269/2009. (XII. 1.) Korm. rendelet
269/2009. (XII. 1.) Korm. rendelet
az utasjogi felügyeleti bírság mértékére és alkalmazására vonatkozó részletes szabályokról1
A Kormány a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § E rendelet alkalmazása szempontjából
a) minőségi távolsági vasúti személyszállítás: a megyeszékhelyek, illetve a régióközpontok, valamint a megyeszékhely és a főváros, illetve a régióközpont és a főváros közötti vasúti személyszállítás,
b) felár: a menetdíjon felül fizetendő, külön jogszabályban meghatározott mértékű díj, amelynek megfizetése az emelt szintű kényelmi szolgáltatást nyújtó személyszállító vonatok igénybevételének feltétele, így különösen intercity pótjegy, helybiztosítás,
c) árbevétel: a jogsértő szervezetnek a vasúti személyszállítási tevékenységéből származó előző üzleti évi nettó árbevétele.
2. § (1) A vasúti igazgatási szerv a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 79/A. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettség megsértőjével szemben e rendeletben meghatározott mértékű utasjogi felügyeleti bírságot szabhat ki.
(2) Az utasjogi felügyeleti bírság a Vtv. 79/A. § (3) bekezdés a)–b) és d) pontjában meghatározott jogkövetkezmények alkalmazása mellett is kiszabható.
3. § (1) Az utasjogi felügyeleti bírság összegének felső határa – a (2)–(3) bekezdésben foglalt eltérésekkel – a jogsértő szervezet árbevételének 0,1%-a, de legfeljebb 50 millió forint.
(2) Az utasjogi felügyeleti bírság összegének felső határa a jogsértő szervezet árbevételének 0,2%-a, de legfeljebb 100 millió forint
a) a minőségi távolsági vasúti személyszállítást,
b) a felár ellenében igénybe vehető vasúti személyszállítást,
c) a határon átmenő vasúti személyszállítást, különösen a nemzetközi személyszállítási szolgáltatást
érintő jogsértés esetében.
(3) Az utasjogi felügyeleti bírság összegének felső határa
a) az országos vasúti pályahálózatokhoz képest keskenyebb nyomtávú térségi vasúti pályahálózaton közlekedő vasúti személyszállítást végző vasúti társaság esetében legalább 3 millió forint,
b) az a) pontban nem említett vasúti társaság esetében minden esetben legalább 10 millió forint.
4. § (1) A vasúti igazgatási szerv az utasjogi felügyeleti bírság mértékét az eset összes körülményeinek – így különösen a jogsértés súlyának, a jogsértő állapot időtartamának, a jogsértő magatartás ismételt tanúsításának, illetve a jogsértéssel elért előny – figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával állapítja meg. A bírság mértékének megállapításakor a vasúti igazgatási szerv figyelembe veszi a jogsértő állapot megszüntetésére hozott intézkedéseket, valamint a bírságnak a jogsértést elkövető vagy más vasúti társaság további jogsértéstől való visszatartására való alkalmasságát is.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a jogsértés súlyát, különösen a jogsértéssel érintett utasok száma, köre, jogaik sérelmének köre, mértéke, a jogsértő magatartás kiterjedtsége, valamint a jogsértéssel érintett szolgáltatások ellenértéke alapozhatja meg.
5. § (1) Ha a jogsértő szervezet az előző évben nem végzett vagy tizenkét hónapnál rövidebb ideig végzett vasúti személyszállítási tevékenységet, akkor a jogsértés megállapításától visszafelé számított időszakot, de legfeljebb tizenkét hónapot kell az utasjogi felügyeleti bírság szempontjából figyelembe venni.
(2) Az utasjogi felügyeleti bírság mértékét ezer forintra való kerekítéssel kell megállapítani.
6. § (1) Az utasjogi felügyeleti bírság több jogsértés együttes megvalósítása esetén, valamint folyamatos jogsértés esetében annak fennállása alatt ismételten is kiszabható.
(2) Egy eljárás keretében több jogsértés miatt kiszabott utasjogi felügyeleti bírság együttes összege – a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel – a jogsértő szervezet árbevételének 0,3%-áig, de legfeljebb 150 millió forintig terjedhet.
(3) Az egy eljárás keretében több jogsértés miatt kiszabott utasjogi felügyeleti bírságok együttes összegének felső határa
a) az országos vasúti pályahálózatokhoz képest keskenyebb nyomtávú térségi vasúti pályahálózaton közlekedő vasúti személyszállítást végző vasúti társaság esetében legalább 9 millió forint,
b) az a) pontban nem említett vasúti társaság esetében minden esetben legalább 30 millió forint.
(4) Az utasjogi felügyeleti bírság kiszabására irányuló eljárás a vasúti igazgatási szervnek a jogsértésről való tudomásszerzésétől számított hat hónapon belül, de legkésőbb a jogsértés bekövetkezését követő egy éven belül indítható meg. Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll.
(5) Az utasjogi felügyeleti bírságot az azt megállapító jogerős és végrehajtható határozatban előírt határidőn belül a vasúti igazgatási szervnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00289926-00000000 számú számlájára történő átutalással, utasjogi felügyeleti bírság jogcím megjelölésével kell megfizetni.
7. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 45. napon lép hatályba, rendelkezéseit a rendelet hatálybalépését követően elkövetett jogsértés esetében kell alkalmazni.
8. § Ez a rendelet – a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvénnyel, valamint az annak 88. § (1) bekezdés b) és h) pontjában foglalt felhatalmazás alapján kiadott kormányrendeletekkel együtt – a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről szóló, 2007. október 23-i 1371/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 32. cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
A rendeletet a 62/2013. (III. 4.) Korm. rendelet 11. §-a hatályon kívül helyezte 2013. március 5. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás