2) A jegyző az általa vezetett nyilvántartás valamennyi adatát közzéteszi az interneten.
(3)45 Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás közhiteles nyilvántartásnak minősül.
13. § (1)46 A szálláshely-szolgáltató a 6. § (1) bekezdésében meghatározott adatokban bekövetkezett változást haladéktalanul köteles írásban bejelenteni a jegyzőnek.
(2) A jegyző az adatokban történt változást a bejelentés alapján a nyilvántartásba bejegyzi.
(3)–(4)47
(5)48 A szálláshely megszűnését a szálláshely-szolgáltató köteles a jegyzőnek a megszűnést követő nyolc napon belül bejelenteni. A jegyző a bejelentést követően haladéktalanul törli a szálláshelyet a nyilvántartásból.
14. § (1) A szálláshelyre vonatkozó jogszabályi és hatósági előírások megsértése esetén a jegyző az alábbi jogkövetkezményeket állapítja meg:
a) – a c)–e) pontokban meghatározott esetek kivételével – határidő tűzésével felhívja a szálláshely-szolgáltatót a jogsértés megszüntetésére, illetve a jogszabályi feltételeknek megfelelő állapot helyreállítására,
b) ha a szálláshely-szolgáltató az a) pontban meghatározott határidő elteltével a jogsértést nem szünteti meg, illetve a jogszerű állapotot nem állítja helyre, arra ismételt határidő kitűzésével felszólítja a szolgáltatót és egyidejűleg pénzbírságot szab ki,
c) ha a szálláshely nem felel meg a 4. §-ban meghatározott követelményeknek, határidő kitűzésével felhívja a szálláshely-szolgáltatót a jogsértő állapot megszüntetésére és a jogszerű állapot helyreállítására, és a jogsértő állapot megszüntetéséig, illetve a jogszerű állapot helyreállításáig, de legfeljebb kilencven napig elrendeli a szálláshely ideiglenes bezárását,
d)49 azonnali hatállyal megtiltja a szálláshely-nyilvántartásban nem szereplő szálláshely üzemeltetését, és pénzbírságot szab ki,
e)50 ha az ideiglenes bezárást követően a szálláshely-szolgáltató a megjelölt határidőn belül a jogsértő állapotot nem szünteti meg, vagy a szálláshely-szolgáltató egy éven belül ismételten olyan jogsértő magatartást tanúsít, amely miatt vele szemben a b) pont szerinti pénzbírságot kell kiszabni, elrendeli a szálláshely bezárását,, egyidejűleg törli a szolgáltatót a nyilvántartásból.
(2)51 Az (1) bekezdés b) pontja szerinti pénzbírság összege
a) szálloda esetében
aa) legfeljebb 50 ágy befogadóképesség esetén 1,2 millió Ft,
ab) 51 és 100 ágy közötti befogadóképesség esetén 2 millió Ft,
ac) 101 és 150 ágy közötti befogadóképesség esetén 3 millió Ft,
ad) 151 és 200 ágy közötti befogadóképesség esetén 4 millió Ft,
ae) 200 ágy befogadóképesség felett 5 millió Ft;
b) panzió esetében 500 ezer Ft;
c) kemping esetében
ca) legfeljebb 20 lakóegység esetén 200 ezer Ft,
cb) 21 és 50 közötti lakóegység esetén 400 ezer Ft,
cc) 51 és 100 közötti lakóegység esetén 600 ezer Ft,
cd) 100 lakóegység-kapacitás felett 800 ezer Ft;
d) üdülőháztelep esetében 100 ezer Ft;
e) közösségi szálláshely esetében
ea) legfeljebb 20 ágy befogadóképesség esetén 100 ezer Ft,
eb) 21 ágy befogadóképesség felett 200 ezer Ft;
f) magánszálláshely esetében 100 ezer Ft;
g) egyéb szálláshely esetében
ga) legfeljebb 20 ágy befogadóképesség esetén 100 ezer Ft,
gb) 21 ágy befogadóképesség felett 200 ezer Ft.
(3) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti pénzbírság összege a (2) bekezdésben meghatározott összegek kétszerese.
(4) Az (1) bekezdés b) és d) pontja szerinti pénzbírság összege a központi költségvetést illeti meg.
15. §52 A jegyző a 13. §-ban meghatározott adatváltozásról, valamint a szálláshely-szolgáltató nyilvántartásból való törléséről haladéktalanul értesíti a 11. § szerinti hatóságokat.
16. § (1) Az egyéb szálláshelyet üzemeltető szálláshely-szolgáltató köteles az adott naptári évre (a továbbiakban: tárgyév) vonatkozóan a tárgyévet követő év január hó 31. napjáig a jegyzőnek írásban adatot szolgáltatni a következőkről:
a) fogadott vendégek száma, és
b) a vendégek által a szálláshelyen eltöltött éjszakák száma.
(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatokat összesítve, valamint magyarországi lakóhellyel rendelkező és magyarországi lakóhellyel nem rendelkező vendégek szerinti bontásban kell közölni. Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás személyes adatokat nem tartalmazhat.
(3) A jegyző az (1) bekezdés szerint részére szolgáltatott adatokat statisztikai célokra a Központi Statisztikai Hivatal rendelkezésére bocsátja.
17. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő ötödik napon lép hatályba.
(2)53 A 21. § 2012. július 1-jén lép hatályba.
18. § (1) Az e rendelet hatálybalépésekor az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet] – 2009. szeptember 30-án hatályos – 2. melléklete 4. pontjában felsorolt üzletkörök valamelyikére hatályos üzlet működési engedéllyel rendelkező szálláshelyek a 3. melléklet I. pontjában meghatározott megfelelési szabályok szerint az e rendelet szerinti szálláshely-üzemeltetési engedéllyel rendelkező szálláshelynek minősülnek, és a szálláshely-üzemeltetési engedély jogosultjának az üzlet működési engedély jogosultját kell tekinteni.
(2) Az e rendelet hatálybalépésekor a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításáról szóló 110/1997. (VI. 25.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 110/1997. (VI. 25.) Korm. rendelet] – az e rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályos – 2. §-a szerinti nyilvántartásba (a továbbiakban: magánszálláshely-nyilvántartás) vett szálláshely-szolgáltató által üzemeltetett szálláshelyek a 3. melléklet II. pontjában meghatározott megfelelési szabályok szerint az e rendelet szerinti szálláshely-üzemeltetési engedéllyel rendelkező szálláshelynek minősülnek azzal, hogy a szálláshely-üzemeltetési engedély jogosultjának a magánszálláshely-nyilvántartásban szereplő szállásadót kell tekinteni.
(3)54
(4) Ha az (1) és a (2) bekezdés hatálya alá tartozó szálláshely tekintetében a 13. §-ban előírt adatokban változás következik be, a szálláshely-szolgáltató köteles az adatváltozást haladéktalanul bejelenteni a jegyzőnek. A jegyző az adatváltozás tekintetében a 13. § szerint jár el.
(5)55 A közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet hatálybalépésekor56 már működő és szálláshely-üzemeltetési engedéllyel rendelkező szálláshely esetében a szálláshely-szolgáltatónak csak az 1. melléklet szerinti adatokban bekövetkezett változás esetén kell az e rendelet szerinti bejelentést benyújtania. A szálláshely-szolgáltatás módosítása vagy megszüntetése esetén a szálláshely-szolgáltató a szálláshely-üzemeltetési engedélyt köteles leadni.
19. §57 (1) Azon szálláshely-szolgáltató, amely a szálláshely-szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 155/2019. (VI. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mód. R.) hatálybalépésekor58 a 4. § (1)–(2) bekezdése szerinti szálláshely-szolgáltatási tevékenységét már bejelentette, illetve működési engedéllyel rendelkezik, a jegyző részére 2019. november 30. napjáig benyújtja a 6. § (2) bekezdés d) alpontjában meghatározott dokumentumot, valamint az 1. melléklet 1. és 2. pontjában meghatározott bejelentési és üzemeltetési követelmények megfelelőségéről szóló nyilatkozatot.
(2) Azon szálláshely-szolgáltató, amely a Mód. R. hatálybalépésekor a 4. § (3)–(6) bekezdése szerinti szálláshely-szolgáltatási tevékenységét már bejelentette, illetve működési engedéllyel rendelkezik, 2019. november 30. napjáig benyújtja a 6. § (2) bekezdés d) alpontjában meghatározott dokumentumot, valamint az 1. melléklet 3–6. pontjában meghatározott bejelentési és üzemeltetési követelmények megfelelőségéről szóló nyilatkozatot.
(3) A 2020. szeptember 30-ig nyilvántartásba vett, vagy működési engedéllyel rendelkező azon egyéb szálláshely-szolgáltató, amely megfelel a magánszálláshelyre vonatkozó követelményeknek, 2021. december 31-ig kérelmezheti, hogy a jegyző a szálláshely-szolgáltatási bejelentését magánszálláshely szolgáltatásra módosítsa.
(4) Azon szálláshely-szolgáltató, amely a (3) bekezdés szerinti szálláshely-szolgáltatási tevékenysége módosítását kezdeményezi, a módosítási kérelemmel egyidejűleg köteles benyújtani a 6. § (2) bekezdés d) alpontjában meghatározott dokumentumot, valamint az 1. melléklet 7. pontjában meghatározott bejelentési és üzemeltetési követelmények megfelelőségéről szóló nyilatkozatot. Ezen szálláshely-szolgáltató köteles a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVII. törvény végrehajtásáról szóló 237/2018. (XII. 29.) Korm. rendelet 15. § (3) bekezdése szerint eljárni.
(5) A jegyző a 2019. december 31-ig bejelentett szálláshely-szolgáltatók nevéről, címéről, valamint adószámáról 2020. január 31-ig tájékoztatja a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetőjét.
20. §59 (1) A 2019-re vonatkozó év tekintetében a jegyző az éves ellenőrzési tervét 2019. szeptember 30-ig készíti el és küldi el a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetőjének.
(2) A 7/A. § (10) bekezdésben foglalt, a támogatás elvonására vonatkozó rendelkezést, valamint a 7/A. § (11) bekezdését első alkalommal a 2021. évi költségvetési év tekintetében kell alkalmazni.
21. §60
22. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK (2006. december 12.) európai parlamenti és tanácsi irányelv 9–11. cikkének való megfelelést szolgálja.
1. melléklet a 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelethez61
2. melléklet a 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelethez62
3. melléklet a 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelethez
133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet szerinti üzletkör |
239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet szerinti szálláshelytípus |
4100. Szálloda |
szálloda |
4200. Panzió |
panzió |
4400. Kemping |
kemping |
4300. Üdülőház |
üdülőház |
4500. Turistaszálló |
közösségi szálláshely |
4600. Ifjúsági szálló |
közösségi szálláshely |
4700. Egyéb szálláshely |
közösségi szálláshely |
110/1997. (VI. 25.) Korm. rendelet szerinti szálláshelytípus |
239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet szerinti szálláshelytípus |
fizetővendéglátás |
Egyéb szálláshely |
falusi szálláshely |
Egyéb szálláshely |
4. melléklet a 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelethez63
Az 1. § (1) bekezdése a 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 119. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 263. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 2. § a 155/2019. (VI. 27.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § (1) bekezdése a 255/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet 29. §-a szerint módosított szöveg.
A 3/A. §-t a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 145. § (1) bekezdése iktatta be.
A 4. § a 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 119. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 263. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 4. § (1) bekezdése a 155/2019. (VI. 27.) Korm. rendelet 13. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § (2) bekezdése a 155/2019. (VI. 27.) Korm. rendelet 13. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § (3) bekezdése a 155/2019. (VI. 27.) Korm. rendelet 13. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § (4) bekezdése a 155/2019. (VI. 27.) Korm. rendelet 13. § d) pontja szerint módosított szöveg. [A 4. § (4) bekezdésének a 155/2019. (VI. 27.) Korm. rendelet 13. § d) pontjával elrendelt módosítása, amely szerint az „üdülőház” szövegrész helyébe az „üdülőháztelep” szöveg lép, nem vezethető át.]
A 4. § (5) bekezdése a 155/2019. (VI. 27.) Korm. rendelet 13. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § (6) bekezdése a 155/2019. (VI. 27.) Korm. rendelet 13. § f) pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § (6a) bekezdését a 155/2019. (VI. 27.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be.
A 4. § (7) bekezdése a 155/2019. (VI. 27.) Korm. rendelet 13. § g) pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdése a 155/2019. (VI. 27.) Korm. rendelet 13. § h) pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § (2) bekezdése a 155/2019. (VI. 27.) Korm. rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. § (3) bekezdését a 155/2019. (VI. 27.) Korm. rendelet 6. §-a iktatta be.
A 6. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 120. § (1) bekezdés a) pontjával megállapított szöveg. E módosító rendelet 263. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 6. § (1) bekezdés b) pontját a 281/2010. (XII. 15.) Korm. rendelet 6. §-a hatályon kívül helyezte.
A 6. § (1) bekezdés c) pontja a 281/2010. (XII. 15.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. § (1) bekezdés h) pontja a 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 119. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 263. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 6. § (1) bekezdés j) pontját a 281/2010. (XII. 15.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése iktatta be.
A 6. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 120. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 263. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 6. § (2) bekezdés d) pontját a 155/2019. (VI. 27.) Korm. rendelet 7. §-a iktatta be.
A 7. § a 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 119. § (4) bekezdésével megállapított, nyitó szövegrésze a 155/2019. (VI. 27.) Korm. rendelet 13. § i) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § a) pont aa) alpontja a 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 146. § (4) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § a) pont ab) alpontja a 259/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet 81. § a) pontja, a 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 146. § (4) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § c) pont ca) alpontja a 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 146. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § c) pont cb) alpontja a 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 146. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § d) pontja a 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 146. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § e) pontját a 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 146. § (3) bekezdése iktatta be.
A 7/A. §-t a 155/2019. (VI. 27.) Korm. rendelet 8. §-a iktatta be.
A 8. § (1) bekezdése a 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 120. § (1) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 263. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 8. § (2) bekezdése a 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 119. § (5) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 263. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 8. § (4) bekezdése a 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 120. § (1) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 263. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 8. § (5) bekezdése a 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 120. § (1) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 263. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
[A 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 120. § (1) bekezdés f) pontja szerinti módosítás – mely szerint a „szálláshely üzemeltetése iránti kérelmének benyújtásával” szövegrész helyébe a „bejelentéssel” szövegrész lép – nem vezethető át.]
A 9. § (2) bekezdése a 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 120. § (1) bekezdés g) pontja szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 263. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 10. § (1)–(5) bekezdését a 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 121. § a) pontja hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 263. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 11. § (1) bekezdését a 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 121. § b) pontja hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 263. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni. [11. § (1) bekezdés b) pontjának a 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 146. § (4) bekezdés c) pontjával elrendelt módosítása, amely szerint a „munkavédelmi hatósági és munkaügyi hatósági hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatallal” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi hatósági és munkaügyi hatósági feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási (fővárosi kerületi) hivatalával” szöveg lép, nem vezethető át.]
A 11. § (2) bekezdése a 155/2019. (VI. 27.) Korm. rendelet 9. §-ával megállapított szöveg.
A 11. § (3) bekezdése a 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 119. § (6) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 263. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 12. § (1) bekezdése a 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 120. § (1) bekezdés h) pontja szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 263. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 12. § (1) bekezdés c) pontja a 281/2010. (XII. 15.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.
A 12. § (1) bekezdés f) pontja a 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 119. § (7) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 263. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 12. § (3) bekezdését a 203/2013. (VI. 14.) Korm. rendelet 18. §-a iktatta be, szövege a 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 119. § (8) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 263. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 13. § (1) bekezdése a 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 121. § c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 263. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 13. § (3)–(4) bekezdését a 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 121. § d) pontja hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 263. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 13. § (5) bekezdése a 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 119. § (9) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 263. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 14. § (1) bekezdés d) pontja a 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 119. § (10) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 263. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 14. § (1) bekezdés e) pontja a 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 121. § e) pontja szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 263. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 14. § (2) bekezdése a 155/2019. (VI. 27.) Korm. rendelet 10. §-ával megállapított szöveg.
A 15. § a 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 119. § (11) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 263. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 17. § (2) bekezdése a 91/2011. (VI. 14.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
A 18. § (3) bekezdését a 281/2010. (XII. 15.) Korm. rendelet 6. §-a hatályon kívül helyezte.
A 18. § (5) bekezdését a 281/2010. (XII. 15.) Korm. rendelet 6. §-a hatályon kívül helyezte, újonnan a 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 119. § (12) bekezdése iktatta be. Ez utóbbi módosító rendelet 263. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A hatálybalépés napja 2015. december 31.
A 19. §-t újonnan a 155/2019. (VI. 27.) Korm. rendelet 11. §-a iktatta be.
A hatálybalépés időpontja 2019. június 28.
A 20. §-t újonnan a 155/2019. (VI. 27.) Korm. rendelet 11. §-a iktatta be.
A 21. § a (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
Az 1. melléklet a 155/2019. (VI. 27.) Korm. rendelet 12. §-ával megállapított szöveg.
A 2. mellékletet a 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 121. § f) pontja hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 263. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 4. mellékletet a 351/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 262. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 137/2012. (VI. 29.) Korm. rendelet 97. § q) pontja.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás