• Tartalom

PÜ BH 2009/329

PÜ BH 2009/329

2009.11.01.
A fedezetelvonó szerződés hatálytalanságának a megállapítása iránt indított per – a pertárgy értékének a megállapítása szempontjából – a követelés biztosítása iránti pernek minősül. Ebből következően a pertárgy értéke főszabályként a követelés összege, a fedezetelvonó szerződés értéke pedig csak akkor jön számításba, ha az ennél kisebb (Pp. 24. §).
A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az I. és II. r. alperesek között a perbeli lakásingatlan 1/2 tulajdoni illetőségére vonatkozóan 2 500 000 Ft vételár mellett létrejött adásvételi szerződés vele szemben hatálytalan, mivel fedezetelvonó szerződésnek minősül. A II. r. alperest továbbá annak tűrésére kérte kötelezni, hogy jogerős ítélettel a javára megítélt – összesen 573 843 Ft tőkéből, a tőke után járó késedelmi kamatból valamint perköltségből álló – követelést a fenti ingatlanra vezetett végrehajtás útján érvényesítse. Ezen felül az alpereseket a perköltség megfizetésére is kérte kötelezni.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetének helyt adva megállapította a támadott szerződés felperessel szembeni hatálytalanságát és kötelezte a II. r. alperest annak tűrésére, hogy a felperes a javára megítélt követelést az ingatlanra vezetett végrehajtás útján érvényesítse. Az I. r. alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet fellebbezéssel támadott rendelkezéseit helybenhagyta. A pertárgy értékét mindkét fokú bíróság – a fedezetelvonó szerződés értékével azonosan – 2 500 000 Ft-ban állapította meg.
A jogerős ítélet ellen az I. r. alperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő.
A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 271. §-ának (2) bekezdése szerint azonban nincs helye felülvizsgálatnak olyan vagyonjogi ügyben, amelyben a felülvizsgálati kérelemben vitatott érték, illetve annak a 24. §, valamint a 25. § (3) és (4) bekezdése alapján, továbbá a 25. § (3) bekezdésének az egyesített perekre történő megfelelő alkalmazásával megállapított értéke az egymillió forintot nem haladja meg.
A Pp. 24. §-a (2) bekezdésének f) pontja értelmében követelés biztosítása iránti perben a keresettel érvényesített követelés értékeként a követelés összegét, ha azonban a biztosíték értéke, illetőleg összege ennél kisebb, ezt az utóbbi értéket, illetőleg összeget kell számításba venni.
A Pp. 25. §-a (4) bekezdésének értelmében a főkövetelés járulékai (kamat, költség stb.) az érték megállapításánál figyelmen kívül maradnak.
A fedezetelvonó szerződés hatálytalanságának megállapítása iránt indított per – a pertárgy értékének megállapítása szempontjából – a követelés biztosítása iránti pernek minősül, mert az ilyen perrel a felperes azt kívánja elérni, hogy a szerződéssel elvont fedezet is a követelése biztosítékául szolgáljon (BH 1999/11/508.). Ebből következően a fedezetelvonó szerződés hatálytalansága iránti perben a pertárgy értéke főszabályként a követelés összege, kivéve, ha a biztosíték (vagyis a fedezetelvonó szerződéssel elvont fedezet) értéke ennél kisebb, mert akkor ezt az utóbbi értéket kell számításba venni. A perbeli esetben a felperes követelésének tőkeösszege (573 843 Ft) kisebb, mint a fedezetelvonó szerződés értéke (2 500 000 Ft), ezért a felülvizsgálati kérelemben vitatott érték 573 843 Ft.
Nincs annak akadálya, hogy a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárásban a perben eljárt bíróságok döntésétől eltérően állapítsa meg a per tárgyának értékét és – ha annak törvényi feltételei fennállnak – hivatalból elutasítsa a felülvizsgálati kérelmet.
Mivel a felülvizsgálati kérelemben vitatott érték a fentiek alapján 573 843 Ft, az ügyben a Pp. 271. §-ának (2) bekezdése szerint nincs helye felülvizsgálatnak.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 273. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján hivatalból elutasította.
(Legf. Bír. Pfv. VI. 20.482/2009.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére