• Tartalom

31/2009. (V. 22.) KHEM utasítás

31/2009. (V. 22.) KHEM utasítása1

a Nemzeti Közlekedési Hatóság Szervezeti és Működési Szabályzatáról2

2009.05.15.

1. § A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény 6. §-ának (2) bekezdésében, a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 74. §-ában, valamint a Nemzeti Közlekedési Hatóság alapító okirat I. fejezetének 6. pontjában foglaltak alapján jelen utasítás mellékleteként a Nemzeti Közlekedési Hatóság Szervezeti és Működési Szabályzatát kiadom.

2. § Ez az utasítás 2009. május 15-én lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a Nemzeti Közlekedési Hatóság Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2008. (VI. 30.) KHEM utasítás.

Melléklet a 31/2009. (V. 22.) KHEM utasításhoz


A NEMZETI KÖZLEKEDÉSI HATÓSÁG
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A) ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Szervezeti és működési szabályok

1.1. A Nemzeti Közlekedési Hatóság jogállása

1. A Nemzeti Közlekedési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) a Magyar Köztársaság Kormánya által alapított, a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter irányítása alatt működő központi hivatal. A Hatóság önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv.

2. A Hatóság alapító okiratának kelte: 2006. december 21., száma: X-3/1046/12/2006.

3. A Hatóság kijelölő kormányrendeletének száma: a Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet, illetve a hajózási hatóságok feladat- és hatásköréről szóló 237/2002. (XI. 8.) Korm. rendelet.

4. A Hatóság alapítása: 2007. január 1.

5. A Hatóság székhelye: 1066 Budapest, Teréz krt. 38.

6. A Hatóság alaptevékenysége általános közigazgatás, ellátja a jogszabály által a feladat- és hatáskörébe utalt első- és másodfokú:
– közlekedési hatósági feladatokat,
– légiközlekedési hatósági feladatokat,
– katonai légügyi hatósági feladatokat,
– vasúti közlekedési hatósági feladatokat,
– vasúti igazgatási feladatokat,
– hajózási hatósági feladatokat,
– egyéb feladatokat.

7. A Nemzeti Közlekedési Hatóság szakfeladatai, alap- és kiegészítő tevékenységei:
Alaptevékenység:
841124 Területi általános végrehajtó igazgatási tevékenység
869011 Hatósági eljárás érdekében vagy más, jogszabályban előírt okból kötelezően végzett egészségügyi szakértői tevékenység
Kiegészítő tevékenység:
559099 Egyéb máshova nem sorolható szálláshely-szolgáltatás
581100 Könyvkiadás
581900 Egyéb kiadói tevékenység
631100 Adatszolgáltatás, web-hoszting szolgáltatás
682002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése
855937 Máshova nem sorolható egyéb felnőtt oktatás
Alaptevékenység
TEÁOR '08 8411 Általános közigazgatás
TEÁOR '08 8690 Egyéb humán-egészségügyi ellátás
Kiegészítő tevékenység:
TEÁOR '08 5811 Könyvkiadás
TEÁOR '08 5819 Egyéb kiadói tevékenység
TEÁOR '08 6820 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése
TEÁOR '08 5590 Egyéb szálláshely-szolgáltatás
TEÁOR '08 6311 Adatfeldolgozás, web-hoszting szolgáltatás
TEÁOR '08 8559 Máshova nem sorolt egyéb oktatás

8. A Hatóság tevékenységét meghatározó alapvető jogszabályok megjelölése:
1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről, valamint az annak végrehajtásáról szóló 30/1988. (IV. 21.) MT rendelet,
1995. évi XCVII. törvény a légi közlekedésről, valamint az annak végrehajtásáról szóló 141/1995. (XI. 30.) Korm. rendelet,
2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről,
2000. évi XLII. törvény a vízi közlekedésről,
1999. évi LXXXIV. törvény a közúti közlekedési nyilvántartásról,
2001. évi IX. törvény a nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló Európai Megállapodás (AETR) kihirdetéséről,
2003. évi CXXVIII. törvény a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről,
2006. évi LIII. törvény a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről,
2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól,
– nemzetközi közúti áru- és személyszállítási engedélyek és meghatározott okmányok kiadásának díjairól szóló 55/2002. (XII. 29.) GKM rendelet,
– a közúti járművek forgalomba helyezésével és forgalomban tartásával, környezetvédelmi felülvizsgálatával és ellenőrzésével, továbbá a gépjárműfenntartó tevékenységgel kapcsolatos egyes közlekedési hatósági eljárások díjáról szóló 91/2004. (VI. 29.) GKM rendelet,
– az egyes használt vagy sérült gépjárművek vámkezelését megelőző vizsgálatról szóló 3/1999. (I. 18.) KHVM–KöM–PM rendelet,
– a személygépkocsival végzett személyszállítási szolgáltatások engedélyezése eljárásaihoz kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 9/2000. (X. 30.) KöViM rendelet,
– a közúti árufuvarozói és autóbuszos személyszállítási tevékenység végzésére irányuló engedélyezési eljárás díjairól szóló 44/2004. (IV. 13.) GKM rendelet,
– a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó képzésének, vizsgáztatásának szabályairól és díjairól szóló 8/2002. (I. 30.) KöViM rendelet,
– a nem közúti mozgó gépekbe építendő belső égésű motorok gáznemű és részecskékből álló szennyezőanyag- kibocsátásának korlátozásáról szóló 75/2005. (IX. 29.) GKM–KvVM rendelet,
– a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról szóló 41/2004. (IV. 7.) GKM rendelet,
– a közúti járművezetői vizsga és az egyes közúti közlekedési szakképesítésekkel összefüggő vizsgák díjairól szóló 34/1998. (XII. 23.) KHVM rendelet,
– az útügyi hatósági eljárások díjairól szóló 26/1997. (XII. 12.) KHVM rendelet,
– a vasúti járművezetők és egyes gépkezelők vizsgadíjairól szóló 41/2005. (VI. 11.) GKM rendelet,
– a közlekedési hatóság által végzett vasúti hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 72/2006. (IX. 29.) GKM rendelet,
– a vasúti igazgatási szerv által végzett vasúti hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 9/2008. (VI. 30.) KHEM rendelet,
– a légi közlekedéssel kapcsolatos hatósági eljárások díjairól szóló 3/2002. (VI. 20.) GKM rendelet,
– a katonai légügyi hatósági eljárások díjairól szóló 9/2004. (IV. 16.) HM rendelet,
– a hajózási hatósági eljárások díjairól szóló 29/2001. (IX. 1.) KöViM rendelet,
– a közlekedési, hírközlési és vízügyi szakértők működési engedélyezéséről szóló 33/1999. (X. 15.) KHVM rendelet,
– a gépjármű regisztrációs adójának egyedi adómegállapításának díjáról, valamint az annak megfizetésére vonatkozó egyéb eljárási szabályairól szóló 13/2008. (III. 31.) GKM–PM együttes rendelet.

9. A Hatóság vállalkozási tevékenységet nem folytat.

10. Működésének forrásai: hatósági díjbevételek.

11. A Hatóságra a költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos különleges előírások nem vonatkoznak.

12. A Hatóság PIR-törzsszáma: 598646.

13. A Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett előirányzat-felhasználási keretszámlájának a száma: 10032000-00289926-00000000

14. A Hatóság feladatmutatói: 1. száma: 551414, megnevezés: üdültetés, mérőszám: 01/férőhelyek száma, 02/üdültetési napok száma; 2. száma: 851934, megnevezés: pályaalkalmassági vizsgálatok, mérőszám. Vizsgálatok száma.

15. A Hatóság honlapja: www.nkh.gov.hu

1.2. A Hatóság szervezete

1. A Hatóság élén elnök áll.

2. A Hatóság központi szerve a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala (a továbbiakban: Központi Hivatal). A Hatóság elnöke közvetlenül vezeti a Központi Hivatalt.

3. A Hatóság jogi személyiséggel nem rendelkező területi szervei: a regionális igazgatóságok, a Kiemelt Ügyek Igazgatósága, a Légiközlekedési Igazgatóság és a Pályaalkalmasság Vizsgálati Igazgatóság.

1.3. A Nemzeti Közlekedési Hatóság szervezeti egységei és felügyeleti rendjük

1. A Hatóság szervezeti egységei: főosztály, osztály, főigazgatóság, igazgatóság. Nem önálló szervezeti egység: csoport.
A főosztályok osztályokra, az igazgatóságok a jelen szabályzatban foglaltak szerint tagozódnak főosztályokra, osztályokra, csoportokra.

2. A Hatóság funkcionális feladatot ellátó egyes szervezeti egységei által – az egész Hatóságra kiterjedően – koordinált tevékenységek:
a) a jogi,
b) az igazgatási,
c) a humánpolitikai,
d) a gazdálkodási,
e) az informatikai,
f) a belső ellenőrzési,
g) a kontrolling,
h) a minőségirányítási,
i) a nemzetközi kapcsolatokat koordináló, valamint
j) a kommunikációs
tevékenység.

3. A Hatóság szervezeti és felügyeleti rendjét az 1. melléklet tartalmazza.

1.4. A Nemzeti Közlekedési Hatóság vezetői megbeszélésének rendje

1. Az elnöki értekezlet résztvevői: az elnök, az operatív elnökhelyettes, a Központi Hivatal főosztályvezetői, a kontrolling osztály vezetője, a minőségügyi osztály vezetője, a stratégiai és módszertani főigazgató, a területi szervek igazgatói, valamint az elnök által meghívott más személyek.
Az értekezletet az elnök vagy távollétében az általa kijelölt vezető megbízású köztisztviselő vezeti.

2. A vezetői értekezlet résztvevői: az elnök, az operatív elnökhelyettes, a Központi Hivatal főosztályvezetői, a Kontrolling Osztály vezetője, a stratégiai és módszertani főigazgató, a Kiemelt Ügyek Igazgatóságának vezetője, a Légiközlekedési Igazgatóság vezetője, a Pályaalkalmasság Vizsgálati Igazgatóság vezetője, valamint az elnök által meghívott más személyek.
Az értekezletet az elnök vagy távollétében az operatív elnökhelyettes, illetve az elnök vagy az operatív elnökhelyettes által kijelölt vezető megbízású köztisztviselő vezeti.

3. Területi vezetői értekezlet résztvevői: területi igazgató, a területi igazgatóság főosztályvezetői és osztályvezetői, valamint a területi igazgató által meghívott más személyek.
Az értekezletet a területi igazgató vagy távollétében az általa kijelölt vezető megbízású köztisztviselő vezeti.

4. A Minőségügyi Tanács résztvevői:
a) elnök,
b) az operatív elnökhelyettes,
c) stratégiai és módszertani főigazgató,
d) a Belső Ellenőrzési Főosztály vezetője,
e) és a Minőségügyi Osztály vezetője.

5. Amennyiben valamely vezetői megbeszélésen a Hatóság alkalmazottainak nagyobb csoportját érintő téma kerül megvitatásra, úgy annak előkészítő anyaga véleményezés céljából megküldésre kerül a szakszervezetek részére, illetve a szakszervezetek vezetői meghívást kapnak az értekezletre.

6. A vezetői értekezletek rendjét az elnök utasításban határozza meg.

1.5. A munkavégzés szabályai

1. A munkavégzés általános szabályait, a Hatóság alkalmazottainak feladatait a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) és a Munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.), valamint ezek végrehajtásáról rendelkező jogszabályok, miniszteri, illetve elnöki utasítások és szabályzatok tartalmazzák.

2. A vezetői megbízással rendelkező köztisztviselők és az általuk irányított köztisztviselők közötti munkakapcsolat fenntartásának alapvető formája az írásbeliség, kivételes esetben a szóbeliség. Szóbeliség esetében azonban a szóbeli közlések lényegi tartalmát utólag az utasítást kapó személynek rögzíteni kell. A köztisztviselők – a jogszabályok által kötelezően előírtakon kívül – az egyes ügyek intézésével kapcsolatos álláspontjukat az ügyiraton, vagy más módon írásban rögzítik.

3. A Hatóság köztisztviselői a vezetői megbízatással rendelkező köztisztviselőkkel – a rendkívüli esetek kivételével – a hivatali út betartásával tartanak kapcsolatot. A hivatali utat a jelen szabályzatban, valamint az ügyrendben foglaltak szerint kell értelmezni. Ugyanezen rend szerint történik a beszámoltatás, az ellenőrzés és a felelősségre vonás is. A hivatali út meg nem tartásának indokáról a köztisztviselők közvetlen vezetőiket haladéktalanul tájékoztatni kötelesek.

4. A köztisztviselők az egyes ügyeket a személyükre megállapított munkaköri leírásban és a szervezeti egységek ügyrendjében foglaltak szerint – az adott ügy előzményének és összefüggéseinek ismeretében, az ügyben keletkezett valamennyi irat együttes kezelésével – intézik.

5. A vezetői megbízású köztisztviselők – általános szabályként – az adott ügyben illetékes köztisztviselő álláspontjának és javaslatainak ismeretében hozzák meg döntéseiket. A vezető megbízatással rendelkező köztisztviselők intézkedéseikről az illetékes köztisztviselőt vagy felettest – szükség szerint – tájékoztatják, amennyiben javaslataiktól eltérően járnak el.

6. A Hatóság szervezeti egységei kapcsolatot tartanak mindazon belföldi és külföldi hatóságokkal és más szervezetekkel, amelyekkel az együttműködés az előírt tevékenységük ellátása érdekében szükséges.

7. A Hatóság alkalmazottainak a Hatóságon kívüli szervekkel kapcsolataikat úgy kell kialakítaniuk, hogy az a Hatóságra ne jelentsen előnytelen megítélést.

8. A Hatóságot az elnök képviseli, aki ezt a képviseleti jogát az ügyek meghatározott csoportjára nézve átruházhatja.
Az operatív elnökhelyettes, a főigazgató, a főosztályvezetők, igazgatók, osztályvezetők feladatkörükben képviselik a Hatóságot.
A Hatóság jogi képviseletét a Jogi Főosztály látja el.

9. A Hatóság bankszámlái feletti rendelkezési joggal az elnök és a gazdasági főosztályvezető, illetve az elnök által kijelölt más dolgozók bírnak. A kötelezettségvállalás, utalványozás, igényérvényesítés részletes szabályait az elnök által kiadott szabályzatok tartalmazzák.

10. A Hatóság alkalmazottai részére munkaköri leírást kell adni. A munkaköri leírást az alkalmazott közvetlen szolgálati felettese köteles kidolgozni, az egységesített munkakörök tartalmának figyelembevételével, amelyet a munkáltatói jogkör gyakorlója kiadmányoz.

11. A Hatóság valamennyi alkalmazottjának beszámolási kötelezettsége van közvetlen vezetője részére a munkavégzés során szerzett tapasztalatokról, tendenciákról, rendellenességekről.

Intézkedést igénylő esetben a főigazgató, igazgató, illetve a főosztályvezető – a hivatali út betartásával – javaslatot tesz az elnök útján kibocsátandó intézkedésre. Az igazgatóságok és a főosztályok negyedévre lebontott, részletes munkatervet és ellenőrzési tervet készítenek. Ezekre is tekintettel készül a Hatóság éves munkaterve és ellenőrzési terve.

12. Az elnök a Hatóság alkalmazottainak közszolgálati jogviszonyával, illetve munkaviszonyával kapcsolatos, valamint az azonnali intézkedést igénylő kérdéseket elnöki utasításban szabályozza, a szakmai követelményekről szabályzatot, kézikönyvet ad ki.

13. A Hatóság feladat- és hatáskörébe tartozó vagy azt érintő egyes, meghatározott feladatok ellátására a Hatóságon belül a már fennálló hierarchikus szervezet mellett, attól elkülönülten létező projektcsoportok működnek. Az olyan innovatív tartalommal rendelkező feladat, amelyhez meghatározott cél-, teljesítmény-, idő- és költségértékek rendelhetőek. Meghatározott kezdettel és véggel rendelkező terv (munkafolyamat), melyet egyszeriség, tartalmi megismételhetetlenség, egyértelmű célmegadás, időbeli, gazdasági, személyzeti vagy egyéb elhatárolások jellemeznek. Az egyes szervezeti egységek az adott projekthez kapcsolódó feladatokat úgy kötelesek ellátni, hogy egyébként a feladatkörükbe tartozó ügyek megfelelő ellátása biztosított legyen.

1.6. A vezetés jogi eszközei

1. A Hatóság vezetésének jogi eszközei a következők:
a) ügyrend,
b) elnöki utasítás,
c) elnöki szabályzat, kézikönyv,
d) területi szerv igazgatójának végrehajtási utasítása,
e) módszertani útmutató.

2. Az önálló szervezeti egységek feladatainak részletes leírására, a feladataikhoz kapcsolódó folyamatok meghatározásárára ügyrend kerül kiadásra. Az ügyrendben a rendszeresen, ismétlődően előforduló feladatokat és a feladatellátás rendjét határozzák meg annak érdekében, hogy a napi munka rendes menetében csak indokolt esetben legyen szükség operatív vezetői beavatkozásra. Az ügyrend célja az, hogy világossá tegye a munkatársak számára a velük szemben támasztott követelményeket, ugyanakkor teret adjon az önállóságnak azáltal, hogy meghatározza a szakmai mérlegelésen alapuló önálló döntések meghozatalának kereteit.
Az ügyrend kötelezően tartalmazza a következőket:
a) a szervezeti egység belső tagozódásához igazodóan az egyes főosztályok, osztályok, csoportok – a jelen szabályzatban foglaltaknál részletesebb, de a munkaköri leírásokhoz képest összevontabban kifejtett – feladatait; a feladatok ellátásához rendszeresített munkaköröket;
b) a munkavégzés menetét, különös figyelemmel a helyettesítés rendjére, a szolgálati és információs kapcsolatokra;
c) a feladatellátás felelősségi rendjét;
d) a beszámolási (jelentéstételi) kötelezettséget;
e) a társszervezeti egységekkel való együttműködés területeit és rendjét;
f) a külső szervekkel, cégekkel stb. való kapcsolattartás területeit és szabályait.

3. A vezetés jogi eszközeire vonatkozó részletes szabályokat az elnök utasításban szabályozza.

1.7. A hatáskör gyakorlása

1. A Hatóság egyes szervezeti egységei (főosztály, osztály, főigazgatóság, igazgatóság) látják el a Hatóság feladat- és hatáskörét megállapító jogszabályban, a jelen szabályzatban és az elnök által jóváhagyott ügyrendben meghatározott feladatokat.

2. Az elnök feladat- és hatáskörébe tartozó egyes ügyekben az a szervezeti egység vagy személy rendelkezik eljárási jogosultsággal és kötelezettséggel, akinek, illetve amelynek a hatáskörét a jelen szabályzat, illetve az ügyrend megállapítja.

3. A szervezeti egység vezetője az ügyintézés és a döntés jogát a szervezeti egység hatáskörébe tartozó bármely ügyben magához vonhatja.

4. Az esetleges hatásköri vitákban – ide nem értve a hatósági hatásköri összeütközések eldöntését – a szervezeti egységek felügyeletét ellátó vezetők közötti eredménytelen egyeztetés esetén az elnök dönt.

5. Az elnök távolléte vagy akadályoztatása esetén – a működéssel összefüggő gazdasági és pénzügyi döntések, a másodfokú ügyek intézése, valamint a kinevezési, felmentési és fegyelmi jogkör kivételével –az operatív elnökhelyettes bármely ügyben utasítási, döntési és ellenőrzési joggal rendelkezik, az elnök részére való utólagos beszámolási kötelezettséggel.

A Hatóság területi szervei által hatáskörükbe tartozó ügyekben hozott döntés elleni fellebbezés másodfokú elbírálása során az elnök távolléte vagy akadályoztatása esetén helyettesként a Másodfokú Hatósági Főosztály vezetője jár el.

6. Az elnököt a működtetéssel összefüggő gazdasági és pénzügyi döntésekben a gazdasági főosztályvezető helyettesíti.
A gazdasági főosztályvezető a felügyelete alá nem rendelt szervezeti egységek vonatkozásában csak gazdálkodási és pénzügyi kérdésekben rendelkezik döntési, intézkedési és ellenőrzési joggal.

7. Az operatív elnökhelyettes, a stratégiai és módszertani főigazgató – kivéve az 5. pontban meghatározott esetet –, a területi igazgatók és a főosztályvezetők feladatuk ellátásához információt közvetlenül is kérhetnek az irányításuk alá nem tartozó szervezeti egységektől, utasítást azonban csak a megkeresett szervezeti egység vezetője adhat.

8. Helyettesítés során a helyettesítésre kijelölt alkalmazott a helyettesített alkalmazott feladatkörét gyakorolja, kivéve, ha a jelen szabályzat, illetve az elnök ettől eltérően rendelkezik.

9. Az operatív elnökhelyettest, a stratégiai és módszertani főigazgatót, a regionális igazgatót, a Kiemelt Ügyek Igazgatóság, a Légiközlekedési Igazgatóság és a Pályaalkalmasság Vizsgálati Igazgatóság vezetőjét az általa kijelölt vezető helyettesíti.
A főosztályvezetőt a főosztályvezető-helyettes (ennek hiányában a főosztályvezető által kijelölt osztályvezető), míg az osztály vezetőjét akadályoztatása esetén az általa kijelölt beosztottja helyettesíti.

1.8. A Hatóság egyes szervezeti egységei közötti kapcsolatok, az ügyintézés szabályai, felelősségi rend

1. A főosztályok, osztályok, igazgatóságok a jelen szabályzatban és az ügyrendben meghatározott feladatkörrel és a feladatok végzéséhez szükséges hatáskörrel rendelkeznek.

2. A szervezeti egységek feladataikat – általános szabályként – főfelelősi rendszerben látják el. Egy ügyben az a szervezeti egység a főfelelős, amelynek hatáskörét a jelen Szabályzat vagy az Ügyrend megállapítja. E szabálytól az elnök rendkívüli esetben eltérhet. A főfelelős – az ügyben feladatköre szerint érdekelt más főosztályok álláspontjának ismeretében – önállóan dönt, és viseli döntése felelősségét. A meghozott döntésről tájékoztatni kell mindazon szervezeti egységeket, amelyeknek a döntésismerete feladatkörük ellátásához szükséges.

3. A döntés meghozatalában közreműködő szervezeti egység felelőssége csak a saját feladat- és hatáskörében meghozott részdöntésre terjed ki. A főfelelős és az ügyben közreműködő szervezeti egység(ek) közötti véleményeltérés esetében az ügyet döntésre elő kell terjeszteni az érdekelt szervezeti egységek felett közvetlen felügyeletet gyakorló vezető részére.

4. Az elnök és a Központi Hivatal más köztisztviselője a területi szervvel közszolgálati jogviszonyban álló, kiadmányozási jogkörrel rendelkező személyt a hatósági eljárásban nem utasíthatja.

5. Ha valamely intézkedés más szervezeti egység hatáskörét is érinti vagy az intézkedés más szervezeti egység tevékenységére jelentős hatással van, illetőleg ha az intézkedés ismerete más szervezeti egység munkájának ellátásához szükséges, az intézkedést előzetesen egyeztetni kell az adott ügyben érdekelt szervezeti egység vezetőjével. Az egyeztetés elmaradásából adódó felelősség az ezt a kötelezettséget megszegő szervezeti egység vezetőjét terheli.

1.9. A kiadmányozás

1. A Hatóságtól külső szervhez vagy személyhez, illetőleg a Hatóságon belül az egyik szervezeti egységtől a másik szervezeti egységhez küldött iratot, továbbá az alkalmazottak részére hivatalosan kiadott iratokat kiadmánynak kell tekinteni. A belső tájékoztatást szolgáló iratok nem minősülnek kiadmánynak.

2. Kiadmányt kiadni, illetőleg továbbítani csak a kiadmányozásra jogosult aláírásával lehet.

3. A kiadmányozási jog az arra feljogosított köztisztviselőnek az ügy érdemi elintézésére vonatkozó eljárási rendelkezését jelenti. Ez utóbbi tartalmazza különösen:
a) az intézkedések (szóbeli, írásbeli) jóváhagyásának,
b) az érdemi döntés meghozatalának,
c) az írásbeli intézkedés irattárba helyezése engedélyezésének
jogát.

4. A kiadmányozási jog az elnököt a Hatóság feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben – a területi szervek hatáskörébe tartozó elsőfokú hatósági ügyek kivételével – korlátlanul megilleti. Az elnök a kiadmányozási jogát vezetői megbízású köztisztviselőnek átruházhatja, aki a döntés meghozatala során az elnök nevében és megbízásából jár el. A területi szervek hatáskörébe tartozó elsőfokú hatósági ügyekben az igazgatót a kiadmányozási jog korlátlanul megilleti, aki ezt a jogát vezetői megbízatású köztisztviselőre és köztisztviselőre átruházhatja, aki a döntés meghozatala során az igazgató nevében és megbízásából jár el. E jogot távollétükben, vagy akadályoztatásuk esetén a helyettesítésükkel megbízott köztisztviselő gyakorolhatja.

5. A Hatóságon belül az ügyek intézése során keletkező ügyiratokat, feljegyzéseket az adott ügyekben hatáskörrel rendelkező vezetői megbízású köztisztviselő vagy az általa felhatalmazott más köztisztviselő írhatja alá.

6. A fenti 1–5 pontban felsoroltakon kívül feladatkörükben eljárva kiadmányozási joga van:
a) saját nevében:
aa) a belső ellenőrnek,
ab) a szakmai vizsgabizottság elnökének,
ac) jogi képviseleti ügyben a jogtanácsosnak,
b) igazgató nevében és megbízásából:
ba) helyszíni eljárása során a közúti ellenőrnek, utak ideiglenes forgalomba helyezése esetén az eljárás vezetőjének,
bb) a közúti járművezetői vizsgabiztosokat ellenőrző szakfelügyelőnek,
bc) a telephelyi ellenőrzést végző, valamint a hajózási tevékenységet ellenőrző munkatársnak,
c) közúti jármű vizsgabiztosnak.

7. A kiadmányozás jogát az elnök a területi szervek hatáskörébe tartozó elsőfokú hatósági ügyek kivételével bármely ügyben, a főigazgató, az igazgatók, és a főosztályvezetők pedig az általuk felügyelt, illetve irányított szervezeti egységek feladatkörébe tartozó ügyekben magukhoz vonhatják.

8. A kiadmányozott irat tartalmi és formai helyességéért a kiadmányozó a felelős. Ez azonban nem érinti az ügyintézőnek és az ügy elintézésében részt vett más dolgozónak a felelősségét.

9. A kiadmányozás részletes szabályait külön szabályzat tartalmazza.

10. A Hatóság hivatalos állásfoglalásának közzétételéről (nyilatkozat, tájékoztatás adása) külön szabályzat rendelkezik.

2. Feladat- és hatáskörök

2.1. Elnök

1. Az elnök a Hatóságnak, mint központi költségvetési szervnek az egyszemélyi felelős vezetője. Az elnököt a közlekedésért felelős miniszter nevezi ki és menti fel.

2. Az elnök eljár és dönt mindazokban az ügyekben, melyet jogszabály a hatáskörébe utal, kivéve az átruházott hatásköröket.

3. Az elnök felelős különösen:
a) a Központi Hivatal hatáskörébe tartozó feladatok szakszerű és jogszerű ellátásáért,
b) a belső ellenőrzés megszervezéséért, működtetéséért és irányításáért,
c) a Hatóság eredményes gazdálkodásáért, a számviteli rendért, a mérleg valódiságáért, a FEUVE működtetéséért,
d) A szabálytalanságok kezelése eljárási rendjének szabályozásáért,
e) a minőségügyi kézikönyv hatályba léptetéséért és annak aktualizálásáért, a minőségügyi rendszer működtetéséért; irányítja a Hatóság Minőségügyi Tanácsának munkáját,
f) az intézményi stratégia megalkotásáért és végrehajtásáért, valamint a szervezeti célok megfogalmazásáért és megvalósulásáért.

4. Az elnök feladatai különösen:
a) kiadja az elnöki utasításokat és a szabályzatokat,
b) kiadmányozza a közlekedésért felelős miniszternek, az államtitkárnak, szakállamtitkároknak szóló jelentéseket és a központi államigazgatási szervek vezetőinek szóló átiratokat,
c) az Európai Unió tagállamaként való működésből, az EU-jogérvényesítésből eredő, a Hatóságot érintő intézményfejlesztési feladatokat (beruházás, létszámfejlesztés) meghatározza,
d) gyakorolja a munkáltatói jogot a Hatóság köztisztviselői és munkavállalói felett a jogszabályban és a jelen szabályzatban foglaltak szerint,
e) minősíti a honvédelmi felkészülés és az országmozgósítás egyes feladatainak ellátásában részt vevő szerv vezetőjeként a titkos ügyiratkezelés körébe tartozó ügyiratokat és irányítja a titkos ügyiratkezelést,
f) ellátja és irányítja a Hatóság tevékenységével összefüggő polgári védelmi és katasztrófavédelmi feladatokat,
g) gondoskodik a Hatóság munka- és tűzvédelmi feladatainak meghatározásáról, a végrehajtás irányításáról és ellenőrzéséről,
h) elkészíti a Hatóság végrehajtási, pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési folyamatainak leírását tartalmazó ellenőrzési nyomvonalat,
i) gondoskodik a közvetlen felügyelete alatt álló belső adatvédelmi felelős kinevezéséről vagy megbízatásáról, valamint biztosítja a jogszabályban megállapított feladatainak végrehajtásához szükséges feltételeket, valamint
j) ellátja a jogszabályokban meghatározott egyéb feladatokat.

5. Az elnököt távolléte vagy akadályoztatása esetén
a) a gazdálkodási és pénzügyi jogkör tekintetében a gazdasági főosztályvezető,
b) a másodfokú ügyekben a Másodfokú Hatósági Főosztály vezetője, míg
c) egyéb ügyekben az operatív elnökhelyettes
helyettesíti az elnököt és gyakorolja az elnök jogait utólagos beszámolási kötelezettséggel.

6. A jelen szabályzatban át nem ruházott kinevezési, felmentési és fegyelmi ügyekben az elnök nem helyettesíthető.

2.2. Operatív elnökhelyettes

1. Az operatív elnökhelyettest az elnök nevezi ki és menti fel. Az operatív elnökhelyettes a tevékenységét az elnök irányítása alapján végzi.

2. Az operatív elnökhelyettes felelős:
a) a jelen szabályzattal a feladatkörébe utalt szervezeti egységek irányításáért, koordinálja, hogy ezen szervezeti egységek a Hatóság munkatervében meghatározott hatósági, ellenőrzési és egyéb feladatokat, illetve az elnök utasításait végrehajtsák,
b) az elnök közvetlen irányítása alá tartozó főosztályokkal, osztályokkal való hatékony együttműködésért, a működésük koordinálásáért, valamint az irányítása alá tartozó szervezeti egységek közötti megfelelő együttműködés kialakításáért,
c) a Hatóság informatikai rendszerének üzemeltetéséért és az informatikai fejlesztésért,
d) a Hatóság humánerőforrás-gazdálkodásáért.
3. Az operatív elnökhelyettes feladatai különösen:
a) a jogszabályoknak, a szakmai követelményeknek, a jelen szabályzat és az ügyrend előírásainak, valamint az elnök utasításainak megfelelően összehangolja és ellenőrzi a Hatóság – jelen szabályzattal feladatkörébe utalt – főosztályainak, igazgatóságainak munkáját, dönt a hatáskörébe tartozó ügyekben,
b) ellátja az elnök által meghatározott egyéb rendszeres és eseti feladatokat,
c) gyakorolja a jelen szabályzat szerinti rá átruházott munkáltatói jogokat,
d) szervezi, irányítja a Hatóság hatáskörébe tartozó szakmai döntéseket megelőző egyeztetési feladatokat, munkaköri leírása, illetőleg az elnök eseti megbízása alapján,
e) feladatkörében gondoskodik a minőségügyi kézikönyv betartásáról, szükség esetén javaslatot tesz annak módosítására,
f) Az elnök távolléte vagy akadályoztatása esetén – a működéssel összefüggő gazdasági és pénzügyi döntések, a másodfokú ügyek intézése, valamint a kinevezési, felmentési és fegyelmi jogkör kivételével – bármely ügyben utasítási, döntési és ellenőrzési joggal rendelkezik, az elnök részére való utólagos beszámolási kötelezettséggel.

2.3. Gazdasági főosztályvezető

1. A gazdasági főosztályvezetőt a közlekedésért felelős miniszter – az elnök javaslatára – nevezi ki, menti fel és állapítja meg díjazását.

2. A gazdasági főosztályvezető a működéssel összefüggő gazdasági és pénzügyi feladatok tekintetében az elnököt távolléte vagy akadályoztatása esetén helyettesíti.

3. A gazdasági főosztályvezető:
a) az elnökkel együttesen felelős a számviteli rendért, a gazdálkodás szabályszerűségéért, a mérleg és mérlegbeszámoló adatainak valódiságáért,
b) a beszerzési eljárásokban – a közbeszerzési szabályok betartásával – a működési, dologi feltételek biztosításáért az adott beszerzési eljárásban érintett területi szerv, szervezeti egység vezetőjével együttesen felelős.

4. A gazdasági főosztályvezető feladatai különösen:
a) iránymutatást ad a Hatóság szervezeti egységeinek gazdasági jellegű munkájához, kötelező érvényű gazdálkodási, illetve a gazdálkodással szorosan összefüggő szervezési (ügyviteli) intézkedéseket tesz a Hatóságra vonatkozóan, és figyelemmel kíséri ezek végrehajtását,
b) közreműködik a Hatóság munkaerő- és bérgazdálkodásában, javaslatot tesz a személyi jellegű kifizetések keretösszegére és véleményezi a személyi jellegű kifizetésekre vonatkozó javaslatokat,
c) közvetlenül irányítja a felügyelete alá tartózó szervezeti egységek gazdálkodással, költségvetési tervezéssel, pénzellátással, költségvetési beszámolóval, költségvetési gazdálkodással, az állami vagyon kezelésével, a beszámolással, a számvitellel, az előírt adatszolgáltatással, a gazdasági folyamatba beépített ellenőrzéssel és a bér- és munkaüggyel kapcsolatos feladatait,
d) ellenőrzi az irányítása alá tartozó szervezeti egységek szakmai tevékenységét és a területi szerv vezetőjével együttesen biztosítja a hatékony feladatellátás feltételeit,
e) gondoskodik a Hatóság által használt épületek, épületrészek, eszközállomány javítási, karbantartási és felújítási munkálatainak megszervezéséről és lebonyolításáról,
f) intézkedik vagy intézkedést kezdeményez a biztonságos üzemeltetési feltételek megteremtéséről,
g) gyakorolja az e szabályzat szerint a rá átruházott egyéb munkáltatói jogokat,
h) bonyolítja a Hatóság beruházásait, beszerzéseit, valamint
i) ellátja a kincstári vagyoni körbe tartozó ingatlanokkal kapcsolatos gazdasági jellegű feladatokat,
j) gondoskodik az adatszolgáltatási tevékenység határidőre történő ellátásáról.

2.4. Stratégiai és módszertani főigazgató

1. A stratégiai és módszertani főigazgató a jogszabályok, a jelen szabályzat előírásai, a Hatóság szabályzatai és az ügyrend alapján önállóan szervezi, irányítja és ellenőrzi a felügyelete alá tartozó szervezeti egységek munkáját, szakfelügyeleti teendőket lát el, illetve ellátja a személyes feladatkörébe utalt feladatokat.

2. A főigazgató felelős:
a) a Hatóság stratégiai céljainak szervezeti egységekre történő lebontásáért, végrehajtásáért,
b) az egységes hatósági szakmai módszertanok kidolgozásáért és azok megvalósításának ellenőrzésért, felügyeletéért,
c) az alárendelt szervezeti egységek munkájáért,
d) a Hatóságon belül zajló szakmai és informatikai fejlesztésekért, a projektmunkában végrehajtott fejlesztések lebonyolításáért.

2.5. Területi szervek igazgatói

1. Az igazgató a jogszabályok, a jelen szabályzat előírásai, a Hatóság szabályzatai és az ügyrend alapján önállóan szervezi, irányítja és ellenőrzi a területi szerv munkáját, illetve ellátja a személyes feladatkörébe utalt feladatokat.

2. Az igazgató felelős:
a) a területi szerv hatáskörébe tartozó szakmai feladatok szakszerű és jogszerű ellátásáért,
b) az általa irányított szervezetben a törvényesség betartásáért,
c) az integrált gazdaságirányítási rendszer szabta kereten belül a területi szerv eredményes gazdálkodásáért, a gazdálkodással kapcsolatos jogszabályok, szabályzatok, elnöki utasítások betartásáért.

3. Az igazgató feladatai különösen:
a) irányítja és rendszeresen beszámoltatja a területi szerv szervezeti egységeinek vezetőit,
b) képviseli a területi szervet a feladatkörébe tartozó ügyekben,
c) kezdeményezi a szükséges működési feltételek megteremtését,
d) gyakorolja a területi szerv alkalmazottai felett a munkáltatói jogot a jogszabályban és a jelen szabályzatban meghatározottak szerint,
e) gondoskodik a Hatóság belső ellenőrzési kézikönyvének szervezeten belüli végrehajtásáról,
f) javaslatot tesz a Hatóság éves munka- és ellenőrzési tervének összeállítására, gondoskodik annak végrehajtásáról a területi szervnél,
g) gondoskodik a területi szerven belül a minőségirányítási rendszer hatékony működéséről, a minőségpolitikai nyilatkozatban foglalt célkitűzések megvalósításáról, a minőségügyi kézikönyv betartásáról, javaslatot tesz a módosítására, illetve véleményezi a javasolt változtatásokat,
h) figyelemmel kíséri a közhatalmi döntések meghozatala és végrehajtása során a korrupcióellenes működés érvényesülését.

2.6. Főosztályvezető

1. A Központi Hivatal főosztályvezetőjének munkáját a szervezeti és felügyeleti rend szerint az elnök, az operatív elnökhelyettes vagy a főigazgató, más főosztályvezető munkáját a szervezeti és felügyeleti rend szerinti vezető irányítja.

2. A jogszabályok, a jelen szabályzat előírásai, az ügyrend és a vezetők utasításai alapján szervezi, irányítja és ellenőrzi a főosztály munkáját.

3. A főosztályvezető felelős:
a) a vezetése alatt álló főosztály irányításáért, jogszerű és szakszerű működéséért,
b) a végrehajtás ellenőrzéséért, a hatáskörébe utalt feladatok teljesítéséért.

4. A főosztályvezető feladatai különösen:
a) kidolgozza a főosztály feladatkörébe tartozó előterjesztések, elnöki utasítások és szabályzatok szakmai tervezetét,
b) irányítja és rendszeresen beszámoltatja a főosztály szervezeti egységeinek vezetőit,
c) ellenőrzi, hogy a főosztály köztisztviselői a munkaköri leírásukban foglaltakat teljesítik-e, gondoskodik az összeférhetetlenség megszüntetéséről,
d) képviseli a főosztályt a feladatkörébe tartozó ügyekben,
e) gyakorolja a jelen szabályzat szerint rá átruházott egyéb munkáltatói jogokat,
f) kezdeményezi a szükséges működési feltételek megteremtését,
g) gondoskodik szakterületén a minőségügyi kézikönyv betartásáról, javaslatot tesz a módosítására, illetve véleményezi a javasolt változtatásokat, valamint
h) javaslatot tesz a Hatóság éves munka- és ellenőrzési tervének összeállítására, gondoskodik annak végrehajtásáról a főosztályon.

2.7. Főosztályvezető-helyettes

1. A főosztályon a főosztályvezető általános helyettesítésére egy, osztályt nem vezető általános főosztályvezető-helyettes működhet.

2. A főosztályvezető-helyettes feladatkörében:
a) figyelemmel kíséri a szakterületén, hogy az ügyfélforgalom keretében a hatósági eljárások a jogszabályi előírásoknak megfelelő rendben történjenek, és hatósági személy megvesztegetésére ne nyíljon lehetőség,
b) felelős az ügykörébe tartozó hatósági jogkör gyakorlásáért,
c) képviseli a főosztályt a feladatkörébe tartozó ügyekben,
d) elősegíti a főosztály munkavállalóinak indokolt szakmai fejlődését,
e) szakterületén gondoskodik, hogy a minőségügyi kézikönyvben foglaltak betartásra kerüljenek.

2.8. Osztályvezető

1. Az osztályvezetői megbízású köztisztviselő az elnöktől, az operatív elnökhelyettestől, a főigazgatótól, igazgatótól, főosztályvezetőtől kapott utasítások, a jogszabályok, az ügyrend és a jelen szabályzatban foglaltak figyelembevételével – önálló felelősséggel – irányítja és szervezi, illetve ellenőrzi a vezetése alatt álló szervezeti egység tevékenységét.

2. Az osztályvezető felelős különösen:
a) az ügykörébe tartozó hatósági jogkör és egyéb feladatok jogszerű és szakaszerű ellátásáért, a szakmai felettesei által a hatáskörébe utalt ügyekben az általa hozott döntésekért és azok végrehajtásának érvényesítéséért, a hatáskörébe tartozó ügyekben a Hatóság képviseletének ellátásáért,
b) az irányítása alá tartozó köztisztviselők és fizikai alkalmazottak/munkavállalók munkájának rendszeres értékeléséért,
c) az osztály ügykörét érintő, a Hatóság más szervezeti egységei és más szervek által készített szakmai anyagok, javaslatok véleményezéséért, az osztály ügykörébe tartozó jelentések, beszámolók, adatszolgáltatások, javaslatok és egyéb anyagok kidolgozásáért, valamint
d) szakterületén a minőségügyi kézikönyv előírásainak betartásáért.

3. Az osztályvezető gyakorolja a jelen szabályzat szerinti rá átruházott munkáltatói jogokat.

4. A főosztályvezető-helyettesi megbízású köztisztviselő hiányában a főosztályvezető által kijelölt osztályvezető – a főosztályvezető távollétében, annak jogkörében eljárva – helyettesíti a főosztályvezetőt.

5. Az osztályvezető feladatai különösen:
a) intézkedik és dönt a feladatkörébe utalt ügyekben,
b) gyakorolja a jelen szabályzat szerint rá átruházott egyéb munkáltatói jogokat,
c) gondoskodik a szervezeti egység feladatát érintő jogszabályok, elnöki utasítások, szabályzatok végrehajtásáról, illetve ellenőrzi azok végrehajtását,
d) koordinálja a szervezeti egység munkavégzését, gondoskodik a feladatok végrehajtásáról,
e) gondoskodik a szervezeti egység feladatkörébe tartozó elnöki utasítások és szabályzatok szakmai tervezetének kidolgozásáról,
f) ellenőrzi, hogy a szervezeti egység alkalmazottai maradéktalanul eleget tesznek-e a munkaköri leírásukban foglaltaknak, gondoskodik az összeférhetetlenség megszüntetéséről,
g) kidolgozza az általa irányított szakterület szakmai állásfoglalását a más szervektől, szervezeti egységektől véleményezésre, észrevételezésre megküldött tervezetekre vonatkozóan, valamint
h) gondoskodik a munkafegyelem megtartásáról.

6. A főosztályvezető-helyettesi megbízású osztályvezetőre a 2.7. pontban, illetve a jelen pontban foglaltakat együtt kell alkalmazni.

2.9. Köztisztviselő

1. A köztisztviselő – a Ktv., valamint a jelen szabályzat és a kinevezési okiratban foglaltak szerint – a felette közvetlen szakmai irányítást gyakorló vezető megbízású köztisztviselő által feladatkörébe utalt ügyek ellátásáért önálló felelősséget visel.

2. A köztisztviselő az ügykörében eljárva felelős különösen:
a) az ügyek – a Hatóság vezetői által meghatározott, szakmailag egységes elveken alapuló – folyamatos intézéséért,
b) az ügyek előzményének, a tényleges helyzetnek, az adatoknak a teljes körű feltárásáért, ismertetéséért; közigazgatási hatósági ügy esetében a tényállás teljes körű feltárásáért, az eljárási határidők betartásáért,
c) a szükséges belső és külső egyeztetés, koordináció eredményes megvalósulásáért,
d) az általa alkalmazott vagy javasolt szakmai megoldások hatályos jogszabályokkal, kormányzati döntésekkel való összhangjának biztosításáért, a felettesei által adott iránymutatások gyakorlati érvényre juttatásáért, valamint
e) a Hatóság informatikai rendszerének, valamint a személyes használatra átvett informatikai eszközöknek – a vonatkozó belső szabályzatoknak, elnöki utasításoknak megfelelő – rendeltetésszerű használatáért.

3. A Hatóság azon légiközlekedési tevékenységet ellátó köztisztviselői, akik a feladatuk ellátásához szükséges érvényes szakszolgálati engedéllyel rendelkeznek, a köztisztviselői illetményalap 2,5-szeresének megfelelő szakszolgálati pótlékra jogosultak.

2.10. Ügykezelő

Az ügykezelő a közigazgatási szerv tevékenységéhez kapcsolódó ügyviteli feladatokat lát el. Az ügykezelőkre a köztisztviselőkre irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni a Ktv. VIII. fejezetében foglalt eltérésekkel.

2.11. Munkavállaló

A köztisztviselőnek, ügykezelőnek nem minősülő munkavállaló jogviszonyára a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény XII. fejezetében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

2.12. Vezényelt állomány

A Hatósághoz vezényelt hivatásos állományú katonák foglalkoztatása a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 46. §-ának (2) bekezdése, valamint (3) bekezdésének g) pontjában foglaltak alapján történik.

3. A munkáltatói jogkör gyakorlásának rendje

3.1. Elnök

1. Az elnök munkáltatói jogkört gyakorol a Központi Hivatal alkalmazottai felett, valamint kinevezi, felmenti a Hatóság területi szerveinek alkalmazottait és felettük fegyelmi jogkört gyakorol, továbbá a Hatóság egészére vonatkozóan vezetői megbízás adásáról és visszavonásáról rendelkezik.

2. A területi szervek vezetőit és a regionális igazgatóságok vezetőit az elnök nevezi ki és menti fel, valamint gyakorolja felettük a fegyelmi jogkört.

3.2. Területi szerv igazgatója

1. A területi szerv igazgatója eredeti jogkörében gyakorolja a közvetlenül az irányítása alá tartozó vezetők tekintetében az egyéb munkáltatói jogokat.

2. A területi szerv igazgatója köteles intézkedni, hogy az irányítása alatt működő Ellenőrzési Osztály a Megelőzési Osztály részére átadja az ellenőrzés során keletkezett jegyzőkönyvek egy példányát, továbbá szakmai állásfoglalás érdekében véleményezésre a Megelőzési Osztály vezetője részére előterjessze az ellenőrzési tervet.

3.3. A munkáltatói jogkör átruházása

A munkáltatói jogkör gyakorlója e jogkörét a Ktv. 6. §-ának (1) bekezdése alapján vezető megbízású köztisztviselőre írásban – egyedileg vagy normatív módon – átruházatja.

B) KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

1. Az elnök közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek

1.1. Elnöki titkárság
1. Feladata az elnök által meghatározott teendők ellátása.
2. Közvetlenül szervezi a Központi Hivatal munkavégzését.

1.2. Megelőzési Osztály
1. Ellenőrzi az Informatikai Főosztály által műszaki szempontból naprakészen tartott, informatikai üzemeltetéssel és fejlesztéssel kapcsolatos számítástechnikai eszközök (hardver, szoftver és kapcsolódó licenceik) nyilvántartását.
2. Szakmai szempontból véleményezi a kidolgozott informatikai tárgyú szabályzatokat, ellenőrzi a szabályzatokban meghatározott előírások és követelmények megtartását és megtartatását.
3. Kidolgozza az informatika-biztonsági szabályzatokat.
4. Technológiailag és ügyrendileg felügyeli az informatikai, valamint az adatbiztonságot. Kiképzi a területi szerveken feladatokat ellátó informatikai biztonsági megbízottakat.
5. A Hatóságon belül összehangolja, illetve végzi a korrupcióval szembeni megelőzési tevékenységet.
6. A megelőzés és a titokvédelem körében a törvényes keretek között folyamatos kockázatelemzéseket hajt végre, elősegíti a vezető munkáltatói döntéseit, ellátja a külön jogszabályban meghatározott titokvédelmi feladatokat.
7. Közreműködik a Hatóság működésével kapcsolatos bejelentések, panaszok kivizsgálásában.
8. A biztonságos és törvényes munkavégzés érdekében kapcsolatot tart, ha szükséges együttműködik a rendvédelmi szervezetekkel, részt vesz a Hatóság munkatársainak biztonságos munkavégzésének kialakításában, illetve képzésében, tájékoztatásában.
9. Ellátja a Hatóság számára a munka- és tűzvédelmi feladatokat, melynek során feladatát, hatáskörét és felelősségét a Hatóság munkavédelmi szabályzata, illetve tűzvédelmi utasítása határozza meg.
10. Szakmai szempontból véleményezi a területi szervek által készített ellenőrzési tervet.

1.3. Belső Ellenőrzési Főosztály
A Belső Ellenőrzési Főosztály vezetőjét az elnök javaslatára a közlekedésért felelős miniszter nevezi ki, menti fel és helyezi át.
1. A főosztály a belső ellenőrzési feladatokat regionális szinten is ellátja a területi szervek vonatkozásában.
2. A főosztály ellenőrzési tevékenysége keretében hatásköre kiterjed – a titkos ügykezelést kivéve – a Hatóság valamennyi szervezeti egységére. A belső ellenőrzés során feladata különösen, hogy vizsgálja és értékelje:
a) az előirányzatok, a rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználását;
b) a tárgyi eszközök kihasználását, fenntartását és fejlesztését és egyéb erőforrások felhasználását;
c) a saját bevételek alakulását, azok feltárására, növelésükre tett intézkedések hatását, a követelések nyilvántartásának szabályszerűségét és beszedését;
d) a kötelezettségvállalások megalapozottságát, azok előirányzattal való összhangját, nyilvántartását;
e) a költségvetési beszámoló, valamint az előirányzat-maradványok kimunkálásának valódiságát, szabályszerűségét, a befizetési kötelezettségek teljesítését;
f) a közbeszerzési előírások betartásának szabályszerűségét.
3. Az ellenőrzés során:
a) koordinálja a hatóságon belül a korrupcióval szembeni fellépést,
b) a kockázatkezeléssel alátámasztott éves, és stratégiai belső ellenőrzési terveket összeállítja, az elnök jóváhagyását követően a terveket végrehajtja, valamint azok megvalósulását nyomon követi,
c) figyelemmel kíséri a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzést (FEUVE), annak tapasztalatairól köteles folyamatosan tájékoztatni az elnököt.

1.4. Minőségügyi Osztály
1. Az osztály a minőségügyi feladatokat regionális szinten is ellátja a területi szervek vonatkozásában. Az osztály vezetője egyben a Hatóság minőségügyi vezetője.
2. Feladata a Hatóság minőségirányítási rendszerének kidolgozása, elkészíti és folyamatosan karbantartja a Hatóság minőségügyi kézikönyvét.
3. Javaslatot tesz a Hatóság minőségpolitikájára, minőségre vonatkozó célkitűzéseire és ezek megvalósításához szükséges minőségügyi tevékenységekre. Megfogalmazza a Hatóság minőségügyi tevékenysége során alkalmazandó elveket, értéksorrendeket és eljárásokat. Meghatározza a Hatóságra vonatkozó minőségügyi alapkövetelményeket.
4. A Minőségügyi Tanács részére javaslatot tesz, összesítő jelentést készít a Hatóság minőségügyi rendszert érintő kezdeményezéseiről, belső minőségügyi felülvizsgálatairól, valamint helyesbítő tevékenységéről.
5. A belső szabályozó anyagokat nyilvántartja és elosztja.

1.5. Kommunikációs és Nemzetközi Főosztály
A főosztály elkülönült szervezeti egységei a Kommunikációs és PR Osztály, valamint a Nemzetközi és EU Kapcsolatok Osztály.

1.5.1. Nemzetközi és EU Kapcsolatok Osztály
Összefogja az EU-támogatásokból és egyéb nemzetközi forrásból történő eszközbeszerzéssel kapcsolatos feladatokat, koordinálja az EU-s tagállamként való működéssel járó tevékenységet. Részt vesz az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság (EKTB) tevékenységében. Összefogja a Hatóság EU- és EU-n kívüli országok felé történő szakmai és szervezeti kapcsolatait, kommunikációját. Amennyiben a közlekedésért felelős miniszter a Hatóság elnökét nevezi ki légügyi főigazgatónak, ellátja a légügyi főigazgatói feladatkört támogató adminisztrációs és koordinációs feladatokat, biztosítva annak a hatósági döntéshozataltól való függetlenségét.

1.5.2. Kommunikációs és PR Osztály
Javaslatot tesz a kommunikációs stratégiára, kidolgozza és karbantartja a Hatóság kommunikációs szabályzatát, ellátja a Hatóság egységes arculatának kialakításával és megőrzésével, az arculati elemek használatának koordinálásával kapcsolatos feladatokat. Szervezi a Hatóság vezetőinek sajtó- és médianyilatkozatait és a sajtótájékoztatókat, szervezi és koordinálja a szakmai konferenciákon és rendezvényeken történő részvételét a Hatóságnak. Ellátja az Autóvezető című szaklap kiadásával kapcsolatos feladatokat, valamint a Közlekedésbiztonsági Akcióprogram Tárcaközi Bizottság munkáját segítő titkársági feladatokat.

1.6. Másodfokú Hatósági Főosztály
1. Másodfokon ellátja a közlekedési hatósági, szakhatósági feladatokat az összes szakág (közút, vasút, légügy, hajózás, pályaalkalmasság) vonatkozásában.
2. Feladata az elsőfokú határozatok és végzések ellen benyújtott fellebbezések/kifogások elbírálása, és a felügyeleti eljárások lefolytatása.

1.7. Gazdasági Főosztály
A főosztály elkülönült szervezeti egységei a Pénzügyi Osztály, a Számlázási és Bevétel Nyilvántartási Osztály, a Számviteli Osztály, a Beszerzési és Ellátási Osztály, a Bérszámfejtési Osztály.

1.7.1. Pénzügyi Osztály
Az osztály feladatai:
a) nyilvántartja az éves költségvetési előirányzatot, gondoskodik a gazdálkodási keretek betartásáról, és a működéshez szükséges pénzeszközök biztosításáról;
b) vezeti – regionális igazgatóságok kivételével – a kötelezettség-nyilvántartást (szerződések, megrendelések);
c) ellátja az előirányzat-felhasználási keretszámla, a lakásépítési számla kezelésével és egyeztetésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti a GIRO-utalásokat;
d) elkészíti az áfabevallást;
e) végzi a Hatóság adófolyószámla-egyeztetését;
f) ellátja a Magyar Államkincstárral kapcsolatos feladatokat (pl. pénzkészlet folyamatos figyelemmel kísérése, intézményi és VIP-kártyák feltöltése, pénzfelvétel, előirányzat-módosítás, kincstári tranzakciós kódok módosítása, nem azonosított bevételek, függő, átfutó, kiegyenlítő bevételek és kiadások rendezése, kötelezettségvállalás bejelentése);
g) ellátja a külföldi kiküldetésekkel kapcsolatos feladatokat;
h) koordinálja a működéstámogatási osztályok pénzügyi tevékenységével kapcsolatos feladatait;
i) kidolgozza az osztály tevékenységével összefüggő szabályzatokat és gondoskodik annak aktualizálásáról;
j) ellátja a saját területére vonatkozó minőségüggyel kapcsolatos feladatokat.

1.7.2. Számlázási és Bevétel Nyilvántartási Osztály
Az osztály feladatai:
a) kiállítja az átutalásos vevőszámlákat a Forrás SQL program pénzügyi moduljában (közút, vasút, hajó, átutalásos számlák a szakterületek által kiállított rendszeresített űrlap alapján, valamint a nem hatósági tevékenységre vonatkozó számlákat); a többi számla kiállítása a szakmai terület feladata a Légiközlekedési Igazgatóság és a Pályaalkalmasság Vizsgálati Igazgatóság tekintetében is;
b) végzi a bevételek beazonosítását, a szakmai programokkal beszedett bevételek és az előirányzat-felhasználási keretszámlára beérkezett bevételek egyeztetését, az eltérések rendezését;
c) ellátja a szállítói számlák iktatását, szakmai igazoltatását, érvényesítését (kontírozását);
d) végzi a vevő- és szállítói számlák folyószámla egyeztetését, felszólítások, egyenlegközlők kiküldését, késedelmi kamata felszámítását;
e) vezeti a jogerős határozatok nyilvántartását – a regionális igazgatóságok kivételével – az erre a célra készített programban;
f) ellátja a Központi Hivatal pénztárának működtetésével kapcsolatos feladatokat, a pénzkezelő helyek szakmai ellenőrzését, valamint bevételeinek a Forrás SQL-programban történő rögzítését;
g) kidolgozza az osztály tevékenységével összefüggő szabályzatokat és gondoskodik annak aktualizálásáról;
h) ellátja a saját területére vonatkozó minőségüggyel kapcsolatos feladatokat.

1.7.3. Számviteli Osztály
Az osztály feladatai:
a) összeállítja a Hatóság éves és gördülő költségvetési javaslatát, kidolgozza az intézmény részletes költségvetését, elkészíti a féléves és éves költségvetési beszámolójelentéseket, az évközi adatszolgáltatásokat;
b) meghatározza a területi szervek bevételi és költségkereteit;
c) biztosítja a gazdálkodással összefüggő ügyviteli folyamatok szabályozását, illetve előírás szerinti végzését; elkészíti a számviteli törvényben előírt szabályzatokat és gondoskodik azok aktualizálásáról;
d) vezeti a befektetett eszközök és készletek analitikus nyilvántartását;
e) ellátja a kincstári vagyon kezelésével kapcsolatos feladatokat, folyamatosan vezeti a Hatóság vagyonnyilvántartását, gondoskodik annak szükség szerinti, ütemezett számbavételéről, az állami vagyon megóvásáról;
f) végzi – a Jogi Főosztállyal együttműködve – a Hatóság kincstári vagyoni körbe tartozó ingatlanainak a kezelői jog változásával kapcsolatos, a felügyeletet ellátó minisztériumhoz történő előterjesztéssel összefüggő feladatokat;
g) közreműködik a gazdasági és pénzügyi ellenőrzési munkákban;
h) elkészíti a beruházási, illetve egyéb statisztikai beszámolókat;
i) közreműködik – pénzügyi osztályvezető iránymutatása mellett – a Magyar Államkincstárral történő kincstári előirányzati és teljesítési adatok egyeztetésében;
j) koordinálja a működéstámogatási osztályok számviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat;
k) kidolgozza az osztály tevékenységével összefüggő szabályzatokat és gondoskodik annak aktualizálásáról;
l) ellátja a saját területére vonatkozó minőségüggyel kapcsolatos feladatokat.

1.7.4. Beszerzési és Ellátási Osztály
Az osztály feladatai:
a) a szakterületek bevonásával javaslatot tesz a közbeszerzés keretében beszerzendő árukra, szolgáltatásokra, előkészíti a Hatóság közbeszerzési tervét, pályázatait, lebonyolítja a közbeszerzéseket;
b) elkészíti a Hatóság éves közbeszerzési tervét és összeállítja az éves közbeszerzésre vonatkozó összegző jelentést;
c) gondoskodik a Hatóság működéséhez szükséges anyagi eszközök beszerzéséről, karbantartásáról, selejtezéséről;
d) rendszeresen figyelemmel kíséri a Hatóság kezelésében levő ingatlanok műszaki és esztétikai állapotát, és javaslatot tesz az ezzel kapcsolatosan elvégzendő feladatokra;
e) ellátja a Hatóság – a regionális igazgatóságok kivételével – üzemeltetési és karbantartási feladatait;
f) ellátja a Hatóság – a regionális igazgatóságok kivételével – gépjármű-ügyintézéssel kapcsolatos feladatait;
g) ellátja a sokszorosító üzem működtetésével kapcsolatos feladatokat;
h) kidolgozza és aktualizálja az osztály tevékenységével összefüggő szabályzatokat;
i) részt vesz az intézményi költségvetés tervezésében és annak végrehajtásában, illetve a beszámolókészítéshez adatot szolgált, szöveges indokolást készít;
j) gazdaságossági számításokat végez a felügyeleti szerv által jóváhagyást igénylő fejlesztések indokoltságáról, időbeli megtérüléséről;
k) ellátja a saját területére vonatkozó minőségüggyel kapcsolatos feladatokat.

1.7.5. Bérszámfejtési Osztály
Az osztály feladatai:
a) ellátja a bérszámfejtéssel kapcsolatos, valamint a személyi járandóságokkal és egyéb személyi jellegű kifizetésekkel összefüggő feladatokat;
b) adatot szolgáltat a Magyar Államkincstár részére a bér, a családi pótlék számfejtéséhez;
c) ellátja az általános és családtámogatási kifizetőhelyi feladatokat;
d) végzi az adó (az áfa kivételével), a járulék, a táppénz, a családi pótlék havi elszámolásait, bevallásait;
e) ellátja a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos elszámolási, bevallási teendőket, valamint az Önkéntes Nyugdíjpénztárba, illetve az Egészségbiztosítási Pénztárba való belépési, nyilvántartási és számfejtési feladatokat;
f) ellátja a cafeteriával összefüggő számfejtési és nyilvántartási feladatokat;
g) végzi a nyugdíj-előkészítési feladatokat;
h) ellátja a saját területére vonatkozó minőségüggyel kapcsolatos feladatokat.

2. az operatív elnökhelyettes közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek
Az operatív elnökhelyettes az elnök közvetlen irányítása és felügyelete alatt áll, koordinálja a Központi Hivatal, valamint irányítja az alárendelt szervezeti egységek feladatai ellátását.

2.1. Operatív elnökhelyettesi titkárság
Az operatív elnökhelyettesi titkárság mint nem önálló szervezeti egység feladatai:
a) az operatív elnökhelyettes által meghatározott teendők ellátása.

2.2. Kontrolling Osztály
Az osztály által ellátandó feladatok:
a) kialakítja és működteti a vezetői információs rendszert;
b) részt vesz a működésével összefüggő szabályzatok kialakításában, aktualizálásában, különös tekintettel az önköltségszámításra;
c) részt vesz a díjszámítás, valamint az önköltség-számítási metodika kialakításában, illetve annak a jelentkező igények szerinti aktualizálásában;
d) önköltségszámítás;
e) elemzéseket készít a díjrendeletek módosításához, az új díjtételek költségalapú megállapításához;
f) a szakfőosztályok bevonásával előrejelzéseket készít, illetve értékeli és elemzi a tényadatok tervszámokhoz viszonyított alakulását;
g) koordinálja a gazdálkodással összefüggő külső szervek számára készítendő adatszolgáltatásokat;
h) díjtételeket állapít meg.

2.3. Jogi Főosztály
1. A jog eszközeivel segíti a Hatóság és szervezeti egységei eredményességét, a jogszerű közigazgatási hatósági tevékenység ellátását, közreműködik a törvényesség biztosításában, segítséget nyújt a jogok érvényesítéséhez és a kötelezettségek teljesítéséhez. A Központi Hivatalba, illetőleg a területi szervekhez beosztott jogászok útján részt vesz a szakterületek jogalkalmazói tevékenységében, kapcsolatot tart a társhatóságok jogi szolgálataival, az igazságszolgáltatás szerveivel. Ellátja a Hatóság képviseletét különösen az igazságszolgáltatási eljárás során.
2. Támogatást ad a szervezeti egység vezetőjének kérésére a hatósági eljárásokban, különös tekintettel az engedélyezésre és az ellenőrzésre.
3. Felügyeli és irányítja a Hatóság ügyiratkezelését, beleértve a Hatóság titkos ügyiratkezelését is.
4. Ellátja a polgári jogi képviseletét, jogi tanácsot ad a Hatóság elnöke, a szervezeti egységek vezetői számára. Szerződéseket, egyéb okiratokat készít, illetve a más szerv által előkészített szerződéseket véleményezi, ellenjegyzi. Érvényesíti a szerződésekből származó és egyéb igényeket.
5. Koordinálja, illetve ellátja a Hatóság jogszabály-alkotási előkészítő feladatait, véleményezi a jogszabálytervezeteket, javaslatot tesz a szükséges jogalkotási feladatok elvégzésre.
6. Elkészíti a belső irányítás azon jogi eszközeit, illetve módosításait, amivel az elnök megbízza, a más szakterületek által készített szabályzatokat jogi szempontból véleményezi.
7. Ellátja a belső adatvédelmi felelős feladatait, az adatvédelmi felelős e minőségében közvetlenül az elnök felügyelete alá tartozik.
8. Közreműködik – a külön szabályzatban foglaltak szerint – a közérdekű bejelentések és panaszügyek kivizsgálásában, javaslatot tesz az esetleg szükségessé váló intézkedések megtételére.

2.4. Informatikai Főosztály
A főosztály elkülönült szervezeti egységei az Üzemeltetési Osztály és a Fejlesztési Osztály.

2.4.1. Üzemeltetési Osztály
1. Koordinálja és szakmailag irányítja a Hatóságnál foglalkoztatott informatikusok tevékenységét, szakmailag irányítja a Hatóság országos informatikai rendszerének (hardware, software, hálózat) folyamatos üzemeltetéséhez szükséges feladatok ellátását. Biztosítja a zavartalan információáramlást a Hatóságon belül, valamint az államigazgatási szervekkel történő kapcsolattartást és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését a megállapodásokban foglaltak alapján.
2. Irányítja a Hatóság programjait üzemeltető külső vállalkozókkal való kapcsolattartást. Üzemelteti a Hatóság honlapját. Szervezi a Hatóság informatikai rendszerének üzemeltetéséhez szükséges eszközök, kellékek beszerzését.
3. Ellátja a területi szerveknél az informatikai rendszerek üzemeltetésével kapcsolatos rendszergazdai és help-desk feladatokat.

2.4.2. Fejlesztési Osztály
1. Javaslatot tesz a Hatóság integrált informatikai rendszerének kialakítására, közreműködik az informatikai fejlesztési projektekben, figyelemmel kíséri a projektcélok megvalósítását, eltérések esetén intézkedik a szükséges beavatkozásokról.
2. Kialakítja a Hatóság informatikai stratégiai tervét, megtervezi az éves informatikai munkatervben és a Hatóság költségvetésében informatikai tartalmú feladatokra fordított források felhasználását (informatikai költségvetés), kezdeményezi, irányítja és felügyeli az informatikai költségvetés forrásfelhasználását.
3. Kezdeményezi a Hatóság informatikai rendszerének és elemeinek fejlesztését. Igény és szükséglet szerint szervezi a Hatóság alkalmazottjai részére az informatikai oktatásokat.

2.5. Humánpolitikai Főosztály
1. A főosztály feladata a Hatóság stratégiájának megfelelő emberi erőforrás stratégia kialakítása.
2. Fentiekre figyelemmel feladatai különösen a következők:
a) Közreműködés a humánstratégia kidolgozásában.
b) Humánpolitikai tervek készítése (létszám, bérezés-ösztönzés, személyzetfejlesztés, karriertámogatás stb.).
c) A humánpolitikai rendszerek:
– munkakör-elemzési, munkakör-értékelési,
– bérezési és ösztönzési,
– teljesítményértékelési,
– fejlesztési,
– karriertervezési,
– toborzási stb.
rendszerek, eszközeik kidolgozása és működésének biztosítása.
3. A Hatóság tekintetében a humánstratégia operatív megvalósításának koordinálása, működtetése, támogatása munkatársaik menedzselésében, a megfelelő emberi erőforrás módszerek, technikák és rendszerek biztosítása e feladatok ellátásához.
4. A Központi Hivatal, a Kiemelt Ügyek Igazgatósága és a Pályaalkalmasság Vizsgálati Igazgatóság tekintetében, illetőleg a területi szervekhez beosztott munkatársak útján ellátja a Ktv. és az Mt. alkalmazásából fakadó operatív feladatokat, valamint a jogszabályban meghatározott összeférhetetlenségi szabályok érvényesülésének ellenőrzését.

3. Stratégiai és Módszertani Főigazgatóság vezetőjének közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek

3.1. A Stratégiai és Módszertani Főigazgatóság titkárságának mint nem önálló szervezeti egységnek a feladatai:
a) az stratégiai és módszertani főigazgató által meghatározott teendők ellátása.
3.2. Közút Jármű Főosztály
A főosztály önálló szervezetei egységei a következők: Műszaki Osztály, Forgalmi Osztály és az Ellenőrzési Osztály.

3.2.1. Műszaki Osztály
1. Végzi a jóváhagyás, minősítés kiadásával felhatalmazott szervezet felügyeletét, ellenőrzését, kezeli a szükséges nyilvántartásokat, feladata továbbá jóváhagyások kiadásának felügyelete, irányítása, az előírások, irányelvek, tervezetek begyűjtése és rendszerezése.
2. Információkkal (típusadattár, pótalkatrész-gyártási engedélyek, nemzetközi előírások, európai jóváhagyások stb.) látja el a Hatóság járművizsgálati, környezetvédelmi felülvizsgálati, műszaki igazgatási területeit.
3. Szervezi és végzi a Hatóság dolgozóinak, valamint a jármű-műszaki vizsgabiztosok és tanúsítványadók képzését, vizsgáztatását.
4. Kezeli az országos névjegyzékeket, tájékoztató kiadványokat, oktatási, szakmai egyeztetésre előkészítő munkaanyagokat készít, ellenőrzi az időszakos műszaki vizsgálatok szakmai egységességét és a technológiai fegyelem betartását.
5. Szakmailag irányítja és ellenőrzi a hatáskörébe tartózó ügyekben elsőfokon eljáró hatóság tevékenységét, kezdeményezi az alkalmazott vizsgálatok és ellenőrzések technológiai és ügyviteli módosítását.
6. Ellenőrzi a környezetvédelmi felülvizsgálatok szakmai egységességét.
7. A Műszaki Minősítő Állomás tevékenységi körében eljárva:
a) műszaki vizsgálatokat végez a típusbizonyítványok, sorozat forgalomba helyezési engedélyek kiadásához;
b) műszaki vizsgálatokat végez, a Másodfokú Hatóság főosztály kezdeményezésére másodfokú ügyek, panaszbeadványok, kérelmek elbírálásához;
c) adatgyűjtést végez próbavizsgák keretében az időszakos műszaki vizsgák szervezéséhez;
d) ellátja a járművizsgálatok technológiájának továbbfejlesztéséhez szükséges műszaki háttértevékenységet;
e) vizsgálati tájékoztatókat készít az elsőfokú hatóságok részére a járműtípus-próbavizsgákon gyűjtött tapasztalatok alapján;
f) egyedi megrendelés alapján szakértői vizsgálatot végez.
8. Az osztály megkeresésre szakmai véleményt, álláspontot alakít ki a másodfokú döntésekhez és szakhatósági állásfoglalásokhoz.

3.2.2. Forgalmi Osztály
1. Az osztály feladata a Hatóság forgalmi szakterületet érintő szakmai munkájának irányítása, helyszíni ellenőrzése, szükség esetén a szakmai munka folyamatainak módosítására vonatkozó javaslatok készítése, a Hatóság forgalmi szakterületén foglalkoztatott munkatársainak szakmai továbbképzése, vizsgáztatása, a továbbképzésekhez szükséges vizsgaanyagok elkészítése, valamint szakvélemény adása a másodfokú döntésekhez és szakhatósági állásfoglalásokhoz a Másodfokú Hatósági Főosztály részére.
2. A nyilvántartásba vételhez feltételek meghatározása, a nyilvántartás folyamatos kezelése, továbbá a CEMT-engedély pályázatokkal kapcsolatos feladatok.

3.2.3. Ellenőrzési Osztály
1. Irányítja és felügyeli a közúti közlekedésbiztonsági, környezetvédelmi, a közúti közlekedési szolgáltatás ellenőrzését. Végzi az ellenőrzési adatelemzések, ellenőrzési stratégia kidolgozását, kezeli a közúti ellenőrök országos névjegyzékét, a közúti és telephelyi ellenőrzési normatívák és azok szakmai tartalmának meghatározását.
2. Feladata továbbá a munkatársak képzésének, továbbképzésének megszervezése, koordinálása, a kapcsolódó nyilvántartások vezetése, kapcsolattartás a belföldi és külföldi hatóságokkal, végzi az ellenőrzések országos és nemzetközi statisztikáinak összeállítását.
3. Az osztály szakvéleményt készít a másodfokú döntésekhez és szakhatósági állásfoglalásokhoz.
4. Irányítja, szervezi és koordinálja a regionális igazgatóságok járműfelügyeleti ellenőrzési tevékenységeinek hatékony ellátását.
5. Irányítja és koordinálja a Hatóság saját vizsgáló állomásai és vizsgabiztosai tevékenységének szakmai felügyeletét.

3.3. Képzési és Vizsgáztatási Főosztály
A főosztály önálló szervezetei egységei a következők: Szaktanfolyami Osztály, Vizsgafelügyeleti Osztály, PÁV Osztály.

3.3.1. Szaktanfolyami Osztály
1. Az osztály stratégiai feladatai a következők:
a) a szakterületet érintő jogszabályok, jogszabály-módosítások változtatására javaslattétel, a változtatások előkészítése, véleményezése;
b) a felügyeletet ellátó minisztérium által átruházott feladat- és hatáskörnek megfelelően, részvétel az intézményi keretben folyó közlekedésre nevelés irányítása, a közlekedést érintő ifjúságpolitikai és közművelődési feladatok ellátása, a középfokú közlekedési szakképzés szakmai irányítása, fejlesztése, a felnőttképzéssel összefüggő tevékenységek, valamint az EU-tagsággal összefüggő közlekedési szakképzési feladatok ellátása területén;
c) irányítja a szaktanfolyami képzés és vizsgáztatás tartalmi és módszertani fejlesztését;
d) elkészíti és jóváhagyásra előterjeszti az építőgép-kezelői és a közúti közlekedési szakemberek képzésére, továbbképzésére vonatkozó tanfolyamok tanterveit és egyéb szakanyagokat, valamint vizsgáztatására vonatkozó szabályzatokat.
2. Az osztály módszertani feladatai a következők:
a) a szakoktatók és iskolavezetők továbbképzésének engedélyezése;
b) nehézgépkezelő, vasúti járművezető szakembereket képző, sikló, függőpálya, sífelvonó és mozgólépcső (mozgójárda) kezelőjét képező tanfolyamok szervezésének engedélyezése;
c) felügyeli és ellenőrzi az építőgép-kezelői és a közúti közlekedési szakemberek képzését és vizsgáztatását;
d) kivizsgálja a szaktanfolyami képzéssel és vizsgáztatással kapcsolatos panaszügyeket és intézkedési javaslatot tesz;
e) elkészíti, illetve elkészítteti a vizsgaanyagokat (adatbankok, tesztlapok, értékelő sablonok, szóbeli és gyakorlati vizsgatételek stb.);
f) ellátja a szaktanfolyami képzéssel kapcsolatos és jóváhagyásra benyújtott tantervek, tankönyvek és oktatási segédletek jóváhagyási eljárását.
3. Az osztály egyéb feladatai a következők:
a) működteti a szakmai vizsgabizottságokat;
b) megszervezi (megtartja) a szakmai vizsgákat;
c) elkészíti, kiadja, cseréli, pótolja, honosítja a hatáskörébe tartozó képesítő vizsgák bizonylatait (okmányait);
d) az egyes közúti közlekedési tevékenység végzéséhez szükséges, illetve a külön jogszabályban kötelezően előírt szakképesítés megszerzéséhez szükséges szaktanfolyam, illetve vizsga alóli felmentés;
e) vezeti a szakmai vizsgabiztosok névjegyzékét;
f) működteti a tesztlapraktárt és a tansegédletraktárt;
g) végzi a feladatot ellátó területi szervezeti egységek nyomtatványokkal, vizsgaanyagokkal (szóbeli és gyakorlati tételek, tesztlapok, értékelő sablonok) történő ellátását;
h) ellátja az osztály ügyfélfogadási feladatait;
i) szakvéleményt készít a másodfokú döntésekhez és szakhatósági állásfoglalásokhoz.

3.3.2. Vizsgafelügyeleti Osztály
1. Az osztály feladatai a következők:
a) a szakterületet érintő jogszabályok, jogszabály-módosítások változtatására javaslattétel, a változtatások előkészítése, véleményezése;
b) irányítja a közútijárművezető-képzés, -vizsgáztatás, és -utánképzés tartalmi és módszertani fejlesztését;
c) kezdeményezi és koordinálja a közúti járművezetők és az egyéb közlekedési szakemberek képzését érintő szakmai fejlesztéseket;
d) ellátja a közúti járművezetői vizsgabiztosok, iskolavezetők, utánképzési foglalkozásvezetők és szakoktatók képzésének, továbbképzésének és vizsgáztatásának szakmai és módszertani fejlesztését;
e) elkészíti és jóváhagyásra előterjeszti a közútijárművezető-képzés és -vizsgáztatás rendjéről szóló hatósági szabályzatokat;
f) elkészíti és jóváhagyásra előterjeszti a közútijárművezető-képzéssel kapcsolatos tanterveket és egyéb szakanyagokat;
g) elkészíti a közúti járművezetői vizsgabiztosi, iskolavezetői és szakoktatói képzés és továbbképzés tanterveit, illetve szabályzatait;
h) elkészíti a képzésfelügyelet tartalmi meghatározását és fejlesztését.
2. Az osztály módszertani feladatai a következők:
a) szakmailag irányítja és felügyeli a jogszabályban foglaltak szerint a hatóság hatáskörébe tartozó, közútijármű-vezetők és az egyéb közlekedési szakemberek képzését és vizsgáztatását;
b) szakmailag irányítja a számítógépes vizsgáztatást, karbantartja a számítógépes kategóriás vizsga kérdésbankot;
c) ellátja a közúti járművezetők vizsgáztatásának szakfelügyeletét;
d) ellátja a közúti járművezetői vizsgabiztosok éves továbbképzésének megszervezését és lefolytatását;
e) ellátja a települések közúti járművezetői gyakorlati vizsgahellyé nyilvánítását;
f) szervezi és koordinálja az utánképzést vezető foglalkozásvezetők kiválasztását, képzését, továbbképzését;
g) végzi a közúti járművezetők képzésével, valamint továbbképzésével kapcsolatos és jóváhagyásra benyújtott tantervek, tankönyvek és oktatási segédletek jóváhagyási eljárását.
3. Az osztály egyéb feladatai a következők:
a) gyűjti és címjegyzékbe rendezi az elsőfokú közlekedési hatóság által kiadott képzési engedélyeket, névjegyzékeket;
b) országos vizsgabiztosi névjegyzék vezetése;
c) a 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 8. § (3) bekezdés értelmében vizsgabiztosi teendők ellátása;
d) ellátja a feladatokhoz kapcsolódó nyilvántartási, adatkezelési és adatszolgáltatási teendőket és az egyedi ügyek elbírálását;
e) ellátja az osztály ügyfélfogadási feladatait,
f) szakvélemény adása a másodfokú döntésekhez és szakhatósági állásfoglalásokhoz a Másodfokú Hatósági Főosztály részére.

3.3.3. PÁV Osztály
1. Az osztály feladatai a következők:
a) a szakterületet érintő jogszabályok, jogszabály-módosítások változtatására javaslattétel, a változtatások előkészítése, véleményezése;
b) elkészíti és jóváhagyásra előterjeszti a pályaalkalmasság-vizsgálatok rendjéről szóló hatósági szabályzatokat;
c) szakmailag felügyeli és ellenőrzi az elsőfokú vizsgálatok során használt módszerek és vizsgálati követelmények meghatározását és alkalmazását, és ezek módosítására vonatkozóan kezdeményezéssel él;
d) feladatainak ellátása érdekében feldolgozza és kezeli a hatáskörébe tartozó elsőfokú hatósági tevékenység során keletkezett azon adatokat, amelyeket a területi igazgatóságok továbbítanak a részére.
2. Az osztály módszertani feladatai a következők:
a) irányítja és ellenőrzi a pályaalkalmasság-vizsgálati ügyekben elsőfokon eljáró hatóság tevékenységét;
b) ellátja a hozzá szakmai állásfoglalásra továbbított fellebbezéseknek az e munkafolyamathoz kapcsolódó adminisztratív és ügyviteli feladatait;
c) szakmai állásfoglalásnak keretében elvégzi mindazokat a vizsgálatokat, amelyeknek sikertelen tejesítését jelzik az elsőfokú határozat indoklásában feltüntetett kizáró okok, valamint azokat, amelyeket az osztály vezetője és a Másodfokú Hatósági Főosztály hatósági referense még szükségesnek lát a másodfokú döntés megfelelő előkészítéséhez;
d) a Másodfokú Hatósági Főosztály illetékes hatósági referensének döntési javaslata alapján elkészíti a másodfokú határozatokat, alakilag és tartalmilag ellenőrzi, majd kiadmányozásra a Másodfokú Hatósági Főosztály vezetője elé terjeszti azokat;
e) részt vesz a Hatóság határozatainak bírói felülvizsgálata iránti perekben a Hatóság által képviselt szakmai álláspont kidolgozásában, illetve a szakmai képviselet ellátásában;
f) az elsőfokú hatósággal közösen működteti a pályaalkalmassági határozatok nyilvántartási rendszerét és karbantartja azt;
g) a hatáskörébe és illetékességébe tartozó egyedi ügyekben együttműködik az ORFK igazgatás- és közlekedésrendészeti szerveivel, valamint a közlekedési igazgatási hatósággal és a közlekedési hatóság képzés- és vizsgafelügyeleti szerveivel;
h) a másodfokú hatósági tevékenységhez napi rendszerességgel kapcsolódó módszertani feladatok elvégzése, különös tekintettel az ART2020 vizsgáló berendezés napi kalibrációjára, e berendezés belső hálózatának napi működtetésére, esetenkénti hiba elhárítására, a vizsgáló berendezések fizikai szintű napi karbantartására, esetenkénti javítására.
i) A másodfokú döntéshozatalhoz kiegészítő vizsgálatot végez.

3.4. Közúti és Vasúti Főosztály
1. Irányítja és ellenőrzi a területi igazgatóságok útügyi hatósági tevékenységét, elkészíti az útügyi szakterületre vonatkozó szabályzatokat.
2. Ellátja a területfejlesztési koncepciók, programok, valamint a településrendezési tervek közúti szempontból történő véleményezését a területi szervekkel megosztott hatáskörben.
3. Szakvéleményt készít a másodfokú döntésekhez és szakhatósági állásfoglalásokhoz a Másodfokú Hatósági Főosztály részére.
4. Felettes útügyi szakhatóságként jár el a nem útügyi létesítmény engedélyezésére jogosult hatóság jogorvoslati eljárásában a Hatóság területi szervei útügyekben első fokon hozott szakhatósági állásfoglalásai felülvizsgálata során.
5. Közreműködik a közutakkal kapcsolatos, jogszabályok, műszaki irányelvek, előírások véleményezésében, javaslatot tesz azok módosítására.
6. Közreműködik a vasutak és az azokkal kapcsolatos, illetve hozzájuk tartozó építmények, berendezések, vasúti járművek kialakítására vonatkozó jogszabályok és szabályzatok, hazai és nemzetközi irányelvek, előírások, útmutatók, nemzeti szabványok, szabályzatok véleményezésében.
7. Felügyeli és ellenőrzi a vasúti járművezetők, a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő szakmákban dolgozók képzését és vizsgáztatását.
8. Elkészíti és jóváhagyásra előterjeszti a vasúti szakoktatói, vasúti járművezetői, és a vasúti közlekedés biztonságával kapcsolatos szakmákban dolgozó, valamint a vasútüzem-vezetői szakemberek képzésére, továbbképzésére vonatkozó tanfolyamok tanterveivel és egyéb szakmai anyagaival kapcsolatos iránymutatásokat és az azokra vonatkozó követelményrendszert.
9. Jóváhagyja a vasútvállalatok közlekedésbiztonsággal összefüggő és a vasúti szakszemélyzet képzésére, oktatására készített utasításait.
10. A nehézgépkezelő, vasúti járművezető szakembereket képző, sikló, függőpálya, sífelvonó és mozgólépcső (mozgójárda) kezelőjét képező tanfolyamok szervezésének engedélyezése.
11. Ellenőrzi a regionális igazgatóságok elsőfokú vasúti hatósági tevékenységét.
12. Előkészíti a Hatóság hatáskörébe tartozó és a vasúti engedélyezési tevékenységet érintő szabályzatokat, útmutatókat. Kezdeményezi a vasúti szakterületre vonatkozó jogszabályok, szabványok, előírások módosítását a nemzetközi előírások és az ellenőrzések tapasztalatainak (irányelvek, ÁME-k stb.) figyelembevételével.
13. Ellenőrzi a vasúti vállalkozásokra, a vasúti infrastruktúrára és a vasúti gördülőállományra vonatkozó üzemeltetési, műszaki és biztonsági előírások megtartását.
14. Érintett államigazgatási szervként, a regionális igazgatóságok vasúti szervezeteivel megosztva, ellátja a területi fejlesztési koncepciók és programok, a területrendezési tervek, valamint a településrendezési tervek szakmai véleményezését vasúti szempontból.
15. Kidolgozza a Hatóság vasúti szakterületeinek egységes munkavégzéséhez szükséges szakmai javaslatokat.
16. Előkészíti szakmai egyeztetésre a vasúthatósági feladatok ellátásához szükséges informatikai rendszereket. Kidolgozza azokat az informatikai rendszereket, amelyek a vasúthatósági feladatok ellátásával kapcsolatos különféle statisztikák elkészítéséhez, vagy az európai uniós előírásokkal kapcsolatos adatszolgáltatási feladatok ellátását segítik.
17. Kapcsolatot tart az Európai Vasútügynökséggel (ERA), részt vesz annak minden, a biztonsági és műszaki hatóság tevékenységi körébe tartozó értekezletén, és közlekedési ágazatot irányító minisztérium bevonásával képviseli azokon Magyarország érdekeit.
18. Elkészíti a bizottság részére, a szakterületek által vezetett nyilvántartások alapján, a vasúti alrendszerekről évente, illetve havi rendszerességgel készítendő jelentéseket.
19. Közreműködik a társosztályok és az ERA, illetve az Európai Unió szervezeti egységei közötti levelezésekben és eljárásokban, kivéve a vasúti igazgatási feladatokat.
20. Rendszeresen egyeztet az ERA-ban folyó szakmai munkáról, és azzal közösen tesz javaslatot a jogalkotó számára a szükséges jogszabályi, szabályozási változtatások megvalósítására.

3.5. Hajózási és Légiközlekedési Főosztály
1. Feladata a hajózási és tengerészeti, hajózási üzemeltetési vezető képesítő vizsgáztatás rendjének kialakítása, a vizsgáztatás hatósági feladatainak ellátása, feltételeinek és szakfelügyeletének biztosítása, a nyilvántartás hatósági feladatainak ellátása. Ellátja a belvízi hajózással és tengerészettel kapcsolatos nemzetközi feladatokat. Közzéteszi a hajózásbiztonsági információkat (hajósoknak, tengerészeknek szóló hirdetmény). Ellátja a hatáskörébe utalt nemzetközi adatcserét, adatszolgáltatást. Végzi a hajók műszaki felügyeleti előírásainak korszerűsítését, módosítását és közzétételét, meghatározza az úszólétesítmények vizsgálatának részletes szabályait.
2. Üzemelteti a folyami információs szolgáltatásokat, felügyeli a RIS-központot, készíti a víziutak forgalomszabályozási tervét.
3. A főosztály hajózási feladatai különösen:
a) hajózási Információs rendszer fejlesztése, üzemeltetése;
b) folyami információs rendszer üzemeltetése;
c) hajózási hatósági tevékenység irányítása.
4. A főosztály hajózási módszertani feladatai különösen:
a) hajózással kapcsolatos jogszabályok előkészítésben részvétel, javaslattétel a szükséges jogszabály-módosításra;
b) a hajózási hatósági tevékenység egységesítése és irányítása szabályzatok útján.
5. Közreműködik a polgári légiközlekedés koncepciójára vonatkozó javaslat kidolgozásában, az ezzel összefüggő döntések előkészítése, a végrehajtás figyelemmel kísérése.
6. Javaslatot tesz a polgári légiközlekedési infrastruktúra légiközlekedési koncepcióval összhangban történő fejlesztésére.
7. Kialakítja a polgári légiközlekedés fejlesztése, fenntartása, működtetése, nemzetközi szakmai együttműködése, szakhatósági igazgatása és felügyelete stratégiáját, illetékességi körén belül a feladatok végrehajtásának koordinálása, valamint ellenőrzési rendszerének kialakítása.
8. Szakmai segítség nyújt a két- és többoldalú nemzetközi szerződések megkötéséhez, ezen szerződésekből eredő szakmai tájékoztatási, együttműködési, valamint adatszolgáltatási tevékenység végzéséhez.
9. Segítséget nyújt a felügyeletet ellátó minisztérium számára a közlekedési ágazatra vonatkozó európai közösségi jogszabályok tervezetének tárgyalási álláspontjára vonatkozó javaslatok elkészítésében, a szükséges egyeztetések lefolytatásában.
10. Az elsőfokú hatóság bevonásával a felügyeletet ellátó minisztérium felkérése alapján képviseli a tárgyalási álláspontot a tanácsi munkacsoportokban és a komitológiai bizottságokban.
11. Részvétel polgári repülési nemzetközi szervezetek (ICAO, ECAC, Eurocontrol) a JAA és az EASA munkájában.
12. A nemzetközi szervezetekben végzett tevékenységéből eredő feladatok ellátását koordinálja, szakmai támogatást nyújt a légügyi főigazgató munkájához.
13. Szakmai támogatást nyújt az első- és másodfokon eljáró hatósági ügyintézők részére, módszertani útmutatókat, eljárásmódokat dolgoz ki a hatósági eljárásokhoz.
14. Elemzi az elsőfokú hatóság tevékenységét, javító-megelőző intézkedéseket tesz.
15. A főosztály légiközlekedési feladatai különösen:
a) légiközlekedési hatósági tevékenység irányítása,
b) légiközlekedési hatósági stratégia végrehajtása.
16. A főosztály légiközlekedési módszertani feladatai különösen:
a) légiközlekedéssel kapcsolatos jogszabályok előkészítésében részvétel, javaslattétel a szükséges jogszabályi módosításra, a jogszabály-alkotási programra,
b) a légiközlekedési hatósági tevékenység egységesítése és irányítása szabályzatok, módszertani útmutatók útján.

3.6. Vasúti Igazgatási Főosztály
1. Dönt a működési engedély, illetve az ideiglenes működési engedély kiadása, módosítása, felfüggesztése, visszavonása tárgyában.
2. Nyilvántartást vezet a működési engedélyekről, az engedélyesek által szolgáltatott adatokról, teljesíti a működési engedélyekkel kapcsolatos európai uniós adatszolgáltatási kötelezettségeket.
3. Meghatározza a működésiengedély-feltételek ellenőrzésének programját, és annak alapján ellenőrzi, illetve a jogszabályban meghatározott esetekben felülvizsgálja a működési engedély kiadása feltételeinek fennálltát.
4. Meghatározza a vasúti közlekedési tevékenységek ellenőrzésének programját, és annak alapján ellenőrzi, hogy a vasúti közlekedési tevékenységet végző szervezet a tevékenységét megfelelő működési engedély birtokában, illetve a működési engedélyének megfelelően végzi-e.
5. Nyilvántartást vezet Magyarország országos, térségi, elővárosi, helyi és saját célú vasúti pályahálózatairól, továbbá kijelöli a térségi és elővárosi vasúti pályahálózatokat.
6. Dönt a vasúti pályák nyílt hozzáférésűvé, illetve nyílt hozzáférés alól mentessé történő minősítéséről.
7. Jóváhagyja a vasúti társaságok személyszállítási és árufuvarozási üzletszabályzatait.
8. Együttműködik a más EGT-tagállamok nemzeti szabályozó szerveivel, illetőleg engedélyező hatóságaival, az Európai Bizottsággal és az ERA-val.
9. Figyelemmel kíséri és felügyeli a vasúti közlekedési piac működését.
10. Előkészíti az éves piacfelügyeleti tervet, hivatalból, illetőleg kérelemre piacfelügyeleti eljárást folytat, melynek során ellenőrzi a vasúti közlekedési piacra vonatkozó jogszabályoknak, a Hatóság vasúti igazgatási ügyben hozott határozatainak, illetőleg a Hálózati Üzletszabályzatban foglaltaknak a megtartását.
11. Felügyeli a vasúti pályahálózat-kapacitás elosztási folyamatát, és a vasúti pályahálózathoz való nyílt hozzáférésre jogosult, valamint a vasúti pályahálózat működtetője között a Hálózati Üzletszabályzatban foglaltak szerinti kedvezmények biztosítására vonatkozó tárgyalásokat, részt vesz a Vasúti Pályakapacitás-elosztó Szervezet (a továbbiakban: VPSZ) által kezdeményezett egyeztetéseken.
12. Eljár
a) az integrált vasúti társaság belső megállapodásának jóváhagyása,
b) a vasúti pályahálózat működtetője, illetve a VPSZ, valamint a hozzáférésre jogosult közötti keretmegállapodás jóváhagyása, illetőleg
c) a VPSZ és a vasúti társaság közötti (a jogszabályban meghatározotton túlmenő) jogviszony létesítéséhez való hozzájárulás
iránti kérelem elbírálása tárgyában.
13. Eljár a jogvitás eljárásban.
14. Ellenőrzi a vasúti társaság számviteli elkülönítéssel kapcsolatos kötelezettségeinek teljesítését.
15. Elkészíti és közzéteszi a katasztrófa-balesetekre vonatkozó fedezeti összeghatárok kiszámításához alkalmazandó módszertant.
16. Nyomon követi, elemzi és értékeli a vasúti közlekedési tevékenységek részpiacainak fejlődését, különös tekintettel az engedélyköteles tevékenységet végző vállalkozások szerződéses feltételeire és szolgáltatásaik áraira, tarifáira, elemzi a keretmegállapodások és a belső megállapodások tartalmát.
17. Meghatározza az adatgyűjtések szakmai tartalmát, ellenőrzi a gyűjtött adatok megbízhatóságát, pontosságát és rendelkezésre állását.
18. Kidolgozza és fejleszti a pályavasúti szolgáltatások díjainak, felárainak és kedvezményeinek megítéléséhez szükséges közgazdasági elemző eszközöket, modelleket és módszereket.
19. Nyilvántartás vezetése a Hálózati Üzletszabályzat mindenkor hatályos változatáról.
20. Együttműködik a Gazdasági Versenyhivatallal, ellenőrzi a Gazdasági Versenyhivatallal kötött szakmai együttműködési megállapodás megtartását.
21. Részt vesz az EGT-államok szabályozó szervei, az Európai Bizottságnak és az ERA-nak a vasúti igazgatással kapcsolatos közös munkaprogramjaiban.

4. A Hatóság területi szervei:
A Hatóság területi szervei alábbi igazgatóságok: Kiemelt Ügyek Igazgatósága, Légiközlekedési Igazgatóság, Pályaalkalmasság Vizsgálati Igazgatóság, Regionális Igazgatóság (Dél-dunántúli, Közép-magyarországi, Dél-alföldi, Nyugat-dunántúli, Észak-alföldi, Közép-dunántúli és Észak-magyarországi).

4.1. Kiemelt Ügyek Igazgatósága
1. A Kiemelt Ügyek Igazgatósága jár el elsőfokon mindazon ügyekben, amelyeket jogszabály hatáskörébe utal; működéstámogatási feladatait a Központi Hivatal látja el. A Kiemelt Ügyek Igazgatóságának elkülönült szervezeti egységei a Közúti Jármű Hatósági Főosztály, a Közúti Hatósági Főosztály, a Vasúti Hatósági Főosztály és a Hajózási Hatósági Főosztály.
2. A Kiemelt Ügyek Igazgatóságának feladatkörébe tartozó képzési szaktevékenységet a képzési referens a Kiemelt Ügyek Igazgatóságának vezetője közvetlen irányításával végzi. Ezen belül ellátja:
a) szakoktatók és vizsgabiztosok (felsőfokú szaktanfolyamon történő) képzésének engedélyezését;
b) az egyes közúti közlekedési tevékenység végzéséhez szükséges, illetve a külön jogszabályban kötelezően előírt szakképesítés megszerzéséhez szervezhető szaktanfolyam engedélyezését, vizsgaszervezési megbízások kiadását, illetve visszavonását;
c) a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek kísérését ellátók szakkísérő képesítése alóli mentesítését;
d) veszélyesáru-szállítási biztonsági tanácsadók névjegyzékének vezetését és közzétételét a Közlekedési Értesítőben;
e) a vállalkozásoknál alkalmazott tanácsadók névjegyzékének vezetését.

4.1.1. Közúti Jármű Hatósági Főosztály
A főosztály elkülönült szervezeti egységei a Műszaki Engedélyezési Osztály, a Forgalmi Engedélyezési Osztály és a Járművizsgálati Osztály.

4.1.1.1. Műszaki Engedélyezési Osztály
1. Országos illetékességű elsőfokú hatóságként jár el az engedélyezési körébe tartozó a közúti járművek, járműalkatrészek és tartozékok típus-jóváhagyási, -minősítési és -forgalmazási engedélyezésében, továbbá az ENSZ–EGB és az uniós előírások alapján kiadott jóváhagyások és belföldi minősítések ellenőrzése ügyeiben.
2. Feladata továbbá a hazai előírások és nemzetközi egyezmények (ATP) hatálya alá tartozó különleges szállítási feladatot ellátó közúti járművek engedélyezése, illetve EU-előírások szerint a hazai jogszabály meghatározott részei alól történő felmentések megadása, valamint pótlólagos követelmények meghatározása az érintett járművek forgalomba helyezésének engedélyezéséhez.
3. Független vizsgálóintézetek típusvizsgálói jegyzékbe történő felvételéhez szükséges feltételek meglétének ellenőrzése és javaslattétel a jegyzékbe történő felvételre.

4.1.1.2. Forgalmi Engedélyezési Osztály
Elsőfokú országos illetékességű hatóságként jár el a jogszabályban megjelölt nemzetközi személy- és áruszállítási engedélyezési és az ehhez kapcsolódó ellenőrzési ügyekben, valamint a radioaktív anyagok fuvarozásának engedélyezési eljárásában. Feladata továbbá a veszélyes hulladékok begyűjtési, szállítási tevékenységének engedélyezésében való szakhatósági közreműködés, valamint egyes pénzkezelési feladatok ellátása.

4.1.1.3. Járművizsgálati Osztály
1. Országos illetékességű elsőfokú hatóságként jár el az engedélyezési körébe tartozó diagnosztikai műszerek és járműtartozékok engedélyezésében, jóváhagyásában. Elektronikus informatikai rendszer alkalmazással végzi az új közúti járművek műszaki vizsga nélküli forgalomba helyezésének engedélyezését és az ehhez kapcsolódó importőri ellenőrzési feladatokat.
2. Országos szinten készíti a jogszabályokban rögzített közúti járművekkel kapcsolatos statisztikákat és az EU részére küldendő kimutatásokat (CO2-kibocsátás). Végzi a „harmadik országból” behozott járművek vámkezelést megelőző vizsgálatát.

4.1.2. Közúti Hatósági Főosztály
A főosztály elkülönült szervezeti egységei az Engedélyezési és Forgalomszabályozási Osztály és a Hídügyi Osztály.

4.2.1.1. Engedélyezési és Forgalomszabályozási Osztály
1. Országos illetékességű elsőfokú hatóságként jár el az országos közúthálózatba tartozó autópályák, autóutak és a közúti határátkelőhelyek közlekedési építményei ügyeiben.
2. Engedélyezi normál nyomtávú országos közforgalmú vasútvonalnak úttal történő keresztezése, illetve bármely egyéb vasútvonal és országos közút keresztezése esetén a közút-vasút szintbeni keresztezés létesítését, megszüntetését.
3. Ellátja a transzeurópai közúthálózatnak a Magyar Köztársaság területén lévő alagútjaival kapcsolatos elsőfokú hatósági és ellenőrzési feladatokat.
4. Ellátja a hatáskörébe utalt szakhatósági (szakvéleményezési) feladatokat.
5. Megkeresés esetén közreműködik a terület- és településrendezési tervekkel kapcsolatos egységes közlekedési hatósági álláspont kialakításában.

4.2.1.2. Hídügyi Osztály
1. Elsőfokú hatóságként jár el az országos közúthálózatba tartozó autópályák és autóutak, azok csomópontjai, pihenőhelyei és a közúti határátkelőhelyek műtárgyai elvi építési engedélyének kiadása, építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezése, az azok 4 méternél nagyobb szabad nyílású hídjai kiviteli tervének jóváhagyása, továbbá valamennyi közúton, valamint a közforgalom elől el nem zárt magánúton a 30 m szabad nyílást meghaladó híd elvi építési engedélyének kiadása, építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezése, kiviteli tervének jóváhagyása ügyeiben.
2. Szakhatóságként közreműködik más hatóságok előtti eljárásokban, amennyiben azok a hatáskörébe tartozó hidak műszaki kialakítását érintik.

4.1.3. Vasúti Hatósági Főosztály
A főosztály elkülönült szervezeti egységei a Vasúti Pálya és Híd Osztály, a Vasútgépészeti Osztály, és a Vasútbiztonsági és Ellenőrzési Osztály.

4.1.3.1. Vasúti Pálya és Híd Osztály
1. Országos illetékességű elsőfokú hatóságként jár el az engedélyezési körébe tartozó vasúti pálya és tartozékai (pl. biztosító berendezés, híd, aluljáró stb.) létesítése, használatbavétele, átalakítása, megszüntetése, valamint a vasúti pályahálózattal kapcsolatos forgalmi és üzemi vizsgálatok ügyében (pl. engedély nélküli vagy engedélytől eltérő létesítése, átalakítása esetén bírságolás;
2. Vasúti pályák és tartozékaik üzem- és forgalombiztos állapotának ellenőrzése, átalakítások ellenőrzése stb.), az ellenőrzés során tapasztalt jogszabályellenes üzemeltetés esetén bírságolás, illetve a vasúti közlekedés biztonságát veszélyeztető állapot vagy üzemeltetés esetén az engedély visszavonása, bírságolás.

4.1.3.2. Vasútgépészeti Osztály
1. Országos illetékességű elsőfokú hatóságként jár el az engedélyezési körébe tartozó vasútgépészeti berendezések (pl. mérlegelő, kocsimozgató, rakodó, tartálykocsi töltő, és lefejtő berendezések stb.) és üzemi létesítmények (peron lift, mozgólépcső, -járda stb.), létesítése, használatbevétele, átalakítása, megszüntetése, valamint a vasútgépészeti berendezések és üzemi létesítmények üzem- és forgalombiztos állapotának ellenőrzése ügyében.
2. Országos illetékességű elsőfokú hatóságként jár el az engedélyezési körébe tartozó vasúti járművekkel, és valamennyi speciális vasúti rendszerrel kapcsolatos ügyekben (pl. vasúti járművek üzem- és forgalombiztos állapotának ellenőrzése, elvi előzetes típusengedélyének, előzetes típusengedélyének, típusengedélyének és átalakítási engedélyének kiadása, speciális vasúti rendszerek komplex engedélyezési eljárása stb.).

4.1.3.3. Vasútbiztonsági és Ellenőrzési Osztály
1. Országos illetékességű elsőfokú hatóságként jár el az engedélyezési körébe tartozó, a hagyományos és nagysebességű vasúti rendszerek átjárhatóságát biztosító, valamint a helyi, sajátcélú vasúti közlekedés biztonságával kapcsolatos ügyekben (pl. vasútbiztonsági tanúsítványok kiadása, vasútbiztonsági engedélyek kiadása stb.).
2. Országos illetékességű hatóságként eljárva végzi a hagyományos és nagysebességű, valamint a helyi, sajátcélú és speciális vasúti rendszerek alrendszereinek, rendszerelemeinek időszakos vizsgálatát, javítását és gyártását, valamint fenntartását végző szervezetek tevékenységének engedélyezését, az időszakos járművizsgákat lebonyolító vizsgaközpontok engedélyezését.
3. Országos illetékességű hatóságként eljárva rendszeresen és időszakonként ellenőrzi, hogy a különféle vasúti rendszerek üzemeltetése, karbantartása megfelel-e a vonatkozó jogszabályi és hatósági előírásoknak, valamint a vonatkozó szabványoknak.
4. Ellenőrzi, a vasúti közlekedésben részt vevő vasúti vállalkozások tevékenységét, a vasúti járművek műszaki állapotát, és a vasúti közlekedésben szolgálatot teljesítő személyek alkalmasságát, és az elvégezett tevékenységek szakszerűségét.
5. Az ellenőrzések tapasztalatairól rendszeresen tájékoztatja az érintett szakterület vezetőjét. Évente jelentést készít a Hatóság elnökének.
6. Amennyiben az ellenőrzése során jogsértő magatartást tapasztal, vagy a vasúti közlekedés biztonságát veszélyeztető állapotot talál, úgy a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel bírságot szabhat ki, a helyszínen intézkedhet a jogsértő magatartás megszüntetéséről, illetve a vasúti közlekedés veszélyeztetése esetén intézkedik a veszélyhelyzet megszüntetéséről és a helyszínen elrendelheti a tevékenység azonnali leállítását.

4.1.4. Hajózási Hatósági Főosztály
A főosztály elkülönült szervezeti egységei a Hajóüzem Biztonsági és Regiszteri Osztály, a Hajózási, Tengerészeti és Kikötői Osztály.

4.1.4.1. Hajóüzem Biztonsági és Regiszteri Osztály
Országos illetékességű elsőfokú hatóságként jár el a hajóüzem-biztonsági engedélyezési ügyekben (pl. úszólétesítmények és berendezéseik terv- és típusjóváhagyása, üzembe helyezés előtti vizsgálata és az üzemképességet igazoló okmányok kiadása; úszólétesítmények időszakos és önkéntes üzemképességi vizsgálatai; lajstromozási, köbözési eljárás stb.); közreműködik külön jogszabályban meghatározott víziközlekedési balesetek vizsgálatában.

4.1.4.2. Hajózási, Tengerészeti és Kikötői Osztály
1. Országos illetékességű elsőfokú hatóságként jár el a hajózási, tengerészeti és kikötői engedélyezési ügyekben (pl. hajózási tevékenység korlátozásának elrendelése, illetve engedélyezése, kiemelt hajózási létesítmények, tevékenységek és vízimunkák engedélyezése, úszó létesítménnyel folytatott hajózási tevékenység, valamint hajózásra alkalmasság, élet és munkakörülmények ellenőrzése stb.).
2. Részt vesz jogszabályban megjelölt szakhatósági, szakvéleményezési feladatok ellátásában.

4.2. Légiközlekedési Igazgatóság
Az igazgatóság önálló szervezeti egységei a következők: Polgári Repülési Osztály, Állami Repülési Osztály, Polgári Repülésműszaki és Dokumentációs Osztály, Állami Repülésműszaki Osztály, Légiforgalmi Osztály, Repülőtérfelügyeleti Osztály, Repülésvédelmi Osztály, Repülésbiztonsági Osztály, Felügyeleti és Engedélyezési Osztály, Repülőegészségügyi Osztály.

4.2.1. Igazgatói Titkárság
A Titkárság mint nem önálló egység feladatai:
a) Gondoskodik az igazgatóság dolgozóinak kötelező szakmai, vezető és tovább képzéséről, kidolgozza az éves képzési tervet, és elfogadása után irányítja végrehajtását.
b) Részt vesz az igazgatóság teljesítményértékelési rendszerének kialakításában, a teljesítménykritériumok meghatározásában, szakmai segítséget nyújt az éves teljesítményértékelések elkészítésében, az értékelő megbeszélések koordinálásában, őrzi az ezzel kapcsolatos dokumentumokat.
c) Ellátja a külföldi kiküldetésekkel és képzésekkel kapcsolatos feladatokat, a nemzetközi szervezetek által tartott hazai tanfolyamok szervezési feladatait, az igazgatóság nemzetközi kapcsolattartását a Hatóság éves képzési tervének megfelelően.
d) Az igazgatóság minőségügyi politikájának végrehajtása, érvényesítése és minőségbiztosítási, minőségügyi oktatások képzések szervezése. A Hatóság minőségpolitikájával összhangban javaslatot tesz az igazgatóság minőségpolitikájára, minőségre vonatkozó célkitűzésekre és ezek végrehajtásához szükséges minőségügyi tevékenységekre. Végrehajtja az igazgatóság időszakos belső minőségügyi felülvizsgálatát, melyről jelentést készít az igazgató és a Minőségügyi Osztály részére.

4.2.2. Felügyeleti és Engedélyezési Osztály
Az osztály vezetője az igazgató távolléte vagy akadályoztatása esetén – a kinevezési, felmentési és fegyelmi jogkör kivételével – bármely ügyben utasítási, döntési és ellenőrzési joggal rendelkezik, az igazgató részére való utólagos beszámolási kötelezettséggel.
Az osztály feladatai:
1. minőségbiztosítási kézikönyvek és minőségbiztosítási vezetők jóváhagyása az igazgatóság engedélyezési eljárásai során;
2. az igazgatóság honlapjával kapcsolatos adatfeltöltési és karbantartási feladatok végrehajtása;
3. az ügyviteli és nyilvántartó rendszer üzemeltetése és kapcsolattartás a felhasználókkal és ügyfelekkel;
4. jogszabályban előírt adatszolgáltatás teljesítései az igazgatóság részére;
5. a földi kiszolgálási szakszemélyzet szakszolgálati engedélyeinek kiadása és nyilvántartása;
6. az igazgatósághoz érkező levelek, ügyiratok, dokumentumok érkeztetése és kiadmányozása;
7. Légijármű Üzembentartási Engedélyhez szükséges feltételek vizsgálata, engedélyek kiadása, nyilvántartása, üzembentartó, üzemeltető szervezetek hatósági felügyelete;
8. földi kiszolgálási szakszemélyzet szakszolgálati engedélyeinek kiadása és nyilvántartása;
9. légiközlekedési, valamint a légiközlekedéssel összefüggő tevékenységek engedélyezése, hatósági felügyelete, ideértve a gazdasági jellegű eljárásokat is;
10. légitársasági üzletszabályzat és módosításának vizsgálata;
11. feladatkörébe tartozó tevékenységekre vonatkozó kiképzési és átképzési tervek vizsgálata, a képzés felügyelete;
12. radioaktív anyagok továbbításához szükséges feltételek vizsgálata;
13. polgári és állami légijárműből történő tárgy kidobásának, szórásának, valamint a Rendészeti Biztonsági Szolgálat Légirendészeti Parancsnokság szakhatósági hozzájárulása figyelembevételével hamvak légijárműből történő szétszórásának engedélyezése;
14. földi kiszolgáló szervezetek engedélyezése és felügyelete;
15. feladatkörébe tartozó hatósági felügyeleti auditok szervezése, végrehajtása;
16. ügyfélszolgálati feladatok ellátása, panaszok kezelése, utaspanaszokkal kapcsolatos eljárások lefolytatása;
17. légiközlekedési szakterületen a szakértő működésének engedélyezése;
18. feladatkörébe tartozó hazai, valamint nemzetközi jogszabályok és dokumentációk tervezetének véleményezése, állásfoglalás kialakítása;
19. szakértői szinten részvétel a hazai és nemzetközi szakmai szervezetek által szervezett légiközlekedési rendezvényeken, a Felügyeleti és Engedélyezési Osztály feladatkörét érintő szakbizottságok ülésein.

4.2.3. Polgári Repülési Osztály
Az osztály feladatai:
1. a polgári célú légiközlekedési szakszemélyzetek szakszolgálati engedélyének megszerzéséhez, meghosszabbításához, kiterjesztéséhez és helyreállításához szükséges elméleti és gyakorlati vizsgáztatása, szakszolgálati engedélyeinek kiadása és nyilvántartása;
2. a polgári célú légiközlekedési szakszemélyzetek képzéséhez szükséges képzési tervek elbírálása, valamint a szakszolgálati vizsgáztatásra előkészítő tanfolyamok tematikájának jóváhagyása;
3. a szakszolgálati engedéllyel kapcsolatos képzés, továbbképzés személyi és tárgyi feltételeinek vizsgálata, az oktatási rend és az oktatást végző szervezetek alkalmassági feltételeinek vizsgálata, az oktatás, képzés időszakos ellenőrzése;
4. a vizsgáztatásra felhatalmazott személyek vizsgáztató tevékenységének irányítása és hatósági ellenőrzése;
5. a polgári légijárművek típus- és légialkalmassági, valamint egyéb hatósági ellenőrző berepülése;
6. légiüzemeltetési utasítások, illetve azok módosításainak elbírálása, a légijármű tényleges felszereltsége és az utasításokban foglaltak megegyezősége, valamint a tervezett repülésekre való alkalmasság megállapítása;
7. a repülések előkészítésének és végrehajtásának ellenőrzése;
8. látványosság célját szolgáló és egyéb különleges repülések végrehajtási feltételeinek vizsgálata, végrehajtásának ellenőrzése;
9. feladatkörébe tartozó hazai, valamint nemzetközi jogszabályok és dokumentációk tervezetének véleményezése, állásfoglalás kialakítása;
10. részvétel a polgári légijárművekkel bekövetkezett légiközlekedési balesetek, repülőesemények, légiközlekedési rendellenességek szükség szerinti közigazgatási hatósági eljárás keretében történő vizsgálatában;
11. szakértői szinten részvétel a hazai és nemzetközi szakmai szervezetek által szervezett légiközlekedési rendezvényeken, a Polgári Repülési Osztály feladatkörét érintő szakbizottságok ülésein;
12. A lajstromozásra nem kötelezett légijárművek nyilvántartásának vezetése.

4.2.4. Állami Repülési Osztály
Az osztály feladatai:
1. az állami célú légiközlekedési szakszemélyzetek szakszolgálati engedélyének megszerzéséhez, meghosszabbításához, kiterjesztéséhez és helyreállításához szükséges elméleti és gyakorlati vizsgáztatása, szakszolgálati engedélyeinek kiadása és nyilvántartása;
2. az állami célú légiközlekedési szakszemélyzetek képzéséhez szükséges kiképzési tervek elbírálása, valamint a szakszolgálati vizsgáztatásra előkészítő tanfolyamok tematikájának jóváhagyása;
3. a szakszolgálati engedéllyel kapcsolatos kiképzés, továbbképzés személyi és tárgyi feltételeinek vizsgálata, az oktatási rend és az oktatást végző szervezetek alkalmassági feltételeinek vizsgálata, az oktatás, képzés időszakos ellenőrzése;
4. az igazgatóság által vizsgáztatásra felhatalmazott személyek vizsgáztató tevékenységének irányítása és hatósági ellenőrzése;
5. az állami légijárművek típus- és légialkalmassági, valamint egyéb hatósági ellenőrző berepülése;
6. légiüzemeltetési utasítások, illetve azok módosításainak elbírálása, a légijármű tényleges felszereltsége és az utasításokban foglaltak megegyezősége, valamint a tervezett repülésekre való alkalmasság megállapítása;
7. a repülések előkészítésének és végrehajtásának ellenőrzése;
8. látványosság célját szolgáló és egyéb különleges repülések végrehajtási feltételeinek vizsgálata, végrehajtásának ellenőrzése;
9. feladatkörébe tartozó hazai, valamint nemzetközi jogszabályok és dokumentációk tervezetének véleményezése, állásfoglalás kialakítása;
10. a légi kutató-mentő szolgálat felkészítésének és alkalmazásának hatósági felügyelete;
11. a fedélzeti azonosító jel használatának engedélyezése;
12. az állami légijármű polgári célú igénybevételének engedélyezése;
13. részvétel az állami légijárművekkel bekövetkezett légiközlekedési balesetek, repülőesemények, légiközlekedési rendellenességek szükség szerinti közigazgatási hatósági eljárás keretében történő vizsgálatában;
14. szakértői szinten részvétel a hazai és nemzetközi szakmai szervezetek által szervezett légiközlekedési rendezvényeken, az állami repülési osztály feladatkörét érintő szakbizottságok ülésein.

4.2.5. Polgári Repülésműszaki és Dokumentációs Osztály
Az osztály feladatai:
1. polgári légijárművek hazai és külföldön történő gyártása, javítása, átalakítása, karbantartása, üzemeltetése elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeinek vizsgálata;
2. légi jármű típusalkalmassági bizonyítvány kiadásához szükséges típusalkalmassági vizsgálatok elvégzése;
3. légij ármű lajstromozási bizonyítvány kiadásával, nyilvántartásával kapcsolatos eljárások, illetve az ahhoz szükséges vizsgálatok elvégzése;
4. Magyar Köztársaság Állami Légijármű Lajstromának vezetése;
5. légi jármű légialkalmassági bizonyítvány kiadása, módosítása, korlátozása, visszavonása, felfüggesztése;
6. légi jármű légialkalmassági felülvizsgálati bizonyítvány kiadása, érvényesség meghosszabbítása, korlátozása, visszavonása, felfüggesztése;
7. légijármű zajbizonyítvány kiadásához szükséges vizsgálatok elvégzése, annak kiadása;
8. polgári légijármű típusleírása, karbantartási és javítási utasítása meglétének és megfelelőségének vizsgálata, az alkalmazás időszakos ellenőrzése;
9. polgári légi jármű élettartam, üzemidő engedélyezéséhez szükséges vizsgálatok elvégzése;
10. a polgári légijárművek légialkalmasságát érintő bulletines rendszer naprakész vezetése;
11. polgári légijárművek egyszeri átrepülési, kísérleti és próbarepülési engedélyének megadásához szükséges személyi és tárgyi feltételek vizsgálata;
12. feladatkörében a légi járművek üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos üzemeltetői eljárások figyelemmel kísérése és ellenőrzése, vizsgálatok elvégzése;
13. karbantartó szervezetek felügyelete;
14. szakszolgálati engedélyhez kötött műszaki tevékenységekre vonatkozó kiképzési és átképzési tervek vizsgálata, a tárgyi és személyi feltételek, valamint a tervek végrehajtási módjának ellenőrzése, az ehhez szükséges intézkedések megtétele;
15. polgári légijármű karbantartó szakszolgálati engedélyek kiadása és nyilvántartása;
16. részvétel a feladatkörébe tartozó légiközlekedést érintő jogszabályokra, jogszabályok módosítására vonatkozó szakmai tervezetek kidolgozásában;
17. feladatkörébe tartozó hazai, valamint nemzetközi jogszabályok és dokumentációk tervezetének véleményezése, állásfoglalás kialakítása;
18. jelzálog-bejegyzési eljárás lefolytatása;
19. légi járművek kormányzati szállítások előtti minősítése;
20. kormányzati szállítások végrehajtása előtt a műszaki szakszemélyzet szakszolgálati engedélye érvényességének ellenőrzése;
21. részvétel a polgári légijárművekkel bekövetkezett légiközlekedési balesetek, repülőesemények, légiközlekedési rendellenességek szükség szerinti közigazgatási hatósági eljárás keretében történő vizsgálatában;
22. szakértői szinten részvétel a hazai és nemzetközi szakmai szervezetek által szervezett légiközlekedési rendezvényeken, a polgári repülésműszaki és dokumentációs osztály feladatkörét érintő szakbizottságok ülésein.

4.2.6. Állami Repülésműszaki Osztály
Az osztály feladatai:
1. a magyar állami légijárműnek a Magyar Állami Légijármű Nyilvántartásba vétele;
2. a végleg kivont vagy megsemmisült állami légijármű törlése a Magyar Állami Légijármű Nyilvántartásból;
3. állami légijármű, továbbá külön jogszabályban meghatározott légi közlekedéssel kapcsolatos eszközök Típusalkalmassági Bizonyítványának kiadása;
4. állami légijármű Légialkalmassági Bizonyítványának kiadása;
5. az állami légijárművek és egyes légiközlekedéssel kapcsolatos eszközök gyártásának, javításának, karbantartásának engedélyezése;
6. az állami légijárművön történő jelentős módosítás jóváhagyása;
7. a légialkalmasság bizonyítvány nélküli kísérleti, próba vagy műszaki célú repülés engedélyezése;
8. az állami repülőműszaki szakszemélyzet elméleti és gyakorlati vizsgáztatása, a szakszolgálati engedélyek kiadása, érvényességének kiterjesztése, illetve meghosszabbítása;
9. a szakszolgálati vizsgáztatásra előkészítő tanfolyamok tematikájának jóváhagyása, a képzést folytató szervezetek, intézmények hatósági felügyelete;
10. feladatkörébe tartozó hazai, valamint nemzetközi jogszabályok és dokumentációk tervezetének véleményezése, állásfoglalás kialakítása;
11. részvétel az állami légijárművekkel bekövetkezett légiközlekedési balesetek, repülőesemények, légiközlekedési rendellenességek szükség szerinti közigazgatási hatósági eljárás keretében történő vizsgálatában;
12. szakértői szinten részvétel a hazai és nemzetközi szakmai szervezetek által szervezett légiközlekedési rendezvényeken, az állami repülésműszaki osztály feladatkörét érintő szakbizottságok ülésein.

4.2.7. Légiforgalmi Osztály
Az osztály feladatai:
1. a légiforgalmi szolgálatok ellátásával kapcsolatos közigazgatási eljárások lefolytatása;
2. légiforgalmi szolgáltatók tanúsítása és folyamatos felügyelete;
3. részvétel a Magyar Köztársaság légtérstruktúrájának kialakításában, folyamatos korszerűsítésében, illetve a légtér felhasználásának és igénybevételi rendjének meghatározásában;
4. részvétel az időszakosan korlátozott, korlátozott és a veszélyes légterek, a katonai ellenőrzött légterek és állandó légi útvonalak kijelölésében;
5. polgári és állami légiközlekedéssel kapcsolatos földi irányítástechnikai berendezésekkel kapcsolatos eljárások lefolytatása;
6. polgári légi közlekedéssel kapcsolatos rádióengedélyezési és frekvenciagazdálkodási eljárás lefolytatása;
7. az állami légiközlekedéssel kapcsolatos földi irányítástechnikai berendezésekkel kapcsolatos eljárások lefolytatása;
8. az állami repülések céljára földön telepített léginavigációs berendezések üzemben tartásának engedélyezése, az üzemben tartás szakmai szabályai betartásának időszakos ellenőrzése;
9. állami légiközlekedéssel kapcsolatos rádióengedélyezési eljárás lefolytatása;
10. a légtér eseti és egyéb célú, az államhatár menti korlátozott légtér igénybevételének engedélyezése, hatósági hozzájárulás a külföldi állami légijárművek magyar légtérbe történő be-, illetve átrepüléséhez;
11. a Magyar Köztársaság légterében való kereskedelmi repüléshez szükséges légiközlekedési hatósági engedélyek kiadása;
12. menetrend-engedélyezéssel kapcsolatos eljárások lefolytatása;
13. a kihasználatlan légiközlekedési joggal üzemeltethető légiútvonalra szóló felhatalmazással kapcsolatos eljárások lefolytatása;
14. repülési eljárások engedélyezése;
15. légtérstruktúrával kapcsolatos eljárások lefolytatása;
16. részvétel a polgári és az állami légijárművekkel bekövetkezett légiközlekedési balesetek, repülőesemények, légiközlekedési rendellenességek szükség szerinti közigazgatási hatósági eljárás keretében történő vizsgálatában;
17. feladatkörébe tartozó hazai, valamint nemzetközi jogszabályok és dokumentációk tervezetének véleményezése, állásfoglalás kialakítása;
18. szakértői szinten részvétel a hazai és nemzetközi szakmai szervezetek által szervezett légiközlekedési rendezvényeken, a Légiforgalmi Osztály feladatkörét érintő szakbizottságok ülésein.

4.2.8. Repülőtérfelügyeleti Osztály
Az osztály feladatai:
1. állami légiközlekedéssel kapcsolatos földi irányítástechnikai berendezésekkel kapcsolatos eljárások lefolytatása;
2. az állami repülések céljára földön telepített léginavigációs berendezések üzemben tartásának engedélyezése, az üzemben tartás szakmai szabályai betartásának időszakos ellenőrzése;
3. állami légiközlekedéssel kapcsolatos rádióengedélyezési eljárás lefolytatása;
4. repülőterek és állami leszállóhelyek engedélyezésével kapcsolatos hatósági eljárások lefolytatása;
5. nem nyilvános le- és felszállóhelyek engedélyezése;
6. repülőtérszemlék koordinálása;
7. repülőterek repülőtérrendjének jóváhagyása;
8. repülőterekhez kapcsolódó zajgátló védőövezetek kijelölése;
9. a zajgátló védőövezetekre vonatkozó számítás eredményének ellenőrzése, indokolt esetben az övezethatárok jogszabály által meghatározott számítási pontjától való eltérés engedélyezése;
10. a légiközlekedés környezetterhelő hatásainak mérséklésére irányuló feladatok ellátása;
11. éjszakai hajtóműpróba engedélyezése;
12. a repülőterek vagy a légiközlekedéssel összefüggő berendezések meghatározott körzetében épület- vagy egyéb létesítményterv jóváhagyása;
13. településrendezési tervekkel és építményekkel kapcsolatos eljárások lefolytatása;
14. a polgári és állami meteorológiai adatszolgáltatók szakmai tevékenységének felügyelete;
15. részvétel a polgári és az állami légijárművekkel bekövetkezett légiközlekedési balesetek, repülőesemények, légiközlekedési rendellenességek szükség szerinti közigazgatási hatósági eljárás keretében történő vizsgálatában;
16. feladatkörébe tartozó hazai, valamint nemzetközi jogszabályok és dokumentációk tervezetének véleményezése, állásfoglalás kialakítása;
17. szakértői szinten részvétel a hazai és nemzetközi szakmai szervezetek által szervezett légiközlekedési rendezvényeken, a Repülőtérfelügyeleti Osztály feladatkörét érintő szakbizottságok ülésein.

4.2.9. Repülésvédelmi Osztály
Az osztály feladatai:
1. a Nemzeti Polgári Légiközlekedés Védelmi Programok végrehajtásának összehangolásáért és figyelemmel kíséréséért felelős, kijelölt nemzeti hatóság védelmi feladatainak ellátása;
2. a Magyar Köztársaság Nemzeti Polgári Légiközlekedés Védelmi Programok koordinálása, az abban foglalt feladatok végrehajtása, valamint a végrehajtás összehangolása, felügyelete;
3. a légiközlekedés elleni jogellenes cselekmények megelőzésével, felszámolásával kapcsolatos hatósági intézkedések megtétele, a légiközlekedés-védelmi tervek, illetve légiközlekedés-védelmi képzési tervek jóváhagyása, az azokban foglalt feladatok végrehajtásának ellenőrzése;
4. a bűntettesek és büntetőeljárás alatt állók nyilvántartását tartalmazó online-rendszer használata az igazgatóság hatósági feladataihoz szükséges adatok lekérése céljából;
5. légiközlekedés-védelmi események kivizsgálásának koordinálása;
6. légiközlekedés-védelmi ellenőrzések végrehajtása;
7. a légiközlekedés védelmének szabályait megsértőkkel szemben hatékony, arányos és elrettentő szankciók foganatosítása;
8. légiközlekedés-védelmi tisztek kijelölésének jóváhagyása;
9. légiközlekedés-védelmi oktatók és oktató szervezetek engedélyezése;
10. meghatalmazott ügynök minősítési eljárásának lefolytatása, tevékenységük felügyelete;
11. légiközlekedés védelmével kapcsolatos beszámolók és jelentések ellenőrzése, jóváhagyása;
12. a harmadik országok repülőterein foganatosított védelmi intézkedések szükség szerinti vizsgálata;
13. részvétel a feladatkörébe tartozó légiközlekedést érintő jogszabályokra, jogszabályok módosítására vonatkozó szakmai tervezetek kidolgozásában;
14. a közigazgatási hatósági eljárás szerint szakértő bevonása az eljárásokba, ha az adott ügy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges;
15. a feladatkörébe tartozó hazai, valamint nemzetközi dokumentációk és Uniós jogszabályok tervezetének véleményezése, állásfoglalás kialakítása, javaslattétel;
16. szakértői szinten részvétel a hazai és nemzetközi szakmai szervezetek által szervezett légiközlekedési rendezvényeken, a Repülésvédelmi Osztály feladatkörét érintő szakbizottságok ülésein;
17. ellenőrzi a kormányzati szállítások végrehajtása előtt a hajózó, illetve légiutas-kísérő szakszemélyzet szakszolgálati engedélyének érvényességét;
18. a Magyar Köztársaság Légiközlekedés Védelmi Minőségbiztosítási Terv végrehajtásának felügyelete.

4.2.10. Repülésbiztonsági Osztály
Az osztály feladatai:
1. a polgári és az állami légijárművekkel bekövetkezett légiközlekedési balesettel, repülőeseménnyel kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárás indítása esetén a vizsgálat lefolytatása;
2. repülőbaleseti készenléti szolgálat fenntartása a légiközlekedési balesetek, repülőesemények, rendellenességek közigazgatási hatósági eljárás keretében történő vizsgálatának azonnali megkezdése érdekében;
3. repülésbiztonsági szervezetek kézikönyveinek vizsgálata, jóváhagyása;
4. repülésbiztonsági szolgálatok (főnökségek) szakmai tevékenységének, az üzembentartói baleseti ügyeleti szolgálatok működésének hatósági felügyelete;
5. repülésbiztonsági ellenőrzések végrehajtása;
6. a repülésbiztonsági ellenőrzések és a szakmai kivizsgálások eredményeire, ajánlásaira alapozott hatósági intézkedések kibocsátása, ezekről az elöljáró és a szakmai felügyeletet ellátó szervezetek tájékoztatása;
7. az állami légijármű- és légiközlekedéssel összefüggő tevékenységet folytató szakszemélyzetek, személyek szakszolgálati engedélyéhez szükséges repülő-egészségügyi alkalmassági minősítése, nyilvántartás vezetése;
8. a repülésbiztonság körébe tartozó hazai, valamint nemzetközi jogszabályok és dokumentációk tervezetének véleményezése, állásfoglalás kialakítása;
9. szakértői szinten részvétel a hazai és nemzetközi szakmai szervezetek által szervezett légiközlekedési rendezvényeken, a Repülésbiztonsági Osztály feladatkörét érintő szakbizottságok ülésein.

4.2.11. Polgári Repülőegészségügyi Osztály
Az osztály feladatai:
1. a szakszolgálati engedély megszerzésére kötelezettek (és jelöltek) orvosi minősítése a repülő-egészségügyi alkalmassági vizsgálatok alapján;
2. a szakorvosi vizsgálatok koordinálása, a repülő-egészségügyi alkalmassági vizsgálatokat végzők szakfelügyelete;
3. a repülő-egészségügyi alkalmassági vizsgálatokat végző orvosok és vizsgálóhelyek, továbbá repülési szervezetek tevékenységének hatósági felügyelete;
4. légiközlekedési balesetekkel és repülőeseményekkel kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárás keretében meghatározott repülőorvosi vizsgálatok szervezése, irányítása és koordinálása;
5. javaslatok kidolgozása a polgári repülő-egészségügyi szabályzatokra, szervezetekre és azok tevékenységének korszerűsítésére;
6. az igazgatóság képviselete a polgári és állami repülés nemzetközi és hazai repülő-egészségügyi szervezeteiben;
7. együttműködés a nemzetközi repülő-egészségügyi szervezetekkel és a hazai társhatóságokkal;
8. a szakszolgálati engedéllyel kapcsolatos képzési, kiképzési és továbbképzési oktatási tervek repülő-egészségüggyel, illetve emberi tényezővel foglalkozó fejezeteinek ellenőrzése;
9. feladatkörébe tartozó hazai, valamint nemzetközi jogszabályok és dokumentációk tervezetének véleményezése, állásfoglalás kialakítása;
10. szakértői szinten részvétel a hazai és nemzetközi szakmai szervezetek által szervezett légiközlekedési rendezvényeken, az Egészségügyi Osztály feladatkörét érintő szakbizottságok ülésein.

4.3. Pályaalkalmasság Vizsgálati Igazgatóság
1. Országos illetékességű elsőfokú hatóságként jár el a hatáskörébe utalt ügyekben, felkérésre igazságügyi szakértői vizsgálatokat végez, irányítja és ellenőrzi a pályaalkalmassági vizsgálatokba – jogszabály alapján – bevont egységek munkáját.
2. Az igazgatóság elkülönült szervezeti egységei a következők: Előzetes Alkalmasság-vizsgálati Osztály, Rendkívüli Alkalmasság-vizsgálati Osztály, Időszakos Alkalmasság-vizsgálati Osztály.

4.3.1. Előzetes Alkalmasságvizsgálati Osztály
1. Feladata a hatáskörébe utalt előzetes pszichológiai alkalmasságvizsgálati eljárás lefolytatása. Feldolgozza és elemzi a pályaalkalmassági vizsgálatok eredményeit, összegzi a tapasztalatokat, majd ennek alapján kidolgozza a jogszabály, illetve a vizsgálati módszerek módosítására irányuló javaslatokat.
2. Szakvéleményt ad a tevékenységi körét érintő ügyekben, és részt vesz a pályaalkalmassági vizsgálatok általános feladatainak megvalósításában.

4.3.2. Rendkívüli Alkalmasságvizsgálati Osztály
Feladata a hatáskörébe utalt rendkívüli pszichológiai alkalmasságvizsgálati eljárás lefolytatása. Feldolgozza, minősíti és elemzi a vizsgálati eredményeket, összegzi a tapasztalatokat, majd ennek alapján javaslatot tesz a vizsgálati módszerek, illetve a jogszabály módosítására. Külön felkérésre elvégzi a járművezetők utánképzési rendszerében a foglalkozásvezetők folyamatos kiválasztását, képzését, és munkájuk ellenőrzését a pszichológiai szempontok érvényesítése érdekében.

4.3.3. Időszakos Alkalmasságvizsgálati Osztály
Feladata a hatáskörébe utalt időszakos pszichológiai alkalmasságvizsgálati eljárás lefolytatása. Feldolgozza, minősíti és elemzi a vizsgálati eredményeket, összegzi a tapasztalatokat, majd ennek alapján javaslatot tesz a vizsgálati módszerek, illetve a jogszabály módosítására. Szakvéleményt ad a tevékenységi körét érintő nem hatósági ügyekben, részt vesz a PÁV általános feladatainak megvalósításában, az időszakos pályaalkalmasság-vizsgálati tevékenység fejlesztése érdekében bevezetésre kerülő eljárások, módszerek, eszközök véleményezésén, valamint új eljárások kísérleti jellegű kipróbálásán keresztül.

4.4. Regionális igazgatóságok
A Regionális igazgatóságok önálló szervezeti egységei a következők: Működés Támogatási Osztály, Közlekedési Alágazatok Főosztály, Közúti Jármű Főosztály, Járművezető Vizsgáztatási és Utánképzési Főosztály.
A Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság további feladatai:
a) koordinálja a több regionális igazgatóságra kiterjedő átfogó közlekedésbiztonsági ellenőrzéseket;
b) koordinálja a területi szervek munkavégzését a Stratégiai és Módszertani Főigazgatóság által kiadott irányelvek figyelembevételével;
c) szakmai javaslatot tesz a területi szervek beszerzési igényeire;
d) feladata a szakmai koordináció a területi szervek és a Központi Hivatal között, különösen az operatív elnökhelyettes irányítása alá tartozó szervezeti egységekkel és a Stratégiai és Módszertani Főigazgatósággal;
e) feladata az elsőfokú hatóság tevékenységéhez kapcsolódó operatív feladatok végrehajtása;
f) koordinálja a Hatóság egyes szakterületeinek az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programban (OSAP) szereplő, továbbá a felügyeletet ellátó minisztérium által elrendelt adatgyűjtésnek, illetve más szervek által elrendelt kötelező adatszolgáltatásnak a teljesítését; valamint
g) összegyűjti a területi szervek költségvetésének és szakmai mutatóinak végrehajtásával kapcsolatos adatokat, értékeli azokat, javaslatot tesz a Központi Hivatalnak, majd figyelemmel kíséri annak végrehatását.
A Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság vezetője a területi szerv hatáskörébe tartozó hatósági ügy vonatkozásában nem minősül a területi szerv vezetője felettesének.

4.4.1. Igazgatói Titkárság
A Titkárság mint nem önálló egység feladatai:
a) támogatja a Regionális Igazgatóság vezetőjének munkáját szervezési, ügyviteli feladatok tekintetében, részt vesz a regionális igazgató vezetői feladatai végrehajtásának koordinálásában a regionális igazgató utasításai alapján;
b) kapcsolatot tart a Hatóság szervezeti egységeivel, különösen a Központi Hivatallal a regionális igazgató utasításai alapján.

4.4.2. Működés Támogatási Osztály
Az osztály feladata a centralizált támogató funkciók helyi szintű támogatásának biztosítása az alábbi szakmai területeken:
a) a regionális igazgatóságra megállapított éves költségkeretek betartása, indokolt esetben annak módosítására vonatkozó igény felterjesztése a Gazdasági Főosztályra;
b) pénzkezelő helyek szakmai ellenőrzése, pénztárak működtetése (pénztár: Forrás SQL-program pénzügyi modulját használja);
c) a külső vizsgahelyek feladása alapján, illetve a Magyar Államkincstár értesítése alapján a bevételek egyeztetése;
d) átutalásos vevőszámlák kiállítása a Forrás SQL-program pénzügyi moduljában (közút, vasút, hajó, átutalásos számlák a szakterület által kiállított rendszeresített űrlap alapján, valamint a nem hatósági tevékenységre vonatkozó számlák);
e) a területileg megkötött szerződések, illetve megrendelések rögzítése a Forrás SQL-program kötelezettségvállalás moduljában;
f) szállítói számlák Forrás-programban történő iktatása, a számlák igazoltatása, érvényesítése (kontírozása);
g) a regionális igazgatóság jogerős határozatainak nyilvántartása az erre a célra készített programban;
h) ellátja a vevő- és szállítói folyószámla egyeztetését, felszólítások, egyenlegközlők kiküldését, késedelmi kamat felszámítását;
i) munkaügyi adatszolgáltatás;
j) leltározási tevékenység ellátása, az eszközmozgatással kapcsolatos bizonylatok kiállítása és továbbítása;
k) az intézményüzemeltetéssel kapcsolatos nem központosított feladatok (beszerzés, ellátás stb.);
l) gépjármű-ügyintézői adminisztratív feladatok ellátása.

4.4.3. Közúti Jármű Főosztály
A főosztály nem önálló szervezeti egysége: járműfelügyeleti csoport.
1. Kizárólag a Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságon működnek mint önálló szervezeti egységek a Főosztályon belül a Budai-körzeti Járművizsgáztatási Osztály, a Pesti-körzeti Járművizsgáztatási Osztály és a Járműüzemeltetési Osztály. Más regionális igazgatóság esetében a főosztály osztály- és csoportbontás nélkül látja el feladatait. A gépjárműfenntartói, környezetvédelmi felülvizsgálói, alkatrész-forgalmazási tevékenység ellenőrzése kizárólag a Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságon.
2. Feladata a bejelentési kötelezettség alá eső közúti közlekedési szolgáltatási tevékenység bejelentésének nyilvántartásba vétele, engedélyköteles közúti közlekedési szolgáltatás végzésének engedélyezése, digitális tachográf kártyák kiadása (nyilvántartása, visszavonása, cseréje, pótlása, lekérdezése stb.), gépjárműfenntartó tevékenységet végző szervezetek hatósági műszaki vizsgálatot végző állomássá kijelölése, környezetvédelmi felülvizsgáló szervezet feljogosítása, regisztrált bontó-hulladékkezelő nyilvántartásba vétele, ellenőrzése.
3. Feladata a közúti járművek forgalomba helyezés előtti, és időszakos műszaki vizsgálata, egyes járművek minősítő vizsgálata, „Nemzetközi Időszakos Vizsgálati Bizonyítvány”, jóváhagyási igazolás kiadása, egyedi forgalomba helyezés engedélyezési eljárás lefolytatása, vámkezelést megelőző vizsgálat elvégzése, közlekedési engedély kiadása.
4. Ellenőrzi a közúti jármű állapotát, üzembentartására megállapított feltételek megtartását, a gépkocsivezetők vezetési és pihenőidejét közúton és telephelyen, a nehéz tehergépkocsik korlátozásának betartása, jogszabálysértés esetén hatósági eljárást kezdeményez, bírságot szab ki, tevékenység végzését megtiltja.
5. Feladata a gépjárműfenntartó tevékenységet végző szervezetek dologi és személyi feltételeinek vizsgálata, szabálytalanság esetén szabálysértési eljárás, illetőleg a tevékenység felfüggesztésének vagy megtiltásának kezdeményezése, valamint az átfogó, közös ellenőrzési akciók szervezése.
6. Feladata továbbá a közúti tengelyterhelés-mérés, közúti jármű összeépítésének és nem sorozatszerű átalakításának engedélyezése, valamint a közúti és telephelyi ellenőrzések [járműállapot, pihenőidő, gyártók, szolgáltatók (szervizek), üzemeltetők stb.] lebonyolítása.
7. Üzemeltetési és karbantartási naplók kiadása, közösségi ellenőrző menetlevéltömb kiadása fuvarozó vállalkozások részére, szakhatósági közreműködés hulladékszállítási ügyekben.
8. Feladataihoz kapcsolódó ügyviteli, nyilvántartási, adatkezelési és adatszolgáltatási teendők ellátása.
9. Feladata a díjfizetéssel érintett országos közutakon a díjfizetésre kötelezett közúti járművek úthasználatidíj- megfizetésének ellenőrzése.

4.4.3.1. Járműfelügyeleti csoport
A csoport feladatai:
a) nyilvántartási, adatkezelési és adatszolgáltatási teendők ellátása;
b) megküldi az ellenőrzési jegyzőkönyvek egy példányát a Megelőzési Osztálynak, továbbá a közös akciók szervezése előtt szakmai állásfoglalást kér a Megelőzési Osztálytól;
c) ellenőrzések megtervezésében szorosan együttműködik a Megelőzési Osztállyal és a Regionális Igazgatóság Közúti Jármű Főosztályával;
d) a területi illetékességi körébe tartozó gépjárműfenntartói, környezetvédelmi felülvizsgálói, alkatrész-forgalmazási tevékenység ellenőrzése;
e) a területi illetékességi körébe tartozó kijelölt vizsgáló állomások, és vizsgabiztosok tevékenységének ellenőrzése.

4.4.4. Járművezető Vizsgáztatási és Utánképzési Főosztály
A Járművezető Vizsgáztatási és Utánképzési Főosztály nem önálló szervezeti egysége: képzésfelügyeleti csoport.
1. Ellátja a közúti járművezetők vizsgáztatásával és utánképzésével kapcsolatos elsőfokú hatósági feladatokat.
2. Kizárólag a Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságon működnek mint önálló szervezeti egységek a Főosztályon belül a Buda-körzeti Járművezető Vizsgáztatási Osztály és a Pesti-körzeti Járművezető Vizsgáztatási Osztály, valamint nem önálló szervezeti egységként az utánképzési csoport. Más regionális igazgatóság esetében a főosztály csoportbontás nélkül látja el feladatait.
3. A vizsgáztatási feladatai különösen:
a) a közúti járművezetők vizsgáztatása;
b) a közúti járművezetők vizsgáztatásának ellenőrzése;
c) a közúti járművezetők képzésénél meghatározott tárgy vizsgakötelezettsége alóli mentesítése;
d) a vizsgaigazolás kiállítása a járművezetésre jogosító okmány kiadásához;
e) ellátja a feladatokhoz kapcsolódó nyilvántartási, adatkezelési és adatszolgáltatási teendőket;
f) ellátja a ügyfélfogadási feladatokat;
g) vizsgáztatás személyi és tárgyi feltételeinek ellenőrzése;
h) a vizsgahelyszínek tárgyi feltételeinek előzetes engedélyezése.
4. Az utánképzés feladatai különösen:
a) utánképzés szervezése, megbízás kiadása és a működés ellenőrzése;
b) az utánképzés feltáró foglalkozásának megtartása, az utánképzésre kötelezettek részére program kijelölése;
c) utánképzés teljesítéséről szóló igazolás kiadása;
d) ellátja a csoport ügyfélfogadási feladatait.

4.4.4.1. Képzésfelügyeleti csoport
A csoport feladatai:
a) a szakoktatói, iskolavezetői és vizsgabiztosi névjegyzék vezetése;
b) járművezetői vizsga érvénytelenítése, illetve felfüggesztése;
c) állást foglal a szakterülettel kapcsolatos egyedi ügyekben, vizsgázó, illetve szakoktató eltiltása a vizsgán való részvételtől;
d) ellátja a feladatokhoz kapcsolódó nyilvántartási, adatkezelési és adatszolgáltatási teendőket;
e) szakoktatók részére tevékenységi engedély kiadása;
f) kivizsgálja a szaktanfolyami képzéssel és vizsgáztatással kapcsolatos panaszügyeket;
g) tájékoztatja a szakoktató eltiltásáról, továbbá minden olyan esetről a Megelőzési Osztályt, amelyben az ellenőrzés során a vizsgázóval, illetve a szakoktatóval kapcsolatban szabálytalanságot állapít meg;
h) területi illetékességébe tartozó járművezető-képzés engedélyezése, ellenőrzése, szakfelügyelete.

4.4.5. Közlekedési Alágazatok Főosztály
1. A Közlekedési Alágazatok Főosztály régiós szinten látja el a vasúttal kapcsolatos feladatait.
2. Elsőfokú hatóságként jár el a közutakkal és a közforgalom elől el nem zárt magánutakkal, azok műtárgyaival – köztük a 30 m szabadnyílást meg nem haladó hidak – kapcsolatos jogszabályokban meghatározott ügyekben.
3. Másodfokú hatóságként jár el a jegyzőnek közlekedési hatósági ügyekben hozott határozata ellen benyújtott fellebbezés esetén.
4. Szakhatóságként jár el más engedélyező hatóság hatáskörébe tartozó létesítményekkel, valamint a végzett tevékenységekkel összefüggő hatósági eljárásokban a közutak és a vasutak állagvédelme és forgalombiztonságának biztosítása érdekében.
5. Érdekelt államigazgatási szervként közúti és vasúti szempontból véleményezi az illetékességi területéhez tartozó települések helyi építési szabályzatait, szabályozási terveit, valamint terület- és településrendezési terveit.
6. A Közép-magyarországi, a Nyugat-dunántúli, a Dél-dunántúli, az Észak-alföldi és a Dél-alföldi Regionális Igazgatóságok esetében regionális illetékességgel jár el a jogszabályban hatáskörébe utalt hajózási ügyekben (pl. egyes hajózási létesítmények, jelzések és tevékenységek engedélyezése, kedvtelési célú belvízi kishajók vezetőinek vizsgáztatása, egyes úszó létesítmények időszakos és önkéntes üzemképességi vizsgálatai, veszélyes áruk belvízi szállításának ellenőrzése, szakhatósági közreműködés).
7. Az engedélyezési körébe tartozó vasúti létesítmények és berendezések üzem- és forgalombiztos állapotának, az átalakítások és az üzemeltetés feltételeinek ellenőrzése, engedély nélküli vagy engedélytől eltérő létesítése, átalakítása vagy szabályellenes üzemeltetés esetén bírság kiszabása, illetve az engedély visszavonása.
8. Illetékességi területén önállóan ellenőrzi a vasúti közlekedés biztonságát, a vasúti képzés, az üzemeltetés és fenntartás jogszabályban előírtak szerinti állapotát.
9. Illetékességi területén kívül a Hatóság Stratégiai és Módszertani Főigazgatóság Közúti és Vasúti Főosztály által meghatározottak szerint részt vesz a vasúthatósági ellenőrzésekben.
10. Ellátja a nem bányászati célú sikló, a függőpálya, a távolsági szalagpálya és a sífelvonó létesítése, átalakítása, használatba vétele és megszüntetése, üzem- és forgalombiztos állapotának, valamint az időszakos vizsgálatok, az átalakítások és az üzemeltetés feltételeinek és a szükséges javítások elvégzésének ellenőrzését és engedély nélküli vagy engedélytől eltérő létesítése, átalakítása vagy szabályellenes üzemeltetés esetén bírságol; illetve az engedélyt visszavonja.



I. számú melléklet – A Hatóság szervezeti egységeinek felügyeleti rendje


1. Az elnök közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek:

1.1. Megelőzési Osztály
1.2. Belső Ellenőrzési Főosztály
1.3. Minőségügyi Osztály
1.4. Kommunikációs és Nemzetközi Főosztály
1.4.1. Nemzetközi és EU Kapcsolatok Osztály
1.4.2. Kommunikációs és PR Osztály
1.5. Másodfokú Hatósági Főosztály
1.6. Gazdasági Főosztály
1.6.1. Pénzügyi Osztály
1.6.2. Számviteli Osztály
1.6.3. Beszerzési és Ellátási Osztály
1.6.4. Bérszámfejtési Osztály
1.6.5. Számlázási és Bevétel Nyilvántartási Osztály

2. Az operatív elnökhelyettes közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek:

2.1. Jogi Főosztály
2.2. Informatikai Főosztály
2.2.1. Üzemeltetési Osztály
2.2.2. Fejlesztési Osztály
2.3. Humánpolitikai Főosztály
2.4. Kontrolling Osztály

3. A stratégiai és módszertani főigazgató vezetőjének közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek:

3.1. Közút Jármű Főosztály
3.1.1. Műszaki Osztály
3.1.2. Forgalmi Osztály
3.1.3. Ellenőrzési Osztály
3.2. Képzési és Vizsgáztatási Főosztály
3.2.1. Szaktanfolyami Osztály
3.2.2. Vizsgafelügyeleti Osztály
3.2.3. PÁV Osztály
3.3. Közúti és Vasúti Főosztály
3.4. Hajózási és Légiközlekedési Főosztály
3.5. Vasúti Igazgatási Főosztály

4. A Hatóság területi szervei:

4.1. Kiemelt Ügyek Igazgatósága
4.1.1. Közúti Jármű Hatósági Főosztály
4.1.1.1. Műszaki Engedélyezési Osztály
4.1.1.2. Forgalmi Engedélyezési Osztály
4.1.1.3. Járművizsgálati Osztály
4.1.2. Közúti Hatósági Főosztály
4.1.2.1. Engedélyezési és Forgalomszabályozási Osztály
4.1.2.2. Hídügyi Osztály
4.1.3. Vasúti Hatósági Főosztály
4.1.3.1. Vasúti Pálya és Híd Osztály
4.1.3.2. Vasútgépészeti Osztály
4.1.3.3. Vasútbiztonsági és Ellenőrzési Osztály
4.1.4. Hajózási Hatósági Főosztály
4.1.4.1. Hajóüzem Biztonsági és Regiszteri Osztály
4.1.4.2. Hajózási, Tengerészeti és Kikötői Osztály
4.2. Légiközlekedési Igazgatóság
4.2.1. Polgári Repülési Osztály
4.2.2. Állami Repülési Osztály
4.2.3. Polgári Repülésműszaki és Dokumentációs Osztály
4.2.4. Állami Repülésműszaki Osztály
4.2.5. Légiforgalmi Osztály
4.2.6. Repülőtérfelügyeleti Osztály
4.2.7. Repülésvédelmi Osztály
4.2.8. Repülésbiztonsági Osztály
4.2.9. Felügyeleti és Engedélyezési Osztály
4.2.10. Repülőegészségügyi Osztály
4.3. Pályaalkalmasság Vizsgálati Igazgatóság
4.3.1. Előzetes Alkalmasság-vizsgálati Osztály
4.3.2. Rendkívüli Alkalmasság-vizsgálati Osztály
4.3.3. Időszakos Alkalmasság-vizsgálati Osztály
4.4. Regionális Igazgatóságok
4.4.1. Igazgatói titkárság
4.4.2. Működés Támogatási Osztály
4.4.3. Közúti Jármű Főosztály
4.4.3.1.    Járműfelügyeleti csoport
4.4.3.2.    Budai-körzeti Járművizsgáztatási Osztály (Kizárólag a Közép-magyarországi Regionális
Igazgatóság esetében)
4.4.3.3.    Pesti-körzeti Járművizsgáztatási Osztály (Kizárólag a Közép-magyarországi Regionális
Igazgatóság esetében)
4.4.3.4.    Járműüzemeltetési Osztály (Kizárólag a Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság
esetében)
4.4.4. Járművezető Vizsgáztatási és Utánképzési Főosztály
4.4.4.1.    Képzésfelügyeleti csoport
4.4.4.2.    Budai-körzeti Járművezető Vizsgáztatási Osztály (Kizárólag a Közép-magyarországi
Regionális Igazgatóság esetében)
4.4.4.3.    Pesti-körzeti Járművezető Vizsgáztatási Osztály (Kizárólag a Közép-magyarországi
Regionális Igazgatóság esetében)
4.4.4.4.    Utánképzési csoport (Kizárólag a Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság esetében)
4.4.5. Közlekedési Alágazatok Főosztály





II. számú melléklet – Szervezeti ábrák




III. számú melléklet – A Hatóság vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörei

Az alapvető jogok és kötelességek pártatlan és elfogulatlan érvényesítése, valamint a közélet tisztaságának biztosítása és a korrupció megelőzése céljából az alábbi munkaköröket betöltő munkatársak az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvényben (továbbiakban: Vnyt.), valamint a vonatkozó jogszabályokban meghatározott eljárási szabályok szerint, a Vnyt. melléklete szerinti adattartalommal kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni a saját és a vele egy háztartásban élő hozzátartozók jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni helyzetéről:

Vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett munkakörök

Vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett (az egyes vagyonnyilatkozat-tételi
kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény alapján)

IGEN

NEM

Megjegyzés

adminisztrátor

 

1

 

adóügyi referens

 

1

 

alkatrészforgalmi ellenőr

1

 

 

állami repülésbiztonsági szakreferens

1

 

 

Állami Repülési Osztály vezetője

1

 

 

Állami Repülésműszaki Osztály vezetője

1

 

 

anyagbeszerző

1

 

 

ATM-felügyelő

1

 

 

avionikai mérnök

1

 

 

belső ellenőr

1

 

 

Belső Ellenőrzési Főosztály vezetője

1

 

 

belső ellenőrzési szakmai referens

1

 

 

bér- és munkaügyi munkatárs

 

1

 

Bér és Munkaügyi Osztály vezetője

1

 

 

bér- és munkaügyi referens

 

1

 

beruházási referens

1

 

 

Beszerzési és Ellátási Osztály vezetője

1

 

 

biztonsági referens

1

 

 

Buda-körzeti járművezető vizsgáztatási osztály vezetője (csak a Közép-moi Reg. Ig-nál)

1

 

 

Buda-körzeti járművizsgáztatási osztály vezetője (csak a Közép-moi Reg. Ig.-nál)

1

 

 

csoportvezető informatikus

 

1

 

egészségügyi asszisztens

1

 

 

ellátási munkatárs

1

 

 

ellenőrzési módszertani referens

 

1

 

elméleti járművezetői vizsgabiztos

1

 

 

elnöki biztos

1

 

 

elnöki (szakmai) főtanácsadó

1

 

 

elnöki titkárság vezetője

1

 

 

Előzetes Alkalmasságvizsgálat Osztály vezetője

1

 

 

Engedélyezési és forgalomszabályozási osztály vezetője

1

 

 

engedélyezési és járművizsgálati munkacsoport koordinátor

1

 

 

építésügyi szakhatósági előadó

1

 

 

fedélzeti mérnök

1

 

 

Fejlesztési Osztály vezetője

1

 

 

Felügyeleti és Engedélyezési Osztály vezetője

1

 

 

Forgalmi Engedélyezési Osztály vezetője

1

 

 

Forgalmi Osztály vezetője

1

 

 

forgalomengedélyezési módszertani referens

 

1

 

forgalomengedélyezési referens

1

 

 

forgalomtechnikai referens

1

 

 

földi kiszolgálás felügyelő

1

 

 

gazdasági munkacsoport koordinátor

1

 

 

gazdálkodási munkatárs

 

1

Ha javaslattételre, döntésre, ellenőrzésre jogosult költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett (pl.: banki aláírásra jogosult) vagy közbeszerzési eljárás során, akkor vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett!

gazdálkodási referens

 

1

Ha javaslattételre, döntésre, ellenőrzésre jogosult költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett (pl.: banki aláírásra jogosult) vagy közbeszerzési eljárás során, akkor vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett!

gazdasági referens

 

1

Ha javaslattételre, döntésre, ellenőrzésre jogosult költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett (pl.: banki aláírásra jogosult) vagy közbeszerzési eljárás során, akkor vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett!

Gazdasági Főosztály vezetője

1

 

 

gépjármű-ügyintéző munkatárs

 

1

 

gépjármű-vizsgaellenőr

1

 

 

gépkocsivezető

 

1

 

gondnoksági alkalmazott

 

1

 

Hajóüzembiztonsági és Regiszter Osztály vezetője

1

 

 

Hajózási és Légiközlekedési Főosztály vezetője

1

 

 

hajózási és légiközlekedési főosztályvezető-helyettes

1

 

 

Hajózási Hatósági Főosztály vezetője

1

 

 

hajózási hatósági referens

1

 

 

hajózási módszertani referens

1

 

 

hajózási munkacsoport koordinátor

1

 

 

Hajózási, Tengerészeti és Kikötői Osztály vezetője

1

 

 

harcászati repülő hatósági főpilóta

1

 

 

hatósági ejtőernyős

1

 

 

hatósági légiforgalmi irányító

1

 

 

hatósági légijárművezető

1

 

 

hatósági ügyintéző

1

 

 

helikopter sárkány-hajtómű mérnök

1

 

 

Hídügyi Osztály vezetője

1

 

 

hídügyi referens

1

 

 

Humánpolitikai Főosztály vezetője

1

 

 

humánpolitikai munkatárs

 

1

 

humánpolitikai referens

 

1

 

Időszakos Alkalmasságvizsgálati Osztály vezetője

1

 

 

igazgatási ügyintéző

1

 

 

iktató

 

1

Elnöki titkársági iktató vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett!

Informatikai Főosztály vezetője

1

 

 

informatikai szakmai referens

1

 

 

informatikus

 

1

Ha javaslattételre, döntésre, ellenőrzésre jogosult közbeszerzési eljárás során, akkor vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett!

irattáros

 

1

 

járművizsga-szervezési munkatárs

1

 

 

járművizsgáztatási munkacsoport koordinátor

1

 

 

járműfelügyeleti csoport vezetője

1

 

 

járműfelügyeleti és járművizsga-ellenőr

1

 

 

járműforgalmi hatósági referens

1

 

 

járműműszaki hatósági referens

1

 

 

Járműüzemeltetési Osztály vezetője (csak a Közép-moi Reg. Ig.-nál)

1

 

 

járművezető vizsgaügyviteli és vizsgaszervezési munkacsoport koordinátor

1

 

 

Járművezető-vizsgáztatási és -Utánképzési Főosztály vezetője

1

 

 

Járművezető-vizsgáztatási és -Utánképzési Főosztály vezetőhelyettes

1

 

 

járművezető-vizsgáztatási koordinátor

1

 

 

járművezetői vizsgabiztos

1

 

 

járművezetői vizsgabiztosok vezetője

1

 

 

Járművizsgálati Osztály vezetője

1

 

 

javítóipari ellenőr

1

 

 

jelzálogjogi és szakképzési referens

1

 

 

jogász

1

 

 

Jogi Főosztály vezetője

1

 

 

jogi főosztályvezető-helyettes

1

 

 

katonai helikopter hatósági főpilóta

1

 

 

Képzésfelügyeleti csoport vezetője

1

 

 

képzésfelügyelő

1

 

 

Képzési és Vizsgáztatási Főosztály vezetője

1

 

 

képzésmódszertani referens

 

1

 

kiemelt ügyek biztonsági és ellenőrzési referens

1

 

 

kiemelt ügyek engedélyezési, jóváhagyási és ellenőrzési referens

1

 

 

kiemelt ügyek EU-referens

 

 

 

kiemelt ügyek gépjármű-közlekedési engedélyezési és veszélyes áru referens

1

 

 

kiemelt ügyek gépjármű-közlekedési engedélyezési munkatárs

1

 

 

kiemelt ügyek gépjármű-közlekedési engedélyezési referens

1

 

 

kiemelt ügyek hajóüzem-biztonsági és regiszter munkatárs

1

 

 

kiemelt ügyek hajóüzem-biztonsági és regiszter referens

1

 

 

kiemelt ügyek hajózási munkatárs

1

 

 

kiemelt ügyek hajózási referens

1

 

 

kiemelt ügyek igazgatóságának vezetője

1

 

 

kiemelt ügyek jármű forgalomba helyezési referens

1

 

 

kiemelt ügyek járművizsgabiztos munkatárs

1

 

 

kiemelt ügyek képzési referens

1

 

 

kiemelt ügyek közúti híd referens

1

 

 

kiemelt ügyek nemzetközi autóbuszjárat- engedélyezési referens

1

 

 

kiemelt ügyek útügyi hatósági referens

1

 

 

kiemelt ügyek vasútgépészeti referens

1

 

 

kiemelt ügyek vasúti biztosító berendezési referens

1

 

 

kiemelt ügyek vasúti erősáramú berendezés referens

1

 

 

kiemelt ügyek vasúti hídügyi referens

1

 

 

kiemelt ügyek vasúti járműügyi referens

1

 

 

kiemelt ügyek vasútipálya-referens

1

 

 

Kommunikációs és Nemzetközi Főosztály vezetője

1

 

 

Kommunikációs és PR-osztály vezetője

1

 

 

kommunikációs és PR-referens

 

1

 

Kontrolling Osztály vezetője

1

 

 

kontrolling referens

 

1

 

közbeszerzési referens

1

 

 

közgazdasági elemző

 

1

 

Közlekedési Alágazatok Főosztály főosztályvezető-helyettese

1

 

 

Közlekedési Alágazatok Főosztály vezetője

1

 

 

központi kezelő iroda vezetője

 

1

 

közúti ellenőr

1

 

 

közúti ellenőri jelentéseket feldolgozó munkatárs

1

 

 

Közúti és Vasúti Főosztály vezetője

1

 

 

közúti és vasúti főosztályvezető-helyettes

1

 

 

Közúti Hatósági Főosztály vezetője

1

 

 

Közúti Jármű Főosztály főosztályvezető-helyettese

1

 

 

Közúti Jármű Főosztály vezetője

1

 

 

Közúti Jármű Hatósági Főosztály vezetője

1

 

 

közúti közlekedési szolgáltatás engedélyezési munkatárs

1

 

 

közúti közlekedési szolgáltatás engedélyezési referens

1

 

 

közúti közlekedési szolgáltatási munkatárs

1

 

 

Közúti járműhatósági munkatárs

1

 

 

közúti járműhatósági referens

1

 

 

légiforgalmi irányító

1

 

 

Légiforgalmi Osztály vezetője

1

 

 

légiforgalmi tájékoztató és légtér-gazdálkodási felügyelő

1

 

 

légijármű-irányítástechnikai felügyelő

1

 

 

légijárműlajstrom-nyilvántartási referens

1

 

 

légijármű-üzemeltetési felügyelő

1

 

 

légiközlekedési igazgató

1

 

 

légiközlekedési piac- és cég elemzési referens

1

 

 

légiközlekedési zaj- és környezetvédelmi felügyelő

 

 

 

légitársasági referens

1

 

 

légügyi hatósági referens

1

 

 

légügyi módszertani referens

 

1

 

Másodfokú Hatósági Főosztály vezetője

1

 

 

Másodfokú Hatósági Főosztály vezetőjének helyettese

1

 

 

Megelőzési Osztály vezetője

1

 

 

meteorológus

1

 

 

minőségirányítási referens

 

1

 

minőségügyi megbízott

 

1

 

Minőségügyi Osztály vezetője

1

 

 

módszertani hatósági referens

 

1

 

munkavédelmi referens

 

1

 

Működés Támogatási Osztály vezetője

1

 

 

műszaki engedélyezési módszertani referens

 

1

 

Műszaki Engedélyezési Osztály vezetője

1

 

 

műszaki engedélyezési referens

1

 

 

műszaki igazgatási munkatárs

1

 

 

Műszaki osztály vezetője

1

 

 

műszaki segédvizsgabiztos

 

1

 

műszaki tanúsítványadó

 

1

 

műszaki ügyintéző

1

 

 

műszaki vizsga előkészítő munkatárs

1

 

 

műszaki vizsgabiztos

1

 

 

navigációs felügyelő

1

 

 

nemzetközi árufuvarozási munkatárs

 

1

 

Nemzetközi és EU-kapcsolatok Osztály vezetője

1

 

 

nemzetközi kapcsolatok referens

 

1

 

nemzetközi légiközlekedési referens

1

 

 

nyomdai munkatárs

 

1

 

operatív elnökhelyettes

1

 

 

pályaalkalmassági igazgatóság vezetője

1

 

 

panaszügyi referens

 

1

 

PÁV másodfokú alkamasságvizsgálat asszisztens

 

1

 

PÁV másodfokú alkamasságvizsgálat vezető asszisztens

 

1

 

PÁV osztály vezetője

1

 

 

PÁV ügyfélkapcsolati munkatárs

 

1

 

PÁV ügyfélkapcsolati referens

 

1

 

PÁV-szakági hatósági referens

1

 

 

pénzkezelő

1

 

 

pénztáros

1

 

 

pénzügyi munkatárs

 

1

Ha javaslattételre, döntésre, ellenőrzésre jogosult költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett (pl.: banki aláírásra jogosult) vagy közbeszerzési eljárás során, akkor vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett!

Pénzügyi osztály vezetője

1

 

 

pénzügyi referens

 

1

Ha javaslattételre, döntésre, ellenőrzésre jogosult költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett (pl.: banki aláírásra jogosult) vagy közbeszerzési eljárás során, akkor vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett!

Pest-körzeti Járművezető-vizsgáztatási Osztály vezetője (csak a Közép-moi Reg. Ig.-nál)

1

 

 

Pest-körzeti Jármű-vizsgáztatási Osztály vezetője (csak a Közép-moi Reg. Ig.-nál)

1

 

 

Polgári Repülési Osztály vezetője

1

 

 

Polgári Repülésműszaki és Dokumentációs Osztály vezetője

1

 

 

postázó

 

1

 

projektadminisztrátor

1

 

 

projektasszisztens

1

 

 

projektvezető

1

 

 

pszichológus

1

 

 

raktáros

 

1

 

regionális hajózási munkatárs

1

 

 

regionális hajózási referens

1

 

 

regionális igazgatóság vezetője

1

 

 

Rendkívüli Alkalmasságvizsgálati Osztály vezetője

1

 

 

repülésbiztonsági felügyelő

1

 

 

repülésbiztonsági hatósági főorvos

1

 

 

Repülésbiztonsági Osztály vezetője

1

 

 

repülésengedélyezési referens

1

 

 

repülésműszaki dokumentációs munkatárs

1

 

 

repülésműszaki felügyelő

1

 

 

repülésvédelmi felügyelő

1

 

 

Repülésvédelmi Osztály vezetője

1

 

 

Repülő-egészségügyi Osztály vezetője

1

 

 

repülőgép sárkány-hajtóműmérnök

1

 

 

Repülőtérfelügyeleti Osztály vezetője

1

 

 

repülőtérfelügyelő

1

 

 

Stratégiai és Módszertani Főigazgatóság vezetője

1

 

 

szabályozási koordinátor

1

 

 

szakfőorvos

1

 

 

szakszolgálati ügyintéző

1

 

 

szakszolgálati referens

1

 

 

Szaktanfolyami osztály vezetője

1

 

 

szállítórepülő hatósági főpilóta

1

 

 

Számlázási és Bevétel-nyilvántartási Osztály
vezetője

1

 

 

számviteli munkatárs

 

1

Ha javaslattételre, döntésre, ellenőrzésre jogosult költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett (pl.: banki aláírásra jogosult) vagy közbeszerzési eljárás során, akkor vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett!

Számviteli Osztály vezetője

1

 

 

számviteli referens

 

1

Ha javaslattételre, döntésre, ellenőrzésre jogosult költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett (pl.: banki aláírásra jogosult) vagy közbeszerzési eljárás során, akkor vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett!

telephelyi ellenőr

1

 

 

tengelyterhelés-ellenőrzési munkatárs

1

 

 

tengelyterhelési ellenőr

1

 

 

titkársági asszisztens

 

1

 

titkársági szakmai referens

1

 

 

titkárságvezető

1

 

 

titokvédelmi felügyelő

1

 

 

tördelőszerkesztő

 

1

 

TÜK-kezelő

1

 

 

Utánképzési csoport vezetője (csak a Közép-moi Reg. Ig.-nál)

1

 

 

utánképzési feltáró vizsgabiztos

1

 

 

úthatósági munkacsoport koordinátor

1

 

 

útügyi hatósági referens

1

 

 

útügyi munkatárs

1

 

 

útügyi referens

1

 

 

vasútügyi referens

1

 

 

ügyfélkapcsolati munkatárs

 

1

 

ügyviteli előadó

 

1

 

üzemeltetési munkatárs

1

 

 

Üzemeltetési Osztály vezetője

1

 

 

Vasútbiztonsági és Ellenőrzési Osztály vezetője

1

 

 

Vasútgépészeti Osztály vezetője

1

 

 

vasútgépészeti referens

1

 

 

vasúthatósági munkacsoport koordinátor

1

 

 

vasúti biztosító berendezési referens

1

 

 

vasúti erősáramú berendezés referens

1

 

 

Vasúti Hatósági Főosztály vezetője

1

 

 

vasúti hatósági referens

1

 

 

vasúti hídügyi referens

1

 

 

vasúti járműügyi referens

1

 

 

Vasúti Pálya és Híd Osztály vezetője

1

 

 

vasúti pályaügyi referens

1

 

 

vasútügyi módszertani referens

 

1

 

vezető pszichológus

1

 

 

vezető vizsgálati asszisztens

 

1

 

vizsgafelügyelet módszertani referens

 

1

 

vizsgafelügyeleti hatósági referens

 

1

 

Vizsgafelügyeleti Osztály vezetője

1

 

 

vizsgálati asszisztens

 

1

 

vizsgálati berendezés technikai munkatárs

1

 

 

vizsgáztatási és utánképzési vizsgaszervezési munkatárs

1

 

 

Vasúti Igazgatási Főosztály vezetője

1

 

 

Vasúti Igazgatási Főosztály főosztályvezető-helyettese

1

 

 

közgazdasági elemző referens

1

 

 

személyszállítási referens

1

 

 

pályavasúti jogi referens

1

 

 

nemzetközi kapcsolatok referens

1

 

 

piacfelügyeleti referens

1

 

 

vasúti monitoring referens

1

 

 

térségi vasúti referens

1

 

 

igazgatási referens

1

 

 

piacelemzési referens

1

 

 

statisztikai referens

1

 

 

vasúti engedélyezési referens

1

 

 






IV. számú melléklet – Szakmai tanácsadói és főtanácsadói címek adományozásának korlátai

A Ktv. 30/A. §-ában meghatározott feltételeknek megfelelő köztisztviselők tekintetében a hatóságnál a hatóság elnöke adományozhat szakmai tanácsadói, illetve szakmai főtanácsadói címet.
Az adományozható kétféle cím együttesen nem haladhatja meg a hatóság felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselői létszámának 20%-át, amely a jelen szabályzat hatálybalépésének napján 194 fő.



V. számú melléklet – A Hatóság név- és feladatváltozással érintett szervezeti egységeinek jogutódlása

JOGELŐD SZERVEZETI EGYSÉG/VEZETŐ

JOGUTÓD SZERVEZETI EGYSÉG/VEZETŐ

elsőfokú hatósági főigazgató

operatív elnökhelyettes

stratégiai és módszertani igazgató

stratégiai és módszertani főigazgató

Stratégiai és Módszertani Igazgatóság, Közúti Jármű Főosztály, Műszaki Osztály

Stratégiai és Módszertani Főigazgatóság, Közúti Jármű Főosztály, Műszaki Osztály

Stratégiai és Módszertani Igazgatóság, Közúti Jármű Főosztály, Forgalmi Osztály

Stratégiai és Módszertani Főigazgatóság, Közúti Jármű Főosztály, Forgalmi Osztály

Stratégiai és Módszertani Igazgatóság, Közúti Jármű Főosztály, Ellenőrzési Osztály

Stratégiai és Módszertani Főigazgatóság, Közúti Jármű Főosztály, Ellenőrzési Osztály

Stratégiai és Módszertani Igazgatóság, Képzési és Vizsgáztatási Főosztály, Szaktanfolyami Osztály

Stratégiai és Módszertani Főigazgatóság, Képzési és Vizsgáztatási Főosztály, Szaktanfolyami Osztály

Stratégiai és Módszertani Igazgatóság, Képzési és Vizsgáztatási Főosztály, Vizsgafelügyeleti Osztály

Stratégiai és Módszertani Főigazgatóság, Képzési és Vizsgáztatási Főosztály, Vizsgafelügyeleti Osztály

Stratégiai és Módszertani Igazgatóság, Képzési és Vizsgáztatási Főosztály, PÁV Osztály

Stratégiai és Módszertani Főigazgatóság, Képzési és Vizsgáztatási Főosztály, PÁV Osztály

Stratégiai és Módszertani Igazgatóság, Közúti és Vasúti Főosztály

Stratégiai és Módszertani Főigazgatóság, Közúti és Vasúti Főosztály

Stratégiai és Módszertani Igazgatóság, Hajózási és Légiközlekedési Főosztály

Stratégiai és Módszertani Főigazgatóság, Hajózási és Légiközlekedési Főosztály

Stratégiai és Módszertani Igazgatóság, Vasúti Igazgatási Főosztály

Stratégiai és Módszertani Főigazgatóság, Vasúti Igazgatási Főosztály

Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság, Ellenőrzési Osztály, Jármű-felügyeleti Csoport

Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság, Közúti Jármű Főosztály, Jármű-felügyeleti Csoport

Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság, Ellenőrzési Osztály, Képzésfelügyeleti Csoport

Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság, Járművezető-vizsgáztatási Utánképzési Főosztály, Képzésfelügyeleti Csoport

Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóság, Ellenőrzési Osztály, Jármű-felügyeleti Csoport

Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóság, Közúti Jármű Főosztály, Jármű-felügyeleti Csoport

Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóság, Ellenőrzési Osztály, Képzésfelügyeleti Csoport

Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóság, Járművezető- vizsgáztatási Utánképzési Főosztály, Képzésfelügyeleti Csoport

Közép-dunántúli Regionális Igazgatóság, Ellenőrzési Osztály, Jármű-felügyeleti Csoport

Közép-dunántúli Regionális Igazgatóság, Közúti Jármű Főosztály, Jármű-felügyeleti Csoport

Közép-dunántúli Regionális Igazgatóság, Ellenőrzési Osztály, Képzésfelügyeleti Csoport

Közép-dunántúli Regionális Igazgatóság, Járművezető- vizsgáztatási Utánképzési Főosztály, Képzésfelügyeleti Csoport

Dél-dunántúli Regionális Igazgatóság, Ellenőrzési Osztály, Jármű-felügyeleti Csoport

Dél-dunántúli Regionális Igazgatóság, Közúti Jármű Főosztály, Jármű-felügyeleti Csoport

Dél-dunántúli Regionális Igazgatóság, Ellenőrzési Osztály, Képzésfelügyeleti Csoport

Dél-dunántúli Regionális Igazgatóság, Járművezető- vizsgáztatási Utánképzési Főosztály, Képzésfelügyeleti Csoport

Dél-alföldi Regionális Igazgatóság, Ellenőrzési Osztály, Jármű-felügyeleti Csoport

Dél-alföldi Regionális Igazgatóság, Közúti Jármű Főosztály, Jármű-felügyeleti Csoport

Dél-alföldi Regionális Igazgatóság, Ellenőrzési Osztály, Képzésfelügyeleti Csoport

Dél-alföldi Regionális Igazgatóság, Járművezető Vizsgáztatási Utánképzési Főosztály, Képzésfelügyeleti Csoport

Észak-alföldi Regionális Igazgatóság, Ellenőrzési Osztály, Jármű-felügyeleti Csoport

Észak-alföldi Regionális Igazgatóság, Közúti Jármű Főosztály, Jármű-felügyeleti Csoport

Észak-alföldi Regionális Igazgatóság, Ellenőrzési Osztály, Képzésfelügyeleti Csoport

Észak-alföldi Regionális Igazgatóság, Járművezető- vizsgáztatási Utánképzési Főosztály, Képzésfelügyeleti Csoport

Észak-magyarországi Regionális Igazgatóság, Ellenőrzési Osztály, Jármű-felügyeleti Csoport

Észak-magyarországi Regionális Igazgatóság, Közúti Jármű Főosztály, Jármű-felügyeleti Csoport

Észak-magyarországi Regionális Igazgatóság, Ellenőrzési Osztály, Képzésfelügyeleti Csoport

Észak-magyarországi Regionális Igazgatóság, Járművezető-vizsgáztatási Utánképzési Főosztály, Képzésfelügyeleti Csoport






VI. számú melléklet – A Hatóság engedélyezett létszáma

A Nemzeti Közlekedési Hatóság 2008. évi engedélyezett létszáma 1861 fő
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 48/A. § (3) bekezdés szerinti, a képzettségi pótlékra jogosító munkaköröket és képzettségeket a Hatóság ügyrendje tartalmazza.



VII. számú melléklet – Nemzeti Közlekedési Hatóság szabálytalanság-kezelési eljárási rendje

1. Bevezetés
Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 145/A. § (5) bekezdésének megfelelően a Nemzeti Közlekedési Hatóság az alábbi szabályzatban határozza meg a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét.

2. A szabálytalanság fogalma
A szabálytalanság valamely hatályos szabálytól (törvény, rendelet, utasítás, szabályzat stb.) való eltérést jelent,
– az államháztartás működési rendjében,
– a költségvetési gazdálkodás bármely gazdasági eseményében,
– az állami feladatellátás bármely tevékenységében,
– az egyes műveletekben stb. előfordulhat.
A szabálytalanság fogalmába a korrigálható mulasztások vagy hiányosságok, illetve fegyelmi, büntető-, szabálysértési, illetve kártérítési eljárás megindítására okot adó cselekmények is beletartoznak.
Alapesete lehet:
– a szándékosan okozott szabálytalanság (félrevezetés, csalás, sikkasztás, megvesztegetés, szándékosan okozott szabálytalan kifizetés stb.);
– a nem szándékosan okozott szabálytalanság (figyelmetlenségből, hanyag magatartásból, helytelenül vezetett nyilvántartásból stb. származó szabálytalanság.

3. A szabálytalanságok megelőzése
Az Áht. 97. §-ában meghatározott kötelezettség, a Nemzeti Közlekedési Hatóság elnökének feladata, a szervezeti struktúrában meghatározott egységek vezetői hatáskörének, felelősségének és beszámoltathatóságának szabályozottságán keresztül valósul meg.
A Hatóság munkavállalóinak konkrét feladatát, hatáskörét, felelősségét, beszámoltathatóságát a Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint a munkaköri leírások szabályozzák, a közszolgálati jogviszonyból, illetve munkaviszonyból származó kötelezettségeiket a jogszabályoknak megfelelően kell teljesíteniük.
A szabálytalanságok megelőzésével kapcsolatban a Hatóság elnökének felelőssége, hogy
– a jogszabályoknak megfelelő szabályzatok alapján működjön a Hatóság,
– a szabályozottságot, illetve a szabályok betartását folyamatosan figyelemmel kísérje,
– szabálytalanságok megakadályozása,
– szabálytalanság esetén hatékony intézkedés szülessen, a szabálytalanság korrigálásra kerüljön annak a mértékének megfelelően, amilyen mértéket képviselt a szabálytalanság.
A szabálytalanságok kezelése a Hatóság elnökének a feladata, amely feladatot a Hatóságnál kialakított munkaköri, hatásköri, felelősségi és elszámoltathatósági rendnek megfelelően az egyes szervezeti egységek vezetőire átruházhatja.

4. A szabálytalanság észlelése
A szabálytalanságok észlelése történhet
– a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerében,
– belső ellenőrzés során,
– egyéb (köztisztviselő, vezető, külső szakértő által észlelt) módon,
– külső ellenőrzési szerv során.

4.1. Ha Hatóság köztisztviselője vagy vezetője észleli a szabálytalanságot
Amennyiben a szabálytalanságot a szervezeti egység valamely munkatársa észleli, a munkatársnak a vezető felettesét, annak érintettsége esetén az elnököt kell értesítenie.
A Hatóság vezetője, illetve a szervezeti egységek vezetőinek észlelése alapján a feladat-, hatáskör és a felelősségi rendnek megfelelően kell intézkedést hozni a szabálytalanság kijavítására, megszüntetésére.

4.2. Ha a Hatóság ellenőrzést végző köztisztviselője észleli a szabálytalanságot
Amennyiben a Hatóság ellenőrzést végző köztisztviselője szabálytalanságot tapasztal, a 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelően jár el. Az érintett szervezeti egységnek intézkedési tervet kell kidolgoznia az ellenőrzés megállapításai alapján, az intézkedési tervet végre kell hajtania.

4.3. Ha külső ellenőrzési szerv észleli a szabálytalanságot
A külső ellenőrzési szerv szabálytalanságra vonatkozó megállapításait az ellenőri jelentés tartalmazza. A büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja esetén az ellenőrző szervezet működését szabályozó törvény, rendelet, szabályzat alapján jár el (pl.: ÁSZ, az EU ellenőrzést gyakorló szervei stb.). A szabálytalanságra vonatkozó megállapítások alapján a Hatóságnak intézkedési tervet kell kidolgozni, és azt végre kell hajtania.

5. A szabálytalanságok észlelését követő szükséges intézkedések, eljárások
Valamennyi vezető felelős az SZMSZ-ben előírt hatásköri feladatainak megfelelően a szükséges intézkedés megtételéért és végrehajtásáért.
Az érintett szervezeti egységek vezetőinek feladata a szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések nyomon követése során:
– az elrendelt vizsgálatok, a hozott döntések, a megindított eljárások figyelemmel kísérése,
– a javaslatok, intézkedési tervek megvalósulásának ellenőrzése,
– a feltárt szabálytalanságok alapján lehetséges további szabálytalansági lehetőségek beazonosítása.
Amennyiben a Hatóságnál szabálytalanság történik, az elnök köteles a szükséges intézkedéseket végrehajtani. Bizonyos esetekben (pl. büntető- vagy szabálysértési ügyekben) a szükséges intézkedések meghozatala az arra illetékes szervek értesítését is jelenti annak érdekében, hogy megalapozottság esetén az illetékes szerv a megfelelő eljárásokat megindítsa.
Más esetekben (pl. fegyelmi ügyekben) az elnök vizsgálatot rendelhet el a tényállás tisztázására. A vizsgálatban való részvételre munkatársakat, indokolt esetben külső szakértőt is felkérhet a munkajogi szabályok tiszteletben tartásával. A vizsgálat eredménye lehet további vizsgálat elrendelése is. Erre többnyire akkor kerülhet sor, ha a szabálytalanság megállapítását követően a felelősség eldöntéséhez és/vagy hasonló esetek megelőzése érdekében szükséges intézkedések meghatározásához nem elég a rendelkezésre álló információ. Fegyelmi eljárás, illetve felelősség tekintetében a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény rendelkezései az irányadók. Egyéb eljárásokra irányadó jogszabályok főbb rendelkezéseit az 1. sz. kiegészítés tartalmazza.
Az elnök feladata a szabálytalansággal kapcsolatos eljárás (intézkedés) nyomon követése során:
– nyomon követi az elrendelt vizsgálatokat, a meghozott döntések, illetve a megindított eljárások helyzetét;
– figyelemmel kíséri az általa és a vizsgálatok során készített javaslatok végrehajtását;
– a feltárt szabálytalanság típusa alapján a tovább szabálytalanságlehetőségeket beazonosítja, információt szolgáltat a belső ellenőrzés számára, elősegítve annak folyamatban lévő ellenőrzéseit, az ellenőrzési környezetre és a vezetési folyamatokat érintő eseményekre való nagyobb rálátást.
Ezt a feladatot az elnök gyakorolja a kialakított munkaköri, hatásköri, felelősségi és elszámoltathatósági rendnek megfelelően az egyes szervezeti egységek vezetőire is átruházhatja.

6. Szabálytalanságok és intézkedések nyilvántartása
Minden szervezeti egység vezetőjének feladata a szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések (eljárások) saját szakterületén történő kezelése során:
– a szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett iratanyagok nyilvántartásának naprakész és pontos vezetéséről gondoskodik;
– egy elkülönített, a szabálytalanságokkal kapcsolatos nyilvántartásban iktatni kell a kapcsolódó írásos dokumentumokat;
– nyilvántartja a megtett intézkedéseket, az azokhoz kapcsolódó határidőket;
– a pályázati úton felhasználásra kerülő források, költségvetési előirányzatok tekintetében figyelembe veszi az Európai Unió Strukturális Alapjai és a Kohéziós Alap támogatásainak fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási, számviteli és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló 233/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet VII. Szabálytalanságok kezelése című fejezetében meghatározottakat.
A saját hatáskörben elvégzett intézkedésekről és azok eredményeiről évente egy alkalommal, a tárgyévet követő év január végéig tájékoztatni kell a Hatóság elnökét.
Emellett a Hatóság elnöke dönthet úgy, hogy:
– szakértői csoport (külső vagy belső) értékelje a Hatóság működése során előforduló szabálytalanságokat, és a szakértői csoport egyúttal javaslatot tesz a szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedésekre; ebben az esetben a csoport működését szabályoznia kell,
– szabálytalansági felelőst jelöl ki a szabálytalanságok észlelésére és a kapcsolódó intézkedések koordinálására; ebben az esetben a szabálytalansági felelős munkaköri leírása tartalmazza a feladatot, a jelentési kötelezettségeket,
– az általános, a Hatóság egészére érvényes elveket, kötelezettségeket tartalmazó eljárásrend mellett, az egyes szervezeti egységek vezetői kötelesek a saját szervezeti egységeik tevékenységének szabályozása során a szabályzattól való eltérés eseteit, az eltérés, a szabálytalanság következményeit, a korrekciók, intézkedések eseteit, a nyilvántartás és jelentés folyamatait is szabályozni.

7. Jelentési kötelezettségek
A Hatóság ellenőrzést végző köztisztviselőjének ellenőrzési jelentései alapján az ellenőrzöttnek intézkedési tervet kell készítenie [a 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet 29. §-a alapján].
Az elnöknek az éves ellenőrzési jelentésben kell számot adnia a Hatóság ellenőrzést végző köztisztviselője által tett megállapítások és javaslatok hasznosításáról, az intézkedési tervek megvalósításáról, az ellenőrzési megállapítások és ajánlások hasznosulásának tapasztalatairól, az ellenőrzési tevékenység fejlesztésére vonatkozó javaslatokról [a 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet 31. § (3) bek. b), ba), bb) pontok alapján].


1. számú kiegészítés a VII. melléklethez

A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 10. § (1) bekezdése szerint bűncselekmény az a szándékosan vagy – ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti – gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli.

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban Be.) 6. § (1) bekezdése kimondja, hogy a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó igazgatóságnak kötelessége a törvényben foglalt feltételek megléte esetén büntetőeljárást megindítani. A Be. 171. § (2) bekezdése előírja, hogy a hivatalos személy köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt feljelenteni. A feljelentést rendszerint az ügyészségnél vagy a nyomozati igazgatóságnál kell megtenni.

A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 1. § (1) szerint szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget. A törvény második része foglalkozik részletesen a szabálysértési eljárással, a 82. § (1) bekezdése kimondja, hogy szabálysértési eljárás feljelentés, illetőleg a szabálysértési igazgatóság részéről eljáró személy észlelése vagy tudomása alapján indulhat el.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 339. § (1) bekezdése kimondja, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítési eljárás megindítására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései az irányadók.

Kártérítési felelősség tekintetében irányadók továbbá a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény megfelelő rendelkezései.



VIII. számú melléklet – a Nemzeti Közlekedési Hatóság ellenőrzési nyomvonala

A tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal

Munkafolyamat,
tevékenység

Előzetes vezetői ellenőrzés

Folyamatba épített ellenőrzés

Utólagos vezetői ellenőrzés

Módja, eszköze

Feladat ellátója

Határidő

Módja, eszköze

Feladat ellátója

Határidő

Módja, eszköze

Feladat ellátója

Határidő

A Hatóság központi szervére vonatkozóan:1. Költségvetési tervezés

– a tervezet elkészítésére való elméleti, szakmai felkészülés

Szakmai konzultáció, vezetői értekezlet

Gazdasági Főosztály
vezetője

Tervezési munkák előtt

Központi irányelvek, útmutatók áttekintése
PM-felügyelet

Gazdasági főosztályvezető által kijelölt személyek, szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Folyamatos

A tervezés elméleti szakmai dokumentumai meglétének ellenőrzése

Gazdasági főosztályvezető,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Tervezés során, ütemterv szerint.

– a tervezés munkafolyamatokra való lebontása, munkamegosztás, ütemterv készítése

Írásos feljegyzés az egyes tervezési munkafolyamatok ellátásának várható időszakairól, és a munkamegosztás rendjéről

Gazdasági Főosztály vezetője

Tervezési munkák előtt

Egyezetés, szóbeli beszámoltatás, valamint az elkészült írott anyagokba történő betekintés.
Szabályszerűség vizsgálata.

Gazdasági főosztályvezető által kijelölt személyek,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint.

Folyamatos

Szóbeli beszámoltatás a tervezési feladatok ellátásának menetéről.
Szabályszerűség vizsgálata.

Gazdasági főosztályvezető,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Tervezési feladatok végén, ütemterv szerint.

– a személyi juttatások és a létszám-előirányzat tervezése a megadott sarokszámok alapján

A tervezést végző személy személyi juttatások tervezésére vonatkozó, külső jogforrásokról, minisztériumi útmutatók ismeretéről, belső szabályzatokról való tájékozódás, illetve a szükséges tájékoztatás megadása

Gazdasági Főosztály vezetője

Személyi juttatások tervezése előtt

A tervezési folyamatok szakmai nyomon követése az elvégzett munka áttekintésével, szükség esetén konzultáció.
Szabályszerűség vizsgálata.

Gazdasági főosztályvezető által kijelölt személyek,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

A tervezés alatt legalább 2 alkalommal

A területre vonatkozóan elkészült tervezet és az azt megalapozó számítások áttekintése, illetve beszámoltatás az elvégzett feladatról
Szabályszerűség vizsgálata.

Gazdasági főosztályvezető,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

A személyi juttatások tervezési feladatellátását követően, ütemterv szerint.

– a munkaadókat terhelő járulékok tervezése a megadott sarokszámok figyelembevételével

A tervezést végző személy munkaadókat terhelő járulékok tervezésére vonatkozó, külső jogforrásokról, minisztériumi útmutatók ismeretéről, belső szabályzatokról való tájékozódás, illetve a szükséges tájékoztatás megadása

Gazdasági Főosztály vezetője

A munkaadókat terhelő járulékok tervezése előtt

A tervezési folyamatok szakmai nyomon követése az elvégzett munka áttekintésével, szükség esetén konzultáció a személyi juttatások tervezését végző bevonásával.
Szabályszerűség vizsgálata.

Gazdasági főosztályvezető által kijelölt személyek,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

A tervezés alatt legalább 2 alkalommal

A területre vonatkozóan elkészült tervezet és az azt megalapozó számítások áttekintése, illetve beszámoltatás az elvégzett feladatról.
Szabályszerűség vizsgálata.

Gazdasági főosztályvezető,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

A munkaadókat terhelő járulékok tervezési feladatellátását követően, ütemterv szerint.

– dologi jellegű kiadások tervezése
a megadott sarokszámok alapján

A tervezést végző személy egyes dologi kiadásokra vonatkozó külső jogforrásokról (pl. áfa), minisztériumi útmutatók ismeretéről, belső szabályzatokról (pl. étkezésiköltség-térítés), illetve a tervezésnél figyelembe veendő egyéb tényezőkkel (pl. feladatváltozás) kapcsolatos ismereteiről való tájékozódás, illetve a szükséges tájékoztatás megadása

Gazdasági Főosztály vezetője

Dologi jellegű kiadások tervezése előtt

A tervezési folyamatok szakmai nyomon követése az elvégzett munka áttekintésével, szükség esetén konzultáció.
Szabályszerűség vizsgálata.

Gazdasági főosztályvezető által kijelölt személyek,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

A tervezés alatt legalább 2 alkalommal

A területre vonatkozóan elkészült tervezet és az azt megalapozó számítások áttekintése, illetve beszámoltatás az elvégzett feladatról.
Szabályszerűség vizsgálata.

Gazdasági főosztályvezető,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

A dologi kiadások tervezési feladatellátását követően, ütemterv szerint.

– beruházások, felújítások és egyéb felhalmozási célú kiadások, támogatások tervezése a megadott sarokszámok alapján
– Felújítási terv->felügyeleti szerv által jóváhagyott->vagyongazdálkodási terv->KVI

Tájékozódás, a tervezést végző személy érintett területre vonatkozó aktuális ismereteiről, az intézmény ilyen irányú elképzeléseiről, valamint a szerv tervezésnél figyelembe veendő kötelezettségvállalásainak megbeszélése

Gazdasági Főosztály vezetője

A tervezés előtt

A tervezési folyamatok szakmai nyomon követése az elvégzett munka áttekintésével, szükség esetén konzultáció, javaslatterv variánsok kidolgozására.
Szabályszerűség vizsgálata.

Gazdasági főosztályvezető által kijelölt személyek,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

A tervezés alatt legalább 2 alkalommal

Az intézményre vonatkozóan elkészült tervezet és az azt megalapozó számítások áttekintése, illetve beszámoltatás az elvégzett feladatról, a tervvariánsok megalapozottságának ellenőrzése konzultációval.
Szabályszerűség vizsgálata.

Gazdasági főosztályvezető,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Az intézmény
tervezési feladatellátását követően, ütemterv szerint.

– saját bevételek tervezése

Az ismert és a várható bevételi források áttekintése, konzultáció a hatósági eljárásokról, elnöki elképzelésekről

Területi főigazgató, és az általa meghatározott vezetők

A tervezés előtt

A tervezés folyamán a munkapéldányok áttekintése, a meglévő szerződésekkel, egyéb dokumentumokkal való összevetése.
Szabályszerűség vizsgálata.

Gazdasági főosztályvezető által kijelölt személyek,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

A tervezés alatt.

A bevétel tervének elkészítése után a tervezett adatokról konzultáció
Szabályszerűség vizsgálata.

Gazdasági főosztályvezető,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

A saját bevételek tervezése után, ütemterv szerint.

– támogatásértékű kiadás sarokszámok szerinti tervezése

Az egyes források igénybevételi lehetőségeinek szakmai áttekintése, az előzetes adatszolgáltatás újra ellenőrzése

Gazdasági Főosztály vezetője

A tervezetés előtt

A tervezési munkapéldányok, egyéb adatszolgáltatások egyeztetése, beszámoltatás.
Szabályszerűség vizsgálata.

Gazdasági főosztályvezető által kijelölt személyek,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

A tervezés alatt.

A bevételi tervek teljes dokumentációjának ellenőrzése, szükség esetén szóbeli beszámoltatás.
Szabályszerűség vizsgálata.

Gazdasági főosztályvezető,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

A tervezés után, ütemterv szerint.

– az előző évi pénzmaradvány tervezése

A tervezés feltételeinek szakmai áttekintése a jogszabályi háttérismeretről való beszámoltatással

Gazdasági Főosztály vezetője

A tervezés előtt

A pénzmaradvány tervezésének, számításainak ellenőrzése.
Szabályszerűség vizsgálata.

Gazdasági főosztályvezető által kijelölt személyek,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

A tervezés alatt.

A pénzmaradvány tervezését alátámasztó számítások ellenőrzése.
Szabályszerűség vizsgálata.

Gazdasági főosztályvezető,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

A tervezés feladatellátását követően, ütemterv szerint.

– a bevételi és kiadási előirányzatok egyensúlyának megteremtése, illetve egyes kiadások csökkentésével

Előzetes konzultáció a bevételi és kiadási előirányzatokról, azok főösszegeiről, az egyezőség megteremtésének lehetőségeiről

Gazdasági Főosztály vezetője

A részterületek tervezését követően

Az egyensúly megteremtésére vonatkozó levezetések, munkalapok áttekintése.
Szabályszerűség vizsgálata.

Gazdasági főosztályvezető által kijelölt személyek,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

A feladat alatt.

A bevételi és kiadási előirányzatok egyezőségének ellenőrzése az összesített adatokat tartalmazó dokumentumok, kimutatások alapján.
Szabályszerűség vizsgálata.

Gazdasági főosztályvezető,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Az összesített adatokat tartalmazó
tervek elkészítését követően, ütemterv szerint.

– az elemi költségvetés megállapítása, dokumentációjának elkészítése, továbbítása

Az elemi költségvetés tartalmi követelményeivel kapcsolatos szakmai ismeretek felfrissítése konzultációval, a tervezési segédanyagok áttekintésével

Gazdasági Főosztály vezetője

Elemi költségvetés összeállítása előtt

Az elemi költségvetés megállapítása során a munkapéldányok ellenőrzése.
Szabályszerűség vizsgálata.

Gazdasági főosztályvezető által kijelölt személyek,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Folyamatosan

Az elkészített elemi költségvetés és a jóváhagyott költségvetési rendelet áttekintésével.
Szabályszerűség vizsgálata.

Gazdasági főosztályvezető,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Az elemi költségvetés elkészítését követően, de annak információs rendszerbe való továbbítása előtt, ütemterv szerint.

– a költségvetési dokumentációk megőrzése

A kész dokumentációk kezelésére vonatkozó utasítás megadása

Gazdasági Főosztály vezetője

A dokumentációk elkészítését követően

Irattár.
Szabályszerűség vizsgálata.

Osztályok vezetői,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Folyamatosan.

A dokumentációk tárolásának ellenőrzése beszámoltatással, illetve a kezelés módjának áttekintése.
Szabályszerűség vizsgálata.

Gazdasági főosztályvezető,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Alkalomszerűen.

A Hatóság területi szerveire vonatkozóan:(Az Észak-magyarországi Regionális Igazgatóságnál, a Pályaalkalmassági Vizsgálati Igazgatóságnál, valamint a Légiközlekedési Igazgatóságnál a támogatási funkciókat a Gazdasági Főosztály látja el, ahol támogatási osztály szerepel, az a Gazdasági Főosztálynak felel meg)2. Tervezés

– bevételek tervezése

Szakmai konzultáció.

Területi osztályok vezetői

Tervezési munkák előtt

Központi irányelvek, útmutatók áttekintése

Gazdasági főosztályvezető által kijelölt személyek,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Folyamatos

A tervezés elméleti szakmai dokumentumai meglétének ellenőrzése

Támogatási osztályok, Gazdasági Főosztály, szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Tervezés során, ütemterv szerint

– kiadások tervezése

Szakmai konzultáció.

Területi Osztályok Vezetői

Tervezési munkák előtt

Központi irányelvek, útmutatók áttekintése

Gazdasági főosztályvezető által kijelölt személyek,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Folyamatos

A tervezés elméleti szakmai dokumentumai meglétének ellenőrzése

Támogatási osztályok, Gazdasági Főosztály, szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Tervezés során, ütemterv szerint



A végrehajtással kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal

Munkafolyamat,
tevékenység

Előzetes vezetői ellenőrzés

Folyamatba épített ellenőrzés

Utólagos vezetői ellenőrzés

Módja, eszköze

Feladat ellátója

Határidő

Módja, eszköze

Feladat ellátója

Határidő

Módja, eszköze

Feladat ellátója

Határidő

A Hatóság központi szervére vonatkozóan:3. Szabályzatok elkészítése, aktualizálása

– működést megalapozó szabályzatok elkészítése, aktualizálása: ügyrend, elnöki utasítás és szabályzatok, kivéve a pénzügyi-gazdálkodási terület felsorolt szabályzatait

Megbeszélés

Jogi Főosztály, területi főigazgató
Gazdasági Főosztály vezetői

Legalább évente, törvény szerint

Tervezet megtekintése, konzultáció

Területi főigazgató vagy a jogi főosztályvezető által megbízott személy,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Feladatterv szerint.

Kész szabályzatok megtekintése, ellenőrzés

Területi főigazgató, vagy a jogi főosztályvezető,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Aktuálisan

– a pénzügyi-gazdálkodási terület szabályzatainak elkészítése, aktualizálása (Sztv. szerintiek, közbeszerzés, gazdálkodás ügyrendje)

Megbeszélés

Jogi Főosztály, területi főigazgató
Gazdasági Főosztály vezetői

Legalább évente, törvény szerint

Tervezet megtekintése, konzultáció

Gazdasági főosztályvezető által meghatározott személyek,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Feladatterv szerint.

Kész szabályzatok megtekintése, ellenőrzés

Gazdasági főosztályvezető,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Aktuálisan

4. A személyi juttatások és a létszám-előirányzat felhasználása

– személyi juttatások és a létszám előirányzat felhasználásának nyomon követése

A feladat ellátásával kapcsolatos vezetői elvárások megbeszélése

Gazdasági Főosztály vezetője

A költségvetési tv. jóváhagyását követően

A nyilvántartások, kimutatások vezetésének áttekintése, alapdokumentumok-
kal való egyeztetése.
Szabályszerűség vizsgálata.

Gazdasági-
főosztályvezető által megbízott személy, szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Folyamatosan.

A nyilvántartások vezetéséről beszámoltatás.
Szabályszerűség vizsgálata.

Gazdasági főosztályvezető,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Folyamatosan, de legalább a féléves, illetve az éves beszámolóhoz kapcsolódva

– jutalom előirányzata,
és a jutalmazásra kifizetett összegek ellenőrzése

A területre vonatkozó jogszabályi és belső szabályozási kérdések megbeszélése

Gazdasági Főosztály vezetője

Jutalom előirányzatának meghatározása, illetve felhasználása előtt

A jutalmazás előirányzatának meghatározásának, valamint a kifizetésének nyomon követése, a számítások ellenőrzése.
Szabályszerűség vizsgálata.

Gazdasági főosztályvezető által meghatározott személyek,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Előirányzat változtatás, illetve jutalom kifizetése előtt

A területre vonatkozó nyilvántartások, számítások utólagos áttekintése.
Szabályszerűség vizsgálata.

Gazdasági főosztályvezető,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Folyamatosan, de legalább a féléves, illetve az éves beszámolóhoz kapcsolódva.

– az előirányzat-felhasználási terv személyi juttatásokra vonatkozó részének betartása, módosítási javaslatok kidolgozása

Az előirányzat-felhasználási terv személyi juttatásokra vonatkozó részének áttekintése, vezetői iránymutatás megadása

Gazdasági Főosztály vezetője

A negyedévenként min. egy alkalommal

Az előirányzat-felhasználási ütemterv teljesítésének figyelemmel kísérése – dokumentumok alapján
Szabályszerűség vizsgálata.

Gazdasági főosztályvezető által meghatározott személyek,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Havonta egy alkalommal

Az előirányzat-felhasználási terv és annak teljesítéséről való beszámoltatás.
Szabályszerűség vizsgálata.

Gazdasági főosztályvezető,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Folyamatosan, de legalább a féléves, illetve az éves beszámolóhoz kapcsolódva.

5. A dologi kiadások előirányzatának felhasználása

– a dologi kiadások beszerzésével kapcsolatos munkamegosztás áttekintése tevékenységi területenként, feladatonként, szakfeladatonként

A feladatok, tevékenységek, szakfeladatok és az általuk felhasznált dologi kiadások áttekintése, felelősök meghatározása

Gazdasági Főosztály vezetője

Évente egyszer, illetve feladatváltozáskor

A feladatellátókkal való megbeszélés.
Szabályszerűség vizsgálata.

Gazdasági főosztályvezető által meghatározott személyek,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Igény szerint

A feladatok, tevékenységek, szakfeladatok dologi kiadásaiért felelős személyek szóbeli beszámoltatása a végzett tevékenységükről.
Szabályszerűség vizsgálata.

Gazdasági főosztályvezető,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Évente legalább a féléves, illetve az éves beszámolóhoz kapcsolódva

– a megrendelések és felhasználások kezelése

A megrendelések és a dologi kiadások felhasználási rendjére vonatkozó utasítás kiadása, rendszer felállítás

Gazdasági Főosztály vezetője

Évente egyszer, illetve feladatváltozáskor

A felállított rendszer és az utasítás ellenőrzése a nyilvántartásokba való betekintéssel, illetve beszámoltatással.
Szabályszerűség vizsgálata.

Gazdasági főosztályvezető által meghatározott személyek,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Havi rendszerességgel

A felelősök beszámoltatása.
Szabályszerűség vizsgálata.

Gazdasági főosztályvezető,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Évente legalább két alkalommal

– az előirányzat-felhasználási terv dologi kiadásokra vonatkozó részének betartása, módosítási javaslatok kidolgozása

Az előirányzat-felhasználási terv dologi kiadásokra vonatkozó részének áttekintése, vezetői iránymutatás megadása

Gazdasági Főosztály vezetője

A negyedévenként min. egy alkalommal

Az előirányzat-felhasználási ütemterv teljesítésének figyelemmel kísérése – főkönyvi kivonat alapján.
Szabályszerűség vizsgálata.

Gazdasági főosztályvezető által meghatározott személyek,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Havonta egy alkalommal

Az előirányzat-felhasználási terv és annak teljesítéséről való beszámoltatás.
Szabályszerűség vizsgálata.

Gazdasági főosztályvezető,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Évente legalább a féléves, éves beszámolóhoz

6. A felhalmozási kiadások előirányzatának felhasználása

– a felhalmozási kiadások teljesítésével kapcsolatos felelősségi kategóriák áttekintése

A felhalmozási kiadások teljesítésével kapcsolatban a döntés-előkészítésért (előkalkuláció, árajánlatok) valamint a döntésért, valamint a döntés végrehajtásért felelősök meghatározása, a vonatkozó belső szabályok áttekintése

Gazdasági Főosztály vezetője

Évente egyszer, illetve nagyobb felhalmozási kiadás esetén

A feladatellátókkal való megbeszélés, a döntés-előkészítés, a döntés, és a döntés végrehajtás dokumentum tervezeteinek áttekintése.
Szabályszerűség vizsgálata.

Gazdasági főosztályvezető által meghatározott személyek,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Szükség szerint

A beruházási tevékenységről a feladatellátók utólagos szóbeli beszámoltatása a megvalósítással kapcsolatos dokumentumok párhuzamos áttekintésével
Szabályszerűség vizsgálata.

Gazdasági főosztályvezető,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Évente legalább a féléves, illetve az éves beszámolóhoz kapcsolódva

– az előirányzat-felhasználási terv felhalmozási kiadásokra vonatkozó részének betartása, módosítási javaslatok kidolgozása

Az előirányzat-felhasználási terv felhalmozási kiadásokra vonatkozó részének áttekintése, vezetői iránymutatás megadása

Gazdasági Főosztály vezetője

A negyedévenként min. egy alkalommal

Az előirányzat-felhasználási ütemterv teljesítésének figyelemmel kísérése – főkönyvi kivonat alapján.
Szabályszerűség vizsgálata.

Gazdasági főosztályvezető által meghatározott személyek,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Havonta egy alkalommal

Az előirányzat-felhasználási terv és annak teljesítéséről való beszámoltatás
Szabályszerűség vizsgálata.

Gazdasági főosztályvezető,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Évente legalább a féléves, éves beszámolóhoz kapcsolódva

7. Közbeszerzés végrehajtása

– közbeszerzési terv elkészítése

Költségvetés várható számainak ismerete birtokában, törvény szerint.

Jogi Főosztály vezetője, Gazdasági Főosztály vezetője

Tárgyévet megelőző év negyedik negyedéve

A terv tárgyának folyamatos egyeztetése és dokumentálása.
Szabályszerűség vizsgálata.

Gazdasági főosztályvezetők által meghatározott személyek,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Előírás szerint, de legkésőbb tárgyév jan.15.

Nyilvántartások vezetéséről beszámoltatás.
Szabályszerűség vizsgálata.

Gazdasági főosztályvezető,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Szükség szerint, évente legalább egy alkalommal.

– közbeszerzés végrehajtása

A terv meglétének ellenőrzése.

Gazdasági Főosztály vezetője

Folyamatosan, minimum félévente egy alkalommal.

Közbeszerzés folyamatos egyeztetése és dokumentációjának vizsgálata.
Szabályszerűség vizsgálata.

Gazdasági főosztályvezetők által meghatározott személyek,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Folyamatosan, minimum félévente egy alkalommal

Nyilvántartások vezetéséről beszámoltatás
Szabályszerűség vizsgálata.

Gazdasági főosztályvezető,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Szükség szerint, évente legalább egy alkalommal.

8. A saját bevétel előirányzat teljesítése

– a saját bevételek beszedésével kapcsolatos munkamegosztás áttekintése tevékenységi területenként, feladatonként, szakfeladatonként

A feladatok, tevékenységek, szakfeladatok és az általuk beszedendő bevételek, és a beszedéssel kapcsolatos feladatok áttekintése, felelősök meghatározása

Gazdasági Főosztály vezetője

Évente egyszer, illetve feladatváltozáskor

A feladat ellátókkal való megbeszélés.
Szabályszerűség vizsgálata.

Gazdasági főosztályvezető által meghatározott személyek,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Folyamatosan, legalább havonta két alkalommal.

A feladatok, tevékenységek, szakfeladatok bevételeinek beszedéséért felelős személyek szóbeli beszámoltatása a végzett tevékenységükről
Szabályszerűség vizsgálata.

Gazdasági főosztályvezető,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Évente legalább a féléves, illetve az éves beszámolóhoz kapcsolódva

– az előirányzat-felhasználási terv bevételekre vonatkozó részének betartása, módosítási javaslatok kidolgozása

Az előirányzat-felhasználási terv saját bevételekre a vonatkozó részének áttekintése, vezetői iránymutatás megadása

Gazdasági Főosztály vezetője

A negyedévenként min. egy alkalommal

Az előirányzat-felhasználási ütemterv teljesítésének figyelemmel kísérése – főkönyvi kivonat alapján.
Szabályszerűség vizsgálata.

Gazdasági főosztályvezető által meghatározott személyek,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Folyamatosan, legalább havonta 2 alkalommal

Az előirányzat-felhasználási terv és annak teljesítéséről való beszámoltatás.
Szabályszerűség vizsgálata.

Gazdasági főosztályvezető,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Évente legalább a féléves, éves beszámolóhoz kapcsolódva

9. Támogatásértékű kiadások előirányzatának teljesítése

– támogatásértékű kiadások előirányzat-teljesítése érdekében a szükséges intézkedések

A kapcsolatos jogszabályok, illetve tájékoztató leiratok áttekintése

Gazdasági Főosztály vezetője

A negyedévenként min. egy alkalommal

A bevételek teljesítésének figyelemmel kísérése az előirányzat felhasználási ütemterv alapján.
Szabályszerűség vizsgálata.

Gazdasági főosztályvezető által meghatározott személyek,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Folyamatosan, legalább havonta 2 alkalommal l

Az állami támogatás egyeztető tábla, valamint a szervnél kimutatott adatok egyeztetése, és szóbeli beszámoltatás.
Szabályszerűség vizsgálata.

Gazdasági főosztályvezető,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Évente legalább a féléves, éves beszámolóhoz kapcsolódva

10. Integrált ügyviteli rendszer

– Forrás SQL-rendszer moduljainak szabályozása ügyviteli utasítással (a kontrollingmodult kivéve)

Szakmai konzultáció.

Gazdasági Főosztály vezetője

Szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal, a központi, részletes számlakerettükör- ajánlás megjelenését követően

Tervezet megtekintése, konzultáció.
Szabályszerűség vizsgálata.

Gazdasági főosztályvezető által meghatározott személyek,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Tárgyévet megelőző év december 15-e.

A kész utasítás megtekintése, ellenőrzése.
Szabályszerűség vizsgálata.

Gazdasági főosztályvezető,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Folyamatosan.

– ügyviteli utasítás végrehajtása

Iránymutatás kiadása

Gazdasági Főosztály vezetője

Szükség szerint.

Ügyviteli utasítás szerint.
Szabályszerűség vizsgálata.

Gazdasági főosztályvezető, és az ügyviteli utasításban meghatározott felelős személyek,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Havonta legalább egy alkalommal, és az ügyviteli utasítás szerint

Dokumentációs ellenőrzés.
Szabályszerűség vizsgálata.

Gazdasági főosztályvezető,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Ügyviteli utasítás szerint.

11. Bizonylati rend és bizonylatkezelés

– a bizonylati rend

A bizonylati rend adott évi kiemelt területeinek áttekintése, az esetleges új elemek megtárgyalása

Gazdasági Főosztály vezetője

Évente egy alkalommal, a tényleges könyvelési feladatok előtt

A bizonylati rend betartásának nyomon követése a folyamatokba való betekintésbe, illetve szóbeli beszámoltatás.
Szabályszerűség vizsgálata.

Gazdasági főosztályvezető által meghatározott személyek,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Feladásonként egy alkalommal

Dokumentációs ellenőrzés.
Szabályszerűség vizsgálata.

Gazdasági főosztályvezető,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

A beszámolási tevékenységekhez kapcsolódóan, azok előtt

– bizonylatkezelés

A bizonylatkezelés fontosabb területeinek áttekintése, különös tekintettel az új bizonylatkezelési területekre

Gazdasági Főosztály vezetője

Évente egy alkalommal, a tényleges könyvelési feladatok előtt

A bizonylatkezelés betartásának nyomon követése a folyamatokba való betekintésbe, illetve szóbeli beszámoltatás.
Szabályszerűség vizsgálata.

Gazdasági főosztályvezető által meghatározott személyek,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Havonta egy alkalommal

Dokumentációs ellenőrzés.
Szabályszerűség vizsgálata.

Gazdasági főosztályvezető,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

A beszámolási tevékenységekhez kapcsolódóan, azok előtt

12. Beszámolási tevékenység

– beszámolók elkészítésére való felkészülés, munkamegosztás, munkaterv megadása

Egyeztetések, szabályzatok áttekintése, feladatmegosztás.

Gazdasági Főosztály vezetője

Szükség szerint.

Nyilvántartások, kimutatások áttekintése, dokumentumokkal való egyeztetése.
Szabályszerűség vizsgálata.

Gazdasági főosztályvezető által meghatározott személyek,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Szükség szerint.

Nyilvántartások, kimutatások áttekintése, dokumentumokkal való egyeztetése.
Szabályszerűség vizsgálata.

Gazdasági főosztályvezető,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Beszámolónként egy alkalommal.

– beszámoló elkészítése (főkönyvi kivonat, értékelések, leltár, egyéb, törvény szerinti feladatok)

Egyeztetések, szabályzatok áttekintése, feladatmegosztás.

Gazdasági Főosztály vezetője

Szükség szerint.

Nyilvántartások, kimutatások áttekintése, dokumentumokkal való egyeztetése.
Szabályszerűség vizsgálata.

Gazdasági főosztályvezető által meghatározott személyek,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Szükség szerint.

Nyilvántartások, kimutatások áttekintése, dokumentumokkal való egyeztetése.
Szabályszerűség vizsgálata.

Gazdasági főosztályvezető,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Beszámolónként egy alkalommal.

– előirányzat-maradványok meghatározása

Egyeztetések, szabályzatok áttekintése.

Gazdasági Főosztály vezetője

Szükség szerint.

Nyilvántartások, kimutatások áttekintése, dokumentumokkal való egyeztetése.
Szabályszerűség vizsgálata.

Gazdasági főosztályvezető által meghatározott személyek,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Szükség szerint.

Nyilvántartások, kimutatások áttekintése, dokumentumokkal való egyeztetése.
Szabályszerűség vizsgálata.

Gazdasági főosztályvezető,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Beszámolónként egy alkalommal.

13. Pénztári pénzkezelési tevékenység

– a házipénztár készpénzforgalmának bonyolítása bevételi és kiadási pénztárbizonylat alapján

A pénztáros, pénztároshelyettes, illetve pénztárellenőr személyének felülvizsgálata, a felelősségi nyilatkozatok meglétének ellenőrzése, az összeférhetetlenségi helyzetek feloldása

Gazdasági Főosztály vezetője
Igazgató

Évente egy alkalommal, illetve szükség szerint

A pénztár tevékenységének áttekintése a pénztárnapló, illetve a pénztárjelentések alapján, szükség esetén rovancs készítése, beszámoltatás.
Szabályszerűség vizsgálata.

Gazdasági főosztályvezető által meghatározott személyek,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Szükség szerint, de negyedévente egy alkalommal.

A pénztári tevékenység ellenőrzése szóbeli beszámoltatással
Szabályszerűség vizsgálata.

Gazdasági főosztályvezető,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Évente egy-két alkalommal

– a pénzkezelő hely készpénzforgalmá-
nak bonyolítása bevételi pénztárbizonylat alapján

A pénztáros, pénztároshelyettes, illetve pénztárellenőr személyének felülvizsgálata, a felelősségi nyilatkozatok meglétének ellenőrzése, az összeférhetetlenségi helyzetek feloldása

Gazdasági Főosztály vezetője,
igazgató

Évente egy alkalommal, illetve szükség szerint

A pénztár tevékenységének áttekintése a pénztárnapló, illetve a pénztárjelentések alapján, szükség esetén rovancs készítése, beszámoltatás.
Szabályszerűség vizsgálata.

Gazdasági főosztályvezető által meghatározott személyek,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Szükség szerint, de negyedévente egy alkalommal.

A pénztári tevékenység ellenőrzése szóbeli beszámoltatással.
Szabályszerűség vizsgálata.

Gazdasági főosztályvezető,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Évente egy-két alkalommal

14. A bankszámlaforgalom-kezelési tevékenység

– a bankszámlaforgalom bonyolítása

A bankszámlán keresztül bonyolódó forgalom során a bankszámla felett rendelkezési jogosultsággal bírók áttekintése, a belső nyilvántartási és utalási rend megbeszélése

Gazdasági Főosztály vezetője

Évente egy alkalommal, illetve szükség szerint

A bankszámlaforgalom áttekintése a banknapló, illetve a bankszámlaforgalom tételes vizsgálatával.
Szabályszerűség vizsgálata.

Gazdasági főosztályvezető által meghatározott személyek,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Havonta egy alkalommal

A bankszámla kezelési tevékenység ellenőrzése szóbeli beszámoltatással.
Szabályszerűség vizsgálata.

Gazdasági főosztályvezető,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Évente egy-két alkalommal

– az utalások teljesítése

Az utalások teljesítési rendje a PM hatályos elveinek, a vezetendő nyilvántartások tartalmának meghatározása

Gazdasági Főosztály vezetője

Évente egy alkalommal, illetve szükség szerint

Az utalások rendjének áttekintése a nyilvántartások alapján, fizetési felszólítások, késedelmes fizetések esetén konzultáció.
Szabályszerűség vizsgálata.

Gazdasági főosztályvezető által meghatározott személyek,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Havonta egy alkalommal

Beszámoltatás a bejövő számlák utalási rendje betartásáról.
Szabályszerűség vizsgálata.

Gazdasági főosztályvezető,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Évente egy-két alkalommal

15. A leltározási tevékenység

– a leltározásra vonatkozó aktuális szabályok áttekintése

A leltározással kapcsolatos jogszabályi előírások áttekintése, a változások megbeszélése

Gazdasági Főosztály vezetője

Évente egy alkalommal, illetve szükség szerint

A leltározásra való felkészülés során szakmai beszámoltatás, az alkalmazandó nyomtatványok áttekintése.
Szabályszerűség vizsgálata.

Gazdasági főosztályvezető által meghatározott személyek,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Leltározásra való felkészülés során egy-két alkalommal

Beszámoltatás a felkészülésről.
Szabályszerűség vizsgálata.

Gazdasági főosztályvezető,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Évente egy alkalommal

– a leltározás értékelésénél figyelembe veendő értékelési szabályok

Az eszközök és források értékelési szabályai megbeszélése, és a leltározási tevékenységre kiható feladatok megbeszélése

Gazdasági Főosztály vezetője

Évente egy alkalommal, illetve szükség szerint

Az értékelés során szakmai tájékoztatás nyújtása és konzultáció a feladatellátóval.
Szabályszerűség vizsgálata.

Gazdasági főosztályvezető által meghatározott személyek,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Leltározásra való felkészülés során egy-két alkalommal

Beszámoltatás az értékelési feladatok ellátásáról.
Szabályszerűség vizsgálata.

Gazdasági főosztályvezető,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Évente egy alkalommal

– a leltározási ütemterv elkészítése

A leltározási ütemterv elkészítésével kapcsolatos feladatok megbeszélése

Gazdasági Főosztály vezetője

Évente egy alkalommal, az ütemterv késztése előtt

A készülő ütemterv áttekintése, ellenőrzése, szükség esetén konzultáció.
Szabályszerűség vizsgálata.

Gazdasági főosztályvezető által meghatározott személyek,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Leltározási ütemterv elkészítése alatt egy-két alkalommal

Beszámoltatás az elkészült leltározási ütemtervről.
Szabályszerűség vizsgálata.

Gazdasági főosztályvezető,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Évente egy alkalommal

– a leltározási tevékenység tényleges végrehajtása

A leltározási tevékenység előtt a feladatok átbeszélése

Gazdasági Főosztály vezetője

Évente egy alkalommal, a leltározás végrehajtása előtt

A leltározás végrehajtásának áttekintése a leltározási dokumentumok alapján.
Szabályszerűség vizsgálata.

Gazdasági főosztályvezető által meghatározott személyek,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Leltározás végrehajtása alatt egy-két alkalommal

A leltározás záró jegyzőkönyvének átvétele, szükség esetén konzultáció.
Szabályszerűség vizsgálata.

Gazdasági főosztályvezető,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Évente egy alkalommal

16. A selejtezési tevékenység

– a selejtezésre vonatkozó aktuális szabályok áttekintése

A selejtezéssel kapcsolatos jogszabályi előírások áttekintése, a változások megbeszélése

Gazdasági Főosztály vezetője

Évente egy alkalommal, illetve szükség szerint

A selejtezésre való felkészülés során szakmai beszámoltatás, az alkalmazandó nyomtatványok áttekintése
Szabályszerűség vizsgálata.

Gazdasági főosztályvezető által meghatározott személyek,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

A selejtezésre való felkészülés során egy-két alkalommal

Beszámoltatás a felkészülésről.
Szabályszerűség vizsgálata.

Gazdasági főosztályvezető,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Évente egy alkalommal

– a selejtezés kezdeményezése

A selejtezés kezdeményezésével kapcsolatos feladatok, jogkörök megbeszélése

Gazdasági Főosztály vezetője

Évente egy alkalommal, a selejtezési kezdeményezés határidejét megelőző 3 hónapban

A készülő selejtezési kezdeményezések megbeszélése
Szabályszerűség vizsgálata.

Gazdasági főosztályvezető által meghatározott személyek,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

A selejtezési kezdeményezés
elkészítése alatt egy-két alkalommal

Beszámoltatás az elkészült a selejtezési kezdeményezéssel kapcsolatban ellátott feladatokról.
Szabályszerűség vizsgálata.

Gazdasági főosztályvezető,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Évente egy alkalommal

– a selejtezési tevékenység tényleges végrehajtása

A selejtezési tevékenység előtt a feladatok átbeszélése

Gazdasági Főosztály vezetője

Évente egy alkalommal, a selejtezés végrehajtása előtt

A selejtezés végrehajtásának áttekintése a selejtezési dokumentumok alapján
Szabályszerűség vizsgálata.

Gazdasági főosztályvezető által meghatározott személyek,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Selejtezési
tevékenység alatt egy-két alkalommal

A selejtezési javaslat, eljárások stb. áttekintése, megbeszélése, a végleges selejtezési dokumentumok átvétele.
Szabályszerűség vizsgálata.

Gazdasági főosztályvezető,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Szükség szerint

17. Pénzgazdálkodással kapcsolatos tevékenység (kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzés)

– az intézményre vonatkozó szabályok áttekintése

Valamennyi jogkör gyakorlására jogosulttal közös megbeszélés, a központi szabályok áttekintése, értelmezése

Gazdasági Főosztály vezetője

Évente legalább egy alkalommal, év elején

A szabályok általános érvényesülésének figyelemmel kísérése, a szabályozásban lévő értelmezési problé-
mák megbeszélése
Szabályszerűség vizsgálata.

Gazdasági főosztályvezető által meghatározott személyek,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Havonta legalább egy-két alkalommal

Dokumentációs ellenőrzés, a szabályok betartásával kapcsolatban.
Szabályszerűség vizsgálata.

Gazdasági főosztályvezető,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Szükség szerint

– a kötelezettség-
vállalások bonyolítása

A kötelezettség-
vállalásra vonatkozó előírások megbeszélése, a nyilvántartásokra vonatkozó előírások rögzítése, pontosítása

Gazdasági Főosztály vezetője

Évente legalább egy alkalommal, év elején

A kötelezettségvállalási dokumentumok áttekintése, egyeztetése más dokumentumokkal.
Szabályszerűség vizsgálata.

Gazdasági főosztályvezető által meghatározott személyek,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Havonta legalább egy-két alkalommal

Dokumentációs ellenőrzés, a kötelezettség-
vállalások nyilvántartásának, valamint az előirányzat-felhasználási ütemterv teljesítésének áttekintése.
Szabályszerűség vizsgálata.

Gazdasági főosztályvezető,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Legalább a féléves és éves beszámolóhoz kapcsolódva

– a kötelezettség-
vállalások ellenjegyzése

Az ellenjegyzés kötelező jellegének, körülményeinek, tartalmának megbeszélése, a felhatalmazott feladatellátók tájékoztatása

Gazdasági Főosztály vezetője

Évente legalább egy alkalommal, év elején

A kötelezettség-
vállalások ellenjegyzése során az ellenjegyzés tartalmának megfelelő kontroll ellátása.
Szabályszerűség vizsgálata.

Ellenjegyző,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Minden kötelezettségvállalás esetén

Dokumentációs ellenőrzés az ellenjegyzési tevékenységgel kapcsolatban.
Szabályszerűség vizsgálata.

Gazdasági főosztályvezető,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Legalább a féléves és éves beszámolóhoz kapcsolódva

– a teljesítés szakmai igazolása

A teljesítés szakmai igazolása menetének, az igazolás szempontjainak, valamint módjának meghatározása, közös értelmezés

Területi főigazgató

Évente legalább egy alkalommal, év elején

A teljesítés szakmai igazolása menetébe történő betekintés, beszámoltatás.
A teljesítés és a kötelezettségvállalás összehasonlítása.
Szabályszerűség vizsgálata.

Teljesítést igazoló,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Havonta egy-két alkalommal
Folyamatosan

Dokumentációs ellenőrzés a szakmai teljesítés igazolásával kapcsolatban.
Szabályszerűség vizsgálata.

Gazdasági főosztályvezető,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Legalább a féléves és éves beszámolóhoz kapcsolódva

– érvényesítés

Az érvényesítés kötelező jellegének, körülményeinek, tartalmának megbeszélése, a felhatalmazott feladatellátók tájékoztatása

Gazdasági Főosztály vezetője

Évente legalább egy alkalommal, év elején

Az érvényesítés menetébe történő betekintés, beszámoltatás.
Az érvényesítendő dokumentumok és az érvényesítés alapját képező szakmai igazolás, valamint fedezet meglétének, összegszerűségnek, és alaki követelmények betartásának ellenőrzése
Szabályszerűség vizsgálata.

Érvényesítő,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Havonta egy-két alkalommal
Folyamatosan

Dokumentációs ellenőrzés az érvényesítési tevékenység ellátásával kapcsolatban.
Szabályszerűség vizsgálata.

Gazdasági főosztályvezető,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Legalább a féléves és éves beszámolóhoz kapcsolódva

– utalványozás

Az utalványozásra vonatkozó előírások megbeszélése, feladatellátók tájékoztatása

Területi főigazgató

Évente legalább egy alkalommal, év elején

Az utalványozott dokumentumok áttekintése, egyeztetése más dokumentumokkal.
Szabályszerűség vizsgálata.

Utalványozó,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Havonta legalább egy-két alkalommal

Dokumentációs ellenőrzés.
Szabályszerűség vizsgálata.

Gazdasági főosztályvezető,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Legalább a féléves és éves beszámolóhoz kapcsolódva

– utalványozás ellenjegyzése

Az ellenjegyzés kötelező jellegének, körülményeinek, tartalmának megbeszélése, a felhatalmazott feladatellátók tájékoztatása

Gazdasági Főosztály vezetője

Évente legalább egy alkalommal, év elején

Az utalványok ellenjegyzése során az ellenjegyzés tartalmának megfelelő kontroll ellátása.
Szabályszerűség vizsgálata.

Ellenjegyző,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Minden utalványozás esetén

Dokumentációs ellenőrzés az ellenjegyzési tevékenységgel kapcsolatban.
Szabályszerűség vizsgálata.

Gazdasági főosztályvezető,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Legalább a féléves és éves beszámolóhoz kapcsolódva

18. Vagyongazdálkodás

– a vagyon nyilvántartása

A vagyonnyilvántartás-
ra vonatkozó szabályok áttekintése, megbeszélése

Gazdasági Főosztály vezetője

Évente legalább egy alkalommal, év elején

A vagyonnyilvántartá-
sokba való betekintés, az egyeztetést célzó dokumentumok elkészíttetése.
Szabályszerűség vizsgálata.

Gazdasági főosztályvezető által meghatározott személyek,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Legalább negyedévenként

Dokumentációs ellenőrzés, vagyonkimutatások áttekintése.
Szabályszerűség vizsgálata.

Gazdasági főosztályvezető,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Évente egyszer, legalább a beszámolóhoz kapcsolódva

– a meglévő vagyon hasznosítása

A hasznosítási lehetőségek számbavétele, a vonatkozó belső szabályok áttekintése, felelősök meghatározása

Gazdasági Főosztály vezetője

Évente legalább egy alkalommal, év elején

A vagyonhasznosításra vonatkozó előírások betartásának ellenőrzése az egyes hasznosítások során (dokumentumok ellenőrzése, illetve beszámoltatás).
Szabályszerűség vizsgálata.

Gazdasági főosztályvezető által meghatározott személyek,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Legalább negyedévenként

Beszámoltatás, vagyonhasznosítással kapcsolatos bevételek és kiadások megbeszélése.
Szabályszerűség vizsgálata.

Gazdasági főosztályvezető,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Évente egyszer, legalább a beszámolóhoz kapcsolódva

– a meglévő vagyon értékesítése

Az értékesítésére vonatkozó jogszabályok áttekintése, értékesítési irányok meghatározása

Gazdasági Főosztály vezetője

Évente legalább egy alkalommal, év elején

Az értékesítési eljárások figyelemmel kísérése, beszámoltatás.
Szabályszerűség vizsgálata.

Gazdasági főosztályvezető által meghatározott személyek,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

A vagyon értékesítése előtt

A vagyonváltozásokkal kapcsolatos számszaki és információkérés.
Szabályszerűség vizsgálata.

Gazdasági főosztályvezető,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Legalább negyedévenként

A Hatóság területi szerveire vonatkozóan:(Az Észak-magyarországi Regionális Igazgatóságnál, a Pályaalkalmassági Vizsgálati Igazgatóságnál, valamint a Légiközlekedési Igazgatóságnál a támogatási funkciókat a Gazdasági Főosztály látja el, ahol támogatási osztály szerepel, az a Gazdasági Főosztálynak felel meg)19. Bevételek beszedése

– Hatósági díjbevételek beszedése, szakági programokkal való számlázás, befolyt bevétel azonosítása, pénztár, pénzkezelő hely működtetése

Szakmai konzultáció.

Támogatási Osztályvezető / Gazdasági főosztályvezető

Szükség szerint.

Szabályzat szerint.

Területi Osztályok, Gazdasági Főosztály, szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Folyamatosan.

Szabályzat szerint.

Területi osztályok, Gazdasági Főosztály, szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Folyamatosan.

20. Forrás SQL integrált ügyviteli rendszer pénzügyi modulja

– pénztár, pénzkezelő hely működtetése, bevételek rögzítése

Szakmai konzultáció

Támogatási osztályvezető/
gazdasági főosztályvezető

Szükség szerint.

Szabályzat szerint.

Támogatási Osztály, Gazdasági Főosztály, szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Folyamatosan.

Szabályzat szerint

Támogatási osztályok, Gazdasági Főosztály, szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Folyamatosan.

– a területi szerződések, kötelezettségek nyilvántartása, vevő, szállító számlák kezelése

Szakmai konzultáció

Támogatási osztályvezető/
gazdasági főosztályvezető

Szükség szerint.

Szabályzat szerint.

Támogatási Osztály, Gazdasági Főosztály, szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Folyamatosan.

Szabályzat szerint

Támogatási osztályok, Gazdasági Főosztály, szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Folyamatosan.

– Egyéb díjbevételek beszedése, a befolyt bevétel azonosítása

Szakmai konzultáció.

Támogatási osztályvezető/
gazdasági főosztályvezető

Szükség szerint.

Szabályzat szerint.

Támogatási Osztály, Gazdasági Főosztály, munkaköri leírások szerint

Folyamatosan.

Szabályzat szerint

Támogatási osztályok, Gazdasági Főosztály, szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Folyamatosan.

21. Beszerzés

– területi beszerzések lebonyolítása

Szakmai konzultáció.

Támogatási osztályvezető/
gazdasági főosztályvezető

Szükség szerint.

Szabályzat szerint.

Támogatási Osztály, Gazdasági Főosztály, szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Folyamatosan.

Szabályzat szerint

Támogatási osztályok, Gazdasági Főosztály, szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Folyamatosan.

22. Gépjármű ügyintézés

– gépjármű ügyintézéssel kapcsolatos feladatok ellátása

Szakmai konzultáció.

Támogatási osztályvezető/
gazdasági főosztályvezető

Szükség szerint.

Szabályzat szerint.

Támogatási Osztály, Gazdasági Főosztály, szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Folyamatosan.

Szabályzat szerint

Támogatási osztályok, Gazdasági Főosztály, szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Folyamatosan.

23. Adatszolgáltatás

– adatszolgáltatások helyességének ellenőrzése

Szakmai konzultáció.

Területi osztályok vezetői

Adatszolgáltatás előtt.

Központi irányelvek, útmutatók áttekintése

Gazdasági főosztályvezető által kijelölt személyek,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Folyamatosan.

Irányelv, szabályzat szerint.

Támogatási osztályok, Gazdasági Főosztály, szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Folyamatosan.

24. Vagyonvédelem

– területi egységeken lévő eszközök, anyagi javak védelme, nyilvántartása

Szakmai konzultáció.

Támogatási Osztályvezető / Gazdasági főosztályvezető,
szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Szükség szerint.

Szabályzat szerint.

Támogatási Osztály, Gazdasági Főosztály, szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Folyamatosan.

Szabályzat szerint

Támogatási osztályok, Gazdasági Főosztály, szabályzatok, munkaköri leírások szerint

Folyamatosan.

1

Az utasítást az érintettek közvetlenül megkapták, valamint a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium honlapján olvasható.

2

Az utasítást a 22/2011. (IV. 15.) NFM utasítás 2. §-a hatályon kívül helyezte 2011. április 16. napjával.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére