Műveletek

Akadálymentes nézet Bezárás
  • Tartalom

31/2009. (XII. 22.) SZMM rendelet

31/2009. (XII. 22.) SZMM rendelet

a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet módosításáról

2018.02.02.

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (2) bekezdés a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a szociális és munkaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 170/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § e) pontjában megállapított feladatkörömben eljárva – a következőket rendelem el:

1. § A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet (a továbbiakban: R.) a következő 9/A. §-sal egészül ki:

„9/A. § (1) A gyermekjóléti szolgálat tájékoztatást nyújt a szülőnek az óvodáztatási támogatás igénybevételének lehetőségéről, feltételeiről és módjáról.
(2) Ha az első alkalommal járó óvodáztatási támogatást a helyi önkormányzat rendelete alapján természetben kell nyújtani, a gyermekjóléti szolgálat a gyermek óvodáztatással kapcsolatos szükségleteinek felmérése érdekében felveszi a kapcsolatot a családdal és az óvodával, valamint segítséget nyújt a természetbeni juttatás biztosításában.”

2. § Az R. 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A gyermekjóléti szolgálat a születendő gyermeke felnevelését nem vállaló várandós anyát tájékoztatja
a) az örökbeadás lehetőségéről,
b) az örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezetek tevékenységéről és elérhetőségéről,
c) arról, hogy bármely gyámhatóság és területi gyermekvédelmi szakszolgálat részletes tájékoztatást ad az örökbefogadási eljárásról, és hogy bármely gyámhatóság illetékes a szülői nyilatkozat felvételére,
d) arról, hogy az örökbefogadási eljárás lefolytatására melyik gyámhivatal illetékes, valamint
e) a gyermeknek az egészségügyi intézményeknél működő inkubátorokba történő elhelyezésének lehetőségéről és annak jogi következményeiről.”

3. § Az R. 15. § (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A 14. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott személyekkel és intézményekkel való együttműködés, valamint tevékenységük összehangolása érdekében, továbbá a Gyvt. 17. §-ának (5) bekezdése alapján a gyámhivatal kezdeményezésére a gyermekjóléti szolgálat esetmegbeszélést tart.”

4. § Az R. a következő 18/A. §-sal egészül ki:

„18/A. § (1) A gyermekjóléti szolgálat – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – írásban jelzi a városi gyámhivatalnak, ha az általa gondozott családban hozzátartozók közötti erőszak veszélyét észleli.
(2) Krízishelyzet esetén a gyermekjóléti szolgálat bármilyen módon élhet jelzéssel a városi gyámhivatal felé. A jelzés tényét ebben az esetben utólag foglalja írásba.
(3) A gyermekjóléti szolgálat legalább félévente, továbbá a szolgáltatási lehetőségek megváltozása, illetve a városi gyámhivatal megkeresése esetén haladéktalanul tájékoztatja a városi gyámhivatalt az általa nyújtott és az általa ismert, elérhető pszichológiai és mentálhigiénés segítő szolgáltatásokról, valamint terápiás kezelésekről és más segítségnyújtási, konfliktuskezelő lehetőségekről.
(4) A gyermekjóléti szolgálat a városi gyámhivatal megkeresésére haladéktalanul felkeresi a hozzátartozók közötti erőszak által érintett családot és szükség esetén
a) a gyermekjóléti alapellátás keretében gondozza a családot vagy
b) javaslatot tesz gyámhatósági intézkedés megtételére.
(5) A gyermekjóléti szolgálat az ideiglenes megelőző távoltartást elrendelő határozat kézhezvételétől számított 24 órán belül felkeresi a hozzátartozók közötti erőszak által érintett családot, és a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében megteszi a 16–18. § szerinti intézkedéseket.”

5. § Az R. a következő 22/A–22/B. §-sal egészül ki:

„22/A. § (1) Ha a gyermekjóléti szolgálat a gondozási tevékenysége során arra a megállapításra jut, hogy a gyermek veszélyeztetettsége részben vagy egészben a szülő elhanyagoló magatartásából, a gyermek érdekét sértő helytelen pénzfelhasználásából következik, és a gyermek veszélyeztetettsége a gyermekjóléti alapellátások igénybevételével nem szüntethető meg,
a) a gyermekvédelmi nyilvántartás adatlapjának megküldésével kezdeményezi a jegyzőnél a gyermek védelembe vételét és ezzel egyidejűleg a családi pótlék meghatározott részének természetbeni formában történő nyújtását, feltéve, hogy a gyermeket még nem vették védelembe, vagy
b) helyzetértékelést készít és a gyermekvédelmi nyilvántartás adatlapjának megküldésével a jegyzőnél kezdeményezi a családi pótlék meghatározott részének természetbeni formában történő nyújtását, feltéve, hogy a gyermeket már védelembe vették.
(2) A gyermekjóléti szolgálat által korábban nem gondozott gyermek esetén a gyermekjóléti szolgálat a jegyző megkeresésére, a megkeresés kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül megvizsgálja a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának szükségességét és vizsgálatának eredményéről a gyermekvédelmi nyilvántartás adatlapjának megküldésével tájékoztatja a jegyzőt.
(3) A gyermekjóléti szolgálat az (1) bekezdés szerinti intézkedésével, valamint, ha a (2) bekezdés szerinti vizsgálata alapján indokoltnak tartja a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtását, a vizsgálatának eredményéről való tájékoztatásával egyidejűleg pénzfelhasználási tervet készít és javaslatot tesz az eseti gondnok személyére.
(4) A gyermekjóléti szolgálat a pénzfelhasználási terv elkészítésébe bevonja a gyermeket gondozó szülőt, a korlátozottan cselekvőképes gyermeket és szükség esetén a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjait.
(5) A gyermekjóléti szolgálat a pénzfelhasználási tervben bemutatja a gyermek szükségleteit és ennek, valamint a Gyer. 91/A. §-a (3) bekezdésének figyelembevételével javaslatot tesz a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása mértékére, módjára és időtartamára.
(6) A gyermekjóléti szolgálat az eseti gondnok személyére a Gyvt. 68/B. §-a (1) bekezdésének és a Gyer. 91/A. §-a (6) bekezdésének figyelembevételével tesz javaslatot.
(7) A gyermekjóléti szolgálat részt vesz a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására irányuló eljárás során tartott jegyzői tárgyaláson.
22/B. § (1) A gyermekjóléti szolgálat a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának időtartama alatt együttműködik a kirendelt eseti gondnokkal, amelynek keretében tájékoztatják egymást a gyermek elhanyagolásból származó veszélyeztetettségének alakulásáról, az ennek megszüntetése érdekében tett intézkedésekről és a természetbeni formában nyújtott családi pótlék felhasználásának tapasztalatairól.
(2) A gyermekjóléti szolgálat figyelemmel kíséri a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásáról szóló határozatban foglalt rendelkezések megvalósulását és szükség esetén kezdeményezi a jegyzőnél a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának felülvizsgálatát.
(3) A gyermekjóléti szolgálat a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása felülvizsgálata során a jegyző megkeresésére tájékoztatást ad a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása eredményéről, a családi pótlék természetbeni formában történő további nyújtásának szükségességéről.
(4) A gyermekjóléti szolgálat a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának felülvizsgálata során új pénzfelhasználási tervet készít és azt megküldi a jegyzőnek, ha a család helyzetében, illetve a gyermek szükségleteiben bekövetkezett változások azt indokolják.
(5) A gyermekjóléti szolgálat részt vesz a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának felülvizsgálata iránti eljárás során tartott jegyzői tárgyaláson.”

6. § (1) Az R. 40. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Egy bölcsődei csoportban – a (3)–(4) bekezdésben meghatározott kivétellel – legfeljebb 12 gyermek nevelhető, gondozható.”

(2) Az R. 40. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi (3)–(4) bekezdéseinek jelölése (4)–(5) bekezdésre változik:

„(3) A bölcsődei csoportban, ha valamennyi gyermek betöltötte a második életévét – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel –, legfeljebb 14 gyermek nevelhető, gondozható.”

(3) Az R. 40. § – (2) bekezdéssel átszámozott – (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A fogyatékos gyermeket is ellátó bölcsődei csoportban legfeljebb 10, a kizárólag fogyatékos gyermeket ellátó bölcsődei csoportban legfeljebb 6 gyermek fejleszthető, gondozható.”

7. § Az R. 45. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A regionális módszertani bölcsőde együttműködik az egységes óvoda-bölcsődével. Az egységes óvoda-bölcsőde fenntartójának felkérésére a regionális módszertani bölcsőde
a) szakmai véleményt ad arról, hogy az egységes óvoda-bölcsőde rendelkezik-e a 3 évesnél fiatalabb gyermekek neveléséhez, gondozásához szükséges feltételekkel,
b) véleményezi az egységes óvoda-bölcsőde nevelési programját, minőségirányítási programját, házirendjét, valamint szervezeti és működési szabályzatát a 3 évesnél fiatalabb gyermekek nevelésével, gondozásával összefüggésben,
c) részt vesz az egységes óvoda-bölcsőde ellenőrzésében, amelynek során a 3 évesnél fiatalabb gyermekek nevelésével, gondozásával összefüggő szakmai kérdéseket ellenőrzi.”

8. § Az R. 46–47. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„46. § (1) A Gyvt. 43. §-a (5) bekezdésének alkalmazásában saját otthon alatt a családi napközi szolgáltatást nyújtó személy életvitelszerű tartózkodására szolgáló lakást, illetve más lakást kell érteni.
(2) A Gyvt. 43. §-ának (10) bekezdése szerinti családi napközi hálózat fenntartója a telephelyeken működő családi napközi szolgáltatást nyújtó személyek munkáját folyamatosan figyelemmel kíséri, biztosítja számukra a szakmai tanácsadást, valamint kapcsolatot tart az ellátást igénybe vevőkkel és igényeiket figyelembe véve segíti a családi napközi szolgáltatást nyújtó személyeket a szolgáltatások szervezésében, összehangolásában, illetve a helyettesítés megszervezésében.
(3) A családi napközi hálózat fenntartója a (2) bekezdésben foglalt feladatok ellátására családi napközis koordinátort alkalmaz.
(4) A családi napközis koordinátornak
a) eredményesen el kell végeznie a helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról szóló 29/2003. (V. 20.) ESZCSM rendelet 9–12. §-a szerinti tanfolyamot (a továbbiakban: családi napközit működtetők felkészítő tanfolyama) és
b) rendelkeznie kell a 2. számú melléklet II. Része I. Alapellátások 3. Családi napközi pontjában előírt képesítéssel.
47. § (1) Családi napköziben szolgáltatást az biztosíthat, aki – a Gyvt. 43. §-ában meghatározott feltételeknek való megfelelésen túl – a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 2. számú melléklete szerinti érvényes Egészségügyi Nyilatkozattal (a továbbiakban: Egészségügyi Nyilatkozat) rendelkezik.
(2) A fenntartó döntése alapján a családi napköziben a családi napközi szolgáltatást nyújtó személy foglalkoztatására a 2. számú melléklet II. Része I. Alapellátások 3. Családi napközi pontja alatt meghatározott munkakörök létesíthetők. A munkakört betöltő személynek
a) eredményesen el kell végeznie a családi napközit működtetők felkészítő tanfolyamát, és
b) rendelkeznie kell a 2. számú melléklet II. Része I. Alapellátások 3. Családi napközi pontjában előírt képesítéssel.
(3) Ha a fenntartó nem létesít a 2. számú melléklet II. Része I. Alapellátások 3. Családi napközi pontja alatt meghatározott munkakört, a családi napközi szolgáltatást nyújtó személynek elegendő a családi napközit működtetők felkészítő tanfolyamát elvégezni.
(4) A családi napközi szolgáltatást nyújtó személynek igazolnia kell, hogy betegsége vagy egyéb váratlan esemény bekövetkezése esetén helyettesítése megoldott olyan személlyel, aki megfelel az (1) bekezdésben megjelölt alkalmassági feltételeknek. A helyettesítésre szociális gondozói díjban részesíthető személy is alkalmazható.
(5) Ha a családi napközi szolgáltatást nyújtó személy az életvitelszerű tartózkodására szolgáló lakásban nyújtja az ellátást, az ellátás megkezdésekor, azt követően pedig évente háziorvosi igazolással tanúsítja, hogy a vele közös háztartásban élő személy egészségi állapota nem veszélyezteti az ellátandó gyermeket.”

9. § Az R. 48. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A családi napközi feladatainak ellátására csak száraz, világos, jól szellőztethető és fűthető épület vagy lakás alkalmas. A gyermekek által napközben használt szobát, illetve foglalkoztatót úgy kell kialakítani, hogy az adott életkorú gyermekek igényeit, szükségleteit kielégítse. A szolgáltatás nyújtásával azonos időben a helyiség más célra nem használható. A szoba, illetve foglalkoztató hasznos alapterülete legalább 2 négyzetméter/gyermek, de összességében legalább 12 négyzetméter.”

(2) Az R. 48. §-a a következő (3)–(4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A saját otthonban nyújtott családi napközi szolgáltatás keretében biztosított étkeztetés családi étkeztetésnek minősül, amelyet az Intézet módszertani levelében foglaltak szerint kell biztosítani.
(4) A családi napköziben a 44. §-ban foglaltak szerint nyújtható az alapellátáson túli külön szolgáltatás.”

10. § Az R. 49. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„49. § (1) Az állandó segítő közreműködik a családi napközi szolgáltatást nyújtó személy irányítása alapján a naponta rendszeresen előforduló tevékenységekben.
(2) Az állandó segítőnek abban az esetben kell elvégeznie a családi napközit működtetők felkészítő tanfolyamát, ha a családi napközi szolgáltatást nyújtó személy helyettesítését is ellátja. ”

11. § Az R. a következő 50/A. §-sal és azt megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

„Családi gyermekfelügyelet
50/A. § (1) A Gyvt. 43/A. §-a (1) bekezdésének alkalmazásában saját otthon alatt a szolgáltatást nyújtó személy életvitelszerű tartózkodására szolgáló lakást kell érteni.
(2) Családi gyermekfelügyelet szolgáltatást az biztosíthat, aki – a Gyvt. 43/A. §-ában meghatározott feltételeknek való megfelelésen túl – érvényes Egészségügyi Nyilatkozattal rendelkezik.
(3) A 47. § (5) bekezdésében és a 48. § (1)–(3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a családi gyermekfelügyeletre is alkalmazni kell.
(4) Családi gyermekfelügyeletet elsősorban olyan gyermek számára kell biztosítani, akinek a szülője vagy más törvényes képviselője igazolja, hogy munkaviszonya, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonya, munkaerő-piaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvétele vagy betegsége miatt nem tud gyermeke napközbeni ellátásáról gondoskodni.”

12. § Az R. 51/C. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az alternatív napközbeni ellátások közegészségügyi követelményei tekintetében a 48. § (2) bekezdés szerinti módszertani levélben foglaltakat kell alkalmazni.”

13. § Az R. 52. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az alapellátás keretében a családban nevelkedő, rászoruló gyermeket ideiglenes jelleggel a Gyvt.-ben meghatározott ideig tartó átmeneti gondozásban kell részesíteni.”

14. § Az R. 71. § (1) bekezdés bevezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A családok átmeneti otthona a gyermek számára szükség szerinti ellátást nyújt, a szülő, illetve a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya számára pedig biztosítja”

15. § Az R. 73. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 71–72. §-okban meghatározott ellátásra vonatkozóan az intézmény vezetője és az igénybe vevő írásbeli megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy a teljes körű ellátásból mely ellátásokat nyújtja a családok átmeneti otthona és melyeket biztosítja a szülő. Amíg a szülő semmilyen ellátást nem képes biztosítani a gyermeknek, a családok átmeneti otthona a 76–82. § szerint teljes körű ellátást nyújt a gyermeknek.”

16. § Az R. a következő 125/B. §-sal és azt megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

„A családi pótlék felhasználása
125/B. § (1) A gyermekotthon vezetője gondoskodik a gyermekotthonban elhelyezett gyermek családi pótlékának a Gyvt. 53. §-a (7) bekezdése szerinti, személyre szóló felhasználásáról.
(2) A gyermekotthon vezetője vagy a közös igazgatású intézmény vezetője kezdeményezi a fenntartónál vagy a gyermekotthon gazdálkodásáért felelős szervnél, hogy intézkedjen azon letéti számla megnyitásának engedélyezése felől, amelyre a családi pótlékot folyósító szerv a családi pótlék összegének a gyermek teljes körű ellátásának kiegészítésére biztosított részét folyósítja (a továbbiakban: családi pótlék letéti számla).
(3) A (2) bekezdés szerinti engedély megadását követően az önállóan működő és gazdálkodó gyermekotthon vezetője, a közös igazgatású intézmény vezetője vagy a gyermekotthon gazdálkodásáért felelős szerv vezetője megnyitja a családi pótlék letéti számlát.
(4) A családi pótlék letéti számla számát közli
a) a közös igazgatású intézmény vezetője vagy a gyermekotthon gazdálkodásáért felelős szerv vezetője a gyermekotthon vezetőjével, ha a közös igazgatású intézmény vezetője vagy a gyermekotthon gazdálkodásáért felelős szerv vezetője nyitotta a letéti számlát,
b) a gyermekotthon vezetője a gyámmal, a hivatásos gyámmal vagy a vagyonkezelő eseti gondnokkal, ha a gyermekotthon vezetője nem gyámja a gyermekotthonban elhelyezett gyermeknek,
c) a Minisztérium speciális gyermekotthonának (a továbbiakban: a Minisztérium gyermekotthona) vezetője a gyámmal, a hivatásos gyámmal vagy a vagyonkezelő eseti gondnokkal.
(5) A gyermekotthon vezetője vagy a közös igazgatású intézmény vezetője – az intézmény szervezeti és működési szabályzata mellékleteként – szabályzatot készít a családi pótlék személyre szóló felhasználása során követendő eljárásról (a továbbiakban: szabályzat). Közös igazgatású intézmény esetén a szabályzatot a gyermekotthon vezetőjének bevonásával kell elkészíteni, és külön kell rendelkezni az egyes gyermekotthoni egységekre vonatkozó szabályokról.
(6) A gyermekotthon vezetője
a) a gyermek véleményének figyelembevételével gondoskodik a családi pótlék személyre szóló felhasználásáról, amelynek során lehetőség van legfeljebb az éves gyámi számadási időszakon belül többhavi családi pótlék összegyűjtésére és együttes felhasználására,
b) a 7. számú melléklet szerinti kimutatást vezet a családi pótlék személyre szóló felhasználásáról, amelyet évente, a családi pótlék személyre szóló felhasználásáról készített beszámoló befejezésével egyidejűleg zár le,
c) – a (7) bekezdésben meghatározott kivételekkel – bizonylattal számol el – ideértve a csoportos számlát is – a családi pótlék felhasznált összegéről,
d) a gyermek gondozási helyének megváltozása esetén gondoskodik a letéti számlán a gyermek tekintetében összegyűlt családi pótléknak az új gondozási helyként kijelölt gyermekotthon, illetve szociális bentlakásos intézmény családi pótlék letéti számlájára utalásáról vagy a nevelőszülőnek történő kifizetéséről,
e) beszámolót készít a gyermek családi pótléka személyre szóló felhasználásáról, amelyhez csatolja a 7. számú melléklet szerinti kimutatás másolatát és ezeket megküldi,
ea) amennyiben ő a gyermek gyámja, a gyámhivatalnak, vagy
eb) amennyiben nem ő a gyermek gyámja, a gyámnak, a hivatásos gyámnak vagy a vagyonkezelő eseti gondnoknak.
(7) A gyermekotthon vezetőjének nem kell bizonylattal elszámolnia
a) a családi pótléknak a – 3. számú melléklet szerint nyilvántartott – zsebpénz kifizetésére felhasznált részéről és
b) a családi pótléknak az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 5%-át meg nem haladó mértékben felhasznált összegéről.
(8) Ha a gyermekotthonban elhelyezett gyermek gondozási helyéről egybefüggően egy hónapot meghaladó időtartamra önkényesen eltávozik, ennek időtartamára az utána járó családi pótlék letéti számlára utalt összegét a gyermekotthon vezetője – a gyermek családi pótléka személyre szóló felhasználásáról szóló beszámolónak a (6) bekezdés e) pontja szerinti megküldésével egyidejűleg – átutalja a gyermek gyámhatósági fenntartásos betétjébe (fizetési számlájára).
(9) A gyámi, gondozói tanácsadó és a gyermekotthon fenntartója ellenőrizheti a családi pótlék személyre szóló felhasználását.”

17. § Az R. 165. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdésben meghatározott gyermek- és ifjúságvédelmi intézményben
a) a gyógypedagógus (logopédus) heti kötelező óraszáma 21 óra,
b) a fejlesztő pedagógus heti kötelező óraszáma 24 óra.”

18. §1

19. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

(2) E rendelet 6. §-a, 8–11. §-a, 16. §-a, 18. §-a és 1–3. számú melléklete 2010. január 1-jén lép hatályba.

(3)–(4)2

(5) A gyermekotthon vezetője – a gyermekotthonban elhelyezett gyermek javára az e rendelet hatálybalépésekor már megkötött lakás-előtakarékossági szerződés alapján történő befizetés teljesítése érdekében – a befizetés összegének a gyermek gyámhatósági fenntartásos betétje (fizetési számlája) által nem fedezett részét a gyermek után járó családi pótléknak a családi pótlék letéti számlára átutalt összegéből kiegészítheti.

20. §3

21. §4

1. számú melléklet a 31/2009. (XII. 22.) SZMM rendelethez

Az R. 1. számú mellékletének I. Alapellátások 2–3. pontja helyébe a következő pontok lépnek és ezzel egyidejűleg a következő 3/a. ponttal egészül ki:

[Ellátás

Munkakör/fő]

„2. Bölcsődei ellátás

 

 

Gyermekcsoportonként (max. 12 fő, 2 évesnél idősebb gyermekek csoportjában max. 14 fő, integrált csoportban max. 10 fő, kizárólag fogyatékosokat ellátó csoportban max. 6 fő)

gondozó/szakgondozó orvos

2 fő
havi 4 óra

Bölcsődénként

intézményvezető/szakmai vezető

1 fő

 

gazdasági vezető, élelmezésvezető, tejkonyhavezető (létszámuk fenntartói döntés alapján kerül meghatározásra)

1 fő

 

5 vagy több gyermekcsoport esetén további gondozó/szakgondozó

2 fő

 

hetes bölcsődében éjszakai szolgálatot teljesítő gondozó

2 fő

fogyatékos gyermekeket is ellátó bölcsődében

gyógypedagógus, gyógytornász, konduktor, gyógypedagógiai asszisztens (létszámuk fenntartói döntés alapján kerül megállapításra)

 

egyesített bölcsődei intézményben, bölcsődei igazgatóságon, illetve módszertani feladatot segítő bölcsődében

szaktanácsadó

1 fő

regionális módszertani bölcsődében

szaktanácsadó

3 fő

3. Családi napközi
az ellátható gyermekek száma a jogszabályban meghatározottak szerint

családi napközi szolgáltatást nyújtó személy
a) családi napközit működtetők felkészítő tanfolyamával rendelkező személy vagy
b) családi napközit működtetők felkészítő tanfolyamán túl egyéb szakképesítéssel rendelkező, a fenntartó döntése alapján egyéb munkakörben foglalkoztatott nevelő vagy szakgondozó vagy gondozó vagy segédgondozó

 

Családi napközi hálózat

családi napközis koordinátor (létszáma fenntartói döntés alapján kerül megállapításra)

 

3/a. Családi gyermekfelügyelet
– az ellátható gyermekek száma max.
3 fő – családi napközit működtetők felkészítő tanfolyamával [29/2003. (V. 20.) ESZCSM rendelet] rendelkező személy nyújthat családi gyermekfelügyelet szolgáltatást”

 

 

2. számú melléklet a 31/2009. (XII. 22.) SZMM rendelethez

1. Az R. 2. számú mellékletének I. Rész I. Alapellátások 2. pontja helyébe a következő pont lép:

[Ellátási forma

Vezetői beosztás

Képesítés]

„2. Bölcsőde
A) Bölcsődei igazgatóság/egyesített bölcsődék

magasabb vezető

orvos, pszichológus, pedagógus, intézetvezető, szakoktató, védőnő, felsőfokú szociális alapvégzettség, csecsemő- és kisgyermeknevelő (BA)

B) Bölcsőde

magasabb vezető/vezető

csecsemő- és kisgyermeknevelő (BA), bölcsődei szakgondozó (OKJ), csecsemő- és kisgyermekgondozó (OKJ), csecsemő- és kisgyermeknevelő-
gondozó (OKJ) vagy csecsemő- és gyermekgondozói (OKJ), kisgyermekgondozó, -nevelői (OKJ) végzettséggel rendelkező: intézetvezető, szakoktató, védőnő, felsőfokú szociális alapvégzettség, pedagógus”

2. Az R. 2. számú mellékletének II. Rész I. Alapellátások 2–3. pontja helyébe a következő pontok lépnek és ezzel egyidejűleg a következő 3/a. ponttal egészül ki:

[Ellátási forma

Intézményi munkakör

Képesítés]

„2. Bölcsőde

szakgondozó

csecsemő- és kisgyermeknevelő (BA) bölcsődei szakgondozó (OKJ), csecsemő- és kisgyermekgondozó (OKJ), csecsemő- és kisgyermeknevelő-
gondozó (OKJ), kisgyermekgondozó,
-nevelő (OKJ) vagy ezen képesítések valamelyikével rendelkező: védőnő, pedagógus, felsőfokú szociális alapvégzettségű személy, illetve csecsemő- és gyermekgondozó (OKJ) képesítésű személy, ha rendelkezik gyógypedagógiai asszisztens (OKJ) vagy védőnői vagy pedagógus vagy felsőfokú szociális végzettséggel

 

gondozó

csecsemő- és gyermekgondozó (OKJ)

 

orvos

orvos

 

gyógypedagógus

gyógypedagógus

 

gyógytornász

gyógytornász

 

konduktor

konduktor

 

gyógypedagógiai asszisztens

gyógypedagógiai asszisztens (OKJ)

 

szaktanácsadó

csecsemő- és kisgyermeknevelő (BA), orvos, pszichológus, pedagógus, felsőfokú szociális alapvégzettség, védőnő, intézetvezető, szakoktató; vagy bölcsődei szakgondozó (OKJ), csecsemő- és kisgyermekgondozó (OKJ), csecsemő- és kisgyermeknevelő-
gondozó (OKJ)

3. Családi napközi

családi napközi szolgáltatást nyújtó személy
a) családi napközit működtetők felkészítő tanfolyamával rendelkező személy vagy
b) a családi napközit működtetők felkészítő tanfolyamán túl egyéb szakképesítéssel rendelkező, a fenntartó döntése alapján egyéb munkakörben foglalkoztatott nevelő vagy szakgondozó vagy gondozó vagy segédgondozó

a) a családi napközit működtetők felkészítő tanfolyamának [29/2003. (V. 20.) ESZCSM rendelet] elvégzése
b) felsőfokú szociális alapvégzettség, pedagógus, védőnő

 

szakgondozó

bölcsődei szakgondozó (OKJ), csecsemő- és kisgyermekgondozó (OKJ), csecsemő- és kisgyermeknevelő-
gondozó (OKJ), kisgyermekgondozó,
-nevelő (OKJ), csecsemő- és gyermekápoló (OKJ)

 

gondozó

csecsemő- és gyermekgondozó (OKJ), gyermek- és ifjúsági felügyelő II. (OKJ), pedagógiai asszisztens (OKJ), házi időszakos gyermekgondozó (OKJ), gyermek- és ifjúsági felügyelő (OKJ)”

Családi napközi hálózat

családi napközis koordinátor

felsőfokú szociális alapvégzettség, pedagógus, védőnő, csecsemő- és kisgyermeknevelő (BA), bölcsődei szakgondozó (OKJ), csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó (OKJ)

3/a. Családi gyermekfelügyelet

 

a családi napközit működtetők felkészítő tanfolyamának [29/2003. (V. 20.) ESZCSM rendelet] elvégzése”

3. számú melléklet a 31/2009. (XII. 22.) SZMM rendelethez

Kimutatás
a családi pótlék személyre szóló felhasználásáról a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet
125/B. § (6) bekezdésének e) pontja szerinti beszámoló elkészítéséhez
A gyermek tartózkodási helye:     
Csoportnevelő:     
A gyermek neve:     
A gyermek születési helye, ideje:     
Családi pótlék havi teljes összege:      Ft
Családi pótlék havi teljes összegének 50%-a:      Ft
Családi pótlék éves összegének 50%-a: .     Ft
Felhasználás

Felhasználás időpontja

Felhasználható összeg
(Ft)

Felhasznált összeg
(Ft)

Felhasználás módja

Egyenleg
(Ft)*

Gyermek aláírása

Csoportnevelő aláírása

Gyermekotthon vezető aláírása

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
* Az egyenlegnek legkésőbb a gyermek családi pótléka személyre szóló felhasználásáról szóló beszámoló elkészítésének időpontjában nullának kell lennie.
”
1

A 18. §-t az 5/2018. (II. 1.) EMMI rendelet 4. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

2

A 19. § (3)–(4) bekezdését az 5/2018. (II. 1.) EMMI rendelet 4. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

3

A 20. §-t az 5/2018. (II. 1.) EMMI rendelet 4. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

4

A 21. §-t az 5/2018. (II. 1.) EMMI rendelet 4. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére