298/2009. (XII. 21.) Korm. rendelet
a környezetvédelmi termékdíj-mentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának feltételeiről szóló 53/2003. (IV. 11.) Korm. rendelet módosításáról1
2010.01.01.
„(3) A mentesség feltétele, hogy a kötelezett
a) a b)–d) pont szerinti kivétellel a tárgyévet megelőző évben;
b) a Kt. 2/A. § (3) bekezdés b) pontja szerinti átvállalás és csomagolás esetében – a kis mennyiségű csomagolást forgalomba hozó kötelezettek hasznosítást koordináló szervezetekkel kötött átvállalási szerződése alá eső csomagolás kivételével – a tárgyévben; c) amennyiben a tárgyévet megelőző két évben a termékdíjköteles termékből nem hozott forgalomba, illetve saját célra nem használt fel, a tárgyévben;
d) amennyiben az átvállalási szerződés a tárgyévben megszűnik a tárgyévben;
az általa forgalomba hozott, illetve saját célra felhasznált termékdíjköteles termék mennyiségének megfelelő, hulladékká vált termékdíjköteles termék mennyiséget begyűjtse és tárgyévben hasznosítsa, vagy a hasznosításra való átadás-átvétel tényét igazolja az 1. számú mellékletben meghatározottak szerint. (4) Amennyiben a hasznosítást koordináló szervezettel kötött átvállalási szerződés a tárgyévben megszűnik és a kötelezett más hasznosítást koordináló szervezettel köt átvállalási szerződést, a hasznosítási kötelezettséget a tárgyévet megelőző évhez viszonyítva időarányosan kell teljesíteni.”
2. § Az R. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § (1) A mentesség megállapítása – a kereskedelmi csomagolást kivéve – a kötelezett kérelmére történik. Amennyiben a kötelezett a kérelem benyújtását megelőző évben termékdíj-fizetési kötelezettségéről bevallás készítésére köteles, a kérelem benyújtásának feltétele a megelőző évi bevallási kötelezettségének teljesítése. (2) A mentességre vonatkozó kérelmet a 2. számú mellékletben meghatározott tartalommal az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez (a továbbiakban: Főfelügyelőség) kell benyújtani. A kötelezett a kérelmet a tárgyévet megelőző év szeptember 30-áig, illetve ezt követően kötelezetté vált esetében a kötelezetté válást követő 60 napon belül nyújthatja be. Mentesség a mentességi kérelem benyújtásának időpontjától adható.”
(3) A kérelmet űrlapon kell benyújtani. Az űrlapot a Főfelügyelőség honlapján és a kormányzati portálon kell közzétenni, illetve azt a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség) és a Főfelügyelőség a kötelezett rendelkezésére bocsátja.
(4) A kérelem elbírálására legkésőbb a benyújtást követő negyedév végéig kerül sor. A hasznosítást koordináló szervezetek kérelméről a Főfelügyelőség a kérelem megérkezése napját követő 22 munkanapon belül dönt. Az eljárásban a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény központi államigazgatási szerv vezetőjének az első fokú döntése elleni fellebbezést kizáró rendelkezése nem alkalmazható.
(5) Ha a kérelmező a 2. melléklet szerint csatolandó, bíróság vagy más hatóság által nyilvántartott jogosultságot igazoló okiratot nem csatolja, a Főfelügyelőség adatszolgáltatási kérelemmel fordul a szükséges adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz vagy bírósághoz.
(6) A termékdíj-mentesség megszerzéséhez a 2. számú mellékletben felsorolt hasznosítási eljárások fogadhatók el.”
„(2) A hasznosítást koordináló szervezet mentességének visszavonásától számított 45 napon belül az a kötelezett, akitől vagy amelytől a hasznosítást koordináló szervezet a termékdíj-fizetési kötelezettséget átvállalta”
[a) bemutatja a felügyelőségnek
aa) a mentesség feltételeinek fennállását igazoló dokumentumokat, vagy
ab) más hasznosítást koordináló szervezettel a mentesség teljes időszakára vállalt, az elmaradt hasznosításra vonatkozó kötelezettség átvállalására vonatkozó szerződést; vagy
b) befizeti – a (6) bekezdésben foglaltak kivételével – a tárgyévben a mentesség visszavonásáig általa forgalomba hozott termékdíjköteles termék mennyiségére vonatkozó termékdíjat a mentességi engedély visszavonásáról szóló határozat jogerőre emelkedésének időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével növelt mértékben. A fizetendő termékdíjból levonható a mentesség visszavonásáig hasznosított hulladékmennyiség alapján meghatározott összeg.]
„(5) A kötelezett hasznosítási kötelezettségének külföldön való teljesítését a hulladékhasznosítóval kötött szerződés, a hulladékhasznosításra kiszállított anyag ellenértékéről szóló számla, a kiszállított anyag ellenértékéről szóló számla pénzügyi teljesítését igazoló bizonylat, továbbá a hasznosító által kibocsátott hasznosítói igazolás másolatával igazolja.”
„(2) A termékdíjmentesség és a termékdíjkedvezmény együttesen is igénybe vehető.”
6. § Az R. 7/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7/C. § (1) A kötelezett az újrahasználható és nem újrahasználható kereskedelmi csomagolás termékdíjának megfizetése alól, a bevallás során annak levonásával mentesül. (2) A kötelezett az újrahasználhatóként első alkalommal forgalomba hozott kereskedelmi csomagolás után fizetendő termékdíjból az éves forgalomba hozott újrahasználható kereskedelmi csomagolás mennyiségének az éves visszavett újrahasználható kereskedelmi csomagolás mennyiségéhez viszonyított arányának megfelelő arányban levonást érvényesíthet.
(3) A kötelezett a kereskedelmi csomagolás termékdíjtétel levonása jogszerűségének igazolása érdekében nyilvántartást vezet.
(4) A nyilvántartás
aa) a tárgyidőszakban forgalomba hozott csomagolás mennyiségét anyagfajtánkénti bontásban,
ab) a tárgyidőszakban saját begyűjtésből származó, vagy koordináló szervezet esetén annak rendszerében begyűjtött és hasznosított csomagolási hulladék mennyiségét anyagfajtánkénti bontásban;
ba) a tárgyidőszakban forgalomba hozott nem újrahasználható kereskedelmi csomagolás mennyiségét anyagfajta szerinti bontásban,
bb) a tárgyidőszakban saját begyűjtésből származó, vagy koordináló szervezet esetén annak rendszerében begyűjtött és anyagában hasznosításra átadott vagy hasznosított nem újrahasználható kereskedelmi csomagolás mennyiségét anyagfajta szerinti bontásban;
ca) a tárgyévet megelőzően forgalomba hozott újrahasználható kereskedelmi csomagolás tárgyév január 1-jei nyitó készletét, elkülönítve az új és a használt újrahasználható kereskedelmi csomagolóeszközöket,
cb) a tárgyévben forgalomba hozott újrahasználható kereskedelmi csomagolóeszköz GTIN számonkénti mennyiségét, elkülönítve az első és a már nem első alkalommal használt újrahasználható kereskedelmi csomagolóeszközöket,
cc) a tárgyévben visszavett újrahasználható kereskedelmi csomagolóeszköz GTIN számonkénti mennyiségét,
cd) a tárgyévben leselejtezett újrahasználható kereskedelmi csomagolóeszköz GTIN számonkénti mennyiségét
tartalmazza.
(5) Csomagolás hasznosítást koordináló szervezethez csatlakozott kötelezett esetében a (4) bekezdés a) pont ab) alpont és b) pont bb) alpont szerinti mennyiséget a hasznosítást koordináló szervezet számítása alapján kiadott igazolás tartalmazza. Anyagáramonként legfeljebb egy koordináló szervezet által kiállított igazolás fogadható el. (6) A nyilvántartásban szereplő mennyiségeket tömegalapon kell szerepeltetni.
(7) A kereskedelmi csomagolás után fizetendő termékdíj levonásának ellenőrzése során a mentességi engedély ellenőrzésére vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.”
7. § Az R. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. § (1) Számla alapján a kötelezett termékdíj-fizetési kötelezettségének egésze, egyben vállalható át. (2) A termékdíj-fizetési kötelezettség a számla kiállításának napján száll át az átvállalóra.
(3) A termékdíj-fizetési kötelezettség számla alapján való átvállalása esetén, a számlán
a) csomagolás esetén „a termékdíj-fizetés átvállalásra került, mivel a hasznosítási díj a (cég neve) .................. hasznosítást koordináló szervezetnek, valamint az ezen felül fennmaradó termékdíj, a bruttó árból ....... Ft megfizetésre került”;
b) kenőolaj esetén „a termékdíj fizetés alól mentes, mivel a bruttó árból ......... Ft termékdíj megfizetésre került”
szöveget kell feltüntetni.
(4) A (3) bekezdés szerinti követelmény nem vagy hibás teljesítése esetén a termékdíj-fizetési kötelezettség nem száll át az átvevőre. (5) Ha az átvállaló csomagolás termékdíjának átvállalása esetén nem élvez mentességet hasznosítást koordináló szervezeten keresztül, az átvállalt termékdíj kétszeresét köteles megfizetni.”
[A termékdíj-fizetési kötelezettség szerződés alapján való átvállalása esetén, a szerződés]
„d) az átvállalás típusát (export, bérgyártás, termelői szerveződés, hasznosítást koordináló szervezet)
[tartalmazza.]
„(5) A kis mennyiségű csomagolást forgalomba hozó kötelezett a koordináló szervezettel kötött átvállalási szerződését a vámhatóságnak nyilvántartásba vétel céljából nem nyújtja be. A kis mennyiségű csomagolást forgalomba hozó kötelezett az átvállalás tényét, az átvállalási szerződés megkötését követő 15 napon belül, annak másolatának megküldésével a vámhatóság részére bejelenti.”
„(4) A nem természetes személy kötelezett esetében a név-, a székhely-, a telephely vagy a bankszámlaszám változtatása nem minősül az átvállalási szerződés módosításának. Az adatok változását a kötelezett 45 napon belül köteles bejelenteni a vámhatóságnak, a be nem jelentett adatváltoztatás esetén e határidőt követő naptól az átvállalási szerződés érvénytelen.
(5) Gazdasági társaság társasági formaváltásakor (összeolvadás, beolvadás, különválás, kiválás) a cégbejegyzés vagy változásbejegyzés cégjegyzékbe történő bejegyzését követő 30 napon belül új átvállalási szerződést lehet benyújtani, melyet a vámhatóság a cégjegyzékbe történő bejegyzés napjával vesz nyilvántartásba.
(6) A vámhatóság bármely szerződő fél kérelmére, továbbá ha a nyilvántartásba vételnek e jogszabályban foglalt feltételei már nem állnak fent, az átvállalási szerződést a nyilvántartásból törli. A vámhatóság a nyilvántartásból való törlésről, és annak időpontjáról értesíti a szerződő feleket.
(7) Az átvállaló az átvállalt kötelezettség teljesítését
a) a külföldre értékesítés esetén az értékesítésről kiállított számlával és az értékesítéshez tartozó fuvarokmánnyal,
b) a bérgyártást igazoló számlával,
c) termelői szerveződés esetében az átvételhez és a tovább értékesítéshez kiállított számlával, vagy
d) a hasznosítást koordináló szervezet esetében a termékdíjmentességhez szükséges feltételek megvalósulását alátámasztó bizonylatokkal
igazolja.
(8) A Kt. 2/A. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti átvállalás esetén a termékdíjköteles termék 60%-ának külföldre értékesítését az átvállalás időpontjától számított egy éven belül kell teljesíteni. (9) A vámhatóság, ha az átvállaló
c) hasznosítást koordináló szervezethez való csatlakozás által mentességgel nem rendelkezik,
a forgalomba hozott termékre a befizetendő termékdíjat kétszeres mértékben állapítja meg (veti ki).”
11. § (1) Ez a rendelet 2010. január 1-jén lép hatályba.
(4) Ez a rendelet 2010. április 1-jén hatályát veszti.
12. § (1) A 2009. december 31-ig a jogerősen el nem bírált, kizárólag a kereskedelmi csomagolás „H” díjtételére vonatkozó mentességi kérelem esetében az eljáró hatóság az eljárást megszünteti.
(2) A 2009. december 31-ig jogerősen elbírált, kizárólag a kereskedelmi csomagolás „H” díjtételére vonatkozó mentességi kérelem, és az (1) bekezdés esetén az eljáró hatóság a megfizetett igazgatási-szolgáltatási díjat – kérelemtől függetlenül – a kérelmezőnek 2010. január 31-ig visszafizeti.
(3) A csomagolásra és a kereskedelmi csomagolás „H” díjtételére együttesen, 2010. január 1. utáni időszakra kiadott mentességi engedélyt a kibocsátó hatóság 2010. március 1-jéig hivatalból módosítja.
(4) E rendelettel a forgalmazás helyén, a forgalmazott termékhez adott 3923 21 és 3923 29 vámtarifaszámú, a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló külön jogszabály szerinti műanyag zsák és zacskó (ideértve a kúp alakút is) – kivéve a műanyag (bevásárló-reklám) táska – csomagolásra megállapított mentességi szabályokra alapítva a kötelezett a 2010. évi mentességi engedély megszerzése iránt 2010. március 31-ig nyújthat be kérelmet a Főfelügyelőséghez. A Főfelügyelőség a benyújtott a kérelem alapján a mentességi engedélyt 2010. január 1-jétől adja meg.
„(3) E rendelet 6. §-át a közúti járművek megvizsgálásáról szóló jogszabályban meghatározott különleges rendeltetésű járművekre nem kell alkalmazni.”
14. § A rendelet tervezetének a következő közösségi jogi aktusok szerinti előzetes bejelentése megtörtént:
1. számú melléklet a 298/2009. (XII. 21.) Korm. rendelethez
I. A Termékdíjköteles termékekre vonatkozó mentesség feltételei és a hasznosítási arány mértékei
a) Gumiabroncs esetében:A gumiabroncs termékdíja alóli mentesség feltétele, hogy a kötelezett legalább az alábbi táblázat szerinti minimális begyűjtési aránynak és hasznosítási aránynak megfelelő hulladék gumiabroncsot begyűjt és hasznosít oly módon, hogy az összes hasznosított mennyiségnek legalább az 50%-a anyagában hasznosításra kerül.
Év |
2010-től |
Minimális begyűjtési arány (gym) |
50% |
Hasznosítási arány (a begyűjtött mennyiséghez viszonyítva) (hm) |
100% |
A gumiabroncs-felújítás anyagában történő hasznosításnak minősül. A hasznosított mennyiség számításánál az átvett hulladék gumiabroncs mennyisége csökkentendő a felújítás során keletkezett hulladék mennyiségével.
b) Csomagolás esetében:A termékdíjköteles csomagolásból keletkező hulladékok közül a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenység végzésének feltételeiről szóló külön jogszabály szerinti veszélyes csomagolási hulladékokra az anyagában történő hasznosítási kötelezettség teljesítése nem vonatkozik, csak a hasznosítási kötelezettség.
ba) Egyéni teljesítő esetében
A saját célú felhasználás során keletkező csomagolás termékdíja alóli mentesség feltétele, hogy a kötelezett a saját célú felhasználás során keletkező csomagolási hulladékot – ideértve a hulladékká vált kereskedelmi csomagolást – anyagfajtánként elkülönítve összegyűjtse és azt az alábbi táblázatban szereplő arányban anyagában hasznosítsa:
Év |
2010 |
2011 |
2012 |
Minimális hasznosítási arány (hm) |
54% |
57% |
60% |
Anyagában történő hasznosítási arány (ha) |
40% |
47% |
55% |
A forgalomba hozatal során keletkező csomagolás termékdíja alóli mentesség feltétele, hogy a kötelezett a forgalomba hozott csomagolási hulladékot – ideértve a hulladékká vált kereskedelmi csomagolást – anyagfajtánként elkülönítve összegyűjtse és azt a bb) pont szerinti táblázatban szereplő arányban anyagában hasznosítsa, továbbá a termékdíj-fizetési kötelezettsége 2,5%-ának megfelelő összeget a környezettudatos gondolkodás ösztönzése érdekében tájékoztató tevékenységre fordítsa és a 7/A. § (1) bekezdésének b) pontjában foglaltakat teljesítse.A forgalmazás helyén, a forgalmazott termékhez adott 3923 21 és 3923 29 vámtarifaszámú, a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló külön jogszabály szerinti műanyag zsák és zacskó (ideértve a kúp alakút is) – kivéve a műanyag (bevásárló-reklám) táska – csomagolás esetében a teljes mentesség további feltétele, hogy a kötelezett ezzel megegyező használati célú, környezetbarát védjeggyel rendelkező csomagolást, a csomagolás helyén az alábbi arányban (,,mt”) hoz forgalomba.
Év |
2010 |
2011 |
2012 |
„mt” |
30% |
40% |
50% |
bb) Hasznosítást koordináló szervezet esetében
A csomagolás termékdíja alóli mentesség feltétele, hogy a kötelezett a kötelezettségébe tartozó csomagolásmennyiség – legalább az alábbi táblázat szerinti – arányának megfelelő hulladékcsomagolást – ideértve a hulladékká vált kereskedelmi csomagolást – hasznosít (hm) oly módon, hogy az anyagában történő hasznosítás mértéke a teljes mennyiség vonatkozásában (ha) és a hasznosítás csomagolás anyagonként is eléri a táblázatban szereplő alábbi arányokat:
Év |
2010 |
2011 |
2012 |
Minimális hasznosítási arány (hm) |
54% |
57% |
60% |
Anyagában történő hasznosítási arány (ha) |
40% |
47% |
55% |
Minimális hasznosítási arányok (csomagolás anyagonként) |
|
|
|
Papír |
60% |
60% |
60% |
Fa |
15% |
16% |
17% |
Üveg |
32% |
45% |
60% |
Műanyag |
21% |
22% |
23% |
Társított |
21% |
22% |
23% |
Fém (beleértve az önállóan elszámolható alumíniumot is) |
50% |
52% |
55% |
Alumínium |
29% |
35% |
40% |
Újrahasználható termékdíj köteles termék esetén a hasznosítási kötelezettség alapjának korrekciója:
A = Ae+Auk, ahol
Auk = F–(V–S)
Ae: az egyszer használható termékdíj köteles termékösszetevő mennyisége
Auk: az újrahasználható termékdíj köteles termékösszetevő korrigált mennyisége
F: a forgalomba hozott újrahasználható mennyiség
V: a visszagyűjtött újrahasználható mennyiség
S: a visszagyűjtött újrahasználható mennyiségből leselejtezett mennyiség
bc) A kereskedelmi csomagolás forgalomba hozatala után fizetendő termékdíj Kt. 5/E. § (1) bekezdése szerint a bevallásban való levonásának feltétele, hogy a kötelezett a kötelezettségébe tartozó csomagolásmennyiség – ideértve a kereskedelmi csomagolást – legalább az alábbi táblázat szerinti arányának megfelelő hulladékká vált csomagolást – ideértve a hulladékká vált kereskedelmi csomagolást – hasznosít (hm) oly módon, hogy az anyagában történő hasznosítás mértéke a teljes mennyiség vonatkozásában (ha) és a hasznosítás csomagolás anyagonként is eléri az egyéni teljesítés esetén a ba) pont, koordináló szervezet igazolása esetén a bb) pont szerinti táblázatban meghatározott arányokat:
Év |
2010 |
2011 |
2012 |
Felső hasznosítási arány (hm) |
56% |
59% |
62% |
bd) A kereskedelmi csomagolás forgalomba hozatala után – előbbieken túl fennmaradó – fizetendő termékdíj a Kt. 5/E. § (2) bekezdése alapján a bevallásban levonható, amelyre vonatkozóan – a bc) pontban meghatározott hasznosítási követelmény teljesítésében elszámolt hulladékká vált kereskedelmi csomagolást is beleértve – a nem újrahasználható kereskedelmi csomagolásból keletkezett hulladék saját begyűjtésből származó vagy koordináló szervezet esetén annak rendszerében begyűjtött mennyiségének az anyagában történő hasznosítás ténye vagy az anyagában történő hasznosításra való átadás-átvétel ténye igazolásra kerül. c) Akkumulátor esetében:Az akkumulátor termékdíja alóli mentesség feltétele, hogy a kötelezett legalább az alábbi táblázat szerinti aránynak megfelelő hulladék akkumulátort begyűjt és hasznosít.
Év |
2010-től |
Minimális begyűjtési arány (gym) |
95% |
Anyagában történő hasznosítási arány (a begyűjtött mennyiséghez viszonyítva) (hm) |
72% |
d) Elektromos és elektronikai berendezés esetében:Az elektromos és elektronikai berendezés termékdíja alóli mentesség feltétele a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény végrehajtásáról szóló 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet 4. számú mellékletében meghatározott kategóriának az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételéről szóló külön jogszabály alapján a gyártó részére a tárgyévre meghatározott begyűjtési arány, valamint a tárgyévi hasznosítási és újrafeldolgozási arány és ártalmatlanítási kötelezettség teljesítése. II. A mentesség és a termékdíjfizetés meghatározásának módja
A) Gumiabroncs, akkumulátor esetében
A melléklet I. fejezetében foglalt feltételek teljesítése esetén a fizetendő termékdíjat az alábbi képlet határozza meg: T = A x t x (1–m),
ahol,
T = fizetendő termékdíj (Ft)
A = a termékdíj alapja (kg) (a termékdíjköteles termék forgalomba hozatala, illetve saját célú felhasználása)
t = a termékdíjtétel (Ft/kg)
m = a mentesség aránya
A mentesség aránya:
A mentesség aránya 0, ha h < hm
Amennyiben h≥hm, a mentesség aránya a következők szerint alakul:
– ha a begyűjtési arány eléri a felső begyűjtési arányt (gy≥gyf, 100%-os mentesség): m = 1;
– ha a begyűjtési arány eléri a minimális begyűjtési arányt, de elmarad a felső begyűjtési aránytól (gym<gy<gyf részleges mentesség):
m = mm + (1–mm) x (gy–gym)/(gyf–gym).
Az előbbi képletekben az egyes betűjelek jelentése:
gy = a tényleges begyűjtési arány
h = a tényleges hasznosítási arány
gym = a minimális begyűjtési arány
gyf = a felső begyűjtési arány a 100%-os mentességhez
mm = a minimális begyűjtési arányhoz tartozó mentesség arányának mértéke
Ezek értéke az egyes termékek esetében az a)–f) pontok szerint alakul.
a) Gumiabroncs esetében:
Év |
gym |
mm |
gyf |
2010-től |
0,50 |
0,50 |
0,75 |
b) Akkumulátorok esetében:
Év |
gym |
mm |
gyf |
2010-től |
0,95 |
0,95 |
1,00 |
B) Csomagolás (kivéve kereskedelmi csomagolás), illetve elektromos és elektronikai berendezés esetében:
A melléklet I. fejezetében foglalt feltételek teljesítése esetén a fizetendő termékdíjat az alábbi képlet határozza meg: T = A x t x (1–m),
ahol,
T = fizetendő termékdíj (Ft)
A = a termékdíj alapja, kg vagy db (a belföldön előállított vagy behozott termékdíjköteles termék belföldi értékesítése, illetve saját célú felhasználása)
t = a termékdíjtétel, Ft/kg
m = a mentesség aránya
A mentesség aránya
– ha a hasznosítási arány eléri a felső hasznosítási arányt (h≥hf, 100%-os mentesség): m = 1;
– ha a hasznosítási arány eléri a minimális hasznosítási arányt, de elmarad a felső hasznosítási aránytól (hm<h<hf részleges mentesség):
m = mm + (1–mm) x (h–hm)/(hf–hm).
Az előbbi képletekben az egyes betűjelek jelentése:
h = a tényleges hasznosítási arány
hm = a minimális hasznosítási arány
hf = felső hasznosítási arány a 100%-os mentességhez
mm = a minimális hasznosítási arányhoz tartozó mentesség arányának mértéke
Ezek értéke az egyes termékek esetében az a)–b) pontok szerint alakul.
a) Csomagolás (kivéve kereskedelmi csomagolás) esetében:
Év |
hm |
mm |
hf |
2010 |
0,54 |
0,80 |
0,56 |
2011 |
0,57 |
0,80 |
0,59 |
2012 |
0,6 |
0,80 |
0,62 |
A forgalmazás helyén, a forgalmazott termékhez adott 3923 21 és 3923 29 vámtarifaszámú, a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló külön jogszabály szerinti műanyag zsák és zacskó (ideértve a kúp alakút is) – kivéve a műanyag (bevásárló-reklám) táska – csomagolás esetében az m értéke abban az esetben haladhatja meg mm értékét (80%), ha a kötelezett az e melléklet I. ba) pontja szerinti mt arányt a csomagolás helyén teljesíti.
b) Elektromos és elektronikai berendezések esetében:
hm = e melléklet I. d) pontja szerinti hasznosítási és újrafeldolgozási arány
hf = hm
mm = 1
”
2. számú melléklet a 298/2009. (XII. 21.) Korm. rendelethez
A környezetvédelmi termékdíj-fizetési kötelezettség alóli mentességi kérelem tartalmi követelményei
és a termékdíj-mentesség megszerzéséhez elfogadható hasznosítási eljárások
I. A mentességi kérelem tartalmi követelményei
A) A mentességi kérelem az alábbiakat tartalmazza:
1. a kötelezett – hasznosítást koordináló szervezet esetén a koordináló szervezet – nevét, székhelyét, GLN számát, VPID számát, adószámát, a kapcsolattartó személy nevét, elérhetőségét;
2. a vállalt hasznosítási arány mértékéről szóló nyilatkozatot;
3. amennyiben a hulladékhasznosítást nem az egyéni teljesítő önmaga végzi, a begyűjtést, előkezelést, hasznosítást, továbbá a hasznosítási folyamat során keletkezett maradványhulladék kezelését ténylegesen végző szervezettel vagy szervezetekkel kötött szerződések és – figyelemmel a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet 6. §-ának (7) bekezdésében foglaltakra – azok engedélyeinek másolatát. Ha a hulladékhasznosítást az egyéni teljesítő önmaga végzi, akkor az erre vonatkozó engedélyének másolatát; 4. a szerződött hulladékbegyűjtők, előkezelők és hasznosítók KÜJ, KTJ szám szerinti felsorolását;
5. a termékből történő hulladékkeletkezés, valamint a keletkező hulladék kezelési módjának bemutatását;
6. az egyéni teljesítő, illetve a hulladékbegyűjtést, előkezelést és hasznosítást ténylegesen végző szerződéses partnerek tárgyidőszakban rendelkezésre álló hulladékkezelési kapacitásának bemutatását;
7. nyilatkozatot a szolgáltatásmegrendelés keretében hasznosított hulladékmennyiségről;
8. a benyújtást megelőző négy negyedév anyagmérlegét;
9. a kért mentességi időszakra tervezett anyagmérleg adatokat.
B) A forgalmazás helyén, a forgalmazott termékhez adott 3923 21 és 3923 29 vámtarifaszámú, a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló külön jogszabály szerinti műanyag zsák és zacskó (ideértve a kúp alakút is) – kivéve a műanyag (bevásárló-reklám) táska – csomagolás esetében a mentességi kérelem az A) pontban foglaltakon túl az alábbiakat is tartalmazza:
1. a kérelemmel érintett termékdíjköteles termék(ek) azonosítását;
2. a csomagolás helyén (több értékesítő hely esetén annak összesített) vállalt „mt” arány mértékéről szóló nyilatkozatot;
3. a kötelezett és a környezetbarát védjeggyel rendelkező csomagolóeszközt szállító szervezet között létrejött megállapodás másolatát;
4. a környezetbarát védjegyhasználat jogosultságának igazolását.
II. A termékdíj-mentesség megszerzéséhez elfogadható hasznosítási eljárások
A termékdíj-mentesség megszerzéséhez az alábbi hasznosítási eljárások fogadhatók el:
1. papírhulladékokból papír vagy papírtermék gyártása;
2. Üveghulladékból üvegipari félkész vagy késztermék gyártása, illetve a gyártói műszaki feltételeknek megfelelően válogatott, osztályozott másodnyersanyag előállítása, előkezelés utáni más ipari (pl. építőipari) felhasználás;
3. Fémhulladék (vas és alumínium) kohászati félkész vagy késztermék gyártása, illetve az előkezelést követően ilyen hasznosítóhoz való továbbadás;
4. Egyéb fémhulladékokból vagy fémtartalmú hulladékokból (nyomtartott áramkör, réz alapú hulladékok, nemes vagy ritkafém tartalmú hulladékok, elemek és akkumulátorok stb.) kézi vagy gépi előkezelése és igazolt hasznosítóhoz (alapanyag vagy termékgyártó) való továbbítása;
5. Más speciális anyagok (pl. képcső, összeszerelt alkatrészek, veszélyesnek minősülő alkotót tartalmazó alkatrészek) engedélyezett technológiával való előkezelése és igazolt hasznosítóhoz való kiszállítása, a nem hasznosítható alkotók ártalmatlanítási kötelezettsége mellett;
6. Műanyag hulladékokból a műanyag feldolgozóiparban, további előkezelés nélkül felhasználható újra feldolgozott műanyag (másodnyersanyag) előállítása (darálék, mosott darálék, agglomerátum, regranulátum), amely megfelel az ezen anyagokra kiadott prEN szabványoknak, vagy azzal egyenértékű eljárásnak, továbbá félkész vagy késztermékgyártás;
7. Fa hulladékokból faipari félkész vagy késztermék gyártása, illetve a kitermelt anyag ismételt felhasználása (pl. raklap felújítás);
8. Gumi hulladékokból őrlést követő termékgyártás (esésvédő lapok, burkolati elemek stb.) műszaki alkalmazások (útalapok), újrafutózás, pirolízis vagy más hevítéssel történő bontás útján kinyert anyagok felhasználása, energetikai hasznosítás útján történő hasznosítása;
9. Kompozitok felhasználása termékgyártásban a keletkező melléktermékek hasznosítási vagy ártalmatlanítási kötelezettsége mellett;
10. Egyéb, a környezetvédelmi hatóság által hasznosítási műveletként engedélyezett eljárások alkalmazása;
11. Energetikai hasznosítás az anyagáramonkénti jogszabályokban meghatározott mértékig megengedett.”
