PÜ BH 2009/327
PÜ BH 2009/327
2009.11.01.
Az éjszakai szórakozóhelyen ittas állapotban lévő biztosított a gépjárművének kulcsait tartalmazó kabátjának őrizet nélküli elhelyezésével mintegy lemond a kulcsbirtoklásról, ezáltal a jármű ellopását maga idézi elő (Ptk. 4., 555. és 556. §).
A peres felek 2000. december 23-ai kockázatviselési kezdettel CASCO vagyonbiztosítási szerződést kötöttek a felperes tulajdonában álló Opel Omega típusú személygépkocsira. A felperes a gépkocsit 2006. június 18-án 21 óra körül az s.-i vár parkolójában leállította, majd szórakozni indult a városba. A gépkocsi mindkét kulcsát a kabátja zsebébe tette, melyet a szórakozóhelyen levetett és a karzat korlátjára helyezett. 2006. június 19-én kb. 1 óra 30 perckor indult volna vissza a városba, amikor észlelte, hogy a kabátja eltűnt. Ezután elindult a parkolóba, ahol tapasztalta, hogy a gépjárműve nincs a helyén. A felperes feljelentése alapján a nyomozóhatóság az ismeretlen elkövető ellen indult büntetőeljárást megszüntette.
Az alperes a CASCO vagyonbiztosítási szerződés alapján elzárkózott a helytállási kötelezettsége elől. Arra hivatkozott, hogy a felperes súlyosan gondatlan magatartása miatt mentesül a fizetési kötelezettsége alól.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította.
Az ítélet indokai szerint a felperes súlyosan gondatlanul járt el, amikor a bárki számára nyitva álló helyen, őrizet nélkül helyezte el a kulcsokat tartalmazó kabátját, miközben ő maga is szeszesital hatása alatt állt. Értékelte azt is, hogy semmi indoka nem volt annak, hogy a felperes mindkét kulcsot magánál tartsa.
A másodfokú bíróság a felperes fellebbezése alapján hozott közbenső ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és megállapította, hogy az alperes a perbeli lopáskárral kapcsolatban biztosítási szolgáltatás teljesítésére köteles.
Indokai szerint a felperes a kármegelőzési-kárenyhítési kötelezettsége körében nem tanúsított jogellenes és súlyosan gondatlan magatartást. Ilyen mulasztás sem a kulcsok őrzése, sem a lopáskár bekövetkezése terén nem terheli. A kulcsoknak a kabátzsebben való elhelyezése a szórakozóhelyen lévő felperes esetében életszerű volt, a kulcsok nem voltak láthatók, ezért a kabáttolvaj szándéka sem irányulhatott a gépkocsi ellopására. A felperes szándéka a biztosítási esemény bekövetkezésére nem terjedhetett ki, mivel a kabáttolvaj lopási szándéka is csak akkor fogant meg, amikor átvizsgálta a kabátot.
A Ptk. 339. § és 340. §-a a szerződéses jogviszonyban nem alkalmazható, a jogellenességet csak szerződésellenesség-ként lehet értelmezni, a felperes azonban nem tanúsított szerződésellenes magatartást sem.
A biztosított kármegelőzési-kárenyhítési kötelezettségét a felek között létrejött Szerződési Feltételek XI. fejezetének I.2.a) pontjával összefüggésben vizsgálva azt állapította meg, hogy az ott írt feltételek is hiányoznak.
A jogerős közbenső ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet.
Elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésével az elsőfokú bíróság ítéltének helybenhagyását, másodlagosan a közbenső ítélet hatályon kívül helyezésével a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte.
Álláspontja szerint a közbenső ítélet a Ptk. 207. § (1) bekezdését, 555. § (1) bekezdését, 556. § (1) és (3) bekezdését, a Ptk. 318. § (1) bekezdését illetve 340. § (1) bekezdését továbbá a Pp. 206. § (1) bekezdését sérti.
Arra hivatkozott, hogy a kármegelőzés, mint általános kötelezettség a Ptk. 4. §-a, a Ptk. 318. § és 340. §-a alapján terheli a károsultat, amelyet a felek vagyonbiztosítási szerződése külön is nevesít. A jogerős ítéletben felhívott szerződés XI. fejezetének I.2. pontjában meghatározottak nem kimerítő, hanem példálózó felsorolást tartalmaznak. Előadta, hogy a gépjármű helyzete összefüggött annak kulcsaival, és a kulcsoknak a kabátban való elhelyezéssel. Az adott körülmények, így a felperes súlyos ittassága – ami a kabátra való figyelést is akadályozta –, a kulcson való márkajel, az éjszakai szórakozóhelyen a jelenlévők nagy száma, illetőleg a felperes figyelmét egyébként is gátló sajátos fényviszonyok lopást megkönnyítő tényezők voltak. Kiemelte, hogy ezzel a felperes is számolhatott, miután a kulcsoktól eltérően személyes iratait magánál (a nadrágja zsebében) tartotta.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában fenntartására irányult.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős közbenső ítéletet a felülvizsgálat Pp. 275. § (2) bekezdésében meghatározott korlátai között vizsgálva megállapította, hogy az alperes rendkívüli perorvoslati kérelme az alábbiak következtében megalapozott.
A peres felek a Ptk. 536. §-a és az 548. §-a által meghatározott CASCO vagyonbiztosítási szerződést kötöttek. Az nem volt köztük vitás, hogy a felperes gépkocsiját saját kulcsaival, ismeretlen tettes vagy tettesek ellopták. A vita a felek között csupán abban a kérdésben volt, hogy a felperes kulcskezelése a biztosító fizetési kötelezettsége alóli mentesülést eredményezi-e.
A Ptk. 556. § (1) bekezdése szerint a biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen a biztosított, illetőleg a szerződő fél szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta. Az 556. § (3) bekezdése értelmében ezt a rendelkezést a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell. A Ptk. 555. § (1) bekezdésében kimondja, hogy a biztosított köteles a kárt a tőle telhetően enyhíteni. A felek megállapodhatnak a biztosított kármegelőzési és kárenyhítési teendőiben.
A peres felek szerződésének részét képező Járművek CASCO biztosításának Különös Feltételei (a továbbiakban: JCKF 8) IX. fejezetének I.10. pontja szerint:
,,a szerződő/tulajdonos minden tőle elvárhatót köteles megtenni annak érdekében, hogy a kulcsok ne kerüljenek ki az őrizetéből, illetve a gépjárművet csak olyan személynek adja használatába, akikkel kapcsoltban felelősséget vállal a kulcsok eredeti állapotáért''. A felek szerződésének idézett rendelkezése megfelel a Ptk. 555. §-ában meghatározott kármegelőzési kötelezettségnek. Ugyancsak a szerződési feltételek tartalmazzák de nem kimerítő jelleggel, hanem úgynevezett exemplifikatív módon a Ptk. 556. § (1) bekezdés a) pontjának megfelelően, hogy mi minősül a biztosító mentesülését eredményező biztosítotti magatartásnak. A jogerős ítélet által elemzett XI. fejezet I.2. pont a) pontjában írtaknak a perbeli tényállás valóban nem felel meg, ugyanakkor a példálozó felsorolás azt is jelenti, hogy a kármegelőzési-kárenyhítési kötelezettség megsértésének a felsoroltakon kívül más magatartások is minősülhetnek. Az adott, nem vitás körülmények között az éjszakai zajos, sötét szórakozóhelyen tartózkodó ittas felperes a gépjármű kulcsait tartalmazó kabátjának a nyilvános helyen, őrizet nélküli elhelyezésével quasi lemondott a kulcsbirtoklásról. Ily módon a felperes a szerződés értelmében őt terhelő és a Ptk. 4. §-ának (1) és (4) bekezdése szerint is rá háruló kötelezettségét megszegve károsodását – a biztosítási esemény bekövetkezését – maga idézte elő, melynek következtében a biztosító a Ptk. 556. § (1) bekezdésének a) pontja alapján mentesül, mint ahogyan ezt az elsőfokú bíróság ítélete helytállóan állapította meg.
A Legfelsőbb Bíróság a fentiekben kifejtett indokokkal a jogerős közbenső ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság ítéletét hagyta helyben.
(Legf. Bír. Pfv. VIII. 21.679/2008.]
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás