BÜ BH 2009/319
BÜ BH 2009/319
2009.11.01.
Ha a bíróság illetékességét az ügyész vádirata a bűncselekmények elkövetési helyére alapozta, az eljárás részvevőinek méltányolható személyi körülményei, és az ebből származó célszerűségi szempontok sem vezethetnek a lakóhely szerint illetékes bírósághoz való áttételéhez [Be. 17. § (1) bek., (3) bek., 20. § (1) bek.].
A Sz.-i Városi Ügyészség vádirata alapján társtettesként elkövetett lopás vétsége miatt 2006. szeptember 13-án indult büntetőeljárás a Sz.-i Városi Bíróságon az I. r. és a II. r. vádlottakkal szemben.
A vádirat szerint a vádlottak a cselekményt Sz.-n követték el, a vádemelésre az általános illetékességi ok, a Be. 17. § (1) bekezdése alapján került sor.
Az I. r. vádlott részére a vádirat nem volt kézbesíthető, ezért a bíróság a lakhelyének felkutatása iránt intézkedett, melynek eredményeként azt lehetett megállapítani, hogy P.-on tartózkodik.
2007. december 19-én, a Sz.-i Városi Ügyészség újabb vádiratot nyújtott be az ottani városi bírósághoz, amelyben az I. r. vádlottat több rendbeli közokirat-hamisítás bűntettének elkövetésével vádolta, és ugyanilyen bűncselekmények miatt az ügyész vádat emelt a III. r. vádlottal szemben is.
A vádirat szerint e cselekmények elkövetése is Sz.-en történt.
Utóbbi büntetőügyet a Sz.-i Városi Bíróság 2008. október 9-én kelt végzésével a korábbi, már folyamatban lévő ügyhöz egyesítette, majd a 2008. október 10. napjára kitűzött tárgyaláson meghozott végzésével illetékességének hiányát állapította meg, és az egyesített ügyet a P.-i Városi Bírósághoz áttenni rendelte.
Határozatát azzal indokolta, hogy az I. és III. r. vádlottak kérték az ügynek a tartózkodási helyük szerint illetékes p.-i. bírósághoz történő áttételét, mert az I. r. vádlott öt kiskorú gyermekére, a III. r. vádlott pedig egészségi állapotára figyelemmel a Sz.-i Városi Bíróságon megjelenni nem tud.
A végzés 2008. október 28-án jogerőre emelkedett.
A P.-i Városi Bíróság a 2008. november 21-én kelt végzésével szintén illetékességének a hiányát állapította meg, és az iratoknak a Legfelsőbb Bíróság részére történő felterjesztéséről rendelkezett. Kifejtette, a Be. 17. §-ának (1) bekezdése értelmében – ha e törvény másként nem rendelkezik – az eljárásra az a bíróság az illetékes, amelynek területén a bűncselekményt elkövették. Az I. és III. r. terheltek p.-i lakóhelye csak akkor alapozná meg az illetékességét, ha valamelyik vádlottal szemben az ügyész a P.-i Városi Bíróság előtt emelt volna vádat. A másodfokon eljáró T. Megyei Bíróság 2009. március 18-án a végzést helybenhagyta.
A Legfőbb Ügyészség írásbeli nyilatkozatában – a P.-i Városi Bíróság jogi érveivel egyetértve – a Sz.-i Városi Bíróság kijelölését indítványozta.
A különböző ítélőtáblákhoz tartozó helyi bíróságok közötti illetékességi összeütközés esetén az eljáró bíróság kijelöléséről – a Be. 20. § (2) bekezdésének c) pontja értelmében – a Legfelsőbb Bíróság határoz.
Tévedett a Sz.-i Városi Bíróság, amikor illetékességének hiányát állapította meg, és az I. és III. r. vádlottak indítványára az ügyet a vagylagos illetékességi szabályt alkalmazva, a vádlottak lakhelye szerinti városi bírósághoz tette át.
A Be. 17. §-ának (1) bekezdésében foglalt általános illetékességi szabály szerint ugyanis az elsőfokú eljárásra a Sz.-i Városi Bíróság az illetékes, mert a bűncselekményeket a területén követték el és az ügyész ott emelt vádat. A vádlottak lakóhelye – a Be. 17. § (3) bekezdése értelmében – a P.-i Városi Bíróság vagylagos illetékességét kizárólag akkor alapozná meg, ha az ügyész a vádiratot ide nyújtotta volna be. A jelen esetben azonban a vádiratok benyújtásával az általános illetékesség rögzült.
A Legfelsőbb Bíróság ezért a Be. 20. §-ának (1) bekezdése alapján az eljárás lefolytatására a Sz.-i Városi Bíróságot jelölte ki.
(Legf. Bír. Bkk. I. 343/2009.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás