KÜ BH 2009/285
KÜ BH 2009/285
2009.09.01.
A kisajátítási kérelem indoka a közigazgatási perben nem változtatható meg (1976. évi 24. tvr. 1. §, 4. §).
A felperes 2005. november 2-án kisajátítási kérelmet terjesztett elő többek között a II. r. beavatkozó tulajdonát képező 14701 hrsz.-ú, a III. r. beavatkozó tulajdonát képező 14702 hrsz.-ú és az I. r. beavatkozó tulajdonát képező 14858/2 hrsz.-ú ingatlanok meghatározott részeinek kisajátítása iránt. A kérelem szerint a felperes utcanyitást tervezett, ezért közlekedési célból kérte a kisajátítást azzal, hogy az utcanyitást a városrendezési terv végrehajtása és ezzel együtt a szennyvízcsatornázás megoldása indokolja. A II. és a III. r. beavatkozó ingatlana a Kokárda utcáról és a zsákutcának minősülő A. utcáról közelíthető meg. Az utcanyitás az A. utcát a K. utca felé átjárhatóvá tenné.
A kisajátítási kérelmet az alperes a 2006. augusztus 30-án kelt határozatával közérdek hiányában elutasította. Beszerezte a vízügyi szakhatóság állásfoglalását és megállapította, hogy a perbeli ingatlanok részkisajátítását sem közlekedési igény, sem a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése nem indokolja.
A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt, melyet az elsőfokú bíróság elutasított. Megállapította, hogy a kisajátítás a kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejű rendelet (Ktvr.) 4. § (1) bekezdés f) pontjában foglalt közlekedési közérdekű célból nem indokolt. Az alperes szakvélemény beszerzésével tisztázta, hogy az adott kertvárosias lakózónában az utcanyitás elkerülhetetlenül nem szükséges, a szennyvízcsatorna hálózat kiépítéséhez műszakilag szintén nem indokolt és nem is szükséges a területrészek kisajátítása. A perben a felperes új kisajátítási célként hivatkozott az ún. B. városrész forgalmi viszonyainak megváltozására, a közlekedési helyzet továbbfejlesztésére. Az alperes a kisajátítási kérelemnek a közigazgatási eljárásban megjelölt okait vizsgálta, vizsgálhatta, azoknak az okoknak fennállását sem a szakvélemény, sem a szakhatósági állásfoglalás nem támasztotta alá. A közlekedési koncepció és a forgalmi viszonyok megváltozása a kisajátítási eljárásban nem volt a vizsgálat tárgya, ez az új indok ezért a perben sem vizsgálható. A felperes az új tények alapján újabb kisajátítási eljárást kezdeményezhet.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálat kérelmet, melyben kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és keresetének helyt adó határozat hozatalát. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Ktvr. 18. § (3) bekezdését. Az elsőfokú bíróság a tényállást nem tisztázta, a kért bizonyítást nem folytatta le. Szükséges lett volna a közútfejlesztés közérdekűségét vizsgáló szakértői bizonyítás lefolytatása. A városrendezési terv is utca nyitását jelzi, a Megyei Jogú Város főépítésze is erre vonatkozóan adott ki – a perben csatolt – állásfoglalást. A szennyvízcsatornázás a közlekedési közérdekű célhoz kapcsolódott, a közlekedési cél szükségessége nem került vizsgálatra.
A II. és a III. r. alperesi beavatkozók felülvizsgálati ellenkérelmükben a jogerős ítélet hatályban tartását kérték, utaltak arra, hogy a csatornázás kisajátítás nélkül megvaló-sult.
Az alperes és az I. r. alperesi beavatkozó felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztettek elő.
A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
A felperes felülvizsgálati kérelmében a kérelem tartalma szerint a bizonyítékok felülmérlegelését kérte, amelyre nincs lehetőség. Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékokat okszerűen mérlegelte, a bizonyítékok mérlegeléséből jogszerűen jutott arra a következtetésre, hogy az alperes megalapozott határozott hozott, a kisajátítás közérdekűsége nem állapítható meg. A Legfelsőbb Bíróság a bizonyítékok felülmérlegelésére indokot nem talált. Az alperes eseti szakértővel vizsgálta, hogy az utcanyitásnak van-e közlekedési közérdekű célja, a csatornázáshoz kapcsolódó indoka. A közlekedési szakértői vélemény beszerzésén túl beszerezte a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szakhatósági állásfoglalását a szennyvíz-csatornázás megvalósíthatóságára. Az alperes ezekből a bizonyítékokból helytállóan vonta le azt a következtetést, hogy közlekedési, csatornázási célból az utcanyitás nem indokolt, ezért kisajátításnak nincs helye. A keresetet benyújtó felperesnek kellett volna bizonyítania a perben, hogy a közérdekűség fennáll. A felperes bizonyítási indítványt (6. számú irat) szükség esetére terjesztett elő és a közérdekűség bizonyítására indítványozott szakértői bizonyítást. Az elsőfokú bíróság helytállóan utalt arra, hogy az alperes a közérdekűség fennállását megfelelően vizsgálta és helytálló döntést hozott a kisajátítási kérelem elutasításáról.
A felperes a kisajátítási kérelme indokát a perben megváltoztatva már közlekedési koncepció megváltozására hivatkozott kérelme alapjaként. A perben megváltoztatott indokkal előterjesztett kérelem vizsgálatára nem kerülhet sor, a megváltozott tények, körülmények alapján újabb kisajátítási eljárás kezdeményezhető. A felperes kifogásolta azt is, hogy az elsőfokú bíróság Szeged Megyei Jogú Város főépítésze véleményét figyelmen kívül hagyta. Ez a vélemény arra hivatkozott, hogy utcanyitást a helyi városrendezési terv előírja, így a városfejlesztési cél igazolt. Ezt a tényt az elsőfokú bíróság nem vonta kétségbe, azonban azt felülbírálva az utcanyitás közlekedési okból való indokoltságát a közlekedési szakvélemény alapján nem látta bizonyítottnak.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, ezért azt a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. II.39.201/2007.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás