25/2009. (III. 12.) AB határozat
25/2009. (III. 12.) AB határozat1
2009.03.12.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságnak az országos népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítése tárgyában hozott határozata ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 148/2007. (V. 31.) OVB határozatát megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot új eljárásra utasítja.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
I.
Az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) a Magyar Nyugdíjasok Pártja képviseletében benyújtott aláírásgyűjtő ív mintapéldányát hitelesítette a 148/2007. (V. 31.) OVB határozatával. Az aláírásgyűjtő ív mintapéldányán a következő kérdés szerepel:
„Akarja-e Ön, hogy a 13. havi nyugdíj a rendes nyugdíjba kerüljön beépítésre?”
Az OVB azt állapította meg, hogy az aláírásgyűjtő ív a törvényben meghatározott formai, valamint a népszavazásra feltenni kívánt kérdésre vonatkozó tartalmi követelményeknek eleget tesz, ezért hitelesítésének akadálya nincs.
Az OVB határozata ellen a törvényben írt határidőn belül magánszemély kifogást nyújtott be. A kifogás szerint az országos népszavazási kezdeményezés az Alkotmánynak a költségvetésről való népszavazás tilalmát megfogalmazó 28/C. § (5) bekezdés a) pontjába ütközik. Azzal érvel, hogy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 1. § (1) bekezdése szerint a kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszer működtetése és fejlesztése az állam feladata, amely a nyugellátások kifizetését akkor is biztosítja, ha a Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásai meghaladják a bevételeket. A költségvetési törvény rendelkezik a Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetéséről, tételesen meghatározva annak bevételi és kiadási főösszegét. Állítja, hogy a 13. havi nyugdíjnak a rendes nyugdíjba való beépítése, bár technikai jellegű módosítás és a költségvetés Nyugdíjbiztosítási Alapjának a kiadási főösszegét, illetve az ellátások kiadási oldalán szereplő 13. havi nyugdíj kiadási összegét sem módosítaná, mégis olyan mértékű átcsoportosítást igényel, amely a költségvetést jelentős mértékben érintené.
A kifogás szerint a kezdeményezést azért sem lehet hitelesíteni, mert az indítvány benyújtásakor hatályos szabályozás alapján nem dönthető el, hogy mennyi időre kötelezné a népszavazás eredménye a törvényhozást. Végül úgy véli a kifogás: nem állapítható meg a feltett kérdés alapján, hogy mit ért a kérdés feltevője „rendes” nyugdíj alatt. A rendes nyugdíj kategóriáját egyetlen jogszabály sem ismeri, törvény az egyes nyugdíjra való jogosultság tipusait határozza meg. Ennek következtében sem a választópolgár, sem a jogalkotó számára nem egyértelmű, hogy mit ért a kérdés feltevője rendes nyugdíj alatt.
II.
A kifogás az alábbiak szerint megalapozott.
1. Az Alkotmánybíróság hatáskörét a jelen ügyben az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. § h) pontja alapján a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 130. §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróság eljárása ebben a hatáskörben jogorvoslati természetű. Az Alkotmánybíróság az OVB határozatában, valamint a kifogásban foglaltak alapján azt vizsgálja, hogy az aláírásgyűjtő ív és a rajta szereplő kérdés hitelesítéséről való döntés során az OVB az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelően járt-e el [63/2002. (XII. 3.) AB határozat, ABH 2002, 342, 344.]. Az Alkotmánybíróság feladatát e hatáskörében eljárva is alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban látja el [25/1999. (VII. 7.) AB határozat, ABH 1999, 251, 256.].
2. A kifogás úgy véli, hogy a kezdeményezés nem felel meg az egyértelműség követelményének.
Az Alkotmánybíróság gyakorlata során több határozatban értelmezte az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglalt, a népszavazásra bocsátandó kérdéssel szemben támasztott egyértelműség követelményét. E határozataiban az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy az egyértelműség követelménye a népszavazáshoz való jog érvényesülésének garanciája. Az egyértelműség követelménye ebben az összefüggésben azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, a kérdésre „igen”-nel vagy „nem”-mel lehessen felelni (választópolgári egyértelműség). Az eredményes népszavazással hozott döntés az Országgyűlésnek az Alkotmány 19. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt jogkörének – Alkotmányban szabályozott – korlátozása: az Országgyűlés köteles az eredményes népszavazásból következő döntéseket meghozni. Ezért a kérdés egyértelműségének megállapításakor vizsgálni kell azt is, hogy a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja-e dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, ha igen milyen jogalkotásra köteles (jogalkotói egyértelműség) [51/2001. (XI. 29.) AB határozat, ABH 2001, 392, 396.; 25/2004. (VII. 7.) AB határozat, ABH 2004, 381, 386.; 24/2006. (VI. 15.) AB határozat, ABH 2006, 358, 360–361.; 84/2008. (VI. 13.) AB határozat, ABK 2008. június, 861, 865.].
A kezdeményezés a 13. havi nyugdíjnak a rendes nyugdíjba kerülő beépítésében kér állásfoglalást, szavazást. Az OVB döntésének időpontjában a Tny. 6/A. § (2) bekezdése alapján a tizenharmadik havi nyugdíj összege a tárgyév november hónapjára járó nyugdíj összegével volt azonos, 2009. január 1. napjától viszont a Tny. 6/A. § a következőként rendelkezik:
„(2) A tizenharmadik havi nyugdíj összege a tárgyév november hónapjára járó nyugellátás összegével azonos, de nem lehet több a (3) bekezdésben meghatározott összeghatárnál.
(3) A tizenharmadik havi nyugdíj éves összeghatára 2009. évben 80 000 forint, azt követően az összeghatár évente a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben kerül meghatározásra.”
A tizenharmadik havi nyugdíj kiszámításának a módját a törvényalkotó a kezdeményezés benyújtását követően lényegesen megváltoztatta, nem várható el a választópolgároktól, hogy ennek hatásait, következményeit ismerjék, azokról egyértelműen állást foglaljanak. A tizenharmadik havi nyugdíj összegének a módosítására is figyelemmel az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a kezdeményezésben használt fogalmak: a „rendes nyugdíj”, a 13. havi nyugdíjnak a „beépítése” sem egyértelműek sem a választópolgár, sem a törvényalkotó számára. A kezdeményezés nem felel meg az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglalt követelménynek, ezért az Alkotmánybíróság megsemmisítette a 148/2007. (V. 31.) OVB határozatot és az Országos Választási Bizottságot új eljárásra utasította. Az OVB határozat megsemmisítésére tekintettel az Alkotmánybíróság a kifogás további részét érdemben nem vizsgálta.
Az Alkotmánybíróság a határozat közzétételét az OVB határozatnak a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el.
Alkotmánybírósági ügyszám: 714/H/2007.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás