• Tartalom

292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet

292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet

az államháztartás működési rendjéről

2011.01.03.

A Kormány az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. § (2) bekezdés a)–d), f)–g), i), k), m)–n), p)–r), u)–x), zs)–zsa), zsd)–zse), továbbá zsh)–zsk) pontjában, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 64. § (5) bekezdés a)–b) pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés o) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja:1

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A RENDELET HATÁLYA

1. § (1) E rendelet az államháztartás alrendszereinek és az alrendszerek szervezeteinek működésére, továbbá a költségvetésük tervezésére, előirányzataik módosítására, átcsoportosítására és felhasználására, finanszírozásukra, beszámolásukra (a továbbiakban együtt: gazdálkodás), a költségvetési szervek alapítására, besorolására, megszüntetésére, belső kontrollrendszereik működtetésére, az államháztartásból származó források terhére történő – visszterhes vagy támogatási célú – kötelezettségek vállalására, teljesítésére, a teljesítés ellenőrzésére, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) szerinti felülvizsgálati eljárásra, valamint az államháztartás pénzügyi információs rendszerére, adataik nyilvánosságra hozatalára vonatkozó előírásokat állapítja meg.

(2) A rendelet hatálya kiterjed

a) a költségvetési szervekre, valamint alapító, irányító, felügyeleti szerveikre,

b) a helyi önkormányzatokra és a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásaira, a helyi önkormányzatok jogi személyiségű társulásaira,

c) a központi költségvetés 3. § (2) bekezdése szerinti előirányzataira,

d) az elkülönített állami pénzalapokra,

e) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaira (a d) és e) pont a továbbiakban együtt: alapok),

f) a helyi és az országos kisebbségi önkormányzatokra,

g)2 a költségvetési főfelügyelőre, költségvetési felügyelőre [a továbbiakban együtt: költségvetési (fő)felügyelő], a kincstári biztosra, az önkormányzati biztosra,

h) az államháztartás alrendszereiből támogatásban részesülő természetes és jogi személyekre, jogi személyiség nélküli egyéb szervezetekre,

i) a külön törvény rendelkezése alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó, nem költségvetési szervként működő jogi személyekre,

j) a Magyar Államkincstárra (a továbbiakban: Kincstár),

k) a központi és a fejezeti kezelésű előirányzatok, alapok kezelő szerveire, valamint az európai uniós forrásból finanszírozott támogatások közreműködő szervezeteire,

l) a kincstári elszámolások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 240/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet 8. számú mellékletében meghatározott analitikus nyilvántartó helyekre e rendelet 206. §-ában foglalt időközi mérlegjelentéshez történő adatszolgáltatás tekintetében.

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

2. § E rendelet alkalmazásában

1. adatfelelős: az államháztartás valamely alrendszerébe tartozó azon szervezet, amely – tevékenységével, feladatellátásával kapcsolatban, illetve jogszabály alapján – előállítja a kötelezően közzéteendő közérdekű adatot és felelős annak tartalmáért;

2. adatközlő: az államháztartás valamely alrendszerébe tartozó azon szervezet, amely az adatfelelős által szolgáltatott adatokat külön törvényben vagy e rendeletben meghatározott módon közzéteszi;

3. egyéb levonások: az Egészségbiztosítási Alap gyógyító-megelőző ellátások előirányzatai terhére finanszírozott egészségügyi szolgáltatót megillető tárgyhavi bruttó finanszírozási összegből az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) által jogszabály vagy szerződés alapján a tárgyhónapban visszavonandó összegek;

4. Európai Unió tradicionális saját forrásai: az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló 2007. június 7-i Euratom 2007/436/EK, Euratom tanácsi határozat 2. cikke értelmében a nem tagállamokból (harmadik országból) származó import utáni vámok, egyéb vámok, valamint a cukorágazat piacának közös szervezése keretein belül nyújtott hozzájárulások;

5.3

6.4 fejezetet irányító szerv és annak vezetője:

a) az I. fejezetnél az Országgyűlés Hivatala és annak gazdasági főigazgatója, a Közbeszerzések Tanácsa tekintetében a Közbeszerzések Tanácsa testülete és annak elnöke, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete tekintetében a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és annak elnöke, a 7–15. címek tekintetében a Nemzetgazdasági Minisztérium és a nemzetgazdasági miniszter,

b) a II. fejezetnél a Köztársasági Elnöki Hivatal és annak helyettes vezetője,

c) a III. fejezetnél az Alkotmánybíróság és annak elnöke,

d) a IV. fejezetnél az Országgyűlési Biztosok Hivatala és az állampolgári jogok országgyűlési biztosa,

e) az V. fejezetnél az Állami Számvevőszék és annak főtitkára,

f) a VI. fejezetnél az Országos Igazságszolgáltatási Tanács és annak elnöke,

g) a VIII. fejezetnél a Legfőbb Ügyészség és a legfőbb ügyész,

h) a IX. fejezetnél a Belügyminisztérium és a belügyminiszter,

i) a X. fejezetnél a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium és a közigazgatási és igazságügyi miniszter, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala tekintetében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és annak elnöke, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal tekintetében a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal és annak elnöke, a 19–20. cím tekintetében a Nemzetgazdasági Minisztérium és a nemzetgazdasági miniszter,

j) a XI. fejezetnél a Miniszterelnökség és a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, a 3. cím tekintetében a Nemzetgazdasági Minisztérium és a nemzetgazdasági miniszter,

k) a XII–XV. és a XVIII. fejezetnél a minisztérium és a miniszter,

l) a XVI. fejezetnél a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és annak elnöke,

m) a XVII. fejezetnél a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a nemzeti fejlesztési miniszter, az Országos Atomenergia Hivatal tekintetében az Országos Atomenergia Hivatal és annak főigazgatója, a Magyar Energia Hivatal tekintetében a Magyar Energia Hivatal és annak elnöke,

n) a XIX. fejezetnél a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és annak elnöke,

o) a XX. fejezetnél a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a nemzeti erőforrás miniszter, a 21–22. címek tekintetében a Nemzetgazdasági Minisztérium és a nemzetgazdasági miniszter,

p) a XXX. fejezetnél a Gazdasági Versenyhivatal és annak elnöke,

q) a XXXI. fejezetnél a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) és annak elnöke,

r) a XXXIII. fejezetnél a Magyar Tudományos Akadémia és annak elnöke,

s) a XLI–XLII. fejezetnél a Nemzetgazdasági Minisztérium és a nemzetgazdasági miniszter,

t) a XLIII. fejezetnél a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a nemzeti fejlesztési miniszter,

u) a XLIV. fejezetnél a Vidékfejlesztési Minisztérium és a vidékfejlesztési miniszter,

v) a külön jogszabályban meghatározott jogkör tekintetében a LXXI. fejezetnél a Nyugdíjbiztosítási Alap, valamint az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (a továbbiakban: ONYF) tekintetében a nemzeti erőforrás miniszter, az igazgatási szervek tekintetében az ONYF vezetője,

w) a külön jogszabályban meghatározott jogkör tekintetében a LXXII. fejezetnél az Egészségbiztosítási Alap, valamint az OEP tekintetében a nemzeti erőforrás miniszter,

z) az elkülönített állami pénzalapok tekintetében az alappal való rendelkezésre jogosult, a felhasználásért felelős miniszter;

7. fejlesztés: olyan – alapvetően felhalmozási kiadásokban megtestesülő – tevékenység, amely új, vagy a korábbinál műszaki, technikai szempontból korszerűbb tárgyi eszközök létrehozására irányul, illetve meglevő tárgyi eszközök műszaki, technikai paramétereinek korszerűsítését valósítja meg;

8. felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettség: a felsőoktatásban gazdaságtudományok képzési területen vagy a többciklusú képzés bevezetése előtt annak megfelelő egyetemi, főiskolai szakon szerzett végzettség, szakképzettség;

9. helyi kisebbségi önkormányzat: a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Nek. tv.) 21. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglaltak szerinti – községben, városban és a főváros kerületeiben települési, a megyében és a fővárosban területi – kisebbségi önkormányzat;

10. illetmény és járulékfedezeti forgótőke (a továbbiakban: forgótőke): központosított illetményszámfejtés esetében a megbízó és a Kincstár között létrejött megállapodás alapján olyan engedményezés, amely fedezetét képezi a jogszabályon és a munkavállaló egyéni megbízásokon alapuló munkáltatói fizetési kötelezettség teljesítésének, ideértve a társadalombiztosítási szolgáltatások kifizetőhelyi kötelezettségét is;

11. járandóság előleg: az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott egészségügyi intézmények részére december 20-át követően a következő év január 5-éig esedékes járandóságok fedezetének biztosítására a következő év előirányzatának terhére kiutalt összeg;

12. jelentősebb vállalati beruházás: az európai uniós forrásból finanszírozott beruházások kivételével az a beruházási projekt, amelynek elszámolható költsége legalább ötszázmillió forint, de nem minősül nagyberuházásnak;

13. jogosulatlanul igénybe vett támogatás: a jogszabálysértően, nem rendeltetésszerűen vagy szerződésellenes módon felhasznált támogatás;

14. kezelő szerv:

a)5 a központi kezelésű előirányzatok esetén: a fejezetet irányító szerv, a központi költségvetés XLIII. fejezete esetén a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és a Magyar Fejlesztési Bank Zrt.,

b)6 a fejezeti kezelésű előirányzatok esetén: a fejezetet irányító szerv vagy – abban az esetben, ha a fejezeti kezelésű előirányzatok feletti rendelkezési jogokat és az azokkal kapcsolatos feladatokat jogszabály a 109. § (4)–(6) bekezdése alapján középirányító szervre vagy kezelő szervre ruházta át – a középirányító szerv, kezelő szerv az átruházott jogkörök, feladatok, és – a 109. § (6) bekezdése szerinti esetben – előirányzat-hányad tekintetében,

c) az elkülönített állami pénzalapok esetén: az Áht. 54/A. §-a alapján kijelölt központi költségvetési szerv vagy köztestület,

d) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai esetén: a LXXI. fejezetnél az ONYF, a LXXII. fejezetnél az OEP;

15. kincstári ügyfél: az a kincstári körbe tartozó költségvetési szerv, előirányzat, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítási alap vagy pénzforgalmi számlatulajdonosnak minősülő más szervezet, amely számára jogszabály alapján a Kincstár számlát vezet;

16. kisebbségpolitikáért felelős állami szerv: a Nek. tv. 62. §-ának (1) bekezdése alapján a Kormány által rendeletben kijelölt, a nemzeti és etnikai kisebbségekkel kapcsolatos állami feladatok ellátásáért felelős államigazgatási szerv;

17.7

18. központi beruházás:

a) a beruházások előkészítésére és megvalósítására, valamint az azokhoz kapcsolódó egyéb felhalmozási kiadásokra (ideértve az immateriális javakkal kapcsolatos kiadásokat is) szolgáló, a központi költségvetésben a fejezeti kezelésű előirányzatok között Beruházás alcímen megtervezett előirányzat, melynek célját az irányító szerv jelöli meg az ágazati fejlesztési koncepciókkal összhangban,

b)8 a központi költségvetésben a fejezeti kezelésű előirányzatok vagy az intézményi címen a felhalmozási kiadások között tervezett lakásépítés, lakástámogatás előirányzata, amely a Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Belügyminisztérium és az irányítása alá tartozó testületek, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szolgálati lakásainak létesítését – beleértve a lakásvásárlást is –, vagy az állomány lakástámogatását foglalja magában;

19. közreműködő szervezet: az európai uniós forrásból finanszírozott támogatások esetén a támogató képviseletében eljáró, jogszabályban kijelölt szervezet;

20.9 köztartozás: e rendelet VII. fejezete alkalmazásában az Áht. 13/A. § (4) bekezdésében, egyebekben az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 178. § 20. pontjában meghatározottak;

21. kutatás-fejlesztés: a kutatás-fejlesztésről és technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény 4. §-ának 1. d) pontjában meghatározott tevékenység;

22. OEP nettó finanszírozási kör: az Egészségbiztosítási Alapból a gyógyító-megelőző ellátások előirányzatai terhére 75%-ban, illetve nagyobb arányban finanszírozott önkormányzati költségvetési rend szerint működő egészségügyi intézmények;

23. OEP bruttó finanszírozási kör: az Egészségbiztosítási Alapból a gyógyító-megelőző ellátások előirányzatai terhére finanszírozott, a 22. pont hatálya alá nem tartozó egészségügyi szolgáltatók;

24. program: ágazati vagy térségi fejlesztési célt megvalósító fejlesztési terv, mely több egymással összefüggő projekt útján, az érintettek együttműködése alapján valósul meg, az európai uniós források felhasználása során a külön jogszabályban meghatározott fogalom;

25. projekt: tartalmilag és formailag részletesen kidolgozott, megfelelő pénzügyi háttérrel és végrehajtási ütemezéssel rendelkező fejlesztési elképzelés, az európai uniós források felhasználása során a külön jogszabályban meghatározott fogalom;

26. támogatási intenzitás: az állami támogatásokra vonatkozó közösségi vívmányokban meghatározottak szerint számított támogatási mérték;

27. támogatási konstrukciók: a pályázati felhívások, támogatási programok, egyedi támogatások összefoglaló elnevezése;

28. támogatott tevékenység: az európai uniós forrásból finanszírozott támogatások esetén a külön jogszabály szerinti projekt, egyéb támogatások esetén az a támogatói okiratban, támogatási szerződésben megjelölt tevékenység – ideértve a kedvezményezett működését is –, feladat, amely során felmerült költségek megtérítését a támogatás biztosítja.

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ALAPOK

3. § (1) Az állami költségvetést a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalapok költségvetése, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetése alkotják.

(2) A központi költségvetést az Áht. 19. §-a alapján fejezetek, ezen belül

a) a központi kezelésű előirányzatok,

b) a fejezeti kezelésű előirányzatok, és

c) a központi költségvetési szervek előirányzatai

alkotják.

(3) A fejezetek önálló jogi személyiséggel nem rendelkeznek, az államháztartás központi alrendszerében a fejezet irányításához és a gazdálkodásához kötődő jogosultságokat – a (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a fejezetet irányító szerv vezetője gyakorolja.

(4) A fejezeti jogosítványokkal felruházott költségvetési szerv előirányzatai felett a fejezetet irányító szerv részére megállapított jogosultságokat a költségvetési szerv vezetője gyakorolja. Ezen előirányzatok tekintetében fejezetet irányító szervnek – a 2. § 6. pontjában foglaltakkal összhangban – a fejezeti jogosítványokkal felruházott költségvetési szerv minősül. A kormányhivatal mint fejezeti jogosítványokkal felruházott költségvetési szerv az állami költségvetés tervezéséhez (27–33. §), az időközi mérlegjelentések kialakításához (206. §), az előirányzat-maradvány elszámolásához (208–212. §) és a beszámoláshoz (216–226. §) kapcsolódóan megtett intézkedéseiről tájékoztatja azt a fejezetet irányító szervet, amely fejezethez az állami költségvetésben címrend szerint kapcsolódik. A fejezeti jogosítványokkal felruházott egyéb költségvetési szervek esetén a tájékoztatási kötelezettség nem érvényesül.

(5) A fejezetet irányító szerv mint költségvetési szerv és mint a fejezeti jogosítványok gyakorlására feljogosított szerv egymással szerződést, megállapodást nem köthet, egymás irányába más magánjogi jellegű kötelmet nem vállalhat, azonban a fejezetet irányító szervi minőségében a fejezetre előírt követelményeket költségvetési szervként önmagával szemben is köteles érvényesíteni. Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában ez a fejezetet irányító szerv szabályzatában meghatározott módon kiadott belső intézkedés alapján történik.

(6)–(7)10

(8)–(9)11

3/A. §12 (1) A költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok

a) kiadásait az Áht. 24. § (2) bekezdése szerinti előirányzatok alkotják,

b) tárgyévi forrásai

ba) alaptevékenységéhez kapcsolódó tárgyévi forrásain belül kiemelt előirányzatot képez

baa) a kapott támogatás, amely – a bab) pont szerinti eset kivételével – a központi költségvetésből, a társadalombiztosítási költségvetési szervek részére a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból, a helyi önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás, a helyi kisebbségi, az országos kisebbségi önkormányzat költségvetéséből származik,

bab) a működési és a felhalmozási célú támogatásértékű bevételek, amelyek az elkülönített állami pénzalapból, a baa) pontba nem tartozó esetben helyi önkormányzattól, többcélú kistérségi társulástól, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból, a társadalombiztosítási költségvetési szervek részére a központi költségvetésből, az európai uniós forrásból finanszírozott programok végrehajtására nyitott lebonyolítási vagy célelszámolási számlán lévő pénzeszközből, a fejezeti kezelésű előirányzat bevételeként elszámolható összegből, a központi költségvetés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető előirányzatából, a helyi önkormányzati költségvetési szerv esetén központi költségvetési fejezet előirányzatából származnak,

bac) a közhatalmi bevételek, amelyek az igazgatási szolgáltatási díjból, a felügyeleti díjból, és a bírságbevételből származnak,

bad) az intézményi működési bevételek, amelyek a működés során keletkezett bevételekből – így különösen az áru- és készletértékesítés, a nyújtott szolgáltatások ellenértéke, a bérleti és lízingdíj bevételek, az intézményi ellátási díjak, az alkalmazottak térítése, az általános forgalmi adó bevételek- és visszatérülések, valamint a hozam- és kamatbevételek – származnak,

bae) a felhalmozási bevételek, amelyek a tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítése és a pénzügyi befektetések bevételeiből származnak,

baf) a működési és a felhalmozási célú átvett pénzeszközök, mint az államháztartáson kívülről származó olyan források, amelyek ellenében az átadó államháztartáson kívüli szervezet vagy személy az ellátandó feladatot meghatározhatja, de ellenszolgáltatást nem kér, az abból létrejött eredmény hasznosítási jogát nem köti ki, a költségvetési szervet vagy a központi, fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szervét számlaadási kötelezettség külön jogszabály alapján nem terheli,

bag) az előző évi működési és felhalmozási célú maradvány átvétele, amely központi költségvetési szerv, fejezeti kezelésű előirányzat, valamint az államháztartás nem központi költségvetési alrendszere maradványából származik,

bah) a kölcsönök, amelyek a kapott kölcsönökből és a nyújtott kölcsönök visszatérüléseiből származnak,

bai) a finanszírozási bevételek, amelyek a belföldi hitelműveletek bevételeiből és a külföldi finanszírozás bevételeiből származnak,

bb) a vállalkozási bevétel, amely a költségvetési szerv vállalkozási tevékenysége során befolyó működési és felhalmozási célú bevétel,

c) előző évi (évekbeli), pénzforgalom nélküli forrásai

ca) az előző évi előirányzat-maradvány, pénzmaradvány igénybevétele,

cb) az előző évek vállalkozási maradványának igénybevétele.

(2) A központi kezelésű előirányzatok kiadásaira és forrásaira az (1) bekezdés a) és baa)-bai) pontjaiban foglalt szabályokat kell alkalmazni. Az alapok kiadásairól és bevételeiről törvény rendelkezik.

4. § (1) Az elkülönített állami pénzalapok költségvetését az elkülönített állami pénzalapok kiadásainak és bevételeinek teljes körű előirányzatai alkotják.

(2) A társadalombiztosítás költségvetését és a költségvetés végrehajtását a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai – a társadalombiztosítási költségvetési szervek bevételeit és kiadásait is magában foglaló – kiadásainak és bevételeinek teljes körű előirányzatai és azok teljesítésének elszámolása alkotják.

(3) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a központi kezelésű előirányzatok, a fejezeti kezelésű előirányzatok és az alapok az államháztartás központi alrendszerén belüli gazdálkodáshoz szükséges pénzügyi eszközökkel rendelkeznek, azonban elkülönült jogi személyiséggel nem bírnak, munkáltatóként munkaerőt nem foglalkoztathatnak, az Áht.-ban meghatározott esetek kivételével immateriális javakkal, tárgyi eszközökkel, értékpapírokkal, valamint készletekkel nem rendelkezhetnek. A gazdálkodási, könyvvezetési, adatszolgáltatási feladatokat a központi, fejezeti kezelésű előirányzat, alap kezelő szerve látja el.

5. § A fejezeti kezelésű előirányzatok és az elkülönített állami pénzalapok kezelésével és működtetésével kapcsolatos kiadásokat államháztartáson belüli átadás esetén támogatásértékű kiadásként, államháztartáson kívüli természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli egyéb szervezet részére történő kifizetés esetén vásárolt szolgáltatásként kell elszámolni.

A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK ÉS JOGI SZEMÉLYISÉGŰ TÁRSULÁSAI, A TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁSOK ÉS A HELYI KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATOK

6. § (1) A helyi önkormányzat és a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetését

a) a helyi önkormányzat és a helyi kisebbségi önkormányzat kiadásainak és bevételeinek előirányzatai, és

b) az általa alapított, irányított költségvetési szervek kiadásainak és bevételeinek előirányzatai

együttesen alkotják.

(2) A többcélú kistérségi társulás, valamint a jogi személyiségű társulás költségvetésére az (1) bekezdés helyi önkormányzatokra vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

AZ ORSZÁGOS KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATOK

7. § Az országos kisebbségi önkormányzat költségvetését

a) az országos kisebbségi önkormányzat kiadásainak és bevételeinek előirányzatai, és

b) az általa alapított, irányított költségvetési szervek kiadásainak és bevételeinek előirányzatai

együttesen alkotják.

II. Fejezet

A KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK

A KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK FAJTÁI

8. § (1) Központi költségvetési szervek

a) a fejezetet irányító szervek, valamint a külön jogszabályokban meghatározott fejezeti jogosítványokkal rendelkező költségvetési szervek,

b) a kormányhivatalok és – az Országos Rádió és Televízió Testület kivételével – az autonóm államigazgatási szervek, valamint

c) az a)–b) pontban felsoroltak irányítása alatt működő költségvetési szervek.

(2)13 A társadalombiztosítási költségvetési szervek az OEP, az ONYF és igazgatási szervei.

(3) Helyi önkormányzati és helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek

a) a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve

aa) a főpolgármesteri hivatal,

ab) a polgármesteri hivatal,

ac) a megyei önkormányzati hivatal,

ad) a körjegyzőség,

ae) a társult képviselő-testület hivatala

(a továbbiakban együtt: önkormányzati hivatal),

b) a többcélú kistérségi társulás önálló munkaszervezete,

c) a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat jogi személyiséggel rendelkező társulása, a többcélú kistérségi társulás, továbbá a helyi kisebbségi önkormányzat, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat jogi személyiségű társulása által alapított – az a)–b) pontban nem említett – költségvetési szervek.

(4)14

8/A. §15 A költségvetési szervet gazdálkodási jogkörük alapján önállóan működő vagy önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervként kell besorolni.

9. § (1) Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv

a) a központi költségvetési szerv irányító szerve,

b) a középirányító szerv,

c)16 a kormányhivatal és az autonóm államigazgatási szerv,

d) a központi hivatal,

e) az önkormányzati hivatal,

f) az országos területi hálózattal rendelkező költségvetési szerv központi szerve,

g) a többcélú kistérségi társulás önálló munkaszervezete.

(2) Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervnek – az (1) bekezdésben foglalt költségvetési szerveken kívül – az a költségvetési szerv sorolható be különösen, amelynél

a) az ellátandó feladat, szakmai tevékenységi kör összetett, és az ehhez szükséges működési és felhalmozási előirányzatokkal saját költségvetésében rendelkezik,

b) jelentős terjedelmű és összetett gazdálkodási feladatokat lát el,

c) a foglalkoztatottak száma és a munkamegosztás szervezeti egységekre való tagozódást igényel,

d) a feladatellátásban országos, regionális, megyei vagy egyéb, a településinél nagyobb területi jellegű illetékességgel jár el, vagy

e) a szolgáltatás terjedelme, az ellátottak száma, az ügyfélforgalom volumene, az alaptevékenység ellátását támogató szellemi és fizikai (technikai) tevékenységet végző szervezeti egységek működtetése e besorolást indokolja.

(3) Önállóan működő költségvetési szervnek az a költségvetési szerv sorolható be különösen, amely

a) kizárólag szakmai szervezeti egységekre tagozódik, ideértve a jogszabályban szakmai alapfeladat-ellátásként megjelölt fizikai (ellátó) tevékenységeket is, és szakmai alaptevékenysége nem eszközigényes, vagy

b) a szellemi, fizikai (technikai) támogató funkciókat ellátók száma külön szervezeti egység létrehozását nem igényli, e funkciók más költségvetési szerv által hatékonyan, gazdaságosan elláthatók.

(4) Az önkormányzati hivatal mint a helyi kisebbségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve – az adott helyi önkormányzat és az érintett helyi kisebbségi önkormányzatok megállapodása alapján, külön az állami költségvetésből származó támogatásra való igényjogosultság nélkül – több helyi kisebbségi önkormányzat számára is elláthatja a gazdálkodási feladatokat.

A KÖLTSÉGVETÉSI SZERV ALAPÍTÁSÁRA, ÁTALAKÍTÁSÁRA, MEGSZÜNTETÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

10. § (1)17 A költségvetési szerv alapításáról, átalakításáról, megszüntetéséről rendelkező jogszabálynak, határozatnak az Áht. 88. § (2) bekezdésében foglaltak szerint történő nyilvánosságra hozatala mellett a helyi önkormányzat, helyi és országos kisebbségi önkormányzat más módon (így különösen: a helyben szokásos módon) is közzéteheti a költségvetési szerv alapítására, átalakítására, megszüntetésére vonatkozó döntéseit.

(2)18 Az Áht. 88. § (2) bekezdése alapján költségvetési szerv létrehozásáról kezdeményezett kormány-előterjesztést, vagy az Áht. 89. § (1) bekezdése szerinti előzetes egyetértés iránti kérelmet részletes indokolással és számításokkal is alá kell támasztani. Az előterjesztésben vagy – ha arról a költségvetési szerv létrehozásáról szóló jogszabály nem rendelkezik – a kérelemben meg kell jelölni

a) a költségvetési szerv gazdálkodási jogköre szerinti tervezett besorolását,

b) az ellátandó tevékenységgel kapcsolatos – általános és a költségvetési szerv tekintetében konkrétan érvényesülő – követelményeket, feltételeket (benne a szervezeti felépítést és a szükséges tárgyi feltételeket is), ezek tervezett kiadásait, ezen belül az egyszeri, esetleges töredék évi, és folyamatos kiadási szükségletet létszám és kiemelt előirányzati bontásban,

c) a működés megindításának feladatait,

d) a b)–c) pontban foglaltak forrását kincstári költségvetés szintjén, önállóan működő költségvetési szerv esetén külön megjelölve azon önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv előirányzatainak tervezett növekményét is, amely az önállóan működő költségvetési szerv egyes tevékenységeit a 16. § (1)–(3) bekezdése szerint ellátja.

(3)19 A költségvetési szerv alapításáról rendelkező jogszabálytervezet és az alapító okirat tervezete a (2) bekezdés szerinti előterjesztés, kérelem mellékletét képezi.

(4)20 A költségvetési szerv alapító okiratában meg kell jelölni az alapítói jogokkal felruházott irányító szervet. Amennyiben az Áht. 93. § (1) bekezdés a) pontja szerinti alapítói jogok és az egyéb irányítási jogok gyakorlására jogosult személye eltér, mindkét irányításra jogosultat meg kell jelölni az alapító okiratban. Ha a költségvetési szervnek az Áht. 93. § (2) bekezdése szerint felügyeleti szerve van, abban az esetben ezt kell felügyeleti szerv elnevezéssel megjelölni az okiratban.

(5) A költségvetési szerv közös működtetéséről az alapító szerveknek írásbeli megállapodást kell kötniük, amelynek tartalmaznia kell

a) az alapítás költségeinek forrását alapítók szerint,

b) a folyamatos működtetés, üzemeltetés feltételeit, ezen belül az alapítók hozzájárulásának arányát, mértékét, éves megállapításának módját,

c) az irányítási jogok gyakorlásának módját, esetleges megosztását vagy valamely alapító részére történő kizárólagos biztosítását,

d) a közös működtetés megszűnésének, megszüntetésének szabályait,

e) rendelkezést a külön jogszabályban foglalt egyéb kérdésekről.

(6)21 A költségvetési szerv közös alapítása, illetve működtetése esetén az alapító okiratban meg kell határozni az Áht. 93. § (1) bekezdésében és külön jogszabályban meghatározott irányítási jogok gyakorlására jogosult természetes vagy jogi személyt.

(7) A helyi önkormányzati költségvetési szervek esetén az (5)–(6) bekezdésben meghatározottakat a társulási megállapodásban kell rögzíteni.

(8) Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában költségvetési szerv alapítása, átalakítása esetén a Kincstárnál, illetve hitelintézetnél csak akkor nyitható a költségvetési szervnek számla, ha a törzskönyvi nyilvántartásba vétele megtörtént.

(9) Az alapító szerv megszűnése esetén a jogutód, az alapítói jogok átruházása esetén az alapítói jogok átvevője jogosult, illetve köteles az alapító szervet terhelő, a törzskönyvi nyilvántartásba történő bejegyzésekkel kapcsolatos intézkedések megtételére.

(10)22 Az alapító okiratban foglaltak, vagy jogszabály változása esetén az alapító okirat módosítását tartalmazó okirat mellett el kell készíteni és a módosító okirathoz kell csatolni az egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratot is. Az egységes szerkezetű alapító okiratnak is meg kell felelnie az alapító okirat alaki kellékeinek.

11. §23 (1) A költségvetési szerv megszüntetését megelőzően az irányító szervnek gondoskodnia kell

a)24 a közfeladat jövőbeni ellátása módjának, szervezeti formájának meghatározásáról, kivéve, ha a megszüntetésre azért került sor, mert a közfeladat iránti szükséglet megszűnt,

b) az eszközök és a források leltározásáért, a költségvetési beszámoló elkészítéséért, a vagyonátadás lebonyolításáért felelős személyek kijelöléséről, a feladatok határidőinek meghatározásáról,

c) a közfeladat jövőbeni ellátásához szükséges köztulajdon meghatározásáról, a vagyonkezeléshez, -használathoz szükséges engedélyek megszerzéséről,

d) az ellátandó közfeladatokhoz tartozó hatósági engedélyeknek – a megszüntetendő költségvetési szerv kérelmére történő – visszavonásáról és annak előkészítéséről, hogy az új hatósági engedélyek a közfeladatokat a továbbiakban ellátó szervek részére kiadhatóak legyenek,

e) amennyiben a közfeladat ellátásához díjbevétel kötődik, a díjbeszedési jogosultság átadásának előkészítéséről,

f) a költségvetési szervnél foglalkoztatottakkal kapcsolatos munkáltatói intézkedések meghatározásáról, a határidők kijelöléséről, a közfeladatokat a továbbiakban ellátó szervek részéről történő továbbfoglalkoztatás lehetőségéről.

(2) A költségvetési szerv megszüntető okiratában rendelkezni kell a megszüntetés okáról, a megszüntetett költségvetési szerv által ellátott közfeladat jövőbeni ellátásáról, továbbá meg kell jelölni a megszüntető jogszabályt, határozatot.

(3) Amennyiben – átalakítás vagy megszüntetés nélkül – a költségvetési szerv közfeladata ellátásának kötelezettsége kerül más államháztartáson belüli vagy kívüli szervezethez, a (2) bekezdésben foglaltakat a módosító okiratra nézve is megfelelően alkalmazni kell.

(4)25 Ha a költségvetési szerv átalakítása az Áht. 88. § (3) bekezdésében meghatározott több alapító szervhez tartozó költségvetési szervet érint, illetve az átalakítás eredményeként megváltozik az irányító szerv, akkor az alapító szervek, illetve a jogelőd és jogutód irányító szervek – ha törvény vagy kormányrendelet kivételt nem tesz – jogszabályban, jogalkotási jog hiányában közös megállapodásban, önkormányzati költségvetési szervek esetén külön-külön azonos tartalmú jogszabályban, határozatban jelölik ki az átalakítással létrejövő költségvetési szerv (szervek) irányító szervét.

(5) Központi költségvetési szerv megszüntetése esetén a megszűnő, illetve a jogutódként megjelölt költségvetési szerv előirányzatát az irányító szervnek a megszüntetés napjával, de legkésőbb harminc napon belül, az előirányzatokat terhelő pénzforgalom nélküli tranzakciókat hatvan napon belül rendeznie kell a Kincstárnál. Ha a megszűnő költségvetési szerv jogutódja a megszűnés napját követően jön létre, vagy feladatát a jövőben az irányító szerv által alapított államháztartáson kívüli szervezet látja el, a megszűnő költségvetési szerv pénzeszközeit az irányító szerv számlájára kell átvezetni.

(6)26 Amennyiben a költségvetési szerven belüli szervezeti egységeket – így különösen a 20. § (2) bekezdés e) pontjában foglaltakat – érintő szervezeti intézkedés történik, vagy a költségvetési szerv által végzett tevékenységek módosulnak – ha az Áht. 95. §-ában foglaltak nem valósulnak meg –, a költségvetési szerv alapító okiratát vagy szervezeti és működési szabályzatát kell módosítani.

(7)27 Ahol jogszabály átszervezést, intézményátszervezést említ, azon akkor kell átalakítást érteni, ha az Áht. 95. §-ában foglalt intézkedések is megvalósulnak.

A KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK TEVÉKENYSÉGE

12. §28 (1) A költségvetési szerv alap- és vállalkozási tevékenységét az államháztartási szakfeladatok rendje (a továbbiakban: szakfeladatrend) szerint – szakfeladat számmal és megnevezéssel – kell besorolni.

(2) A költségvetési szerv által ellátott feladatoknak, ezen belül a végzett tevékenységeknek az Áht. 92. § (1) bekezdése szerinti elkülönítését, besorolását az ott meghatározott kritériumok alapján, a (3)–(9) bekezdésben foglaltak figyelembevételével kell elvégezni.

(3) A költségvetési szerv alapító okiratában nem kell feltüntetni az alábbi alaptevékenységeket:

a) azokat az önálló szakfeladatot képező kiadási és bevételi elemeket, amelyek a szerv alapító okirat szerinti alaptevékenységének ellátásához kapcsolódnak,

b) a költségvetési szerv (4) bekezdés szerint más szervek részére végzett tevékenységeinek szakfeladatait,

c) a támogatási típusú szakfeladatokat,

d) a technikai szakfeladatokat, és

e) a költségvetési szerv alaptevékenysége ellátására rendelkezésre álló kapacitásának kihasználását célzó, nem haszonszerzés céljából végzett tevékenységeinek szakfeladatait.

(4) A költségvetési szerv más költségvetési szervek részére végzett tevékenységeinek kiadásait, bevételeit azokon a szakmai, (3) bekezdés szerinti, vagy vállalkozási tevékenység szerinti szakfeladatokon kell elszámolni, amelyek érdekében felmerültek, függetlenül attól, hogy az adott szakfeladatok az elszámolást végző költségvetési szerv alapító okiratában szerepelnek-e.

(5) A (4) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni

a) az olyan önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervnek is, amelyet az irányító szerv önállóan működő költségvetési szerv egyes pénzügyi-gazdálkodási, illetve üzemeltetési feladatainak ellátására jelölt ki,

b) a kifejezetten más szervek pénzügyi-gazdálkodási és üzemeltetési tevékenységei ellátására létrehozott költségvetési szerveinek a más szervek részére végzett tevékenységei tekintetében, ha költségvetésükben az ellátott költségvetési szervek működésére, üzemeltetésére szolgáló előirányzat került meghatározásra, és

c) a támogatási célú szakfeladatok tekintetében.

(6) Támogatásból nem finanszírozható a szabad kapacitás kihasználását célzó, nem haszonszerzés céljából végzett alaptevékenység. A költségvetési szerv e tevékenységeiből származó bevételének fedeznie kell a végzett tevékenységgel összefüggő valamennyi közvetlen kiadást és az ahhoz hozzárendelhető közvetett kiadásokat.

(7) A költségvetési szerv a (6) bekezdés szerinti alaptevékenységeit a szakmai alapfeladataitól elkülönülten tartja nyilván és számolja el.

(8) A helyi önkormányzat és a többcélú kistérségi társulás költségvetési szerve tekintetében az irányító szerv a (6) és/vagy (7) bekezdésben foglalt szabályok alkalmazása alól felmentést adhat.

(9) Támogatásból nem finanszírozható a vállalkozási tevékenység. A költségvetési szerv e tevékenységéből származó bevételének fedeznie kell a végzett tevékenységgel összefüggő valamennyi közvetlen kiadást, az ahhoz hozzárendelhető közvetett kiadásokat, valamint az amortizációt.

(10) Az államháztartásért felelős miniszter tájékoztatóban teszi közzé a (3) bekezdés a) és d) pontja szerint minősülő szakfeladatok körét.

(11)29 A költségvetési szervet – szakmai szempontból meghatározó – alaptevékenységének jellege szerint az irányító szerv az államháztartásért felelős miniszter által tájékoztatóban kiadott államháztartási szakágazati rendben meghatározott szakágazatba – szakágazat számmal és megnevezéssel – sorolja be az alapító okiratban.

A KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK IRÁNYÍTÁSA ÉS AZ IRÁNYÍTÁSI JOGOK ÁTRUHÁZÁSA

13. § (1) A fejezetet irányító szerv az irányítása alá tartozó költségvetési szerv vonatkozásában a közfeladat-ellátás Áht. szerinti szakmai irányítása, szervezése, szabályozása, ellenőrzése mellett az e rendeletben foglaltak szerint ellátja a gazdálkodáshoz fűződő irányító szervi feladatokat is.

(2) Külön jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a fejezetet irányító szerv az (1) bekezdés szerinti feladatait a belső szervezeti felépítésében azonos szintű szervezeti egységekkel, a szervezeti egységek közötti együttműködéssel, összehangoltan látja el.

14. § (1) Az Áht. 49. §-ának (4) bekezdésében foglalt esetben utasításban, vagy azon központi költségvetési szerv alapító okiratában, amely tekintetében a középirányító szerv az átruházott irányítói jogokat gyakorolja, a feladat- és hatásköröket részletesen elválasztva meg kell határozni az egyes irányítói jogok gyakorlására jogosult szervet, illetve vezetőt.

(2)30 Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a középirányító szerv a következő jogokat gyakorolhatja az irányítása alá tartozó költségvetési szervek vonatkozásában:

a) közreműködés a Kormány vagy az irányító szerv által megállapított költségvetési keretszámok költségvetési szervenkénti elosztásában, összesítésében,

b)31 javaslattétel, illetve közreműködés a költségvetési szervek létszám-előirányzatának jóváhagyása tekintetében,

c) irányelv, iránymutatás készítése a költségvetési szervek költségvetésének felhasználására vonatkozóan, beleértve a létszámmal és a személyi juttatásokkal való gazdálkodást is,

d) javaslattétel, illetve közreműködés az irányító szerv hatáskörébe utalt előirányzat-módosítási, -átcsoportosítási, -zárolási, -törlési és -felhasználási jogkörök gyakorlása tekintetében,

e) a költségvetési szervek által ellátandó szakmai alapfeladatok végrehajtásához szükséges pénzügyi, anyagi feltételek biztosításának szervezése, irányítása és ellenőrzése,

f) a költségvetés végrehajtásában a költségvetési szervek tevékenységének folyamatos figyelemmel kísérése, továbbá a jóváhagyott költségvetési előirányzatok, illetve az azokból ellátandó feladatok teljesülésének veszélyeztetése esetén intézkedés kezdeményezése az irányító szervnél,

g) közreműködés a költségvetési szervek beszámolóinak értékelésében, felülvizsgálatában,

h) javaslattétel, illetve közreműködés a költségvetési szervek előirányzat-maradványának, pénzmaradványának, vállalkozási maradványának megállapítása, illetve jóváhagyása tekintetében, ideértve a kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat-maradványok felhasználási céljának, rendeltetésének felülvizsgálatát is,

i) közreműködés a költségvetési szervek kezelésében lévő közérdekű és közérdekből nyilvános adatok kötelező közzététele, illetve a kérelemre történő szolgáltatása végrehajtásának irányításában,

j) a gazdasági szervezettel rendelkező önállóan működő és gazdálkodó, valamint a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv között a munkamegosztás rendjére vonatkozó megállapodás jóváhagyása.

(3) Törvény által kifejezetten az irányító szervre vagy annak vezetőjére ruházott irányítói jogok nem ruházhatók át középirányító szervre.

(4) Ha törvény eltérően nem rendelkezik a körjegyzőségek, a közösen létrehozott helyi önkormányzati költségvetési szervek, valamint a társulások által alapított költségvetési szervek esetében az irányítói jogok gyakorlásának rendjét a működésüket szabályozó, illetve az alapításban részt vevő helyi önkormányzatok megállapodása határozza meg. A helyi kisebbségi önkormányzatok által közösen létrehozott vagy működtetett költségvetési szervekre vonatkozó irányítói jogok gyakorlásának rendjét megállapodásba kell foglalni.

A GAZDASÁGI SZERVEZET

15. § (1) A gazdasági szervezet a költségvetési szerv, illetve – a munkamegosztás és a felelősségvállalás rendjét rögzítő megállapodás szerint – a hozzá rendelt költségvetési szervek működtetéséért, a gazdálkodás megszervezéséért és irányításáért, a vagyon használatával, védelmével összefüggő feladatok teljesítéséért, a pénzügyi, számviteli rend betartásáért felelős szervezeti egység. A gazdasági szervezet a (2) bekezdés szerinti feladatait indokolt esetben több szervezeti egység is elláthatja, azonban az egyes szervezeti egységek által ellátott tevékenységek között párhuzamosság nem lehet. Ilyen esetben a szervezeti egységek összességét kell gazdasági szervezetnek tekinteni.

(2) A gazdasági szervezet ellátja

a)32 a költségvetési szerv költségvetésének előirányzatai tekintetében a gazdálkodással, könyvvezetéssel és az adatszolgáltatással kapcsolatos feladatokat,

b) a költségvetési szerv működtetésével, üzemeltetésével, a költségvetési szerv vagyongazdálkodása körében a beruházással, a vagyon használatával, hasznosításával, védelmével kapcsolatos feladatokat, és

c)33 a költségvetési szervhez rendelt más költségvetési szerv a) és – ha nem szolgáltatás-vásárlással történik annak ellátása – b) pont szerinti feladatait.

(3) A (2) bekezdés b) pontjában foglalt feladatok ellátása a gazdasági szervezeten kívül jogszabály előírása, annak hiányában az irányító szerv által szabályozott vagy engedélyezett módon, és a felelősség átruházása nélkül szolgáltatás megrendelésével is történhet.

(4) Gazdasági szervezettel

a) az önállóan működő költségvetési szerv nem rendelkezik,

b) az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv jogszabály vagy az irányító szerv döntése alapján rendelkezhet.

(5)34

(6) A gazdasági szervezetnek a 20. § (7) bekezdése szerinti ügyrenddel kell rendelkeznie. A gazdasági szervezet ügyrendjében nem kell szabályozni a 20. § (3) bekezdése szerint kiadott szabályzatokban rendezett kérdéseket. Ha a gazdasági szervezet feladatait az (1) bekezdés szerint több szervezeti egység látja el, a szervezeti egységeknek külön-külön kell rendelkezniük ügyrenddel, de a gazdasági szervezet egészére nézve nem kell külön ügyrendet készíteni.

(7) A fejezetet irányító szerv a központi és a fejezeti kezelésű előirányzatok tekintetében a gazdálkodással, továbbá a könyvvezetéssel és az adatszolgáltatással kapcsolatos feladatokat a szervezeti és működési szabályzatában foglaltak szerint a gazdasági szervezetével, vagy ezekkel a feladatokkal külön megbízott más szervezeti egységével látja el.

(8)35 Az alapok kezelője, továbbá – abban az esetben, ha a fejezeti kezelésű előirányzatok feletti rendelkezési jogokat és az azokkal kapcsolatos feladatokat jogszabály a 109. § (4)–(5) bekezdése alapján középirányító szervre, kezelő szervre, központi kezelésű előirányzat esetén jogszabály kezelő szervre ruházta át – a középirányító szerv, illetve az előirányzat kezelő szerve az alapokkal, illetve a központi vagy fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos gazdálkodási, könyvvezetési, adatszolgáltatási feladatait – figyelemmel a (9) bekezdésben foglaltakra is – a gazdasági szervezetével, vagy ezekkel a feladatokkal külön megbízott más szervezeti egységével látja el.

(9)36 Ha a megyei kormányhivatalokon belül működő szakigazgatási szerv a fejezeti kezelésű előirányzatok meghatározott része felett a 109. § (6) bekezdése, továbbá vagy törvény alapján valamely alap előirányzatai meghatározott része felett rendelkezési joggal bír, az előirányzatokkal, vagy jogszabályban meghatározott feladatai ellátásával kapcsolatos gazdálkodási, nyilvántartás-vezetési, adatszolgáltatási feladatait az ezekkel a feladatokkal külön megbízott, a szakigazgatási szerven belül működő szervezeti egységével látja el.

16. § (1) Amennyiben a költségvetési szerv nem rendelkezik gazdasági szervezettel, az irányító szerv – a (2)–(3) bekezdésben foglalt kivételekkel – köteles egy vagy több

a) az irányítása alá tartozó, vagy

b) más irányító szervvel kötött megállapodás alapján annak irányítása alá tartozó

gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szervet kijelölni, amely(ek) a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv tekintetében a 15. § (2) bekezdés c) pontja szerinti feladatait ellátja. Egy feladatra csak egy költségvetési szerv jelölhető ki.

(2) A gazdasági szervezettel nem rendelkező helyi önkormányzati önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv esetén – az önkormányzati hivatal kivételével – az irányító szerv kijelölhet a 15. § (2) bekezdés c) pontja szerinti feladatok ellátására más költségvetési szervet. Kijelölés hiányában a gazdasági szervezettel nem rendelkező önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv szervezetének egészében kell biztosítani a 15. § (2) bekezdés a)–b) pontjában megjelölt feladatok ellátását.

(3) Az önkormányzati hivatal, a többcélú kistérségi társulás önálló munkaszervezete, vagy kifejezetten más költségvetési szerv pénzügyi, gazdasági feladatai ellátására létrehozott helyi önkormányzati költségvetési szerv külön gazdasági szervezet nélkül is kijelölhető a 15. § (2) bekezdés c) pontjában megjelölt feladatok ellátására.

(4) A gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv és a kijelölt önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv a munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét megállapodásban (a továbbiakban: munkamegosztási megállapodás) rögzíti.

(5) Az azonos irányító szerv alá tartozó költségvetési szervek esetén a munkamegosztási megállapodást az irányító szerv hagyja jóvá. Más irányító szerv alá tartozó költségvetési szerv kijelölése esetén az (1) bekezdés b) pontja szerinti megállapodásban rögzíteni kell az ellátandó feladatokat, valamint a munkamegosztási megállapodás jóváhagyásának rendjét.

(6) A munkamegosztási megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy – a (7)–(8) bekezdés figyelembevételével – a 15. § (2) bekezdés c) pontja szerinti feladatok közül melyik feladatot melyik költségvetési szerv látja el.

(7) A gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szervnél

a) kötelezettségvállalásra, szakmai teljesítés igazolására, utalványozásra a költségvetési szerv vezetője vagy az általa írásban kijelölt személy,

b) a kötelezettségvállalás ellenjegyzésére, érvényesítésre, az utalvány ellenjegyzésére az (1)–(2) bekezdésben foglaltak szerint kijelölt költségvetési szerv gazdasági vezetője, illetve – a gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szervnél foglalkoztatott, vagy a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szervnél a (8) bekezdés alapján a pénzügyi-gazdasági feladatok ellátására kijelölt személyek közül – az általa e rendelet előírásainak megfelelően írásban kijelölt személy

jogosult.

(8) A gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv a (7) bekezdésben nem említett, a 15. § (2) bekezdés a) pontja, továbbá – ha nem szolgáltatás-vásárlással történik annak ellátása – b) pontja szerinti feladatait az (1)–(3) bekezdés szerint kijelölt költségvetési szerv az állományába tartozó alkalmazottakkal, a munkamegosztási megállapodásban rögzített helyen és módon látja el, vagy a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv vezetője ezen pénzügyi-gazdasági feladatok ellátásáért felelős alkalmazottat (alkalmazottakat) külön kijelöl.

A GAZDASÁGI VEZETŐ

17. § (1) A költségvetési szerv gazdasági vezetője

a) irányítja és ellenőrzi a gazdasági szervezetet,

b) felelős a 15. § (2) bekezdésében és a 16. § (7) bekezdés b) pontjában megjelölt feladatok ellátásáért,

c) a költségvetési szerv más szervezeti egységéhez beosztott, továbbá a költségvetési szervhez rendelt más költségvetési szerv által foglalkoztatott, a gazdálkodási, könyvvezetési, adatszolgáltatási feladatok ellátásáért felelős alkalmazottaknak iránymutatást ad,

d) gazdasági intézkedéseket hoz.

(2) Ha a gazdasági szervezet feladatait a 15. § (1) bekezdésében foglaltak szerint több szervezeti egység látja el, gazdasági vezetőnek e szervezeti egységek vezetőinek irányítását végző, ennek hiányában a szervezeti és működési szabályzatban megjelölt személyt kell tekinteni.

(3) A gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv esetén gazdasági vezetőt nem kell kinevezni (megbízni), e rendelet gazdasági vezetőre vonatkozó előírásait – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – a hozzá a 16. § (1)–(3) bekezdésében foglaltak szerint kijelölt költségvetési szerv gazdasági vezetőjére nézve kell alkalmazni.

(4)37 A gazdasági szervezettel nem rendelkező helyi önkormányzati önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek esetén, ha azok számára az irányító szerv nem jelöl ki más költségvetési szervet, a 15. § (2) bekezdés a)–b) pontjában meghatározott feladatok ellátásáért a költségvetési szerv vezetője felel. Ez esetben a költségvetési szerv vezetőjére a 18. § (1)–(4) bekezdésében, a pénzügyi-gazdasági feladatokat ellátó személyekre a 19. § (1) bekezdésében előírt követelményeket kell alkalmazni.

(5)38 E rendelet gazdasági vezetőre vonatkozó előírásait a 15. § (7) bekezdése szerinti esetben a fejezetet irányító szervnél, a 15. § (8) bekezdése szerinti esetben a középirányító, vagy kezelő szervnél a kezelt alapokkal, központi és fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatban a gazdálkodási, könyvvezetési, adatszolgáltatási feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységek vezetőire nézve is megfelelően alkalmazni kell. A megyei kormányhivatal gazdasági vezetőjének feladatai nem terjednek ki a szakigazgatási szervein belül a 15. § (9) bekezdése alapján működő szervezeti egység feladataira, az ott megjelölt előirányzatok és feladatok tekintetében a gazdasági vezető feladatainak ellátásáért a szervezeti egység vezetője felel.

(6)39 A gazdasági vezető a feladatait a költségvetési szerv – a 15. § (9) bekezdés szerinti szervezeti egység vezetője a szakigazgatási szerv – vezetőjének közvetlen vezetése és ellenőrzése mellett látja el. A gazdasági vezető az általa ellátott feladatok tekintetében a költségvetési szerv – a 15. § (9) bekezdés szerinti szervezeti egység vezetője a szakigazgatási szerv – vezetőjének helyettese abban az esetben is, ha munkaköri elnevezése, beosztása ezt nem jelöli. Ezek a rendelkezések nem vonatkoznak a Legfőbb Ügyészség és az önkormányzati hivatal, a kormányhivatal, a költségvetési szervi formában működő autonóm államigazgatási szerv, valamint – a (7) bekezdésben foglaltak kivételével – a minisztérium gazdasági vezetőjére, akik a szervezeti és működési szabályzatban megjelölt személy vezetése és ellenőrzése alatt látják el feladataikat.

(7) A minisztérium gazdasági ügyekkel megbízott állami vezetője e rendelet alkalmazásában abban az esetben minősül gazdasági vezetőnek, ha az (1) bekezdés szerinti feladatokat kivétel nélkül ellátja.

(8) A gazdasági vezető felelőssége nem érinti a költségvetési szerv vezetője vagy az egyes ügyekért felelős alkalmazottak felelősségét.

(9) A gazdasági vezető vagy az általa írásban kijelölt személy ellenjegyzése nélkül kötelezettségvállalásra nem kerülhet sor, illetve követelés nem írható elő.

(10) A gazdasági vezető átmeneti vagy tartós akadályoztatása esetén a költségvetési szerv vezetője haladéktalanul köteles gondoskodni helyettesítéséről, a gazdasági vezetői álláshely megüresedése esetén annak betöltéséről. Az álláshely betöltéséig tartó átmeneti időszakra a költségvetési szerv vezetője írásban a 19. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelő végzettségű alkalmazottat jelöl ki a gazdasági vezetői feladatok ellátására az irányító szerv vezetőjének egyetértésével.

(11)40

18. §41 (1) A gazdasági vezetőnek a felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettséggel, vagy a felsőoktatásban szerzett egyéb végzettséggel és emellett legalább államháztartási mérlegképes könyvelői képesítéssel kell rendelkeznie. A gazdasági vezetőnek a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok ellátása tekintetében szerepelnie kell a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 151. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásban, és rendelkeznie kell a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel.

(2) A költségvetési szervnél olyan gazdasági vezető alkalmazására, aki az (1) bekezdésben meghatározott valamennyi követelménynek nem felel meg, de rendelkezik a felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettséggel, akkor van lehetőség, ha az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: államháztartási számviteli kormányrendelet) 45. § (1) bekezdése szerinti feladatokat a gazdasági vezető irányítása alá tartozó, az (1) bekezdés szerinti számviteli képesítéssel és a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel rendelkező személy látja el.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott követelmények alól a gazdasági vezető részére felmentés adható, ha

a) a kinevezéskor vagy megbízáskor költségvetési szervnél legalább ötéves gazdasági vezetői gyakorlattal rendelkezik, és az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelő végzettség vagy képesítés megszerzéséhez a tanulmányait már megkezdte, vagy

b) az adott költségvetési szervnél foglalkoztatott gazdasági vezető 2011. január 1-jén legalább ötéves gazdasági vezetői gyakorlattal rendelkezik, és

ba) ez időpontban a végzettség vagy képesítés megszerzéséhez szükséges tanulmányait megkezdte, vagy

bb) a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt 2016. január 1-jét megelőzően betölti.

(4) A 17. § (4) bekezdésének szabályai szerint működő önkormányzati hivatal esetén az (1) bekezdés szerinti végzettségi és képesítési követelményeket akkor nem kell alkalmazni, ha az önkormányzati hivatal állományában van olyan személy, aki a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok ellátása tekintetében szerepel az Szt. 151. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásban, és rendelkezik a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel.

(5)42 A községi, nagyközségi önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerv esetén a gazdasági vezető tekintetében a 19. § (1) bekezdésében foglalt követelmények alkalmazandók.

A PÉNZÜGYI-GAZDASÁGI FELADATOKAT ELLÁTÓ SZEMÉLYEK

19. § (1) Az érvényesítési feladatokat ellátó személynek, valamint a kötelezettségvállalás és az utalvány ellenjegyzésére feljogosított személynek a felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettséggel, vagy legalább középfokú iskolai végzettséggel és emellett pénzügyi-számviteli képesítéssel kell rendelkeznie.

(2) A gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv esetében az (1) bekezdésben foglalt előírást a 16. § (7)–(8) bekezdésében foglaltak szerint a gazdálkodási feladatok ellátására kijelölt alkalmazottakra nézve is alkalmazni kell.

(3)43 A helyi önkormányzat és a helyi kisebbségi önkormányzat nevében vállalt kötelezettségek ellenjegyzése esetén a jegyzőre nem kell alkalmazni az (1) bekezdésben foglalt előírásokat. Ha az ellenjegyzői jogkört a jegyző által kijelölt, az önkormányzati hivatal állományába tartozó köztisztviselő gyakorolja, a kijelölt köztisztviselőnek meg kell felelnie az (1) bekezdésben foglalt képesítési előírásoknak.

A KÖLTSÉGVETÉSI SZERV SZABÁLYZATAI

20. § (1) A költségvetési szerv szervezeti felépítését, feladatait és működési folyamatait – e rendeletben és más jogszabályokban foglaltak figyelembevételével – a szervezeti és működési szabályzat határozza meg.

(2) A költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatának – a külön jogszabályban meghatározottakon kívül – tartalmaznia kell

a)44 a költségvetési szerv létrehozásáról szóló jogszabályra történő hivatkozást,

b) a költségvetési szerv törzskönyvi azonosító számát, alapító okiratának keltét, az alapító okirat számát, az alapítás időpontját,

c)45 az ellátandó, és a szakfeladatrend szerint (szakfeladat számmal és megnevezéssel) besorolt alaptevékenységek, rendszeresen ellátott vállalkozási tevékenységek, valamint az alaptevékenységet meghatározó jogszabályok megjelölését,

d) azon gazdálkodó szervezetek részletes felsorolását, amelyek felett a költségvetési szerv alapítói, illetve tulajdonosi (tagsági, részvényesi, szavazatelsőbbségi) jogokat gyakorol,

e)46 a szervezeti felépítést és a működés rendjét, a szervezeti egységek (ezen belül a gazdasági szervezet) megnevezését, engedélyezett létszámát, feladatait, és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét,

f)47

g)48 a szervezeti egységek vezetőjének azon jogosítványait, amelyek körében a költségvetési szerv képviselőjeként járhat el,

h) a szervezeti és működési szabályzatban nevesített valamennyi munkakörhöz tartozó feladat- és hatásköröket, a hatáskörök gyakorlásának módját, a helyettesítés rendjét, az ezekhez kapcsolódó felelősségi szabályokat,

i) a költségvetési szerv szervezeti ábráját,

j) külön jogszabályban szabályozott esetek kivételével a munkáltatói jogok gyakorlásának – ideértve az átruházott munkáltatói jogokat is – rendjét,

k) az irányító szerv által a 16. § (1)–(3) bekezdésében foglaltak szerint a költségvetési szervhez rendelt más költségvetési szervek felsorolását.

(3) A költségvetési szerv belső szabályzatban rendezi a működéséhez, gazdálkodásához kapcsolódó és pénzügyi kihatással bíró, jogszabályban nem szabályozott kérdéseket, így különösen

a) a gazdálkodással – így különösen a kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, a szakmai teljesítés igazolása, az érvényesítés, utalványozás gyakorlásának módjával, eljárási és dokumentációs részletszabályaival, valamint az ezeket végző személyek kijelölésének rendjével, és az adatszolgáltatási feladatok teljesítésével kapcsolatos belső előírásokat, feltételeket,

b) a beszerzések lebonyolításával kapcsolatos eljárásrendet,49

c) a belföldi és külföldi kiküldetések elrendelésével és lebonyolításával, elszámolásával kapcsolatos kérdéseket,

d) az anyag- és eszközgazdálkodás számviteli politikában nem szabályozott kérdéseit,

e) a helyiségek és berendezések használatára vonatkozó előírásokat,

f) a reprezentációs kiadások felosztását, azok teljesítésének és elszámolásának szabályait,

g) a gépjárművek igénybevételének és használatának rendjét,

h) a vezetékes és rádiótelefonok használatát,

i) a közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének, továbbá a kötelezően közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatalának rendjét.

(4) A fejezetet irányító szerv és a központi kezelésű, illetve a fejezeti kezelésű előirányzatot, alapot kezelő költségvetési szerv ezen előirányzatokkal kapcsolatos gazdálkodási feladataira nézve külön szabályzatot készít a (3) bekezdés a) pontjában foglalt szempontok figyelembevételével.

(5) A helyi kisebbségi önkormányzatok tekintetében az Áht. 66. §-a alapján megkötött megállapodásban rögzített kérdésekről nem kell rendelkezni az önkormányzati hivatal szabályzataiban.

(6) Ha a költségvetési szerv számára a (3) bekezdés b)–i) pontjában felsorolt tevékenységeket, szolgáltatásokat külön jogszabály alapján más költségvetési szerv alapfeladatként látja el vagy nyújtja, az adott tevékenységre, szolgáltatásra vonatkozó szabályozást a szolgáltatást nyújtó költségvetési szervvel egyeztetett módon kell kiadni.

(7) A költségvetési szerv szervezeti egységei által ellátott feladatok munkafolyamatainak leírását, a szervezeti egység vezetőinek és alkalmazottainak feladat- és hatáskörét (munkakörét), a helyettesítés rendjét, továbbá a szervezeti egység költségvetési szerven belüli belső és azon kívüli külső kapcsolattartásának módját, szabályait – ha azokról a szervezeti és működési szabályzat vagy a költségvetési szerv más szabályzata nem rendelkezik – a szervezeti egységek ügyrendje tartalmazza.

21–22. §50

A NEM KÖLTSÉGVETÉSI SZERVI FORMÁBAN MŰKÖDŐ KEZELŐ SZERVEKRE VONATKOZÓ SAJÁTOS SZABÁLYOK

23. § (1) A központi és a fejezeti kezelésű előirányzatok, elkülönített állami pénzalapok nem költségvetési szervi formában működő kezelő szervére nézve a (2)–(3) bekezdésben foglalt szabályokat kell alkalmazni.

(2) A kezelő szervnek a kezelt központi és a fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap előirányzataira nézve el kell készítenie a 20. § (4) bekezdése szerinti szabályzatot.

(3) A kezelő szervnek a kezelt központi és a fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap előirányzatai tekintetében a gazdálkodással, a könyvvezetéssel és az adatszolgáltatással kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős szervezeti egysége, illetve egységei vezetőjére a 17–18. §, alkalmazottaira a 19. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

III. Fejezet

A

KÖLTSÉGVETÉSI TERVEZÉS

A KÖLTSÉGVETÉS TERVEZÉSÉNEK FELADATAI

24. § (1) A költségvetési tervezés szakmai és szervezési feladatai magukban foglalják

a) a tervezési követelmények, előfeltételek, előírások és módszertan megállapítását, illetve érvényesítését,

b) a költségvetési keretszámokkal és szakmai követelményekkel összhangban a szakmai feladatellátás meghatározását,

c)51

(2) A költségvetési tervezés számszaki feladatai magukban foglalják

a) a költségvetési kiadások, bevételek, támogatások előirányzatainak,

b) a költségvetés finanszírozási tervének,

c)52 a költségvetési szerv létszám-előirányzatának,

d) a feladatellátást jellemző és a normatív hozzájárulásokhoz kapcsolódó mutatószámok (kapacitás-, feladat-, teljesítmény- és eredménymutatók) körének, illetve értékeiknek

kidolgozását és megállapítását.

A KÖLTSÉGVETÉSI IRÁNYELVEK ÖSSZEÁLLÍTÁSA, A KÖLTSÉGVETÉSI TERVEZÉS RÉSZTVEVŐI

25. § (1) A tervezés első szakasza a tervezés fő kereteit meghatározó költségvetési irányelvek – helyi önkormányzat, helyi kisebbségi önkormányzat esetén a költségvetési koncepció – összeállítása. Ehhez alapadatokat szolgáltatnak

a) a makrogazdasági és ágazati stratégiai koncepciók, előrejelzések, pénzügyi számítások,

b) a kormányprogram, illetve – helyi önkormányzat, helyi kisebbségi önkormányzat esetében – az önkormányzati (gazdasági) program, valamint az országos kisebbségi önkormányzatok költségvetési koncepciója,

c) a nemzeti fejlesztési terv és az európai uniós forrásból finanszírozott támogatások tárgyévi társfinanszírozási kötelezettsége,

d) a gazdasági és ágazati statisztikai adatok és jelentések,

e) az előző évek zárszámadási adatai és jelentései,

f) az ellenőrzési jelentések, valamint az azok alapján készült intézkedési tervek végrehajtásáról készült beszámolók.

(2) A tervezésben közvetlenül részt vevő szervek:

a)53 az államháztartásért felelős miniszter által irányított minisztérium,

b) a fejezetet irányító szervek az általuk irányított fejezet, valamint szabályozott ágazat tekintetében,

c)54 a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által irányított minisztérium a helyi önkormányzatok, a kisebbségpolitikáért felelős állami szerv a helyi kisebbségi önkormányzatok és az országos kisebbségi önkormányzatok költségvetési kapcsolatai tekintetében,

d) az alapok kezelői,

e) a Kincstár.

(3) A költségvetési tervezésbe bevonandó államháztartáson kívüli szervezetek körét és az adatszolgáltatási kötelezettséget az 1. számú melléklet tartalmazza.

Az államháztartásért felelős miniszter tájékoztatója55

26. §56 Az államháztartásért felelős miniszter tájékoztatót (a továbbiakban: tervezési körirat) ad ki a költségvetési irányelvek és a Kormány határozata alapján

a) a költségvetési tervezés egyes munkaszakaszai szerinti feladatokról,

b) a tervezés során érvényesítendő követelményekről és előfeltételekről,

c) az általános és ágazati prioritásokról, az összehangolási feladatokról,

d) a tervezéshez használt dokumentumokról és az előírt adatszolgáltatások teljesítésének módjáról.

AZ ÁLLAMI KÖLTSÉGVETÉS ELKÉSZÍTÉSE

A költségvetési javaslatok kidolgozása

27. § (1) A fejezetet irányító szerv a tervezési köriratban foglaltakhoz igazodva a fejezet előirányzatainak körére, azok kiadási, bevételi, támogatási összegeire, a költségvetési szervei létszám és szakfeladatrend szerinti mutatószám adataira vonatkozó összesített javaslat (a továbbiakban: fejezeti költségvetési javaslat), valamint a fejezetbe sorolt költségvetési szervek, központi és fejezeti kezelésű előirányzatok kezelőinek javaslata (a továbbiakban: költségvetési javaslat) összeállításához meghatározza

a) az általános és kötelezően érvényesítendő tervezési követelményeket, előfeltételeket, módszertant, előírásokat, így különösen a belső tételek egyenlegére nézve előző évben meghatározott követelmény teljesülését,

b) a tervezett kiadások, bevételek, támogatások, a létszám és a mutatószámok értékeit, elkülönítve az önállóan működő és gazdálkodó és a hozzá rendelt önállóan működő költségvetési szerv előirányzatait, megjelölve azok kötelező vagy irányszám jellegét,

c)57 a b) pontban megjelölt adatokhoz igazodóan az ellátandó és támogatott feladatok körében és a megvalósítás szakmai, működtetési, üzemeltetési, valamint foglalkoztatási és díjazási követelményeiben, feltételeiben érvényesítendő változásokat, hatáskör szerint a változások érvényesítésének módját,

d) a tervezés évében megvalósult előirányzat-változásoknak a tervezés irányszámaiban való számbavétele lehetőségét, illetve módját,

e) a költségvetési szervei között a tervévre nézve átcsoportosított feladatokat, illetve előirányzatokat,

f) a tervezés eljárási teendőit, ideértve a gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv és a hozzá rendelt gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv tervezésben való együttműködésének, munkamegosztásának feladatait,

és arról tájékoztatja a költségvetési javaslatok elkészítéséért felelős költségvetési szerveket.

(2)58

(3) A fejezetet irányító szerv az (1) bekezdésben foglaltak meghatározása előtt, majd a fejezeti költségvetési javaslat kialakításakor a költségvetési szervei bevonásával

a) megvizsgálja a szakmai koncepciók megvalósításához és az intézményi működéshez rendelkezésre álló szervezeti, anyagi, személyi feltételeket, valamint azok bővítésének, illetve szűkítésének szükségességét és lehetőségeit,

b)59 előzetesen megtervezi a várható többletforrások elosztását, továbbá

c) javaslatot dolgoz ki a kiadásokat, illetve a forrásokat befolyásoló intézkedésekre, ideértve a jogszabályok szükséges módosítását is.

A költségvetési szervek, a központi és a fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetési javaslata

28. § (1)60 A költségvetési szervek költségvetési javaslata alapelőirányzatból és előirányzati többletből áll.

(2) Az alapelőirányzat a tervévet megelőző év eredeti előirányzatának a szerkezeti változásokkal és a szintrehozásokkal módosított összege.

(3) Szerkezeti változásként kell szerepeltetni

a) a megszűnő feladatok előirányzatainak éves szintű törlését,

b) a tervévet megelőző évben tartós jelleggel átadott, illetve átvett előirányzatok összegét,

c) a feladat átadás-átvételéből, illetve megszűnésből, intézmény átszervezéséből és belső szerkezeti korszerűsítésből adódó előirányzat-változtatásokat, egyeztetve az érintett többi irányító szervvel,

d) a tervévet megelőző évben a bevételi előirányzatok változását,

e) a kiemelt előirányzatoknak a feladatstruktúra, többletbevétel miatti módosulását.

(4) Nem tekinthető szerkezeti változásnak a költségvetési szervnél az az előirányzat-változás, amelyet a Kormány, az irányító szerv, illetve az előirányzatot átadó szerv egyszeri jellegűnek minősített.

(5) Szintrehozásként kell számításba venni a költségvetési évet megelőző évben nem teljes éven át ellátott, a költségvetésbe szerkezeti változásként beépült feladatok, finanszírozási kötelezettségek egész évi kiadási és bevételi előirányzatának megfelelő összegű kiegészítését.

29. § (1) Az alapelőirányzat előirányzati többlettel növelt összege a javasolt előirányzat.

(2)61 A költségvetési javaslat a 27. § (1) bekezdés b) pontjában megjelölt értékekkel összhangban, az alapelőirányzaton felül kiadási és bevételi többletet, többlettámogatást akkor tartalmazhat, ha azt az irányító szerv által előzetesen jóváhagyott, jogszabályon vagy egyéb kötelező előíráson alapuló többletfeladat indokolja, vagy a közfeladat-ellátás színvonalának tartására, emelésére szükséges.

(3) Az előirányzati többlet

a) egyszeri jellegű, vagy

b) a következő évek költségvetésébe beépülő

lehet, mértéke a (2) bekezdésben foglaltak szerint kimutatott többletkiadások mértékéig terjedhet.

30. § (1) A költségvetési javaslat 28–29. § rendelkezéseinek megfelelő összeállításakor meg kell tervezni a meghatározott keretszámok alapján mindazokat a bevételeket és kiadásokat, amelyek

a) forrástól függetlenül a feladatokkal kapcsolatosak,

b) a tapasztalatok alapján rendszeresen előfordulnak, vagy eseti jelleggel várhatóak,

c) jogszabályon, szerződéses kötelezettségen, megállapodáson alapulnak,

d) az eszközök hasznosításával függenek össze.

(2)62 A költségvetési javaslatban – ha jogszabály másként nem rendelkezik – nem lehet eredeti előirányzatként megtervezni az irányító szervnél vagy más fejezetnél tervezett, illetve jóváhagyott fejezeti kezelésű előirányzat felhasználását.

(3) A költségvetési javaslat előterjesztője egyidejűleg tájékoztatást ad a kiadást, bevételt, támogatási igényt keletkeztető jogszabály, állami irányítás egyéb jogi eszköze, irányító szervi előírás, szerződés vagy más hasonló kötelezettség módosításának lehetőségéről, módjáról.

(4) A költségvetési javaslat összeállítása során a tervezési köriratban meghatározott kereset-növekmény mértékéhez igazodóan kell megállapítani a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból is finanszírozott, és más, az államháztartás forrásaiból teljesítményfinanszírozás alapján támogatásban részesülő költségvetési szervek személyi juttatási javaslatát.

31. § (1) A központi és a fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetési javaslata alapelőirányzatból és előirányzati többletből áll.

(2) Az alapelőirányzatot a 28. § rendelkezéseinek megfelelően kell megállapítani.

(3) Az előirányzati többlet biztosítására irányuló igényt olyan szöveges indokolással kell ellátni, amelyből megállapítható, hogy melyek azok a 30. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti kiadások, bevételek, amelyek megváltozása miatt az alapelőirányzat módosítása szükséges.

(4) A szöveges indokolásban a (3) bekezdésben foglaltakon túl ismertetni kell a központi és a fejezeti kezelésű előirányzatok célját, főbb feladatait, azon szervezetek típusait – amennyiben ismert azok körét –, amelyek azok pénzeszközeiből részesülnek, valamint az előirányzatból nyújtott támogatások főbb jellemzőit.

(5)63

A költségvetési javaslat egyeztetése, összesítése, megküldése

32. § (1) A költségvetési szervek a költségvetési javaslatukat a fejezetet irányító szervnek – a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szervek a gazdálkodási feladataikat e rendelet szerint ellátó önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerven keresztül – küldik meg. A költségvetési javaslat továbbításának, az irányító szervi felülvizsgálat keretében esetlegesen szükségessé váló egyeztetések lefolytatásának rendjét, valamint a költségvetés készítése szempontjából egyéb releváns kérdéseket a munkamegosztási megállapodásban kell szabályozni.

(2)64

(3)65 A fejezetet irányító szerv a fejezeti költségvetési javaslatának a Nemzetgazdasági Minisztériummal való egyeztetését megelőzően

a) felülvizsgálja a részére beküldött költségvetési javaslatokat abból a szempontból, hogy

aa) megfelelően érvényesítik-e az általa a 27. § (1) bekezdésében foglaltak szerint megjelölt követelményeket, szempontokat,

ab) feltételezései, megállapításai mennyiben indokoltak, egymással, illetve a tervezési körirattal koherensek-e,

ac)66

ad) az előterjesztett előirányzati többlet teljesítése indokolt és – a fejezet tervezett kiadási és támogatási főösszegeinek keretei között maradva, a fejezetbe tartozó más költségvetési szervek, fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásainak csökkentése mellett – lehetséges-e,

b)67 költségvetési javaslatot készít

ba) a fejezeti kezelésű előirányzatokra,

bb) a saját (igazgatási) költségvetésére,

c) véglegezi a 30. § (3) bekezdése szerinti javaslatokat a kiadásokat, a bevételeket, illetve a támogatásokat befolyásoló intézkedésekre, ideértve a jogszabályok, állami irányítás egyéb jogi eszközei, alapító okiratok, szerződések, irányító szervi elvárások szükséges módosításaira irányuló javaslatokat is,

d) elkészíti az előírt összesítéseket.

(4) A fejezetet irányító szerv a (3) bekezdés b) pontja szerinti javaslat elkészítése során fejezeti kezelésű előirányzatot tervezhet

a) a központi költségvetésen belüli felhasználásra, ha a tervezéskor a kedvezményezett nem ismert vagy ismert, de a jogosultság mértéke a tervezés időszakában nem határozható meg, valamint a központi beruházások és a felújítási előirányzatok 91. § szerinti központi kezelése esetén,

b) az államháztartás önkormányzati alrendszere, továbbá államháztartáson kívüli természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli egyéb szervezetek támogatására,

c) a fejezeti általános tartalékra.

(5)68 A fejezetet irányító szerv a költségvetési javaslatok ismeretében összeállított fejezeti költségvetési javaslatot a Nemzetgazdasági Minisztériummal előzetesen egyezteti, majd az egyeztetések során rögzített szempontok alapján, a költségvetési javaslatot benyújtók bevonásával véglegezi.

(6)69 A fejezeti költségvetési javaslatok véglegesítése során – szükség szerint a 30. § (3) bekezdése szerinti módosítási javaslatok kidolgozásával együtt – dönteni kell

a) az előterjesztett előirányzati többlet biztosításáról,

b) a nem ellátható feladat ellátásának átmeneti felfüggesztéséről, megszüntetéséről, vagy

c) a szükséges forrásoknak a feladat ellátásához szükséges összegű átcsoportosításáról, ha az átcsoportosítás nélkül a feladat ellátása másképp nem biztosítható.

(7)70 A véglegesített fejezeti költségvetési javaslatot a fejezetet irányító szerv küldi meg a Nemzetgazdasági Minisztérium részére a tervezési köriratban megadott részletezettségben és határidőre. A fejezeti költségvetési javaslathoz csatolni kell a költségvetési javaslatokban található információk lényeges elemeinek kiemelésével készített szöveges indokolást.

(8)71

33. §72 A 32. § (3) bekezdés b) pont bb) alpontjával összhangban a fejezetet irányító szervi jogosítványokkal felruházott költségvetési szervnek a saját költségvetési javaslata elkészítésére a központi költségvetési szervekre vonatkozó szabályokat kell alkalmaznia abban az esetben is, ha a központi költségvetésben önálló fejezettel rendelkezik, de más költségvetési szerv felett nem gyakorol irányító szervi jogosítványokat, vagy önálló fejezettel nem rendelkezik, de fejezetet irányító szervi jogosítványokkal van felruházva. A szervezeten belül a költségvetési javaslat kialakításának, egyeztetésének rendjét belső szabályzat rögzíti.

Az alapok költségvetési javaslata

34. § (1)73 Az alapok kezelői az alapok irányítására kijelölt miniszterek közreműködésével, a Kormány által elfogadott irányelvek alapulvételével, a tervezési köriratban foglaltak szerint alaponként – és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai esetében összevontan is – elkészítik az alapok költségvetési javaslatának tervezetét, valamint számszaki és szöveges indoklását, és azt megküldik az államháztartásért felelős miniszternek.

(2) Az alapok kezelői a költségvetési javaslat összeállításakor megtervezik a 30. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti kiadásokat és bevételeket.

(3) Az alapok kezelői

a) javaslatot dolgoznak ki a kiadásokat, illetve a bevételeket befolyásoló intézkedésekre,

b) a kiadásokról és a bevételekről az alap működését szabályozó törvényben meghatározott jogcímenkénti részletezettséggel költségvetési javaslatot készítenek.

(4)74 Az államháztartásért felelős miniszter a költségvetési javaslatot felülvizsgálja, és a fejezetet irányító szervek közreműködésével, illetve az alapok kezelőinek bevonásával véglegezi a fejezet költségvetési javaslatát.

(5) A társadalombiztosítási költségvetési szervek költségvetési javaslatának kidolgozására és egyeztetésére az e §-ban foglalt szabályokon kívül a 28–30. §-ban és a 32. §-ban foglalt szabályokat is alkalmazni kell.

(6) Az alapok költségvetési javaslatában a központi költségvetésből vagy más alaptól átvett pénzeszközöket az átadó költségvetési javaslatával azonos összegben kell szerepeltetni.

(7)75

A HELYI ÖNKORMÁNYZAT ÉS A HELYI KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT, A JOGI SZEMÉLYISÉGŰ TÁRSULÁS, VALAMINT A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁSA KÖLTSÉGVETÉSI KONCEPCIÓJA, KÖLTSÉGVETÉSE

35. § (1) A helyi önkormányzat költségvetési koncepcióját a helyben képződő tervévi bevételek, valamint az ismert kötelezettségek, továbbá a tervévre vonatkozó költségvetési törvényjavaslat figyelembevételével állítja össze.

(2) A költségvetési koncepció összeállítása előtt a jegyző – a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési szerveinek tekintetében a helyi kisebbségi önkormányzat elnökével – áttekinti a költségvetési szervek következő költségvetési évre vonatkozó feladatait, az önkormányzat bevételi forrásait. A költségvetési koncepciót a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(3) A polgármester a költségvetési koncepció tervezetéről a helyi önkormányzatnál működő bizottságok véleményét a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerint kikéri, és azt a helyi kisebbségi önkormányzat véleményével együtt a költségvetési koncepció tervezetéhez csatolja. Ahol pénzügyi bizottság működik, annak a költségvetési koncepció tervezetének egészéről kell véleményt alkotnia.

(4)76 A költségvetési koncepció tervezetét – a bizottságok véleményével együtt – a képviselő-testület megtárgyalja, és határozatot hoz a költségvetés-készítés további munkálatairól.

(5) A helyi önkormányzat költségvetési koncepciójának a helyi kisebbségi önkormányzatra vonatkozó részéről tájékoztatni kell a helyi kisebbségi önkormányzat elnökét.

(6) A helyi önkormányzat és a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetésére a költségvetési törvényből adódó részletes információk megismerése után, a helyi önkormányzat költségvetési rendelettervezetének előkészítése során a helyi önkormányzat által megbízott személy folytatja az egyeztetést a helyi kisebbségi önkormányzat elnökével, ennek keretében haladéktalanul rendelkezésre bocsátja a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetésének megtervezéséhez szükséges adatokat.

36. § (1) A helyi önkormányzat költségvetési rendelettervezete az alábbi szerkezetben készül:

a)77 az önkormányzat és a költségvetési szervek bevételei forrásonként az államháztartásért felelős miniszternek az elemi költségvetés összeállítására vonatkozó tájékoztatójában rögzített főbb jogcím-csoportonkénti részletezettségben,

b) az önkormányzat és a költségvetési szervek működési, fenntartási kiadási előirányzatai költségvetési szervenként, kiemelt előirányzatonként részletezve,

c) a felújítási előirányzatok célonként,

d) a felhalmozási kiadások feladatonként,

e) az önkormányzati hivatal költségvetése feladatonként, valamint külön tételben

ea) az általános és

eb) a céltartalék,

ec) a költségvetési bevételek és kiadások különbözeteként a költségvetési többlet vagy hiány összege,

ed)78 a költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló előző évek pénzmaradványa, vállalkozási maradványa működési, illetve felhalmozási cél szerinti tagolásban,

ee) az ed) ponton kívüli költségvetési hiány külső finanszírozására vagy a költségvetési többlet felhasználására szolgáló finanszírozási célú műveletek bevételei, kiadásai működési, illetve felhalmozási cél szerinti tagolásban,

f) éves létszám-előirányzat költségvetési szervenként, a g) pontban foglaltak kivételével,

g) a közfoglalkoztatottak éves létszám-előirányzata,

h) a többéves kihatással járó feladatok előirányzatai éves bontásban,

i) a működési és a felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatok bemutatása tájékoztató jelleggel mérlegszerűen, egymástól elkülönítetten, de – a finanszírozási műveleteket is figyelembe véve – együttesen egyensúlyban,

j) elkülönítetten és a helyi önkormányzat költségvetésével együtt is a helyi kisebbségi önkormányzat(ok) költségvetése,

k) az év várható bevételi és kiadási előirányzatainak teljesüléséről készített előirányzat-felhasználási ütemterv,

l) elkülönítetten az európai uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programok, projektek bevételei, kiadásai, valamint az önkormányzaton kívüli ilyen projektekhez történő hozzájárulások.

(2) A helyi önkormányzat képviselő-testülete részére a költségvetéshez és a zárszámadáshoz – az Áht. 118. §-a (1) bekezdésének 2. c) pontja és (2) bekezdésének 2. e) pontja szerinti – közvetett támogatásokat legalább az alábbi részletezettségben kell bemutatni:

a) ellátottak térítési díjának, illetve kártérítésének méltányossági alapon történő elengedésének összege,

b) lakosság részére lakásépítéshez, lakásfelújításhoz nyújtott kölcsönök elengedésének összege,

c) helyi adónál, gépjárműadónál biztosított kedvezmény, mentesség összege adónemenként,

d) helyiségek, eszközök hasznosításából származó bevételből nyújtott kedvezmény, mentesség összege,

e) egyéb nyújtott kedvezmény vagy kölcsön elengedésének összege.

(3) A jegyző a költségvetési rendelettervezetet a költségvetési szervek vezetőivel egyezteti, annak eredményét írásban rögzíti, majd a rendelettervezetet és az egyeztetés írásban rögzített eredményét tartalmazó dokumentumokat a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerint a polgármester a képviselő-testület bizottságai elé terjeszti.

(4) A költségvetési törvény, valamint az Áht. előírásain túlmenően a képviselő-testület egyéb részletezettségű és a döntése meghozatalát megalapozó, személyes adatnak nem minősülő információkat is kérhet.

(5) A polgármester a képviselő-testület elé terjeszti a bizottságok által megtárgyalt, legalább a pénzügyi bizottság írásos véleményét és a könyvvizsgálatról készített írásos jelentést is csatoltan tartalmazó rendelettervezetet. A képviselő-testület ennek alapján megalkotja a költségvetési önkormányzati rendeletet.

(6)79 A helyi önkormányzat képviselő-testülete a költségvetési rendeletben az (1) bekezdés szerinti formában önkormányzati szinten összevontan és külön-külön hagyja jóvá az önkormányzati hivatal, valamint az irányítása alá tartozó egyéb költségvetési szervek költségvetését, változatlanul beépíti a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési határozatát, továbbá dönt mindazoknak a lakossági és közösségi szolgáltatásoknak a támogatásáról, amelyeket nem a helyi önkormányzati, helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek útján végeztet. Ezen túlmenően más előirányzatokról is hozhat döntést.

(7) Amennyiben a helyi önkormányzat, illetve a többcélú kistérségi társulás megállapodást köt más helyi önkormányzattal vagy többcélú kistérségi társulással költségvetési szerve gazdálkodási, műszaki feladatainak ellátására, a költségvetési szerv költségvetése az irányítását végző önkormányzat, illetve többcélú kistérségi társulás költségvetésébe épül be.

37. § (1)80 A helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési határozatának szerkezetére a 36. § (1) bekezdés a)–e), h)–i) és k) pontjában foglalt szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az e) pontban szereplő önkormányzati hivatal költségvetése alatt a helyi kisebbségi önkormányzat igazgatási és egyéb, nem intézményi formában folytatott tevékenységét kell érteni.

(2) A helyi kisebbségi önkormányzat kérésére a jegyző készíti elő a költségvetési (zárszámadási) határozat tervezetét, amelyet a helyi kisebbségi önkormányzat elnöke terjeszt a helyi kisebbségi önkormányzat testülete elé. A helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési (zárszámadási) határozatát az elnök a helyi önkormányzat költségvetési rendelettervezetének elkészítéséhez továbbítja a polgármester részére.

(3) A helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési határozatát a tárgyév február 10-ig, zárszámadási határozatát a tárgyévet követő év április 10-ig úgy fogadja el, és az ezekről szóló információját úgy készíti el, hogy a helyi önkormányzat az Áht. 72. §-ában, 79. §-ában és 82. §-ában, valamint az e rendeletben foglalt határidőknek eleget tudjon tenni.

(4) A helyi önkormányzatnak és a helyi kisebbségi önkormányzatnak a költségvetési rendelettervezet megalkotására vonatkozó – az Áht. 68. §-ának (3) bekezdése alapján megkötött – megállapodása – annak érdekében, hogy a helyi önkormányzat és a helyi kisebbségi önkormányzat számára a jogszabályokban előírt kötelezettségek határidőben teljesíthetőek legyenek – kötelezően tartalmazza, hogy

a) a jegyző a helyi önkormányzat költségvetési koncepció tervezetének a helyi kisebbségi önkormányzatot érintő adatairól, keretszámairól – a tervezet elkészültét követő három napon belül írásban – tájékoztatja a helyi kisebbségi önkormányzat elnökét;

b) a jegyző a helyi önkormányzat koncepcióját – annak az Áht. 70. §-ában rögzített határidőben történő elfogadását követő egy munkanapon belül – a helyi kisebbségi önkormányzat elnöke rendelkezésére bocsátja;

c) a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési határozatának előkészítése során a jegyző a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési határozatának előkészítéséhez szükséges adatokat – a költségvetési törvényből adódó részletes információk rendelkezésre állást követően – közli a helyi kisebbségi önkormányzat elnökével;

d) a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési határozatát az elnök – annak elfogadását követő egy munkanapon belül – megküldi a helyi önkormányzat jegyzőjének annak érdekében, hogy a határozat – változatlan formában – a helyi önkormányzat költségvetési rendeletébe beépítésre kerüljön;

e) a jegyző a helyi önkormányzat költségvetési rendeletét – annak az Áht. 71. §-ának (1) bekezdésében rögzített határidőben történő elfogadását követő egy munkanapon belül – a helyi kisebbségi önkormányzat elnöke rendelkezésére bocsátja;

f) a helyi kisebbségi önkormányzat a helyi önkormányzat költségvetési koncepciójának tervezetét és költségvetési rendeletének tervezetét – a helyi kisebbségi közügyeket érintő ügyekben – véleményezi, az erről szóló határozatát a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési koncepciójával és költségvetési határozatával egyidejűleg küldi meg a jegyzőnek.

(5) Az érintett helyi önkormányzatok és helyi kisebbségi önkormányzatok a (4) bekezdés szerinti megállapodást január 15-éig kötik meg, és azt minden évben eddig az időpontig módosíthatják.

38. § (1) Ha körjegyzőség látja el a települési önkormányzatok gazdálkodási feladatait, a körjegyzőségnek – mint költségvetési szervnek – a költségvetése a körjegyzőség székhelye szerinti önkormányzat költségvetésében szerepel.

(2) A körjegyzőségben részt vevő települési önkormányzatok mindegyike önálló költségvetéssel rendelkezik, amelynek része az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek költségvetése is, amelyet a körjegyző készít elő, s az illetékes települések polgármesterei terjesztik a képviselő-testületük elé.

(3) A körjegyzőség költségvetéséről az érdekelt önkormányzatok – saját költségvetési rendeletüket tárgyaló képviselő-testületi ülésük előtt – együttes testületi ülésen döntenek.

39. § (1) A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása, valamint a jogi személyiségű társulás költségvetési határozatának előkészítésére, a költségvetés szerkezetére és annak elfogadására a helyi önkormányzatokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a képviselő-testület hatáskörét a többcélú kistérségi társulás tanácsa gyakorolja, a polgármester részére meghatározott feladatokat a társulási tanács elnöke, a jegyző részére meghatározott feladatokat a többcélú kistérségi társulás munkaszervezetének vezetője látja el, és a költségvetési rendelettervezeten a többcélú kistérségi társulás költségvetési határozatának a tervezetét kell érteni. A határozatban együttesen kell jóváhagyni a kistérségi társulás munkaszervezetének és az irányítása alá tartozó egyéb költségvetési szervek költségvetését.

(2)81 Amennyiben a többcélú kistérségi társulási tanács döntéseinek előkészítését és végrehajtását a kistérségi székhely település önkormányzati hivatala látja el, a feladat ellátásához kapcsolódó támogatásértékű működési kiadást szerepeltetni kell a kistérségi társulás költségvetésében.

AZ ORSZÁGOS KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATOK KÖLTSÉGVETÉSE

40. § (1) Az országos kisebbségi önkormányzat költségvetési határozatának előkészítésére és annak elfogadására a 35. § (1)–(4) bekezdésében, továbbá 36. § (1) és (3)–(4) bekezdésében a helyi önkormányzatokra nézve megállapított szabályokat az e §-ban foglalt kiegészítésekkel együtt megfelelően kell alkalmazni azzal, hogy a képviselő-testület hatáskörét az országos kisebbségi önkormányzat közgyűlése gyakorolja, a polgármester részére meghatározott feladatokat az országos kisebbségi önkormányzat elnöke, a jegyző részére meghatározott feladatokat az országos kisebbségi önkormányzat hivatalvezetője látja el, és a költségvetési rendeleten az országos kisebbségi önkormányzat költségvetési határozatát kell érteni. A tervezés során az Áht.-ban a helyi önkormányzatok költségvetési tervezésére megállapított határidők irányadóak.

(2) Ha a költségvetési határozatot azon év január 1-jéig, amelyre az szól, a közgyűlés nem hozta meg, akkor az átmeneti gazdálkodásról határozatban dönthet, amelyben felhatalmazást ad az országos kisebbségi önkormányzat elnökének, hogy az önkormányzatot megillető bevételeket beszedhesse és kiadásait fedezhesse, illetve meghatározza, milyen intézkedéseket tehet a határozati felhatalmazás keretein belül. Az átmeneti gazdálkodásról szóló határozatban meg kell határozni a felhatalmazás időtartamát, azonban a felhatalmazás legkésőbb az új költségvetési határozat hatálybalépésének napján megszűnik. A felhatalmazás időtartama alatt beszedett bevételeket és teljesített kiadásokat a költségvetési határozatba be kell illeszteni.

(3) Ha a közgyűlés az átmeneti gazdálkodásról határozatot nem hozott, vagy az a hatályát vesztette, akkor az országos kisebbségi önkormányzat elnöke jogosult az önkormányzat költségvetését megillető bevételeknek a hatályos jogszabályok szerinti beszedésére és az előző évi kiadási előirányzatokon belül a kiadások időarányos teljesítésére.

(4) A (3) bekezdés alapján folytatott gazdálkodásról a közgyűlés előtt el kell számolni, a beszedett bevételeket és teljesített kiadásokat az új költségvetési határozatba kell beilleszteni.

(5) Az országos kisebbségi önkormányzat elnöke a közgyűlés elé terjeszti az önkormányzat belső szabályzatainak megfelelő rendben előkészített költségvetési határozat tervezetét, melyhez csatolja a könyvvizsgáló írásos jelentését. A költségvetés előterjesztésekor a közgyűlés részére tájékoztatásul a következő kimutatásokat kell – szöveges indokolással együtt – bemutatni:

a) az országos kisebbségi önkormányzat és költségvetési szervei bevételeit és kiadásait elkülönítve, előirányzat felhasználási tervüket,

b) a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban és összesítve,

c) a közvetett támogatásokat (pl. adóelengedéseket, adókedvezményeket) tartalmazó kimutatást.

(6) Az országos kisebbségi önkormányzat zárszámadásának előterjesztésekor a közgyűlés részére tájékoztatásul – az (5) bekezdésben foglaltakon felül – a következőket kell – szöveges indokolással együtt – bemutatni:

a) az országos kisebbségi önkormányzat pénzeszközeinek változását,

b) az adósságállományt lejárat és hitelezők szerinti bontásban,

c) az országos kisebbségi önkormányzat összevont könyvviteli mérlegét, és

d) a vagyonkimutatást.

A KINCSTÁRI KÖLTSÉGVETÉS

41. § (1) Kincstári költségvetéssel rendelkeznek

a) a központi kezelésű előirányzatok, a fejezeti kezelésű előirányzatok és az alapok,

b) a kincstári körbe tartozó költségvetési szervek.

(2) A költségvetési évet megelőző december hónapban – a költségvetési törvényjavaslat tárgyalása során az Országgyűlés által elfogadott fejezeti főösszegek alapján – a Kincstár által meghatározott időpontig előzetes kincstári költségvetést kell készíteni a végleges kincstári költségvetés szerinti formátumban.

(3) A fejezetet irányító szerv – az Országgyűlés által elfogadott költségvetési törvény alapján – a költségvetési év január 10-éig megállapítja az irányítása alá tartozó költségvetési szerv, központi kezelésű előirányzat, illetve fejezeti kezelésű előirányzat kincstári költségvetését a 3. számú mellékletben meghatározott adattartalommal és azt megküldi az érintett költségvetési szerveknek, a központi és a fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szerveinek, valamint a Kincstárnak. A kincstári költségvetésnek és a később elkészítendő elemi költségvetésnek kiemelt előirányzati szinten meg kell egyeznie.

(4) Központi költségvetési szerv év közben történő alapítása esetén a fejezetet irányító szerv a kincstári költségvetést a költségvetési szerv alapító okiratának hatálybalépését követő nyolc napon belül állapítja meg a (3) bekezdésben rögzített előírások figyelembevételével.

(5) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól azok kezelői legkésőbb a költségvetési év január 20-ig készítik el és küldik meg a Kincstárnak azok kincstári költségvetését a 4., illetve 5. számú mellékletben meghatározott adattartalommal, melynek tartalmaznia kell a nem társadalombiztosítási forrásból teljesített ellátások megtérítéseit és kiadásait is.

(6) Az elkülönített állami pénzalap kincstári költségvetését az alap működéséről szóló törvényben meghatározott kiadási és bevételi jogcímenként, a költségvetési törvényben megállapított előirányzatok feltüntetésével az elkülönített állami pénzalap kezelője készíti el és küldi meg a Kincstárnak, legkésőbb a költségvetési év január 20-áig.

42–45. §82

AZ ELEMI KÖLTSÉGVETÉS

A központi költségvetési szerv elemi költségvetése

46. §83 (1) A központi költségvetési szervek elemi költségvetést készítenek. Az önállóan működő és az önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv elemi költségvetése magában foglalja

a) a kiadásokat, bevételeket és támogatásokat kiemelt előirányzatokon belül tételenként és szakfeladatrend szerinti tevékenységenként részletezve,

b) a költségvetési szerv személyi juttatásainak és létszámának összetételét,

c) a szakfeladatrend szerinti mutatók állományát és értékeit.

(2) Az elemi költségvetéshez kapcsolódóan el kell készíteni az abban foglaltakat alátámasztó számításokat és azok indokolását, amelyek alapján ellenőrizhető annak megalapozottsága, végrehajthatósága, és az irányító szerv dönt az elemi költségvetés jóváhagyásáról.

(3) Amennyiben az önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv a 16. § (1) bekezdése szerinti kijelölés alapján más önállóan működő központi költségvetési szerv gazdálkodási feladatait is ellátja, az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv elemi költségvetését – a saját költségvetése előirányzatait tartalmazó elemi költségvetésen felül – el kell készíteni az önállóan működő költségvetési szerv elemi költségvetésével összevontan is.

(4) A fejezetet irányító szervi jogosítványokkal felruházott központi költségvetési szerv elemi költségvetésére a központi költségvetési szervekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A szervezeten belül az elemi költségvetés összeállításának, egyeztetésének rendjét, annak jóváhagyását belső szabályzatban kell rögzíteni.

(5) A központi költségvetési szerv az elemi költségvetést – a (3) bekezdés szerinti esetben költségvetési szervenként külön, valamint az összevont elemi költségvetést is – a fejezetet irányító szervnek – a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv az e rendeletben meghatározott gazdálkodási feladatait ellátó önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv útján – küldi meg az irányító szerv által meghatározott időpontig. A megküldött elemi költségvetéseket a fejezetet irányító szerv felülvizsgálja és dönt azok jóváhagyásáról. A jóváhagyott elemi költségvetéseket a fejezetet irányító szerv feldolgozza és – ha a költségvetési törvény másként nem rendelkezik – a tárgyév február 28-áig – év közben alapított költségvetési szerv esetén a kincstári költségvetés megállapítását követő negyvenöt napon belül – az államháztartásért felelős miniszter rendeletében foglaltak szerint a Kincstárhoz nyújtja be.

A központi kezelésű előirányzatok elemi költségvetése

47. § (1) A központi kezelésű előirányzat elemi költségvetése magában foglalja

a) a kiadásokat és bevételeket a költségvetési törvényben meghatározott jogcímenként,

b) a kiadásokat és bevételeket a közgazdasági osztályozásnak megfelelő bontásban, részletes előirányzatonként,

c) a központi kezelésű előirányzat költségvetési évre vonatkozó finanszírozási tervét.

(2)84 A központi kezelésű előirányzat elemi költségvetését a fejezetet irányító szerv készíti el és – ha a költségvetési törvény másként nem rendelkezik – február 28-áig a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz és a Kincstárhoz nyújtja be az államháztartásért felelős miniszter rendeletében foglaltak szerint.

A fejezeti kezelésű előirányzatok elemi költségvetése

48. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzat elemi költségvetése magában foglalja

a) a kiadásokat és bevételeket részletes előirányzatonként,

b)85 az államháztartásért felelős miniszter rendeletében meghatározott formájú finanszírozási tervét,

c) a kiadások és bevételek szakfeladatrend szerinti tevékenységenkénti részletezését.

(2)86 A fejezeti kezelésű előirányzatok elemi költségvetését a fejezetet irányító szerv készíti el és – ha a költségvetési törvény másként nem rendelkezik – a tárgyév február 28-áig a Kincstárhoz nyújtja be az államháztartásért felelős miniszter rendeletében foglaltak szerint.

Az elkülönített állami pénzalap elemi költségvetése

49. § (1) Az elkülönített állami pénzalap kezelője január 20-áig elkészíti az elkülönített állami pénzalap elemi költségvetését, és azt jóváhagyásra a fejezetet irányító szervhez február 10-éig nyújtja be.

(2) Az alap elemi költségvetése magában foglalja

a) a kiadásokat és bevételeket az alap működését szabályozó törvényben meghatározott jogcímenként, a költségvetési törvényben megállapított előirányzatok keretei között, valamint azokat részletezve,

b) a kiadásokat és a bevételeket a közgazdasági osztályozásnak megfelelő bontásban, részletes előirányzatonként,

c) az alap költségvetési évre vonatkozó finanszírozási tervét,

d) szakfeladatrend szerinti tevékenységenként készített kimutatást.

(3)87 A fejezetet irányító szerv a benyújtott elemi költségvetést felülvizsgálja, dönt annak jóváhagyásáról, majd a jóváhagyott elemi költségvetést tárgyév február 15-éig a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz és a Kincstárhoz benyújtja az államháztartásért felelős miniszter rendeletében foglaltak szerint.

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak elemi költségvetése

50. § (1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelői elemi költségvetést készítenek

a) az általuk kezelt alap ellátási költségvetéséről,

b) a központi hivatali és az igazgatási szervek, valamint a központi kezelésű előirányzatok intézményi (működési) költségvetéséről,

c) az a)–b) pontban foglaltakat együttesen tartalmazó társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetéséről,

d) közösen a két társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak konszolidált költségvetéséről.

(2) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak elemi költségvetése magában foglalja

a) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai ellátásainak fedezetére szolgáló bevételeket, a működési célú, továbbá a vagyongazdálkodással kapcsolatos bevételeket,

b) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak ellátási kiadásait, a vagyongazdálkodással és egyéb kötelezettséggel járó kiadásokat, működésre fordított kiadásokat,

c) a kiadások és bevételek szakfeladatrend szerinti tevékenységenkénti részletezését,

d) a költségvetési szerv személyi juttatásainak és létszámának összetételét,

e) a költségvetési feladatmutatók állományát és a teljesítménymutatókat.

(3) A társadalombiztosítási költségvetési szervek elemi költségvetésüket a központi költségvetési szervekre vonatkozó szabályok alapján készítik el és juttatják el a fejezetet irányító szervhez.

(4)88 Az ONYF és az OEP a központi hivatali szerv, az igazgatási szervei, és az általuk kezelt társadalombiztosítás pénzügyi alapjai összeállított, feldolgozott és jóváhagyott elemi költségvetéseit a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz és a Kincstárhoz nyújtja be a tárgyév február 28-áig az államháztartásért felelős miniszter rendeletében foglaltak szerint.

A helyi önkormányzatok, helyi kisebbségi önkormányzatok, települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásainak valamint a helyi önkormányzatok jogi személyiségű társulásainak elemi költségvetése

51. § (1)89 Az önkormányzati hivatal által készített elemi költségvetés tartalmazza a helyi önkormányzat költségvetési rendeletének e rendelet 36. § (1) bekezdés c)–e) pontjában meghatározott, a helyi önkormányzat költségvetési szervein kívül ellátott feladatainak, továbbá a hozzá kijelölt önállóan működő költségvetési szervek kiadási, bevételi előirányzatait is. A körjegyzőségbe társult, illetve a társult képviselő-testületbe tartozó önkormányzatnak e feladataira külön elemi költségvetés készül.

(2)90 A helyi önkormányzat irányítása alá tartozó önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv önállóan készíti el a 46. § (1)–(3) bekezdése szerinti adatokat tartalmazó elemi költségvetését.

(3)91 A helyi önkormányzat által irányított önállóan működő költségvetési szerv költségvetésének előirányzatait a helyi önkormányzat által a 16. § (1)–(3) bekezdésében foglaltak alapján a pénzügyi, gazdasági feladatai ellátására kijelölt költségvetési szerv elemi költségvetése tartalmazza. Amennyiben az önállóan működő költségvetési szerv pénzügyi, gazdasági feladatait más irányító szerv alá tartozó önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv látja el, költségvetése az irányító helyi önkormányzat elemi költségvetésében szerepel.

(4) Az elemi költségvetésben a helyi önkormányzat a helyi kisebbségi önkormányzat elemi költségvetéséről a saját adataival összevontan, és külön helyi kisebbségi önkormányzatonként is információt ad.

(5)92 Az önkormányzati hivatal a helyi önkormányzat, valamint költségvetési szervei összeállított, az irányító szerv vezetője által jóváhagyott elemi költségvetéseit – ha a költségvetési törvény másként nem rendelkezik – az önkormányzati rendelettervezet képviselő-testület elé terjesztésének határidejét követő harminc napon belül a Kincstár területileg illetékes szervéhez (a továbbiakban: Igazgatóság) nyújtja be.

(6) A helyi kisebbségi önkormányzat és az általa alapított, irányított költségvetési szervek, továbbá a megyei területfejlesztési és regionális fejlesztési tanácsok (a továbbiakban: területfejlesztési tanácsok) elemi költségvetésének elkészítésére az (1)–(3) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A területfejlesztési tanácsok elemi költségvetésüket február 28-áig küldik meg a területfejlesztésért felelős miniszter részére.

(7)93 A többcélú kistérségi társulás, valamint az általa alapított, illetve irányítása alá tartozó költségvetési szervek elemi költségvetését az (1)–(3) bekezdés rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával kell elkészíteni. A többcélú kistérségi társulás munkaszervezete az elkészített és a társulási tanács elnöke által jóváhagyott elemi költségvetéseket – ha a költségvetési törvény másként nem rendelkezik – a kistérségi határozat-tervezet társulási tanács elé terjesztésének határidejét követő harminc napon belül nyújtja be az Igazgatósághoz.

(8)94 A helyi önkormányzatok jogi személyiségű társulása, valamint az irányítása alá tartozó önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv elemi költségvetését az (1)–(3) bekezdés rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával kell elkészíteni azzal, hogy a megállapodásban megjelölt vagy a társulásban megvalósuló feladat ellátását végző költségvetési szerv székhelye szerinti önkormányzat költségvetési szerveire meghatározott módon kell az irányító szerv vezetője által jóváhagyott elemi költségvetést az Igazgatóság részére megküldeni.

Az országos kisebbségi önkormányzatok elemi költségvetése

52. § (1) Az országos kisebbségi önkormányzat, valamint az általa alapított, illetve irányítása alá tartozó költségvetési szervek elemi költségvetését az 51. § (1)–(3) bekezdésében foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával kell elkészíteni.

(2) Az országos kisebbségi önkormányzat – a költségvetési törvényben elfogadott előirányzatok és szabályok szerint, illetve azok keretei között – január 10-éig megállapítja a felügyelete alá tartozó költségvetési szervek elemi költségvetésének elkészítéséhez szükséges további keretszámokat, szempontokat.

(3) Az országos kisebbségi önkormányzat elemi költségvetését a közgyűlés hagyja jóvá.

(4) Az országos kisebbségi önkormányzat hivatalának vezetője az országos kisebbségi önkormányzat közgyűlése által jóváhagyott elemi költségvetést, továbbá az országos kisebbségi önkormányzat által alapított költségvetési szervek tartalmi és formai szempontból ellenőrzött elemi költségvetését – ha a költségvetési törvény másként nem rendelkezik – a közgyűlési döntést követő harminc napon belül, de legkésőbb február 28-ig megküldi a kisebbségpolitikáért felelős állami szervnek, amely azokat továbbítja az Igazgatósághoz.

53. §95

IV. Fejezet

ELŐIRÁNYZATOK MÓDOSÍTÁSA, ÁTCSOPORTOSÍTÁSA

AZ ELŐIRÁNYZATOK MÓDOSÍTÁSÁNAK, ÁTCSOPORTOSÍTÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

54. § (1)–(2)96

(3) Az előirányzatok módosítása, átcsoportosítása (a továbbiakban együtt: megváltoztatása) lehet csak az adott költségvetési évben érvényesülő (a továbbiakban: egyszeri) vagy a költségvetési előirányzatokba véglegesen beépülő (a továbbiakban: tartós).

(4) A jóváhagyott kiemelt előirányzatokon belül az egyes tételek előirányzataitól – az e jogszabályban foglaltak kivételével – a költségvetési szerv előirányzat-felhasználási hatáskörében az előirányzatok megváltoztatása nélkül is eltérhet.

(5) Az előirányzat megváltoztatása nem irányulhat az előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő előirányzatok jóváhagyott céltól eltérő csökkentésére.

ELŐIRÁNYZATOK MEGVÁLTOZTATÁSA A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSBEN

55. §97 (1) Ha jogszabály előirányzat-átcsoportosításról, vagy előirányzat-átcsoportosítással végrehajtott előirányzat- módosításról rendelkezik, azon a központi költségvetés végrehajtása során

a) a központi költségvetési fejezeten belül a fejezetet irányító szerv által végrehajtott előirányzat-módosítást, ha a fejezet kiadási, bevételi és támogatási főösszege nem változik, és

b) a központi költségvetés fejezetei közötti előirányzat-átadást és átvételt, ha a központi költségvetés kiadási, bevételi és támogatási főösszege nem változik

is érteni kell.

(2) A Kormány hatáskörében elrendelt előirányzat-átcsoportosításhoz – az előterjesztés és a határozat mellékleteként – a 6. számú mellékletben meghatározott adatlapot kell alkalmazni.

(3) A Kormány vagy miniszter irányítása vagy felügyelete alá tartozó fejezetbe sorolt fejezeti kezelésű előirányzat fejezeten belüli átcsoportosítása során nem megengedett az átcsoportosított összeg jutalmazási célú felhasználása, a jogszabályi előírás alapján kötelezően kifizetett jutalmak kivételével. A szabálytalanul felhasznált összeget a jogosulatlanul igénybe vett támogatások visszaköveteléseinek szabályai szerint a költségvetési szervtől el kell vonni.

(4) A fejezetet irányító szerv által a fejezeten belüli, vagy fejezetek közötti – megállapodáson alapuló – előirányzat-átcsoportosítás elrendelésére a fejezetet irányító szerv vezetője vagy az általa írásban kijelölt, a fejezetet irányító szerv állományába tartozó személy jogosult, és az intézkedést a 74. § szabályainak megfelelően kijelölt ellenjegyző ellenjegyzi.

(5) A fejezetek között az érintett fejezetet irányító szervek megállapodása alapján végrehajtott előirányzat-átcsoportosítás esetén, ha az átcsoportosított előirányzat felhasználási célja szerint annak végső felhasználója az előirányzatot átvevő fejezet irányítása alá tartozó költségvetési szerv, a megállapodást ez a költségvetési szerv is aláírja. Ebben az esetben a fejezetet irányító szerv arra vállal kötelezettséget, hogy az átvett előirányzatot a végső felhasználó rendelkezésére bocsátja, a felhasználás elszámoltatásában közreműködik, és a fel nem használt, továbbá a nem rendeltetésszerűen felhasznált előirányzatot az átadó fejezet jelzése alapján elvonja, az átcsoportosított előirányzat végső felhasználója pedig a megállapodásban az átvevő fejezetre nézve megállapított összes egyéb kötelezettség teljesítéséért felel.

56. § (1) A központi és a fejezeti kezelésű előirányzatok terhére a fejezetet irányító szerv a kincstári körbe nem tartozó természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli egyéb szervezetek javára az előirányzatok átcsoportosítása nélkül, a számlája közvetlen megterhelésével teljesíthet kifizetéseket.

(2) Ha az előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő előirányzat felhasználása fejezeten belüli költségvetési címeken, alcímeken, illetve fejezetek között történik, az előirányzatok felhasználását támogatásértékű kiadásként és bevételként kell elszámolni.

(3) Az irányító szervnek tartalék-előirányzata felhasználásakor és emelésekor módosítania – növelnie, illetve csökkentenie – kell az érintett kiemelt előirányzatok összegeit is.

(4)98 Az Áht. 24/B. § (4) és (6) bekezdése alapján teljesítendő visszapótlási kötelezettség teljesítésén túl a maradványt terhelő kifizetés tárgyévi előirányzat terhére nem teljesíthető.

(5) Európai uniós forrás finanszírozásával megvalósított programok tárgyévi előirányzatainak államháztartáson belüli továbbadását támogatásértékű kiadásként, előző évekből származó maradványának továbbadását előző évi előirányzat-maradvány, pénzmaradvány átadásként kell elszámolni.

(6) Támogatásértékű kiadásként kell elszámolni a költségvetési szerv előirányzatai és a fejezeti kezelésű előirányzatok fejezeten belüli költségvetési szerv javára történő továbbítását, illetve más államháztartáson belüli szervnek való átadását, amennyiben azok forrása

a) eredeti előirányzatként részben vagy egészben saját bevétel, vagy

b) olyan nem tervezett eseti bevétel, amihez a fejezetet irányító szerv év közben, eseti jelleggel jut (pl. adomány, segély, közérdekű kötelezettségvállalás).

(7)99 Amennyiben a fejezetet irányító szerv év közben a (6) bekezdés b) pontja szerinti eseti bevételhez jut, a költségvetési törvényben jóváhagyott fejezeti kezelésű előirányzatait – az 59/A. § (2) bekezdésében foglalt mértéket meghaladó bevétel esetén az ott szabályozott engedélyt követően – saját hatáskörben növelheti meg, vagy állapíthat meg új előirányzatot az eseti bevétel rendeltetésének megfelelően.

A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék felhasználása100

57. §101 (1) A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék felhasználásáról – az államháztartásért felelős miniszter önállóan, vagy az államháztartásért felelős miniszter és a fejezetet irányító szerv vezetőjének együttesen benyújtott előterjesztése alapján – a Kormány határozatban dönt. A fejezetet irányító szerv vezetőjének az előterjesztésben nyilatkoznia kell arról, hogy a benyújtást megelőzően elvégzett felülvizsgálat alapján a fejezet költségvetésében az igényelt feladat ellátására felhasználható szabad előirányzat, pénzeszköz nem áll rendelkezésre, és az összeget visszatérítési kötelezettséggel igényli-e.

(2) Visszatérítési kötelezettséggel igényelt összeg esetében az előterjesztésben meg kell jelölni a visszafizetés tervezett időpontját.

(3) Az előterjesztés és a határozat mellékletében a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék előirányzatának azonos összegű csökkentése mellett fel kell tüntetni

a) a felhasználás jogcímét és az elszámolás időpontját,

b) a felhasználó fejezetet, költségvetési címet, alcímet, jogcímcsoportot, jogcímet, előirányzat-csoportot, kiemelt előirányzatot,

c) az előirányzat egyszeri vagy tartós jellegét, összegét,

d) az esetleges visszafizetési kötelezettséget és a visszafizetés időpontját,

e) a következő évekre áthúzódó kötelezettségvállalást,

f) az előirányzat-teljesítés, az előirányzat-felhasználás módját,

továbbá az előterjesztésben tájékoztatni kell a Kormányt a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék szabad előirányzatának összegéről.

(4) Az előterjesztés és a határozat mellékleteként a 6. számú mellékletben meghatározott adatlapot kell alkalmazni.

(5) Ha a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék terhére történő igény szerinti előirányzat- átcsoportosításhoz szükség van a fejezeti kezelésű előirányzat felhasználására vonatkozó szabályozás megváltoztatására, a benyújtáskor csatolni kell a szabályozás módosításának tervezetét.

Előirányzatok megváltoztatása a fejezetet irányító szerv hatáskörében102

58. §103 (1) Ha törvény eltérően nem rendelkezik a fejezetet irányító szerv a fejezeti kezelésű előirányzatok és az irányítása alá tartozó központi költségvetési szervek esetén

a) gyakorolja az Áht. 27. § (3)–(5) bekezdésében és 27/A–27/B. §-ában meghatározott jogokat,

b) a Kormány döntése vagy a fejezetet irányító szervek megállapodása alapján átcsoportosított összeggel a kiadási és az ahhoz kapcsolódó támogatási előirányzatokat megváltoztathatja,

c) a bevételek elmaradása esetén – az elmaradás okainak értékelése alapján – a kiadások és a bevételek előirányzatát a támogatási előirányzat egyidejű változtatásával vagy változtatása nélkül csökkentheti.

(2) Az Áht. 27/B. § (1) bekezdése és 100/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti átcsoportosításhoz a Kormány irányítása alá tartozó fejezetet irányító szervnek abban az esetben kell az államháztartásért felelős miniszter előzetes engedélyét kérnie, ha a tárgyévben az előirányzat-átcsoportosítás során csökkenteni tervezett előirányzat-csoportból addig átcsoportosított előirányzatok összevont összege meghaladja, vagy az átcsoportosítás végrehajtásával meghaladná az adott előirányzat-csoport eredeti kiadási előirányzata főösszegének 10%-át.

(3) A fejezetet irányító szerv az irányítása alá tartozó költségvetési szerv előirányzatát nem csökkentheti a miniszter által adományozott kitüntetések, elismerések, és az irányító szerv jutalmazási vagy más teljesítményösztönzési célú kifizetései pénzügyi fedezetének biztosítása céljából.

(4) E §-ban foglalt intézkedések elrendelésére a fejezetet irányító szerv vezetője, vagy az általa írásban kijelölt, a fejezetet irányító szerv állományába tartozó személy jogosult, és az intézkedést a 74. § szabályainak megfelelően kijelölt ellenjegyző ellenjegyzi.

59. § Az önállóan működő költségvetési szerv előirányzatainak irányító szervi hatáskörbe tartozó változtatását a gazdálkodási feladatainak ellátását végző önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv vezetője útján jogosult kezdeményezni az irányító szervnél.

A költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok többletbevételének felhasználása104

59/A. §105 (1)106 Az Áht. 27/B. § (2) bekezdése és 100/B. § (1) bekezdése szerinti többletbevétel felhasználásának engedélyezésére és a bevételi előirányzatok módosítására e § rendelkezéseit kell alkalmazni. E § alkalmazásában többletbevétel a költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat közhatalmi bevételek, intézményi működési bevételek és felhalmozási bevételek kiemelt előirányzat eredeti – az 58. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a csökkentett módosított – előirányzatán felül pénzügyileg teljesült összeg.

(2)107 A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó fejezetbe sorolt költségvetési szerv és fejezeti kezelésű előirányzat esetén az államháztartásért felelős miniszter engedélyével használható fel a többletbevételnek az eredeti – az 58. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a csökkentett módosított – bevételi előirányzat 30%-át, de legalább 50 millió forintot meghaladó része.

(3) A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó központi költségvetési szerv a többletbevétel felhasználására irányuló kérelmet az államháztartásért felelős miniszter rendeletében meghatározottak figyelembevételével az irányító szervhez nyújtja be. A fejezeti kezelésű előirányzat (2) bekezdés szerinti hányadot vagy összeget el nem érő többletbevételének felhasználására abban az esetben kell az irányító szerv engedélyét kérni, ha a fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szerve nem azonos a fejezetet irányító szervvel. Amennyiben a fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szerve a fejezetet irányító szerv, a bevételi előirányzat növelésére irányító szervi hatáskörben kiadott intézkedést az engedély megadásának kell tekinteni.

(4) A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó fejezet irányító szerve a (3) bekezdés alapján beérkezett kérelmekről dönt vagy – ha a többletbevétel a (2) bekezdés szerinti értékhatárt meghaladta és a többletbevétel felhasználásával egyetért – azokat az államháztartásért felelős miniszter rendeletében meghatározott módon és gyakorisággal jóváhagyásra továbbítja az államháztartásért felelős miniszternek.

(5) A Kormány irányítása vagy felügyelete alá nem tartozó központi, a köztestületi és az önkormányzati költségvetési szerv többletbevétele jóváhagyásának rendjét az irányító szerv határozza meg.

(6) Az irányító szerv vagy az államháztartásért felelős miniszter döntéséig a többletbevétellel a költségvetési szerv, fejezeti kezelésű előirányzat bevételi előirányzatait nem lehet módosítani. A felhasználásra nem engedélyezett összeget a döntés közlésétől számított öt napon belül a központi költségvetésnek – önkormányzati költségvetési szerv esetén az irányító szerv által megjelölt számlára – be kell fizetni.

ELŐIRÁNYZATOK MEGVÁLTOZTATÁSA A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK HATÁSKÖRÉBEN

60. §108 (1)109 A költségvetési szerv saját előirányzat-módosítási hatáskörében – az irányító szerv és a Kincstár egyidejű tájékoztatása mellett – kiadási és bevételi előirányzatának fő összegét, a kiemelt előirányzatokat és azokon belül a megfelelő tételek előirányzatait a 3/A. § (1) bekezdés bab), baf), bag) és bah) pontja szerinti bevételek eredeti – az 58. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a csökkentett módosított – előirányzatán felül pénzügyileg teljesült összeggel, az Áht. 24/B. § (6) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradványából és vállalkozási tartalékából megemelheti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti előirányzat-módosítás költségvetési támogatási igénnyel sem a költségvetési évben, sem a következő években nem járhat.

(3) A költségvetési szerv a személyi juttatások egyes tételein megtervezett előirányzatok között saját hatáskörben átcsoportosítást hajthat végre azon előirányzatok kivételével, amelyek mértéke e rendeletben foglaltak alapján nem növelhető. Az átcsoportosítás a törvényi kötelezettségen alapuló juttatások kifizetését nem veszélyeztetheti.

(4) A munkaadókat terhelő járulékok előirányzata – a személyi juttatások előirányzata átcsoportosításával összefüggő esetek kivételével – csak abban az esetben csökkenthető, ha a központi költségvetési szerv éves fizetési kötelezettségének – ideértve a korábban keletkezett, és a tárgyévre átütemezett köztartozásokat is – eleget tud tenni, és erről az előirányzat-átcsoportosítás benyújtásával egyidejűleg a Kincstárnak nyilatkozik.

(5)110 A költségvetési szerv saját hatáskörben a dologi kiadások kiemelt előirányzatán belül maradva az egyes tételek előirányzataitól azok megváltoztatása nélkül eltérhet,. A szolgáltatási kiadások, az adók és egyéb befizetési kötelezettségek tételek előirányzatai körében előirányzat-átcsoportosítás akkor kezdeményezhető, vagy azok akkor használhatók fel a tervezettől eltérően, ha a költségvetési szerv ezen fizetési kötelezettségeinek eleget tud tenni.

(6)111 E §-ban foglalt intézkedések elrendelésére az érintett előirányzat felett a költségvetési szerv vezetője, vagy az általa írásban felhatalmazott, a költségvetési szerv állományában lévő személy jogosult, és az intézkedést a 74. § szabályainak megfelelően kijelölt ellenjegyző ellenjegyzi.

ELŐIRÁNYZATOK MEGVÁLTOZTATÁSA AZ ALAPOKNÁL

61. § (1)112

(2)113 A fejezetet irányító szerv vezetője – az alap kezelő szerve útján, az államháztartásért felelős miniszter rendeletében meghatározott módon – értesíti a Kincstárt a költségvetési törvényben jóváhagyott előirányzatok megváltoztatásáról.

(3)114 A társadalombiztosítási költségvetési szerveknél a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból és a költségvetés céltartalékából származó pénzeszközök tekintetében az előirányzat-átcsoportosítás irányító szervi hatáskörben történik.

AZ ÖNKORMÁNYZATOK FINANSZÍROZÁSÁT SZOLGÁLÓ ELŐIRÁNYZATOK MEGVÁLTOZTATÁSA

62. § (1)115 A helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat feladatmutatókhoz kapcsolódó – költségvetési törvényben meghatározott – normatív hozzájárulásainak és támogatásainak előirányzatát módosítani kell, ha az önkormányzat év közben feladatot, illetve intézményt helyi önkormányzaton kívüli szervezetnek ad át, vagy ilyen szervezettől átvesz. Az önkormányzatnak e módosításra irányuló kérelmet – beleértve a helyi kisebbségi önkormányzat által közölt kérelmet is – a feladat-, illetve intézményátadást, -átvételt megelőző hónap 5. napjáig – az Igazgatóság útján, ahhoz benyújtva – kell eljuttatni a helyi önkormányzatokért felelős miniszterhez az átadást-átvételt tanúsító okmányokkal. A határidő elmulasztása jogvesztő. A Kincstár részére benyújtandó kérelemhez mellékelni kell az átadó és az átvevő között kötött megállapodást, az átadásra-átvételre vonatkozó képviselő-testületi, közgyűlési határozat kivonatát, az átvevő feladatellátáshoz szükséges működési engedélyét, valamint a feladatot átvevő-átadó nem önkormányzati szervezet nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az intézmény (feladat) támogatásának igényléséről vagy lemondásáról gondoskodott.

(2)116 Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján az államháztartásért felelős miniszter a helyi önkormányzatokért felelős miniszterrel és az átcsoportosításban érintett miniszterrel egyetértésben intézkedik az előirányzatok módosításáról. A módosított előirányzatról a helyi önkormányzatokért felelős miniszter a Kincstáron keresztül harminc napon belül értesíti a helyi önkormányzatot.

(3)117 Az Igazgatóság az Áht. 64. § (4) bekezdés b) pontja és az Áht. 64/A. § (7) bekezdése alapján felmerült körülményről az önkormányzatot értesíti. Amennyiben az Áht. 64. § (4) bekezdés b) pontja szerinti körülményről az önkormányzat szerez tudomást, akkor azt – a körülmény bekövetkezésének igazolásával együtt – az önkormányzat írásban bejelenti az Igazgatóságnak. Az Igazgatóság az önkormányzat bejelentését felülvizsgálva azt tizenöt napon belül visszaigazolja. A Kincstár ezt követően a szükségessé váló többletfinanszírozásról értesíti a helyi önkormányzatokért felelős minisztert. Az elmaradt normatív hozzájárulásoknak és támogatásoknak az időarányos részét, valamint – igényjogosultság esetén – a kamatot egy összegben, a fennmaradó támogatási részt pedig havi egyenlő részletekben utalja a helyi önkormányzatokért felelős miniszter utalványozása alapján a Kincstár a következő hónaptól kezdődően – a nettó finanszírozás keretében.

(4)118 A központi költségvetésben a helyi önkormányzatokat megillető normatív hozzájárulások és támogatások eredeti előirányzata az (1) bekezdésben, illetve az Áht. 64. § (4) és (5) bekezdésében és a 64/A. §-a (3) bekezdésének b) pontjában foglaltak szerint módosul.

(5)119 A Kincstár az Áht. 64. § (4) és (5) bekezdése, valamint az Áht. 64/B. §-ának (1) bekezdése szerint kialakult végleges előirányzat-lemondásról, illetve pótigényről összegyűjtött és rendszerezett adatokat, valamint az Áht. 64/A. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerinti jogerős határozatok adatait haladéktalanul továbbítja a helyi önkormányzatokért felelős miniszter részére.

(6) Ha a normatív hozzájárulásokról és támogatásokról való lemondás olyan – nem helyi önkormányzat részére történő – feladatellátással függ össze, amelyre a feladatot átvevő természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli egyéb szervezet is jogosult, a helyi önkormányzatokat vagy helyi kisebbségi önkormányzatokat megillető normatív állami hozzájárulás, illetve támogatás előirányzatát csökkenteni kell, és a további folyósításról gondoskodó fejezet előirányzatát meg kell emelni a lemondás összegével, illetve a költségvetési törvényben foglalt igényjogosultsági szabályok szerinti összeggel.

(7) Amennyiben a költségvetési törvény szerint normatív hozzájárulásokra, illetve támogatásokra jogosult nem helyi önkormányzati szervezet év közben feladatot ad át helyi önkormányzat vagy helyi kisebbségi önkormányzat részére, amelynek az kötelező feladat-ellátási körébe tartozik, akkor az így felszabaduló előirányzattal az érintett fejezet előirányzata csökken, a helyi önkormányzatot megillető normatív hozzájárulás támogatás előirányzata megemelkedik a költségvetési törvényben foglalt igényjogosultsági szabályok alapján.

(8)120 Az Áht. 64/B. § (1) bekezdésében meghatározott lemondás esetén a helyi önkormányzat az Igazgatóság útján kezdeményezi a helyi önkormányzatokért felelős miniszternél az előirányzat módosítását, és egyidejűleg megküldi az Igazgatóságnak – a nettó finanszírozás keretében folyósított központi költségvetési források kivételével – a visszafizetés teljesítéséről szóló pénzügyi szolgáltatói igazolást. A helyi önkormányzatokért felelős miniszter a legkésőbb a tárgyév november 30-áig beérkező előirányzat-módosítási kezdeményezéssel, valamint az Áht. 64/A. § (3) bekezdés b) pontja szerinti határozattal összefüggő tárgyévi előirányzat-módosítást harminc napon belül a Kincstáron keresztül igazolja vissza. Az Áht. 63. § (3) bekezdése alapján nettó módon folyósított központi költségvetési támogatások esetében a lemondással érintett összeg visszavonása a nettó finanszírozás keretében történik. A tárgyév november 30-a után a helyi önkormányzatokért felelős miniszterhez beérkező kezdeményezésekben, határozatokban rögzített előirányzat-változást a helyi önkormányzat az Áht. 80. §-ában előírt év végi költségvetési beszámoló készítése során köteles figyelembe venni. Erről az Igazgatóság a helyi önkormányzatot értesíti.

(9)121 A kincstári számla javára tárgyévben visszafizetett összegekről a Kincstár az összeg igénybevételének éve szerint, jogcímenként csoportosítva, önkormányzatonként, havonta, minden hónap 20-áig a helyi önkormányzatokért felelős minisztert értesíti. Az önkormányzat az általa tévesen átutalt összeg visszautalását igényelheti a területileg illetékes Igazgatóság útján a Kincstártól.

(10)122 A helyi önkormányzatokra vonatkozó fejezet által végrehajtott előirányzat-módosításról a helyi önkormányzatokért felelős miniszter nyilvántartást vezet, és erről az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett az államháztartásért felelős miniszter rendeletében előírt módon értesíti a Kincstárt.

(11)123 A helyi önkormányzatot megillető fejlesztési feladatok támogatásának, vis maior tartalék támogatásoknak, valamint címzett és céltámogatásoknak törvényben, illetve közleményben megállapított tárgyévi eredeti előirányzatát év közben módosítani kell, ha

a) az önkormányzat előző években fel nem használt előirányzatrészt igényel a költségvetésből,

b) az önkormányzat tárgyévi előirányzatáról lemond,

c) az önkormányzat az a) pont alapján felhasznált maradványt év közben visszafizeti,

d) törvényi felhatalmazás alapján tárgyévi eredeti előirányzat kerül elvonásra,

e) az önkormányzat év közben – a tárgyévre vonatkozóan – új vagy többlettámogatásban részesül. Amennyiben vis maior tartalék esetén a támogatásból a tárgyévben csak részfolyósításra kerül sor – előleg vagy teljesítésarányos kifizetés formájában – úgy az előirányzat a folyósított összeggel módosul.

(12)124 A helyi önkormányzat előirányzatának módosításáról a helyi önkormányzatokért felelős miniszter intézkedik, amelyről a Kincstáron keresztül értesíti a helyi önkormányzatot.

FELÜLVIZSGÁLAT A HELYI ÖNKORMÁNYZATOKNÁL, A TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁSOKNÁL

63. § (1) Az Igazgatóság által Áht. 64/A. §-ának (1) bekezdése alapján – az Áht. 64. §-ának (5) bekezdése szerinti lemondással, pótlólagos igényléssel, illetve az Áht. 64. §-ának (4) bekezdése szerinti kiegészítő igényléssel kapcsolatban – kibocsátott felhívásnak legkésőbb a lemondási, illetve az igénylési határidőt követő tizenöt napon belül meg kell érkeznie az önkormányzathoz.

(2) Az Igazgatóság által az önkormányzat számára az Áht. 64/A. §-ának (1) bekezdése alapján kiadott felhívásnak tartalmaznia kell

a) a helyi önkormányzat által jelzett, a felhívással érintett mutatószámokat jogcímenként,

b) az Igazgatóság által helyesnek tartott mutatószámokat,

c) az önkormányzati adatoktól való eltérés indokait,

d) felhívást az önkormányzat számára adatszolgáltatásának pontosítására és annak határidejére,

e) tájékoztatást az önkormányzat számára a pontosítás elmulasztásának jogkövetkezményeiről.

(3) Az önkormányzat a felhívásra adott – a polgármester és a jegyző által aláírt – válaszában jogcímenként nyilatkozik adatszolgáltatása módosításáról, illetve eredeti adatszolgáltatása fenntartásáról.

(4) Az Áht. 64/A. §-ának (2) bekezdésében meghatározott vizsgálat esetén az Igazgatóság a tényállást elsősorban a rendelkezésére álló iratok és saját nyilvántartása alapján állapítja meg. Helyszíni vizsgálat – az Áht. 64/F. §-ának (1) bekezdésében szabályozott kötelező esetén kívül – a felülvizsgálat megalapozása érdekében tartható.

(5) Helyszíni vizsgálat során az Igazgatóság jogcímenként egyezteti a helyi önkormányzat által jelzett, a vizsgálattal érintett feladatmutatókat és az azokat megalapozó, az önkormányzatnál és intézményeinél rendelkezésre álló okiratokkal, dokumentumokkal, analitikus nyilvántartásokkal, megvizsgálja a feladatmutatók megalapozottságát.

(6) A vizsgálatról jegyzőkönyv készül

a) helyszíni vizsgálat során minden esetben,

b) amennyiben az Áht. 64/A. §-ának (2) bekezdése szerinti vizsgálat nem helyszíni vizsgálat keretében történik, akkor abban az esetben, ha az Igazgatóság javaslattal él az önkormányzatnál valamely feladatmutatójának módosítása, illetve az Igazgatóság adatának az elszámolás során történő érvényesítése tárgyában.

(7) A vizsgálatról, illetve helyszíni vizsgálatról készülő jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell

a) az eljáró közigazgatási szerv nevét, a jegyzőkönyv készítésének helyét és idejét, a vizsgált önkormányzat, illetve költségvetési szerve nevét, székhelyét, a felülvizsgálat alapjául szolgáló dokumentumok felsorolását, az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat,

c) szükség esetén javaslatot a helyi önkormányzat számára, hogy a következő előirányzat-módosítási lehetőségnél a feladatmutatóit módosítsa, illetve az Igazgatóság által javasolt adatokat az év végi elszámolás során érvényesítse,

d) tájékoztatást az önkormányzat számára a javaslat elfogadása elmulasztásának jogkövetkezményeiről,

e) a vizsgáló, illetve nem helyszíni vizsgálat esetében az Igazgatóság vezetőjének aláírását, helyszíni vizsgálat esetében az Igazgatóság vezetőjének záradékát.

(8) A jegyzőkönyvet az önkormányzat tizenöt napon belül – a polgármester és a jegyző aláírásával – írásban záradékolja, amelyben jogcímenként nyilatkozik az Igazgatóság javaslatának elfogadásáról, illetve annak elutasításáról. Az Igazgatóság javaslatának elfogadásával az önkormányzat kötelezettséget vállal arra, hogy év közben a következő előirányzat-módosítási lehetőségnél a feladatmutatóit a javaslat szerint módosítja. Amennyiben év közben előirányzat-módosítási lehetőség már nincsen, és az önkormányzat az Igazgatóság javaslatát elfogadja, az elszámolásnál köteles az Igazgatóság javaslatát figyelembe venni.

64. § (1) Az Áht. 64/B. §-ának (3)–(4) bekezdésében szabályozott vizsgálat lefolytatására e rendelet 63. §-a (2)–(8) bekezdésének szabályait az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az Áht. 64/B. §-ának (3) bekezdése szerinti felhívásnak tartalmaznia kell

a) a felhívással érintett támogatás-fajták esetében a helyi önkormányzat által benyújtott támogatási igényt,

b) a határidő és a hiányok, módosítandó adatok megjelölésével a hiánypótlásra és módosításra szóló felhívást,

(3) Az Igazgatóság az önkormányzat számára az Áht. 64/B. §-ának (3) bekezdése alapján a hiányok pótlására és módosításra – az igénylés feltételeit tartalmazó jogszabályban, közleményben, tájékoztatóban meghatározott igénylési rendhez igazodóan – legfeljebb nyolcnapos határidőt ad. Amennyiben az önkormányzat a hiánypótlást, módosítást a felhívásban megjelölt határidőre nem, vagy csak részben teljesíti, és ennek következtében az igénylés nem felel meg a támogatás igénybevételét szabályozó jogszabályban előírt feltételeknek, a támogatási igény nem továbbítható az elbírálásra vagy utalványozásra jogosult szerv felé. A nem továbbított támogatási igény dokumentációját az ok megjelölésével az Igazgatóság visszaküldi az önkormányzatnak.

(4) Az Áht. 64/B. §-ának (4) bekezdése szerinti vizsgálatról, helyszíni vizsgálatról készülő jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell

a) a (2) bekezdés a) pontjában foglaltakat, illetve az önkormányzat részére megállapított támogatás összegét,

b) az Igazgatóság által szabályszerűnek tartott támogatási igényt, illetve támogatási összeget, az önkormányzati adatoktól való eltérés indokait,

c) szükség esetén javaslatot a helyi önkormányzat számára, hogy a támogatásról, illetve egy részéről mondjon le, a már átutalt támogatást – kivéve a nettó finanszírozás keretében folyósított támogatást, figyelemmel a 62. § (8) bekezdésében foglaltakra – fizesse vissza a központi költségvetés javára,

(5) Ha az önkormányzat a jegyzőkönyv megállapításaival egyetért, a jegyzőkönyv záradékában az Igazgatóság javaslatát elfogadja, és egyidejűleg az Igazgatóság által jogosulatlannak tartott támogatás(rész)ről lemond. Kivételt képez ez alól a cél- és címzett támogatás, amelyeknél a lemondás tekintetében külön jogszabály előírásai az irányadóak.

(6) Ha az önkormányzat

a) a jegyzőkönyvben foglaltakra nem nyilatkozik, és a jogosulatlanul igénybe vett támogatásról nem mond le, vagy

b) a jegyzőkönyvbe foglalt javaslatot nem fogadja el,

az Igazgatóság az önkormányzat jegyzőkönyvre tett észrevételeit megvizsgálja és tájékoztatja az önkormányzatot az álláspontjáról, illetve szükség esetén a jegyzőkönyvet – szakmai véleményével együtt – haladéktalanul megküldi a döntésre, illetve intézkedésre jogosult szervnek.

65. § (1)125 Az Áht. 64/D. §-ában szabályozott felhívás tartalmára, a felülvizsgálat és a helyszíni felülvizsgálat eseteire, módszereire e rendelet 63. §-ának (2)–(5) bekezdését, (6) bekezdésének a) pontját, (7) bekezdésének a) pontját, valamint 64. §-ának (2) bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell azzal, hogy a helyszíni vizsgálatról készített jegyzőkönyv nem tartalmaz felhívást az elszámolás módosítására, annak megállapításait – a helyszíni vizsgálat időpontjától függően – az Áht. 64/D. §-ának (2) bekezdése szerinti felhívásba, (6) bekezdése szerinti jegyzőkönyvbe, illetve (8) bekezdése szerinti határozatba kell beépíteni, továbbá a helyszíni vizsgálat kiterjed az iparűzési adóerő-képesség vizsgálatára, az iparűzési adó bevallásával kapcsolatos iratokra is.

(2) Ha az önkormányzat a felhívás alapján elfogadja az Igazgatóság javaslatát, az Igazgatóság által rendelkezésre bocsátott önrevíziós adatlapon módosítja elszámolását. Amennyiben az önkormányzat év végi elszámolásának felülvizsgálata során az Áht. 64/D. §-ának (6) bekezdése szerinti jegyzőkönyv felvételére nem kerül sor, az Igazgatóság a felülvizsgálat megtörténtét külön nyomtatványon záradékkal igazolja, amelynek egy példányát megküldi az önkormányzatnak. A záradéknak tartalmaznia kell, hogy az Igazgatóság a felülvizsgálat során a rendelkezésére álló információk alapján az elszámolásban közölt – önrevíziós adatlappal módosított – adatokhoz képest eltérést nem állapított meg.

(3) Az Áht. 64/D. §-ának (6) bekezdése szerinti jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a normatív hozzájárulások és támogatások esetében e rendelet 63. §-a (7) bekezdésének a), b) és e) pontjában, egyéb támogatások esetében 64. §-a (4) bekezdésének a), b) és d) pontjában foglaltakat azzal, hogy a normatív hozzájárulások és támogatások esetében a hozzájárulás összegét is fel kell tüntetni.

(4) Az önkormányzatnak a (3) bekezdés szerinti jegyzőkönyv megállapításaira tett – a polgármester és a jegyző által aláírt – észrevételeiben részletesen alá kell támasztania az általa az elszámolás során jelzett mutatószám, illetve a támogatás igénybevételének jogszerűségét.

(5) A felülvizsgálati eljárás során hozott határozatnak tartalmaznia kell

a) a rendelkező részben

aa) jogcímenként az önkormányzatot megillető, illetőleg az önkormányzat által visszafizetendő hozzájárulások és támogatások összegét,

ab) az önkormányzat által, az Áht. 64/A. §-ának (4) bekezdése alapján fizetendő igénybevételi kamat összegét,

ac) az Áht. 64/A. §-ának (3) bekezdése szerinti kiegészítő kamat összegét,

ad) az Áht. 64/A. §-ának (5) bekezdése szerinti késedelmi kamat mértékét és napi összegét,

ae) az Áht. 64/B. §-ának (2) bekezdése szerinti kamat mértékét és napi összegét, valamint az Áht. 64/B. §-ának (4) bekezdése szerinti kiegészítő kamat összegét,

af)126 a jövedelemkülönbség mérséklés jogtalan igénybevétele után az Áht. 64/A. § (4) bekezdése szerinti igénybevételi kamatot, a költségvetési törvényben foglalt eltérésekkel,

ag) az önkormányzat számára az aa)–af) pontban meghatározott fizetési kötelezettségek teljesítésének határidejét;

b) az indoklásban

ba) jogcímenként, illetve támogatási fajtánként az önkormányzat által benyújtott elszámolás adataihoz képesti eltéréseket,

bb) az önkormányzati adatoktól történő eltérés indokait,

bc) az Igazgatóságnak az önkormányzat által a jegyzőkönyvre tett észrevételeiről kialakított véleményét,

bd) az igénybevételi, illetve kiegészítő kamat kiszabása előfeltételeinek igazolását, az ab)–af) pont szerinti kamatok alapját.

(6) Az e §-ban meghatározott felhívás, jegyzőkönyv, határozat az Áht.-ban szabályozott módon tartalmazza az Állami Számvevőszék által jelzett, az önkormányzat vonatkozásában megállapított eltéréseket is.

(7) Amennyiben a helyi önkormányzatot felhasználási kötöttséggel megillető támogatást helyi önkormányzati körön kívüli szervezet használ fel, a helyszíni vizsgálat megkezdéséről az Igazgatóság a támogatás elszámolásáért felelős önkormányzatot tájékoztatja.

66. § (1) Az Áht. 64/F. §-ának (2) bekezdése szerinti helyszíni vizsgálatot cél-, illetve témavizsgálatként országos hatáskörrel a Kincstár elnöke, az Igazgatóság illetékességi területéhez tartozó hatáskörrel az Igazgatóság igazgatója rendelhet el, egy vagy több évre vonatkozóan is az állami támogatások és hozzájárulások egyes jogcímeire.

(2) Az Áht. 64/D. §-ának (1) bekezdése szerinti felülvizsgálatot négy évre szóló – évente módosítható –, az Igazgatóság illetékességi területére vonatkozó munkaterv alapján kell szervezni. A felülvizsgálati munkaterveket a következő négy évre vonatkozóan minden év december 31-ig kell elkészíteni. A munkaterv készítése során gondoskodni kell az Áht. 64/F. §-ának (3) bekezdésében meghatározott feltételek teljesüléséről. A felülvizsgálati munkatervnek tartalmaznia kell az Igazgatóság illetékességi területéhez tartozó valamennyi önkormányzat és többcélú kistérségi társulás elszámolásai helyszíni felülvizsgálatának tervezett időpontját negyedéves ütemezés szerint, valamint a helyszíni vizsgálatba vont főbb támogatási jogcímeket.

ELŐIRÁNYZATOK MEGVÁLTOZTATÁSA SAJÁT HATÁSKÖRBEN A HELYI ÖNKORMÁNYZATOKNÁL
ÉS A HELYI KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATOKNÁL

67. § (1) A helyi önkormányzat, a költségvetését, valamint az irányítása alá tartozó költségvetési szervek előirányzatait a rendeletének módosításával megváltoztathatja. Az előirányzat megváltoztatás nem érintheti az Országgyűlés kizárólagos – költségvetési törvényben felsorolt –, illetve a Kormány előirányzat-módosítási hatáskörébe tartozó előirányzatokat.

(2) Ha év közben az Országgyűlés, a Kormány, illetve valamely költségvetési fejezet, vagy elkülönített állami pénzalap a helyi önkormányzat számára pótelőirányzatot biztosít, arról a polgármester a képviselő-testületet tájékoztatja. A képviselő-testület – az első negyedév kivételével – negyedévenként, de legkésőbb a költségvetési szerv számára a költségvetési beszámoló irányító szervhez történő megküldésének külön jogszabályban meghatározott határidejéig, december 31-i hatállyal dönt a költségvetési rendeletének ennek megfelelő módosításáról.

(3) Ha év közben az Országgyűlés előirányzatot zárol a helyi önkormányzatnál, annak kihirdetését követően haladéktalanul a képviselő-testület elé kell terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását.

(4) A helyi kisebbségi önkormányzatok esetében az (1)–(3) bekezdésben foglalt szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

(5) A helyi kisebbségi önkormányzat költségvetésének és az általa alapított, irányított költségvetési szervek előirányzatainak megváltoztatását a 68. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelő időben és módon a helyi önkormányzat költségvetési rendeletén kell átvezetni.

(6) Az előirányzatok megváltoztatásának szabályait a települési önkormányzatok által létrehozott többcélú kistérségi társulásokra is megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a képviselő-testület hatáskörét a többcélú kistérségi társulás tanácsa gyakorolja, a polgármester részére meghatározott feladatokat a társulási tanács elnöke, a jegyző részére meghatározott feladatokat a többcélú kistérségi társulás munkaszervezetének vezetője látja el.

ELŐIRÁNYZATOK MEGVÁLTOZTATÁSA A HELYI ÖNKORMÁNYZATI ÉS A HELYI KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEKNÉL

68. § (1) A helyi önkormányzat, illetve az általa alapított, irányított költségvetési szerve az önkormányzat éves költségvetési rendeletében foglaltak szerint megváltoztathatja egyes előirányzatait.

(2) Az önkormányzati költségvetési szerveknél a személyi juttatások év közbeni változtatására a 88. §-ban foglaltakat kell alkalmazni, figyelemmel az Áht. 98. §-ában foglaltakra.

(3) A helyi önkormányzati költségvetési szerv saját hatáskörében végrehajtott előirányzat-változtatásáról a jegyző előkészítésében a polgármester a képviselő-testületet harminc napon belül tájékoztatja. A képviselő-testület döntése szerint időközönként, de legkésőbb a költségvetési szerv számára az éves beszámoló irányító szervhez történő megküldésének határidejéig, december 31-i hatállyal módosítja ennek megfelelően a költségvetési rendeletét.

(4) A helyi kisebbségi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások esetében az (1)–(3) bekezdésben foglalt szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

ELŐIRÁNYZATOK MEGVÁLTOZTATÁSA AZ ORSZÁGOS KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATOKNÁL
ÉS KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEIKNÉL

69. § Az országos kisebbségi önkormányzat hivatalának vezetője az országos kisebbségi önkormányzat, valamint az irányítása alá tartozó költségvetési szervek módosított költségvetését a jóváhagyást követő harminc napon belül megküldi a kisebbségpolitikáért felelős állami szervnek. Az országos kisebbségi önkormányzatok és költségvetési szerveik előirányzatainak megváltoztatására egyebekben a 67–68. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

A KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZATOK ÉVKÖZI NYILVÁNTARTÁSA

70. § (1) Az államháztartás alrendszereibe tartozók körében

a) a költségvetési törvényben megállapított költségvetési előirányzatokról és azok Országgyűlés, Kormány hatáskörében végzett megváltoztatásáról a Kincstár,

b)127 a helyi önkormányzatok, helyi kisebbségi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások állami hozzájárulási, támogatási előirányzatainak megváltoztatásáról a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, a helyi kisebbségi önkormányzatok feladatarányos támogatási előirányzatáról és az országos kisebbségi önkormányzatok támogatását biztosító fejezeti kezelésű előirányzatok megváltoztatásáról a kisebbségpolitikáért felelős állami szerv,

c) a kincstári körbe tartozó kincstári ügyfelek kincstári előirányzatairól – kincstári költségvetéssel rendelkezők esetében a kiemelt előirányzatok, az alapok esetében az alapok költségvetésében szereplő előirányzatok – és azok megváltoztatásáról a Kincstár

nyilvántartást vezet.

(2) Az előirányzatok nyilvántartása – az előirányzattal rendelkező azonosító adatain túlmenően – kiterjed

a) a költségvetési év azonosítására,

b) az előirányzatnak, illetve megváltoztatásának a költségvetési tervezésben való tartalmi kezelésére, ideértve azok egyszeri vagy tartós jellegét is,

c) az előirányzatok megváltoztatásának jogszabályban megállapított hatáskörei és esetei szerinti részletezésére.

71. § (1)128 Az Országgyűlés és a Kormány által jóváhagyott előirányzat-megváltoztatásokról a Nemzetgazdasági Minisztérium – az előirányzat megváltoztatását tartalmazó törvény hatálybalépését, illetve határozat közzétételét követő öt munkanapon belül – ügyiratban értesíti az irányító szervet, a Kincstárt és az Állami Számvevőszéket. Az ügyirat a költségvetési törvényi előirányzatok megváltoztatásának dokumentuma.

(2)129 Az (1) bekezdésben foglaltak végrehajtását szolgáló, törvényi előirányzatok megváltoztatásával kapcsolatos nyilvántartásba vételről és a nyilvántartási adatokról a Nemzetgazdasági Minisztérium, illetve kijelölt szerve az előirányzat megváltoztatását tartalmazó ügyirat kézhezvételét követő öt munkanapon belül tájékoztatja a Kincstárt.

(3)130 Az irányító szerv az (1)–(2) bekezdésben foglaltak végrehajtását szolgáló – kincstári költségvetés szintjén meghatározott – előirányzatok megváltoztatásáról hozott intézkedést követő öt munkanapon belül – az államháztartásért felelős miniszter rendeletében meghatározott módon, az előirányzat megváltoztatását elrendelő törvényre vagy kormányhatározatra történő hivatkozással – tájékoztatja a Kincstárt.

(4)131 Az irányító szerv a hatáskörében végrehajtott előirányzat-megváltoztatásokról – a feladatfinanszírozás keretében végrehajtott előirányzat-megváltoztatás kivételével – öt munkanapon belül – az államháztartásért felelős miniszter rendeletében meghatározott módon – tájékoztatja a Kincstárt.

(5)132 Az államháztartásért felelős miniszter rendeletében meghatározott fejezeti kezelésű előirányzatok esetén az előirányzatok megváltoztatásának bejelentéséhez az irányító szerv köteles a Kincstárhoz eljuttatni az államháztartásért felelős miniszter rendeletében meghatározott előirányzat-finanszírozási tervet.

(6)133 A kincstári ügyfél a saját hatáskörében végrehajtott előirányzat-megváltoztatásokról az intézkedés meghozatalát követő öt munkanapon belül – az államháztartásért felelős miniszter rendeletében meghatározott módon – tájékoztatja a Kincstárt és az irányító szervet.

V. Fejezet

KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS, ELLENJEGYZÉS, UTALVÁNYOZÁS, ÉRVÉNYESÍTÉS

A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS

72. § (1)134 Kötelezettségvállalásnak minősül az a foglalkoztatatásra irányuló jogviszony létesítéséről, szerződés (megállapodás) megkötéséről, támogatás biztosításáról, illetve más, pénzben kifejezhető értékű szolgáltatás teljesítésére irányuló kötelezettség vállalásáról szóló, szabályszerűen megtett jognyilatkozat, amelyet

a) a költségvetési szerv, a helyi önkormányzat, a helyi, illetve az országos kisebbségi önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás, vagy a jogi személyiségű társulás a költségvetése előirányzatainak terhére,

b) a központi és a fejezeti kezelésű előirányzat, alap felett rendelkezni jogosult szerv a központi és a fejezeti kezelésű előirányzat, alap forrásainak terhére

vállal, ideértve az áru vagy szolgáltatás megrendeléséről elküldött és visszaigazolt megrendelést, a jóváhagyott feladat megvalósítása érdekében kötött, szerződéssel alátámasztott és a Kincstárnak az adott év december 20-áig bejelentett, az államháztartásért felelős miniszter rendeletében meghatározottak szerint a feladatfinanszírozási körbe vont előirányzatok felhasználásához kapcsolódó okmányt, a kormányhatározat alapján átcsoportosított előirányzat felhasználására tett és a határozat megjelenésétől számított hatvan napon belüli intézkedés dokumentumát, továbbá a nyertes pályázókról a 135. § (3) bekezdése szerint kiadott döntési listát is.

(2) A közbeszerzésekről szóló törvény (a továbbiakban: Kbt.) és a felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletek szerint – a közbeszerzés megkezdéseként a közbeszerzési eljárást megindító – feladott hirdetmény, megküldött részvételi, ajánlattételi felhívás, továbbá a pályázati kiírás, az azonos célú előirányzatok esetében a meghirdetett támogatási konstrukció dokumentumai a kötelezettségvállalást előzetesen, feltételesen tanúsítják. Ezen intézkedések kiadására – ideértve az annak vállalására és ellenjegyzésére vonatkozó előírásokat is – a kötelezettségvállalás általános szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a lekötött keretet fel kell szabadítani, amennyiben az intézkedést visszavonják.

(3)135 Kötelezettségvállalásra – jogszabályban meghatározott kivétellel –

a) a költségvetési szerv,

b)136 a központi és a fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szerve, az alapok esetén a fejezetet irányító szerv vagy a kötelezettségvállalásra törvényi rendelkezés alapján jogosult más szerv, törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében ideértve a megyei kormányhivatalok szakigazgatási szervét is,

c) a helyi önkormányzat, a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása, a helyi önkormányzatok jogi személyiségű társulása, a helyi vagy az országos kisebbségi önkormányzat

(az a)–c) pont e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: kötelezettséget vállaló szerv) nevében az a)–b) pont szerinti esetben a szerv vezetője, vagy az általa írásban felhatalmazott, a (4)–(7) bekezdésben foglaltak kivételével a kötelezettséget vállaló szerv alkalmazásában álló személy, a c) pont szerinti esetben a (8)–(12) bekezdésben meghatározott személy (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: kötelezettségvállaló) írásban jogosult.

(4)137 A (3) bekezdés alkalmazásában a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény 18. § (1) bekezdés b)–c) pontjában és (3) bekezdésében meghatározott szervek vezetőit is a kötelezettséget vállaló szerv vezetőjének kell tekinteni a számukra biztosított előirányzatok terhére vállalható kötelezettségek tekintetében.

(5)138 A (3) bekezdés alkalmazásában a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és egyes szervek kijelöléséről szóló 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés c)–d) pontjában és 1. § (3)–(4) bekezdésében meghatározott szervek vezetőit is a kötelezettséget vállaló szerv vezetőjének kell tekinteni a számukra biztosított előirányzatok terhére vállalható kötelezettségek tekintetében.

(6)139 Az Országgyűlés által megválasztott személyek a tisztségük ellátásával összefüggő feladatok tekintetében, az 1990. évi LVI. törvény 5. § (2) bekezdésében megjelölt személyek az ott meghatározott keret tekintetében jogosultak kötelezettségvállalásra. A külön törvény alapján biztosított működési keret felett az országgyűlési képviselőcsoportok rendelkezési jogosultsággal bírnak, az országgyűlési képviselőcsoportok vezetőit a kötelezettséget vállaló szerv vezetőjének kell tekinteni a számukra biztosított előirányzatok terhére vállalható kötelezettségek tekintetében.

(7)140 Az európai uniós forrásból finanszírozott normatív jellegű (mérlegelést nem igénylő) támogatások esetében a kötelezettséget vállaló szerv vezetője a közreműködő szervezet alkalmazásában álló személyt is felhatalmazhat írásban a kötelezettség vállalására. A felhatalmazásban a kötelezettségvállalás összeghatárát keretjelleggel meg kell határozni.

(8)141 A helyi önkormányzat nevében az önkormányzati hivatal költségvetési előirányzatai terhére – a körjegyzőség kivételével és a (9) bekezdésben meghatározott kivétellel – a polgármester vagy az általa írásban felhatalmazott személy vállalhat kötelezettséget. A körjegyzőséghez tartozó önkormányzat nevében a polgármester vagy az általa írásban felhatalmazott személy az önkormányzat költségvetésében a költségvetési szervein kívüli előirányzat terhére vállalhat kötelezettséget.

(9)142 Törvény vagy kormányrendelet alapján a jegyző döntési hatáskörébe utalt feladatok előirányzatai, valamint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 2. §-ának hatálya alá tartozó választások helyi, területi előkészítésére, lebonyolítására felhasználandó pénzeszközök felett kötelezettségvállalásra a jegyző jogosult.

(10)143 A helyi kisebbségi önkormányzat nevében kötelezettséget az Áht. 74/A. §-ában meghatározott személy vállalhat.

(11)144 A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása nevében kötelezettséget az Áht. 74/B. §-ában meghatározott személy, a helyi önkormányzatok jogi személyiségű társulásainak nevében kötelezettséget – ide nem értve a társulás irányítása alá tartozó költségvetési szervek előirányzatait – a társulási tanács elnöke vagy az általa írásban felhatalmazott, a megállapodásban megjelölt személy vállalhat.

(12)145 Az országos kisebbségi önkormányzat nevében az önkormányzat elnöke, az országos kisebbségi önkormányzat hivatala nevében – közgyűlési felhatalmazás alapján – a hivatal vezetője vállalhat kötelezettséget. Az országos kisebbségi önkormányzat nevében kötelezettségvállalásra az elnöki és elnökhelyettesi tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén az országos kisebbségi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint a közgyűlés összehívására és vezetésére kijelölt testületi tag jogosult.

(13)146 Törvény vagy e rendelet eltérő rendelkezése hiányában nem szükséges előzetesen az írásbeli kötelezettségvállalás az olyan kifizetések teljesítéséhez, amelyek

a) gazdasági eseményenként a százezer forintot nem érik el,

b) pénzügyi szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódnak, vagy

c) összegét vagy az összeg megállapításának módját, továbbá a felek valamennyi jogát és kötelezettségét jogszabály, nemzetközi szervezetben való tagsági viszony, vagy jogerős, illetve fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható bírósági, hatósági döntés teljes körűen meghatározza, így különösen a normatív és normatív jellegű hozzájárulások, nemzetközi kötelezettséggel kapcsolatos hozzájárulások, kártalanítási, kártérítési és megtérítési kötelezettségek, a csőd-, felszámolási és végelszámolási eljáráshoz kapcsolódó regisztrációs díjak, valamint az adományozott díjakhoz, kitüntetésekhez kapcsolódó pénzbeli juttatások esetén.

(14)147 A (13) bekezdés szerinti kötelezettségvállalásokra e rendeletnek a kötelezettségvállalások teljesítésére (érvényesítés, utalványozás, az utalvány ellenjegyzése) és nyilvántartására vonatkozó szabályait alkalmazni kell. Az előzetes írásbeli kötelezettségvállalást nem igénylő kifizetések rendjét a kötelezettséget vállaló szerv belső szabályzatában rögzíti.

A KORMÁNY ÁLTAL EGYEDILEG JÓVÁHAGYOTT TÖBBÉVES KIADÁSI KÖTELEZETTSÉGET JELENTŐ FEJLESZTÉSI PROGRAMOK KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSÁNAK SZABÁLYAI

73. § (1) A nemzetgazdaság szempontjából kiemelkedő jelentőségű, többéves kiadási kötelezettséget jelentő fejlesztési programok esetén a kötelezettségvállalás az Áht. 12/A. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján – figyelemmel az Áht. 22–23/A. §-ában foglaltakra – a (2)–(5) bekezdésben foglaltak szerint történhet.

(2) A Kormány az egyedileg jóváhagyott fejlesztésről, illetve az annak megvalósítását elősegítő – az államháztartás alrendszereit terhelő éven túli – fizetési kötelezettség vállalásáról szóló határozatát a Magyar Közlönyben teszi közzé.

(3) A (2) bekezdésben foglalt határozatnak – az Áht. 12/B. §-a szerinti hosszú távú kötelezettségvállalások tekintetében külön kormányrendeletben meghatározott eltérésekkel – tartalmaznia kell

a) az egyedileg jóváhagyott fejlesztés célját,

b) a megvalósítás időtartamát, határidejét,

c) a kötelezettségvállalás formáját, a kötelezettségvállalást tartalmazó szerződés megkötésére feljogosított természetes vagy jogi személyt, jogi személyiség nélküli egyéb szervezetet,

d) több fejezet, költségvetési szerv vagy egyéb hazai, illetve nemzetközi szervezet támogatásával megvalósuló program esetén a kormányzati koordinációs feladatok ellátásáért felelős szervezetet.

(4) A Kormány a (2) bekezdés szerinti határozatában a kötelezettség vállalásához kapcsolódóan feltételeket is megállapíthat.

(5)148 A (2) bekezdés szerinti határozatot megalapozó előterjesztést – az Áht. 12/B. §-ának (4) bekezdésében foglaltak kivételével – a többéves fizetési kötelezettség célja, illetve a kötelezettségvállalással biztosítandó jogviszony tartalma szerint illetékes, kormány-előterjesztés benyújtására jogosult – az államháztartásért felelős miniszterrel együttesen – nyújtja be a Kormányhoz. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell

a) a többéves fizetési kötelezettség vállalására irányuló javaslat részletes indokolását, ideértve az állami szerepvállalás célszerűségét, indokoltságát, formájának indokolását,

b) az előterjesztő fejezetében szereplő előirányzatok terhére korábban vállalt tárgyéven túli fizetési kötelezettségekről szóló tájékoztatást, ezen belül elkülönítve az előterjesztésben szereplő programhoz hasonló célú tárgyéven túli fizetési kötelezettségeket,

c) minden egyéb olyan tényt, adatot, amely a kötelezettségvállalás szempontjából jelentősnek tekinthető, ideértve az évekre lebontott részletes pénzügyi és kifizetési tervet, annak a központi költségvetésre gyakorolt hatását,

d) fejlesztési program célját, részletes tartalmát, a kezdeti és a célállapotot úgy, hogy az a megvalósítás során folyamatosan mérhető és ellenőrizhető legyen,

e) a megvalósítás időtartamát, határidejét,

f) a végrehajtásról készítendő időközi, illetve záró szakmai értékelés módját, valamint annak fontosabb tartalmi és formai követelményeit,

g) a program megvalósításához szükséges államháztartáson belüli és kívüli források megoszlását, mértékét, az államháztartás egyes alrendszereit terhelő fizetési kötelezettségek legnagyobb összegét éves bontásban,

h) hatástanulmányt a program javasolt finanszírozása esetén az állami feladatellátás hatékonyságának alakulásáról.

(6) A többéves fizetési kötelezettségvállalásokat a Kincstár tartja nyilván, ideértve a kötelezettségvállalások állományáról történő információszolgáltatást is.

A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS ELLENJEGYZÉSE

74. § (1)149 A kötelezettségvállalás – külön jogszabályban meghatározott és a 72. § (13) bekezdése szerinti kivétellel – kizárólag ellenjegyzés után, írásban történhet. Az ellenjegyzést az ellenjegyzés dátumának és az ellenjegyzés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni.

(2) A kötelezettséget vállaló szervnél a kötelezettségvállalás ellenjegyzésére

a)150 gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv, központi és a fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szerve vagy az alap felett rendelkezni jogosult szerv esetén a gazdasági vezető, illetve a központi és a fejezeti kezelésű előirányzat, alap gazdálkodási feladatait ellátó külön szervezeti egységének vezetője, a 15. § (9) bekezdése szerinti esetben a szakigazgatási szerv szervezeti egységének vezetője, vagy az általuk írásban kijelölt, a b)–c) és e)–j) pontban foglalt esetek kivételével a kötelezettséget vállaló szerv alkalmazásában álló személy,

b)151 gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv esetén a 16. § (7) bekezdés b) pontjában megjelölt személy,

c) a 16. § (2) bekezdése szerinti költségvetési szerv esetén a költségvetési szerv vezetője által írásban kijelölt, a költségvetési szerv állományába tartozó személy,

d)152 a 72. § (6) bekezdése szerinti működési keret terhére vállalt kötelezettség esetén az országgyűlési képviselőcsoportnál gazdasági-pénzügyi feladatokat ellátó személy, vagy az általa írásban kijelölt személy,

e)153 a 72. § (7) bekezdése szerinti esetben a kötelezettséget vállaló szerv gazdasági vezetője által írásban kijelölt, a közreműködő szervezet alkalmazásában álló személy,

f) helyi önkormányzat nevében vállalt kötelezettség esetén a jegyző, vagy az általa írásban kijelölt, az önkormányzati hivatal állományába tartozó köztisztviselő,

g)154 helyi kisebbségi önkormányzat nevében vállalt kötelezettség esetén az Áht. 66. §-a szerinti megállapodás alapján a helyi önkormányzat jegyzője, vagy az általa írásban kijelölt, az önkormányzati hivatal állományába tartozó köztisztviselő, vagy az Áht. 74/A. § (3) bekezdése szerinti megbízással a helyi kisebbségi önkormányzat testületének tagja,

h)155 törvény vagy kormányrendelet alapján a jegyző döntési hatáskörébe utalt feladatok előirányzatai, valamint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 2. §-ának hatálya alá tartozó választások helyi, területi előkészítésére, lebonyolítására felhasználandó pénzeszközök terhére vállalt kötelezettség esetén a jegyző által írásban kijelölt, az önkormányzati hivatal állományába tartozó köztisztviselő,

i) a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása nevében vállalt kötelezettség esetén az Áht. 74/B. §-ában meghatározott személy, a jogi személyiségű társulás nevében vállalt kötelezettség esetén a megállapodásban megjelölt, ennek hiányában a társulásban megvalósuló feladat ellátását végző költségvetési szerv székhelye szerinti önkormányzat jegyzője, vagy az általuk írásban kijelölt, az önkormányzati hivatal állományába tartozó köztisztviselő,

j) országos kisebbségi önkormányzat nevében vállalt kötelezettség esetében az országos kisebbségi önkormányzat hivatalának vezetője

írásban jogosult.

(3) Az ellenjegyzőnek az ellenjegyzést megelőzően meg kell győződnie arról, hogy

a) a jóváhagyott költségvetés fel nem használt, illetve le nem kötött, a kötelezettségvállalás tárgyával összefüggő kiadási előirányzata rendelkezésre áll, illetve a befolyt vagy a megtervezett és várhatóan befolyó bevétel biztosítja a fedezetet,

b) a kifizetés időpontjában a fedezet rendelkezésre áll,

c) a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat.

(4) Az ellenjegyző a (3) bekezdésben foglalt feladata ellátásához – ha jogszabály másként nem rendelkezik – szükség szerint szakértőt vehet igénybe.

(5) Amennyiben a kötelezettségvállalás nem felel meg a (3) bekezdésben előírtaknak, az ellenjegyzőnek erről írásban tájékoztatnia kell a kötelezettségvállalót, a kötelezettséget vállaló szerv vezetőjét és gazdasági vezetőjét.

(6) Ha kötelezettséget vállaló szerv vezetője az (5) bekezdésben foglalt tájékoztatás ellenére írásban utasítást ad az ellenjegyzésre, az ellenjegyző köteles az utasításnak eleget tenni és e tényről költségvetési szerv esetén az irányító szerv vezetőjét, egyéb kötelezettséget vállaló szerv esetén a pénzellátást végző szerv vezetőjét haladéktalanul írásban értesíteni. Az irányító, illetve a pénzellátást végző szerv a tájékoztatás kézhezvételétől számított nyolc munkanapon belül – helyi önkormányzati, illetve helyi vagy országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv esetén a testület soron következő ülésén – köteles megvizsgálni a bejelentést, és kezdeményezni az esetleges felelősségre vonást.

(7)156 Ha a kötelezettséget vállaló szervhez kincstári, vagy önkormányzati biztost jelöltek ki, a kötelezettségvállaláshoz – a kötelezettségvállaló és az ellenjegyző aláírása mellett – a biztos külön ellenjegyzése is szükséges. Ha a kötelezettséget vállaló szervhez költségvetési (fő)felügyelő került kirendelésre, a kötelezettségvállalás ellenjegyzőjének meg kell győződnie arról, hogy a költségvetési (fő)felügyelő az előzetes véleményezési jogát gyakorolhatta-e, ennek során az intézkedés végrehajtásának felfüggesztését nem javasolta. A kötelezettségvállalás ellenjegyzésére mindaddig nem kerülhet sor, míg az intézkedés véleményezésére nem biztosítottak lehetőséget, vagy a költségvetési (fő)felügyelő az intézkedés felfüggesztésére vonatkozó javaslatát fenntartja és az Áht. 46/A. § (7) bekezdése szerinti egyeztetés nem történt meg.

75. § (1)157 A kötelezettségvállalást követően gondoskodni kell annak nyilvántartásba vételéről – ideértve a következő évi költségvetési keretszámokat determináló összegek nyilvántartásba vételét is –, és a kötelezettségvállalás értékéből az adott évet terhelő rész lekötéséről az érintett előirányzatok szabad keretének terhére. A lekötést legalább a kiemelt előirányzatok szintjén kell végrehajtani. A nyilvántartás tartalmazza legalább a kötelezettségvállalás azonosító számát, a kötelezettségvállalást tanúsító dokumentum megnevezését, iktatószámát, keltét, a kötelezettségvállaló nevét, a kötelezettségvállalás tárgyát, összegét, évek szerinti forrását, a kifizetési határidőket és azok jogosultjait, továbbá a teljesítési adatokat.

(2) A kötelezettségvállalás értékének meghatározásához számba kell venni a vállalni tervezett kötelezettségből adódó valamennyi fizetési kötelezettséget, még abban az esetben is, ha valamely fizetési kötelezettség bekövetkezése bizonytalan, vagy külön jövőbeli nyilatkozattól függ. Ha a fizetési kötelezettség jövőbeni mértéke nem határozható meg pontosan, a körülmények és az előző évek tapasztalatainak gondos mérlegelése alapján az adott piaci, gazdasági, társadalmi körülmények között – az ésszerű gazdálkodás elvének betartásával – reális legmagasabb összegű kötelezettséget kell feltételezni. Amennyiben a kötelezettség vállalásához közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, és a kötelezettségvállalás dokumentuma a Kbt. 36. §-a (1) bekezdésének b) pontjában vagy 38. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő szerződés, a kötelezettségvállalás értéke megegyezik a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződésnek a Kbt. rendelkezései szerint számított értékével. A közbeszerzési kötelezettség alá nem eső, határozatlan időre vállalt kötelezettség értékét a tárgyévben és az azt követő három éven keresztül származó fizetési kötelezettségek összegeként kell meghatározni.

(3)158 A szabad fedezet rendelkezésre állásának vizsgálatához a (2) bekezdés szerint a kötelezettségvállalás értékeként meghatározott összegből a tárgyévet, valamint az azt követő három évet terhelő összegeket kell összevetni a tárgyévi költségvetés előirányzatait, valamint – amennyiben az ismert – az azt követő évek költségvetési keretszámait az összevetés időpontjáig ismert adatok alapján terhelő kötelezettségek mértékével. A kötelezettségvállalás – az Áht. 12/A. § (6) bekezdésében, 13/B. § (2) bekezdésében és a Kbt. 48. § (3) bekezdésében meghatározott eset, továbbá az európai uniós forrásból utófinanszírozással biztosított támogatások kivételével – a fedezet rendelkezésre állásának hiányában tiltott, amennyiben a tárgyévben, valamint az ismert költségvetési keretszámok alapján a tárgyévet követő években a szükséges mértékű szabad előirányzat nem áll rendelkezésre.

(4)159 Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában nem szükséges a kötelezettségvállalások (2)–(3) bekezdés szerinti vizsgálata a 72. § (13) bekezdése szerinti kötelezettségvállalások esetében. Ezekben az esetekben a teljesített kifizetésekkel egyidejűleg kell a kötelezettségvállalást az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba felvenni, és az előirányzat szabad keretét a kifizetés összegével csökkenteni. A kötelezettségvállalást a kifizetést elrendelő belső intézkedés dokumentuma tanúsítja.

(5) Ha a kötelezettségvállalás érvényességéhez harmadik személy jóváhagyása szükséges, a kötelezettségvállalás dokumentációjához csatolni kell az ennek megtörténtét igazoló eredeti dokumentumot.

A SZAKMAI TELJESÍTÉS IGAZOLÁSA ÉS AZ ÉRVÉNYESÍTÉS

76. § (1)160 A szakmai teljesítés igazolása a kiadás utalványozása előtt történik. A szakmai teljesítés igazolása során ellenőrizhető okmányok alapján – az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott természetbeni ellátások esetében a külön jogszabály szerint – ellenőrizni, szakmailag igazolni kell a kiadások teljesítésének jogosságát, összegszerűségét, ellenszolgáltatást is magában foglaló kötelezettségvállalás esetében – ha a kifizetés vagy annak egy része az ellenszolgáltatás teljesítését követően esedékes – annak teljesítését.

(2) A kötelezettséget vállaló szerv belső szabályzatában előírhatja a bevételek meghatározott körére nézve is a szakmai teljesítés igazolásának kötelezettségét.

(3) A szakmai teljesítést az igazolás dátumának és a teljesítés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni. A kötelezettséget vállaló szerv belső szabályzatában nem szükséges külön szakmai teljesítés igazolását előírni azokra az esetekre nézve, ha a kiadás teljesítéséhez kizárólag a 77. § (1) bekezdésében foglalt szempontokat szükséges vizsgálni.

(4) Az európai uniós forrásból finanszírozott támogatások esetén a közreműködő szervezet alkalmazásában álló személy is megbízható a szakmai teljesítés igazolására. Az írásban adott megbízásban a szakmai teljesítést igazoló személy feladatait tételesen meg kell határozni.

(5)161 A szakmai teljesítés igazolására jogosult személyeket – az adott kötelezettségvállaláshoz, vagy a kötelezettségvállalások előre meghatározott csoportjaihoz kapcsolódóan – helyi önkormányzat nevében vállalt kötelezettség esetén a jegyző, más kötelezettségvállalás esetén a kötelezettségvállaló írásban jelöli ki.

77. § (1)162 A szakmai teljesítés igazolása alapján – a 76. § (3) bekezdése szerinti esetben annak hiányában is – az érvényesítőnek ellenőriznie kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét és azt, hogy a megelőző ügymenetben az Áht., az államháztartási számviteli kormányrendelet és e rendelet előírásait, továbbá a belső szabályzatokban foglaltakat megtartották-e.

(2) Amennyiben az érvényesítő az (1) bekezdés szerinti vizsgálat során az ott megjelölt jogszabályok, illetve a kötelezettséget vállaló szerv belső szabályzatainak megsértését tapasztalja, köteles ezt jelezni az utalványozónak. Az érvényesítés nem tagadható meg, ha ezt követően az utalványozó erre írásban utasítja. A további eljárási szabályokra a 74. § (5)–(6) bekezdésében foglalt szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(3) Az érvényesítésnek tartalmaznia kell az érvényesítésre utaló megjelölést, a megállapított összeget, az érvényesítés dátumát és az érvényesítő aláírását.

(4)163 Az érvényesítésre jogosult személyekre, valamint azok kijelölésére – az (5) bekezdésben foglalt kiegészítéssel – a 74. § (2) bekezdésében foglalt szabályokat kell alkalmazni.

(5) Az európai uniós forrásból finanszírozott támogatások esetén a közreműködő szervezet alkalmazásában álló személy is megbízható az érvényesítési feladatok ellátására. Az írásban adott megbízásban az érvényesítő feladatait tételesen meg kell határozni.

UTALVÁNYOZÁS, AZ UTALVÁNY ELLENJEGYZÉSE

78. § (1)164 Az utalványozásra jogosult személyekre, valamint azok kijelölésére – jogszabályban meghatározott kivétellel – a 72. § (3)–(12) bekezdésében foglalt szabályokat kell alkalmazni. A kiadások utalványozása az érvényesített okmány alapján történik. A bevételek utalványozására – ha az utalványozás a (4) bekezdésre figyelemmel szükséges, és a kötelezettséget vállaló szerv a 76. § (2) bekezdése alapján előírta a szakmai teljesítés igazolását – a szakmai teljesítés igazolását követően kerülhet sor.

(2) Utalványozni az érvényesített okmányra rávezetett vagy külön írásbeli rendelkezéssel lehet. A – készpénzes fizetési mód kivételével – külön írásbeli rendelkezésként elkészített utalványon fel kell tüntetni

a) az utalványozó és az utalványozás ellenjegyzőjének keltezéssel ellátott aláírását,

b) az „utalvány” szót,

c) a költségvetési évet,

d) a befizető és a kedvezményezett megnevezését, címét,

e) a fizetés időpontját, módját, összegét, devizanemét,

f) a megterhelendő és a jóváírandó pénzforgalmi számla számát és megnevezését,

g)165 a kötelezettségvállalás nyilvántartási számát.

(3)166 A rövidített utalványon – bevételi és kiadási pénztárbizonylaton – a (2) bekezdésben meghatározott adatok közül az okmányon már feltüntetett adatokat nem kell megismételni.

(4)167 Nem kell külön utalványozni

a) a termék értékesítéséből, szolgáltatás nyújtásából – számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okirat, készpénzátutalás alapján – befolyó, valamint a közigazgatási hatósági határozaton alapuló bevétel beszedését,

b) a pénzügyi szolgáltatások kiadásait és bevételeit,

c) az európai uniós forrásokból nyújtott támogatások külön jogszabály szerinti lebonyolítási számláról történő kifizetését, és

d) a fedezetkezelői számláról, valamint – a fedezetkezelői számlára történő átutalás esetén – az építtetői fedezetbiztosítási számláról történő kifizetéseket.

(5)168

(6) A külföldi devizanemben utalványozott összeg forintértékét a terhelési értesítő alapján kell figyelembe venni, amellyel az utalványt a terhelési értesítő beérkezését követően haladéktalanul ki kell egészíteni.

79. § (1) Az utalvány ellenjegyzésére a 74. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazásával kijelölt személy jogosult.

(2) Az utalvány ellenjegyzése során a 74. §-ban foglaltak megfelelő alkalmazásával kell eljárni, továbbá meg kell győződni arról, hogy a szakmai teljesítés igazolása és az érvényesítés megtörtént-e.

(3) Amennyiben az ellenjegyzésre jogosult nem ért egyet az utalvánnyal, köteles ezt jelezni az utalványozónak. Az ellenjegyzés nem tagadható meg, ha ezt követően az utalványozó erre írásban utasítja. A további eljárási szabályokra a 74. § (5)–(6) bekezdésében foglalt szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(4)169 Ha a kötelezettséget vállaló szervhez kincstári, vagy önkormányzati biztost jelöltek ki, az utalványozás – az utalványozó és annak ellenjegyzésére jogosult személy aláírása mellett – a biztos külön ellenjegyzését követően hajtható végre.

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI ÉS NYILVÁNTARTÁSI SZABÁLYOK

80. § (1) A kötelezettségvállaló és az ellenjegyző, illetve az utalványozó és az ellenjegyző – ugyanazon gazdasági eseményre vonatkozóan – azonos személy nem lehet. Az érvényesítő személy nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult és a szakmai teljesítést igazoló személlyel.

(2) Kötelezettségvállalási, ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és a szakmai teljesítés igazolására irányuló feladatot nem végezheti az a személy, aki ezt a tevékenységét a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozója, vagy maga javára látná el.

(3) A kötelezettséget vállaló szerv a kötelezettségvállalásra, ellenjegyzésre, szakmai teljesítés igazolására, érvényesítésre, utalványozásra jogosult személyekről és aláírás-mintájukról a belső szabályzatában rögzített formában és módon naprakész nyilvántartást vezet.

VI. Fejezet

A KÖLTSÉGVETÉSI SZERV GAZDÁLKODÁSÁNAK SZABÁLYAI

A KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

81. § (1) A költségvetési szerv költségvetési támogatása, támogatásértékű bevétele, közhatalmi bevétele, az intézményi ellátási díjak, továbbá az alkalmazottak térítése címen befolyt bevételei csak alaptevékenysége ellátására használhatók fel.

(2)170 Az államháztartáson belülről, illetve államháztartáson kívülről továbbadási céllal juttatott pénzeszközzel az átvevő költségvetési szerv – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – az előirányzatait nem módosíthatja, e forrás terhére kötelezettséget nem vállalhat, azt az átvételkor továbbadási célú bevételként, átadáskor a továbbadási célú bevételek csökkentéseként kell elszámolnia.

(3)171 A továbbadási célra juttatott pénzeszközöket olyan időpontban kell rendelkezésre bocsátani, hogy azt a költségvetési szerv az évzárást megelőzően továbbítani tudja a kedvezményezett részére. Ha e feltétel mégsem teljesül, az államháztartáson belülről származó nem továbbított összeget támogatásértékű bevételként, az államháztartáson kívülről származót átvett pénzeszközként kell elszámolni.

(4) A költségvetési szerv által beszedett, de a központi költségvetést, elkülönített állami pénzalapot, vagy más költségvetési szervet illető közhatalmi bevételt a bevételt beszedő költségvetési szerv átfutó bevételként és kiadásként, a kedvezményezett költségvetési szerv vagy az elkülönített állami pénzalap kezelője a bevétel jellegének megfelelő jogcímen számolja el.

(5) A helyi önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások, jogi személyiségű társulások, helyi és országos kisebbségi önkormányzatok egymás közötti pénzeszközátadásait, illetve az irányításuk alá nem tartozó költségvetési szervek, továbbá az államháztartás más alrendszerei részére juttatott pénzeszközt a tárgyévben az átadónál támogatásértékű kiadásként, az átvevőnél támogatásértékű bevételként, tárgyéven túl pénzmaradvány átadásként kell elszámolni.

(6) A költségvetési szerv szellemi és anyagi infrastruktúráját magáncélra igénybe vevő számára a költségvetési szerv köteles térítést előírni a felhasználás, illetve az igénybevétel alapján felmerült közvetlen és közvetett költségek figyelembevételével.

(7)172 Amennyiben a költségvetési szerv az alaptevékenysége ellátásához kapcsolódóan meghatározott feladat ellátására támogatásban részesül, a támogatás összegét úgy kell megállapítani, hogy az fedezetet nyújtson a felmerült közvetlen és közvetett költségekre is. E rendelkezést nem kell alkalmazni az európai uniós forrásból finanszírozott támogatásokra.

(8) A (6)–(7) bekezdés szerinti költségek és a térítés megállapításának rendjét és mértékét belső szabályzatban kell rögzíteni.

(9)173 A költségvetési szerv bevételeit – ideértve az eredeti bevételi előirányzatot meghaladó többletbevételeket is – az azok megszerzéséhez, a feladat ellátásához közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó kiadásokkal, költségekkel együtt kell nyilvántartani, hogy annak alapján megállapítható legyen a bevételből, többletbevételből a költségvetési szerv által az Áht. és e rendelet előírásainak megfelelően felhasználható összeg, valamint a költségvetési szerv vállalkozási maradványa.

(10) Az Európai Unió költségvetéséből közvetlenül kapott támogatás összegét annak felhasználása időpontjában kell költségvetési bevételként és kiadásként elszámolni, ezen időpontig idegen pénzeszközként kell nyilvántartani.

A VISSZTERHES SZERZŐDÉSEK SAJÁTOS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

82. § (1) A központi költségvetési szerv, illetve a központi vagy a fejezeti kezelésű előirányzat és az alapok kezelője által kötött visszterhes szerződésnek, adott megbízásnak, megállapodásnak, megrendelésnek, vagy más hasonló visszterhes magánjogi kötelemnek – függetlenül attól, hogy azt a saját költségvetése felhasználása vagy az általa kezelt központi vagy fejezeti kezelésű előirányzat, alap felhasználása során köti – az általános adatokon, feltételeken túlmenően tartalmaznia kell

a) a jogszabályi előírásokkal összhangban a szakmai, műszaki teljesítés mennyiségi és minőségi jellemzőinek meghatározását, határidejét,

b) a kifizetendő összeget vagy a számlázás alapjául szolgáló egységárat, a pénzügyi teljesítés devizanemét, módját és feltételeit,

c) a kifizetés határidejét, a következő évek előirányzatai terhére vállalt kötelezettségek esetén évenkénti ütemezésben,

d) az ellenjegyző nevét és keltezéssel ellátott aláírását.

(2)174 Ha a kötelezettségvállalás érvényességéhez az államháztartásért felelős miniszter jóváhagyása szükséges, a kötelezettségvállalás dokumentációjához csatolni kell ennek dokumentumát.

(3) A költségvetési szerv a külső személyi juttatások előirányzata, illetve a dologi kiadások között megtervezett szellemi tevékenység számla ellenében történő igénybevétele tétel előirányzatának terhére természetes vagy jogi személlyel, illetve jogi személyiség nélküli egyéb szervezettel akkor köthet szerződést, ha

a) azt jogszabály nem zárja ki, továbbá

b)175 a szerződés megkötése jogszabályban, az alapító okiratában, illetve a szervezeti és működési szabályzatában meghatározott szakmai alapfeladatai ellátásához feltétlenül szükséges, és

c) kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában az adott feladat elvégzéséhez megfelelő szakértelemmel, szakképzettséggel és gyakorlattal, vagy egyéb megfelelő sajátos szakmai adottságokkal, képességekkel rendelkező személyt nem foglalkoztat, vagy az alaptevékenység részeként felmerülő, a szerződés tárgyát képező szolgáltatás egyedi, időszakos, vagy időben rendszertelenül ellátandó feladat.

AZ ELŐIRÁNYZATOK KÉSZPÉNZBEN TÖRTÉNŐ FELHASZNÁLÁSA

83. § (1)176 A kincstári körbe tartozó költségvetési szerv készpénzt vehet fel a házipénztárába az államháztartásért felelős miniszter rendeletében meghatározott esetekben.

(2) A házipénztárból elszámolási kötelezettséggel felvett készpénzelőleggel a készpénzt felvevőnek el kell számolnia a költségvetési szerv belső szabályzatában meghatározott módon.

A SZEMÉLYI JUTTATÁSI ELŐIRÁNYZAT ÉS A LÉTSZÁM TERVEZÉSE, FELHASZNÁLÁSA

A személyi juttatások és a létszám

84. § (1) A személyi juttatások magukban foglalják

a) a rendszeres személyi juttatásokat,

b) a nem rendszeres személyi juttatásokat,

c) a külső személyi juttatásokat.

(2) Rendszeres személyi juttatás a teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak alapilletménye, illetménykiegészítése, illetménypótléka, valamint egyéb jogszabály alapján kötelezően járó vagy adható juttatásai, amelyek részükre rendszeresen ismétlődve kerülnek kifizetésre.

(3) Nem rendszeres személyi juttatás a teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak részére a munkateljesítmény elismerésére szolgáló jogszabályok, kollektív szerződések, belső szabályzatok szerinti, a (2) bekezdésbe nem tartozó juttatások, költségtérítések, hozzájárulások, amelyek – a feltételek fennállása esetén – törvény alapján kötelező jellegűek, vagy nem kötelezőek, de megfelelő forrás rendelkezésre állása esetén lehetőség van kifizetésükre, vagy eseti, egyedi, alkalmanként megjelenő fizetési kötelezettségként jelentkeznek.

(4) A külső személyi juttatások körébe tartoznak

a) a költségvetési szerv állományába nem tartozó – a költségvetési szerv tevékenységéhez szükséges, de az állományába tartozók által el nem látott feladatokat végző – személyeknek fizetendő, ellátottak pénzbeli juttatásának nem minősülő juttatások,

b) a költségvetési szerv állományába tartozók részére a 90. § (6) bekezdésének szabályai szerint a munkakörön kívüli munkáért fizetett juttatások, és

c) a felmentési idejüket töltő munkavállalók részére a munka alóli tényleges felmentés napját követően a felmentési idő végéig kifizetett személyi juttatások.

(5) A létszám a feladatok ellátását szolgáló álláshelyek száma, főfoglalkozású, teljes munkaidejű foglalkoztatottra átszámítva.

A személyi juttatások és a létszám tervezése

85. § (1) A rendszeres személyi juttatások előirányzatán tervezendő

a) a tárgyév február 1-jén foglalkoztatottak kinevezésben, munkaszerződésben megállapított illetménye (munkabére),

b) a költségvetésben jóváhagyott létszám-növekmény kiadása, az álláshelyek várható betöltési időpontjának megfelelő időtartamra,

c) az átmenetileg be nem töltött – b) pontba nem tartozó – álláshelyre jutó kiadás az érintett álláshely rendszeres személyi juttatása alapján, továbbá

d) azok az egyéb rendszeres juttatások, amelyek a 84. § (2) bekezdése alapján a rendelkezésre álló forrásból finanszírozhatóan kerülnek kifizetésre.

(2) A nem rendszeres személyi juttatások között kell megtervezni

a) a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel és mértékkel számítva a kereset részét képező

aa) kereset-kiegészítés kiadását,

ab) helyettesítés, ügyelet, készenlét, túlóra, túlszolgálat díjazását,

ac) jutalmat, prémiumot,

ad) céljuttatást, projektprémiumot,

b) a foglalkoztatottak sajátos juttatásait, így különösen a végkielégítés, a jubileumi jutalom, a napidíj, a biztosítási díjak tervezett kiadását,

c) a költségvetési szerv állományába tartozók részére alanyi jogon járó, vagy adható költségtérítéseket, hozzájárulásokat, juttatásokat.

(3) A külső személyi juttatások között kell megtervezni a 84. § (4) bekezdésébe tartozó juttatásokat.

(4) Létszám személyi juttatási előirányzat nélkül, személyi juttatás az (1)–(3) bekezdésben foglaltak szerinti szükségletet meghaladóan nem tervezhető.

(5) Az (1)–(4) bekezdésben foglaltakat a költségvetési szerv költségvetési javaslatának összeállításakor az akkor ismert állapot szerint kell megtervezni és az elemi költségvetés készítésekor véglegezni.

86. §177

A személyi juttatásokkal és a létszámmal való gazdálkodás

87. §178 A költségvetési szerv a személyi juttatások és a létszám előirányzatával – a rá vonatkozó munkajogi jogszabályi előírások figyelembevételével – önállóan gazdálkodik, a jóváhagyott létszám-előirányzatán belül önállóan állapítja meg a foglalkoztatottak létszámát, összetételét, munkaidő alapját.

88–89. §179

90. § (1) A személyi juttatások előirányzatából származó megtakarítás terhére tartós kötelezettség (ideértve az illetményemelést is) vállalható, ha a megtakarítás a létszám-előirányzat, létszámösszetétel, illetményszükséglet vagy a munkaidőalap évközi, tartós hatású csökkentéséből származik. Az előirányzat átmeneti megtakarítása terhére tartós kötelezettség nem vállalható.

(2) A betöltetlen álláshelyekre jutó személyi juttatások előirányzatával úgy kell gazdálkodni, hogy az álláshely az év bármely időpontjában betölthető legyen, és abból többletszükséglet a jóváhagyott előirányzathoz képest ne keletkezzék.

(3) Tárgyévben megvalósuló létszámcsökkenésnek minősül, ha a költségvetési szerv év közben úgy hajt végre létszámcsökkenést, hogy

a) a tevékenységi körébe tartozó feladatok változatlansága mellett azok változatlan színvonalú ellátását a tárgyévben és az azt követő években is biztosítani tudja, vagy csökken az ellátandó közfeladatok köre,

b) a létszámcsökkenéssel összefüggésben felmerülő kifizetések a tárgyévben esedékesek, és

c) a létszámcsökkenést követően létszáma csak az éves költségvetésben tételesen meghatározott jogcímeken nő.

(4) Nem minősül létszámcsökkenésnek a foglalkoztatási forma megváltoztatása vagy a költségvetési szerven belüli áthelyezés.

(5)180 Az Áht. 100/E. § (1) bekezdése alapján a költségvetési szerv által jutalmazásra (prémium címén teljesítményösztönzésre, személyi ösztönzésre) kifizethető együttes összeg – beleértve a jutalom előirányzatának és a vállalkozási maradvány, vállalkozási tartalék felhasználását is – központi költségvetési szervnél az eredeti rendszeres személyi juttatások előirányzatának 12%-át, önkormányzati költségvetési szervnél az önkormányzat rendeletében meghatározott hányadot nem haladhatja meg.

(6) A költségvetési szerv állományába tartozó személy részére megbízási díj vagy más szerződés alapján díjazás munkakörébe tartozó, munkaköri leírása szerint számára előírható feladatra nem fizethető. Más esetben díjfizetésére a költségvetési szerv által a feladatra vonatkozóan előzetesen írásban kötött szerződés e rendelet szabályai szerint igazolt teljesítése után kerülhet sor. A szerződésben ki kell kötni, hogy a díj kizárólag abban az esetben illeti meg a költségvetési szerv állományába tartozó személyt, ha a szerződésben rögzített feladat mellett a munkakörébe tartozó feladatainak is maradéktalanul eleget tett.

A FELÚJÍTÁSI ELŐIRÁNYZAT KEZELÉSE

91. § A költségvetési szervek felújítási előirányzatának kezelése az irányító szerv által központilag,vagy a költségvetési szerv – ideértve a középirányító szervet is – által saját hatáskörben történhet. Központilag történő kezelés esetén az irányító szerv a jóváhagyott felújítási feladat forrását év közben, a szükséges mértékű előirányzat átcsoportosításával bocsátja a költségvetési szerv rendelkezésére. A felújítási előirányzat adott költségvetési évben központilag vagy a költségvetési szerv saját hatáskörében történő kezeléséről az irányító szerv a költségvetési tervezés során dönt, melyről a költségvetési szervet is értesíti.

BIZTOSÍTÁS KÖTÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

92. § (1) A költségvetési szerv biztosítást köthet a tárgyi eszközeire, készleteire, továbbá jogszabály, vagy az irányító szerv által meghatározott veszélyes feladatot ellátó, a költségvetési szerv által foglalkoztatott személyekre, illetve veszélyes tevékenységekre.

(2) A költségvetési szerv az alkalmazottjának önkéntes kölcsönös biztosító pénztárral szembeni tagdíjfizetési kötelezettségét – munkáltatói tagként – egészben vagy részben átvállalhatja, illetve adományt adhat.

(3) A költségvetési szerv a vele foglalkoztatotti jogviszonyban álló magán-nyugdíjpénztári tagdíját – jogszabályban meghatározott mértékig – kiegészítheti.

(4) A költségvetési szerv a (2)–(3) bekezdésben foglaltak mértékéről, a jogosultság feltételeiről belső szabályzatában rendelkezik.

A VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉG

93. § (1) A vállalkozási tevékenység megkezdése évének kivételével a vállalkozási tevékenység folyó évi bevételeiből nem számolható el felhalmozási kiadás – ideértve a tárgyi eszköz felújítást is – az államháztartáson kívülről átvett pénzeszköz terhére elszámolt felhalmozási kiadás kivételével, ha a felhalmozási jellegű felhasználási célt a szerződés tartalmazza.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt korlátozás nem zárja ki, hogy a költségvetési szerv a vállalkozási tartalék terhére teljesítsen felhalmozási célú kiadást.

(3)181 Ha a költségvetési szerv vállalkozási tevékenységéből származó bevételeinek együttes összege egymást követő két évben meghaladja a ténylegesen teljesített – a költségvetési támogatást is magában foglaló – összbevétel egyharmadát, és a vállalkozás tartós fenntartására, bővítésére lehetőség látszik, az alapító – központi költségvetési szerv az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével – dönt a költségvetési szervként való továbbműködésről és a vállalkozási tevékenység korlátozásáról, vagy a vállalkozási tevékenységet folytató szervezeti egységek leválasztásáról.

A VÁLLALKOZÁSI TARTALÉK FELHASZNÁLÁSA

94. § (1) A költségvetési szerv vállalkozási tartalékot képez a vállalkozási tevékenységei együttes maradványának a befizetési kötelezettséggel csökkentett részéből.

(2) A vállalkozási tartalék – a következő sorrendben – felhasználható

a) a szerződéses partnerekkel szembeni, a vállalkozási tartalékot terhelő kötelezettségek teljesítésére,

b) a vállalkozási tevékenységek veszteségének rendezésére,

c) a költségvetési szerv által meghatározott, jogszabály által nem tiltott célokra, így különösen

ca) a vállalkozási maradvány-kimutatásban az alaptevékenység ellátására fordított kiadásként kimutatott összegen felül az alaptevékenység körébe tartozó további kifizetések teljesítésére,

cb) szociális, jóléti, kulturális, sport és üdülési célt szolgáló kiadásokra – ideértve a munkavállalók számára folyósítható pénzbeli hozzájárulásokat is – és létesítmények fenntartására,

cc) vállalkozási célú tárgyi eszköz beszerzésére, felhalmozási célú egyéb kiadásokra, tárgyi eszköz felújításra,

cd) jutalmazásra,

ce) gazdálkodó szervezetben való részvétel esetén a társaság veszteségeinek rendezésére,

cf) gazdálkodó szervezetben pénzbeli hozzájárulásra, visszatérítendő támogatás nyújtására, tőkeemelésre, alapítvány támogatására,

cg)182

(3) Amennyiben a vállalkozási maradvány negatív, a veszteséget elsősorban a korábbi évek során képzett és fel nem használt vállalkozási tartalékból kell fedezni. Ha a költségvetési szerv vállalkozási tevékenységét megszünteti és a vállalkozási tevékenység negatív maradványára a korábbi években képzett és fel nem használt vállalkozási tartalék nem nyújt fedezetet, a veszteséget az alaptevékenységének ellátását szolgáló források terhére köteles rendezni.

(4) A helyi önkormányzati, helyi vagy országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv vállalkozási tartaléka felhasználásának további szabályait a helyi önkormányzat, illetve a helyi vagy országos kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete, illetve közgyűlése állapítja meg.

(5) A vállalkozási tartalék felhasználása sem közvetlen, sem közvetett költségvetési támogatási igénnyel nem járhat.

A TÖBB ÉV ELŐIRÁNYZATAIT ÉRINTŐ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK

95. § (1)183 Az Áht. 100/D. §-ában foglaltakkal összefüggésben a központi költségvetési szerv abban az esetben köteles az irányító szerv vagy az államháztartásért felelős miniszter engedélyét kérni, ha a kötelezettségvállalás összegének

a) tárgyévre jutó része a kötelezettségvállalás időpontjában aktuális módosított kiadási előirányzatai főösszegének 10%-át, vagy

b) egy évre számított értéke a tárgyévet követő három év bármelyikében

ba) a Kormány vagy miniszter irányítása vagy felügyelete alatt működő költségvetési szerv esetében a költségvetési keretszámokon belül az adott évre megállapított kiadási főösszeg 5%-át,

bb) egyéb központi költségvetési szerv esetében az irányító szerv által a költségvetés jóváhagyásakor megállapított mértékét

eléri vagy meghaladja.

(2)184 Nem szükséges az államháztartásért felelős miniszter vagy az irányító szerv engedélyét kérni

a) a személyi juttatások felhasználása során, ide nem értve a külső személyi juttatások előirányzata terhére kötött, az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő szerződéseket,

b) a dologi előirányzatok felhasználása során az üzemeltetéshez-fenntartáshoz, a költségvetési szerv alapvető közszolgáltatásokkal történő ellátásához kapcsolódó olyan, az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek egyébként megfelelő szerződések megkötéséhez, amelyek esetében a költségvetési szervnek – akár jogszabály, akár a piaci viszonyok miatt – nincs érdemi mérlegelési lehetősége a szerződés megkötése és feltételeinek, ellenértékének meghatározása terén,

c) abban az esetben, ha a kötelezettségvállalás egyszeri, előre nem látott rendkívüli jellegű, és a jóváhagyás megkérésével okozott késedelem jelentős kárral vagy érdeksérelemmel járna a költségvetési szerv, illetve az általa ellátott közfeladatokat igénybe vevők számára.

(3) A (2) bekezdés c) pontja szerinti kötelezettségvállalásokról az irányító szervet tájékoztatni kell a kötelezettségvállalást követő munkanapon.

(4) Az Áht. alapján hosszú távúnak minősülő kötelezettségek vállalásának rendjéről, továbbá a többéves fizetési kötelezettséggel járó kötelezettségvállalások nettó jelenérték számításáról külön jogszabály rendelkezik.

A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOK FEDEZETÉNEK BIZTOSÍTÁSA

96. § (1)185

(2)186 Az Áht. 12/A. § (6) és (8) bekezdése szerinti esetben a költségvetési szerv a Kormány engedélyét az irányító szerv útján kéri. A kormány-előterjesztéshez csatolni kell a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény, felhívás tervezetét, a szerződéstervezetet, és a közbeszerzési dokumentáció tervezetének egyéb lényeges dokumentumait.

(3) A Kormány az előterjesztett kérelem alapján dönt a fedezet biztosításáról és annak évenkénti összegéről. A költségvetési szerv a beérkezett ajánlatok alapján az eredményhirdetés előtt egyszer indítványozhatja a Kormány korábbi döntésének módosítását. Egyebekben az eljárás során az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezetnek a Kormány által megjelölt összeget kell tekinteni.

(4) A közbeszerzési eljárást lezáró szerződés megkötéséről az irányító szervet tájékoztatni kell. Ha a szerződésből származó fizetési kötelezettségek nem érik el a Kormány határozatában biztosított összeget, az irányító szerv gondoskodik a jóváhagyott keret módosításáról szóló kormány-előterjesztés soron kívüli benyújtásáról.

(5) A Kormány által jóváhagyott fedezetet a megkötött szerződés szerint a tárgyévet terhelő összegig lehet a kincstári finanszírozás szabályai szerint a költségvetési szerv rendelkezésére bocsátani. Ha a Kormány által jóváhagyott fedezet meghaladja a megkötött szerződés szerint a tárgyévet terhelő összeget, a különbözet (4) bekezdés szerinti rendezéséig is csak a szerződés szerinti összeg bocsátható a költségvetési szerv rendelkezésére.

97. §187

98–99. §188

AZ ÖNÁLLÓAN MŰKÖDŐ KÖLTSÉGVETÉSI SZERV GAZDÁLKODÁSÁNAK SAJÁTOS SZABÁLYAI

100. § (1) Az önállóan működő költségvetési szerv

a) az alapfeladatai ellátását szolgáló személyi juttatásokkal és az azokhoz kapcsolódó járulékok és egyéb közterhek előirányzataival minden esetben,

b) egyéb előirányzatokkal a munkamegosztási megállapodásban foglaltaktól függően

rendelkezik.

(2) Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv által az önállóan működő költségvetési szerv számára a 16. § szerint ellátott feladatok fedezetéül az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv költségvetésében és analitikus nyilvántartásaiban elkülönített előirányzatok szolgálnak, amelyet az önállóan működő költségvetési szerv érdekében használ fel.

(3) Az önállóan működő költségvetési szerv a számára az (1) bekezdés szerint a saját költségvetésében meghatározott előirányzatok felhasználásáért e rendelet előírásai szerint felel, ezen felül köteles feladatai ellátásáról, munkafolyamatai megszervezéséről oly módon gondoskodni, hogy az biztosítsa az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv költségvetésében részére a (2) bekezdés szerint megállapított előirányzatok gazdaságos, hatékony és takarékos felhasználását.

(4) A (2)–(3) bekezdésben foglaltak be nem tartása esetén az irányító szerv az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultságot visszavonhatja, korlátozhatja, illetve elrendelheti a munkamegosztási megállapodás módosítását.

101–104. §189

AZ ORSZÁGOS KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSÁRA VONATKOZÓ SAJÁTOS SZABÁLYOK

105. § (1) Az országos kisebbségi önkormányzat hivatala

a) az országos kisebbségi önkormányzat közgyűlése által meghatározott egyes előirányzatok felett rendelkezési jogosultsággal bír,

b) a számára a költségvetésében meghatározott előirányzatokon kívül is felelős az országos kisebbségi önkormányzat költségvetésében részére rendelkezésre tartott működési, felhalmozási célú előirányzatok felhasználásának szükségességéért, az igénybe vett szolgáltatás mennyiségéért, mértékéért az elvárható takarékosság betartása mellett, továbbá az országos önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos feladatok jogszabályoknak és a közgyűlés határozatainak megfelelő végrehajtásáért.

(2) Hivatalvezetőnek igazgatásszervezői vagy állam- és jogtudományi doktori képesítéssel, okleveles közgazdász képesítéssel, vagy okleveles közigazgatási menedzser szakképesítéssel, a pénzügyi források és a vagyon mértékének megfelelő vezetési-szervezési és pénzügyi-gazdasági ismeretekkel, szakmai és vezetői gyakorlattal rendelkező, pályázati úton kiválasztott természetes személy nevezhető ki. A hivatalvezető egyidejűleg csak egy országos kisebbségi önkormányzat részére láthat el hivatalvezetői feladatokat, a helyettesítés kivételével.

(3) A hivatalvezető hatáskörébe tartozik:

a) az országos kisebbségi önkormányzat gazdálkodása végrehajtásának a közgyűlés döntéseivel összhangban történő felelős irányítása,

b) az országos kisebbségi önkormányzat nyilvántartásainak folyamatos vezetése.

(4) A hivatalvezető a Nek. tv. 35. §-ának (7) bekezdésében foglaltak végrehajtása során szervezi és lebonyolítja a leköszönő és az új elnök közötti szabályszerű átadást és átvételt.

(5) A hivatalvezető ellátja a Nek. tv. 39/B. §-ának (5)–(7) bekezdésében meghatározott feladatokat, ezekről az újonnan alakuló országos kisebbségi önkormányzat alakuló közgyűlésén beszámol. A beszámoló elfogadásáról a közgyűlés határoz, legkésőbb a Nek. tv. 39/B. §-ának (7) bekezdése szerinti számadás elfogadásakor.

(6) A hivatalvezető az országos kisebbségi önkormányzat megszűnése esetén a Nek. tv. 47. §-ának (9) bekezdésével összhangban köteles azonnal

a) írásban értesíteni

aa) a Nek. tv. 37. §-ának (2) bekezdése szerinti hatáskör átruházással érintett helyi önkormányzatot az átadott hatáskör tovább gyakorlásának kötelezettségéről,

ab) azt a helyi önkormányzatot, amelytől közoktatási intézmény fenntartói jogát az országos kisebbségi önkormányzat a Nek. tv. 47. §-a szerinti eljárásban átvette arról, hogy a fenntartói jog a kisebbségi önkormányzat megszűnésével egyidejűleg visszaszállt az átadó félre,

ac) az oktatásért felelős minisztert arról, hogy a fenntartói jogot a kisebbségi önkormányzat megalakulásáig a miniszter gyakorolja, ha a közoktatási intézmény fenntartói jogának átvétele során közoktatási megállapodás megkötésére a miniszter és az országos kisebbségi önkormányzat között került sor,

ad) azt a helyi önkormányzatot, amelytől a kulturális intézmény fenntartói jogát az országos kisebbségi önkormányzat a Nek. tv. 49/B. §-a szerinti eljárásban átvette, arról, hogy a fenntartói jog a kisebbségi önkormányzat megszűnésével egyidejűleg visszaszállt az átadó félre, egyidejűleg erről tájékoztatja a kultúráért felelős minisztert,

b) intézkedni azon ingó és ingatlan vagyonnak, pénzeszköznek és iratanyagnak a kisebbségpolitikáért felelős állami szerv ideiglenes kezelésébe történő átadása iránt, amely nem tartozik az aa)–ad) pont hatálya alá, illetve amelyet a Nek. tv. 39/B. §-ának (5) bekezdése szerint nem az országos kisebbségi önkormányzat hivatala kezel az új önkormányzat megalakulásáig.

(7) A (6) bekezdés szerinti feladatok elvégzése céljából a hivatalvezető a megszűnő országos kisebbségi önkormányzat könyveit a megszűnés napjával lezárja, majd az éves költségvetési beszámolóval azonos tartalmú beszámolót készít, melyet az érintett helyi önkormányzat, az oktatásért felelős miniszter, vagy a kisebbségpolitikáért felelős állami szerv rendelkezésére bocsát.

(8) A megszűnő országos kisebbségi önkormányzat vagyonának ideiglenes kezelője az átvett vagyont nem idegenítheti el, nem terhelheti meg, másnak kezelésre át nem adhatja, használatáról, hasznainak szedéséről, a helyébe lépő vagyonról az újonnan megalakuló országos kisebbségi önkormányzat felé elszámol.

(9) A megszűnő országos kisebbségi önkormányzat vagyonának ideiglenes kezelői a (7) bekezdés szerinti beszámoló kézhezvételétől számított tizenöt napon belül együttműködési megállapodást kötnek azzal a céllal, hogy az önkormányzati vagyon összehangolt kezelését, az intézmények folyamatos működését, a kisebbségi közügyek ellátását biztosítsák.

106. § Az országos kisebbségi önkormányzat közgyűlése dönthet a központosított illetményszámfejtés igénybevételéről, erről az országos kisebbségi önkormányzat elnöke a Kincstárt értesíti. A központosított illetményszámfejtéssel kapcsolatos feladatokat a Kincstár ingyenesen látja el.

107. § Az országos kisebbségi önkormányzat közgyűlése dönt – a Nek. tv. 39/E. §-ában és 39/F. §-ának (1) bekezdésében meghatározott keretek között – vállalkozás létesítéséről, illetve vállalkozásban való részvételről.

VII. Fejezet

A FEJEZETI KEZELÉSŰ ELŐIRÁNYZATOK, ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK ELŐIRÁNYZATAINAK FELHASZNÁLÁSA

A FELHASZNÁLÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

Az előirányzatok felett gyakorolt jogok, a felhasználás módja

108. § (1)190 A fejezeti kezelésű előirányzatok közül

a) a központi beruházásokra, beleértve a lakásépítés és a lakástámogatás előirányzatait is,

b) a (2) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel azon fejezeti kezelésű előirányzatokra, melyek esetében a felhalmozási költségvetés eredeti – az év közben megállapított új fejezeti kezelésű előirányzatok esetében a módosított – előirányzata meghaladja a százmillió forintot,

c) az átmeneti támogatásból, TEN-T-ből, szolidaritási programokból finanszírozott támogatással megvalósuló programokra,

d) a 2004–2006. programozási időszakban a Kohéziós Alap támogatásával megvalósuló programokra a külön jogszabályokban foglaltak figyelembevételével,

e) a nemzetközi fejlesztési intézmények (Világbank, Európai Beruházási Bank stb.) pénzeszközeiből (hitel és vissza nem térítendő támogatás), vagy nemzetközi egyezmény alapján Magyarországnak nyújtott segélyből megvalósuló feladatok lebonyolítására az államháztartásért felelős miniszter döntése alapján,

f) a megelőző évben feladatfinanszírozási körbe vont, az államháztartásért felelős miniszter rendeletében foglaltak szerint még nem lezárt előirányzatokra,

g) a fejezetet irányító szerv által kezdeményezett egyéb fejezeti kezelésű előirányzatokra

a feladatfinanszírozási körbe vont előirányzatok felhasználásának az államháztartásért felelős miniszter rendeletében megállapított szabályait kell alkalmazni.

(2) A fejezeti kezelésű előirányzatok közül nem tartoznak a feladatfinanszírozási körbe

a) a nemzetközi tagsági díjra, külföldi devizában teljesítendő kötelezettségekre jóváhagyott fejezeti kezelésű előirányzatok,

b) az ösztöndíjak, a kitüntetések, díjak, az állami és nemzeti ünnepek központi lebonyolításának előirányzatai,

c) a normatív alapon nyújtott támogatások és térítések előirányzatai,

d) az év közben belépő beruházások – költségvetési szervhez átcsoportosításra kerülő – működtetési, fenntartási előirányzata,

e) a társadalmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok, nonprofit gazdasági társaságok költségvetési törvényben működési támogatásként megjelölt előirányzata,

f) a határon túli magyarok oktatási és kulturális feladatainak támogatását szolgáló előirányzatok,

g) a fejezeti tartalék,

h) a részben vagy egészében pályázati rendszer keretében felhasználásra kerülő fejezeti kezelésű előirányzatok,

i) azok a fejezeti kezelésű előirányzatok, melyek év közben előirányzat-átcsoportosítással kerülnek a költségvetési szervekhez, és az előirányzat a költségvetési szerv működtetési és felhalmozási célú kiadásainak kiegészítését, illetve az állami feladat ellátását szolgálja,

j) a NATO Biztonsági Beruházási Programjához kapcsolódó előirányzat,

k) az Útpénztár előirányzata, a Beruházás-ösztönzési célelőirányzat és a Kötött segélyhitelezés előirányzata,

l) a Schengeni követelményeknek való megfelelés előirányzata, a Kossuth tér rendezése alcím előirányzata,

m) egyes, európai uniós és más nemzetközi forrásból finanszírozott programok – Nemzeti Fejlesztési Terv, Új Magyarország Fejlesztési Terv (a továbbiakban: ÚMFT), Nemzeti Vidékfejlesztési Terv, Új Magyarország Vidékfejlesztési Program, Halászati Operatív Program, INTERREG, INTERACT, Európai Területi Együttműködés, EGT Norvég Alap, „Svájci Hozzájárulás”, EQUAL programok – előirányzatai,

n) az európai uniós forrásból finanszírozott támogatások felhasználásához szükséges technikai segítségnyújtás előirányzatai,

o) az Állami költségvetési kedvezményezettek sajáterő támogatása előirányzat.

109. §191 (1) A fejezeti kezelésű előirányzatok feladatfinanszírozási körbe nem tartozó előirányzatai és az elkülönített állami pénzalapok nem alanyi jogon nyújtott ellátások, támogatások folyósítására, kedvezmények megtérítésére szolgáló előirányzatai (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: előirányzatok) felhasználására a 110–131. § rendelkezéseit kell alkalmazni. Az előirányzatok pályázati rendszer keretében történő felhasználása során a 132–136. §-ban meghatározott szabályokat is alkalmazni kell.

(2) Az I. fejezet 4. cím 3. Az Országgyűlés elnökének közcélú felajánlásai, adományai alcím, az I. fejezet 4. cím 8. Volt köztársasági elnökök közcélú felajánlásai, adományai alcím, a XIX. Uniós fejlesztések fejezet, 2. cím, 4. alcím, 1. Gazdaságfejlesztés Operatív Program jogcímcsoport „JEREMIE-típusú pénzügyi eszközök” prioritása, valamint a XIX. Uniós fejlesztések fejezet, 2. cím, 4. alcím, 29. Közép-magyarországi Operatív Program jogcímcsoport „A tudásalapú gazdaság innováció- és vállalkozásorientált fejlesztése” prioritása terhére megvalósuló 1.3. intézkedés tekintetében e fejezet előírásait – az e §-ban foglalt előírások kivételével – nem kell alkalmazni.

(3) A 7. számú mellékletben megjelölt előirányzatok, részelőirányzatok, felhasználási jogcímek (a továbbiakban együtt: azonos célú előirányzatok) felhasználása során – az európai uniós forrásból finanszírozott támogatások felhasználásához szükséges technikai segítségnyújtás előirányzatai kivételével, a Területi Együttműködés előirányzatra külön jogszabályokban meghatározott eltérésekkel – a 110–136. §-ok rendelkezéseit a 137–153. §-ban foglalt eltérésekkel, kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(4) A fejezetet irányító szerv a 14. § (2) bekezdés g)–h) pontjában, továbbá törvényben vagy kormányrendeletben meghatározottak szerinti, a fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos jogait az Áht. 100/J. § (2) bekezdése szerinti jogszabályban középirányító szervre ruházhatja.

(5) A fejezetet irányító szerv egyes fejezeti kezelésű előirányzatokra nézve az Áht. 100/J. § (2) bekezdése szerinti jogszabályban kijelölheti azt a kezelő szervet, amelynek előirányzat-átcsoportosítás nélkül átadja a fejezeti kezelésű előirányzat felett gyakorolt jogai és kötelezettségei – így különösen pályázat kiírása, a 112. § (2) bekezdés a)–b) pontja szerinti okirat kiadása és visszavonása vagy szerződés megkötése, módosítása, az attól történő elállás, annak felmondása, utalványozás, beszámoltatás, felhasználás ellenőrzése, a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszakövetelése, a könyvvezetési és beszámolási kötelezettségek teljesítése – meghatározott körét. A jogszabályban tételesen meg kell határozni az érintett fejezeti kezelésű előirányzatokat, valamint az átadott jogosultságok és kötelezettségek körét. A kezelő szervre nem lehet átruházni a fejezeti kezelésű előirányzatok tervezésével és megváltoztatásával összefüggő feladatokat, valamint a fejezetet irányító szerv beszámolási kötelezettségének teljesítésével kapcsolatos felelősséget.

(6) A fejezetet irányító szerv egyes fejezeti kezelésű előirányzatok szakigazgatási szervenként kiemelt előirányzati bontásban meghatározott részére nézve az Áht. 100/J. § (2) bekezdése szerinti jogszabályban kijelölheti valamely megyei kormányhivatal keretén belül működő szakigazgatási szervet arra, hogy a meghatározott rész felett az (5) bekezdésben rögzített jogait gyakorolja. A jogszabályban megjelölt előirányzat-hányadot terhelő kifizetések teljesítésére az államháztartásért felelős miniszter rendeletében foglaltak szerint külön, a fejezeti kezelésű előirányzatok gazdálkodásának lebonyolítására szolgáló számlához kapcsolódó alszámla vezethető. Az alszámla forrásait a szakigazgatási szerv által a feladatai ellátása során beszedett, a fejezeti kezelésű előirányzat javára elszámolandó bevételek, továbbá a fejezetet irányító szervtől – a szakigazgatási szerv által rendelkezésére bocsátott adatok alapján – érkező átutalások képezik.

(7) Az európai uniós forrásból finanszírozott támogatások rendelkezésre bocsátása külön jogszabályban foglaltak szerint, közreműködő szervezeten keresztül történhet.

(8) Az Áht. 100/J. § (2) bekezdése szerinti miniszteri rendeletben vagy a jogalkotási jog hiányában a fejezetet irányító szerv vezetője által kiadott szabályzatban rendelkezni kell

a) a fejezeti kezelésű előirányzatok 110. § (1) vagy (3) bekezdés szerinti felhasználási módjáról,

b) a támogatható tevékenységekről és kedvezményezettekről,

c) a támogatások – pályázati úton vagy egyedi döntéssel történő – elosztási módjáról,

d) a fejezeti kezelésű előirányzat forrásai rendelkezésre bocsátásának módjáról [124. §], az előleg folyósításának lehetőségéről,

e) a visszafizetést szolgáló biztosítékokról,

f) a beszámolás és a visszakövetelés rendjéről, a felhasználás ellenőrzési szabályairól,

g) a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásával kapcsolatos rendelkezési jogosultságokról, ideértve az (5)–(6) bekezdés szerinti kezelő szerv esetleges kijelölését is,

h) az éven túli kötelezettségvállalás lehetőségéről, eseteiről, módjáról, és

i) a pályázatok lebonyolításának és a visszatérítési kötelezettséggel nyújtható támogatások különös szabályairól, és

j) a 131. §-ban foglaltakról.

(9) Az Áht. 100/J. § (2) bekezdése szerinti belső normát a fejezetet irányító szerv vezetője a fejezeti kezelésű előirányzatok 20. § (4) bekezdése szerinti szabályzataként adja ki, amelyben rendelkezni kell különösen a fejezeti kezelésű előirányzatok megváltoztatásának, a támogatói döntések meghozatalának és a kötelezettségek vállalásának belső egyeztetési és engedélyezési eljárási, továbbá dokumentációs szabályairól, határidőiről, a pénzügyi teljesítés, a beszámoltatás, az ellenőrzés feladatainak rendjéről, mindezek határidőiről, szervezeti megosztásáról és az egyes szervezeti egységek feladatairól. Ha a fejezetet irányító szerv a szabályzatot jogalkotási jog hiányában adja ki, a szabályzatnak rendelkeznie kell a (8) bekezdés szerinti kérdésekről is.

(10) A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó fejezetek esetén a (8)–(9) bekezdés szerinti jogszabály, szabályzat hiányában a Kormány – az államháztartásért felelős miniszter javaslatára – elrendelheti az érintett fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának felfüggesztését.

110. § (1) Az előirányzatok felhasználása elsősorban – a költségvetési törvényben vagy az elkülönített állami pénzalap felhasználásáról rendelkező jogszabályban foglalt előírások szerint – közvetlenül

a) államháztartáson belüli szervezetek és államháztartáson kívüli természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli egyéb szervezetek (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: kedvezményezett) részére történő támogatás nyújtásával (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: költségvetésből nyújtott támogatás), vagy

b) egyéb, az előirányzat felhasználási céljával összhangban álló – így különösen a Magyar Állam nevében kötött szerződésekből adódó fizetési kötelezettségek teljesítése, kártérítés fizetése, nemzetközi tagdíjak teljesítése – kifizetéssel

történik.

(2)192 Az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetésből nyújtott támogatások (1) bekezdés a) pontja szerinti közvetlen felhasználása a 109. § (7) bekezdésében foglaltaknak megfelelően közreműködő szervezet bevonásával történhet.

(3) Az előirányzatok közvetett felhasználása

a) fejezeti kezelésű előirányzat esetén a fejezet irányítása alá tartozó költségvetési szerven, elkülönített állami pénzalap esetén a kezelő szerven keresztül történik, amennyiben az előirányzat költségvetési törvényben vagy az elkülönített állami pénzalap felhasználásáról rendelkező jogszabályban meghatározott szakmai célja a fejezet intézményrendszerének vagy a kezelő szervnek a működtetéséhez, fejlesztéséhez kapcsolódik, és a cél eléréséhez személyi jellegű kifizetésre, áru beszerzésére, szolgáltatás megrendelésére, vagy – ha az irányító szerv a 91. § szerint a felújítási előirányzatok központi kezeléséről döntött – felújítási célú kiadásokra van szükség, vagy

b) államháztartáson belüli vagy kívüli szervezeten keresztül történik, amennyiben azok továbbadásával – különösen pályázati úton biztosított költségvetésből nyújtott támogatás esetében – a fejezetet irányító szerv mást bíz meg

[az a)–b) pont a továbbiakban: lebonyolítás céljából átadott előirányzat].

(4) A fejezeti kezelésű előirányzatok (1) bekezdés szerinti közvetlen felhasználása, továbbá a lebonyolítás céljából átadott előirányzat rendelkezésre bocsátása kincstári körbe tartozók részére a kincstári finanszírozás általános szabályai szerint előirányzat-átcsoportosítással vagy közvetlenül teljesített kifizetéssel, kincstári körön kívüli természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli egyéb szervezetek javára minden esetben közvetlenül teljesített kifizetéssel történik. Az elkülönített állami pénzalapok esetében a felhasználás, rendelkezésre bocsátás közvetlen kifizetéssel történik.

(5) A költségvetésből nyújtott támogatás és a lebonyolítás céljából átadott előirányzat felhasználására nézve elkülönített számviteli nyilvántartást kell előírni a kedvezményezett, illetve a (3) bekezdés szerinti feladatot megvalósító szervezet (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: lebonyolító) részére.

A lebonyolítás céljából átadott előirányzatokra vonatkozó szabályok

111. § (1) A lebonyolítás céljából átadott előirányzat felett kötelezettségvállalási jogot gyakorló személy a lebonyolítóval – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – megállapodást köt a lebonyolítás céljából átadott előirányzat felhasználásáról. A megállapodás kötelezettségvállalásnak minősül, annak dokumentumában rögzíteni kell az e rendeletben foglalt kötelezettségek megtartását biztosító feltételeket, így különösen a feladat konkrét meghatározását, a lebonyolítót a (3) bekezdés szerint megillető részt, a felhasználás határidejét, valamint az elszámolással kapcsolatos szabályokat. Ha a 110. § (3) bekezdés b) pontja szerinti feladattal a fejezetet irányító szerv nem az irányítása alá tartozó költségvetési szervet kíván megbízni, a megállapodás megkötése és az előirányzat átcsoportosítása a 112. § (4) bekezdésében foglalt szabályok szerint történik.

(2) A 110. § (3) bekezdés a) pontjában foglalt feladatot a fejezetet irányító szerv mint költségvetési szerv is lebonyolíthatja. Ebben az esetben, valamint az elkülönített állami pénzalapból a kezelő szervnek történő pénzeszközátadás esetén az (1) bekezdés szerinti megállapodást és a (6) bekezdés szerinti elszámolást az irányító szerv belső szabályzatában arra kijelölt személy által aláírt intézkedés helyettesíti.

(3) A lebonyolítás céljából átadott előirányzat összegét úgy kell meghatározni, hogy az a lebonyolítónál a megvalósított feladat ellátásához szükséges, várhatóan felmerülő és igazolható költségek forrását

a) költségvetési szerv esetén a 81. § (7) bekezdése szerint biztosítsa, ha azok az éves költségvetésében eredeti előirányzatként nem kerültek megtervezésre,

b) egyéb esetben – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – legfeljebb a lebonyolítás céljából átadott előirányzat 5%-áig fedezze

az 5. § rendelkezései figyelembevételével. Ezt az összeget a lebonyolító a feladat ellátásával kapcsolatos kiadásai fedezeteként felhasználhatja.

(4) Ha a lebonyolítónál a megvalósított feladat ellátásával kapcsolatban várhatóan nem merül fel költség, a lebonyolítás céljából átadott előirányzat összegének megállapításakor a (3) bekezdés szerinti hányad nem vehető figyelembe.

(5) A (3) bekezdés szerinti hányadot a lebonyolítás céljából átadott előirányzat többi részétől a lebonyolító elkülönítetten tartja nyilván.

(6) A feladat elvégzésének határidejét követően a lebonyolító a lebonyolítás céljából átadott előirányzattal – ideértve a (3) bekezdés szerinti hányad felhasználását is – elszámol. Az elszámolás során a lebonyolítás céljából átadott előirányzat fel nem használt részét, valamint a nem rendeltetésszerűen felhasznált részének megfelelő összeget

a) kincstári körön kívüli lebonyolító vagy elkülönített állami pénzalapból biztosított forrás esetén a 127. § megfelelő alkalmazásával vissza kell fizetni,

b) kincstári körbe tartozó lebonyolító esetén – ha a lebonyolítás céljából átadott előirányzat forrása fejezeti kezelésű előirányzat – vissza kell rendezni; a visszarendezés tárgyévben az érintett fejezeti kezelésű előirányzatra történő előirányzat-átcsoportosítással, azt követően a maradványt terhelő visszafizetéssel, vagy a maradvány elszámolásakor, önrevízió keretében történik.

A költségvetésből nyújtott támogatásokra vonatkozó általános szabályok

112. § (1) A támogatási kérelem, pályázat (a továbbiakban együtt: támogatási igény) elbírálásáról és elfogadásáról a költségvetésből nyújtott támogatást biztosító jogszabályban, ennek hiányában a 20. § (4) bekezdése szerinti szabályzatban megjelölt személy, illetve testület dönt. A támogatási igény elbírálása és elfogadása (a továbbiakban: támogatási döntés) esetén az előirányzat felett kötelezettségvállalási jogkört gyakorló, illetve a (2) bekezdés szerinti okirat, szerződés kiadására, megkötésére jogosult szerv, illetve személy – a 110. § (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben ideértve a lebonyolítót is – (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: támogató, vagy azonos célú előirányzat kezelője) az e rendelet V. fejezetének szabályai alapján írásban gyakorolja a kötelezettségvállalási jogát a támogatási döntésben szereplő feltételekkel.

(2) A támogató a támogatási döntés alapján a költségvetésből nyújtott támogatást jogszabályban meghatározott módon biztosítja, így

a) közigazgatási hatósági határozat meghozatalával vagy támogatói okirat (a továbbiakban együtt: támogatói okirat) kiadásával költségvetésből nyújtott támogatást nyújt, vagy

b) a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Ket.) szerinti hatósági szerződést, a Ptk. szerinti magánjogi szerződést, vagy a (4) bekezdés szerinti megállapodást (a továbbiakban együtt: támogatási szerződés) köt.

E rendelet alkalmazásában – a 135. § (3) bekezdésében foglalt eset kivételével – a támogatói okirat és a támogatási szerződés kötelezettségvállalásnak, illetve a kötelezettségvállalás dokumentumának számít.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti jogszabály a költségvetésből nyújtott támogatás biztosításának módjáról nem rendelkezik, arról – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – e rendelet előírásainak megfelelően a Ptk. szerint magánjogi szerződésnek minősülő támogatási szerződésben kell megállapodni a kedvezményezettel.

(4)193 Ha a más fejezetbe sorolt, kincstári körbe tartozó kedvezményezett részére a költségvetésből nyújtott támogatás rendelkezésre bocsátása előirányzat-átcsoportosítással történik, arról az 55. § (5) bekezdése szerinti megállapodásban kell rendelkezni. A megállapodásnak az 55. § (5) bekezdésében foglaltakon felül a (6) bekezdésben foglalt feltételekről is rendelkeznie kell.

(5) A támogató a támogatási döntés meghozatalát követő tizenöt napon belül írásban tájékoztatja a támogatási igény benyújtóját a támogatási döntésről. Az értesítésben közölni kell a támogatói okirat kiadásának tervezett időpontját, vagy a támogatási szerződés megkötésére megfelelő – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában legfeljebb harminc napos – határidőt kell megállapítani.

(6) A támogatói okiratban, támogatási szerződésben rögzíteni kell az e rendeletben foglalt kötelezettségek megtartását biztosító feltételeket, amennyiben azokról jogszabály nem rendelkezik, így különösen

a) a támogatott tevékenység konkrét meghatározását, szakfeladatrend szerinti besorolását,

b) a költségvetésből nyújtott támogatás összegét, intenzitását és az elszámolható költségeket,

c) a költségvetésből nyújtott támogatás időtartamát, illetve felhasználásának határidejét,

d) a költségvetésből nyújtott támogatás rendelkezésre bocsátásának módját, feltételeit, ütemezését,

e) visszatérítendő költségvetésből nyújtott támogatás esetén a visszafizetés módját – egy összegben vagy részletekben – és határidejét,

f) az elszámolással (ideértve a szakmai, pénzügyi beszámoló tartalmi követelményeit is), továbbá az ellenőrzéssel (a támogató ellenőrzési jogával és a támogatott ellenőrzés-tűrési kötelezettségével) kapcsolatos szabályokat,

g) a jogosulatlanul igénybe vett támogatás jogkövetkezményeit, a visszafizetés 127. § szerinti rendjét, a visszafizetés 119. § (1)–(2) bekezdése szerinti biztosítékait,

h) a költségvetésből nyújtott támogatással kapcsolatos iratok, valamint a költségvetésből nyújtott támogatás felhasználását alátámasztó bizonylatok teljes körű megőrzésének határidejét,

i) a folyósított előleggel, illetve az előfinanszírozással kapcsolatos szabályokat,

j) a támogatott tevékenység megvalósításába közreműködők bevonásának lehetőségét, a közreműködők által megvalósítható tevékenységeket,

k) a 122. § (1) bekezdése szerinti adatok támogató felé történő bejelentésének kötelezettségét, a bejelentési kötelezettség elmulasztásának következményeit,

l) a 120. § (1) bekezdése szerinti elállási, illetve visszavonási okokat, és

m) a támogatások felhasználásának elkülönített nyilvántartási kötelezettségét.

(7) A támogatási szerződés jogszabály által nem rendezett kérdéseket is szabályozhat. A támogatói okirat kizárólag jogszabályi rendelkezésen, illetve a kedvezményezett korábbi előzetes nyilatkozatán alapuló kérdésekről rendelkezhet.

(8) Támogatási szerződés alkalmazása esetén, ha a kedvezményezett mulasztásából a támogató által az (5) bekezdés szerint meghatározott határidőtől számított további harminc napon belül nem kerül sor a szerződéskötésre, a támogatási döntés érvényét veszti. Ha a kedvezményezett mulasztása a támogató megítélése szerint méltányolható okból származik, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a szerződéskötésre az általa megállapított határidőt követő harminc napon belül az eredeti határidőnél nem hosszabb időtartamú új határidőt állapíthat meg.

(9) A támogatót az előirányzatok felhasználása során – a kizárólag határon túli kedvezményezetteknek biztosított költségvetésből nyújtott támogatások kivételével – adatszolgáltatási kötelezettség terheli a Kincstár által működtetett monitoring rendszer felé a 138. § (2) bekezdésében, a 143. §-ban, a 145. § (2)–(3) bekezdésében és a 149. §-ban foglaltak szerint. Az egyedi döntés alapján biztosított költségvetésből nyújtott támogatások esetén a 138. § (2) bekezdése szerinti adatszolgáltatást a tervezett egyedi döntési keretre, támogatónként összevontan kell megadni.

(10) A támogató a költségvetésből nyújtott támogatásokkal kapcsolatos valamennyi dokumentumot köteles a kedvezményezett utolsó beszámolójának és kifizetési igénylésének támogató általi jóváhagyásától számított legalább tíz évig megőrizni.

113. § (1)194 A támogatói okirat kiadásához vagy a támogatási szerződés megkötéséhez a kedvezményezettnek a támogatóhoz be kell nyújtania a (2)–(3) bekezdés szerinti nyilatkozatokat, dokumentumokat a (4)–(6) bekezdésben foglalt szabályok figyelembevételével. A nyilatkozatok, dokumentumok benyújtásának határideje a (2) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozat esetén a támogatási döntés meghozatalának, egyéb nyilatkozatok, dokumentumok esetén a támogatói okirat kiadásának vagy a támogatási szerződés megkötésének napja. Támogatási szerződés alkalmazása esetén nem szükséges a (2) bekezdés a)–b) és d)–h) pontja szerinti nyilatkozatok benyújtása, ha a kedvezményezett a nyilatkozatokat a támogatási szerződés szövegébe foglalva teszi meg.

(2)195 A kedvezményezettől írásbeli nyilatkozatot kell kérni

a) a támogatási igényében foglalt adatok, információk és dokumentumok teljeskörűségéről, valódiságáról és hitelességéről, valamint arról, hogy az adott tárgyban támogatási igényt korábban vagy egyidejűleg mikor és hol nyújtott be,

b) arról, hogy nem áll végelszámolás alatt, ellene csőd-, felszámolási eljárás, vagy egyéb, a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás nincs folyamatban, a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény hatálya alá tartozó kedvezményezett esetén nem áll adósságrendezési eljárás alatt,

c) ahhoz történő hozzájárulásáról, hogy a Kincstár által működtetett monitoring rendszerben nyilvántartott adataihoz – azok konstrukciós forrásainak költségvetésbeli elhelyezkedésétől függetlenül – a jogszabályban meghatározott jogosultak, és a 122. § (3) bekezdése szerinti támogatások folyósítói, az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a csekély összegű támogatások nyilvántartásában érintett szervek hozzáférjenek,

d) arról, hogy megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok Áht. 15. §-ában megfogalmazott követelményeinek, és az Áht. 15. § (11) bekezdése szerint vizsgálandó jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet adatait rendelkezésre bocsátja,

e) a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Közpénztv.) hatálya alá tartozó költségvetésből nyújtott támogatás esetén annak 14. §-ában foglaltakról,

f) a 121. § (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség teljesítésének vállalásáról, és arról, hogy a 127. § (1)–(3) bekezdése szerinti esetekben a támogató által megállapított jogosulatlanul igénybe vett támogatás összegét és annak kamatait az e rendeletben foglaltak szerint visszafizeti,

g) a támogató által előírt biztosítékok rendelkezésre bocsátásának vállalásáról legkésőbb a 119. § (3) bekezdése szerinti időpontig,

h) arról, hogy a költségvetésből nyújtott támogatás célja tekintetében adólevonási joggal rendelkezik-e.

(3) A támogatási igényhez szükség esetén csatolni kell

a) saját forrás – jogszabály, pályázati felhívás vagy a támogató által történő – előírása esetén

aa) igazolást a saját forrás rendelkezésre állásáról, az igazolás az ab)–ac) pontban foglalt igénylők kivételével történhet a számlavezető pénzforgalmi szolgáltató igazolásával, hitelszerződéssel, tagi kölcsön- szerződéssel, magánkölcsönre vonatkozó szerződéssel, pénztári kiadási bizonylattal, engedményezési okirattal, tőkeemelésre vonatkozó igazolással, zárt végű pénzügy lízingre vonatkozó szerződéssel, értékpapír banki igazolás másolatával, illetve jogszabály vagy a pályázati felhívás által megkívánt egyéb okirattal,

ab) helyi önkormányzatok, önkormányzati társulások esetén a képviselő-testületi, társulási tanácsi határozatot, vagy a képviselő-testület költségvetési rendeletbe foglalt – a tartalék feletti rendelkezési jogot átruházó – felhatalmazása alapján a polgármester nyilatkozatát a saját forrás biztosításáról,

ac) költségvetési szervek esetén az irányító szerv vezetőjének nyilatkozatát a saját forrás biztosításáról, vagy

ad) a részben vagy egészben európai uniós forrásból finanszírozott támogatott tevékenység esetében – az önkormányzati költségvetési szerv kivételével – a kedvezményezett nyilatkozatát a saját forrás rendelkezésre állásáról és arról, hogy azt legkésőbb az első részlet kifizetése előtt az aa)–ac) pont szerinti módon igazolja,

b) pályázati úton biztosított költségvetésből nyújtott támogatás esetén a pályázati díj – amennyiben az meghatározásra került – megfizetéséről szóló igazoló szelvény vagy számlakivonat másolatát,

c) jogszabály vagy a támogató által a támogatási igények előterjesztésére meghatározott (pályázati vagy egyéb) adatlapot kitöltve, illetve az abban előírt adatokat,

d) jogszabály, a pályázati felhívás vagy a támogató által előírt egyéb dokumentumokat.

(4) A (2)–(3) bekezdés alapján benyújtott dokumentumok kiállításának dátuma – a (3) bekezdés d) pontjában foglaltak kivételével – nem lehet a támogatási igény benyújtásának napjától számított harminc napnál régebbi.

(5) Központi költségvetési szerv vagy a támogató tulajdonában álló, vagy általa alapított gazdálkodó szervezet támogatási igénye esetében – ideértve azt az esetet is, ha a támogató a gazdálkodó szervezet felett alapítói, illetve tulajdonosi (tagsági, részvényesi, szavazatelsőbbségi) jogokat gyakorol – nem kell csatolni az (1)–(2) bekezdésben nevesített azon nyilatkozatokat, dokumentumokat, illetve nem kell a támogatási szerződésben megtenni azokat a nyilatkozatokat, amelyek olyan tények fennállását tanúsítják, amelyekről a támogatónak egyébként hivatalos tudomása van.

(6)196 Külföldi kedvezményezett esetén – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik – a (2) bekezdés d) és h) pontja a magyarországi munkaügyi kapcsolatok és forgalmi adó tekintetében alkalmazandóak, a b) pontban meghatározott megszüntetésre irányuló eljárás a kedvezményezett személyes jogának szabályai alapján értelmezendő.

114. § (1) Nem adható ki támogatói okirat és nem köthető támogatási szerződés azzal, aki

a) a támogatott tevékenységhez szükséges jogerős hatósági engedélyekkel nem rendelkezik,

b) a támogató által, vagy külön jogszabályban meghatározott mértékű saját forrás nem áll rendelkezésére, továbbá azt nem igazolja, vagy arról nem nyilatkozik a 113. § (3) bekezdés aa)–ad) pont szerinti módon,

c) a támogatási döntés tartalmát érdemben befolyásoló valótlan, hamis vagy megtévesztő adatot szolgáltatott, vagy ilyen nyilatkozatot tett,

d) csőd-, felszámolási, végelszámolási vagy egyéb – a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott – eljárás, illetve külön törvény szerinti adósságrendezési eljárás alatt áll,

e)197 esedékessé vált és meg nem fizetett köztartozása van, ha jogszabály, a pályázati felhívás, vagy a támogató úgy rendelkezett, hogy a támogatási igény benyújtásának feltétele a támogatás igénylőjének köztartozás-mentessége,

f) a Közpénztv. 6. §-a alapján nem részesíthető költségvetésből nyújtott támogatásban,

g) jogszabályban vagy az e rendeletben a támogatói okirat kiadásának vagy a támogatási szerződés megkötésének feltételeként meghatározott nyilatkozatokat nem teszi meg, dokumentumokat nem nyújtja be, vagy a megtett nyilatkozatát visszavonja,

h) nem felel meg az Áht. 15. §-ában meghatározott rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének.

(2)198 Ha a támogató a költségvetésből nyújtott támogatás feltételeként előírja, hogy a támogatás igénylőjének meghatározott nagyságrendű saját forrással kell rendelkeznie, nem tekinthető saját forrásnak az államháztartás alrendszereitől kapott támogatás, kivéve a támogatást igénylő költségvetési szervnek vagy irányító szervének költségvetésében az adott célra előirányzott összeget, továbbá az EU Önerő Alapból és a Kbt. 22. § (1) bekezdése alapján ajánlatkérőnek minősülő szervezetnek a részben európai uniós forrásból finanszírozott projektek megvalósításához nyújtott önerő támogatást.

(3) Nem biztosítható költségvetésből nyújtott támogatás annak, aki az előző években a támogató által azonos célra biztosított költségvetésből nyújtott támogatás felhasználásával a támogatói okiratban, támogatási szerződésben foglalt kötelezettségét megszegve még nem számolt el.

115. §199

116. §200

A következő évek előirányzatai terhére vállalt kötelezettségek

117. § Nem adható ki támogatói okirat és nem köthető támogatási szerződés, ha az a következő évek előirányzatai terhére jelent kötelezettségvállalást, és

a)201 a Munkaerőpiaci Alap, az európai uniós források előirányzatai, a Kormány által egyedileg jóváhagyott fejlesztési programok, valamint az állami költségvetési kedvezményezettek sajáterő támogatására szolgáló előirányzat kivételével a költségvetési törvényben megjelölt azon előirányzatokat terhelné, amelyek előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül is túlteljesíthetőek,

b) a költségvetésből nyújtott támogatás célja a kedvezményezett működésének támogatása, vagy

c) nem bizonyítható a többéves kötelezettség indokoltsága, illetve a támogatott tevékenység több évre átnyúló jellege.

Az Európai Unió jogának megfelelés

118. § (1) A támogatói döntés meghozatalának feltétele, hogy

a) a költségvetésből nyújtott támogatás nem tartozik az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó Szerződés (a továbbiakban: Római Szerződés) 87. cikkének (1) bekezdése alá, vagy

b) arra az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásáról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 85/2004. Korm. rendelet), illetve az agrár- és vidékfejlesztési állami támogatások Európai Bizottság részére történő bejelentési rendjéről szóló 4/2009. (I. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 4/2009. (I. 10.) Korm. rendelet) előírásaival összhangban kerül sor.

(2) A támogató felelős a Római Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése alá tartozó költségvetésből nyújtott támogatások minősítéséért és halmozott költségvetésből nyújtott támogatások esetén a külön jogszabály szerinti támogatási intenzitás mértékének betartásáért.

A költségvetésből nyújtott támogatás biztosítékai

119. § (1)202 A támogatói okiratban, támogatási szerződésben rendelkezni kell a visszafizetési kötelezettséggel kapott költségvetésből nyújtott támogatás és a támogatói okirat visszavonása, a támogatási szerződés felmondása, vagy az attól történő elállás esetén visszafizetendő költségvetésből nyújtott támogatás visszafizetésének biztosítékairól. A támogató ettől az utófinanszírozással biztosított költségvetésből nyújtott támogatás természetes személy kedvezményezettje, az előleg igénybevételére nem jogosult és egyösszegű utófinanszírozással biztosított költségvetésből nyújtott támogatás kedvezményezettje, és a támogató irányítása alá tartozó költségvetési szerv kedvezményezett esetén eltekinthet.

(2) A visszafizetési kötelezettséggel kapott költségvetésből nyújtott támogatás és a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésének biztosítéka lehet a kedvezményezett valamennyi – jogszabály alapján beszedési megbízással megterhelhető – fizetési számlájára vonatkozó, a támogató javára szóló beszedési megbízás benyújtására vonatkozó felhatalmazó nyilatkozata pénzügyi fedezethiány miatt nem teljesíthető fizetési megbízás esetére a követelés legalább harmincöt napra való sorba állítására vonatkozó rendelkezéssel együtt, vagy bármely olyan eszköz – így különösen zálogjog kikötése, bankgarancia, óvadék –, amely biztosítja, hogy a támogató a költségvetésből nyújtott támogatás visszafizetésére vonatkozó igényét maradéktalanul, a lehető legrövidebb időn belül eredményesen tudja érvényesíteni.

(3) A kikötött biztosítékok rendelkezésre állását legkésőbb a költségvetésből nyújtott támogatás első folyósítását megelőzően kell biztosítani. A biztosítékoknak a támogatási jogviszony alapján fennálló kötelezettségek megszűnéséig rendelkezésre kell állniuk.

(4)203 Más fejezetbe tartozó központi költségvetési szerv kedvezményezett esetén a kedvezményezett irányító szervének az 55. § (5) bekezdése szerinti nyilatkozatát a visszafizetés biztosítékának kell tekinteni.

A támogatói okirat visszavonása, a támogatási szerződés módosítása, a támogató elállási,
felmondási joga

120. § (1) A támogató jogosult – az általa meghatározott egyéb esetek mellett – a támogatási szerződéstől elállni, azt felmondani, illetve támogatói okirat alkalmazása esetén a támogatás visszavonásáról rendelkezni, ha az alábbiakban foglalt feltételek közül legalább egy bekövetkezik:

a) a támogatói okiratban vagy a támogatási szerződésben meghatározott megvalósítási időszak kezdő időpontjától számított három hónapon – külön jogszabályban meghatározott esetben nyolc hónapon – belül a támogatott tevékenység nem kezdődik meg, vagy a kedvezményezett a költségvetésből nyújtott támogatás igénybevételét neki felróható okból nem kezdeményezi, és késedelmét ezen idő alatt írásban sem menti ki,

b) hitelt érdemlően bebizonyosodik, hogy a kedvezményezett a támogatási döntést érdemben befolyásoló valótlan, hamis adatot szolgáltatott a támogatási igény benyújtásakor,

c) a 114. § (1) bekezdés a)–d) és f)–g) pontjában meghatározott valamely körülmény a támogatási döntés meghozatalát követően következik be, vagy jut a támogató tudomására,

d) a támogatott tevékenység megvalósítása meghiúsul, tartós akadályba ütközik, vagy a támogatói okiratban, támogatási szerződésben foglalt ütemezéshez képest jelentős késedelmet szenved,

e) a kedvezményezett neki felróható okból megszegi a támogatói okiratban vagy a támogatási szerződésben foglalt, illetve más jogszabályi kötelezettségeit, így különösen nem tesz eleget ellenőrzéstűrési kötelezettségének, és ennek következtében a támogatott tevékenység szabályszerű megvalósítását nem lehet ellenőrizni, vagy a 128. §-ban meghatározott kötelezettségét megszegi,

f) a kedvezményezett a 113. § alapján adott nyilatkozatok bármelyikét visszavonja,

g) a 126. § (2) bekezdése szerinti esetben,

h) a kedvezményezett részéről, vagy a kedvezményezettre tekintettel harmadik személy részéről nyújtott biztosíték megszűnik, megsemmisül vagy értéke egyébként számottevően csökken, és a kedvezményezett megfelelő új biztosíték, vagy az értékcsökkenésnek megfelelő további biztosíték nyújtásáról a támogató által megszabott ésszerű határidőn belül nem intézkedik,

i) a kedvezményezett teljesítését biztosító bankgarancia, kezesség – annak lejárata előtt legalább negyvenöt nappal – nem kerül meghosszabbításra.

(2)204 A fejezetet irányító szerv az Áht. 122/B. §-ában meghatározott adatszolgáltatást a 9/a. számú melléklet szerint teljesíti. Az adatszolgáltatás nyilvános adatait a Kincstár a honlapján közzéteszi, a nem nyilvános adatokhoz a támogatók számára – jogosultság igénylés útján – elérhetőséget biztosít.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak fennállása esetén a támogató értesíti a fejezetet irányító szerv vezetőjét, egyben javaslatot tesz a kedvezményezett érintett előirányzatok támogatási rendszeréből történő kizárására, vagy annak mellőzésére.

(4) A fejezetet irányító szerv vezetője – a jogszabály alapján alanyi jogon járó költségvetésből nyújtott támogatások kivételével – jogosult a támogatási rendszerében további szankciókat meghatározni, és a kedvezményezett kötelezettségeinek nem teljesítése esetén azokat érvényesíteni. A szankciók fajtáit és az alkalmazásuk elrendelése során érvényesítendő főbb szempontokat jogszabályban kell meghatározni.

121. § (1) Ha a 120. § (1) bekezdés a), c)–d), vagy f) ponjában meghatározott bármely körülmény bekövetkezik, a támogatott tevékenység összköltsége a tervezetthez képest csökken, a kedvezményezett adólevonási jogosultságában, illetve más adataiban, vagy a költségvetésből nyújtott támogatás egyéb – a pályázati felhívásban meghatározott, a támogatási igényben ismertetett, vagy a támogatói okiratban, támogatási szerződésben rögzített – feltételeiben változás következik be, a kedvezményezett a tudomására jutástól számított nyolc napon belül köteles azt írásban bejelenteni a támogatónak. A bejelentést követően a támogató a támogatói okiratban, támogatási szerződésben rögzített határidőn belül megteszi az általa nyilvántartott adatok megváltoztatására, a költségvetésből nyújtott támogatás feltételeinek módosítására, a támogatói okiratban vagy a támogatási szerződésben meghatározott esetekben annak visszavonására, az attól történő elállásra, annak módosítására, felmondására, továbbá a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszakövetelésére, illetve más szükséges eljárás lefolytatására irányuló intézkedéseket.

(2) Támogatói okirat alkalmazása esetén a költségvetésből nyújtott támogatás visszavonása külön okirat kiadásával és a kedvezményezett részére történő megküldésével történik. A támogatási szerződés felmondásáról, az attól történő elállásról a támogató írásban értesíti a kedvezményezettet.

(3) A támogatói okirat vagy a támogatási szerződés csak abban az esetben módosítható, ha a támogatott tevékenység az így módosított feltételekkel is támogatható lett volna. Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a módosítás – a vis maior helyzetek kivételével – nem irányulhat a támogatási döntésben meghatározott összegen felüli többlet költségvetésből nyújtott támogatás biztosítására.

(4) Amennyiben a támogatott tevékenység összköltsége csökken a tervezetthez képest, a költségvetésből nyújtott támogatás összegét az összköltség csökkenésének arányában csökkenteni kell, több forrás esetén az eredeti arányoknak megfelelően.

A költségvetésből nyújtott támogatások folyósítása

122. § (1)205 A Kincstár a köztartozások figyelemmel kísérése érdekében az e fejezet rendelkezései alapján bejelentett költségvetésből nyújtott támogatások kedvezményezettjeinek az Áht. 18/C. § (13) bekezdésében meghatározott adatait elektronikus úton megküldi az állami adóhatóság részére.

(2)206 Az állami adóhatóság az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás alapján tájékoztatja a Kincstárt, amennyiben a kedvezményezettnek az adatszolgáltatást megelőző hónap utolsó napjáig esedékessé vált és meg nem fizetett köztartozása, illetve behajthatatlanság miatt törölt köztartozása van, vagy azt megfizette, illetve arra fizetési könnyítést (halasztást, részletfizetést) kapott. A tájékoztatás elektronikusan, a Kincstár és az állami adóhatóság közötti megállapodásban rögzített időpontban és adatstruktúrában történik. A Kincstár a monitoringrendszer számára az e fejezet előírásai szerint bejelentett költségvetésből nyújtott támogatások esetén a 8. számú melléklet 5.2. pontjában megjelölt jogosultakat elektronikus úton tájékoztatja a vonatkozó köztartozási információkról.

(3)207 A költségvetésből nyújtott támogatás utalványozója, folyósítója, a XIX. Uniós fejlesztések fejezetből európai uniós forrásból finanszírozott költségvetésből nyújtott támogatások esetén a közreműködő szervezet, annak hiányában az irányító hatóság (a továbbiakban együtt: a támogatások folyósítója) közvetlenül fordulhat az állami adóhatósághoz a kedvezményezettek köztartozás-mentességének ellenőrzése céljából az (1) bekezdés alapján nem bejelentett előirányzatok esetében. A megkeresés elektronikus úton, az állami adóhatóság által meghatározott formában történik. Kötelező az állami adóhatóság – általa meghatározott formában történő – közvetlen megkeresése abban az esetben, ha – a Kincstár által az (1) bekezdés szerint teljesített bejelentés időigényét is figyelembe véve – az utalványozás tervezett időpontjáig a támogatás folyósítójánál rendelkezésre álló legutóbbi, a (2) bekezdés szerint fogadott adatszolgáltatás tartalmának kialakítása során a kedvezményezett köztartozás-mentessége még nem volt vizsgálható és a kedvezményezett nem szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.

(4)208

(5)209 Ha a köztartozás teljesítésére az állami adóhatóság határozatában új esedékességi határidőt állapít meg, az új időpontig a határozatban megjelölt összeget e rendelet alkalmazása során nem kell lejárt köztartozásként kezelni.

(6) A költségvetésből nyújtott támogatás utolsó folyósítási részletére vonatkozó adatszolgáltatást követően a támogatás folyósítójának értesítése alapján a Kincstár intézkedik a kedvezményezettnek az adóhatósági megfigyelési körből történő kivezetéséről.

123. §210 Az éves költségvetési törvény alapján a nem állami humánszolgáltatókat megillető normatív állami hozzájárulások és támogatások, kiegészítő támogatások esetében a 122. §-ban foglalt előírással szemben a kifizetéseknél a Kincstár az az adóhatóság adatszolgáltatása alapján ellenőrzi a köztartozásra vonatkozó információkat, és tartozás esetén a köztartozás összegét külön jogszabályban foglaltak szerint visszatartja.

124. § (1) A költségvetésből nyújtott támogatás igénybevétele mind utólagos elszámolás melletti előfinanszírozás, mind időszakos vagy záró beszámolót követő utófinanszírozás formájában történhet. A költségvetésből nyújtott támogatás módjára vonatkozó döntés meghozatala során figyelemmel kell lenni a költségvetésből nyújtott támogatás céljára, a támogatott tevékenység megvalósítási időszakának hosszára, a kedvezményezett önerejének mértékére.

(2) A költségvetésből nyújtott támogatás folyósítása egyösszegben vagy részletekben, időarányosan vagy teljesítésarányosan történhet.

(3) Előfinanszírozás esetén az egyösszegű kifizetésre a támogatott tevékenység megvalósítása során keletkező költségek felmerülése előtt kerül sor.

(4) Utófinanszírozás esetén az egyösszegű kifizetésre a záró beszámoló elfogadását követően kerülhet sor.

(5) Részletekben történő kifizetések esetén előfinanszírozásnál az adott időszakban időarányosan vagy teljesítésarányosan felmerülő költségeket a támogató megelőlegezi. A támogató a megelőlegezés feltételéül szabhatja, hogy a már lezárult finanszírozási időszakoknak a támogatói okiratban, támogatási szerződésben meghatározott köréről – az azokban meghatározott időpontokban – a kedvezményezett beszámolót készítsen. Utófinanszírozásnál a költségvetésből nyújtott támogatás részleteinek átutalására – az első finanszírozási időszak kivételével – a finanszírozási időszakot lezáró részbeszámoló elfogadását követően kerülhet sor, a támogatói okiratban vagy a támogatási szerződésben rögzített feltételek szerint.

(6) A költségvetésből nyújtott támogatások folyósítása

a) a kedvezményezett számlájára,

b) a kedvezményezett által megjelölt engedményes számlájára, vagy

c) a támogatói okiratban, támogatási szerződésben megjelölt személy által benyújtott, a támogatott tevékenységgel kapcsolatban felmerült beszerzéseket igazoló számlák összegének közvetlenül a szállító számlájára, vagy a szállító által megjelölt engedményes számlájára

történő kifizetéssel lehetséges. A c) pontban foglalt esetben a kifizetés feltétele, hogy a kedvezményezett a számla támogatáson felüli összege kifizetését igazolja.

(7) A költségvetésből nyújtott támogatás (6) bekezdés a) pontja szerinti folyósítása kincstári körbe tartozó költségvetési szerv kedvezményezett részére a 110. § (4) bekezdése szerinti módon történik.

(8) Támogatási előleg indokolt esetben nyújtható, ha ezt a támogatói okirat vagy a támogatási szerződés is tartalmazza. Az előleg folyósítására több részletben is sor kerülhet.

(9) Fel kell függeszteni a költségvetésből nyújtott támogatás folyósítását abban az esetben, ha azt e rendelet vagy más jogszabály előírja, illetve a támogatói okirat kiadását vagy a támogatási szerződés megkötését követően a kedvezményezett olyan nyilatkozatot tesz, vagy a támogatás folyósítója olyan körülményről szerez tudomást, amely a költségvetésből nyújtott támogatás visszavonását, a támogatási szerződés felmondását vagy az attól történő elállást teheti szükségessé. A felfüggesztésről és annak okáról a kedvezményezettet soron kívül tájékoztatni kell.

Beszámoltatás, a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszakövetelése

125. § (1) A kedvezményezettek – ideértve a költségvetési szerveket is – számára a támogatói okiratban, támogatási szerződésben a költségvetésből nyújtott támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról beszámolási kötelezettséget kell előírni. A kedvezményezett ennek alapján a költségvetésből nyújtott támogatás felhasználásáról – részletekben történő finanszírozás esetén ideértve az egyes finanszírozási szakaszok lezárásaként benyújtott beszámolást is – a támogatói okiratban vagy a támogatási szerződésben rögzített határidőig beszámolót készít.

(2) A költségvetésből nyújtott támogatás megfelelő felhasználásáról, illetve a megítélt költségvetésből nyújtott támogatás utófinanszírozás keretében történő kifizethetőségéről elsősorban a beszámoló útján kell meggyőződni. A beszámoló a támogatói okiratban, támogatási szerződésben előírt tartalommal és formában ismerteti a költségvetésből nyújtott támogatás felhasználásának, illetve a támogatott tevékenység megvalósításának szakmai vonatkozásait, tapasztalatait, elemzi a megvalósítás eredményességét, továbbá részletes pénzügyi elszámolást ad a költségvetésből nyújtott támogatás felhasználásáról.

(3) A kedvezményezett kizárólag a támogatói okiratban, támogatási szerződésben meghatározott időtartam alatt felmerült, és a támogatott tevékenység megvalósításához kapcsolódó költségeket számolhatja el a beszámolóban.

(4) A támogatási igény jogosultságát és a költségvetésből nyújtott támogatás felhasználását a külön jogszabályokban, a pályázati felhívásban, illetve a támogatói okiratban, támogatási szerződésben meghatározott szervek ellenőrizhetik. A kedvezményezett köteles minden, az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítást és egyéb segítséget megadni. Az ellenőrzések lefolytatására a támogatási döntés meghozatalát, a támogatói okirat kiadását vagy a támogatási szerződés megkötését megelőzően, a költségvetésből nyújtott támogatás igénybevétele alatt, a támogatott tevékenység befejezésekor, illetve lezárásakor, valamint a lezárást követően kerülhet sor.

(5) A beszámoló, részbeszámoló, az előleg elszámolásáról szóló beszámoló elfogadásáról, továbbá az esetleg jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésének kötelezettségéről a támogató a támogatói okiratban, támogatási szerződésben meghatározott határidőn belül írásban értesíti a kedvezményezettet.

126. § (1) Abban az esetben, ha a támogatói okiratban vagy a támogatási szerződésben a kedvezményezett részelszámolási kötelezettségét is előírták, annak elmulasztása, illetve nem megfelelő teljesítése esetén a támogatás folyósítója a további költségvetésből nyújtott támogatás folyósítását felfüggeszti, amíg a kedvezményezett a kötelezettségének nem tesz eleget.

(2) A részbeszámoló, illetve a záró beszámoló határidejének elmulasztása, illetve nem megfelelő teljesítése esetén a támogató írásban, határidő tűzésével felszólítja a kedvezményezettet a kötelezettsége teljesítésére.

127. § (1) Ha a támogató a támogatói okirattal biztosított költségvetésből nyújtott támogatást visszamenőleges hatállyal visszavonja, vagy a támogatási szerződéstől bármelyik fél eláll, a kedvezményezett az addig folyósított költségvetésből nyújtott támogatás összegét a Ptk. szerinti kamattal növelt mértékben köteles visszafizetni. A kamatszámítás kezdő időpontja a költségvetésből nyújtott támogatás folyósításának napja, utolsó napja a visszafizetési kötelezettség teljesítésének napja.

(2) Ha a támogató a támogatói okirattal biztosított költségvetésből nyújtott támogatást a jövőre nézve visszavonja, vagy a kedvezményezett a támogatási szerződést felmondja, illetve a felek azt módosítják, a kedvezményezett az addig folyósított költségvetésből nyújtott támogatásból a jogosulatlanul igénybe vett támogatás összegét a Ptk. szerinti kamattal növelt mértékben köteles visszafizetni. A kamatszámítás kezdő időpontja a költségvetésből nyújtott támogatás jogosulatlan felhasználásának kezdő napja, utolsó napja a visszafizetési kötelezettség teljesítésének napja.

(3) A támogató a támogatói okirat visszavonása vagy a támogatási szerződés módosítása, felmondása vagy az attól történő elállás nélkül is elrendelheti a költségvetésből nyújtott támogatás részleges – a jogszabálysértéssel, illetve a nem rendeltetésszerű vagy szerződésellenes felhasználással arányos mértékű – visszafizetését. Ilyen esetben a kedvezményezett a jogosulatlanul igénybe vett támogatás összegét a (2) bekezdés szerint köteles visszafizetni.

(4) Ha a visszafizetési kötelezettség a támogató adminisztratív hibája miatt keletkezett, a támogatás visszafizetése a megállapított fizetési határidőig kamatmentes.

(5) A visszafizetési kötelezettségről a támogató a támogatói okirat visszavonásáról szóló döntésben, a támogatási szerződés felek általi módosítása során, a támogatási szerződés felmondásáról vagy az attól történő elállásról küldött értesítésben, vagy külön fizetési felszólításban értesíti a kedvezményezettet. A visszafizetési kötelezettséget annak az előirányzatnak a javára kell teljesíteni, amelyből a támogatás folyósítása történt, azt tárgyévben teljesített kötelezettség esetén kiadáscsökkentő, tárgyéven túl teljesített kötelezettség esetén bevételnövelő tételként kell nyilvántartani.

(6) Több előirányzatból együttesen nyújtott támogatás esetén a visszafizetési kötelezettséggel terhelt támogatást és a kamatot, késedelmi kamatot a folyósított támogatások arányában kell megosztani.

(7) A visszafizetési kötelezettség a támogató döntése alapján részletekben is teljesíthető, azonban ennek időtartama nem haladhatja meg a harminchat hónapot. A visszafizetés ütemezését külön megállapodásban kell rögzíteni.

(8) Ha a kedvezményezett a visszafizetési kötelezettség teljesítésével késedelembe esik, a késedelme után a Ptk. szerinti késedelmi kamatot kell érvényesíteni.

(9) A visszafizetési kötelezettség érvényesítése a 119. § (1)–(2) bekezdésében foglaltak szerint kikötött biztosíték érvényesítésével történik, amennyiben az (5) bekezdés szerint megküldött értesítésben foglalt határidőn belül a kedvezményezett nem teljesíti fizetési kötelezettségét és a visszafizetési kötelezettség részletfizetés formájában történő engedélyezésére sem került sor.

(10) Kincstári körbe tartozó költségvetési szervek esetén az előirányzat-átcsoportosítással kapott és jogosulatlanul igénybe vett támogatást a költségvetési szervtől vissza kell rendezni a 111. § (6) bekezdés b) pontja szerint. Az előirányzat-átcsoportosítás nélkül kapott és jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetése a támogató által megjelölt számlára történik. Mindkét esetben az (1)–(3) és (8) bekezdés szerinti kamatfizetési kötelezettséget nem kell érvényesíteni.

(11)211 A támogatási előleg visszafizetése esetén a kedvezményezett az előleget a folyósítás napjától számított Ptk. szerinti kamattal növelt mértékben köteles visszafizetni. Ha a visszafizetéssel késedelembe esik, a késedelme után a Ptk. szerinti kamatot is érvényesíteni kell.

A költségvetésből nyújtott támogatással létrehozott vagyon

128. § (1) Ha a támogatott tevékenység beruházás, a beruházással létrehozott vagyon – amennyiben az a kedvezményezett tulajdonába, illetve vagyonkezelésébe kerül – a költségvetésből nyújtott támogatás igénybevételére vonatkozó jogszabályban, a támogatói okiratban vagy a támogatási szerződésben meghatározott időpontig csak a támogató előzetes jóváhagyásával és a foglalkoztatási, illetve a szolgáltatási és az egyéb kötelezettségek átvállalásával, átruházásával idegeníthető el, adható bérbe vagy más használatába, illetve terhelhető meg. A támogató a jóváhagyás feltételeként kikötheti, hogy a kötelezettségek átvállalásának biztosítása érdekében a beruházással létrehozott vagyon elidegenítése esetén az új tulajdonos a kedvezményezett helyébe – részleges elidegenítés esetén a kedvezményezett mellé –, bérbe vagy más módon történő használatba adás esetén – e jogviszony fennállásának idejére – a kedvezményezett mellé a támogatási szerződésbe lépjen be, vagy a kötelezettségek átvállalásáról egyoldalú nyilatkozatot tegyen.

(2) A támogató előzetes jóváhagyásával a szolgáltatási és az egyéb kötelezettségek átvállalása nélkül is lehetséges az idő előtt elhasználódott vagy elavult vagyontárgyak pótlással együtt járó teljes vagy részleges elidegenítése vagy selejtezése.

Általános forgalmi adóval kapcsolatos teendők

129. § (1) Ha a támogatott tevékenység után általános forgalmi adó fizetési kötelezettség keletkezik, a költségvetésből nyújtott támogatás összegének fedezetet kell biztosítania a támogatott tevékenység rendeltetésszerű elvégzése során a kedvezményezettre áthárított, vagy az általa fizetendő általános forgalmi adó teljes összegére nézve, kivéve, ha a kedvezményezett

a) az előzetesen felszámított, vagy a termék beszerzése, a szolgáltatás igénybevétele után általa fizetendő általános forgalmi adó levonására jogosult, vagy

b) – amennyiben a támogatott tevékenység valamely áru, vagy szolgáltatás további felhasználásával, értékesítésével jár – a kedvezményezett az adóterhet áthárította.

(2) A kedvezményezett a támogatott tevékenységgel kapcsolatban nyilatkozik az (1) bekezdésben foglalt feltételekről.

(3) Amennyiben a kedvezményezett a jogállása változása miatt, vagy más okból a (2) bekezdés szerinti nyilatkozata ellenére a költségvetésből nyújtott támogatás felhasználása során

a) a fizetendő adójából rá áthárított, vagy az általa megállapított adót levonta, vagy

b) a keletkező adóterhet másra áthárította,

a levonásba helyezett, illetve áthárított és a támogató által is támogatott általános forgalmi adó összegének megfelelő költségvetésből nyújtott támogatást köteles a jogosulatlanul igénybe vett támogatásokra vonatkozó szabályok szerint visszatéríteni.

Az értesítések és a határidők számításának szabályai

130. § (1) Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a nem közigazgatási hatósági határozattal biztosított költségvetésből nyújtott támogatások során a támogató által a támogatás igénylőjének és a kedvezményezettnek e fejezet rendelkezései alapján megküldött értesítéseire, felszólításaira (e § alkalmazásában a továbbiakban: értesítés), továbbá a támogató és a kedvezményezett egymás irányába történő nyilatkozataik megtételére rendelkezésre álló határidők számítására a (2)–(10) bekezdésben foglalt szabályokat kell alkalmazni.

(2) Postai úton történő kézbesítés esetén az értesítést hivatalos iratként kell feladni és kézbesíteni.

(3) Ha a postai úton történő kézbesítés azért hiúsul meg, mert a címzett vagy meghatalmazottja úgy nyilatkozik, hogy a küldeményt nem veszi át, az értesítést a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni.

(4) Ha a küldemény „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza, az értesítést – az ellenkező bizonyításig – a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.

(5) A határidőbe nem számít bele a közlés, kézbesítés napja.

(6) A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva megfelel a kezdőnapnak, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján.

(7) Ha a naptári napokban megállapított határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le.

(8) A postai úton küldött nyilatkozat esetén a postára adás, elektronikus úton előterjesztett nyilatkozat esetén az elküldés napját kell a nyilatkozat megtételének napjaként tekinteni. Az ezzel kapcsolatos válasz megtételére rendelkezésre álló határidő ilyen esetben a postai úton küldött nyilatkozat esetén azon a napon kezdődik, amely napon azt a részére kézbesítettnek kell tekinteni. Elektronikus úton előterjesztett nyilatkozat esetén a válaszra rendelkezésre álló határidő a következő munkanapon kezdődik.

(9) A határidő elmulasztása vagy a késedelem jogkövetkezményei a határidő utolsó napjának elteltével állnak be.

(10) A határidőt kétség esetén megtartottnak kell tekinteni.

A kifogás

131. § (1)212 Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a nem közigazgatási hatósági határozattal államháztartáson kívüli kedvezményezetteknek biztosított költségvetésből nyújtott támogatások esetén a támogatás igénylője vagy a kedvezményezett a fejezetet irányító szerv vezetőjénél kifogást nyújthat be, ha a pályázati eljárásra, a támogatási igény befogadására, a támogatási döntés meghozatalára, a támogatói okiratok kiadására vagy a támogatási szerződések megkötésére, a költségvetésből nyújtott támogatás folyósítására, visszakövetelésére vonatkozó eljárás jogszabálysértő. A kifogás benyújtásával, elbírálásával kapcsolatos eljárási szabályokat az Áht. 100/J. § (2) bekezdése alapján kiadott jogszabályban, jogalkotási jog hiányában nyilvános szabályzatban kell meghatározni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetésből nyújtott támogatásokkal kapcsolatos jogorvoslat lehetőségére (panasz vagy kifogás benyújtására), illetve annak elbírálási rendjére a külön jogszabályokban foglaltakat kell alkalmazni.

A PÁLYÁZATI ÚTON NYÚJTOTT TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

A pályázat felhívás és a pályázat tartalmi követelményei

132. § (1) A pályázati felhívást a támogató az internetes honlapján, a jogszabály által előírt, továbbá az általa szükségesnek tartott egyéb helyen teszi közzé. A pályázati felhívás megjelentetésének feltétele a támogatási konstrukciók bejelentése a 138. § (2) bekezdésében foglaltak szerint.

(2) A pályázati felhívás tartalmazza legalább

a) a pályázat címét és célját,

b) a támogató megnevezését,

c) a pályázat nyílt vagy meghívásos jellegét,

d) a pályázat benyújtására jogosult, illetve – szükség szerint – a pályázatból kizárt természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek meghatározását,

e) a pályázat tartalmi és formai követelményeit, a benyújtandó pályázatok példányszámát,

f) a támogató rendelkezésére álló forrás megnevezését és összegét,

g) a költségvetésből nyújtott támogatásból elszámolható és el nem számolható költségek körét,

h) szükség szerint az elnyerhető költségvetésből nyújtott támogatás mértékének alsó és felső határát, valamint a támogatási intenzitást,

i) a finanszírozás módját (előfinanszírozás, utófinanszírozás, több részletben történő folyósítás; visszatérítendő vagy nem visszatérítendő),

j) a megkívánt saját forrás mértékét,

k) a pályázat benyújtásának határidejét, helyét és módját, az esetleges pályázati díj összegét és megfizetésének módját,

l) a pályázattal kapcsolatos hiánypótlás lehetőségét és feltételeit,

m) a támogatási döntés elleni jogorvoslati lehetőséget, határidejét és benyújtásának módját,

n) a pályázatok elbírálásának határidejét és főbb szempontjait, a pályázat eredményéről történő értesítés módját és határidejét, valamint a döntés közzétételének helyét,

o) a költségvetésből nyújtott támogatás felhasználására vonatkozó feltételeket, ideértve a kiadandó támogatói okirat vagy a kedvezményezettel megkötésre kerülő támogatási szerződés feltételeit, a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésének elvárt biztosítékait, valamint az esetleges közbeszerzési eljárás lefolytatására irányuló kötelezettségre történő utalást is,

p) tájékoztatást arra nézve, hogy a pályázók hol kaphatnak felvilágosítást a pályázattal kapcsolatban,

q) a pályázati dokumentáció elkészítése során kötelező használatra előírt űrlapok, dokumentumok mintáit, és

r) a támogató által szükségesnek tartott egyéb információkat.

(3) A pályázati felhívásban a pályázat benyújtásának határidejét úgy kell meghatározni, hogy arra a pályázati felhívás közzétételétől számítva legalább harminc nap álljon rendelkezésre. Jogszabály ennél hosszabb határidőt is meghatározhat.

(4) A pályázati felhívásban a jogszabály által nem rendezett kérdésekről is lehet rendelkezni. A pályázati felhívás és a megkötött támogatási szerződés ellentmondása esetén a támogatási szerződés rendelkezései irányadóak. Támogatói okirattal biztosított költségvetésből nyújtott támogatás esetén a kiadott támogatói okirat a pályázati felhívásban és a kedvezményezett előzetes nyilatkozataiban foglaltaktól nem térhet el.

133. § (1) A pályázó által benyújtott pályázatnak – szükség szerint a pályázati felhívásban közölt formában elkészítve – tartalmaznia kell

a) a pályázó azonosító adatait, így különösen cégnevét (nevét), székhelyét (címét),

b) a pályázó – külföldi pályázó esetén a magyarországi – adószámát (adóazonosító jelét),

c) szükség szerint a pályázó képviselőjének és kapcsolattartójának nevét,

d) a pályázó elérhetőségének megjelölését,

e) a költségvetésből nyújtott támogatásból megvalósítani tervezett tevékenységek, feladatok, beszerzések részletes ismertetését, azok tervezett szakmai hatásait, összefüggéseit a pályázati felhívásban megjelölt pályázati céllal, valamint az ezekhez kapcsolódó részletes költségtervet, szükség szerint költség-haszon elemzést, illetve megvalósíthatósági tanulmányt,

f) a támogatott tevékenységhez igényelt költségvetésből nyújtott támogatás általános forgalmi adót is tartalmazó összegét és a levonható, visszaigényelhető általános forgalmi adó összegét,

g) a megvalósítás és a finanszírozás tervezett időbeni ütemezését,

h) a rendelkezésre álló saját és egyéb forrás összegét, ezen belül

ha) a központi és a fejezeti kezelésű előirányzatokból, alapokból, illetve jogszabály alapján igényelt, kapott egyéb támogatásokból, valamint az államközi szerződés alapján külföldi segélyekből kapott támogatások összegét,

hb) az Országgyűlés, a Kormány, a miniszter, illetve költségvetési szerv által alapított és támogatott alapítványtól, közalapítványtól, köztestülettől, nonprofit vagy más gazdasági társaságtól a pályázatban szereplő programhoz, projekthez igényelt, illetve kapott hozzájárulás összegét és formáját, szervezetenként felsorolva,

i) a pályázati felhívásban előírt egyéb adatokat.

(2)213 Pályázati úton biztosított költségvetésből nyújtott támogatás esetén a benyújtott pályázathoz csatolni kell a 113. § (2) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozatot. Ezen felül a támogató előírhatja, hogy a 113. § (2)–(3) bekezdése szerinti további nyilatkozatok, illetve dokumentumok benyújtásától teszi függővé a pályázat befogadását. Ilyen esetben a támogatói okirat kiadásához vagy a támogatási szerződés megkötéséhez nem szükséges azok ismételt benyújtása, amennyiben a nyilatkozat tartalma a befogadást követően további vizsgálatot nem igényel. A pályázó a 113. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozatait – a c) pont szerinti nyilatkozat kivételével – feltételesen, a pályázaton történő nyertességétől függően is megteheti.

A pályázatok elbírálása

134. § (1) Ha a pályázó által benyújtott pályázat nem felel meg a pályázati felhívásban meghatározott formai követelményeknek, és a pályázati felhívás lehetőséget nyújt a hiánypótlásra, megfelelő határidő kitűzésével – a hibák, hiányosságok egyidejű megjelölése mellett – fel kell szólítani a pályázót pályázatának kijavítására.

(2) Ha a pályázó a hiánypótlást hibásan, hiányosan nyújtja be, illetve a hiányosságokat nem pótolja a megadott határidőn belül, vagy a pályázati felhívás nem ad lehetőséget hiánypótlásra, a hibás, hiányos pályázat további vizsgálat nélkül elutasítható.

135. § (1) A támogatási döntés előkészítését írásban dokumentálni kell. Ebben rögzíteni szükséges az elbírálás során tett észrevételeket, a pályázatok értékelését, és a véleményezésre jogosultak javaslatait a támogató részére.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt javaslatról a támogató a pályázati felhívásban rögzített határidőn belül dönt.

(3) A pályázatok elbírálásáról emlékeztetőt, a pályázat nyerteseiről a támogató által aláírt döntési listát kell készíteni. Az emlékeztető a pályázat elbírálásában részt vevő személyek által a benyújtott pályázattal kapcsolatban tett főbb hozzászólásokat, valamint a pályázat támogathatóságára vonatkozó javaslatait – a javaslatok indokaival együtt – rögzíti. A döntési lista tartalmazza a nyertes pályázók adatait, az elnyert költségvetésből nyújtott támogatás összegét és az ebből tárgyévben kifizetni tervezett összeget. A döntési lista e rendelet alkalmazásában kötelezettségvállalásnak minősül. A döntési lista alapján kiadott támogatói okiratok vagy megkötött támogatási szerződések a támogatási döntés végrehajtásának tekintendők, önmagukban nem jelentenek új kötelezettségvállalást.

(4) A pályázók az emlékeztető pályázatukra vonatkozó részét megtekinthetik.

136. § (1) Abban az esetben, ha

a) a kedvezményezett a támogatási szerződés megkötésétől visszalép,

b) a támogatási döntés érvényét veszti, a támogató a támogatói okiratot visszavonja, vagy

c) a felek a támogatási szerződést egyoldalúan vagy közös megegyezéssel felbontják, megszüntetik,

a támogató a felszabaduló támogatási keret összegéig a szakmailag megfelelő, de támogatást el nem nyert pályázók rangsorában a következő helyen álló pályázók részére lehetővé teheti a költségvetésből nyújtott támogatás igénybevételét.

(2) Ha a pályázók az (1) bekezdés szerinti eljárás során felkínált lehetőséggel élni kívánnak, a 135. § (3) bekezdése szerinti döntési listát az újonnan belépett kedvezményezettek tekintetében módosítani kell. A költségvetésből nyújtott támogatás biztosítására irányuló eljárás lefolytatása a továbbiakban az általános szabályok szerint történik.

AZONOS TÁMOGATÁSI CÉLT SZOLGÁLÓ ELőIRÁNYZATOK FELHASZNÁLÁSÁNAK SZABÁLYAI

Az azonos célú előirányzatok felhasználásának általános szabályai

137. § A Nemzeti Kulturális Alap előirányzataira jelen cím rendelkezéseit nem kell alkalmazni. A Nemzeti Kulturális Alap előirányzatait legkésőbb a tárgyév február 15-éig egyeztetni kell az Egyházi kulturális örökség értékeinek rekonstrukciója előirányzat kezelőjével a párhuzamosságok és az indokolatlan állami finanszírozások elkerülése céljából. Az egyeztetés megtörténtéről jegyzőkönyv készül. Az érintett felek a pályázati felhívásokat, a pályázatok elbírásáról készített emlékeztetőket, továbbá a döntési listákat kölcsönösen megküldik egymásnak.

138. § (1) A fejezetet irányító szerv, az alappal való rendelkezésre jogosult miniszter, illetve az azonos célú előirányzat kezelője az éves költségvetési tervezés keretében

a) javaslatot készít az azonos célú előirányzatok célrendszerének, rendeltetésének meghatározására, támogatási célú felhasználásának mértékére, a költségvetésből nyújtott támogatások arányára, továbbá kidolgozza annak az azonos célú előirányzatnak a kezelésével megbízott szerv feladatai végrehajtásához szükséges szabályokat, amelyhez a támogatás igénylője a (8) bekezdés szerint az összes pályázatát benyújtotta,

b) kidolgozza az azonos célú előirányzatok összehangolt felhasználásának módját, eljárásrendjét, elkészíti a támogatási konstrukciók tervezetét, ennek során alkalmazza a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendeletben, illetve a 4/2009. (I. 10.) Korm. rendeletben meghatározott eljárási rendet, és ezekhez – a (11) bekezdésben, valamint az állami támogatásokra vonatkozó közösségi vívmányokban foglaltakra is figyelemmel – a támogatási konstrukción belül külön szabályokat rendel vagy külön támogatási konstrukció tervezeteket készít; a Római Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatások esetében a külön jogszabályban meghatározott eljárásrendet veszi figyelembe.

(2) Az azonos célú előirányzat kezelője az állami költségvetés elfogadását követően és a támogatási konstrukció megjelentetését megelőzően köteles megküldeni a Kincstár részére

a) papír alapon az azonos célú előirányzatok célrendszerének, rendeltetésének meghatározására, pályázatos támogatási célú felhasználásának tárgyévi keretösszegére, mértékére, a kedvezményezetteknek biztosítható költségvetésből nyújtott támogatás arányára vonatkozó javaslatot a 8. számú melléklet szerinti adatlapon,

b) elektronikus úton a támogatási konstrukciók tervezetének teljes körű dokumentációját,

c)214 elektronikus úton a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet által előírt esetekben a nemzeti fejlesztési miniszter jóváhagyó véleményét – az agrár- és vidékfejlesztési költségvetésből nyújtott támogatások esetében a 4/2009. (I. 10.) Korm. rendelet alapján történő jóváhagyást –, vagy az azonos célú előirányzat kezelőjének jogszabályi hivatkozással alátámasztott nyilatkozatát arról, hogy az adott támogatási konstrukció mentesül a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet vagy a 4/2009. (I. 10.) Korm. rendelet által előírt eljárási kötelezettség alól.

(3)215 A támogatási konstrukció tervezetét a Kincstár az általa működtetett monitoring rendszerben rögzíti és az e rendeletben meghatározott adatgyűjtésre vonatkozó megfelelőségét vizsgálja, amelyre vonatkozóan egyetértési joggal rendelkezik. Egyetértése, a nemzeti fejlesztési miniszter jóváhagyó állásfoglalása, illetve pályázati felhívások esetében a jóváhagyó véleménye, vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozata esetén a Kincstár regisztrálja a támogatási konstrukció adatait a monitoring rendszerben. A Kincstárnak a beérkezést követő tíz munkanapon – a helyi önkormányzatok fejlesztési feladatainak támogatására, helyi önkormányzatok vis maior támogatására, illetve a terület- és régiófejlesztési célelőirányzat terhére kiírt pályázati felhívások esetében öt munkanapon – belül kell nyilatkoznia.

(4) A Kincstár az általa működtetett monitoring rendszerben nyilvántartja az e fejezet alapján bejelentett csekély összegű támogatásokat kedvezményezettenként. A nyilvántartás az Art. 54. §-ának (10) bekezdésén és e rendelet előírásainak megfelelően a 9. számú melléklet szerint megküldött bejelentéseken alapul.

(5) Az azonos célú előirányzat kezelőjének – az érintett kapcsolódó azonos célú előirányzatok kezelőivel egyeztetve – biztosítania kell, hogy azok felhasználásának törvény vagy e rendelet általános előírásain és tartalmi követelményein alapuló részletes szabályozása, a pályázati felhívások tartalma és közzététele összehangoltan történjék.

(6) A pályázati felhívásokat – a területfejlesztési tanácsok véleményének kikérésével – lehetőség szerint egyidejűleg és évente, a tárgyév február 28-áig közzé kell tenni.

(7) A területfejlesztési tanácsok a rendelkezési jogkörükbe utalt azonos célú előirányzatok felhasználásával összefüggő pályázati felhívásokat kötelesek összehangolni a kapcsolódó azonos célú előirányzatok terhére meghirdetett egyéb pályázati felhívásokkal.

(8) Több azonos célú előirányzat együttes támogatására azonos évben benyújtott támogatási igény esetén az egyes azonos célú előirányzatok szabályozásának megfelelően elkészített támogatási igényeket – a szükséges példányszámban – egyidejűleg és kizárólag azon azonos célú előirányzat kezelőjéhez kell benyújtani, amelytől a legmagasabb összegű támogatást kérik. Több azonos összegű támogatási igény esetén az ezekkel érintett azonos célú előirányzatok bármelyik kezelőjéhez benyújtható a támogatási igény. A támogatási igénynek az abban megjelölt azonos célú előirányzatok kezelői részére történő haladéktalan megküldéséért annak az azonos célú előirányzatnak a kezelője felelős, amelynek terhére az igénylést benyújtották.

(9) A (8) bekezdésben foglalt szabályokat a címzett és céltámogatások vonatkozásában külön jogszabály rendelkezései szerint kell alkalmazni.

(10) Több azonos célú előirányzatra benyújtott támogatási igény esetén az egyes támogatási igények tekintetében a támogatási döntéseket az érintett azonos célú előirányzatok kezelői közösen, illetve külön-külön – az adott azonos célú előirányzat felhasználására vonatkozó szabályok szerint – is meghozhatják. Ez utóbbi esetben kötelesek egymást tájékoztatni a meghozott döntésekről.

(11) Több azonos célú előirányzatra benyújtott támogatási igény esetén az azonos célú előirányzatok kezelői külön-külön adnak ki támogatói okiratot vagy kötnek támogatási szerződést a kedvezményezettel, de egymással összehangoltan ellenőrzik a támogatott tevékenység megvalósulását és a költségvetésből nyújtott támogatások felhasználását, továbbá az ellenőrzések során tapasztalt szabálytalanságokról egymást tájékoztatják.

139. § (1) Az azonos célú előirányzatok fejlesztési támogatási célú felhasználása során – amely azonos célú előirányzatok tekintetében ez célszerűen megvalósítható – az összehangolást közös pályázati rendszerek működtetésével is biztosítani kell. A jelentősebb vállalati beruházásokhoz költségvetésből nyújtott támogatás elsősorban közösen meghirdetett és finanszírozott pályázati rendszerben nyújtható.

(2) Az azonos célú előirányzatokból a következő évben költségvetésből nyújtott támogatásban részesíteni kívánt kutatási és műszaki fejlesztési tárgyú célokról, illetve a folyamatban levő kutatási és műszaki fejlesztési célú feladatokról az ilyen programokat finanszírozó, illetve támogató azonos célú előirányzatok kezelői a tárgyév november 30-áig írásban tájékoztatják egymást. Amennyiben a tájékoztatás alapján azonos feladatot, célt kettő vagy több azonos célú előirányzat kezelője is támogatni tervez, az érintetteknek külön egyeztetést kell tartaniuk. Az egyes kutatási és műszaki fejlesztési programok, projektek új, induló támogatását a vonatkozó jogszabályokban foglaltak mellett a kutatási és műszaki fejlesztési programokat finanszírozó, illetve támogató azonos célú előirányzatok kezelőinek témaegyeztetések formájában kell összehangolniuk.

(3) Azonos célra eltérő feltételekkel több pályázati felhívás nem jelentethető meg.

140. § (1) Az európai uniós források felhasználása során – a technikai segítségnyújtás, a Végrehajtási Operatív Program, a nagyprojektek és a kiemelt projekt eljárásrend kivételével – költségvetésből nyújtott támogatás pályázati úton vagy jogszabályi felhívás alapján adható.

(2) Ugyanazon támogatott tevékenységhez költségvetésből nyújtott támogatás egy azonos célú előirányzatból csak egy alkalommal ítélhető meg, ha kormányrendelet ettől eltérően nem rendelkezik. A 138. § (1) bekezdése szerint kiadott szabályozás rendkívüli méltánylást érdemlő, a támogatói okirat kiadását vagy a támogatási szerződés megkötést követően kialakuló, korábban előre nem látható ok miatt bekövetkező esetekre ettől eltérő szabályokat állapíthat meg.

(3) Amennyiben a támogatás igénylője több azonos célú előirányzatot is megjelöl a költségvetésből nyújtott támogatás igénylésekor, valamennyi megjelölt forrásra nézve megkövetelt feltételnek eleget kell tennie.

(4) A terület- és vidékfejlesztési szempontból kedvezményezett térségekben megvalósított támogatott tevékenységek esetén az érintett azonos célú előirányzatok felhasználási szabályai szerint megkövetelt legkisebb saját forrást kell biztosítani.

(5) A döntéshozatal eljárási rendjét és gyakoriságát jogszabályban kell meghatározni.

(6) Az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetésből nyújtott támogatások esetén a támogatói okirat kiadásának vagy a támogatási szerződés megkötésének feltételeként a 114. § (1) bekezdés c)–h) pontjában foglalt feltételek teljesülését kell csak vizsgálni.

(7)–(8)216

140/A. §217 (1) Nem nyújthat be pályázatot az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap és a Kohéziós Alap forrására az a helyi önkormányzat – ideértve a helyi önkormányzat részvételével működő települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulását, helyi önkormányzatok társulását, valamint a 2007–2013 időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályairól szóló rendeletben foglaltak szerint létrehozott konzorciumot is –, amely a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló 2004. évi XXX. törvény X. melléklet 8. Környezetvédelem címszó alatt előírt határidőig a szennyvízkezeléssel kapcsolatban a 91/271 EGK irányelv 3, 4. és 13. cikkét, az ivóvízkezeléssel kapcsolatban a 98/83/EK irányelvet, valamint a hulladékkezeléssel kapcsolatban 2006/12/EK irányelven és 94/62/EK irányelvet átültető jogszabályban előírt kötelezettségeket 2011. január 1-jéig nem teljesítette, a teljesítésre irányuló beruházások nincsenek folyamatban, vagy a teljesítés érdekében nem nyújtott be pályázatot.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a helyi önkormányzat vagy a részvételével működő többcélú kistérségi társulás, helyi önkormányzatok társulása, valamint a 2007–2013 időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályairól szóló rendeletben foglaltak szerint létrehozott konzorcium 2011. január 1-jét követően

a) jogszabály által előírt kötelező feladat teljesítése érdekében nyújt be pályázatot,

b) az (1) bekezdésben foglalt kötelezettsége teljesítése érdekében nyújt be pályázatot, vagy

c) az a) és b) pontokon kívüli okból nyújt be pályázatot, de van olyan b) pont szerinti pályázata, amelynek tekintetében

ca) egyfordulós pályáztatás már érvényes támogatási döntés született, vagy

cb) kétfordulós pályáztatás esetén a projektkoncepciót már elfogadták.

(3) A (2) bekezdés cb) pontja szerinti esetben, ha a részletes projektjavaslat a derogáció teljesítésére vonatkozó pályázati útmutatóban rögzített határidőig nem kerül benyújtásra, az (1) bekezdésben foglalt tilalmat ismételten alkalmazni kell. A projektkoncepció elfogadása és a részletes projektjavaslat benyújtására rendelkezésre álló határidő között megítélt, az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból, valamint a Kohéziós Alapból folyósítandó költségvetésből nyújtott támogatások – a (2) bekezdés a) és b) pontjában foglalt kivétellel – felfüggesztésre kerülnek az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségek teljesítése érdekében készített pályázat ismételt benyújtásáig.

A fejlesztési célú költségvetésből nyújtott támogatásokra vonatkozó további szabályok

141. § (1) Az azonos célú előirányzatokból fejlesztési célú költségvetésből nyújtott támogatás kizárólag pályázati úton nyújtható. Ettől eltérni azon kedvezményezettek esetében lehet, amelyek számára

a) jogszabály címzetten vagy alanyi jogon állapít meg azonos célú előirányzatból fejlesztési célú költségvetésből nyújtott támogatást, vagy

b) a Kormány vagy a területfejlesztési tanács a rendelkezésre bocsátott keretből egyedi döntéssel ítél meg költségvetésből nyújtott támogatást,

c) a 140. § (1) bekezdésében foglalt szabály alapján pályázat nélkül biztosítható költségvetésből nyújtott támogatás.

(2) A jelentősebb vállalati beruházások esetében

a) a támogatási igény elbírálására – amennyiben a támogatási igény befogadásra került – az annak benyújtásától számított negyvenöt nap áll rendelkezésre, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik,

b) támogatási igény kizárólag a külön jogszabályban meghatározott szervezetnél nyújtható be, amely azt haladéktalanul továbbítja a támogatónak vagy a pályázati döntések előkészítésére jogosult szervnek, testületnek, és

c) a támogató a támogatási döntésről a döntéstől számított öt munkanapon belül tájékoztatja a b) pontban megjelölt szervezetet, amely arról haladéktalanul értesíti a pályázót.

(3) A több település összefogásával, társulásával (e cím alkalmazásában a továbbiakban: társulás) megvalósuló fejlesztések az elbírálás szempontjából elsőbbséget élveznek, amennyiben a társulás létrejöttének célja megegyezik a pályázati céllal.

(4) A támogatási igény benyújtása előtt – az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve Kohéziós Alapjából finanszírozandó támogatott tevékenységek esetében az operatív programnak az Európai Bizottság általi befogadását megelőzően – megkezdett beruházáshoz, fejlesztéshez költségvetésből nyújtott támogatás nem adható, kivéve a címzett és céltámogatásban részesített fejlesztések esetén a helyi önkormányzatok fejlesztési feladatainak támogatását, helyi önkormányzatok vis maior támogatását. Ez utóbbi esetben költségvetésből nyújtott támogatás a beruházás pénzügyileg nem teljesített, hátralévő műszaki tartalmának költségéhez adható.

(5) A beruházás megkezdése időpontjának – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a beruházással összefüggő első kivitelezői szerződés megkötésének időpontját vagy a beruházással összefüggésben felmerült első eszközbeszerzés megrendelésére vonatkozó visszaigazolás megérkezésének dátumát kell tekinteni.

(6) Az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve Kohéziós Alapjából finanszírozott támogatott tevékenységek esetében – a Kormány egyedi döntése alapján – már megkezdett beruházáshoz is nyújtható költségvetésből nyújtott támogatás, ha jogszabály vagy közösségi jogi aktus ettől eltérően nem rendelkezik.

(7) Az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve Kohéziós Alapjából finanszírozott támogatott tevékenységek esetében, ha a kedvezményezett költségvetési szerv, helyi önkormányzat, helyi vagy országos kisebbségi önkormányzat, helyi önkormányzatok jogi személyiségű társulása, többcélú kistérségi társulás, vagy területfejlesztési tanács, az operatív programnak az Európai Bizottság általi befogadását megelőzően már támogatási döntéssel rendelkező beruházáshoz is nyújtható költségvetésből nyújtott támogatás, ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik.

A fejlesztési célú költségvetésből nyújtott támogatások igénylésére benyújtott pályázatok követelményei

142. § (1) A fejlesztési célú költségvetésből nyújtott támogatások esetében a 113. § (2)–(3) bekezdésében meghatározottakon kívül szükséges a pályázathoz csatolni

a) az egymilliárd forintot meghaladó értékű ingatlan beruházásoknál a területileg illetékes területfejlesztési tanácsok nyilatkozatát

aa) a pályázat illeszkedéséről a megye, illetve a térség jóváhagyott fejlesztési programjaiba,

ab) arról, hogy azt a területfejlesztési tanács támogatja-e, illetve

ac) részesíti-e pénzügyi támogatásban is, amennyiben igen, mekkora mértékben,

b) a pályázó nyilatkozatát arról, hogy a támogatással létrejött létesítmény működtetésének, fenntartásának fedezetét

ba) saját forrás,

bb) a fenntartó, illetve

bc) az OEP

biztosítja,

c) a bb)–bc) pont szerinti esetben a fenntartó, illetve az OEP nyilatkozatát a létesítmény működési többletköltség igényének befogadásáról.

(2) A pályázat az (1) bekezdés a) pontjában foglalt nyilatkozat hiányában is benyújtható, ha a pályázó igazolja, hogy azt kellő időben megkérte, de az annak kiadására jogosult szerv az igényléstől számított tizenöt munkanapon belül az igényt nem teljesítette.

A pályázatok elbírálása

143. § (1) A Kincstár a döntés-előkészítés folyamatában adatot szolgáltat a monitoring rendszerben regisztrált adatokról. Az azonos célú előirányzatok kezelői a támogatási konstrukció regisztrálása után lekérdezési lehetőséget kapnak elektronikus módon a támogatás igénylőinek a monitoring rendszerben regisztrált adatairól, vagy – amennyiben az elektronikus adatszolgáltatás nem a Kincstár által meghatározott rögzítő felületen keresztül történik – a támogatás igénylői adatainak feldolgozását követően automatikus válaszban értesülnek azok vonatkozó monitoring információiról.

(2) Az azonos célú előirányzat kezelője a jóváhagyott költségvetésből nyújtott támogatásokról a támogatási döntést követő tíz munkanapon belül a 9. számú melléklet szerinti adatokat a Kincstár által meghatározott felületen berögzíti, vagy megküldi elektronikus módon a monitoring rendszer részére. Több azonos célú előirányzat forrásaira benyújtott pályázat esetén a támogató döntéséről a többi érintett azonos célú előirányzat kezelőjét is tájékoztatja.

144. § (1) A fejlesztési célt szolgáló azonos célú előirányzatok decentralizálásra nem került részelőirányzatainak felhasználásával kapcsolatos döntés-előkészítésbe az egymilliárd forintot meghaladó értékű ingatlan-beruházásoknál – kivéve az általuk benyújtott saját, illetve a közreműködésükkel megvalósuló beruházásokat – a fejlesztéssel területileg érintett területfejlesztési tanácsokat be kell vonni.

(2) A területfejlesztési tanácsok a rendelkezési jogkörükbe utalt azonos célú előirányzatok esetében a támogatási igényekben megjelölt források szerint illetékes minisztériumokat bevonják a támogatási döntések előkészítésébe.

(3) A területfejlesztési tanácsok a rendelkezési jogkörükbe utalt azonos célú előirányzatok felhasználásáról szóló döntéseikről a 9. számú melléklet szerinti részletezésben tíz munkanapon belül tájékoztatják az érintett minisztereket és a 143. § (2) bekezdése szerint a Kincstárt.

A támogatói okiratok kiadása, a támogatási szerződések megkötése

145. § (1) A fejlesztési célú támogatások körében a támogatói okirat kiadásának vagy a támogatási szerződés megkötésének e rendelet általános szabályain – figyelemmel a 140. § (6) bekezdésében foglaltakra is – felüli további feltétele a kedvezményezett teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt írásbeli nyilatkozatának benyújtása arról, hogy a székhely szerint illetékes állami, illetve önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó, lejárt köztartozása, illetve az Európai Unió tradicionális saját forrásai címen tartozása nincs, vagy arra az illetékes adóhatóság fizetési könnyítést (részletfizetés, fizetési halasztás) engedélyezett.

(2) Amennyiben a 143. § (2) bekezdése szerint megadott döntési adatokban módosulás történik, illetve a döntés hatályát veszti, vagy a támogató a támogatói okirat kiadásáról, módosításáról, visszavonásáról, vagy a támogatási szerződés megkötéséről, módosításáról, felbontásáról, megszüntetéséről dönt, erről öt munkanapon belül, a 143. § (2) bekezdésében meghatározott módon értesíteni kell a Kincstárt.

(3) A regisztrált adatok egyeztetése céljából a Kincstár évente június 30-ig adatot szolgáltat a monitoring rendszerben feldolgozott információkról az azonos célú előirányzatok kezelőinek, akik ez alapján évente július 31-ig aktualizálják az általuk szolgáltatott adatok körét.

(4)218 Az azonos célú előirányzatok esetében a Kincstár a köztartozások, illetve az Európai Unió tradicionális saját forrásai címen a tartozások figyelemmel kísérése érdekében teljesíti az állami adóhatóság számára a 122. § (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatást.

146. § A 120. § (2) bekezdése szerinti támogatási rendszerből történő kizárás a strukturális alapokból vagy a Kohéziós Alapból nyújtott támogatás esetén valamennyi, a strukturális alapokból, illetve a Kohéziós Alapból finanszírozott támogatási konstrukcióra kiterjed. A Kohéziós Alapból nyújtott támogatás esetén a fejezetet irányító szerv vezetőjének döntésével a kizárás arra az esetre is vonatkozhat, ha a kedvezményezettnek felróható ok miatt az Európai Bizottság a Kohéziós Alapból megítélt támogatást vagy annak egy részét visszavonja.

147. § (1) A támogató köteles a támogatási szerződésben késedelmi kötbért kikötni, támogatói okirat alkalmazása esetén az okirat kiadásának feltétele a kedvezményezett teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatában vállalt kötbérfizetési kötelezettsége arra az esetre, ha

a) a kedvezményezett az előrehaladási jelentéstételi kötelezettségét határidőben nem teljesíti, és kötelezettségének az erre vonatkozó írásbeli felszólításban megjelölt újabb határidő leteltéig sem tesz eleget,

b) a kedvezményezett ellenőrzéstűrési kötelezettségének nem tesz eleget, és az ellenőrzést az erre irányuló írásbeli felszólításban megjelölt határidőig sem teszi lehetővé, vagy

c) a támogatott tevékenység megvalósításának befejezése a kedvezményezettnek felróható okból a támogatói okiratban, támogatási szerződésben meghatározott időponthoz képest hat hónapot meghaladóan késik.

(2) A késedelmi kötbér napi mértéke a kötbér alapját képező költségvetésből nyújtott támogatás 10%-ának 1/365-öd része.

(3) A késedelmi kötbér alapja az (1) bekezdés a) és b) pontja esetében az előrehaladási jelentés esedékességéig, illetve az ellenőrzéstűrési kötelezettség megsértéséig kifizetett költségvetésből nyújtott támogatás összege, a c) pont esetében a megítélt költségvetésből nyújtott támogatás összege. A kötbérfizetés kezdő időpontja az (1) bekezdés

a) a) pontja esetén az előrehaladási jelentéstételi kötelezettség teljesítésének eredeti határideje, utolsó napja az előrehaladási jelentés benyújtását megelőző naptári nap,

b) b) pontja esetén az ellenőrzéstűrési kötelezettség megtagadásának napja, utolsó napja pedig az ellenőrzés lehetővé tételének napját megelőző naptári nap,

c) c) pontja esetén a megvalósítás befejezésének támogatói okirat, támogatási szerződés szerinti határideje, utolsó napja a támogatott tevékenység befejezésének tényleges napja.

(4) A kötbérfizetési kötelezettség beálltának részletes feltételeit a támogatói okiratban, támogatási szerződésben kell rögzíteni.

148. § (1) Természetbeni ingatlanjuttatás esetén, vagy ha a kedvezményezett az ingatlant vissza nem térítendő költségvetésből nyújtott támogatásból vásárolta vagy építette meg, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában teljes elidegenítési és terhelési tilalmat, keretbiztosítéki jelzálogot kell érvényesíteni a támogatói okiratban vagy a támogatási szerződésben, kivéve, ha a kedvezményezett a 2007–2013. programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló 281/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 281/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet) hatálya alá tartozik, és az abban foglalt szabályoknak megfelelően az 58. § (1) bekezdés a)–h) pontjában meghatározott biztosítékok valamelyikét nyújtja vagy a kormányrendelet 60. §-a alapján nem köteles biztosítékot nyújtani.

(2) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a vissza nem térítendő költségvetésből nyújtott támogatással megvalósult beruházás, felújítás támogatói okiratban, támogatási szerződésben meghatározott időpontig – a támogató hozzájárulása nélkül – történő elidegenítése esetén a költségvetésből nyújtott támogatásnak a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegét vissza kell fizetni, vagy – amennyiben ez utóbbi a nagyobb – be kell fizetni a bevételből a költségvetésből nyújtott támogatás arányának megfelelő összeget. A kamatszámításnál az elidegenítés napján érvényes jegybanki alapkamatot kell figyelembe venni, a kamatszámítás kezdő időpontja a vissza nem térítendő költségvetésből nyújtott támogatás – vagy annak első része – kifizetésének napja, utolsó napja pedig a visszafizetést megelőző nap.

A költségvetésből nyújtott támogatások folyósítása

149. § (1) A költségvetésből nyújtott támogatások folyósításáról minden évben legalább egyszer, a 145. § (3) bekezdésében meghatározott időpontnak megfelelően elektronikus úton értesíteni kell a Kincstárt.

(2) A támogatás folyósítója az esedékes költségvetésből nyújtott támogatás folyósítását csak akkor kezdeményezheti a Kincstárnál, ha az azonos célú előirányzat kezelője a monitoring rendszer részére a Kincstár által meghatározott formában elektronikus módon eljuttatta a 9. számú mellékletben meghatározott adatokat.

150. § (1) A költségvetésből nyújtott támogatás igénybevétele – a kamattámogatás és a természetbeni telephelyjuttatás, illetve a vissza nem térítendő költségvetésből nyújtott támogatásból épített vagy vásárolt telephely kivételével – kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában teljesítésarányosan és forrásarányosan történhet.

(2) Támogatási előleg indokolt esetben, eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában a támogatott tevékenység elindításához és likviditásának biztosításához szükséges legkisebb összegben – amely nem haladhatja meg a költségvetésből nyújtott támogatás 25%-át, de legfeljebb háromszázmillió forintot, kutatás, műszaki fejlesztés esetén a 75%-át, de legfeljebb négyszázötvenmillió forintot a – (9) bekezdés szerinti ütemezésben nyújtható, ha ezt a támogatói okirat, támogatási szerződés is tartalmazza. Az előleg folyósítására több részletben is sor kerülhet. A természetbeni telephelyjuttatás vagy vissza nem térítendő költségvetésből nyújtott támogatásból épített vagy vásárolt telek, épület esetén a telephely vagy az ingatlan előlegként értelmezhető. Ez esetben a telephely forgalmi értéke, vagy a telephely (telek, illetve telek és épület) vásárlására, építésére folyósított vissza nem térítendő költségvetésből nyújtott támogatás értéke nem haladhatja meg a teljes beruházás forgóeszközhitellel és készletekkel csökkentett értékének 15%-át, csak telekátadás, illetve vásárlás esetén 10%-át.

(3)219 Az Európai Unió strukturális alapjainak és Kohéziós Alapjának támogatásával megvalósuló támogatott tevékenységek esetében az operatív program vagy a közösségi kezdeményezés irányító hatóság vezetője indokolt esetben dönthet úgy, hogy – a 281/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 19. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerinti finanszírozási forma esetén – a (2) bekezdésben meghatározott feltételek mellett a pályázati felhívásban és a támogatói okiratban, támogatási szerződésben előlegfizetést biztosít a kedvezményezett részére. Az indokoltság eseteit a pályázati felhívásban ismertetni kell. Az előleget hazai és közösségi forrásból, az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve Kohéziós Alapjából támogatott adott intézkedés, illetve projekt szerinti finanszírozási arányban kell nyújtani. Az előleg nagyságának legmagasabb összegére vonatkozó, a (2) bekezdésben szereplő összeghatártól az irányító hatóság vezetője az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével eltérhet. Az előleg folyósítására több részletben is sor kerülhet. Az előleg több részletben történő folyósítása esetén a (2) bekezdésben szereplő százalékos mérték és összeghatár az előleg teljes összegére értendő.

(4) Az Európai Unió strukturális alapjainak és Kohéziós Alapjának támogatásával megvalósuló támogatott tevékenységek esetében az előlegnyújtás, illetve a költségvetésből nyújtott támogatás kifizetése során

a) az előleget vagy annak első részletét a kedvezményezett előleg igénylési kérelemének beérkezésétől számított tizenöt napon belül folyósítani kell,

b) az előleg több részletben történő folyósítása esetén az előleg – első részletének folyósítását követően – fennmaradó részét a támogatott tevékenység elindítását követően lehet igényelni, amennyiben a megvalósítás költségeinek időbeli felmerülése ezt indokolttá teszi,

c) a kedvezményezett köteles visszafizetni az előleget, amennyiben nem nyújt be igénylést időközi kifizetésre a támogatás folyósítójához az előleg vagy annak első részlete kifizetésétől számított hat hónapon belül, illetve a benyújtott kifizetési igénylés vagy más körülmény – így különösen a helyszíni ellenőrzés tapasztalatai – a költségvetésből nyújtott támogatás nem rendeltetésszerű felhasználását bizonyítja,

d) időközi kifizetést a támogatás folyósítója a ténylegesen felmerült, elszámolható vagy – amennyiben a pályázati felhívás és a támogatási szerződés vagy a támogatói okirat arra lehetőséget biztosít – átalány alapon elszámolt költségekhez igazodva teljesítés- és forrásarányosan teljesít,

e) a kedvezményezett időközi kifizetési kérelméhez mellékelni kell a ténylegesen felmerült költségeket igazoló számla, illetve egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen igazoló dokumentum másolatát, valamint a követelés kiegyenlítésről szóló bizonylat másolatát, szállítói kiutalás esetén pedig a külön jogszabályban meghatározott dokumentumot, azzal, hogy az irányító hatóság által meghatározott összeghatár alatt számlaösszesítő is benyújtható,

f) az időközi kifizetésnek nem feltétele a folyósított előleg teljes összege felhasználásának igazolása, és az azzal történő elszámolás,

g) záróegyenleg-fizetést a támogatás folyósítója a ténylegesen felmerült, elszámolható, vagy – amennyiben a pályázati felhívás, a támogatói okirat, támogatási szerződés arra lehetőséget biztosít – átalány alapon elszámolt költségekhez igazodva teljesít,

h) a kedvezményezett a támogatói okiratban, támogatási szerződésben meghatározott határidőig köteles benyújtani kérelmet a záróegyenleg-fizetésre, amihez mellékelni kell a támogatott tevékenység megvalósításának előrehaladásáról szóló záró projekt előrehaladási jelentést és a ténylegesen felmerült költségeket igazoló számlák vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen igazoló dokumentum másolatát, valamint az azok kiegyenlítésről szóló bizonylat másolatát, az előleggel való elszámolás kötelezettségét is beleértve,

i) amennyiben a pályázati felhívás, a támogatói okirat, támogatási szerződés arra lehetőséget biztosít, egyes költségek a támogatási szerződésben vagy a támogatói okiratban meghatározott mértékig – a kettős finanszírozás lehetőségének kizárása mellett – átalány alapon is elszámolhatóak.

(5) A (4) bekezdés d) pontja szerinti időközi kifizetés a 124. §-ban foglaltaktól eltérően akkor folyósítható, ha a támogató a kedvezményezett kifizetési igénylését elfogadta.

(6)220 Az Európai Unió strukturális alapjainak és Kohéziós Alapjának támogatásával megvalósuló programok esetén az operatív program vagy a közösségi kezdeményezés irányító hatósága – a 281/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 19. §-a (4) bekezdésének b) pontja szerinti finanszírozási forma esetén – előleget nyújthat az államháztartás alrendszereibe tartozó kedvezményezettek számára, amennyiben az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 142. §-ában foglalt feltételek teljesülnek. Az előleg legfeljebb a törvény 142. §-ának rendelkezései alapján keletkező fizetendő adó mértékéig terjedhet. Háromszázmillió forintot meghaladó mértékű előleg az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésével nyújtható. A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően az e bekezdés szerinti általános forgalmi adó előleget az adóval érintett számla elszámolásra benyújtásával egyidejűleg lehet igényelni. A támogató az előleget tizenöt napon belül folyósítja. Az általános forgalmi adó előleget a kedvezményezett a folyósítást követő harminc napon belül köteles az adó befizetésére fordítani, kivéve, ha az Art. ennél rövidebb határidőt állapít meg, továbbá köteles azzal a befizetését követő öt munkanapon belül a támogató felé elszámolni.

(7) A (2)–(3) bekezdésben foglaltaktól eltérően – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a belföldi természetes személynek, valamint mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülő kedvezményezett részére az odaítélt költségvetésből nyújtott támogatás összegének 50%-áig, de legfeljebb háromszázmillió forintig támogatási előleg nyújtható, amennyiben a költségvetésből nyújtott támogatás folyósítására még nem került sor.

(8) Előleg igénybevétele esetén – a (4) és (6) bekezdés szerinti kivétellel – a költségvetésből nyújtott támogatás fennmaradó része csak akkor folyósítható, ha a kedvezményezett a saját forrás, valamint egyéb források adott évi ütemezés szerinti összegét – a 138. § (1) bekezdésében foglalt szabályozásban meghatározott módon – igazoltan felhasználta, az előleggel elszámolt, és az elszámolás elfogadásáról a támogató írásban értesítette.

(9) Kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása esetén a (2) bekezdés szerinti mértékű előleg – a (4) bekezdés szerinti kivétellel – a támogatott tevékenység megvalósítása során legfeljebb három alkalommal nyújtható 25%-os ütemezésben, a finanszírozás évenkénti ütemének figyelembevételével, a korábban kapott előleggel, illetve az időarányos saját forrással történő elszámolást követően. A költségvetésből nyújtott támogatás fennmaradó része csak a zárójelentés elfogadása után folyósítható. Központi költségvetési szerv részére a 75%-os előleggel történt elszámolást követően a fennmaradó összeg előlegként átcsoportosítható azzal a feltétellel, hogy nem megfelelő szakmai teljesítés esetén a kedvezményezett fejezetnek intézkednie kell a jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak az átadó fejezet részére történő visszarendezéséről.

(10) A Norvég Finanszírozási Mechanizmus és az EGT Finanszírozási Mechanizmus keretében finanszírozott támogatott tevékenységek esetén az előleg mértéke legfeljebb

a) önálló projekt támogatási forma esetén a finanszírozási mechanizmusokból származó támogatás 25%-a,

b) pályázati alap támogatási forma esetén a finanszírozási mechanizmusokból származó támogatás 50%-a,

c)221 a Finanszírozási Mechanizmusok Bizottság, illetve a Norvég Külügyminisztérium egyedi döntése alapján – az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével – az a)–b) pontban meghatározott mértéket meghaladó, de legfeljebb a finanszírozási mechanizmusokból származó támogatás 80%-a

lehet.

(11) Az Európai Unió strukturális alapjaiból és a központi költségvetésből, illetve az Önkormányzati Önerő Alapból együttesen elnyert költségvetésből nyújtott támogatással megvalósított támogatott tevékenységek esetében a költségvetésből nyújtott támogatás utalás előtti ellenőrzését a Kincstár a külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével végzi.

(12) Amennyiben eredetileg európai uniós forrás nélkül finanszírozott támogatott tevékenység részben európai uniós forrás bevonásával kerül megvalósításra, úgy a (2)–(4) bekezdésben szereplő feltételektől olyan mértékben lehet eltérni, hogy a támogatott tevékenység új finanszírozási feltételei a hatályos támogatói okiratban, támogatási szerződésben meghatározott feltételekhez képest a kedvezményezett pénzügyi helyzetét illetően megegyezzenek.

(13) A Szolidaritás és migrációs áramlások igazgatása Általános Program keretében megítélhető költségvetésből nyújtott támogatások esetén előleg részletekben – de maximum három részletben – nyújtható. A következő előlegrészlet a korábban folyósított előlegből, illetve előlegrészletekből rendelkezésre álló támogatási összeg 60%-ának elszámolását követően folyósítható. Az első előlegrészlet legmagasabb mértéke a költségvetésből nyújtott támogatás összegének 37,5%-a, az ezt követő két előlegrészlet legmagasabb mértéke 25%-a, illetve 22,5%-a azzal, hogy a költségvetésből nyújtott támogatás fennmaradó része csak az előlegrészletekkel való teljes elszámolás után biztosítható. Költségvetési szerv részére külön jogszabályban meghatározott zárt kétfordulós kiválasztási eljárás esetén a tízmillió forint alatti költségvetésből nyújtott támogatás teljes összege előlegként folyósítható azzal a feltétellel, hogy nem megfelelő teljesítés esetén a fejezetet irányító szervnek intézkednie kell a jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak az átadó fejezet részére történő visszafizetéséről.

(14) Nem nyújtható előleg a kedvezményezett számára, ha a költségvetésből nyújtott támogatás kifizetésére utófinanszírozással, a projekt megvalósítását követően, egy összegben kerül sor.

151. § (1) Amennyiben a Kincstár észleli, vagy a költségvetésből nyújtott támogatás folyósításának folyamatában valamely közreműködő tudomására jut, hogy a folyósított költségvetésből nyújtott támogatások halmozódásának tényleges szintje meghaladja az érintett támogatói okiratokban, támogatási szerződésekben meghatározott mértéket, haladéktalanul értesíti a költségvetésből nyújtott támogatást biztosító érintett azonos célú előirányzatok kezelőit. A költségvetésből nyújtott támogatások halmozódásáról a Kincstár a monitoring rendszer adatai alapján a döntés-előkészítés keretében adatot szolgáltat.

(2)222 A Kincstár a 10. számú mellékletben szereplő előirányzatok esetén – ide nem értve az ÚMFT operatív programjainak technikai segítségnyújtás előirányzatait – a jelen fejezet eljárási szabályain túl a kifizetéseknél a számlavezető rendszerhez kapcsolódóan ellenőrzi a 143. § (2) bekezdése és a 145. § (2) bekezdése szerinti adatküldés megtörténtét, valamint a kedvezményezettek köztartozásra vonatkozó információit, és az adatküldés hiányában, illetve tartozás esetén erre figyelmezteti a támogatás folyósítóját.

(3) Ha telephelyjuttatáson, illetve telephely megvásárlására vagy építésére adott közvetlen vissza nem térítendő költségvetésből nyújtott támogatáson kívül más vissza nem térítendő költségvetésből nyújtott támogatás igénybevételére is lehetősége volt a pályázónak, akkor a folyósítás módjára a támogatói okiratban vagy a támogatási szerződésben foglalt egyedi szabályokat kell érvényesíteni. Ilyen esetben a kiadott támogatói okirat vagy a megkötött támogatási szerződés folyósításra vonatkozó részét a költségvetésből nyújtott támogatás forrását jelentő valamennyi azonos célú előirányzat kezelőjének alá kell írnia.

A támogatott tevékenység lezárása

152. § (1) A támogatott tevékenység akkor tekinthető befejezettnek, ha a támogatott tevékenység a támogatói okiratban, támogatási szerződésben meghatározottak szerint teljesült, a megvalósítás során keletkezett számlák kiegyenlítése megtörtént, a költségvetésből nyújtott támogatással létrehozott vagy beszerzett eszköz aktiválásra került, és a kedvezményezettnek a támogatott tevékenység befejezését tanúsító, hatósági engedélyekkel és bizonylatokkal alátámasztott beszámolóját, elszámolását a támogató jóváhagyta és a költségvetésből nyújtott támogatás folyósítása az igazolt támogatás-felhasználásnak megfelelő mértékben megtörtént.

(2) A támogatott tevékenység akkor tekinthető lezártnak, ha a támogatói okiratban, támogatási szerződésben a befejezést követő időszakra nézve a kedvezményezett további kötelezettséget nem vállalt és az (1) bekezdésben foglalt feltételek teljesültek. Ha a támogatói okirat, támogatási szerződés a támogatott tevékenység befejezését követő időszakra nézve további kötelezettséget tartalmaz, a támogatott tevékenység akkor tekinthető lezártnak, ha valamennyi vállalt kötelezettség teljesült, és a kedvezményezett a kötelezettségek megvalósulásának eredményeiről szóló záró beszámolóját benyújtotta, és azt a támogató jóváhagyta, valamint a záró jegyzőkönyv elkészült.

A SZÉCHENYI KÁRTYA PROGRAMRA ALKALMAZANDÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK

153. § (1)223 A Széchenyi Kártya program keretében a vállalkozásoknak nyújtott hitelhez kapcsolódó kamattámogatás és garanciadíj támogatás a (2)–(5) bekezdésben foglaltak szerint folyósítható.

(2)224 Az (1) bekezdés szerinti támogatás a pályázó azonosító adatait tartalmazó hiteligénylő lap kitöltésével igényelhető. Az igénylőlaphoz a 113. § (2) bekezdés b)–d) és h) pontjában meghatározott tartalmú írásbeli nyilatkozatot kell csatolni.

(3) Az azonos célú előirányzat kezelője a monitoring rendszerben regisztrált adatokhoz, a támogatási döntésekhez és azok módosulásaihoz kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségeit a Kincstár részére a 8–9. számú mellékletek e fejezet előírásai szerinti megküldésével teljesíti.

(4) A támogatási igény elfogadása esetén a támogató vagy a szerződés megkötésére feljogosított szervezet költségvetésből nyújtott támogatást biztosít a kedvezményezetnek.

(5) A Széchenyi Kártya programra nem kell alkalmazni e rendelet 112. § (1)–(9) bekezdését, 119. §-át, 124. § (6) bekezdését és 125. §-át.

A FEJLESZTÉSI CÉLÚ TÁMOGATÁSSAL MEGVALÓSULÓ, BEFEJEZETT BERUHÁZÁSOKHOZ PÓTLÓLAGOSAN REALIZÁLT BEVÉTELEK ELSZÁMOLÁSA

154. § (1) Amennyiben a fejlesztési célú költségvetésből nyújtott támogatásban részesülő helyi önkormányzat, központi költségvetési szerv az Áht. 101. §-ának (10) bekezdése szerinti pótlólagos bevételhez jut, visszafizetési kötelezettségének összegét beruházásonként, a 11. számú melléklet szerint mutatja ki. Ha az adott beruházásra több jogcímen kapott – hazai, illetve európai uniós forrásból származó – költségvetésből nyújtott támogatást, a 12. számú melléklet szerint kell meghatározni a beruházás átlagos támogatási intenzitását, aminek arányában vissza kell fizetni a pótlólagos bevételre jutó költségvetésből nyújtott támogatást. A helyi önkormányzat, központi költségvetési szerv a kitöltött melléklet(ek)et a beruházás üzembe helyezését követő hatvan napon belül küldi meg a Kincstárnak.

(2) A helyi önkormányzat, központi költségvetési szerv a központi költségvetést megillető összeget az (1) bekezdés szerinti elszámolási határidőt követő harminc napon belül visszafizeti.

(3) Ha a visszafizetési kötelezettséget a (2) bekezdésben foglalt határidőig nem teljesítik, a jogosulatlanul igénybe vett támogatást – a (2) bekezdés szerinti határidőtől a visszafizetés napjáig számított – jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű kamattal terhelten kell visszafizetni.

VIII. Fejezet

BELSŐ KONTROLLRENDSZER

A BELSŐ KONTROLLRENDSZER KIALAKÍTÁSA ÉS MŰKÖDTETÉSE

155. § (1)225 A költségvetési szerv vezetője a költségvetési szerv működésének folyamatára és sajátosságaira tekintettel köteles kialakítani, működtetni és fejleszteni a szervezet belső kontrollrendszerét, valamint az annak részét képező belső ellenőrzést. A belső kontrollok kialakítása során a költségvetési szerv vezetője figyelembe veszi az államháztartásért felelős miniszter által közzétett, az államháztartási belső kontroll standardokra vonatkozó irányelvet.

(2) A belső kontrollrendszer tartalmazza mindazon elveket, eljárásokat és belső szabályzatokat, melyek alapján a költségvetési szerv érvényesíti a feladatai ellátására szolgáló előirányzatokkal, létszámmal és a vagyonnal való szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás követelményeit.

(3)226 A belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése során a költségvetési szerv vezetőjének figyelembe kell vennie az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatókban foglaltakat.

(4) A belső kontrollrendszer fejlesztése során figyelembe kell venni az államháztartási külső ellenőrzést és belső ellenőrzést végző szervek által megfogalmazott ajánlásokat és javaslatokat.

KONTROLLKÖRNYEZET

156. § (1) A költségvetési szerv vezetője köteles olyan kontrollkörnyezetet kialakítani, amelyben

a) világos a szervezeti struktúra,

b) egyértelműek a felelősségi, hatásköri viszonyok és feladatok,

c) meghatározottak az etikai elvárások a szervezet minden szintjén,

d) átlátható a humánerőforrás-kezelés.

(2) A költségvetési szerv vezetője köteles elkészíteni és rendszeresen aktualizálni a költségvetési szerv ellenőrzési nyomvonalát, amely a költségvetési szerv működési folyamatainak szöveges vagy táblázatba foglalt, vagy folyamatábrákkal szemléltetett leírása, amely tartalmazza különösen a felelősségi és információs szinteket és kapcsolatokat, irányítási és ellenőrzési folyamatokat, lehetővé téve azok nyomon követését és utólagos ellenőrzését.

(3)227 A költségvetési szerv vezetője köteles szabályozni a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét, amely – a fejezetet irányító szervek kivételével – a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatának mellékletét képezi.

KOCKÁZATKEZELÉS

157. § (1) A költségvetési szerv vezetője köteles a kockázati tényezők figyelembevételével kockázatelemzést végezni és kockázatkezelési rendszert működtetni.

(2) A kockázatelemzés során fel kell mérni és meg kell állapítani a költségvetési szerv tevékenységében, gazdálkodásában rejlő kockázatokat.

(3) A kockázatkezelés keretében meg kell határozni az egyes kockázatokkal kapcsolatos intézkedéseket és megtételük módját.

(4)228 A szervezet működésében rejlő kockázatos területek kiválasztását az államháztartásért felelős miniszter által kiadott, kötelező erővel nem rendelkező módszertani útmutató segíti.

KONTROLLTEVÉKENYSÉGEK

158. § (1) A költségvetési szerv vezetője köteles a szervezeten belül kontrolltevékenységeket kialakítani, melyek biztosítják a kockázatok kezelését, hozzájárulnak a szervezet céljainak eléréséhez.

(2) A költségvetési szerv vezetője köteles a költségvetési szerv belső szabályzataiban legalább az alábbiakat szabályozni:

a) engedélyezési és jóváhagyási eljárások,

b) az információkhoz való hozzáférés,

c) fizikai kontrollok (hozzáférés az eszközökhöz),

d) beszámolási eljárások.

INFORMÁCIÓ ÉS KOMMUNIKÁCIÓ

159. § (1) A költségvetési szerv vezetője köteles olyan rendszereket kialakítani és működtetni, melyek biztosítják, hogy a megfelelő információk a megfelelő időben eljutnak az illetékes szervezethez, szervezeti egységhez, illetve személyhez.

(2) Az információs rendszerek keretében a beszámolási rendszereket úgy kell működtetni, hogy azok hatékonyak, megbízhatóak és pontosak legyenek, a beszámolási szintek, határidők és módok világosan meg legyenek határozva.

MONITORING

160. §229 (1) A költségvetési szerv vezetője köteles olyan monitoring rendszert működtetni, mely lehetővé teszi a szervezet tevékenységének, a célok megvalósításának nyomon követését.

(2) A költségvetési szerv monitoring rendszere az operatív tevékenységek keretében megvalósuló folyamatos és eseti nyomon követésből, valamint az operatív tevékenységektől függetlenül működő belső ellenőrzésből áll.

161. §230

162. §231

IX. Fejezet

A KÖLTSÉGVETÉSI FŐFELÜGYELŐ, KÖLTSÉGVETÉSI FELÜGYELŐ ÉS A BIZTOSOK232

A költségvetési (fő)felügyelő233

163. §234 (1)235 Az Áht. 46/A. §-a szerinti költségvetési (fő)felügyelői megbízás annak a természetes személynek adható, aki a felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli vagy jogi végzettséggel és a kijelölés évét megelőző tíz évben legalább három éves szakirányú költségvetési gyakorlattal rendelkezik, és írásban nyilatkozik, hogy a (2) bekezdésben foglaltak személyére nem jelentenek kizáró okot.

(2) Nem jelölhető ki költségvetési (fő)felügyelőnek az a természetes személy, aki

a) az adott fejezetet irányító szervnél, a fejezethez tartozó költségvetési szervnél, vagy az elkülönített állami pénzalap kezelő szervénél (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: kijelölt szerv) foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll,

b) a kijelölést megelőző három évben a kijelölt szervnél foglalkoztatásra irányuló, illetve rendszeres vagy tartós megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban állt,

c) a kijelölt szervnél döntéshozói, kötelezettségvállalási, ellenjegyzési, szakmai teljesítést igazolói, utalványozási, érvényesítési, jogkörrel felruházott személynek a Ptk. szerint hozzátartozója.

(3) A költségvetési (fő)felügyelőt az államháztartásért felelős miniszter megbízólevéllel látja el, amelynek tartalmaznia kell

a) a kijelölt szerv(ek) megnevezését,

b) annak megjelölését, hogy a kijelölés költségvetési főfelügyelői vagy felügyelői feladatkör ellátására vonatkozik,

c) a költségvetési (fő)felügyelő nevét, születési idejét, és anyja nevét,

d) a megbízatás időtartamát.

(4) Az Áht. 46/A. § (6) bekezdés c) pontja szerinti nagy összegű kötelezettségvállalásnak minősül a tízmillió forintot elérő, vagy azt meghaladó összegű kötelezettségvállalás. A kötelezettségvállalás értékét a 75. § (2) bekezdése alapján kell meghatározni. Az előzetes kötelezettségvállalás felfüggesztésére irányuló javaslat megtételének hiánya nem akadálya annak, hogy a költségvetési (fő)felügyelő az előzetes kötelezettségvállalást követően a kötelezettségvállalás felfüggesztését indokolt esetben javasolja.

(5) Az Áht. 46/A. § (6) bekezdés b) pontja szerinti szabályzatoknak a 20. § (3)–(4) bekezdésében nevesített szabályzatok minősülnek.

(6) Az Áht. 46/A. § (6) bekezdés d) pontja szerinti gazdálkodással összefüggő intézkedés

a) a költségvetési (fő)felügyelő által esetileg és előre meghatározott körben a (4) bekezdésben foglalt értékhatárt el nem érő kötelezettségvállalásra és bevétel beszedésére, teljesítésére irányuló intézkedés,

b) a kijelölt szerv költségvetési javaslata, elemi költségvetése, maradvány-elszámolása,

c) a költségvetési (fő)felügyelő által esetileg és előre meghatározott körben az előirányzatok módosítására, átcsoportosítására irányuló intézkedés,

d) az elrendelt előirányzat-zárolás végrehajtására irányuló intézkedés,

e)236 a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból többletforrás biztosítására irányuló igény,

f) a 180. § szerinti előirányzat-felhasználási keret előrehozására irányuló kérelem,

g) az eszközök értékesítésére és selejtezésére irányuló intézkedés.

(7) A költségvetési (fő)felügyelő munkájához a Kincstár és a kijelölt szerv szolgáltatják a kötelezettségvállalás, a kötelezettségvállalásra irányuló eljárás, az (5) bekezdés szerinti szabályzat, vagy a (6) bekezdés szerinti egyéb intézkedés dokumentumait, az arra vonatkozó összefoglaló adatokat, folyamatosan biztosítják a különböző adatbázisokból és nyilvántartásokból rendelkezésre álló adatokat, elkészítik a költségvetési (fő)felügyelő által kért dokumentumokat. A költségvetési (fő)felügyelő elhelyezéséhez szükséges feltételeket a kijelölt szerv biztosítja.

(8) A nemzetbiztonsági szolgálatoknál folytatott tevékenysége során a költségvetési (fő)felügyelő birtokába nem kerülhet olyan adat, amely a titkos információgyűjtés során keletkezett információra, forrására, vagy az alkalmazott titkos információgyűjtő módszer konkrét jellegére utal.

(9) Az Áht. 46/A. § (6) bekezdés c)–e) pontjai szerinti intézkedések dokumentumait azok tervezett kiadmányozását – e rendelet szabályai szerint előzetes ellenjegyzést igénylő intézkedés esetén annak tervezett ellenjegyzését – legalább három munkanappal megelőzően meg kell küldeni a költségvetési (fő)felügyelőnek. Ha a költségvetési (fő)felügyelő három munkanapon belül a tervezett észrevétellel kapcsolatban nem nyilatkozik, az intézkedés kiadmányozására (ellenjegyzésére) sor kerülhet. Ha a költségvetési (fő)felügyelő az Áht. 46/A. § (7) bekezdése alapján valamely intézkedés felfüggesztésére tesz javaslatot, annak indokolását három munkanapon belül eljuttatja a kijelölt szerv vezetőjének, a fejezetet irányító szerv vezetőjének, és az államháztartásért felelős miniszternek. A fejezetet irányító szerv vezetője az értesítés alapján az államháztartásért felelős miniszterrel haladéktalanul egyeztetést kezdeményez, ha az indokolással nem ért egyet.

(10) A költségvetési (fő)felügyelő tevékenységéről havonta írásban beszámol a fejezetet irányító szerv és az államháztartásért felelős miniszter részére.

(11) A költségvetési (fő)felügyelőt akadályoztatása esetén az államháztartásért felelős miniszter által kijelölt költségvetési (fő)felügyelő teljes jogkörrel helyettesíti.

(12) A költségvetési szervhez kijelölt kincstári biztos, felsőoktatási kincstári megbízott köteles a költségvetési (fő)felügyelőt munkájában támogatni.

A KINCSTÁRI BIZTOS

164. § (1)237 Az államháztartásért felelős miniszter, továbbá – a Kormány vagy miniszter irányítása vagy felügyelete alá nem tartozó fejezetekhez sorolt költségvetési szervek esetében a Kormány kezdeményezésére – az Országgyűlés (e cím alkalmazásában a továbbiakban együtt: kijelölő szerv) kincstári biztost jelöl ki a központi költségvetési szervhez, ha

a) annak elismert, az esedékességet követő hatvan napon túli tartozásállománya meghaladja az éves költségvetése eredeti kiadási előirányzatának 3,5%-át, vagy összege meghaladja az ötvenmillió forintot,

b) zárójelentéssel lezárult kincstári biztosi tevékenység után egy éven belül a költségvetési szervnél ismételten az a) pont szerinti mértékű adósságállomány keletkezik,

c) a Kincstár nyilvántartásaiból nyert adatok, a költségvetési szerv likviditási helyzete, illetve összes adósságának mértéke és aránya a gazdálkodás tartós kiegyensúlyozatlanságát jelzik.

(2)238 A kincstári biztos kijelölését az (1) bekezdésben foglalt tartozásállomány elérése esetén az államháztartásért felelős miniszternél a Kincstár kezdeményezi. A Kormány vagy miniszter irányítása vagy felügyelete alá nem tartozó fejezetekhez sorolt költségvetési szerv esetében az államháztartásért felelős miniszter a javaslatot a Kormány elé terjesztése előtt az irányító szervvel egyezteti.

(3)239 A kincstári biztos tevékenységét a kijelölő szerv nevében az államháztartásért felelős miniszter, az irányító szerv vezetője és a Kincstár kijelölt vezetőiből álló ad hoc bizottság irányítja.

(4) Kincstári biztosnak

a) azt a magyar állampolgárt lehet kijelölni, aki a felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettséggel és a kijelölés évét megelőző tíz évben legalább öt éves szakirányú költségvetési gyakorlattal rendelkezik, és írásban nyilatkozik, hogy a (7) bekezdésben foglaltak személyére nem jelentenek kizáró okot, vagy

b) azt a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságot lehet kijelölni, amelynek ágazati besorolása megfelel a kincstári biztosi tevékenység jellegének, költségvetési szervnél referenciával rendelkezik és a kincstári biztosi tevékenységet az a) pontban előírt követelményeknek, valamint a (7) bekezdés szerinti összeférhetetlenségi szabályoknak igazoltan megfelelő alkalmazottjával vagy személyesen eljáró tagjával látja el.

(5) A kincstári biztos jelölteket a kijelölő szerv nyilvános pályázat alapján választja ki, nevüket és költségvetési gyakorlatuk szakirányát tájékoztatóban közzéteszi.

(6) Az (5) bekezdésben megjelöltek közül a kincstári biztost a kijelölő szerv a fejezetet irányító szerv vezetőjének egyetértésével határozott időtartamra jelöli ki az adott költségvetési szervhez. A kinevezés legfeljebb egy alkalommal a folyamatban lévő intézkedések lezárásáig meghosszabbítható. Kivételes esetben a tájékoztatóban nem szereplő személy, illetve szervezet is kijelölhető, ha megfelel a (4) bekezdésben foglalt előírásoknak és a tájékoztatóban megjelentek közül a kijelölés nem biztosítható.

(7) Kincstári biztosként nem jelölhető ki az a személy, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság név szerint megnevezett alkalmazottja, illetve tagja, aki

a) az adott költségvetési szerv dolgozója,

b) a kijelölést megelőző három évben az adott költségvetési szerv dolgozója volt,

c) rendszeres és tartós megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban áll, vagy állt a kirendelést megelőző három évben az adott költségvetési szervnél,

d) az (1) bekezdésben megállapított tartozásállomány jogosultjai tekintetében családi kapcsolat, üzleti érdekeltség vagy munkavégzésre irányuló jogviszony miatt érintett,

e) a költségvetési szerv vezetőjének, gazdasági vezetőjének vagy alkalmazottjának a Ptk. szerint hozzátartozója, e minőségének fennállása alatt, illetve annak megszűnésétől számított három évig.

165. § (1) A kincstári biztossal a Kincstár elnöke – a fejezetet irányító szerv vezetőjének ellenjegyzésével – szerződést köt és megbízólevéllel látja el. A megbízólevélnek tartalmaznia kell

a) a költségvetési szerv megnevezését, székhelyét,

b) a megbízatás időtartamát,

c) a kincstári biztos feladatait, jogkörét,

d) jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság esetén a személyesen eljáró alkalmazott, tag megjelölését.

(2) A kincstári biztos jogosult a gazdálkodással összefüggésben

a) a költségvetési szerv vezetőitől és valamennyi alkalmazottjától írásbeli és szóbeli tájékoztatást kérni,

b) a költségvetési szerv valamennyi okmányába betekinteni, arról másolatot, kivonatot készíttetni,

c) a költségvetési szerv valamennyi helyiségébe belépni,

d) rögzíteni a kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés és érvényesítés megbízatásának időtartama alatti eljárási szabályait,

e) a kötelezettségvállalás, utalványozás ellenjegyzését megtagadni, ha azzal nem ért egyet,

f) szakértőt igénybe venni.

(3) A kincstári biztos köteles

a) figyelemmel kísérni megbízatásának időpontjától kezdve a költségvetési szerv gazdálkodását, a jogszabályokban előírt feladatainak ellátását,

b) feltárni azokat az okokat, amelyek a tartós fizetésképtelenséghez vezettek,

c) a b) pontban foglaltak és a költségvetési szerv működésének és gazdálkodásának ismert feltételei alapján a szükséges intézkedések azonnali végrehajtására irányuló intézkedési tervet készíteni, melyet az ad hoc bizottság fogad el,

d) azonnali intézkedéseket kezdeményezni és írásbeli utasításokat kiadni a tartozásállomány felszámolására, a gazdálkodás egyensúlyának biztosítására, a követelések behajtására, ezek ütemezésére oly módon, hogy azok az alaptevékenység ellátását ne akadályozzák,

e)240 a d) pontban foglaltak megvalósítására kezdeményezni és részt venni a fejezetet irányító szervvel, az állami adóhatósággal, a vámhatósággal, a szállítókkal, a megrendelőkkel folytatott egyeztető tárgyalásokon,

f) kezdeményezni a d)–e) pontban foglaltak megvalósításához szükséges előirányzat-átcsoportosítást,

g) kezdeményezni a költségvetési szerv vezetőjének, illetve gazdasági vezetőjének a fegyelmi eljárás keretében történő munkából való felfüggesztését, illetve felmentését, ha megállapítja, hogy a tartozásállomány az adott személy kötelezettségének vétkes megszegése miatt jött létre,

h) intézkedési tervjavaslatot kidolgozni – a költségvetési szervvel, illetve a fejezetet irányító szervvel együttműködve – a gazdálkodás, a feladatellátás hosszabb távú ésszerűsítésére, amennyiben a c)–d) pont alatti intézkedések a fizetésképtelenség okainak tartós megszüntetésére nem elegendőek,

i) betartani a titoktartási kötelezettségre vonatkozó szabályokat.

(4) A kincstári biztos tevékenységéről a kijelölő szervnek és a fejezetet irányító szerv vezetőjének havonta – munkájának a költségvetési szerv által történő akadályoztatása esetén soron kívül – beszámol. A beszámolóban számot kell adni a megtett intézkedésekről, a tartozásállomány, a kintlévőségek alakulásáról, illetve javaslatot kell tenni e szervek hatáskörébe tartozó intézkedésekre.

(5) A kincstári biztos megbízatásának megszűnésekor záró értékelést köteles készíteni, amelyet – a (3) bekezdés h) pontjában megjelölt intézkedési tervvel együtt – a 164. § (3) bekezdés szerinti ad hoc bizottság tárgyal meg és dönt annak elfogadásáról. A záró ad hoc bizottsági ülésre az érintett intézmény vezetőjét is meg kell hívni.

(6)241 A fejezetet irányító szerv vezetője az ad hoc bizottság által elfogadott, az adósság újraképződését megakadályozó záró intézkedési tervben foglaltak végrehajtására az elfogadást követő tizenöt napon belül köteles írásban megtenni a szükséges intézkedéseket, illetve kezdeményezni az illetékes szervnél azok megtételét. A fejezetet irányító szerv köteles a megtett intézkedések hatásáról a vizsgálatot követő két éven keresztül negyedévente a Nemzetgazdasági Minisztériumot, a Kincstárt és – külön határozat esetén – a Kormányt tájékoztatni.

(7) A (3) bekezdés g) pontja alapján a fejezetet irányító szerv vezetője köteles vizsgálatot elrendelni a költségvetési szerv vezetője, illetve gazdasági vezetője személyi felelősségének megállapítására a tartozásállomány létrejöttével összefüggésben.

(8) A költségvetési szerv vezetője köteles a kincstári biztos (2) bekezdésben foglalt jogai teljesítését elősegíteni, részére biztosítani:

a) az épületbe, helyiségekbe való állandó bejutást,

b) irodahelyiséget, a munkavégzés személyi (ügyviteli alkalmazott) és tárgyi feltételeit (például kommunikációs, irodai eszközök).

(9) A kincstári biztos megbízásának megszüntetésére – a megbízási szerződésben meghatározott időtartam letelte előtt – akkor kerülhet sor, ha

a) a költségvetési szervnek a szokásos, illetve a szerződésekben foglalt fizetési határidőkön belüli tartozásállományon felül egyéb tartozása nincs,

b) működése a költségvetési szerv gazdálkodásában javulást nem eredményezett a kincstári biztosra felróható okok miatt, vagy

c) a költségvetési szerv pénzügyi helyzete a kincstári biztos közreműködésével sem javítható.

(10) A kijelölő szerv a (6) bekezdésben foglalt intézkedések eredménytelensége esetén jogosult

a) a (9) bekezdés b) pontjában foglalt esetben új kincstári biztos kijelöléséről gondoskodni,

b) a (9) bekezdés c) pontja szerinti esetben intézkedést kezdeményezni a költségvetési szerv gazdálkodásának javítására, átszervezésére, a finanszírozás felfüggesztésére vagy korlátozására, illetve a költségvetési szerv átalakítására, megszüntetésére.

166. § (1) A kincstári biztos kijelölésével összefüggő valamennyi kiadásról – a kincstári biztos kezdeményezésére felbontott, megszüntetett, módosított szerződésekkel összefüggésben keletkező, költségvetési szervet terhelő kiadásokat kivéve – a Kincstár számlát állít ki a fejezetet irányító szerv részére és a fizetési határidő leteltét követően jogosult az érintett fejezet fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámláját megterhelni.

(2) A kincstári biztost megillető havi díj összegét, a költségelszámolás rendjét és az abba bevonható költségek körét a 165. § (1) bekezdése szerinti szerződés tartalmazza. A havi díj összegét a kijelölt költségvetési szerv méretének, valamint vezetője havi alapilletményének figyelembevételével, a hatékonyság és takarékosság követelményeinek egyidejű érvényesítésével kell megállapítani. A költségelszámolás rendje a szerződés mellékletét képezi.

AZ ÖNKORMÁNYZATI BIZTOS

167. § (1) A helyi önkormányzat képviselő-testülete – amennyiben a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 4. §-a szerinti adósságrendezési eljárást az önkormányzat vagy hitelezői nem kezdeményezték – a rendeletében szabályozott módon önkormányzati biztost rendel ki az irányítása alá tartozó költségvetési szervhez, ha annak elismert tartozásállománya a (2) bekezdésben meghatározott időt és mértéket eléri.

(2) Az önkormányzati biztos kirendelését az Áht.-ban, illetve az önkormányzat rendeletében meghatározott mértékű elismert tartozásállomány elérése esetén a képviselő-testületnél a polgármester kezdeményezi. Ha a polgármester a kötelezettségének nem tesz eleget, a biztos kirendelését indítványozhatja

a) az önkormányzat képviselő-testületének pénzügyi bizottsága,

b) a helyi önkormányzat jegyzője a polgármesteren keresztül,

c) a helyi önkormányzat képviselő-testülete által megbízott könyvvizsgáló,

d) a költségvetési szerv vezetője.

(3) Önkormányzati biztosi feladatokkal a 164. § (4) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelő természetes személyt, illetve jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságot lehet megbízni. A községi önkormányzatok képviselő- testülete természetes személyek esetében eltekinthet a 164. § (4) bekezdés a) pontja szerinti szakképzettségtől, amennyiben az önkormányzati biztos felsőfokú pénzügyi-számviteli szakképesítéssel rendelkezik.

(4) Az önkormányzati biztost a jelölhető személyek, illetve szervezetek közül a képviselő-testület döntése alapján a polgármester bízza meg, és ennek tényét a helyben szokásos módon teszi közzé.

(5) A képviselő-testület (3) bekezdés szerinti jogát a pénzügyi bizottságra átruházhatja.

(6)242 Az önkormányzati biztosi feladatot ellátó személyre, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságra, illetve azon költségvetési szervre, amelyhez önkormányzati biztost rendeltek ki a 164. § (7) bekezdésében, a 165. § (1)–(5) és (7) bekezdésében és a 166. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy az államháztartásért felelős miniszter hatáskörébe utalt eljárási szabályokat a képviselő-testület – a rendeletében meghatározott módon – gyakorolja, az önkormányzati biztos kirendelésével összefüggő valamennyi kiadás – a költségvetési szervet terhelő, az önkormányzati biztos kezdeményezésére felbontott, megszüntetett, módosított szerződésekkel összefüggésben keletkező kiadásokat kivéve – a kirendelő önkormányzatot terheli, amennyiben az önkormányzat rendelete erről másképp nem intézkedik.

(7) Az önkormányzat rendeletében szabályozza az általa fenntartott intézmények körében az önkormányzati biztos további tevékenységére vonatkozó eljárásrendet, amennyiben az önkormányzatnál időközben az (1) bekezdés szerinti adósságrendezési eljárást kezdeményezték.

(8) A többcélú kistérségi társulásnál az önkormányzati biztos kijelölésénél az (1)–(7) bekezdésben foglalt szabályokat megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a képviselő-testület hatáskörét a többcélú kistérségi társulás tanácsa gyakorolja, a polgármester részére meghatározott feladatokat a társulási tanács elnöke, a jegyző részére meghatározott feladatokat a többcélú kistérségi társulás munkaszervezetének vezetője látja el, a kijelölés módjáról szóló önkormányzati rendeleten a többcélú kistérségi társulás határozatát kell érteni.

168. §243

X. Fejezet

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALRENDSZEREINEK SZÁMLAVEZETÉSI ÉS A KINCSTÁRI
FINANSZÍROZÁS RENDJE

A KINCSTÁRI EGYSÉGES SZÁMLA

169. § (1) A Kincstár pénzforgalmilag teljesítendő feladatainak ellátására a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) által vezetett Kincstári Egységes Számla (a továbbiakban: KESZ), valamint az Áht. szerinti devizaszámla szolgál.

(2) A Kincstár hatósági letétkezelési tevékenységével kapcsolatos pénzeszközök elkülönített kezelésére az MNB-nél vezetett forint- és devizaszámlák szolgálnak.

170. § (1) Nem tekintendő a KESZ elszámolási körbe tartozónak az államháztartás alrendszerei költségvetésének végrehajtása során

a) a központi költségvetési szervek hitelintézetnél vezetett lakásépítés és -vásárlás munkáltatói támogatása elnevezésű számláján lebonyolított pénzforgalom,

b) a helyi önkormányzat, helyi vagy országos kisebbségi önkormányzat és az irányításuk alá tartozó költségvetési szervek pénzforgalmi számláin lebonyolított pénzforgalom,

c) a központi költségvetési szervek részére a hitelintézeteknél vezetett devizaszámlákon lebonyolított pénzforgalom,

d) a hatósági letétek kezelésére szolgáló számlákon lebonyolított pénzforgalom.

(2) Az (1) bekezdés a)–c) pontjában foglalt pénzügyi műveletekről folyamatos nyilvántartást kell vezetni, és arról a beszámolási és könyvvezetési kötelezettségre vonatkozó jogszabályok alapján, illetve adatszolgáltatás keretében számot kell adni.

(3)244 A KESZ-hez kapcsolódó nemzetgazdasági számlák megnyitásáról, megszüntetéséről, a számlákon bonyolítható pénzforgalom meghatározásáról, a számlák feletti rendelkezésről, év végi lezárásukról az államháztartásért felelős miniszter jogosult rendelkezni, aki e jogosultságát a Kincstár elnöke részére átadhatja.

A KINCSTÁRI SZÁMLÁK

171. §245 A Kincstár a kincstári ügyfelek részére a 172–173. §-ban és az államháztartásért felelős miniszter rendeletében meghatározott további számlákat vezeti.

172. § (1) A Kincstár vezeti az önkormányzatok megbízásából

a) az Igazgatóságok által végzett központi illetményszámfejtéssel összefüggő kifizetésekre, illetve

b) az Igazgatóságok számfejtési körébe tartozó önkormányzatok és intézményeik munkavállalóik után megfizetendő magán-nyugdíjpénztári tagdíj pénzforgalmának lebonyolítására szolgáló pénzforgalmi letéti számlát.

(2) Az (1) bekezdésben szereplő számlákon lebonyolított pénzforgalom nyilvántartásáról az Igazgatóságok gondoskodnak.

(3) A Kincstár pénzforgalmi lebonyolítási számlát vezet Igazgatóságonként

a) a családtámogatások pénzbeni ellátásának kifizetésére,

b) külön-külön az oktatási és a szociális tevékenységet folytató nem állami humán szolgáltatók normatív támogatásának folyósítására,

c) a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások támogatásának folyósítására.

(4) A (3) bekezdés szerinti számlák egyenlege év végén – a zárást megelőző utolsó tranzakcióként, a (3) bekezdés b)–c) pontja szerinti támogatások esetén a felfüggesztés alapján visszatartott támogatás kivételével – automatikusan visszavezetésre kerül a forrást biztosító számla javára.

(5) A Kincstár pénzforgalmi lebonyolítási számlát vezet a kamatadóval kapcsolatos pénzforgalom lebonyolítására.

173. § (1) A Kincstár önkormányzatonként egy családtámogatási folyószámlát vezet a külön jogszabályokban meghatározott természetben nyújtott családi pótlék összegének kezelésére.

(2) A jegyző a családi pótlék meghatározott mértékének természetbeni formában történő nyújtásáról rendelkező első határozatának meghozatalát megelőzően intézkedik a számla megnyitásáról, a számla felett rendelkező személyek bejelentéséről, valamint a pénzforgalmi számlaszerződés megkötéséről.

(3) Az Igazgatóság az átutalásról és annak összegéről meghozott végzést követően havonta intézkedik a természetbeni családi pótléknak a családtámogatási folyószámlára utalásáról. Az Igazgatóság az utalás során feltünteti a kedvezményezett gyermek azonosító számát.

(4) A Kincstár a számla tételes forgalmáról az önkormányzatot számlakivonattal értesíti.

A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK ÉS A HELYI KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMLÁI

174. § (1) A helyi önkormányzat képviselő-testülete dönt a pénzforgalmi számlavezetőjének megválasztásáról. A helyi kisebbségi önkormányzat a helyi önkormányzat számlavezetőjénél vezeti pénzforgalmi számláit az Áht. 66. §-a alapján megkötött megállapodásban rögzítettek szerint.

(2) A helyi önkormányzat, helyi kisebbségi önkormányzat pénzforgalmi számlát és a (6)–(7) bekezdésben foglalt számlákat, alszámlákat – a meghatározott kivételekkel – egy belföldi hitelintézetnél vagy a Kincstárban nyithat, és csak egy pénzforgalmi számlával rendelkezhet. Költségvetési gazdálkodásával és a pénzellátással kapcsolatos minden pénzforgalmát e számlán – ideértve az elszámolási számla alcímű számláit is – köteles lebonyolítani.

(3) A helyi önkormányzat a választott számlavezetőt a hónap első napjával változtathatja meg. A helyi kisebbségi önkormányzatot a számlavezető megváltoztatásáról hozott döntést követően azonnal tájékoztatni kell. A folyamatos pénzellátás érdekében az önkormányzat döntéséről az Igazgatóság útján a Kincstárat értesíti. Az önkormányzat a területileg illetékes Igazgatóságot legkésőbb a változás kitűzött időpontja előtt harminc nappal köteles írásban tájékoztatni, a döntés dokumentumainak, valamint a kincstári beszedési megbízások benyújtására szóló felhatalmazó levél – a számlavezető ellenjegyzésével aláírt – eredeti példányának csatolásával és a választott számlavezetővel kötött szerződésben megjelölt pénzforgalmi számlaszám egyidejű közlésével. A határidőt követően megküldött tájékoztatás alapján a nyilvántartásba vételét az Igazgatóság harminc napos határidővel teljesíti, a változás az ezt követő hónap első napján lép hatályba. A felhatalmazó levelet a következő kincstári számlaszámokra kell kitölteni:

a) 10032000-01457254 „Helyi önkormányzatok kötelezettségei” számla,

b) 10032000-01031496 „Kincstár Önkormányzatok előző évről származó befizetései” számla, valamint

c) 10032000-01034073 „Kincstár Helyi önkormányzatok kamatbeszedési”számla.

(3a)246 A (3) bekezdésben meghatározott felhatalmazó levél hiányában, a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója fejezet terhére történő költségvetési támogatás utalványozását a helyi önkormányzatokért felelős miniszter felfüggeszti. A felhatalmazó levél pótlásáról szóló kincstári értesítést követően a helyi önkormányzatokért felelős miniszter a felfüggesztett támogatást utalványozza. A Kincstár a nettó finanszírozáson kívüli támogatást az utalványozást követő banki napon teljesíti a helyi önkormányzatok részére. A nettó finanszírozás hatálya alá tartozó támogatás felfüggesztése esetén a folyósítás a pótlást követő nettó finanszírozási támogatás – 16. számú melléklet szerinti – utalási időpontjában teljesíthető.

(3b)247 A Kincstár minden hónap 5-éig írásban tájékoztatja a helyi önkormányzatokért felelős minisztert az adott hónapban felhatalmazó levéllel nem rendelkező önkormányzatokról, többcélú kistérségi társulásokról.

(4) A helyi önkormányzat, helyi kisebbségi önkormányzat megszüntetése esetén a jogutód önkormányzat a megszűnés időpontja szerinti határnappal köteles intézkedni a pénzforgalmi számla megszüntetéséről.

(5) A helyi önkormányzat gazdálkodását végrehajtó szerv a pénzforgalmi számláján lévő szabad pénzeszközeit – a központi költségvetésből származó hozzájárulások és támogatások kivételével – bármely belföldi hitelintézetnél betétként elhelyezheti.

(6) A helyi önkormányzat a pénzforgalmi számlájához kapcsolódóan – általában jogszabályban meghatározott bevételek és kiadások elkülönített elszámolására – a következő alcímű számlákat nyithat az Áht. 66. §-a alapján megkötött megállapodásokat is figyelembe véve:

a) az állami tulajdonból az önkormányzatok tulajdonába került lakóépületek, illetve lakások elidegenítéséből származó bevételek elkülönítésére,

b) amennyiben költségvetési szervei önálló számlával nem rendelkeznek, költségvetési szervei gazdálkodásával összefüggő pénzforgalom elszámolására,

c) helyi kisebbségi önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos pénzforgalom elszámolására,

d) háziorvosi szolgálat ellátásának kimutatására,

e) fogorvosi szolgálat ellátásának kimutatására,

f) az állami hozzájárulások jogszabályban meghatározott esetekben történő elkülönítésére,

g) fedezetbiztosításra történő elkülönítésre,

h) helyi önkormányzatok, valamint a helyi kisebbségi önkormányzatok rövid lejáratú betétei elkülönítésére,

i) a dolgozói lakásépítésének támogatására munkáltatói lakásépítés és -vásárlás támogatási számlát,

j) a helyi adók befizetésére adónemenként külön adóbeszedési számlát, a gépjárműadó befizetésére gépjárműadó beszedési számlát, a késedelmi pótlék befizetésére pótlék beszedési számlát, a bírságok, önellenőrzési pótlék és a végrehajtási költség befizetésére bírság beszedési számlát, a talajterhelési díj befizetésére talajterhelési díj beszedési számlát, termőföld bérbeadásából származó jövedelem adója befizetésére jövedelemadó beszedési számlát,

k) a helyi önkormányzatot megillető, a j) pontba, valamint a (7) bekezdés c)–d) pontjába nem tartozó adók módjára behajtandó köztartozások befizetésére egyéb bevételek elszámolási számlát,

l) önkormányzati környezetvédelmi alap pénzeszközeinek elkülönítésére,

m) egyéb, meghatározott célú pénzeszközök – ideértve a helyi kisebbségi önkormányzatok adományait is – elkülönítésére,

n) európai uniós forrásból finanszírozott programok lebonyolítására programonként.

(7) A helyi önkormányzat a (2) és (6) bekezdésben felsorolt számlákon kívül a nem közvetlenül a költségvetés végrehajtásához kapcsolódó feladatok pénzforgalmának kimutatására

a) a társadalombiztosítási pénzeszközök elosztási számlát,

b) az önkormányzat által ellátott, nem kötelező feladatok közé tartozó és túlnyomórészt nem önkormányzati forrásból megvalósuló beruházások, fejlesztések megvalósítására lebonyolítási számlát,

c) közigazgatási hatósági eljárási illeték, továbbá az azzal összefüggésben felszámított mulasztási bírság, késedelmi pótlék befizetésére illetékbeszedési számlát,

d) más szerv által kimutatott adók módjára behajtandó köztartozások – kizárólag az önkormányzatot megillető köztartozások kivételével – befizetésére idegen bevételek elszámolási számlát,

e) letéti pénzeszközök kezelésére letéti számlát,

f) bármely felhatalmazott hitelintézetnél devizabetét számlát

vezethet.

(8) A (6) bekezdés j)–k) pontja szerint nyitott alcímű számlákról, valamint a (7) bekezdés c)–d) pontja szerint vezetett számlákról kizárólag az alábbi kifizetések, utalások teljesíthetők:

a) a helyi önkormányzat költségvetési elszámolási, valamint annak (6) bekezdés a)–i) és l) pontja szerinti alcímű számláira való átutalás,

b) más szerv által kimutatott és beszedett adók módjára behajtandó köztartozások utalása a tartozást kimutató által megadott számlára,

c) a költségvetési törvény szerint, a központi költségvetést megillető közigazgatási hatósági eljárási illeték- és az azzal összefüggésben felszámított pótlék-, mulasztási bírságbevétel utalása a kincstári számla javára,

d) adózó – visszatérítésre jogosult – részére történő visszatérítés (ideértve az Art. szerint fizetett kamatot is),

e) adózó kérelmére (6) bekezdés j)–k) pontja szerint nyitott alcímű számlák, valamint a (7) bekezdés c)–d) pontja szerint vezetett számlák közötti átvezetések.

(9) A helyi önkormányzat a (6) bekezdés j)–k) pontja, valamint a (7) bekezdés c)–d) pontja szerinti bevételeket e számlákon (alcímű számlákon) köteles beszedni. Amennyiben a helyi önkormányzat más számlájára (alcímű számlájára) érkezik befizetés, akkor a befizetést a megfelelő – a (6) bekezdés j)–k) pontja, valamint a (7) bekezdés c)–d) pontja szerinti számlákra befolyó bevételekhez kapcsolódó – analitikus nyilvántartáson is át kell vezetni.

(10) A helyi kisebbségi önkormányzat részére a helyi önkormányzat a (6) bekezdés c) pontjában meghatározott számlát vezethet. A helyi kisebbségi önkormányzat döntése alapján és forrásai terhére

a) költségvetési elszámolási számlát és/vagy ehhez kapcsolódóan alcímű számlákat,

b) letéti pénzeszközök kezelésére letéti számlát,

c) a dolgozói lakásépítésének támogatására munkáltatói lakásépítés és -vásárlás támogatási számlát,

d) bármely felhatalmazott hitelintézetnél devizabetét számlát

vezethet.

(11) A hitellel rendelkező, azt felvenni szándékozó, illetve készfizető kezességet vállaló helyi önkormányzat a normatív állami hozzájárulásokkal, az egyéb központi költségvetési támogatásokkal, az átengedett személyi jövedelemadóval, valamint az államháztartáson belül működési célra átvett pénzeszközeivel kapcsolatos pénzforgalmát a költségvetési elszámolási számlához kapcsolódó alszámlán köteles elkülöníteni. Az alszámlán elkülönített összeget a helyi önkormányzat hitel fedezetére – likvid hitel kivételével – nem használhatja, illetve az alszámláról – likvid hitel kivételével – hiteltörlesztés, kezességbeváltás nem teljesíthető.

(12) Az (1)–(11) bekezdésben foglalt szabályokat kell megfelelően alkalmazni a települési önkormányzatok által létrehozott többcélú kistérségi társulások, jogi személyiségű társulások számlavezetésére is.

175. § (1) A 174. § (6) bekezdés j) pontjában meghatározott számlák esetében az indokolt visszatérítéseket a megfelelő számláról kell teljesíteni. Amennyiben a számlán lévő összeg nem nyújt fedezetet a kiutaláshoz, a költségvetési elszámolási számláról kell átutalást teljesíteni a megfelelő számlára a visszatérítés fedezetének biztosítása érdekében.

(2) Az önkormányzat idegen bevételek elszámolási számlájáról az önkormányzatot megillető bevétel hó végén rendelkezésre álló összegét a tárgyhónapot követő hónap 10-éig kell az önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára átutalni. A nem az önkormányzatot megillető bevételt szükség szerint, de legkésőbb a hó végén rendelkezésre álló összeget a tárgyhót követő 10-éig kell a behajtást kérő szerv megfelelő számlájára átutalni.

A HELYI ÖNKORMÁNYZAT ÉS A HELYI KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK SZÁMLÁI

176. § (1)248 A helyi önkormányzat, helyi kisebbségi önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerv pénzeszközeit a Kincstárnál vagy az önkormányzat által meghatározott hitelintézetnél nyitott pénzforgalmi számlán kezeli. Ezen felül más hitelintézetnél számla nem nyitható.

(2) A helyi önkormányzat és a helyi kisebbségi önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerv számára pénzforgalmi számla a törzskönyvi nyilvántartásba vétel után nyitható. A pénzforgalmi számla megnyitása, illetve megszüntetése – a költségvetési szerv létesítésének, illetve megszüntetésének időpontja szerinti határnappal – a helyi önkormányzati hivatal feladata. A pénzforgalmi számla megnyitásáról, illetve megszüntetéséről az önkormányzati hivatal öt napon belül köteles tájékoztatni az Igazgatóságot.

(3)249 A helyi önkormányzat, helyi kisebbségi önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerv – a 174. § (5) bekezdésében meghatározott eset kivételével – a költségvetési elszámolási számláján lévő szabad pénzeszközeit betétként kizárólag a számlavezető hitelintézetnél a költségvetési elszámolási számlához kapcsolódó alszámlán kötheti le.

(4) A költségvetési elszámolási számlával nem rendelkező, önállóan működő költségvetési szerv, valamint az önállóan működő és gazdálkodó önkormányzati költségvetési szerv, amelynek költségvetési elszámolási számláját nem a székhelyén, telephelyén lévő hitelintézet vezeti, a helyi postahivatalnál – külön engedély nélkül – pénzforgalmi betétkönyvet nyithat. A betétkönyv nyitása, illetve megszüntetése az önkormányzati költségvetési szerv feladata.

(5) A helyi önkormányzat, helyi kisebbségi önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerv a költségvetési elszámolási számlájához kapcsolódóan a 174. § (6) bekezdés d)–e), g)–i) és m)–n) pontjában megnevezett alcímű számlákat vezethet.

(6) A helyi önkormányzat, helyi kisebbségi önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerv a költségvetési elszámolási számlán – ideértve az (5) bekezdésben szereplő alcímű számlákat is – kívül

a) a dolgozói lakásépítésének támogatására munkáltatói lakásépítés és -vásárlás támogatási számlát,

b) a letéti pénzeszközök kezelésére letéti számlát,

c) külföldi támogatás, segély fogadására nyitott devizaszámlát,

d) a jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége pénzeszközeinek kezelésére alszámlát vezethet.

(7) Az (1)–(6) bekezdésben foglalt szabályokat kell megfelelően alkalmazni a többcélú kistérségi társulások irányítása alá tartozó költségvetési szervek számlavezetésére is azzal, hogy a többcélú kistérségi társulás önálló munkaszervezete a gazdálkodását a többcélú kistérségi társulás költségvetési elszámolási számláján bonyolítja le.

AZ ORSZÁGOS KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT SZÁMLÁI

177. § (1) Az országos kisebbségi önkormányzat dönt a számlavezető hitelintézet kiválasztásáról.

(2) Az országos kisebbségi önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerv a pénzeszközeit az országos kisebbségi önkormányzat által meghatározott hitelintézetnél nyitott pénzforgalmi számlán kezeli, más számlát nem nyithat.

(3) Az országos kisebbségi önkormányzat a kiválasztott számlavezető hitelintézetet a hónap első napjával változtathatja meg. A folyamatos pénzellátás érdekében az országos kisebbségi önkormányzat az erről szóló döntésről az Igazgatóságot legkésőbb a változás kitűzött időpontja előtt harminc nappal korábban írásban tájékoztatja a döntés dokumentumainak csatolásával és a választott pénzintézettel kötött szerződésben megjelölt pénzforgalmi számlaszám egyidejű közlésével. A határidőt követően megküldött tájékoztatás alapján a pénzforgalmi számla nyilvántartásba vételét az Igazgatóság harminc napos határidővel teljesíti, a változás az ezt követő hónap első napján lép hatályba.

(4) Az országos kisebbségi önkormányzat a költségvetési elszámolási számlájához kapcsolódóan – jogszabályban meghatározott bevételek és kiadások elkülönített elszámolására – alszámlákat nyithat.

AZ ORSZÁGOS KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSI SZERVÉNEK SZÁMLÁI

178. § (1) Az országos kisebbségi önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerv számára pénzforgalmi számla megnyitása, illetve megszüntetése a költségvetési szerv létesítésének, illetve megszüntetésének időpontja szerinti határnappal az országos kisebbségi önkormányzat hivatalának feladata. A pénzforgalmi számla megnyitásáról, illetve megszüntetéséről a hivatal öt napon belül köteles tájékoztatni az Igazgatóságot.

(2) Az országos kisebbségi önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerv a költségvetési elszámolási számláján lévő szabad pénzeszközeit betétként kizárólag a számlavezető hitelintézetnél a költségvetési elszámolási számlához kapcsolódó alszámlán kötheti le.

(3)250 Az országos kisebbségi önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerv a költségvetési elszámolási számlájához kapcsolódóan alszámlákat vezethet.

A LETÉTI SZÁMLÁK

179. § (1) A letéti pénzkezelés az államháztartás alrendszerei költségvetése végrehajtására szolgáló pénzeszközöktől elkülönített, megbízásból történő átmeneti pénzkezelés.

(2) Letéti pénzeszköz elkülönített számlán való kezelését – a (3)–(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével –

a) a KESZ felett rendelkezési jogokat gyakorló részére a Kormány,

b)251 a központi költségvetési szerv részére az államháztartásért felelős miniszter,

c)252 a helyi önkormányzati, illetve helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv részére jogszabályban előírt letéti kezelés esetén a helyi önkormányzat képviselő-testülete, más esetben az államháztartásért felelős miniszter,

d)253 az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv részére jogszabályban előírt letéti kezelés esetén az országos kisebbségi önkormányzat közgyűlése, más esetben az államháztartásért felelős miniszter

engedélyezi.

(3) Pénzeszköz letéti kezelése és letéti pénzforgalom lebonyolítására letéti számla megnyitása és vezetése akkor engedélyezhető, ha

a) jogszabály írja elő valamely pénzeszköz letéti számlán való kezelését,

b) a költségvetési szerv intézményi ellátottainak tulajdonát képező pénzeszközök átmeneti vagy tartós elhelyezése szükségessé válik.

(4) Az irányító szerv és az önkormányzati hivatal egy-egy letéti számla vezetésére – külön engedély nélkül – jogosult.

(5) A letéti számlán lévő pénzeszközökkel pénzügyi műveletek a letevő rendelkezése szerint végezhetők.

(6) A letéti számlával rendelkező költségvetési szerv köteles gondoskodni a számlán lebonyolított letéti pénzforgalom analitikus nyilvántartásáról. Az analitikus nyilvántartásnak legalább az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

a) a letét keletkezésének időpontja,

b) a letét megnevezése, jogcíme, célja és összege,

c) a kedvezményezett neve, címe,

d) a letét elrendelt kiutalásának időpontja vagy határideje, a tényleges kiutalás időpontja.

(7)254 A letéti számlával rendelkező költségvetési szerv az éves költségvetési beszámolás részeként – az államháztartásért felelős miniszter által meghatározott módon – számot ad a letéti számla

a) év eleji nyitó állományáról,

b) a bevételi pénzforgalomról jogcímenként, illetve összevont jogcímenként,

c) a letétek visszautalásáról jogcímenként, illetve összevont jogcímenként,

d) a letéti pénzeszköz hozambevételének a költségvetési szerv költségvetése javára történt átutalásokról és felhasználásáról,

e) az év végi záró állományról és annak jogcímenkénti, illetve összevont jogcímenkénti megoszlásáról.

(8) A nem forintban kezelt hatósági letéteket a Kincstár devizanemenként gyűjtő számlán vezetheti.

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK IRÁNYÍTÓ SZERVE ÉS KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEIK FINANSZÍROZÁSI ÉS BEFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGEINEK TELJESÍTÉSI RENDJE

180. § (1)255 A Kincstár az Áht. 102. § (1) bekezdése szerinti havi költségvetési előirányzat-felhasználási keretet (e § alkalmazásában a továbbiakban: keret) automatikusan állapítja meg és vezeti át a fejezeti elosztási számlákon keresztül a kincstári költségvetéssel rendelkező költségvetési szervek előirányzat-felhasználási keretszámlájára.

(2) A keret megállapítása során a Kincstár

a) a teljesítésarányos finanszírozás alá tartozó előirányzatok esetében a 181. § szerinti finanszírozási tervben az adott hónapra megjelölt támogatás, és

b) az időarányos finanszírozás alá tartozó előirányzatok esetében azok kiadási és bevételi előirányzatai alapján az adott hónapra jutó támogatás

összegét veszi alapul, amelyet a (3)–(5) bekezdés rendelkezései szerint korrigál.

(3)256 A Kincstár a január havi keret megállapításakor a (2) bekezdés b) pontja szerinti támogatást a költségvetési szerv előzetes kincstári költségvetése alapján állapítja meg, amelyet – a Honvédelmi Minisztérium és a Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok kivételével – a személyi juttatások eredeti támogatási előirányzata 1/12-ének 40%-ával és a munkaadókat terhelő járulékok eredeti támogatási előirányzata 1/12-ével csökkent a személyi juttatásokat, valamint egyéb kifizetéseket terhelő, illetve azokkal összefüggésben felmerülő és az államháztartás alrendszereit megillető közterhek biztosítása érdekében. A Kincstár elnöke e mértéktől az irányító szerv kezdeményezésére eltérést engedélyezhet.

(4)257 Ha a kincstári költségvetéssel rendelkező költségvetési szervnek az elismert tartozásállományáról benyújtott adatszolgáltatása alapján az állammal vagy a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaival szemben tartozása van, a Kincstár az időarányos előirányzat-felhasználási keret megnyitását megelőzően a tartozás összegét, legfeljebb azonban a megnyitandó keret 50%-át a köztartozás zárolt fedezeti számlán történő elkülönítéssel zárolja.

(5)258 Az állami adóhatóság heti rendszerességgel tájékoztatja a Kincstárt a kincstári költségvetéssel rendelkező költségvetési szervek tartozásállományáról. Amennyiben a tájékoztatás alapján megállapítható, hogy a költségvetési szerv tartozásállománya magasabb az általa bejelentett összegnél, a Kincstár a (4) bekezdés szerint jogosult további előirányzat-felhasználási keret zárolására.

(6) A zárolt keret felszabadítható, ha

a) a kincstári költségvetéssel rendelkező költségvetési szerv a tartozásállományt csökkentő átutalási megbízást nyújt be a Kincstárhoz,

b) a kincstári költségvetéssel rendelkező költségvetési szerv a Kincstár részére igazolja, hogy a tartozás már nem áll fenn, vagy annak átütemezésére a bevétel beszedésére jogosult szervezettel megállapodást kötött,

c)259 az állami adóhatóság hatósági átutalási megbízást nyújt be a kincstári költségvetéssel rendelkező költségvetési szervvel szemben.

(7) A (6) bekezdés c) pontja szerinti esetben is a központi költségvetési szervnek kell kezdeményeznie a keret megnyitását.

(8)260 A személyi juttatásokat, valamint egyéb kifizetéseket terhelő, illetve azokkal összefüggésben felmerülő és az államháztartás alrendszereit megillető közterhek befizetési kötelezettségének teljesítéséhez a Kincstár a tárgyévben aktuális havi és az egyidejűleg megküldött önrevízióra vonatkozó adóbevallás „A” részének űrlapjaiból a Kincstár által biztosított leválogató programmal előállított és elektronikus úton megküldött adatszolgáltatás alapján a befizetési kötelezettségeket a költségvetési szervek – beleértve a teljes egészében bevételből gazdálkodó szerveket is – előirányzat-felhasználási keretszámlájának megterhelésével teljesíti.

(9) Likvid fedezet hiányában a befizetési kötelezettséget a Kincstár mindaddig nem teljesíti, amíg a kincstári ügyfél költségvetési szerv előirányzat-felhasználási keretszámlája a befizetési kötelezettség összegével nem terhelhető. A befizetési kötelezettség teljesítéséig a kincstári ügyfél költségvetési szerv előirányzat-felhasználási keretszámlája terhére benyújtott fizetési megbízásokat a Kincstár nem teljesíti.

181. §261 A felhalmozási előirányzatok teljesítésarányos felhasználásának finanszírozása teljesítésarányos támogatási előirányzat-finanszírozási terv alapján történik. A teljesítésarányos támogatási előirányzat-finanszírozási terv elkészítésének, jóváhagyásának részletes szabályait az államháztartásért felelős miniszter rendeletben szabályozza.

A FEJEZETI KEZELÉSŰ ELŐIRÁNYZATOK ÉS AZ ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK FINANSZÍROZÁSI ÉS BEFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGEINEK TELJESÍTÉSI RENDJE

182. § (1)262 A fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználása az éves kiadási előirányzatra és annak forrásaira (bevétel, támogatás, előirányzat-maradvány) kiterjedő előirányzat-finanszírozási terv alapján teljesítésarányosan történik. Az előirányzat- finanszírozási tervnek alapul kell szolgálnia a teljesítésarányos – az Áht. 101/A. §-ának (2) bekezdése szerinti esetben az időarányos – finanszírozáshoz és a fizetőképesség megőrzéséhez, továbbá összhangban kell lennie a kötelezettség- vállalásokkal. Az előirányzat-finanszírozási terv elkészítésének, jóváhagyásának részletes szabályait az államháztartásért felelős miniszter rendeletben szabályozza.

(2)263 Az elkülönített állami pénzalapok finanszírozásának alapjául szolgáló finanszírozási tervek elkészítésének, jóváhagyásának, az attól történő eltérés lehetőségének feltételeit az államháztartásért felelős miniszter rendeletben szabályozza. Az elkülönített állami pénzalapnak a számára előírt befizetési kötelezettséget – ha törvény másként nem rendelkezik – havonta, az éves előirányzat 1/12-ével kell teljesítenie.

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAINAK FINANSZÍROZÁSI ÉS ELSZÁMOLÁSI RENDJE

183. § (1)264 A havi részletezettségű finanszírozási terveket az államháztartásért felelős miniszter rendeletében meghatározott eljárási rend szerint, határidővel, tartalommal és formában kell elkészíteni, és

a) a társadalombiztosítás által folyósított, központi költségvetést terhelő ellátások megtérítéséről évente,

b) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak pénzforgalmában tervezhető bevételeiről, kiadásairól és a hitel/betétállomány alakulásáról havonta

a Kincstár részére kell megküldeni. Az időarányostól eltérő bevételeket és kiadásokat meg kell indokolni.

(2)265 Az (1) bekezdés a) pontja szerinti terveket az államháztartásért felelős miniszter, a b) pont szerintieket a Kincstár bírálja el és hagyja jóvá.

(3)266 A központi költségvetésben az Egyéb szociális ellátások és költségtérítések címen belül a Különféle jogcímen adott térítések és a Folyósított ellátások utáni térítés alcímek, továbbá a Kormányzati rendkívüli kiadások cím, a Pénzbeli kárpótlás alcím, a Pénzbeli kárpótlás folyósítási költségei jogcímcsoport és a Garancia és hozzájárulás a társadalom- biztosítási ellátásokhoz cím előirányzatainak utalványozására az államháztartásért felelős miniszter jogosult.

184. § (1) Az OEP és az ONYF a fedezet biztosítása céljából a megfelelő kiadási számláinak terhére, a Kincstár felé a megfelelő elszámolási számla javára

a) az Egészségbiztosítási Alap gyógyító-megelőző ellátások előirányzatai terhére nettó módon finanszírozott önkormányzati egészségügyi intézmények tárgyhavi támogatása esedékes bruttó finanszírozási összegének az egyéb levonások után fennmaradó része 60%-ának átvezetéséről a tárgyhónap első munkanapjára, a további rész átvezetéséről a tárgyhónap 19-éig rendelkezik,

b) az a) pont szerint meghatározott intézmények, valamint a kifizetőhelyi azonosítóval ellátott helyi önkormányzatok által folyósított (megelőlegezett) társadalombiztosítási ellátások összegének átvezetéséről tárgyhónap 19-éig rendelkezik az Igazgatóság adatszolgáltatása alapján.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott elszámolások összegének figyelembevételével a Kincstár minden hó első munkanapján és 20-án az utalást teljesíti.

(3) Az OEP a bruttó finanszírozási körébe tartozó egészségügyi intézményekre, szolgáltatókra vonatkozóan az Egészségbiztosítási Alap terhére kiutalandó támogatások összegéről a tárgyhót megelőző hónap utolsó munkanapjáig ad megbízást a Kincstárnak, melyeket a Kincstár a 13. számú melléklet szerint a tárgyhónap első munkanapján teljesít.

(4) Az OEP az (1) bekezdés a) pontjában és a (2) bekezdésben, a Kincstár a 13–14. számú mellékletekben megjelölt banki napoktól eltérő időpontú finanszírozási összeg, vagy külön jogszabály alapján igényelhető előleg átutalásáról rendelkezhet.

(5) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott OEP nettó finanszírozási kört – a gazdálkodási formaváltás esetét kivéve – az OEP az érintett önkormányzatok, illetve – az önkormányzat tájékoztatásával – az egészségügyi intézmény kezdeményezésére évente felülvizsgálja, és azt közleményben teszi közzé. A helyi önkormányzat, illetve az egészségügyi intézmény a felülvizsgálati eljárást a tárgyévet megelőző év október 31-éig kezdeményezheti az OEP-nél a 2. § 22. pontjában szereplő arány dokumentálásával. A gazdálkodási formaváltás esetén az Igazgatóság a törzskönyvi nyilvántartás alapján – az OEP értesítésével egyidejűleg – törli az intézményt a nettó finanszírozási körből. A megszüntető okiratban külön kell rendelkezni a fizetési kötelezettségek (személyi juttatások és közterhek) teljesítésének rendjéről.

(6)267 Az Áht. 102. § (6) bekezdés b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a december 20-a után kiutalható járandóság előleg az érintett szolgáltató utalási évre vonatkozó tizenkét havi finanszírozási összegéből számított havi átlagának 40%-a. A kiutalandó járandóság előleg visszavonásáról az OEP egy összegben a január első munkanapján esedékes finanszírozási összeg utalásánál gondoskodik.

185. §268 Az OEP és az ONYF a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai éves költségvetési beszámolójának benyújtásával egy időben nyújtja be a Nemzetgazdasági Minisztérium részére a társadalombiztosítási szervek által folyósított, a központi költségvetésből finanszírozott ellátások részletes elszámolását, ideértve a működési költségtérítést és a postaköltséget is.

186. §269 A fejezetet irányító szervek az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott egészségügyi intézmények részére a bérpolitikai intézkedéssel összefüggő többlet személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok címen teljesített kifizetésekről a Nemzetgazdasági Minisztérium részére április 30-áig szolgáltatnak adatot.

187. § (1) A társadalombiztosítás vagyonát a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai (ellátási) és a társadalombiztosítási költségvetési szervek (működési) konszolidált vagyona képezi.

(2) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelői, az OEP és az ONYF, melyek vagyonkezelő szervezetek az (1) bekezdésben meghatározott vagyoni kör vonatkozásában.

A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK, HELYI KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATOK FINANSZÍROZÁSI
ÉS KÖLTSÉGVETÉSI BEFIZETÉSI RENDJE

188. § (1)270 A helyi önkormányzatokat megillető átengedett személyi jövedelemadó, normatív állami hozzájárulás, a helyi önkormányzatok működésével kapcsolatos, egyéb központi költségvetési kapcsolatokból származó, költségvetési törvényben meghatározott és a 15. számú mellékletben részletezett támogatások utalandó (nettó) összegét a személyi juttatásokat, valamint az egyéb kifizetéseket terhelő levonások, járulékok, magánnyugdíjpénztári tagdíj és hozzájárulások (e cím alkalmazásában a továbbiakban együtt: közterhek), továbbá az önkormányzatok által az Igazgatóság részére a központosított illetményszámfejtés miatt engedményezett forgótőke levonásával és az önkormányzat által folyósított (megelőlegezett) társadalombiztosítási és az e körben folyósítandó családtámogatási ellátások megtérítendő összegének hozzáadásával kell megállapítani. A helyi önkormányzat részére a nettó összeget a 174. § (2) és (11) bekezdésében megjelölt számlára, illetve alszámlára kell folyósítani a 16. számú mellékletben meghatározott arányok és időpontok, illetve az esedékesség szerint. A forgótőke tárgyhavi visszapótlását a Kincstár csak addig a mértékig teljesíti, ameddig arra az önkormányzatokat megillető nettósított források összege fedezetet nyújt. A helyi önkormányzatokért felelős miniszter a 15–16. számú mellékletek alapján a helyi önkormányzatok részére szükséges átutalásokat a tárgyhó 18-áig – január és december hónapban a Kincstár által meghatározott időpontban – utalványozza.

(2)271 A következő évi költségvetési törvény kihirdetése időpontjától függően, a következő év első folyósításának összege megegyezhet az előző év utolsó folyósításának összegével. A különbözetet a következő utaláskor kell rendezni. A folyósítást a Kincstár a Belügyminisztérium utalványozása alapján végzi. Az adatszolgáltatás elmulasztása miatt felfüggesztett folyósítás a pótlást követő hó nettó finanszírozási támogatásának – 16. számú melléklet szerinti – utalási időpontjában teljesíthető. Amennyiben a nettósítandó összeg nem fedezi az összes levonást, azt a Kincstár megelőlegezi és az Áht. 63. §-ának (6) bekezdésében szabályozott módon, a tárgyhó 20. napját követően szedi be. A helyi önkormányzat a számlavezető hitelintézettel kötött szerződésben intézkedik – a szerződés megkötésével egyidejűleg történő felhatalmazó levél benyújtásával – a beszedési megbízás teljesülése érdekében. Ötvenezer forint alatti tartozás esetén a Kincstár a beszedést év közben a következő hónapokban a nettó finanszírozás során a helyi önkormányzatot megillető összegből történő levonás útján is érvényesítheti a 15. számú melléklet szerint.

(3) Ha a helyi önkormányzat feladatot, illetve intézményt helyi önkormányzaton kívüli szervezetnek adott át, illetve ilyen szervezettől vett át, és ezzel a hozzájárulás, illetve támogatás előirányzata módosult, részére a hozzájárulás, illetve a támogatás a módosított előirányzat alapján folyósítandó.

(4)272 A szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények egyházi fenntartónak történő átadása esetén a helyi önkormányzat(ok) által megtérítendő kiegészítő támogatás összegét a Kincstár külön jogszabály szerint megállapítja, és az erről hozott határozatát közli a helyi önkormányzatokért felelős miniszterrel. A helyi önkormányzatokért felelős miniszter a nettó finanszírozás keretében ezt csökkentő tételként veszi figyelembe, és azt a Kincstár a feladatot átadó helyi önkormányzat támogatásának terhére a kiegészítő támogatás folyósításául szolgáló előirányzat javára számolja el.

(5)273

(6) A normatív hozzájárulások és támogatások, valamint az átengedett személyi jövedelemadó évközi folyósítása nem követi a helyi önkormányzatok szétválását, egyesülését, az egymás közötti év közbeni feladatátadást. Az ezekkel kapcsolatos finanszírozást a helyi önkormányzatok egymás közötti megállapodás útján kötelesek rendezni.

(7) Év közben történő önkormányzati körön belüli feladatátadás-átvételből adódó normatíva változások lemondással, pótigényléssel is rendezhetők, amelyeket kamatfizetési kötelezettség nem terhel. A társulás létrehozása, a társuláshoz való csatlakozás, a társulásból történő kiválás, a társulás megszűnése során megvalósult feladatváltozás feladatátadásnak-átvételnek minősül. A lemondás, pótigénylés során a közoktatási jogcímeknél a tényleges, illetve becsült adatokat, az átadás-átvétel időpontját követő hónaptól időarányosan kell meghatározni. Év végén a tényleges helyzetnek megfelelően az az önkormányzat számol el a normatív hozzájárulással és támogatással, amelyik számára a folyósítás történt.

(8) A Kincstár az önkormányzatokat és intézményeiket a nettó finanszírozás keretében terhelő állami adóhatóság felé teljesítendő kötelezettségek átutalásáról

a) a központosított illetményszámfejtési körébe tartozók esetén az Igazgatóság technikai adószámán,

b) az adatszolgáltatásra kötelezett foglalkoztató (munkáltató) esetében az adatszolgáltatásuk alapján, a saját adószámon

minden hónap 20-áig egyösszegben intézkedik.

(9) A 2007. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozó magánnyugdíjpénztári tagdíj megfizetéséről

a) a központosított illetményszámfejtési körébe tartozók esetén az Igazgatóság a technikai adószámán,

b) az adatszolgáltatásra kötelezett foglalkoztató (munkáltató) a saját adószámán

minden hónap 20-áig gondoskodik.

(10) A forgótőke tárgyhavi visszapótlására csak addig a mértékig kerülhet sor, ameddig arra az önkormányzatokat megillető, nettó finanszírozásnál figyelembe vett támogatások összege – a közterhek, valamint az előző időszak halmozott nettó tartozása levonásán felül – fedezetet nyújt.

(11) A magánnyugdíjpénztári tagdíj megfizetéséről – számfejtési körébe tartozó munkáltatók esetén összevont adószámon, adatszolgáltatásra kötelezett foglalkoztatók (munkáltatók) esetében az adatszolgáltatásuk alapján, a saját adószámon – a Kincstár minden hónap 20-áig gondoskodik.

(12) A Kincstár a központi költségvetésben előirányzott családtámogatási ellátások fedezetéről a támogatások teljesítéséhez igazodóan a megfelelő lebonyolítási számla javára rendelkezik.

(13)274 Amennyiben az önkormányzat az Áht. 64. §-ának (5) bekezdése alapján pótlólagosan normatív hozzájárulást vagy támogatást igényel, ennek utalására az igénylést követően június vagy szeptember havi nettó finanszírozástól kezdődően kerül sor. A június, szeptember havi nettó finanszírozás során a helyi önkormányzatokért felelős miniszter utalványozására a Kincstár – a (21) bekezdést figyelembe véve – az időarányos normatív hozzájárulási és támogatási részt egy összegben, a fennmaradó részt a hátralévő hónapokban havi egyenlő részletekben utalja.

(14) Amennyiben az önkormányzat az Áht. 64. §-ának (5) bekezdése alapján a számára biztosított normatív hozzájárulások, vagy támogatások előirányzatáról lemond, és ezáltal a központi költségvetés javára visszafizetési kötelezettsége keletkezik, a Kincstár a visszafizetési kötelezettséget a nettó finanszírozás során érvényesíti a (16) bekezdésnek megfelelően.

(15)275 A Kincstár haladéktalanul értesíti a helyi önkormányzatokért felelős minisztert a normatív hozzájárulásról, vagy támogatási előirányzatról lemondó önkormányzatokról és a lemondott összegekről.

(16)276 A korábbiakban igénybe vett, a (14) bekezdés szerinti lemondással érintett időarányos támogatásrészt – az Igazgatóság értesítése alapján – a helyi önkormányzatokért felelős miniszter utalványozására a Kincstár – a (21) bekezdést figyelembe véve – egy összegben érvényesíti az alábbiak szerint:

a) az Áht. 64. §-a (5) bekezdésének aa) pontja szerinti esetben a június havi,

b) az Áht. 64. §-a (5) bekezdésének ab) pontja szerinti esetben a szeptember havi,

c) az Áht. 64. §-a (5) bekezdésének ac) pontja szerinti esetben a december havi

nettó finanszírozás keretében.

(17) Amennyiben az önkormányzatot a nettó finanszírozás keretében megillető összeg a visszafizetési kötelezettség egészére nem nyújt fedezetet, a Kincstár a következő havi nettó finanszírozás során ismét megkísérli a visszafizetési kötelezettség érvényesítését. Ennek ismételt meghiúsulása esetén a Kincstár az Áht. 64/A. §-ának (6) bekezdése szerint jár el.

(18) E § alkalmazásában a központi költségvetés javára visszafizetési kötelezettségnek minősül a lemondással érintett összegnek a nettó finanszírozás keretében a helyi önkormányzat számára a (16) bekezdésben megjelölt hónapot megelőző hónapig átutalt része.

(19) Ha az önkormányzatnak igénybevételi, illetve kiegészítő kamatfizetési kötelezettsége is van, akkor az Igazgatóság ennek összegéről az év végi felülvizsgálat lezárását követő tizenöt napon belül értesíti az önkormányzatot.

(20) A települési önkormányzatok által létrehozott többcélú kistérségi társulások finanszírozási és költségvetési befizetési rendjére az e §-ban foglalt szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(21) A nettó finanszírozás során az időarányos támogatásrész meghatározásakor gondoskodni kell arról, hogy a feladatátadás-átvétel esetén az önkormányzatot az átadás időpontjáig, illetve az átadás időpontjától megillető hozzájárulás, támogatás összege kerüljön számbavételre.

189. § (1)277 Amennyiben az önkormányzat ellen a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény szerinti eljárás indul, a kérelem bírósághoz történő érkezése és az adósságrendezés megindításáról szóló végzés Cégközlönyben történő közzététele közötti időszakban az önkormányzat kérelmet nyújthat be a helyi önkormányzatokért felelős miniszterhez. Ebben kérelmezheti, hogy – a hatósági és az alapvető lakossági szolgáltatások biztosítása érdekében – az önkormányzatot megillető központi költségvetési források folyósítása a Kincstárban Igazgatóságonként vezetendő elkülönített letéti számlára történjen. A kérelemhez adósságrendezési eljárás megindítását igazoló dokumentumokat csatolni kell.

(2)278 Ha a helyi önkormányzatokért felelős miniszter az engedélyt megadja, a letéti számla felett a helyi önkormányzat rendelkezik.

(3) Az adósságrendezési eljárás megindításáról, illetve az erre irányuló kezdeményezés bírósági elutasításáról az önkormányzat a tudomásra jutástól számított három napon belül értesíteni köteles az Igazgatóságot. Az értesítést követően az Igazgatóság haladéktalanul intézkedik a letéti számla egyenlegének a 174. § (2) és (11) bekezdésében megjelölt számlára, illetve alszámlára történő soron kívüli átutalásáról.

190. § A címzett és céltámogatásokat a Kincstár teljesítményarányosan és kapcsolódó saját forrásokkal arányosan, közvetlenül a törvényben, illetve kormányközleményben megjelölt önkormányzatnak folyósítja. A támogatás központi folyósítása nem követi az önkormányzatok szétválását vagy egyesülését.

191. § (1) A helyi önkormányzatok központosított és egyéb előirányzatai terhére megállapított támogatások utalványozása – a Kincstár szabályszerűséget és fedezetet igazoló ellenjegyzésével – teljesítményarányosan és elszámolási kötelezettséggel történik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatások folyósítását a Kincstár – ha jogszabály másként nem rendelkezik – minden hónap 10-éig vagy 25-éig, illetve a támogatások felhasználására vonatkozó döntésekhez igazodóan végzi.

192. § (1) Azon önkormányzati egészségügyi intézmények esetében, amelyeket az OEP nettó módon finanszíroz, a támogatásokat – a hóközi utalások kivételével – az e kört érintő közterhek és egyéb levonások beszámításával kell folyósítani. A Kincstár a 15. számú melléklet alapján a (4) bekezdésben rögzített források terhére az e célra elkülönített lebonyolítási számláról folyósítja:

a) minden hónap 20-án a közterheket és egyéb kötelezettségeket, tartozásokat, és

b) a 14. számú melléklet szerinti ütemben és időpontban az intézménynek a pénzügyileg teljesítendő (nettó) összeget, az általa folyósított (megelőlegezett) társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások megtérítendő összegének hozzáadásával, valamint a forgótőkét.

(2) Az (1) bekezdés szerint finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szervek tartozásai csak az OEP által folyósított támogatásokból vonhatók le.

(3) Amennyiben a nettósítandó összeg nem fedezi az összes levonást, azt a Kincstár megelőlegezi és az Áht. 101. §-ának (9) bekezdésében szabályozott módon szedi be. Az ötvenezer forint összeghatár alatti tartozás esetén a Kincstár a beszedést év közben a következő hónapokban a nettó finanszírozás során az egészségügyi intézményt megillető támogatási összegből történő levonás útján is érvényesítheti a 15. számú melléklet szerint.

(4) A forgótőke tárgyhavi visszapótlására csak addig a mértékig kerülhet sor, ameddig arra az OEP által finanszírozott önkormányzati egészségügyi intézményeket megillető, nettó finanszírozásnál figyelembe vett támogatások összege – a közterhek, valamint az előző időszak halmozott nettó tartozása levonásán felül – fedezetet nyújt.

(5) A Kincstár a központi költségvetésben előirányzott, e körben folyósítandó családtámogatási ellátások fedezetéről a támogatások teljesítéséhez igazodóan a megfelelő lebonyolítási számla javára rendelkezik.

(6)279 Az (1) bekezdésben szereplő költségvetési szerv a Kincstár által benyújtott beszedési megbízások teljesítése érdekében köteles a felhatalmazást a számlavezető hitelintézet részére megadni. A felhatalmazó levelet a 10032000-01457254 „Helyi önkormányzatok kötelezettségei” számla javára kell kitölteni.

(7)280 A (6) bekezdés szerinti dokumentációt a területileg illetékes igazgatóság útján a Kincstár részére kell megküldeni. A helyi önkormányzati költségvetési szerv pénzforgalmi számlavezető pénzintézet váltása esetén az új számlavezető ellenjegyzésével aláírt felhatalmazó levél eredeti példányát, a pénzintézetváltás bejelentésével egyidejűleg ugyancsak köteles megküldeni.

(8)281 A (7) pontban foglalt kötelezettség elmulasztása esetén a Kincstár az Egészségbiztosítási Alap terhére folyósított támogatás utalását a pótlásig felfüggeszti, azt a pótlást követő banki napon teljesíti.

193. § (1)282 Az állami adóhatóság az Igazgatóságoknak technikai adószámot ad a számfejtési körén belüli adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítéséhez.

(2) Az OEP kifizetőhelyi azonosítót ad az Igazgatóságoknak az elkülönített finanszírozási körökben az adatszolgáltatás teljesítéséhez.

(3) A Kincstár a helyi önkormányzatoknak, illetve az egészségügyi intézményeknek történő nettó utalással egy időpontban rendelkezik az Igazgatóságot – mint a társadalombiztosítási ellátások folyósítását végző kifizetőhelyet – megillető térítési díjak és postaköltségek átutalásáról.

194. § (1) Az önkormányzati adóhatóság az általa beszedett közigazgatási hatósági eljárási illeték- és az azzal összefüggésben felszámított késedelmi pótlék-, bírságbevételt negyedévente, tárgynegyedévet követő hónap 10. napjáig – visszatérítésekkel, valamint a visszatérítés érdekében a költségvetési elszámolási számláról utalt összeggel csökkentve – utalja a kincstári számla javára.

(2) Az önkormányzati adóhatóság az indokolt visszatérítéseket, valamint az (1) bekezdés szerinti utalást az illetékbeszedési számláról teljesíti. Amennyiben a számlán lévő összeg nem nyújt fedezetet a kiutaláshoz, akkor a visszatérítéshez, utaláshoz szükséges összeget a költségvetési elszámolási számláról át kell utalni az illetékbeszedési számlára.

195. § (1) A normatív hozzájárulások és a támogatások év végi elszámolása alapján

a)283 az önkormányzat a központi költségvetést megillető összeget az éves költségvetési beszámolójának az Igazgatósághoz történő, az államháztartási számviteli kormányrendelet 10. § (5) és (6) bekezdésében foglalt benyújtási határidejét követő tizenöt napon belül fizeti vissza,

b) az önkormányzatot megillető pótlólagos hozzájárulás és támogatás kiutalásáról összesített éves költségvetési beszámoló elkészítését követő tizenöt napon belül a Kincstár gondoskodik.

(2) Amennyiben a helyi önkormányzatot megillető központi költségvetésből származó hozzájárulások és támogatások év végi felülvizsgálata az önkormányzat által az elszámolásában feltüntetett adatokhoz képest eltérést tár fel, akkor

a) az önkormányzat a felülvizsgálat alapján a központi költségvetést megillető összeget az Igazgatóság felhívásának elfogadásától, a határozat jogerőre emelkedésétől, vagy a nem határozattal záruló helyszíni vizsgálat esetén készített jegyzőkönyv átvételétől számított tizenöt napon belül fizeti meg,

b) a központi költségvetésből az önkormányzatot megillető összeget a Kincstár az elfogadott felhívásnak az Igazgatósághoz történő megérkezésétől, a határozat jogerőre emelkedésétől, vagy a nem határozattal záruló helyszíni vizsgálat esetén készített jegyzőkönyv átadásától számított tizenöt napon belül utalja át.

(3) Az Áht. 64/B. §-ának (2) bekezdése szerinti jogtalan igénybevétel kezdő napja – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a támogatásnak az önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára történő jóváírása napja, illetve amennyiben a támogatás igénybevételét szabályozó jogszabály a felhasználásról történő elszámolásra határidőt állapít meg, és az elszámolás alapján keletkezik visszafizetési kötelezettség, az elszámolási határidőt követő nap. Amennyiben a támogatás átutalása több részletben történik és az egyes részletekből a jogtalan igénybevétel összege egyértelműen nem állapítható meg, akkor a jogtalan igénybevétel kezdőnapja(i) a visszafizetési kötelezettség összegével megegyező támogatási részlet(ek) költségvetési elszámolási számlán történő jóváírása napjaival azonosak úgy, hogy a számítást az utolsó részlet jóváírási időpontjától kezdődően visszafelé kell elvégezni.

(4) Amennyiben a jogtalan igénybevétel egy önkormányzaton kívüli szervezet – ide nem értve az önkormányzat által alapított, illetve az önkormányzat kizárólagos, vagy többségi tulajdonában álló szervezeteket – nyilatkozatával, magatartásával, önkormányzaton kívüli körülmény bekövetkezésével függ össze, akkor a jogtalan igénybevétel napja a (3) bekezdéstől eltérően az önkormányzaton kívül álló ok dokumentáltan bizonyítható időpontjával egyezik meg.

(5)284 A (3)–(4) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadók a helyi önkormányzat által kötelezettségvállalással terhelt, az Áht. 64–64/B. §-ának hatálya alá tartozó, a központi költségvetésből származó támogatások maradványként feltüntetett, tárgyévben nem teljesített előirányzatainak összegére is.

(6)285 Az évközi lemondás, illetve az év végi elszámolás, felülvizsgálati eljárás, állami számvevőszéki vizsgálat (a továbbiakban együtt: év végi elszámolás) alapján az Áht. 64/A. §-ának (3)–(4) bekezdése és 64/B. §-ának (4) bekezdése szerinti igénybevételi és kiegészítő kamat, illetve a jövedelemkülönbség mérséklés jogtalan igénybevétele után a mindenkori költségvetési törvényben és az Áht. 64/A. § (4) bekezdésében foglaltak szerint fizetendő igénybevételi kamat összegét az Igazgatóság, az Áht. 64/A. §-ának (5) bekezdése és az Áht. 64/B. §-ának (2) bekezdése szerinti kamat összegét az önkormányzat állapítja meg. Az önkormányzat által megállapított kamat összegét az Igazgatóság felülvizsgálja. Az Igazgatóság által megállapított kamat összegéről, a számítás módjáról az Igazgatóság értesíti az önkormányzatot.

(7) Amennyiben az évközi lemondás, illetve az év végi elszámolás során keletkezett visszafizetési kötelezettség címén teljesített befizetés a teljes visszafizetési kötelezettségre nem nyújt fedezetet, akkor a teljesítést (kivéve az Áht. 64/B. § hatálya alá tartozó támogatások visszafizetését) először – az előirányzatok költségvetési törvény szerinti sorrendjében – a jogtalanul igénybe vett összegre, majd sorrendben az igénybevételi kamatra, a kiegészítő kamatra és a késedelmi kamatra, illetve az Áht. 64/B. §-ának (2) bekezdése szerinti kamatra kell elszámolni.

(8)286 Az Áht. 64/D. §-ának (12) bekezdésében szabályozott részletfizetés iránti kérelmet az önkormányzat az éves költségvetési beszámolója szerinti visszafizetési kötelezettségére vonatkozóan április 30-ig, az Igazgatóság felülvizsgálati eljárása során kibocsátott felhívásának elfogadásától, a határozat jogerőre emelkedésétől, illetve a nem határozattal záruló helyszíni vizsgálat esetén készített jegyzőkönyv átvételétől számított tizenöt napon belül – kivéve ha törvény másként nem rendelkezik – nyújthatja be az Igazgatóság részére. A határidő elmulasztása jogvesztő. A kérelemhez mellékelni kell a Kincstár által meghatározott tartalommal annak igazolását, hogy az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását az egyösszegű visszafizetés veszélyezteti. A Kincstár elnöke a kérelem beérkezését követő – törvény eltérő rendelkezésének hiányában – harminc napon belül dönt a részletfizetés engedélyezéséről vagy elutasításáról. Részletfizetés engedélyezése esetén a jogtalanul igénybevett összegre vonatkozóan engedélyezett részleteket a visszafizetés napjáig terheli az Áht. 64/A. §-ának (5) bekezdése és 64/B. §-ának (2) bekezdése szerinti kamat.

(9) A települési önkormányzatok által létrehozott többcélú kistérségi társulásokra az (1)–(8) és (10) bekezdésben foglalt szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

(10)287 Az (1)–(2) bekezdésben foglaltak szerinti visszafizetési kötelezettség, illetve az önkormányzatot megillető pótlólagos hozzájárulás és támogatás kiutalás összegének megállapítása és teljesítése során az alábbiak szerint kell eljárni:

a) az Áht. 64–64/A. §-ának hatálya alá tartozó normatív állami hozzájárulások és normatív, kötött felhasználású támogatások, valamint a helyi önkormányzatok jövedelemkülönbségének mérséklését szolgáló támogatás egyenlegét,

b) az Áht. 64–64/A. §-ának hatálya alá nem tartozó központi költségvetésből származó támogatások összegét jogcímenként

kell megállapítani és megfizetni.

(11)288 Amennyiben a visszafizetendő hozzájárulás és a támogatás együttes összege, vagy az igénybevételi, a kiegészítő, a késedelmi kamat és az Áht. 64/B. §-ának (2) bekezdése szerinti jogtalan igénybevétel miatti kamat együttes összege az ezer forintot nem éri el, azt az önkormányzatnak nem kell visszafizetnie, és a Kincstár a pótlólagosan megállapított ezer forint alatti hozzájárulást vagy támogatást nem utalja át.

196. § A helyi önkormányzati és a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv a vállalkozási tevékenység eredménye utáni befizetést a tárgyévet követő év március 31-éig teljesíti az „Önkormányzati költségvetési szervek vállalkozási befizetései számla” elnevezésű 10032000-01079050-00000000 számú számlájára.

AZ ORSZÁGOS KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATOK FINANSZÍROZÁSA

197. § (1) Az országos kisebbségi önkormányzatokat megillető normatív állami hozzájárulást, az országos kisebbségi önkormányzatok működésével kapcsolatos, egyéb központi költségvetési kapcsolatokból származó, költségvetési törvényben meghatározott támogatások utalandó összegét – annak megállapítását követően – a Kincstár az országos kisebbségi önkormányzat részére – az általa megjelölt számlára – folyósítja.

(2) Az országos kisebbségi önkormányzat költségvetési szerveit megillető normatív állami hozzájárulások és támogatások igénylését, folyósítását, elszámolását és ellenőrzését a nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartókra vonatkozó szabályok szerint az Igazgatóság végzi.

A KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATOK ÁLTAL VÁLLALT ÚJ KÖZFELADATOK

198. § A kisebbségi önkormányzat új kisebbségi közfeladat vállalását megelőzően – az Áht. 9. §-ának (5) bekezdésében foglaltakkal összhangban – képviselő-testületi, illetve közgyűlési határozat alapján az egyszeri vagy tartós állami támogatás feltételeiről előzetes egyeztetést kezdeményez a kisebbségpolitikáért felelős állami szervvel abban az esetben, ha az új feladat vállalásának pénzügyi feltételei nem állnak az önkormányzat rendelkezésére.

A Kincstár által vezetett fedezetkezelői és építtetői fedezetbiztosítási számlák289

199. §290 (1) A Kincstár az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendelet rendelkezése szerint fedezetkezelői számlát, továbbá – a kincstári körbe tartozó költségvetési szervek részére – építtetői fedezetbiztosítási számlát vezet.

(2) A fedezetkezelői számla az építőipari kivitelezési tevékenység keretében szerződéses kapcsolatban álló felek (építtető, fővállalkozó kivitelező) között létrejött szerződésben vállalt kötelezettségek pénzügyi fedezetének és pénzügyi biztosítékainak elkülönített kezelésére szolgál. Az építtetői fedezetbiztosítási számla a központi költségvetési források elkülönített kezelését szolgálja. A fedezetkezelői számláról és az építtetői fedezetbiztosítási számláról közvetlen kifizetés az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározott előírásoknak megfelelően teljesíthető.

(3) A fedezetkezelői számlán és az építtetői fedezetbiztosítási számlán elhelyezett pénzeszközök után a Kincstár kamatot nem fizet.

XI. Fejezet

A KÖLTSÉGVETÉSI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁNAK ÉVKÖZI ÜTEMEZÉSE, MEGFIGYELÉSE

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK ELŐIRÁNYZAT-FELHASZNÁLÁSI TERVE

200. § (1) A költségvetési szerv előirányzat-felhasználási terve a költségvetési szerv várható forrásainak – ideértve az időszak elején rendelkezésre álló készpénz és számlaállomány együttes összegét is – figyelembevételével, a 181. § szerint teljesítésarányosan finanszírozott előirányzatok teljesítésarányos támogatási előirányzat-finanszírozási tervében megjelölt teljesítésarányos támogatási előirányzattal összhangban, havi és a tárgyhónap vonatkozásában dekádonkénti ütemezéssel tartalmazza a teljesíthető kiadásokat, beleértve a korábbi időszakról áthúzódó fizetési kötelezettségeket.

(2) Az előirányzat-felhasználási tervet olyan részletességgel kell elkészíteni, hogy az megbízható alapja legyen a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlásának és a likviditás biztosításának. Az előirányzat-felhasználási tervet a soron következő hónap dekádonkénti szintű megbontása céljából havonta felül kell vizsgálni.

(3) Az előirányzat-felhasználási tervet a költségvetési szerv vezetője írja alá és a gazdasági vezető – a kötelezettségvállalás ellenjegyzésére irányuló szabályok megfelelő alkalmazásával – ellenjegyzi.

A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK LIKVIDITÁSI TERVE

201. § (1) A helyi önkormányzat pénzállományának alakulásáról a jegyző – szükség szerint aktualizálva – likviditási tervet készít.

(2) A többcélú kistérségi társulás pénzállományának alakulásáról a munkaszervezet vezetője – szükség szerint aktualizálva – likviditási tervet készít.

KINCSTÁRI KÖLTSÉGVETÉSI JELENTÉS

202. § (1) A Kincstár a kincstári költségvetések végrehajtásáról havonta kincstári költségvetési jelentést készít.

(2)291 A kincstári költségvetési jelentés magában foglalja a kincstári költségvetés éves előirányzatait, a tárgyhónap végéig igénybe vett előirányzat-felhasználási kereteit, a tárgyhónap végéig teljesített kiadásait, bevételeit, zárolt előirányzatait, és a még nem teljesült kötelezettségvállalásokat teljeskörűen. A 109. § (6) bekezdése szerinti fejezeti kezelésű előirányzatok esetén a kincstári költségvetési jelentésben elkülönítetten jelennek meg a megyei kormányhivatalok által kezelt, és az adott fejezeti kezelésű előirányzat egyéb előirányzat-hányadainak adatai.

(3)292 A kincstári költségvetési jelentést a Kincstár a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig honlapján – a Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatok kivételével – közzéteszi, ahol

a) a költségvetési szerv, központi, fejezeti kezelésű előirányzat, alapkezelő szerve a saját vagy kezelt előirányzatai,

b) a fejezetet irányító szerv az irányítása alá tartozó fejezetbe sorolt valamennyi költségvetési szerv, központi és fejezeti kezelésű előirányzat, alap,

c) az államháztartásért felelős miniszter valamennyi költségvetési szerv, központi és fejezeti kezelésű előirányzat, alap

adatait megtekintheti, letöltheti.

(4) Amennyiben – a Kincstár költségvetési jelentései alapján – a fejezetre összesített, éves halmozott kiadási, illetve bevételi teljesítési adatok 5%-át két egymást követő hónapban meghaladják a függő, átfutó, kiegyenlítő kiadások, illetve a függő, átfutó, kiegyenlítő bevételek és a nem azonosított bevételek, a fejezetet irányító szerv köteles megvizsgálni annak okait, és megtenni a szükséges intézkedéseket a kiadások és bevételek rendezésére. A viszonyításhoz az utólag finanszírozott nemzetközi programok átfutó kiadásait, illetve bevételeit nem kell vizsgálni.

HAVI PÉNZFORGALMI JELENTÉS

203. §293 Az elkülönített állami pénzalap a kiadásai és bevételei teljes pénzforgalmának, valamint kötelezettségvállalásának alakulásáról havi jelentést készít és nyújt be a Kincstárhoz a tárgyhót követő hónap 25. napjáig, az államháztartásért felelős miniszter tájékoztatójában előírt adattartalommal, formában és módon. Az év első három hónapjáról a havi jelentés pénzforgalom alakulását bemutató részét április 25-éig, a kötelezettségvállalás alakulását bemutató részét május 2-áig kell benyújtani.

204. § (1)294 A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelője az általa kezelt alap költségvetésének végrehajtásáról, a működési költségvetés végrehajtásáról, valamint a társadalombiztosítás által folyósított, nem társadalombiztosítási forrásból finanszírozott ellátásokról – az államháztartásért felelős miniszterrel közösen megállapított formában és módon – havi jelentést nyújt be a tárgyhónapot követő hónap 25-éig a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumhoz, az Állami Számvevőszékhez, a KSH-hoz, az MNB-hez és a Kincstárhoz. Az év első három hónapjáról a havi jelentéseket április 25-éig kell benyújtani.

(2)295 A finanszírozási folyamatok értékelése és évközi ellenőrzése céljából a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelői a tárgyhót követő hónap utolsó munkanapjáig havi adatszolgáltatást teljesítenek a Kincstár részére – az államháztartásért felelős miniszter rendeletében meghatározott tartalommal – a pénzforgalom és a könyvelés adatainak eltéréseiről. Az I-III. hónap eltéréseiről a havi adatszolgáltatást összevontan kell benyújtani. A december havi adatszolgáltatást a Kincstár végleges éves adatai alapján a tárgyévet követő év március 31-éig kell megküldeni.

(3)296 Az Egészségbiztosítási Alap kezelője a Gyógyító-megelőző ellátások kiadásainak kedvezményezettek szerinti összetételéről negyedévente a tárgynegyedévet követő hónap 20-áig a Nemzetgazdasági Minisztérium részére adatot közöl a „Gyógyító megelőző ellátások kiadásainak közgazdasági osztályozás szerinti előirányzata/teljesítése” című űrlap kitöltésével. A negyedéves adatközlésben az adatokat az év elejétől a tárgyidőszak végéig halmozottan kell megadni, és ki kell egészíteni havi adatokkal abban az esetben, amikor előre hozott kifizetés jelentősen befolyásolja a tárgynegyedév pénzforgalmi adatát.

IDŐKÖZI KÖLTSÉGVETÉSI JELENTÉS

205. § (1)297 A helyi önkormányzat és a helyi, valamint az országos kisebbségi önkormányzat az időközi költségvetési jelentést az államháztartásért felelős miniszter rendeletében meghatározott adattartalommal – a költségvetési szerveket és a jogi személyiségű társulásokat is magában foglaló – önkormányzati szintre összesítve állítja össze és küldi meg az Igazgatósághoz a tárgyév első három hónapjáról április 20-áig, a tárgyév első hat hónapjáról július 20-áig, a tárgyév első kilenc hónapjáról október 20-áig, a tárgyév tizenkét hónapjáról a tárgyévet követő év január 20-áig.

(2)298 A többcélú kistérségi társulás az államháztartásért felelős miniszter rendeletében meghatározott adattartalommal – az általa felügyelt költségvetési szervek költségvetését is magába foglaló – időközi költségvetési jelentést köteles készíteni, és azt az (1) bekezdés szerinti időpontokban megküldeni az Igazgatóságnak.

(3) Az (1)–(2) bekezdésben foglalt adatszolgáltatásokból az Igazgatóság – a megyei és a fővárosi adatok feldolgozását követően – az összesítéseket nyolc munkanapon belül juttatja el a Kincstárnak.

(4)299 A (3) bekezdésben foglalt adatszolgáltatásokból készített összesítéseket a Kincstár további hét munkanapon belül küldi meg a Nemzetgazdasági Minisztériumnak.

IDŐKÖZI MÉRLEGJELENTÉS

206. § (1)300 A költségvetési szerv, a jogi személyiségű társulás, az alapok kezelői, a központi és a fejezeti kezelésű előirányzat kezelője, a vagyonkezelő szervezet és a beszedő szervezet a saját vagy más szervezethez rendelt eszközeinek és forrásainak alakulásáról negyedévenként, a főkönyvi kivonat állományi számláinak adataiból, vagy az azt alátámasztó nyilvántartásokból összeállított időközi mérlegjelentést készít a 17–19. számú mellékletek szerint.

(2) Az időközi mérlegjelentést – az alapok jelentései kivételével – a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig, a negyedik negyedévre vonatkozóan gyorsjelentésként a tárgynegyedévet követő negyven napon belül, az éves jelentést az éves beszámoló benyújtásának határidejével megegyezően kell az irányító szervhez benyújtani.

(3)301 Az időközi mérlegjelentést az állami adóhatóság adatszolgáltatását követő öt munkanapon belül kell elkészíteni és megküldeni

a) az elkülönített állami pénzalapok kezelőinek a fejezetet irányító szerv,

b) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelőinek a Kincstár

részére. Az elkülönített állami pénzalapoknak és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak a negyedik negyedévre vonatkozó gyorsjelentését a következő év március 20-áig kell a Kincstárnak megküldeni. Ezt a gyorsjelentést az állami adóhatóságnak a követelések értékvesztésének összegéről az államháztartásért felelős miniszter rendeletében foglaltak szerint negyedévente elkészített adatszolgáltatását megelőzően, a negyedik negyedévre számított értékvesztés nélkül kell összeállítani.

(4)302 A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak az első negyedévre vonatkozó időközi mérlegjelentése nem tartalmazza a kincstári számlavezetés és finanszírozás, a feladatfinanszírozási körbe tartozó előirányzatok felhasználása, valamint egyes államháztartási adatszolgáltatások rendjéről szóló PM rendelet 44. §-a (5) bekezdésének c)–d) pontja szerinti állami adóhatósági adatszolgáltatást és a végleges nyitó adatokat. Az első negyedévi gyorsjelentést a tárgynegyedévet követő hónap 25-éig a Kincstár részére kell megküldeni.

(5) A fejezetet irányító szerv a (2) bekezdés szerinti mérlegjelentéseket a tárgynegyedévet követő hónap 25. napjáig, illetve a negyedik negyedévre vonatkozó gyorsjelentést öt munkanapon belül, az éves jelentést az éves beszámoló továbbításának határidejével megegyezően juttatja el feldolgozásra a Kincstárnak, helyi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás esetében az Igazgatóságnak. Az elkülönített állami pénzalap esetén a fejezetet irányító szerv a mérlegjelentést a (3) bekezdésben meghatározott időpontot követő öt munkanapon belül juttatja el feldolgozásra a Kincstárnak.

(6) Az (1) bekezdésben megjelölt szervek az éves elszámolásokra vonatkozóan a 18. számú mellékletet a tárgyévet követő év július 15-éig, az éves konszolidált elszámolásra vonatkozóan a 18. számú mellékletet a tárgyévet követő év november 15-éig juttatják el az irányító szervhez. Az irányító szerv a mérlegjelentések űrlapjait ezt követően öt napon belül továbbítja feldolgozásra a Kincstárhoz, illetve helyi önkormányzati költségvetési szervek esetében az Igazgatósághoz. Az Igazgatóság – a megyei és a fővárosi adatok feldolgozását követően – a megyei összesítéseket nyolc munkanapon belül készíti el. Ezt a határidőt az Igazgatóságnak az (5) bekezdésben megjelölt feladat elvégzésére is alkalmaznia kell.

(7)303 A Kincstár az időközi mérlegjelentésből készített, 17–19. számú mellékletek szerinti országos összesítéseket további hét munkanapon belül megküldi a Nemzetgazdasági Minisztériumnak.

(8) A helyi önkormányzatok és az országos kisebbségi önkormányzatok a 19. számú melléklet szerinti adatszolgáltatás alól mentesülnek.

(9)304 A Kincstár a nemzetgazdasági elszámolásokra vonatkozó, a 17–19. számú melléklet szerinti évközi mérlegjelentést – figyelemmel a (2)–(6) bekezdésben foglalt adatszolgáltatások egyes tételeinek felhasználására és beépítésére – az első negyedévre vonatkozóan június 15-éig, a második negyedévre vonatkozóan augusztus 15-éig, a harmadik negyedévre vonatkozóan november 5-éig, a negyedik negyedévre vonatkozóan a tárgyévet követő év március 20-áig, a 17–18. számú mellékleteket az éves elszámolásra vonatkozóan a tárgyévet követő év május 31-éig, a 19. számú mellékletet az éves elszámolásra vonatkozóan a tárgyévet követő év augusztus 30-áig a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz nyújtja be.

(10) Az államadósság és az államháztartási adósság Áht. 112. §-a szerinti negyedéves nyilvánosságra hozatala érdekében a Kincstár – a (2)–(6) bekezdésben foglalt adatszolgáltatások alapján – a 20. számú mellékletben foglalt adatokat államháztartási alrendszerenként elkülönítve megküldi az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (a továbbiakban: ÁKK. Zrt.) részére a tárgynegyedévet követő hetvenöt munkanapon belül.

(11) Az ÁKK. Zrt. az államadósságot és az államháztartási adósságot államháztartási alrendszerenként és konszolidáltan, hitel/kölcsön és hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, valamint a hitel/kölcsön felvételétől, illetve az értékpapír kibocsátásától számítva rövid (egy évnél nem hosszabb) és hosszú (egy évnél hosszabb) lejárat szerinti bontásban a honlapján teszi közzé a tárgynegyedévet követő nyolcvan munkanapon belül.

XII. Fejezet

MARADVÁNY-ELSZÁMOLÁS, BESZÁMOLÁS

A MARADVÁNY

A költségvetési maradvány

207. § (1)305 A költségvetési maradvány az alaptevékenység kiadásainak és bevételeinek különbözete. A költségvetési maradvány lehet előirányzat-maradvány vagy pénzmaradvány.

(2) Az előirányzat-maradvány a kincstári körbe tartozó költségvetési szerveknél, a fejezeti kezelésű előirányzatoknál, valamint az alapoknál a módosított kiadási és bevételi előirányzatok és azok teljesítésének különbözete.

(3) A pénzmaradvány az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó szervezetek, valamint az országos kisebbségi önkormányzatok és az irányításuk alá tartozó költségvetési szervek kiadásainak és bevételeinek különbözete.

(4) Az előirányzat-maradvány, pénzmaradvány megállapításakor a forgatási célú értékpapírok és a rövid lejáratú likvid hitelek állományát is figyelembe kell venni.

(5) A költségvetési szerv az előirányzat-maradványt, pénzmaradványt az éves elemi költségvetési beszámoló készítésekor állapítja meg az államháztartási számviteli kormányrendelet előírásainak megfelelően.

Az előirányzat-maradvány

208. § (1) A központi költségvetési szerv előirányzat-maradványából a központi költségvetést illeti meg

a) a végleges feladatelmaradás miatti összeg,

b) a normatív támogatások jogosultságot meghaladó többlete,

c) a központi költségvetésből meghatározott célra rendelkezésre bocsátott, áthúzódó pénzügyi teljesítés nélküli összeg az európai uniós forrásból finanszírozott programok kivételével,

d) a tárgyévben év közben engedélyezett létszámnövekedéssel összefüggésben jóváhagyott előirányzat- növekményből a létszámfeltöltés teljes vagy részleges elmaradása miatt fel nem használt összeg,

e) a munkaadókat terhelő járulékok előirányzatának támogatással fedezett, illetve arányos részének előirányzat- maradványából azon összeg, amely nem kapcsolódik a személyi juttatások előirányzatának járulékköteles előirányzat-maradványához, kivéve, ha a költségvetési szervnek ezen maradványrészt terhelő járulékfizetési elmaradása van,

f) a gazdálkodási szabályok megsértéséből származó maradvány,

g)306 az európai uniós forrásból finanszírozott programok és a kiotói egységek és kibocsátási egységek eladásából befolyt bevételek kivételével az az összeg, amelyet a költségvetési szervnek támogatási szerződés, megállapodás, feladatellátási megállapodás alapján juttattak, de arra a szerződés, megállapodás megkötésétől számított harminc napon belül nem vállalt kötelezettséget,

h)307 az a)–g) ponton felüli kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat-maradvány az Áht. 24/B. § (6) bekezdésében foglalt kivételekkel.

(2)–(3)308

209. § A fejezeti kezelésű előirányzatok kötelezettségvállalással nem terhelt, valamint a gazdálkodási szabályok megsértéséből származó előirányzat-maradványa a központi költségvetést illeti meg.

210. §309 (1) Kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradványnak kell tekinteni

a) a tárgyévben szerződés vagy bármely más dokumentum alapján igazolhatóan befolyt bevételt, amely bizonyítottan a bevétel ellenszolgáltatásaként teljesítendő kiadásokra a következő évben kerül felhasználásra, vagy a bevétel kizárólagos felhasználási célját jogszabály meghatározza,

b) a kötelezettségvállalások azon állományát, amelyre a kötelezettségvállalás a tárgyévi előirányzat terhére történt, de a pénzügyi teljesítés áthúzódik a tárgyévet követő évre,

c) az Áht. 24/B. § (6) bekezdésében foglaltakkal összhangban a központi beruházások előirányzat-maradványából az Áht. 24/B. § (2) bekezdésének rendelkezései alapján az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott részt, és az európai uniós forrásból finanszírozott programok, a nemzetközi szerződések alapján megvalósuló segélyprogramok, a Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés, a kiotói egységek és kibocsátási egységek eladásából befolyt bevételek előirányzat-maradványát,

d) az átvett pénzeszközt, ha az átadó államháztartáson kívüli szervezet, személy az annak terhére ellátandó feladatot meghatározta,

e) az elkülönített állami pénzalapoktól meghatározott célra, elszámolási kötelezettséggel kapott támogatásértékű bevételeket,

f) a deviza- és a valuta készlet év végi értékelése során megállapított árfolyamnyereség összegét.

(2) A korábbi években államháztartáson belüli és kívüli szervezeteknek, személyeknek kifizetett, de visszatérített, fel nem használt támogatás, támogatási előleg terhére a tárgyévben – az európai uniós források előirányzatai kivételével – az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével vállalható új kötelezettség.

211. § (1) Az elkülönített állami pénzalap a kiadásait – törvényben meghatározott kivételekkel – a bevételei és az előirányzat- maradványa együttes összegéig teljesítheti. Az előirányzat-maradvány nyújt fedezetet – a bevételek befolyásából és a kiadások teljesítésének időbeli eltéréséből adódóan – az év eleji kiadások finanszírozására is.

(2) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai előirányzat-maradványának felhasználhatóságáról – a társadalombiztosítási költségvetési szervek és a társadalombiztosítás központi kezelésű előirányzatai intézményi (működési) előirányzat- maradványa kivételével – az Országgyűlés a zárszámadási törvény elfogadásának keretében dönt.

(3) A központi kezelésű előirányzatok szabad előirányzatai az év utolsó napján törlésre kerülnek, előirányzat- maradvánnyal nem rendelkeznek.

212. § (1)310 A fejezetet irányító szerv a fejezet összesített előirányzat-maradványáról a Nemzetgazdasági Minisztérium felé elszámolást (e § alkalmazásában a továbbiakban: elszámolás) készít.

(2)311 Az elszámolás a fejezet költségvetési szervei és fejezeti kezelésű előirányzatai tekintetében külön-külön tartalmazza az előirányzat-maradványból a központi költségvetést megillető részt és a kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradványt.

(3)312 Az elszámolást a tárgyévet követő évben az elemi beszámolók felülvizsgálatát követően

a) a fejezetet irányító szerv a tárgyévet követő év április 15-éig,

b) a társadalombiztosítási költségvetési szervek és a társadalombiztosítás központi kezelésű előirányzatai intézményi (működési) összesített előirányzat-maradványát a fejezetet irányító szerv a tárgyévet követő év május 31-éig

nyújtja be a Nemzetgazdasági Minisztériumnak.

1

A preambulum a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

2

Az 1. § (2) bekezdés g) pontja a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.

3

A 2. § 5. pontját a 313/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

4

A 2. § 6. pontja a 313/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

5

A 2. § 14. pont a) alpontja a 313/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

6

A 2. § 14. pont b) alpontja a 313/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

7

A 2. § 17. pontját a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 74. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

8

A 2. § 18. pont b) alpontja a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 3. § (4) bekezdésével megállapított, a 313/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 39. §-a szerint módosított szöveg.

9

A 2. § 20. pontja a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 3. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

10

A 3. § (6)–(7) bekezdését a 313/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

11

A 3. § (8)–(9) bekezdését a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 74. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

12

A 3/A. §-t a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be, szövege a 313/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.

13

A 8. § (2) bekezdése a 313/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 39. §-a szerint módosított szöveg.

14

A 8. § (4) bekezdését a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 74. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

16

A 9. § (1) bekezdés c) pontja a 313/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 40. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

17

A 10. § (1) bekezdése a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 73. §-a szerint módosított szöveg.

18

A 10. § (2) bekezdése a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

19

A 10. § (3) bekezdése a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

20

A 10. § (4) bekezdése a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

21

A 10. § (6) bekezdése a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 73. §-a szerint módosított szöveg.

22

A 10. § (10) bekezdése a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

23

A 11. §-t megelőző címet a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 74. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

24

A 11. § (1) bekezdés a) pontja a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

25

A 11. § (4) bekezdése a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 73. §-a, a 313/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 39. §-a szerint módosított szöveg.

26

A 11. § (6) bekezdése a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

27

A 11. § (7) bekezdése a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

28

A 12. § a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 8. §-ával megállapított szöveg.

29

A 12. § (11) bekezdését a 313/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be.

30

A 14. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 313/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.

31

A 14. § (2) bekezdés b) pontja a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 73. §-a szerint módosított szöveg.

32

A 15. § (2) bekezdés a) pontja a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 73. §-a szerint módosított szöveg.

33

A 15. § (2) bekezdés c) pontja a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 74. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

34

A 15. § (5) bekezdését a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 74. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

35

A 15. § (8) bekezdése a 313/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

36

A 15. § (9) bekezdését a 313/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése iktatta be.

37

A 17. § (4) bekezdése a 313/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.

38

A 17. § (5) bekezdése a 313/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.

39

A 17. § (6) bekezdése a 313/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.

40

A 17. § (11) bekezdését a 313/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

41

A 18. § a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 9. §-ával megállapított szöveg.

42

A 18. § (5) bekezdését a 249. § (3) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte 2011. december 31. napjával.

43

A 19. § (3) bekezdését a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 10. §-a iktatta be.

44

A 20. § (2) bekezdés a) pontja a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 74. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

45

A 20. § (2) bekezdés c) pontja a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 74. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

46

A 20. § (2) bekezdés e) pontja a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 73. §-a szerint módosított szöveg.

47

A 20. § (2) bekezdés f) pontját a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 74. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

48

A 20. § (2) bekezdés g) pontja a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 74. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

50

A 21–22. §-t és a 21. §-t megelőző címet a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 74. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

51

A 24. § (1) bekezdés c) pontját a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 74. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

52

A 24. § (2) bekezdés c) pontja a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 74. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

53

A 25. § (2) bekezdés a) pontja a 313/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 39. §-a szerint módosított szöveg.

54

A 25. § (2) bekezdés c) pontja a 313/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 39. §-a szerint módosított szöveg.

55

A 26. §-t megelőző cím a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 11. §-ával megállapított szöveg.

56

A 26. § a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 11. §-ával megállapított szöveg.

57

A 27. § (1) bekezdés c) pontja a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 74. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

58

A 27. § (2) bekezdését a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 74. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

59

A 27. § (3) bekezdés b) pontja a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 74. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

60

A 28. § (1) bekezdése a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 12. §-ával megállapított szöveg.

61

A 29. § (2) bekezdése a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 13. §-ával megállapított szöveg.

62

A 30. § (2) bekezdése a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 74. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

63

A 31. § (5) bekezdését a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 74. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

64

A 32. § (2) bekezdését a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 74. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

65

A 32. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 73. §-a szerint módosított szöveg.

66

A 32. § (3) bekezdés ac) pontját a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 74. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

67

A 32. § (3) bekezdés b) pontja a 313/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 7. §-ával megállapított szöveg.

68

A 32. § (5) bekezdése a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 73. §-a szerint módosított szöveg.

69

A 32. § (6) bekezdése a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 14. §-ával megállapított szöveg.

70

A 32. § (7) bekezdése a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 73. §-a szerint módosított szöveg.

71

A 32. § (8) bekezdését a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 74. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

72

A 33. § a 313/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 39. §-a szerint módosított szöveg.

73

A 34. § (1) bekezdése a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 73. §-a szerint módosított szöveg.

74

A 34. § (4) bekezdése a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 73. §-a szerint módosított szöveg.

75

A 34. § (7) bekezdését a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 74. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

76

A 35. § (4) bekezdése a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 73. §-a szerint módosított szöveg.

77

A 36. § (1) bekezdés a) pontja a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 15. §-ával megállapított szöveg.

78

A 36. § (1) bekezdés e) pont ed) alpontja a 313/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 39. §-a szerint módosított szöveg.

79

A 36. § (6) bekezdése a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 74. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

80

A 37. § (1) bekezdése a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 73. §-a szerint módosított szöveg.

81

A 39. § (2) bekezdése a 313/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 39. §-a szerint módosított szöveg.

82

A 42–45. §-t és a 42. §-t megelőző címet a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 74. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

83

A 46. § a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 16. §-ával megállapított szöveg.

84

A 47. § (2) bekezdése a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 17. §-ával megállapított szöveg.

85

A 48. § (1) bekezdés b) pontja a 313/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 8. §-ával megállapított szöveg.

86

A 48. § (2) bekezdése a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 73. §-a szerint módosított szöveg.

87

A 49. § (3) bekezdése a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 18. §-ával megállapított szöveg.

88

Az 50. § (4) bekezdése a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 19. §-ával megállapított szöveg.

89

Az 51. § (1) bekezdése a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 73. §-a szerint módosított szöveg.

90

Az 51. § (2) bekezdése a 313/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 39. §-a szerint módosított szöveg.

91

Az 51. § (3) bekezdése a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 20. §-ával megállapított szöveg.

92

Az 51. § (5) bekezdése a 313/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 39. §-a szerint módosított szöveg.

93

Az 51. § (7) bekezdése a 313/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 9. §-ával megállapított szöveg.

94

Az 51. § (8) bekezdése a 313/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 9. §-ával megállapított szöveg.

95

Az 53. §-t és az azt megelőző címet a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 74. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

96

Az 54. § (1)–(2) bekezdését a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 74. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

97

Az 55. § a 313/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 10. §-ával megállapított szöveg.

98

Az 56. § (4) bekezdése a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 73. §-a szerint módosított szöveg.

99

Az 56. § (7) bekezdése a 313/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 11. §-ával megállapított szöveg.

100

Az 57. §-t megelőző alcím a 313/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 12. §-ával megállapított szöveg.

101

Az 57. § a 313/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 12. §-ával megállapított szöveg.

102

Az 58. §-t megelőző alcím a 313/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 13. §-ával megállapított szöveg.

103

Az 58. § a 313/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 13. §-ával megállapított szöveg.

104

Az 59/A. §-t megelőző címet a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 23. §-a iktatta be.

105

Az 59/A. §-t a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 23. §-a iktatta be.

106

Az 59/A. § (1) bekezdése a 313/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 14. §-ával megállapított szöveg.

107

Az 59/A. § (2) bekezdése a 313/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 39. §-a szerint módosított szöveg.

108

A 60. § a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 24. §-ával megállapított szöveg.

109

A 60. § (1) bekezdése a 313/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

110

A 60. § (5) bekezdése a 313/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 40. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

111

A 60. § (6) bekezdését a 313/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 15. § (2) bekezdése iktatta be.

112

A 61. § (1) bekezdését a 313/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

113

A 61. § (2) bekezdése a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 73. §-a szerint módosított szöveg.

114

A 61. § (3) bekezdése a 313/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 39. §-a szerint módosított szöveg.

115

A 62. § (1) bekezdése a 313/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 39. §-a szerint módosított szöveg.

116

A 62. § (2) bekezdése a 313/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 16. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

117

A 62. § (3) bekezdése a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 25. § (1) bekezdésével megállapított, a 313/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 39. §-a szerint módosított szöveg.

118

A 62. § (4) bekezdése a 313/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 39. §-a szerint módosított szöveg.

119

A 62. § (5) bekezdése a 313/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 39. §-a szerint módosított szöveg.

120

A 62. § (8) bekezdése a 313/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 16. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

121

A 62. § (9) bekezdése a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 25. § (2) bekezdésével megállapított, a 313/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 39. §-a szerint módosított szöveg.

122

A 62. § (10) bekezdése a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 25. § (2) bekezdésével megállapított, a 313/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 39. §-a szerint módosított szöveg.

123

A 62. § (11) bekezdése a 243/2010. (X. 5.) Korm. rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.

124

A 62. § (12) bekezdése a 313/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 16. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

125

A 65. § (1) bekezdése a 313/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 39. §-a szerint módosított szöveg.

126

A 65. § (5) bekezdés af) pontja a 313/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 17. §-ával megállapított szöveg.

127

A 70. § (1) bekezdés b) pontja a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 73. §-a, a 313/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 39. §-a szerint módosított szöveg.

128

A 71. § (1) bekezdése a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 73. §-a szerint módosított szöveg.

129

A 71. § (2) bekezdése a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 73. §-a szerint módosított szöveg.

130

A 71. § (3) bekezdése a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 73. §-a szerint módosított szöveg.

131

A 71. § (4) bekezdése a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 73. §-a szerint módosított szöveg.

132

A 71. § (5) bekezdése a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 26. §-ával megállapított szöveg.

133

A 71. § (6) bekezdése a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 73. §-a szerint módosított szöveg.

134

A 72. § (1) bekezdés záró szövegrésze a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 73. §-a szerint módosított szöveg.

135

A 72. § (3) bekezdése a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 27. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

136

A 72. § (3) bekezdés b) pontja a 313/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 18. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

137

A 72. § (4) bekezdése a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 27. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

138

A 72. § (5) bekezdését a 249. § (3) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 313/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 18. § (2) bekezdése iktatta be.

139

A 72. § (6) bekezdése a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 27. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

140

A 72. § (7) bekezdése a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 27. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

141

A 72. § (8) bekezdése a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 27. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

142

A 72. § (9) bekezdése a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 27. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

143

A 72. § (10) bekezdése a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 27. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

144

A 72. § (11) bekezdése a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 27. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

145

A 72. § (12) bekezdése a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 27. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

146

A 72. § (13) bekezdése a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 27. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

147

A 72. § (14) bekezdését a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 27. § (2) bekezdése iktatta be.

148

A 73. § (5) bekezdés nyitó szövegrésze a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 73. §-a szerint módosított szöveg.

149

A 74. § (1) bekezdése a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

150

A 74. § (2) bekezdés a) pontja a 313/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 19. §-ával megállapított szöveg.

151

A 74. § (2) bekezdés b) pontja a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 28. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

152

A 74. § (2) bekezdés d) pontja a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 28. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

153

A 74. § (2) bekezdés e) pontja a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 73. §-a szerint módosított szöveg.

154

A 74. § (2) bekezdés g) pontja a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 28. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

155

A 74. § (2) bekezdés h) pontja a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 28. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

156

A 74. § (7) bekezdése a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 28. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

157

A 75. § (1) bekezdése a 313/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 20. §-ával megállapított szöveg.

158

A 75. § (3) bekezdése a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 29. §-ával megállapított szöveg.

159

A 75. § (4) bekezdése a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 29. §-ával megállapított szöveg.

160

A 76. § (1) bekezdése a 313/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 21. §-ával megállapított szöveg.

161

A 76. § (5) bekezdését a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 30. §-a iktatta be.

162

A 77. § (1) bekezdése a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 73. §-a szerint módosított szöveg.

163

A 77. § (4) bekezdése a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 31. §-ával megállapított szöveg.

164

A 78. § (1) bekezdése a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 32. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

165

A 78. § (2) bekezdés g) pontja a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 74. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

166

A 78. § (3) bekezdése a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 73. §-a szerint módosított szöveg.

167

A 78. § (4) bekezdése a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 32. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

168

A 78. § (5) bekezdését a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 74. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

169

A 79. § (4) bekezdése a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 33. §-ával megállapított szöveg.

170

A 81. § (2) bekezdése a 313/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 22. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

171

A 81. § (3) bekezdése a 313/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 40. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

172

A 81. § (7) bekezdése a 313/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

174

A 82. § (2) bekezdése a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 73. §-a szerint módosított szöveg.

175

A 82. § (3) bekezdés b) pontja a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 73. §-a szerint módosított szöveg.

176

A 83. § (1) bekezdése a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 73. §-a szerint módosított szöveg.

177

A 86. §-t és az azt megelőző alcímet a 313/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

178

A 87. § a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 73. §-a szerint módosított szöveg.

179

A 88–89. §-t a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 74. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

180

A 90. § (5) bekezdése a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 35. §-ával megállapított szöveg.

181

A 93. § (3) bekezdése a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 36. §-ával megállapított szöveg.

182

A 94. § (2) bekezdés cg) alpontját a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 74. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

183

A 95. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 37. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

184

A 95. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 37. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

185

A 96. § (1) bekezdését a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 74. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

186

A 96. § (2) bekezdése a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 38. §-ával megállapított szöveg.

187

A 97. §-t és az azt megelőző címet a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 74. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

188

A 98–99. §-t és a 98. §-t megelőző címet a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 74. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

189

A 101–104. §-t és a 101. §-t megelőző címet a