PÜ BH 2009/244
PÜ BH 2009/244
2009.08.01.
Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés kiigazítása iránti perek két fajtája – a kijavítási, illetve pótlási perek – közül pótlási per megindítására akkor van jogi lehetőség, ha az ingatlanügyi hatóság határozatán alapuló bejegyzés elmaradt, vagy a bejegyzés hiányosan történt. A bejegyzés hiányosságát, illetve annak elmaradását az arra hivatkozó félnek kell bizonyítania (1997. évi CXLI. tv. 62. §).
A földhivatal a Megyei Tanács VB Járási Hivatal Általános Igazgatási Osztályának I-1159/7/1983., I.664-4/1983., I.665-5/1983. és a I.607/7/1983. számú jogerős határozatai és a csatolt műszaki munkarészek, valamint a szolgalmi jog alapító okiratok alapján 1984. január 18. napján a földhivatal által meghozott 7620-4/1983. számú határozat tételesen felsorolta azokat a b.-i, sz.-i, ó.-i és k-i térségben lévő földrészleteket, amelyeknek meghatározott területére a felperes jogelődjének a gáz- és olajszállító vállalatnak a szolgalmi jogát bejegyezte, illetve annak bejegyzését mellőzte.
A földprivatizációs eljárások során az M. Mgtsz használatában állott sz.-i földrészleteket – köztük az Sz. 24/0 számú termelőszövetkezeti törzslapon nyilvántartott területeket is – különböző földalapokba sorolták és megosztották. A megosztás eredményeként alakult ki – egyebek mellett – a korábbi 0109/1 helyrajzi számú ingatlanból a jelenlegi sz.-i 2103 helyrajzi számú, az sz.-i 2103/15 helyrajzi számú, az sz.-i 2111 helyrajzi számú új ingatlan, amelyeknek jelenlegi tulajdonosai az I-II., valamint a IV. r. alperesek és a korábbi 077 helyrajzi számú ingatlanból a jelenlegi, az sz.-i 057/5 helyrajzi számú ingatlan, amely az V. r. alperes tulajdonában áll.
A jelenlegi ingatlan-nyilvántartási adatok szerint a fenti ingatlanok tulajdoni lapjára a felperes javára bányaszolgalmi jog nincs bejegyezve és a korábbi ingatlan-nyilvántartási adatokból megállapíthatóan a megosztás előtti, a termőszövetkezet törzslapján nyilvántartott egységes ingatlanon sem volt ilyen bejegyzés.
A felperes a keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperesek tulajdonában lévő ingatlanokat a felperes javára bányaszolgalmi jog terheli az egyébként nem vitásan általa készíttetett ingatlan-nyilvántartási térképmásolat általa feltüntettetett nyomvonalának megfelelő helyen és terjedelemben. A felperes az ingatlan-nyilvántartási adatok ennek megfelelő kiigazítását és az alperesek tűrésre kötelezését kérte. Arra hivatkozott, hogy az ingatlan-nyilvántartásról szóló Inytv. 62. § (1) bekezdés c) pontja alapján az ingatlan-nyilvántartási adatok perben történő kiigazításának azért van helye, mert az államigazgatási eljárás során ez nem vezetett eredményre, mivel az Inytv. 54. § (2) bekezdése szerinti kiigazításhoz az időközben jóhiszeműen jogot szerző alperesek, mint tulajdonosok a hozzájárulásukat nem adták meg. Állítása szerint a becsatolt 7620-4/1983. számú földhivatali határozat alapján korábban a jogelődje részére a bányaszolgalmi jog bejegyzésre került, a földprivatizációs eljárás során azonban ez a bejegyzés az ingatlan-nyilvántartásból kikerült és az alperesek tulajdonában álló ingatlanok tulajdoni lapján ez a jog már nem szerepel, így a kiigazításnak helye van.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította, mert kifejtett jogi álláspontja szerint a felperes nem tett eleget a Pp. 164. § (1) bekezdése szerinti bizonyítási kötelezettségének és hitelt érdemlően nem igazolta, hogy a jogelődje javára bányaszolgalmi jog bejegyzésére került volna sor az általa csatolt földhivatali határozat alapján a perbeli ingatlanokat érintő területre. Önmagában a földhivatali határozat nem bizonyítja szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartásba történő korabeli bejegyzését, márpedig kizárólag ebben az esetben van helye a felperes által is megjelölt, az Inytv. 62. § (1) bekezdés c) pontja szerinti kiigazítási pernek.
A fellebbezés folytán eljárt másodfokú bíróság eltérő indokolással, de helyben hagyta az elsőfokú bíróság ítéletét. Indokolásában kiemelte azt, hogy az elsőfokú bíróság ténymegállapítása, miszerint a Városi és Járási Földhivatal az 1984. január 18. napján kelt határozatával a perrel érintett, az sz.-i 24/8 – helyesen 24/0 – tulajdoni törzslapon az M. Mgtsz tulajdonában és használatában álló ingatlanok közül a 077 valamint a 0191 helyrajzi számú ingatlanokból meghatározott nagyságú területre elvégezte volna a szolgalmi jog bejegyzését, téves. Rámutatott arra, hogy a határozat éppen az ellenkezőjét tartalmazza, annak második oldalán az utolsó bekezdéstől az ötödik oldal hatodik bekezdéséig felsorolt területekre – így a perrel érintett területekre is – azt tartalmazza, hogy a szolgalmi bejegyzést a földhivatal mellőzte. Az így módosított tényállásból kiindulva alaptalan a felperes hivatkozása, miszerint az említett határozat a perrel érintett területek tekintetében a szolgalmi jog földhivatali bejegyzését igazolja, hiszen a határozat ennek az ellenkezőjét támasztja alá. Az így helyesbített tényállásból kiindulva a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságtól eltérő indokkal, nevezetesen a szolgalmi jog korábbi ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének hiányában hagyta helyben az elsőfokú bíróság elutasító döntését. Hozzátette azonban a másodfokú bíróság, hogy abban az esetben, ha a bányaszolgalmi jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére vonatkozó határozat a perben előkerült volna, álláspontja szerint az Inytv. 62. § (1) bekezdés c) pontja szerinti kiigazítási pernek csak akkor lett volna helye, ha korábban a szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzése megtörtént volna.
A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezése és a keresete szerinti döntés meghozatala iránt. A kérelem indokolásaként az általa becsatolt okirat téves értelmezésére és így a megállapított tényállás helytelen voltára utalt.
Az I-II-III. r. alperesek ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az Inytv. 62. § (1) bekezdés c) pontja alapján keresettel kérheti a bíróságtól a bejegyzés kiigazítását az, aki a téves bejegyzés folytán sérelmet szenvedett; keresetindításnak azonban csak akkor van helye, ha az ingatlanügyi hatósági eljárásban a bejegyzés nem törölhető, illetőleg a sérelem nem orvosolható, továbbá, ha azokat eredménytelenül kísérelték meg.
A kiigazítási perek két csoportra oszlanak: a kijavítási és pótlási perekre. Mindkét esetben a keresetindítás alapja az ingatlanügyi hatóságnak a bejegyzés körében vétett hibája.
Kijavítási per akkor indítható, ha az ingatlanügyi hatóság határozatára alapítottan valamiféle bejegyzés történt ugyan, de ez a bejegyzés téves, mert nem egyezik meg a bejegyzésről szóló határozat tartalmával, attól részben vagy egészben eltér.
Pótlási per megindítására viszont akkor van lehetőség, ha az ingatlanügyi hatóság határozatán alapuló bejegyzés elmaradt, vagy a bejegyzés hiányosan történt.
Mindezekhez képest a perben a bíróságnak azt kellett vizsgálnia, hogy az adott esetben az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés maradéktalanul megfelelt-e a 7620-4/1983. számú földhivatali határozatnak. Az említett határozat – miként azt a másodfokú bíróság helyesen kifejtette – az sz.-i 077 és 0109/1 helyrajzi számú ingatlanokra a bányaszolgalmi jog bejegyzését mellőzte. Ebből következik, hogy a felperes javára szolgalmi jog az ingatlan-nyilvántartásba nem volt bejegyezhető.
Idekapcsolódóan rámutat a Legfelsőbb Bíróság arra, hogy a kiigazítási perek fentebb ismertetett két csoportjára tekintettel téves a másodfokú bíróságnak az a kiegészítő megjegyzése, miszerint kiigazítási pernek egyébként is csak akkor lenne helye, ha korábban a szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzése megtörtént. Ha ugyanis az ingatlanügyi hatóság erre vonatkozó határozata ellenére a bejegyzés – tévedésből – elmarad, a hiba kiigazítási (pótlási) perrel orvosolható.
Végül megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy a bejegyzésről rendelkező ingatlanügyi hatósági határozat esetleges tartalmi hibájának helyesbítésére a polgári bíróság előtt lefolytatott kiigazítási per nem alkalmas, a hiba kijavítására kizárólag közigazgatási eljárás keretében kerülhet sor.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Pfv. I. 21.273/2008.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás