KÜ BH 2009/287
KÜ BH 2009/287
2009.09.01.
A vadászterület határát – a földtulajdonos közösség érvényes közgyűlési határozata hiányában – a vadászati jog kényszerhasznosításra vonatkozó szabályai szerint, hivatalból kell megállapítani (1996. évi LV. tv. 12. §, 14. §, 19. §, 20. §, 79/2004. FVM r. 11. §).
T., B., T., T., V. és Z. települések Földtulajdonosi Közössége a 10-704110. kódszámmal nyilvántartott vadászterület vonatkozásában 2006. november 27. napján földtulajdonosi közgyűlést tartott. A közgyűlést megelőzően a vadászterület határát megjelölő térkép, a határleírás és a közgyűléshez kapcsolódó hirdetmény kifüggesztésre került a felsorolt településeken, azonban E. településen nem.
Az eredeti hirdetményekhez kapcsolódó térképen és határleíráson azonban e.-i területek is voltak, amelyek nagysága kb. 17 ha-t tett ki.
Az előkészítő munkát végzők a kifüggesztés igazolásakor már észlelték a hiányosságot, egyeztetéseket folytattak, majd ennek eredményeként a hirdetményekhez kapcsolódó térképen a vadászterület határát átrajzolták, a közgyűlésen az e.-i területeket kihagyták, és arról döntést nem hoztak.
A közgyűlés megtartását követően a felvett jegyzőkönyvet a szükséges mellékletekkel együtt beterjesztették a Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatóságához, a vadászterület határának jóváhagyása és a földtulajdonosokat képviselő személyének nyilvántartásba vétele céljából.
Az első fokon eljárt közigazgatási szerv határozatával a 2006. december 12-én benyújtott kérelmet elutasította, és a települések közigazgatási területét érintően a vadászterület határát hivatalból állapította meg, 2007. március 1-jétől a vadászterületre vonatkozó üzemterv érvényességének lejártáig.
A vadászterület nyilvántartásba vétele a 10-704110. kódszámmal megtörtént. Ezzel egyidejűleg a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 27. §-a alapján felszólította a kijelölt vadászterület földtulajdonosait, hogy a társult vadászati jog-gyakorlási kötelezettségüknek 2007. március 31-éig tegyenek eleget.
A határozat indokolása szerint a hivatalbóli kijelölésre azért volt szükség, mert a 2006. november 27-én megtartott földtulajdonosi közgyűlés határozatai nem érvényesek.
Az elsőfokú határozat ellen a felperes fellebbezett, amelynek elbírálása során a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatósága másodfokú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta, majd a 2007. november 6. napján kelt határozatával alaphatározata indokolását kiegészítette. A kiegészítő határozat további szakmai indokát adta annak, hogy a vadászterület határa miért a határozatban leírt módon került meghatározásra.
A felperes – mint az érintett földtulajdonosi közösség megválasztott képviselője – keresetében az alperesi határozatok felülvizsgálatát, hatályon kívül helyezését és a közigazgatási szerv új eljárásra kötelezését kérte.
Álláspontja szerint az eredeti kérelmüknek megfelelően kellett volna a vadászterület határát megjelölni, mert a 2006. november 27-ei közgyűlésen érvényes döntéseket hoztak.
Miután nyilvánvalóvá vált számukra, hogy E. községben a hirdetmény kifüggesztése nem történt meg, még a közgyűlés megtartása előtt intézkedtek a vadászterület határának, illetve az ahhoz kapcsolódó térképek kiigazítása iránt, és az e.-i területeket kihagyták.
A közgyűlés megkezdése előtt a jelenlevőkkel szóban is tisztázták és a jegyzőkönyvben is rögzítették, hogy az e.-i területekről nem hoznak döntést, azok kimaradnak.
Hivatkozott arra is, hogy 2006. november 24-én az elsőfokú közigazgatási szerv ügyintézőjével egyeztettek, amikoris már próbálták az észlelt hibát korrigálni, és közös megállapodás után jutottak arra a döntésre, hogy az e.-i területeket kihagyják és kisebb területről döntenek, mint ami az eredeti hirdetményben szerepel. Ezzel – álláspontja szerint – nem sérültek a jogszabályi előírások, nem nagyobb, hanem kisebb területről született döntés.
Sérelmezte a felperes a vadászterület határának meghatározási módját is.
A megyei bíróság a felperes keresetét alaptalannak értékelte, és elutasította azt.
Ítéletének indokolásában a Vtv. 12. § (1) bekezdés b) pontjára, 14. § (1) bekezdésére hivatkozással kifejtette, hogy érvényes határozat csak akkor hozható, ha a földtulajdonosok gyűlésének összehívása során eleget tettek a jogszabályi előírásoknak.
A hirdetmény kifüggesztésének szabályait a Vtv. végrehajtására kiadott 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 12. § (1)–(5) bekezdése tartalmazza.
A vadásztársaság határának megállapítására vonatkozó előírásokat a Vtv. 19. és 20. §-a rögzíti.
Meghatározza azokat a szempontokat a törvény a 19. § (2) bekezdésében, melyekre a vadászterület határának megállapításánál figyelemmel kell lenni.
A Vtv. 20. § (4) bekezdésére hivatkozással megállapította a megyei bíróság, hogy a 2006. november 27-ei közgyűlést megelőző hirdetmények kifüggesztése során – annak ellenére, hogy az 1:50 000 méretarányú topográfiai térképen, illetve az ehhez kapcsolódó vadászterület határának szöveges leírásában erki illetőségű területek is szerepeltek, E. községben a hirdetmény kifüggesztése elmaradt; ezzel sérült a Vtv. 14. § (1) bekezdése, mely a közgyűlés összehívásának és a közgyűlésen hozandó érvényes döntések meghozatalának feltételéül szabja, hogy a hirdetményt valamennyi érintett községben közzé kell tenni.
Nem értett egyet a megyei bíróság azon felperesi állásponttal, hogy az E. községben történő kifüggesztés elmaradása korrigálható volt oly módon, hogy a döntésnél az e.-i területeket ténylegesen kihagyták, mert a Vtv. 14. § (1) bekezdés második mondata szerinti valamennyi együttes feltétel nem teljesült.
Utalt arra a megyei bíróság, hogy e tekintetben helytelen tájékoztatást adott az elsőfokú közigazgatási szerv ügyintézője.
A megyei bíróság álláspontja szerint a Vtv. és a Vhr. rendelkezéseinek helyes értelmezése szerint a földtulajdonosi közgyűlést megelőző hirdetmény, a kapcsolódó térkép és a szöveges határleírás teljes egészében meg kell, hogy egyezzen a későbbi földtulajdonosi közgyűlés elé tárt határleírással és térképi megjelöléssel; attól semmilyen vonatkozásban a földtulajdonosok nem térhetnek el, mert az érvényes határozathozatal feltétele az, hogy az érintett községekben 30 napra megtörténjen az előzetes kifüggesztés.
A megyei bíróság álláspontja szerint a szakmai indokokkal részletesen kiegészített és magyarázott megalapozott másodfokú határozat minden tekintetben figyelemmel volt a vadászterület határának kijelölésére vonatkozó szakmai és jogi indokokra, a Vtv. és a Vhr. rendelkezéseire, jogszabálysértés a határozatok kapcsán nem volt megállapítható.
Megjegyezte, hogy az a hivatkozás, miszerint a megállapított vadászterület-határ nem a közigazgatási terület-határokhoz igazodik, nem alapozza meg a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését, mivel a jogszabály nem írja elő kizárólagos határ-megállapítási szempontként a közigazgatási terület-határokhoz való igazodást.
Ezzel szemben a megyei bíróság is azzal az állásponttal értett egyet, hogy a jól beazonosíthatóság miatt indokolt a természetes határvonalak, út, híd, patak stb. figyelembevétele.
Az sem indokolta a felperes kereseti kérelmének teljesítését, hogy a szomszédos vadászterületekkel történő átfedések folytán vannak olyan területrészek, amelyek közigazgatásilag esetleg más településhez tartoznak, vagy más illetőségű földtulajdonosok, így pl. z.-i lakosok érintettek, mert a tulajdoni viszonyok a vadászterület határának megállapításánál szintén csak egy szempontot képeznek, illetve a területi átfedéseknél tekintettel kell lenni a szomszédos vadászterületek határaira és arra is, hogy a két szomszédos vadászterület esetében a földtulajdonosok közgyűlésein érvényes határozatokat hoztak.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezését kérte, a keresetében foglaltakat fenntartotta.
Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet sérti a Vtv. 14. § (1) és (4) bekezdésében, 19. § (2) bekezdés a)–b) pontjaiban, 27. §-ában, 12. § (3) és (5) bekezdésében foglaltakat, a Vhr. 11. § (1) bekezdését és a Ptk. 112. § (1) bekezdésében írt, tulajdonosi jogból eredő rendelkezési jogosultságot.
A felperesi álláspont szerint a megyei bíróság lényegében helyes tényállást állapított meg, azonban a tényekből helytelen és törvénysértő jogi következtetésre jutott.
Kétségtelen, hogy a közgyűlés megtartása előtt észlelték, hogy a vadászterület határát megjelölő térképen az e.-i 17 ha területű ingatlan is érintett, mintegy 3,6 ha vonatkozásában, azonban a térkép, a határleírás, a hirdetmény E.-en nem lett kifüggesztve. Ezt a szabálytalanságot a közgyűlés előtt az érdekeltek a terület kihagyásával orvosolták.
Hangsúlyozta a felperes, hogy a közgyűlési határozat – amely kihagyta az e.-i területrészt – a Vtv.-ben írt kisebbségi jogokat nem sértette, hiszen E. község egész területével másik vadásztársasághoz került, így töretlenül érvényesülhetett a teritoritás elve is, de a vadásztársaságok érdekei sem szenvedtek csorbát, illetve kiküszöbölésre került az egy helyrajzi számon belüli, közösködésből eredő nemkívánatos vita, vagy nézeteltérés.
A felperes állítása szerint a közgyűlés határozata nem sértette a Vtv. és a Vhr. rendelkezéseit, és az eljárás nem tartalmaz olyan törvénysértést, ami magában hordozza a semmisség jogkövetkezményeit, konkrétan a földtulajdonosok gyűlésének egyhangú határozatának figyelmen kívül hagyását.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a megyei bíróság megfelelő alapossággal feltárta az ügyben irányadó tényállást, és abból – az ide vonatkozó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával – helytálló jogi következtetést vont le.
Kiemeli a Legfelsőbb Bíróság – mint ahogy arra már több, eseti döntésében is rámutatott –, hogy a Vtv. 20. § (4) bekezdése egyértelmű rendelkezést tartalmaz avonatkozásban, hogy amennyiben a vadásztársaság határának megállapítása megváltoztatására irányuló kérelem nem felel meg az e törvényben foglalt feltételeknek, illetőleg, ha az érintettek a vadászati hatóság által közölt időpontig az e törvényben foglaltaknak megfelelő tartalmú egyezséget nem kötnek, a vadászati hatóság a vadászterület határát a vadászati jog kényszerhasznosításra vonatkozó szabályok szerint hivatalból állapítja meg.
A Legfelsőbb Bíróság egyetértett a megyei bíróságnak a felperesi – vadászterület határának jóváhagyása iránti – kérelmet elbíráló alperesi eljárás jogszerűségére vonatkozó álláspontjával.
A Vtv. 14. § (2) bekezdése alapján a földtulajdonosi gyűlésen érvényes határozat nem születhetett, ugyanis a hirdetmény E. település önkormányzatánál nem került kifüggesztésre, és a hirdetményhez csatolt térkép E. településhez tartozó ingatlanokat is tartalmazott. Ennek alapján érvénytelen a földtulajdonosi gyűlés 2006. november 27-én hozott határozata, mely a vadászterület határáról az e.-i területek kivételével döntött.
Nem vitás, hogy egy szabályszerűen összehívott földtulajdonosi gyűlés dönthet a hirdetményben szereplő területnél kisebb vadászterület kialakításának kezdeményezéséről, azonban ezen döntését is a teljes, a térképen szereplő területtel kell meghoznia, és ezt követően kell a regisztrációt módosítania a csökkentett területekkel.
A perben vizsgált esetben azonban nem így történt, az e.-i hirdetmény elmaradása miatt a földtulajdonosi gyűlés összehívása jogszabálysértő volt, az azon hozott határozatokat helyesen tekintette az alperesi hatóság érvénytelennek.
Érvényes földtulajdonosi gyűlés hiányában a vadászati hatóságnak a vadászterület határát hivatalból – a Vtv. 24. § (4) bekezdésének fent ismertetett szabálya értelmében – a kényszerhasznosítás szabályai szerint kellett kijelölnie.
Minderre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat nem sértette meg, ezért azt a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. IV. 37.108/2008.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás