24/2009. (III. 6.) AB határozat
24/2009. (III. 6.) AB határozat1
2009.03.06.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságnak országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ív mintapéldányának, illetve az azon szereplő kérdés hitelesítésével kapcsolatban hozott határozata ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 413/2007. (X. 18.) OVB határozatát helybenhagyja.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
I.
A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 130. § (1) bekezdése alapján a hitelesítési eljárást kezdeményező magánszemély, kifogást nyújtott be az Alkotmánybírósághoz az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) 413/2007. (X. 18.) OVB határozata ellen.
Az OVB vitatott határozatában megtagadta annak az országos népszavazási kezdeményezésre irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldányának a hitelesítését, amelyen a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt a népszavazásra kerülő kérdések társadalmi szintű megvitatásáról annak érdekében, hogy a szavazó állampolgár minél jobb, megalapozottabb döntést hozhasson?”
Az OVB határozata indokolásában megállapította, hogy a kezdeményezés a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 28/C. § (5) bekezdésének c) pontjában foglalt tilalomba ütközik, melynek értelmében nem lehet országos népszavazást tartani az Alkotmány népszavazásról, népi kezdeményezésről szóló rendelkezéseiről.
Az OVB határozata indokolásában kifejtette, hogy a kezdeményező olyan kérdésben kíván népszavazást, amely érinti a népszavazás jogintézményének alkotmányos rendjét, lebonyolításának alapvető szabályait. Az OVB utalt arra, hogy ha a népszavazási kérdések társadalmi szintű megvitatása törvényi kötelezettség lenne, akkor az kiszámíthatatlan következményekkel járna a népszavazás Alkotmányban foglalt kezdeményezésre, eredményességre vonatkozó szabályaira és határidőire.
Az OVB megállapította továbbá, hogy a kezdeményezésben szereplő kérdés az egyértelműség követelményének sem felel meg. Nem állapítható meg ugyanis, hogy érvényes és eredményes népszavazás esetén az Országgyűlést milyen konkrét jogalkotási kötelezettség terhelné. A népszavazási kérdések társadalmi szintű megvitatása olyan általános megfogalmazás, amely a törvényalkotó számára csak a törvény tartalmát szabja meg, így nem derül ki az sem, hogy az új jogintézmény miként viszonyulna a népszavazási eljárásban is alkalmazott kampányhoz.
Az indítványozó kifogásában kifejtette, hogy álláspontja szerint a kezdeményezésben szereplő kérdés nem érinti az Alkotmány népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló rendelkezéseit, érvényes és eredményes népszavazás esetén nem válna szükségessé azok módosítása. Véleménye szerint nem helytálló az OVB azon érvelése, mely szerint az új jogintézmény törvényi szabályozása kiszámíthatatlan következményekkel járna a népszavazás Alkotmányban foglalt kezdeményezésre és eredményességre vonatkozó szabályaira és határidőire. Az indítványozó érvelése szerint az új jogintézmény törvényi szabályozása nyilvánvalóan kiszámíthatóbb helyzetet eredményez, a jelenlegi – törvénnyel nem szabályozott – helyzethez képest, a törvényi szabályozás Alkotmánnyal és hatályos „jogszabályi környezettel” való összhangjának a megteremtése pedig a törvényalkotó kötelezettsége.
A kifogást tevő szerint a kezdeményezésben szereplő kérdés egyértelmű és világos, azt célozza, hogy a népszavazásra feltett kérdések széles körűen megvitatásra kerüljenek. Az ehhez szükséges részletszabályok megalkotása az Országgyűlés feladata, a kezdeményezésben szereplő kérdés természetszerűleg nem terjedhet ki a szabályozás mikéntjére.
Az indítványozó – a kifejtettekre tekintettel – azt kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy az aláírásgyűjtő ív hitelesítése érdekében tegye meg a „szükséges lépéseket”.
II.
A kifogás nem megalapozott.
1. Az Alkotmánybíróság hatáskörét a jelen ügyben az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 1. § h) pontja alapján a Ve. 130. §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróság eljárása ebben a hatáskörben jogorvoslati természetű. Az Alkotmánybíróság az OVB határozatban, valamint a kifogásban foglaltak alapján azt vizsgálja, hogy az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítésének megtagadása során az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelően járt-e el [63/2002. (XII. 3.) AB határozat, ABH 2002, 342, 344.]. Az Alkotmánybíróság feladatát e hatáskörben eljárva is alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban látja el [25/1999. (VII. 7.) AB határozat, ABH 1999, 251, 256.].
2. Az Alkotmánybíróság a vizsgált ügyben megállapította, hogy az OVB kifogással támadott határozata érdemben megalapozott, ezért azt helybenhagyta.
Az Alkotmánybíróság osztotta az OVB-nek a kifogással támadott határozat indokolásában kifejtett azon álláspontját, hogy a népszavazási kezdeményezésben szereplő kérdés nem felel meg az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének.
Az Alkotmánybíróság – több határozatában kifejtett – álláspontja szerint az Nsztv. 13. § (1) bekezdése nem támaszt olyan követelményt a népszavazás kezdeményezőivel szemben, hogy a kérdés megfogalmazásakor pontosan használják a hatályos jogszabályok terminológiáját, illetőleg pontosan meghatározzák azt, hogy a népszavazási kezdeményezés mely jogszabályok módosítására, hatályon kívül helyezésére, vagy változatlan állapotban való fenntartására irányul [43/2007. (VI. 27.) AB határozat, ABH 2007, 571, 575.; 105/2007. (XII. 13.) AB határozat, ABH 2007, 891, 895–896.].
Az eredményes népszavazással hozott döntés az Országgyűlés Alkotmány 19. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt jogkörének – Alkotmányban szabályozott – korlátozása: az Országgyűlés köteles az eredményes népszavazásból következő döntéseket meghozni. Ebből következően a kérdés egyértelműségének megállapításakor az Alkotmánybíróságnak azt is vizsgálnia kell, hogy a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés – az akkor hatályban lévő jogszabályok szerint – el tudja-e dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, úgy milyen jogalkotásra köteles (jogalkotói egyértelműség) [51/2001. (XI. 29.) AB határozat, ABH 2001, 392, 396.; 25/2004. (VII. 7.) AB határozat, ABH 2004, 381, 386.; 24/2006. (VI. 15.) AB határozat, ABH 2006, 358, 360.].
A vizsgált esetben, az OVB határozati indokolása helytállóan állapítja meg, hogy a kezdeményezésben szereplő kérdésben megtartott eredményes népszavazás alapján az Országgyűlés számára nem lenne egyértelmű, hogy milyen jogalkotásra köteles. A kérdésben szereplő „társadalmi szintű megvitatás” fogalma többféleképpen is értelmezhető, a törvényalkotó számára nem egyértelmű sem az, hogy a népszavazási eljárás mely szakaszában kell az új jogintézményt szabályozni, sem pedig az, hogy mi a jogkövetkezménye a társadalmi vita elmaradásának.
3. Az Alkotmánybíróság az OVB Alkotmány 28/C. § (5) bekezdésének c) pontjához kapcsolódó határozati indokolására vonatkozóan ugyanakkor megjegyzi, hogy álláspontja szerint a népszavazási kezdeményezésben szereplő kérdésből nem következik a népszavazás Alkotmányban foglalt rendelkezéseinek a módosítása.
Az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés c) pontja értelmében nem lehet országos népszavazást tartani az Alkotmány népszavazásról, népi kezdeményezésről szóló rendelkezéseiről. A kezdeményezésben szereplő kérdés az országos népszavazásra vonatkozó konkrét hatályos alkotmányi rendelkezést közvetlenül nem érint.
Az Alkotmánybíróság tehát – az OVB határozati indokolásától eltérően – úgy ítélte meg, hogy a kérdés nem ütközik az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés c) pontjában foglalt alkotmányi tilalomba. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a népszavazási kezdeményezésben szereplő kérdés nem felel meg az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének, így az OVB kifogással támadott határozata – az említett alkotmányi tilalom fennálltának hiányában is – érdemben megalapozott.
Az Alkotmánybíróság a fent kifejtettek alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
Az Alkotmánybíróság határozatának közzétételét az OVB határozatának a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el.
Alkotmánybírósági ügyszám: 1325/H/2007.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás