BÜ BH 2009/316
BÜ BH 2009/316
2009.11.01.
Ha a fogyasztói jellegű kábítószerrel visszaéléshez forgalmazói típusú elkövetési magatartás (kínálás, átadás, forgalomba hozatal, kereskedés) is társul, a Btk. 283. §-ában írt büntethetőséget megszüntető ok alkalmazása – függetlenül attól, hogy az eltérő típusú visszaélések önálló, halmazati értékelést nyernek – a saját fogyasztást érintő mennyiségre is kizárt [Btk. 283. § (1) bek.].
A megyei bíróság a 2006. november 10-én kihirdetett ítéletével a III. r. vádlottat kábítószerfüggő személy által elkövetett kábítószerrel visszaélés vétségében, kábítószerfüggő személy által, bűnszövetségben, üzletszerűen, forgalomba-hozatallal, jelentős mennyiségre elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntettében és egyedi azonosító jel meghamisításának bűntettében;
a X. r. vádlottat kábítószerrel visszaélés vétségében és bűnszövetségben, jelentős mennyiségre kereskedéssel elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntettében;
a XVIII. r. vádlottat pedig kábítószerrel visszaélés vétségében és forgalomba hozatallal elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntettében mondta ki bűnösnek.
Ezért halmazati büntetésül a III. r. vádlottat 5 évi börtönbüntetésre, valamint 5 év közügyektől eltiltásra, a X. r. vádlottat 2 év 6 hó börtönbüntetésre, továbbá 3 év közügyektől eltiltásra, míg a XVIII. r. vádlottat 1 év 6 hó – végrehajtásában 3 évi próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte, s elrendelte e vádlott pártfogó felügyeletét is.
A védelmi fellebbezések alapján, másodfokon eljáró ítélőtábla a 2008. május 7-én meghozott ítéletével a III. r. vádlottat az ellene egyedi azonosító jel meghamisításának bűntette miatt emelt vád alól felmentette, a kábítószerfüggő személy által elkövetett kábítószerrel visszaélés vétsége miatt indult eljárást pedig megszüntette. A III. r. vádlott terhére megállapított további bűncselekményt a Btk. 282/C. § (2) bekezdés IV. fordulatában írt és a (4) bekezdés II. tétele szerint büntetendő kábítószerrel visszaélés bűntettének minősítette. A fő- és mellékbüntetést – a halmazatra utalást mellőzve – e bűncselekmény miatt tekintette kiszabottnak.
A X. r. vádlott terhére megállapított kábítószerrel visszaélés vétsége miatt az eljárást ugyancsak megszüntette. A fennmaradó bűncselekményt a Btk. 282/A. §-a (1) bekezdésének III. fordulatában meghatározott és a (3) bekezdés szerinti kábítószerrel visszaélés bűntettének minősítette, s az első fokon alkalmazott fő- és mellékbüntetést – a halmazati büntetésre utalás mellőzésével – e bűncselekmény miatt tekintette kiszabottnak.
A XVIII. r. vádlott esetében a kábítószerrel visszaélés vétsége miatti eljárást szintén megszüntette, s az elsőfokú bíróság által a vádlott terhére megállapított további bűncselekmény miatt alkalmazott büntetést – mellőzve a halmazat megjelölését – tekintette kiszabottnak.
Az ítélőtábla egyebekben a III., X. és XVIII. rendű vádlottat érintően helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét.
Az ítélőtábla a III. r. vádlottat az egyedi azonosító jel meghamisításának bűntette miatt emelt vád alól felmentette, mert nem nyert bizonyítást, hogy a vádlott elévülési időn belül szándékosan olyan dolgot szerzett meg, amelynek egyedi azonosító jelét eltávolították.
Az ítélőtábla a III., X. és XVIII. r. vádlottal kapcsolatban nem osztotta az elsőfokú bíróságnak a Btk. 283. §-ában írt büntethetőséget megszüntető ok alkalmazhatósága kizártságát érintő álláspontját. A másodfokú bíróság szerint a kábítószerrel visszaélés vétsége esetében az a körülmény, hogy annak elkövetése más bűncselekménnyel halmazatban történt, nem zárja ki az eljárás megszüntetésének lehetőségét. A törvény értelmében ugyanis annak két feltétele van csupán, egyrészt az, hogy az elkövető legalább 6 hónapig folyamatosan megelőző kezelésnek vesse magát alá, másrészt, hogy azt az elsőfokú ítélet meghozataláig okirattal igazolja. Ezért a III., X. és XVIII. r. vádlottat érintően a kábítószerrel visszaélés vétsége miatti eljárást a Btk. 283. § (1) bekezdésének a) pontjában írt okból a Be. 332. §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján megszüntette.
A III. r. vádlott esetében a másodfokú bíróság a forgalmazás helyett a kereskedés elkövetési magatartást látta megállapíthatónak, s minthogy a Btk. 282/C. § (2) bekezdésének IV. fordulatában meghatározott és a (4) bekezdés II. fordulata szerinti, jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett terjesztői magatartások kapcsán a törvény a (3) bekezdésre nem utal vissza, a III. r. vádlott cselekményének jogi minősítése körében a (3) bekezdésre hivatkozást mellőzte. Ekként a III. r. vádlottat érintően az üzletszerűség és bűnszövetség csupán a büntetés kiszabásánál értékelendő körülmény.
A X. r. vádlott elkövetési magatartása az ítélőtábla álláspontja értelmében viszont nem kereskedés, hanem forgalomba hozatal. A minősítés kapcsán pedig a 282/A. § (1) bekezdés III. fordulatában meghatározott és a (3) bekezdés szerint jelentős mennyiségre elkövetett kábítószerrel visszaélésről van szó, így a (2) bekezdés a) pontjára történt visszautalást ugyancsak mellőzte, ebből következően a bűnszövetségben elkövetés e vádlott tekintetében is csupán súlyosító körülmény.
A másodfokú bíróság ítélete ellen az ügyész a III. r. vádlott terhére a felmentő és az eljárást megszüntető, míg a X. és a XVIII. r. vádlott terhére a megszüntető rendelkezés miatt, a III. r. vádlott és védője, valamint a X. r. vádlott és védője pedig enyhítés érdekében jelentett be fellebbezést.
A Legfőbb Ügyészség a nyilatkozatában a III. r. vádlott felmentését támadó fellebbezést visszavonta, a megszüntetés miatt a III., X. és XVIII. r. vádlott terhére irányuló fellebbezéseket viszont fenntartotta.
Álláspontja szerint a védelmi fellebbezések – mert nem az ellentétes döntést sérelmezik – a törvényben kizártak.
A kábítószerrel visszaélés vétsége miatt az eljárás megszüntetésére nem lett volna törvényes lehetőség. A Btk. 283. §-ában foglalt büntethetőséget megszüntető ok csak speciális elkövetői körrel szemben alkalmazható. A vádlottak esetében azonban ez nem valósult meg, mivel terhükre más, kereskedői, forgalmazói típusú bűntett is megállapításra került.
A Legfőbb Ügyészég indítványozta, hogy a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú ítéletet megváltoztatva a III., X. és XVIII. r. vádlott bűnösségét a kábítószerrel visszaélés vétségében állapítsa meg, s a másodfokon alkalmazott büntetést halmazati büntetésként tekintse kiszabottnak. Egyebekben hagyja helyben a másodfokú ítéletet.
A III. r. vádlott védője a kábítószerrel visszaélés bűntette alól a vádlott felmentését, másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását, illetőleg – amennyiben az előbbire nem kerül sor – az ítélet enyhítését kérte. A védelem álláspontja szerint a kábítószerrel visszaélés vétségét érintően a Btk. 283. §-ának alkalmazására helyesen került sor. A jelzett büntethetőséget megszüntető okra tekintettel már az ügyésznek el kellett volna halasztania a vádemelést a Be. 222. §-ának (2) bekezdése alapján, annak hiányában pedig a Be. 266. §-ának (6) bekezdésére, illetve a 307. §-a értelmében az eljárás felfüggesztésének lett volna helye. Mindettől függetlenül a kábítószerrel visszaélés vétsége tekintetében az eljárás megszüntetését a Be. 267. §-a (1) bekezdésének g) pontja is megalapozza.
A X. r. vádlott védője – fenntartva az enyhítést célzó fellebbezést – a vádlott személyi körülményeiben bekövetkezett kedvező változásokra hivatkozott, s a kétszeres enyhítés szabályainak alkalmazásával meghatározott, végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását kérte.
A XVIII. r. vádlott védője elsősorban védencének a kábítószerrel visszaélés bűntette alóli – bebizonyítottság hiánya okából történő – felmentését, másodlagosan a büntetés enyhítését indítványozta.
A legfőbb ügyész által kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróságnak elsőként abban kellett állást foglalnia, hogy a védelmi fellebbezések joghatályosnak tekintendőek-e, s ezt a kérdést igenlően döntötte el.
A másodfokú bíróság ügydöntő határozata elleni fellebbezés akkor joghatályos, ha a Be. 386. §-ának (1) bekezdésében írt perjogi helyzet fennáll, s a rendes jogorvoslati kérelmet az arra jogosult [Be. 367/A. § (1) bek.], a számára biztosított irányban [Be. 367/A. § (2) bek.], illetve keretben [Be. 386. § (3) bek.] jelentette be. Amennyiben ugyanis a másodfokú ügydöntő határozat – valamely bűncselekmény kapcsán – a Be. 386. §-ának (1) bekezdése szerinti eltérő rendelkezést tartalmaz, a harmadfokú eljárást a törvény a fellebbezés tartalmától függetlenül lehetővé teszi. Ezért – amint azt az 1/2007. BK. vélemény B.II/2. pontja is rögzíti – többcselekményes ügyben közömbös, hogy a másodfellebbezés az eltérő döntést nem, hanem az ítélet más rendelkezését sérelmezi.
Mindezekre tekintettel tehát a Legfelsőbb Bíróság az ügyészi és védelmi fellebbezések alapján bírálta felül a III., X. és XVIII. r. vádlottat érintően a Be. 387. §-ának (1) bekezdése értelmében a másodfokú ítéletet az azt megelőző első- és másodfokú bírósági eljárással együtt. Ennek eredményeként úgy ítélte meg, hogy a bizonyítási eljárás a perjogi szabályok megtartása mellett az ügy minden lényeges körülményeire kiterjedt, s mind az első-, mind a másodfokú bíróság maradéktalanul eleget tett indokolási kötelezettségének is.
Ekként a tényállás, amelyre a másodfokú bíróság az ítéletét alapította teljes mértékben megalapozott, így a Be. 388. §-ának (1) bekezdéséből kitűnően irányadó a harmadfokú eljárásban is.
E tényállást figyelembe véve viszont tévedett a másodfokú bíróság, amikor a kábítószerrel visszaélés vétsége miatti eljárást a III., X. és XVIII. r. vádlottal szemben a Btk. 283. §-a alapján szüntette meg.
A Btk. 283. §-ának (1) bekezdésében írt büntethetőséget megszüntető ok kizárólag fogyasztói típusú magatartásra és a törvényben meghatározott kábítószer mennyiség esetén alkalmazható. Nem kábítószerfüggő elkövető esetében az elkövetési magatartás kizárólag saját használatra történő termesztés, előállítás, megszerzés vagy tartás lehet csekély mennyiségű kábítószerre, míg kábítószerfüggő személynél a jelentőst el nem érő mennyiségű kábítószer saját használatra történő termesztésén, előállításán, megszerzésén, tartásán túlmenően az országba behozatala, kivitele, területén átvitele is. Mindkét esetben természetesen további feltétel, hogy az elkövető 6 hónapig folyamatos gyógyító kezelésen vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson vegyen részt, s azt az elsőfokú ítélet meghozataláig okirattal igazolja. Amennyiben a felsoroltakhoz forgalmazói típusú elkövetési magatartás (kínálás, átadás, forgalomba hozatal, kereskedés) is társul, a Btk. 283. §-ának alkalmazhatósága – függetlenül attól, hogy az eltérő típusú visszaélések önálló, halmazati értékelést nyernek – a saját fogyasztást érintő mennyiségre nézve is kizárt.
A Btk. 283. §-a (1) bekezdésének f) pontjából kitűnően az elterelést a Btk. 282. §-a (5) bekezdésének a) pontjában, a 282/C. §-a (1) bekezdésében és (5) bekezdésének a) pontjában meghatározott vétséggel összefüggésben megvalósított más (értelemszerűen a terjesztői típusú kábítószerrel visszaéléshez képest más) bűncselekmény sem teszi lehetővé. Ez alól kivételt képez a kábítószerfüggő személy (okirat-hamisítást, vagyon elleni vétséget stb. kimerítő) cselekménye, ha az két évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő.
A kifejtettekből következően tehát a III., X. és XVIII. r. vádlott esetében a Btk. 283. §-ára tekintettel a kábítószerrel visszaélés kapcsán a vádemelés elhalasztásának [Be. 222. §-ának (2) bekezdése], illetőleg az eljárás felfüggesztésének [Be. 266. §-ának (6) bekezdése, Be. 307. §-a] nem volt helye.
Mindezek ellenére az érintett vádlottakkal szembeni eljárás megszüntetésére – jóllehet annak a Btk. 32. §-a e) pontjában megjelölt és a Btk. 283. §-ában körülírt oka téves – törvényesen került sor. A Be. 332. §-ának (2) bekezdése ugyanis akként rendelkezik, hogy a bíróság az eljárást megszünteti az olyan bűncselekmény miatt, amelynek a vád tárgyává tett jelentősebb súlyú bűncselekmény mellett a felelősségre vonás szempontjából nincs jelentősége. Minthogy a III. és XVIII. r. vádlott terhére a büntető anyagi jog szabályainak sérelme nélkül felrótt bűntett törvényi büntetési tétele kettőtől nyolc évig terjedő, a X. r. vádlott esetében öt évtől tizenöt évig terjedő, illetve életfogytig tartó szabadságvesztés, az emellett megvalósult, két évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett kábítószerrel visszaélés vétsége a büntetés kiszabását lényegesen nem befolyásolja. Ekként az említett vétségek tekintetében az eljárás megszüntetése – helyesen – a Be. 332. §-ának (2) bekezdésén alapszik.
A büntetés mértékére kiható tényezőket az első- és másodfokú bíróság helyesen tárta fel. A III. r. vádlott esetében azonban további súlyosító körülmény a hosszabb időn át tartó elkövetés, valamint a kábítószer jelentőst lényegesen meghaladó mennyisége, míg nagyobb nyomatékkal enyhít az eljárás elhúzódása. A XVIII. r. vádlottnál viszont nem a büntetlen előéletnek, hanem a fiatal felnőtt kornak van enyhítő hatása.
E módosítások nem változtatnak azon, hogy a fellebbezéssel érintett vádlottakkal szemben kiszabott büntetés kellően igazodik a cselekmények számottevő tárgyi súlyához, s alkalmas – de egyben szükséges is – a büntetés céljának elérésére. Ilyen módon azok mérséklésére – figyelembe véve azt is, hogy a X. és XVIII. r. vádlott esetében a büntetés mértékének meghatározására már eleve az enyhítő szakasz alkalmazásával került sor – nem nyílt lehetőség.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság az ítélőtábla ítéletét a III., a X. és a XVIII. r. vádlottra vonatkozóan a Be. 397. §-ának első fordulata alapján helybenhagyta.
(Legf. Bír. Bhar. III. 930/2008.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás