KÜ BH 2009/28
KÜ BH 2009/28
2009.01.01.
A jogtanácsosi igazolvány kiállításával kapcsolatos eljárás nem közigazgatási ügy, közigazgatási perben az igazolvány kiállítása nem támadható (1952. III. tv. 324. §).
A Fővárosi Bíróság egy társadalmi szervezet jogtanácsosának képviseletét a 12836 számon kiállított igazolványában tagsági jogviszony alapján jegyezte be. A felperesek álláspontja szerint a tagsági jogviszony nem alapozza meg a jogtanácsosok képviseleti jogát. A felperesek kérték a jogtanácsos képviseletére vonatkozó igazolványi bejegyzés törlésének elrendelését. A bíróság elnöke a panasznak tekintett kérelemre azt a tájékoztatást adta, hogy az ügyben a bíróság nemperes eljárásban dönt a képviseletről. A felperesek fellebbezése folytán eljárt alperes a beadványt igazgatási jogkörben el nem intézhetőnek tekintette, és erről 2005. december 13. napján tájékoztatta a felpereseket.
A közigazgatási határozatnak tekintett tájékoztatás felülvizsgálata iránt a felperesek nyújtottak be keresetet, melyben kérték az alperes határozatának hatályon kívül helyezését, a Fővárosi Bíróság elnökének új eljárásra utasítását (helyesen: kötelezését), és kérelmük közigazgatási ügyként történő elbírálását. Előadták, hogy a jogtanácsosi igazolvány kiállításával összefüggő eljárás olyan közigazgatási eljárás, melynek lefolytatása a megyei bíróság elnökének igazgatási jogkörébe tartozik.
A kijelölés alapján eljárt megyei bíróság végzésével a pert megszüntette. Indokolása szerint a felperesek által támadott döntés a Pp. 324. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti közigazgatási határozatnak nem tekinthető, ezért a keresetlevelet a Pp. 332/A. § a) pontjára tekintettel a 130. §-a alkalmazásával kellett elbírálni. A megyei bíróság ezért a Pp. 332/A. § a) pontjára és a Pp. 157. §-ának a) pontjára tekintettel a pert megszüntette.
A végzés ellen előterjesztett fellebbezés folytán eljáró Fővárosi Ítélőtábla végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. Rámutatott arra, hogy a felperesek fellebbezésével ellentétben a Fővárosi Ítélőtábla végzésével eljárásra kijelölt megyei bíróság kizártnak nem volt tekinthető, határozata érdemben is helyes volt. Ebből következően a felperesek által fellebbezésükben felhozott egyéb eljárási kifogások sem állnak meg.
A végzés ellen a felperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet és kérték, hogy a Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Ítélőtábla végzését a Pest Megyei Bíróság végzésére is kiterjedően helyezze hatályon kívül és utasítsa az elsőfokú bíróságot új eljárásra és újabb határozat hozatalára. Iránymutatásként kérték meghatározni, hogy a felperesek keresetét tárgyaláson ítélettel bírálja el a megyei bíróság abban a kérdésben, hogy a felperesek eredeti kérelmének tárgya közigazgatási ügynek tekinthető-e. Kérték más bíróság kijelölését. Jogszabálysértésként érdemben lényegében a Pp. 324. §-át jelölték meg, kifogásolva, hogy a bíróság téves jogi álláspontja miatt nem alkalmazta a közigazgatási per szabályait.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a végzés hatályában fenntartását kérte.
A felperesek felülvizsgálati kérelme nem alapos.
Helytállóan mutatott rá a Fővárosi Ítélőtábla arra, hogy az elsőfokú bíróság kijelölhető volt az ügy elintézésére. Az a körülmény ugyanis, hogy az első fokon eljárt megyei bíróság helyett egy másik ügyben más bíróságot jelöltek ki az eljárásra, nem tekinthető általános rendelkezésnek. A kijelölés szükségessége tárgyában mindig az adott ügyben kell határozni. Jelen perben más bíróság kijelölésének szükségessége nem merült fel.
Helyesen döntött a Fővárosi Ítélőtábla az ügy érdemének tekinthető eljárási kérdésben is. A Pp. 324. §-ának (2) bekezdése értelmében közigazgatási határozat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben (a továbbiakban: Ket.) meghatározott közigazgatási hatóság vagy vezetője által hatósági ügyben hozott határozat, valamint a Ket. 130. § (4) bekezdésében meghatározott végzés, a helyi önkormányzat törvényben meghatározott határozata, továbbá más szervnek, szervezetnek vagy személynek az a határozata, amely nem tartozik az a) pont hatálya alá, de felülvizsgálatra vonatkozóan külön törvény e fejezet alkalmazását rendeli. Tekintettel arra, hogy a bíróság sem közigazgatási hatóságnak, sem közigazgatási hatóság vezetőjének, illetve helyi önkormányzatnak nem tekinthető, a bíróságoknak azt kellett megvizsgálni, hogy olyan szervnek, szervezetnek vagy személynek tekinthető-e a bíróság – annak elnöke –, melynek (akinek) határozata felülvizsgálatára vonatkozóan külön törvény a Pp. XX. fejezetének alkalmazását rendeli. A felperesek maguk sem hivatkoztak olyan külön törvény rendelkezésére, amely szerint ügyük közigazgatási határozatnak volna tekinthető, és ekként arra a Pp. XX. fejezetének szabályai alkalmazhatók volnának, ezért a bíróságok a jogszabályoknak megfelelően minősítették a felperesek keresetét és helyesen döntöttek a per megszüntetéséről is.
Mint ahogy a másodfokú bíróság helyesen megállapította, nem alkalmazható a 3/1998. számú KJE határozat sem, amely a közigazgatási szerv a közigazgatási jogviszony hiányára alapított hatáskör hiányát megállapító határozatát az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) 72. § (1) bekezdése alkalmazása szempontjából az ügy érdemében hozott döntésnek és az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén bíróság által felülvizsgálhatónak minősítette. Jelen ügyben a felek – sem a felperesek, sem a megyei bíróság és elnöke, sem az utóbbi és az igazolvány kiállítását kérelmező – között közigazgatási jogviszony nem létesült. A felperesek olyan eljárásban hozott döntés felülvizsgálatát kérték, amely ügyben nem közigazgatási szerv, hanem bíróság járt el. A bíróságok határozata elleni jogorvoslatra nem a Ket., hanem a bíróságok eljárásaira általában vonatkozó, a jogász felperesek által is jól ismert eljárási törvény (a Pp.) vonatkozik.
A Pp. 324. § alá tartozó bíróság által felülvizsgálható közigazgatási határozat hiányában a 332/A. §-ára és 157. § a) pontjára figyelemmel a helyes döntés a per megszüntetése volt, így tárgyalás tartásának a szükségessége nem merülhetett fel. Az alkalmazott jogszabályokra az elsőfokú bíróság megfelelően hivatkozott.
A felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabálysértés hiányában a Legfelsőbb Bíróság az ítélőtábla végzését a Pp. 275. § (3) bekezdésében foglaltak alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. III. 37.386/2007.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás