KÜ BH 2009/314
KÜ BH 2009/314
2009.10.01.
Termőföld más célú hasznosításának engedélyezésénél nincs szükség társtulajdonosi hozzájárulásra (2007. CVI. tv. 3. §).
Egy szántó művelés ágú 7,6787 ha területű ingatlan egészének tulajdonosa a Magyar Állam. A terület 2744/7567 arányú részén a tulajdonosi jogokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) gyakorolja, fennmaradó részén egy nemzeti park igazgatóság a vagyonkezelő. Az ingatlant nevezettek természetben megosztva használják. A vagyonkezelő 2006. június 12-én kérte magyar szürke szarvasmarha gulya nyári szállásának megközelítése érdekében burkolt út megvalósítása céljából az alperestől az ingatlan 397 m2 nagyságú területe vonatkozásában a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezését. A illetékes körzeti földhivatal határozatában a termőföld terület végleges más célú hasznosítását engedélyezte. Az elsőfokú határozattal szemben az MNV Zrt. fellebbezett, mert álláspontja szerint az engedélyezéshez hozzájáruló nyilatkozata is szükséges lett volna. Az alperes 2006. augusztus 28-án meghozott határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Indokolásában kifejtette, hogy engedélyező határozata közbenső intézkedés volt, a beruházáshoz végleges hatósági engedélyhez van szükség, mely engedélyhez kell majd tulajdonosi hozzájárulás.
A határozat felülvizsgálata iránt benyújtott keresetében a felperes a határozat megváltoztatását és a kérelem elutasítását kérte arra hivatkozva, hogy a határozat meghozatalához hiányzott a hozzájárulása.
A megyei bíróság ítéletével a keresetet elutasította.
Indokolása szerint a termőföld más célú hasznosítása nem kezdődött meg, ezért szükségtelen volt a felperes hozzájárulásának beszerzése. A kérelem tárgyában hozott határozat továbbá rendelkező részében helyesen hívta fel a kérelmezőt arra, hogy a beruházás megvalósításához szükséges más hatóságok engedélyét szerezze be és az ingatlan tulajdonosától, (vagyonkezelőjétől) a szükséges hozzájárulást kérje meg. Nem sérti az alperes határozata a felperes jogainak gyakorlását, ezért a támadott határozat jogszerű volt.
Az ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben a megyei bíróság ítéletének megváltoztatását, egyúttal az alperesi határozat megváltoztatását és a Nemzeti Park Igazgatóság termőföld terület végleges más célú hasznosítására irányuló kérelmének elutasítását kérte. Jogszabálysértésként a nemzeti földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: NFAtv.) 13/A. §-ának (2) bekezdését jelölte meg.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. Előadta, hogy a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 50. §-ának (1) bekezdésétől eltérő esetben nem szükséges a más célú hasznosítás folytatásához előírt tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozat.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Helyes döntést hozott a megyei bíróság, amikor a felperesi keresetet elutasította.
Rögzíti a Legfelsőbb Bíróság, hogy az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 3. §-a értelmében az állami vagyon feletti tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a Magyar Állam nevében a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (a továbbiakban: Tanács) gyakorolja. A Tanács a feladatait a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság útján, annak ügyvezető szerveként látja el. A törvény 2. §-ának b) pontja szerint e törvény alkalmazásában állami vagyonnak minősül az állami tulajdonban lévő termőföldekből álló, külön törvényben szabályozott nemzeti földalap. Észlelte a Legfelsőbb Bíróság, hogy az elsőfokú bíróság tévesen jelölte meg ezért ítéletében a Magyar Államot felperesnek, azonban erre irányuló kérelem hiányában a Pp. 275. § (2) bekezdés alapján e tekintetben a jogerős ítéletet nem vizsgálhatta felül.
Az NFAtv. 13/A. § (2) bekezdése szerint „Nemzeti Földalap” vagyoni körébe tartozó földrészletek tekintetében a művelési ág megváltoztatást, más célú hasznosítást vagy a rendes gazdálkodás körét meghaladó beruházást végrehajtani kizárólag az NFA hozzájárulásával lehet. A felperes felülvizsgálati álláspontja szerint ez a rendelkezés számára a vagyoni körébe tartozó területekkel összefüggésben hozott egyes hatósági döntésekhez hozzájárulási jog gyakorlását adja, melyet alátámaszt az NFAtv. 13. §-ának (8) bekezdésében rögzített termőföld termőképességének fenntartási kötelezettsége is.
A Legfelsőbb Bíróság a felperes álláspontját nem osztja. A Ttv. 47. §-ának (3) bekezdése szerint a termőföld más célú hasznosítása iránti kérelemhez mellékelni kell a földmérési alaptérképnek a más célú hasznosításra tervezett területet feltüntető másolatát és az ehhez tartozó terület-kimutatást. Egyéb melléklet csatolását a Ttv. 50. §-ának (1) bekezdése írja elő engedély nélküli más célú hasznosítás esetében. A más célra engedély nélkül hasznosított termőföldet eredeti állapotába helyre kell állítani, kivéve, ha a földhivatal – indokolt esetben – más célú hasznosítás folytatásához hozzájárul. A más célú hasznosítás folytatásához szükséges a tulajdonos hozzájáruló nyilatkozata. A felperes maga sem állította, hogy jelen ügyben engedély nélkül a termőföld más célú hasznosítására került volna sor. Ennélfogva ennek a folytatásához és értelemszerűen nem a más célú hasznosítás engedélyezéséhez kell a hozzájáruló nyilatkozat. Nincs olyan jogszabály tehát, mely jelen ügyben szükségessé tenné a kérelemhez a felperesi hozzájárulás csatolását. Ennek hiányában az alperes eljárása során ilyen kötelezettséget nem írhat elő. Mint a megyei bíróság ítéletében megállapította, jogszerű volt ezért az alperesnek a kérelemnek helyt adó és a felperes e határozat ellen benyújtott fellebbezését elutasító döntése.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. III. 37.205/2007.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás