344/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet
344/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet
a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet és más kormányrendeletek módosításáról1
2010.01.01.
A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. §-a (7) bekezdésének 3. és 19. pontjában, 110/A. §-ában, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. §-ának (11) bekezdésében, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § (1) bekezdés 12. pontjában, a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. § (1) bekezdés d), f) és i) pontjában, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a)–b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdésének b) pontjában megállapított feladatkörében eljárva, valamint a 24. § vonatkozásában az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében a következőket rendeli el:
A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása
1. § A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 1. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban OKTVF)]
„b) önállóan működő és gazdálkodó, közhatalmi központi költségvetési szerv;”
2. § A Kr. a következő 3/A. §-al egészül ki:
„3/A. § Az OKTVF jogosult a közhatalmi tevékenységen túl az alaptevékenységével megegyező, az alaptevékenység ellátására létrehozott kapacitás kihasználását célzó, a költségvetésben az alaptevékenységre meghatározott mértéken felül, támogatáson kívüli forrásból, nem kötelezően és nem haszonszerzés céljából, kiegészítő jelleggel, szolgáltatás végzésére is.”
3. § A Kr. 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (a továbbiakban: VKKI) a miniszter által irányított önállóan működő és gazdálkodó, közintézeti altípusú közszolgáltató központi költségvetési szerv. Székhelye: Budapest.”
4. § A Kr. a következő alcímekkel és 4/A–4/B. §-sal egészül ki:
„Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóság
4/A. § (1) A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóság (a továbbiakban: KvVM FI) a miniszter által irányított önállóan működő és gazdálkodó, közintézményi altípusú közszolgáltató központi költségvetési szerv. Székhelye: Budapest
(2) A KvVM FI-t igazgató vezeti, aki a (3) bekezdésben foglalt kivétellel gyakorolja a munkáltatói jogokat a KvVM FI munkavállalói felett.
(3) A miniszter irányítási jogkörében a KvVM FI igazgatójának javaslatára kinevezi és felmenti a KvVM FI gazdasági vezetőjét.
(4) A KvVM FI működési köre az ország egész területére kiterjed.
Magyar Állami Földtani Intézet
4/B. § (1) A Magyar Állami Földtani Intézet (a továbbiakban: MÁFI) a miniszter által irányított önállóan működő és gazdálkodó közintézeti altípusú közszolgáltató központi költségvetési szerv. Székhelye: Budapest
(2) A MÁFI-t igazgató vezeti, aki a (3) bekezdésben foglalt kivétellel gyakorolja a munkáltatói jogokat a MÁFI munkavállalói felett.
(3) A miniszter irányítási jogkörében a MÁFI igazgatójának javaslatára kinevezi és felmenti a MÁFI gazdasági vezetőjét.
(4) A MÁFI működési köre az ország egész területére kiterjed.”
5. § A Kr. 5. § (1) bekezdés b) pontja helybe a következő rendelkezés lép:
[A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (a továbbiakban felügyelőség)]
„b) önállóan működő és gazdálkodó, közhatalmi központi költségvetési szerv;”
6. § A Kr. a következő 5/A. §-al egészül ki:
„5/A. § A felügyelőség jogosult a közhatalmi tevékenységen túl az alaptevékenységével megegyező, az alaptevékenység ellátására létrehozott kapacitás kihasználását célzó, a költségvetésben az alaptevékenységre meghatározott mértéken felül, támogatáson kívüli forrásból, nem kötelezően és nem haszonszerzés céljából, kiegészítő jelleggel, szolgáltatás végzésére is.”
7. § A Kr. 6. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság (a továbbiakban igazgatóság)]
„b) önállóan működő és gazdálkodó, közintézeti altípusú közszolgáltató központi költségvetési szerv;”
8. § A Kr. 7. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A nemzeti park igazgatóság (a továbbiakban NPI)]
„b) önállóan működő és gazdálkodó, közintézeti altípusú közszolgáltató központi költségvetési szerv;”
9. § A Kr. a következő 7/A. §-sal egészül ki:
„7/A. § Az NPI természetvédelmi szabálysértések elbírálására, nyilvántartás vezetésére, ellenőrzés végzésére, továbbá a természetvédelmi őrszolgálat működtetésére közhatalmi jogkörrel rendelkezik.”
10. § (1) A Kr. 9. § (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az OKTVF jár el a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény]
„b) 9. § (1) bekezdésében foglalt környezetvédelmi hatóságnak az országos illetékességű szerveként a gyorsforgalmi utak építése során a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 67. § (1)–(2) és (5)–(6) bekezdésében, 71. § (1) bekezdés a)–b) pontjában, 71. § (3) bekezdésben, valamint a 72. §-ban foglalt környezetvédelmi hatóságként. A Kvt. 72. §-ában foglalt környezetvédelmi hatóságként az OKTVF csak a környezetvédelmi engedély tekintetében járhat el.”
(2) A Kr. 9. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az OKTVF jár el a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 8. § (4) bekezdésében, 11. § (2) és (3) bekezdésében, a 17. § (1) bekezdés d) pontjában, 17. § (2) bekezdésében, 32. § (7) bekezdésében foglalt környezetvédelmi hatóságként.”
11. § A Kr. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § (1) A kérelmező székhelye szerinti felügyelőség jár el a Hgt. 14. § (2) bekezdésében, 15. § (3) bekezdésében, 16. § (3) bekezdésében, 27. § (3) bekezdés b) pontjában, továbbá 32. § (6) bekezdésében foglalt környezetvédelmi hatóságként, ha a hulladékgazdálkodással kapcsolatos hatósági engedély megszerzése iránti kérelem az ország egész területére kiterjedő tevékenységre irányul.
(2) A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: VTT tv.) alapján a Vásárhelyi terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló létesítmények engedélyezése során környezetvédelmi és vízügyi hatóságként a szolnoki székhelyű Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség jár el.”
12. § A Kr. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § A települési önkormányzat jegyzője – a fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzője – jár el a Hgt. 30. § (3) bekezdésében foglalt környezetvédelmi hatóságként, a bekezdés a)–b) pontjában meghatározott esetben.”
13. § A Kr. 12. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Kvt. 91. § (2) bekezdésében foglalt környezetvédelmi hatóságként
a) az OKTVF,
b) a felügyelőség, valamint
c) az önkormányzati környezetvédelmi hatóság
jár el.”
14. § A Kr. 14. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Fokozottan védett állatfaj esetén, ha a védett állatfajokra vonatkozó részletes szabályokat megállapító kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, az OKTVF jár el a Tvt. 43. § (2) bekezdés a)–k) és m) pontjában foglalt természetvédelmi hatóságként.”
15. § A Kr. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„A Kormány törvényben meghatározott hatásköreiben környezetvédelmi igazgatási szervként a felügyelőséget jelöli ki.”
16. § A Kr. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23. § A VTT tv. 4. §-ában foglalt vízügyi igazgatási szervként
a) árvízi tározók és a nagyvízi mederben történő beavatkozások tekintetében a VKKI,
b) egyéb esetekben az igazgatóság
jár el.”
17. § A Kr. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„29. § A Kormány a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény 4. § (1) bekezdésében, 21/B. § (5) bekezdés c) pontjában és (7)–(8) bekezdésében, valamint 22–25. §-ában foglalt eljárásokban – annak elbírálása kérdésében, hogy a géntechnológiai, illetve a géntechnológiával módosított növény termesztése iránti tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e – a természetvédelmi jogkörében eljáró minisztert szakhatóságként jelöli ki.”
18. § A Kr. 32/E § (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Kormány a felügyelőségnek az elvi vízjogi engedélyezési, a vízjogi engedélyezési, üzemeltetési és a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárásában,]
„c) elvi vízjogi engedélyezés, vízjogi létesítési engedélyezés és vízjogi fennmaradási engedélyezés esetén, ha az eljárás régészeti lelőhelyen, régészeti védőövezet területén, műemléki területen megvalósuló vagy külön jogszabályban meghatározott esetekben műemléket érintő tevékenység engedélyezésére irányul – annak elbírálása kérdésében, hogy a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményei a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett érvényesülnek-e – első fokú eljárásban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területi szervét, másodfokú eljárásban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal központi szervét,”
[szakhatóságként jelöli ki.]
19. § A Kr. a következő alcímekkel és 33/A.–33/C. §-sal egészül ki:
„VKKI feladatai
33/A. § A VKKI alaptevékenysége körében ellátja a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó
a) a vizek kártételei elleni védelemmel, különös tekintettel a Műszaki Törzs vezetésére,
b) vízgyűjtő-gazdálkodással,
c) vízrajzi tevékenységgel,
d) a közműves vízellátással és szennyvízkezeléssel,
e) egyes európai uniós források felhasználásával megvalósuló központi, illetve pályázati, valamint kiemelt kormányzati fejlesztések megvalósításával,
f) központi vízügyi nyilvántartások és informatikai rendszerek üzemeltetésével kapcsolatos, valamint
g) múzeumi, levéltári, könyvtári,
h) az Országos Környezeti Kármentesítési Programmal kapcsolatos, továbbá
i) egyéb, a miniszter által feladatkörébe utalt
feladatokat.
KvVM FI feladatai
33/B. § A KvVM FI alaptevékenysége körében
a) közreműködő szervezeti feladatokat lát el;
b) PHARE és Átmeneti Támogatási Programok Szakmai Programfelelős Szervezete keretében irányítja a miniszter hatáskörébe tartozó intézményfejlesztési projekteket;
c) a Magyarországi LIFE Iroda keretében kezeli a LIFE projekteket;
d) a miniszter által működtetett Zöld Beruházási Rendszer (továbbiakban: ZBR) keretében, a miniszter által kijelölt döntés-előkészítő szervként ellátja a ZBR kezelésével összefüggő jogszabályoknak megfelelő operatív, nyilvántartási, adatszolgáltatási feladatokat, végzi a pályázatok kezelését, a támogatási szerződések előkészítését, a támogatások kifizetését, az ehhez kapcsolódó ellenőrzést.
A MÁFI feladatai
33/C. § (1) A MÁFI alaptevékenysége körében a (2) bekezdés szerinti állami földtani kutatással összefüggő feladatokat lát el.
(2) A MÁFI állami földtani kutatással összefüggő feladatai:
a) az ország földtani felépítésének megismerésére és az ismeretesség növelésére irányuló földtani, valamint az ország földtani erőforrás-gazdálkodását megalapozó kutatások végzése;
b) az ország földtani tér-adat infrastruktúrájának építése és fejlesztése;c) az ország rendszeres földtani és alkalmazott földtani térképezése, a térképek és azok szöveges magyarázatának készítése, közreadása;
d) környezetföldtani, vízföldtani, mérnökgeológiai vizsgálatok végzése;
e) az Európai Uniónak a földtani közegre, valamint a felszín alatti vizekre vonatkozó jogszabályai átvételéhez, végrehajtásához kapcsolódó kutatási feladatok ellátása, azokban történő közreműködés;
f) földtani adatok és információk gyűjtése, közreműködés a Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, valamint a Földtani és Bányászati Információs Rendszer kiépítésében, fejlesztésében és működtetésében;
g) közhasznú információszolgáltatás;
h) Múzeum, szakkönyvtár, mélyfúrási magminta gyűjtemény, mérőhálózat, laboratóriumok fenntartása, üzemeltetése;
i) részvétel nemzetközi kutatási programokban, kapcsolattartás a hazai és nemzetközi szakmai szervezetekkel.”
20. § A Kr. 36. §-ának g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az igazgatóság állami alaptevékenysége körében]
„g) ellátja a vagyonkezelői feladatokat a vagyonkezelésében lévő állami tulajdonú vagyontárgyak tekintetében;”
21. § A Kr. 37. §-ának ab) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az NPI állami alaptevékenysége körében
a) ellátja]
„ab) a vagyonkezelői feladatokat a vagyonkezelésében lévő állami tulajdonú vagyontárgyak tekintetében,”
22. § A Kr. 38. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) E rendelet
a) 9. §-ában meghatározott környezetvédelmi ügyekben első fokon – országos illetékességgel – az OKTVF,
b) 10. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ügyekben első fokon – országos illetékességgel – a kérelmező székhelye szerinti felügyelőség jár el.”
23. § (1) A Kr. 1. számú mellékletének IV. pontja az 1. számú melléklet szerint módosul.
(2) A Kr. 2. számú mellékletének II. pontja a 2. számú melléklet szerint módosul.
(3) A Kr. 3. számú mellékletének II. pontja a 3. számú melléklet szerint módosul.
(4) A Kr. 4. számú melléklete helyébe a rendelet 4. számú melléklete lép.
Más kormányrendeletek módosítása
24. § (1) Az Országos Meteorológiai Szolgálatról szóló 277/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § (1) Az Országos Meteorológiai Szolgálat (a továbbiakban: Szolgálat)
a) a környezetvédelmi és vízügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítása alatt működő központi hivatal;
b) önállóan működő és gazdálkodó, közintézeti altípusú közszolgáltató központi költségvetési szerv;
c) székhelye Budapest;
d) működési köre az ország egész területére kiterjed.
(2) A Szolgálat külön jogszabályban meghatározott hatósági eljárásban való szakhatósági közreműködésre közhatalmi jogkörrel rendelkezik.”
(2) A Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése a következő i)–j) ponttal egészül ki:
[A Szolgálat állami feladatként]
„i) ellátja a Levegőtisztaság-védelmi Referencia Központ működtetőjeként az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat minőségirányítási, mérőkészülék típus alkalmassági felülvizsgálati, valamint adatközponti feladatait,
j) előkészíti a nemzetközi szerződésekből eredő jelentéstételi kötelezettségek teljesítése érdekében a környezeti levegő minőségének állapotára vonatkozó adatokat, valamint az ilyen jellegű kötelezettségek teljesítése érdekében légszennyező anyagokra vonatkozó emissziós leltárt készít és vezet.”
25. § A települési hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet 20. § (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség engedélyezi a települési hulladékokkal kapcsolatos:]
„b) üzletszerű szállítást, kivéve az országba történő behozatalnak, kivitelnek, átszállításnak minősülő szállítást, valamint, ha a szállítási tevékenység az ország egész területére kiterjed;”
26. § A hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről szóló 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet 6. § (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség) a területi hulladékgazdálkodási terv készítése során bekéri a területi hulladékgazdálkodási terv tervezetére a tervezési területtel érintett e rendelet 2. számú mellékletében meghatározott közigazgatási szervek, a helyi önkormányzatok, az érintett érdek-képviseleti szervek, valamint a környezetvédelmi társadalmi szervezetek véleményét.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak teljesítése érdekében a területi hulladékgazdálkodási terv elkészítéséért felelős felügyelőség írásban megkeresi az (1) bekezdésben megjelölt érintetteket. Ezzel egyidejűleg a területi hulladékgazdálkodási terv tervezetét elektronikus adathordozó útján megküldi a társadalmi szervezetek, e rendelet 2. számú mellékletében meghatározott közigazgatási szervek, valamint a tervezési területen működő helyi önkormányzatok részére, és értesíti őket arról, hogy hivatali helyiségében a területi hulladékgazdálkodási terv tervezete nyomtatott formában megtekinthető.”
27. § A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A felügyelőség a határozatában]
„f) amennyiben az előzetes vizsgálat során a tevékenység környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedélyezését kizáró ok merült fel,
fa) ennek tényét rögzíti és – az fb) pontban foglaltak kivételével – megállapítja, hogy az adott tevékenység kérelem szerinti megvalósítására engedély nem adható,
fb) ha a tervezett tevékenység a településrendezési eszközökkel nincs összhangban, azonban az összhang legkésőbb a tervezett tevékenységhez szükséges létesítési, építési engedély iránti kérelem benyújtásáig megteremthető, ezt a lehetőséget rögzíti, és előírja, hogy a kizáró okot a létesítési, építési engedély kiadására jogosult hatóság döntéséig meg kell szüntetni;”
Záró rendelkezések
28. § (1) E rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2010. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Kr. 38. § (2) bekezdése hatályát veszti.
(4) E rendelet, valamint a Kr. 21. §-a, továbbá a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről szóló 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének d) pontja 2011. január 16. napján hatályát veszti.
1. számú melléklet a 344/2009. (XII. 30.) Korm. rendelethez
A 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének IV. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„IV. A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek illetékessége
1. ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG
A) Illetékessége hatósági, szakhatósági eljárásokban:
a) Győr megyei jogú város
közigazgatási területe.
b) Sopron megyei jogú város
közigazgatási területe.
c) Tatabánya megyei jogú város
közigazgatási területe.
d) Győr-Moson-Sopron megye – kivéve
Csáfordjánosfa,
Csér,
Egyházasfalu,
Gyalóka,
Iván,
Répcevis,
Sopronhorpács,
Szakony,
Und,
Zsira
közigazgatási területét.
e) Komárom-Esztergom megye
teljes közigazgatási területe.
f) Vas megyéből
Csánig,
Csönge,
Jákfa,
Kenyeri,
Nick,
Ostffyasszonyfa,
Pápóc,
Rábapaty,
Répcelak,
Uraiújfalu
közigazgatási területe.
g) Veszprém megyéből
Egyházaskesző,
Kemenesszentpéter,
Malomsok,
Marcaltő,
Várkesző
közigazgatási területe.
B) Illetékessége a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban:
a) folyószabályozási:
a Duna a nyugati országhatártól az Ipoly-torkolatig (1850,2–1708,2 fkm) 142 km, a Mosoni-Duna-ág országhatártól a torkolatig terjedő 122,5 km, a Rába a sárvári vasúti hídtól a torkolatig 86,7 km hosszban, továbbá a Marcal a 22 fkm-től a torkolatig, a Lajta országhatártól a torkolatig terjedő 18,6 km hosszú szakasza; valamint a Fertő tó;
b) árvízvédelmi:
a Duna jobb part a rajkai országhatár és Pilismarót között, a Lajta mindkét part, a Lajta jobb és bal parti csatornák, valamint az összekötő csatorna jobb és bal parti töltései, a Mosoni-Duna jobb és bal parti töltései, a Rábca mindkét oldali töltése Bősárkány és Győr között, a Répce árapasztó töltései Répcelakig, illetve Répceszemeréig, a Rába jobb és bal parti töltése Sárvár és Győr között, a Marcal bal és jobb parti védvonal a Bakonyér visszatöltésezésével együtt.
C) Illetékessége a rendelet 20. §-ában, valamint 34. § (2) bekezdésében foglalt feladatok tekintetében:
a) Az A) és B) pontok szerinti terület,
b) A Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség illetékessége [2/A) és B) pontok].
D) Általános területi kapcsolattartása:
Győr, Sopron, Tatabánya megyei jogú városok, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom megye, az illetékességi területén működő települési önkormányzatok és más hatóságok.
2. NYUGAT-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG
A) Illetékessége hatósági, szakhatósági eljárásokban:
a) Nagykanizsa megyei jogú város
közigazgatási területe.
b) Szombathely megyei jogú város
közigazgatási területe.
c) Zalaegerszeg megyei jogú város
közigazgatási területe.
d) Győr-Moson-Sopron megyéből
Csáfordjánosfa,
Csér,
Egyházasfalu,
Gyalóka,
Iván,
Répcevis,
Sopronhorpács,
Szakony,
Und,
Zsira
közigazgatási területe.
e) Somogy megyéből
Balatonszentgyörgy,
Csákány,
Főnyed,
Hollád,
Iharosberény,
Inke,
Nagyszakácsi,
Nemesdéd,
Nemesvid,
Pogányszentpéter,
Sávoly,
Somogysámson,
Somogysimonyi,
Somogyzsitva,
Szegerdő,
Szőkedencs,
Tapsony,
Tikos,
Varászló,
Vése,
Vörs
közigazgatási területe, valamint
Őrtilos település Mura (középvízi) medrébe nyúló/tartozó közigazgatási területe.
f) Vas megye – kivéve
Csánig,
Csönge,
Jákfa,
Kenyeri,
Nick,
Ostffyasszonyfa,
Pápóc,
Rábapaty,
Répcelak,
Uraiújfalu
közigazgatási területét.
g) Veszprém megyéből
Kemeneshőgyész,
Magyargencs
közigazgatási területe.
h) Zala megye – kivéve
a Balaton parti településeknek a tó medrébe (jogi partvonalával határolt területébe) nyúló/tartozó közigazgatási területét.
B) Illetékessége a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban:
a) folyószabályozási:
a Mura az országhatártól a Dráva torkolatig 48,6 km hosszban, a Rába a sárvári vasúti hídtól az országhatárig (86,7 fkm – 216,3 fkm) 129,6 km hosszban, a Lapincs az országhatártól a Rába torkolatig ,7 km hosszban (a 0,7 fkm – 1,57 fkm között határfolyó);
b) árvízvédelmi:
a Zala árvízvédelmi rendszer Bókaháza és a Kis-Balaton vízvédelmi rendszer között, a Mura bal parti árvízvédelmi rendszer, a Rába árvízvédelmi fővédvonalai a sárvári vasúti híd és az országhatár között, valamint a Lapincs árapasztó vápa Szentgotthárdon.
C) Általános területi kapcsolattartása:
Szombathely, Zalaegerszeg, Nagykanizsa megyei jogú városok, Vas és Zala, Győr-Moson-Sopron, Somogy megye, az Illetékességen működő települési önkormányzatok és más hatóságok.
3. KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG
A) Illetékessége hatósági, szakhatósági eljárásokban:
a) Székesfehérvár megyei jogú város
közigazgatási területe.
b) Dunaújváros megyei jogú város
közigazgatási területe.
c) Szekszárd megyei jogú város
közigazgatási területe.
d) Veszprém megyei jogú város
közigazgatási területe.
e) Baranya megyéből
Ófalu
közigazgatási területe.
f) Fejér megye
teljes közigazgatási területe – kivéve
a Duna parti településeknek a folyam (középvízi) medrébe nyúló/tartozó
közigazgatási területét.
g) Somogy megyéből
Balatonszabadi,
Kánya,
Siófok (Balatonkiliti),
Siójut,
Tengőd közigazgatási területe, valamint
a Balaton parti településeknek a tó medrébe (partvonalával határolt területébe) nyúló, tartozó
közigazgatási területe.
h) Tolna megye – kivéve
Attala,
Csikóstőttős,
Jágónak,
Kapospula,
Kaposszekcső,
Kismányok,
Lápafő,
Nagymányok,
Nak,
Váralja,
Várong,
a Duna parti településeknek a folyam (középvízi) medrébe nyúló/tartozó
közigazgatási területét, valamint
a Paksi Atomerőmű és a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának területét.
i) Veszprém megye – kivéve
Egyházaskesző,
Kemeneshőgyész,
Kemenesszentpéter,
Magyargencs,
Malomsok,
Marcaltő,
Várkesző
közigazgatási területét.
j) Zala megyéből
a Balaton parti településeknek a tó medrébe (partvonalával határolt területébe) nyúló/tartozó közigazgatási területe.
B) Illetékessége a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban:
a) folyó- és tószabályozási:
a Balaton és a Velencei-tó; a Sió a Balatontól a torkolatig;
b) árvízvédelmi:
a Duna jobb part Ercsi-Adony és Bölcske-Báta között, a Szt. László-vízfolyás bal parti és a Váli vízfolyás jobb és bal parti torkolati szakasz, a Sió Simontornya-Sióagárd közötti bal parti, Sióagárd és Sió-torkolat közötti jobb és bal parti, a Sióba ömlő Völgységi árok torkolati szakaszának kétparti töltései, a Nádor-csatorna Kölesd alatti jobb és bal parti töltései.
C) Általános területi kapcsolattartása:
Dunaújváros, Szekszárd, Székesfehérvár, Veszprém megyei jogú városok, Fejér, Tolna, Veszprém megyék, az illetékességi területén működő települési önkormányzatok és más hatóságok.
4. DÉL-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG
A) Illetékessége hatósági, szakhatósági eljárásokban
a) Pécs megyei jogú város
közigazgatási területe.
b) Kaposvár megyei jogú város
közigazgatási területe.
c) Baranya megye – kivéve
Ófalu közigazgatási területét.
d) Bács-Kiskun megyéből a Duna parti településeknek a folyam (középvízi) medrébe nyúló/tartozó közigazgatási területe a dunaföldvári híd szelvényétől a déli országhatárig.
e) Tolna megyéből
Attala,
Csikóstőttős,
Jágónak,
Kapospula,
Kaposszekcső,
Kismányok,
Lápafő,
Nagymányok,
Nak,
Váralja,
Várong,
a Duna menti településeknek a folyam (középvízi) medrébe nyúló/tartozó közigazgatási területe a dunaföldvári híd szelvényétől a megye déli határáig, valamint
a Paksi Atomerőmű és a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának területe.
f) Somogy megye – kivéve
Balatonszentgyörgy,
Balatonszabadi,
Csákány,
Főnyed,
Hollád,
Iharosberény,
Inke,
Kánya,
Nagyszakácsi,
Nemesdéd,
Nemesvid,
Pogányszentpéter,
Sávoly,
Siófok (Balatonkiliti),
Siójut,
Somogysámson,
Somogysimonyi,
Somogyzsitva,
Szegerdő,
Szőkedencs,
Tapsony,
Tengőd,
Tikos,
Varászló,
Vese,
Vörs, valamint
a Balaton parti településeknek a tó medrébe (jogi partvonalával határolt területébe), és
Őrtilos település Mura (középvízi) medrébe nyúló/tartozó közigazgatási területét.
B) Illetékessége a folyó- és tószabályozási, illetve árvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban:
a) folyószabályozási:
a Dráva a Mura torkolatától az országhatárig (236–225 fkm és 200–68 fkm) 143 km hosszban, a Duna a dunaföldvári hídtól a déli országhatárig (1560,5–1433,0 fkm) 127,5 km hosszban;
b) árvízvédelmi:
a Duna jobb part Dunaszekcső és a déli országhatár között, a Dráva bal part Korcsina átvágás és Eperjes között, a Fekete-víz bal partja a Pécsi-víz torkolata és a Dráva között, a Pécsi-víz bal partja Kémes és a Fekete-víz között, a Fekete-víz jobb partja a cuni híd és a Dráva között.
C) Általános területi kapcsolattartása:
Pécs, Kaposvár megyei jogú város, Baranya, Somogy megye, az illetékességi területén működő települési önkormányzatok és más hatóságok.
5. KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG
A) Illetékessége hatósági, szakhatósági eljárásokban:
a) Budapest főváros
közigazgatási területe.
b) Salgótarján megyei jogú város
közigazgatási területe.
c) Heves megyéből
Apc,
Boldog,
Hatvan,
Heréd,
Kerekharaszt,
Lőrinci,
Nagykökényes,
Petőfibánya,
Zagyvaszántó
közigazgatási területe.
d) Nógrád megye
teljes közigazgatási területe.
e) Pest megye – kivéve
Abony,
Albertirsa,
Cegléd,
Ceglédbercel,
Csemő,
Dánszentmiklós,
Jászkarajenő,
Kocsér,
Köröstetétlen,
Mikebuda,
Nagykőrös,
Nyársapát,
Pilis,
Tápiószőlős,
Törtel,
Újszilvás
közigazgatási területét.
f) Fejér, Tolna és Bács-Kiskun megyében a Duna parti településeinek a folyam (középvízi) medrébe nyúló/tartozó közigazgatási területe a folyam folyásirányát tekintve a dunaföldvári híd szelvényéig.
B) Illetékessége a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban:
a) folyószabályozási:
a Duna az Ipoly-torkolattól a dunaföldvári hídig (1708,2–1560,5 fkm) 147,7 km, a Szentendrei-Duna-ág 32 km és a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág 58 km hosszban, az Ipoly szlovák-magyar határszakasza 141 km hosszban, a Zagyva Jobbágyitól a jászfelsőszentgyörgyi elbontott hídig 41 km hosszban;
b) árvízvédelmi:
a Duna jobb part Pilismarót-Dunafüred között, a Duna bal part Szob-Dunaegyháza között, a Szentendrei-sziget és Csepel-sziget védvonalai, a Zagyva mindkét parti védvonalai Jobbágyi és Jászfelsőszentgyörgy között, és az Ipoly bal parti védvonalai.
C) Általános területi kapcsolattartása:
Budapest főváros, Salgótarján megyei jogú város, Pest, Heves és Nógrád megye, az illetékességi területén működő települési önkormányzatok és más hatóságok.
6. TISZÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG
A) Illetékessége hatósági, szakhatósági eljárásokban:
a) Debrecen megyei jogú város
közigazgatási területe.
b) Békéscsaba megyei jogú város
közigazgatási területe.
c) Hajdú-Bihar megye – kivéve
Téglás közigazgatási területét.
d) Békés megye – kivéve
Almáskamarás,
Battonya,
Békéssámson,
Csanádapáca,
Dombegyháza,
Dombiratos,
Gádoros,
Kardoskút,
Kaszaper,
Kevermes,
Kisdombegyház,
Kunágota,
Magyarbánhegyes,
Magyardombegyház,
Medgyesbodzás,
Medgyesegyháza,
Mezőhegyes,
Mezőkovácsháza,
Nagybánhegyes,
Nagyszénás,
Orosháza,
Pusztaföldvár,
Pusztaottlaka,
Tótkomlós,
Végegyháza
közigazgatási területét.
e) Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből
Szorgalmatos,
Tiszadada,
Tiszadob,
Tiszaeszlár,
Tiszalök,
Tiszanagyfalu,
Tiszavasvári
közigazgatási területe.
B) Illetékessége a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban:
a) folyószabályozási:
a Berettyó az országhatártól a torkolatig, Hortobágy-Berettyó Bucsától az ágotai hídig, és Túrkevétől a torkolatig 54,8 km hosszban, a Sebes-Körös az országhatártól a torkolatig 59 km, a Fekete-Körös az országhatártól a torkolatig 20 km, a Fehér-Körös az országhatártól a torkolatig 10 km, a Kettős- és Hármas-Körös teljes 37 km, illetőleg 91 km hosszban;
b) árvízvédelmi:
a Tisza bal part Rakamaz-Tiszafüred között, a Keleti-főcsatorna visszatöltésezett mindkét parti védtöltésével, a Tiszavasvári zsilipig, a Hortobágy-Berettyó bal part Nádudvar-Bucsa között, a Berettyó jobb part az országhatár-Darvas között, a Berettyó bal part országhatár Sebes-Körös között, a Berettyóba torkoló Ér- és Kálló-főcsatorna visszatöltésezett jobb és bal partja (az Ér-főcsatornának az országhatárig, a Kálló-főcsatornánál a Bakonszegi útig), a Sebes-Körös jobb part az országhatár és a Berettyó-torkolat között, a Hortobágy-Berettyó bal parti töltés Bucsa és a torkolat között, a Hármas-Körös jobb parti töltése a Hortobágy-Berettyó és a Sebes-Körös között, a Sebes-Körös jobb parti töltése a Hármas-Körös és Berettyó torkolata között, a Berettyó jobb parti töltése Darvas és a Sebes-Körös között, a Sebes-Körös bal parti töltése az országhatár és a Hármas-Körös között, a Hármas-Körös bal parti töltése a Horgavölgyi-ér mellékága alatti Darurampa és a Sebes-Körös között, a Kettős-Körös, a Fekete-Körös és a Fehér-Körös mindkét parti töltései, a Fehér-Körös bal parti lokalizációs töltés, a mérgesi és a mályvádi árvízi szükségtározók töltései, a Gyulavári és Dénes-majori körtöltések, a Fehér-Körös és a Fekete-Körös közötti lokalizációs töltés, a Fekete-Körös és a Sebes-Körös közötti lokalizációs töltés, az Öcsöd-Békésszentandrási lokalizációs töltés az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság határáig.
C) Illetékessége a rendelet 20. §-ában, valamint 34. § (2) bekezdésében foglalt feladatok tekintetében:
a) Az A) és B) pontok szerinti terület
b) A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség illetékessége [7/A) és B) pontok]
D) Általános területi kapcsolattartása:
Debrecen megyei jogú város, Békéscsaba megyei jogú város, Hajdú-Bihar megye, Békés megye, az illetékességi területén működő települési önkormányzatok és más hatóságok.
7. FELSŐ-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG
A) Illetékessége hatósági, szakhatósági eljárásokban:
a) Nyíregyháza megyei jogú város
közigazgatási területe.
b) Hajdú-Bihar megyéből
Téglás
közigazgatási területe.
c) Szabolcs-Szatmár-Bereg megye – kivéve
Szorgalmatos,
Tiszadada,
Tiszadob,
Tiszaeszlár,
Tiszalök,
Tiszanagyfalu,
Tiszavasvári
közigazgatási területét.
B) Illetékessége a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban:
a) folyószabályozási:
a Tisza a tiszabecsi országhatártól a Bodrog-torkolatig (744,8–543,7 fkm), Túr az országhatártól a torkolatig 30 km és a Szamos az országhatártól a torkolatig 49,5 km hosszban;
b) árvízvédelmi:
a Tisza jobb part Tarpa-Lónya között; Tisza bal part Tiszabecs-Rakamaz között, a Batár bal part Kispalád-Tiszabecs között, a Túr jobb és bal part Garbolc-Tiszakóród között, a Palád jobb és bal part, a Sáréger jobb és bal part, a Szamos jobb és bal part az országhatár és Olcsva, illetőleg Olcsvaapáti között a Kraszna jobb és bal part Ágerdő-Vásárosnamény között, a Lónyay-főcsatorna jobb és bal part, valamint a Lónyay-főcsatorna bal parti szakaszán beömlő Nyíri-főfolyások visszatöltésezett torkolati szakaszai.
C) Általános területi kapcsolattartása:
Nyíregyháza megyei jogú város, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, az illetékességi területén működő települési önkormányzatok és más hatóságok.
8. ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG
A) Illetékessége hatósági, szakhatósági eljárásokban:
a) Eger megyei jogú város
közigazgatási területe.
b) Miskolc megyei jogú város
közigazgatási területe.
c) Borsod-Abaúj-Zemplén megye
teljes közigazgatási területe.
d) Heves megye – kivéve
Apc,
Átány,
Boldog,
Erdőtelek,
Hatvan,
Heréd,
Heves,
Hevesvezekény,
Kisköre,
Kömlő,
Lőrinci,
Nagykökényes,
Petőfibánya,
Pély,
Sarud,
Tarnaszentmiklós,
Tenk,
Tiszanána,
Zagyvaszántó
közigazgatási területét.
e) Jász-Nagykun-Szolnok megyéből
Jászágó,
Jászárokszállás,
Jászdózsa
közigazgatási területe.
B) Illetékessége a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban:
a) folyószabályozási:
a Tisza a Bodrog-torkolattól Tiszabábolnáig (543,7–440,0 fkm) 103,7 km, a Bodrog az országhatártól a torkolatig 51,1 km, a Hernád az országhatártól a torkolatig 118,4 km és a Sajó az országhatártól a torkolatig 125,1 km hosszban;
b) árvízvédelmi:
a Tisza jobb part Zemplénagárd-Sarud között, a Bodrog jobb és bal part az országhatár és a Tisza között, a Hernád jobb és bal part az országhatár és a torkolat között a Gönci, Vadász és Garadna patakok visszatöltésezett szakaszaival, a Takta mindkét parti töltései Szerencs és a torkolat között, a Sajó jobb és bal part Sajópüspöki és a torkolat között, a Szinva, Mercse, Hangony, Vörös J., Szuha, Szörnyűvölgyi, Keleméri, Névtelen patakok visszatöltésezett szakaszaival, a Csincse, Eger és Rima mindkét parti torkolati szakaszai, a Laskó visszatöltésezett szakaszának bal partja, a Tana két part Kál-Jászjákóhalma közötti szakasza a Zagyváig, a Tarna jobb parti mellékvízfolyásainak a Tarnóca, Bene, Gyöngyös, Gyangya és Szarvágy, Ágói patakok visszatöltésezett szakaszai.
C) Illetékessége a rendelet 20. §-ában, valamint 34. § (2) bekezdésében foglalt feladatok tekintetében:
a) Az A) és B) pontok szerinti terület
b) A Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Illetékessége [9/A) és B) pontok]
D) Általános területi kapcsolattartása:
Miskolc, Eger megyei jogú városok, Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye, az illetékességi területén működő települési önkormányzatok és más hatóságok.
9. KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG
A) Illetékessége hatósági, szakhatósági eljárásokban:
a) Szolnok megyei jogú város
közigazgatási területe.
b) Heves megyéből
Átány,
Erdőtelek,
Heves,
Hevesvezekény,
Kisköre,
Kömlő,
Pély,
Sarud,
Tarnaszentmiklós,
Tenk,
Tiszanána
közigazgatási területe.
c) Jász-Nagykun-Szolnok megye – kivéve
Jászágó,
Jászárokszállás,
Jászdózsa
közigazgatási területét.
d) Pest megyéből
Abony,
Albertirsa,
Cegléd,
Ceglédbercel,
Csemő,
Dánszentmiklós,
Jászkarajenő,
Kocsér,
Köröstetétlen,
Mikebuda,
Nagykőrös,
Nyársapát,
Pilis,
Tápiószőlős,
Törtel,
Újszilvás
közigazgatási területe.
B) Illetékessége a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban:
a) folyószabályozási:
a Tisza Tiszabábolnától Csongrád város északi közigazgatási határáig (Csongrád-Bokros) (440,0–253,8 fkm) 186,2 km hosszban, a Kiskörei-tározó a Tisza 440,0 fkm-ig, a Zagyva a jászfelsőszentgyörgyi vízmércétől a torkolatig 83,9 km hosszban;
b) árvízvédelmi:
a Tisza jobb part Sarudtól az Alpári magaspartig (Lakitelek-Alpár közigazgatási határáig), a Laskó visszatöltésezett szakaszának jobb partja, Tisza bal part a tiszafüredi vasúti hídtól a Hármas-Körös torkolatáig, a Zagyva mindkét partja Jászfelsőszentgyörgy-Szolnok között, a Tápió jobb és bal part visszatöltésezett szakasza Tápiógyörgyéig, a Német-éri-főcsatorna mindkét parti töltései, Hortobágy-Berettyó jobb parti töltése, a Német-éri-főcsatorna és a Hármas-Körös közötti szakaszon, a Hármas-Körös jobb parti szakasza a Hortobágy-Berettyó torkolat és a Tisza között.
C) Általános területi kapcsolattartása:
Szolnok megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok megye, az illetékességi területén működő települési önkormányzatok és más hatóságok.
10. ALSÓ-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG
A) Illetékessége hatósági, szakhatósági eljárásokban:
a) Hódmezővásárhely megyei jogú város
közigazgatási területe.
b) Kecskemét megyei jogú város
közigazgatási területe.
c) Szeged megyei jogú város
közigazgatási területe.
d) Csongrád megye
teljes közigazgatási területe.
e) Bács-Kiskun megye – kivéve a
Duna menti településeknek a Duna (középvízi) medrébe nyúló/tartozó közigazgatási területét.
f) Békés megyéből
Almáskamarás,
Battonya,
Békéssámson,
Csanádapáca,
Dombegyháza,
Dombiratos,
Gádoros,
Kardoskút,
Kaszaper,
Kevermes,
Kisdombegyház,
Kunágota,
Magyarbánhegyes,
Magyardombegyház,
Medgyesbodzás,
Medgyesegyháza,
Mezőhegyes,
Mezőkovácsháza,
Nagybánhegyes,
Nagyszénás,
Orosháza,
Pusztaföldvár,
Pusztaottlaka,
Tótkomlós,
Végegyháza
közigazgatási területe.
B) Illetékessége a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban:
a) folyószabályozási:
a Tisza Csongrád város északi közigazgatási határától (Csongrád-Bokros) a déli országhatárig (253,8–159,6 fkm) 94,2 km, a Maros a keleti országhatártól a torkolatig 49,6 km;
b) árvízvédelmi:
a Duna bal part Solt-déli országhatár között, a Tisza jobb part alpári magaspart (Lakitelek-Alpár közigazgatási határ)– déli országhatár közötti szakasza, a Dong-éri-főcsatorna torkolati szakaszának jobb és bal parti visszatöltésezése, a Tisza bal part a Hármas-Körös torkolattól a déli országhatárig, a Hármas-Körös bal part a Horgavölgy-ér mellékága alatti Darurampától a Tiszáig, a Maros mindkét parti töltés az országhatár és a torkolat között, a Sámson-Apátfalvi-főcsatorna jobb és bal parti töltése a Maros és a Királyhegyesi-főcsatorna között.
C) Általános területi kapcsolattartása:
Szeged, Kecskemét, Hódmezővásárhely megyei jogú városok, Csongrád, Bács-Kiskun megye, az illetékességi területén működő települési önkormányzatok és más hatóságok.”
2. számú melléklet a 344/2009. (XII. 30.) Korm. rendelethez
A 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének II. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„II. A környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok működési köre
1. ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG
A) Működési köre
a) Győr-Moson-Sopron megye – kivéve
Bakonygyirót,
Bakonyszentlászló,
Bakonypéterd,
Csáfordjánosfa,
Csér,
Csikvánd,
Egyházasfalu,
Fenyőfő,
Gyalóka,
Gyarmat,
Iván,
Lázi,
Répcevis,
Románd,
Sikátor,
Sopronhorpács,
Szakony,
Szerecseny,
Veszprémvarsány,
Und,
Zsira közigazgatási területét.
b) Komárom-Esztergom megye – kivéve
Szárliget közigazgatási területét,
a Duna parti településeknek a folyam (középvízi) medrébe nyúló/tartozó közigazgatási területét az Ipoly torkolattól a folyásirányban lefelé.
c) Vas megyéből
Csánig,
Csönge,
Jákfa,
Kenyeri,
Nick,
Ostffyasszonyfa,
Pápoc,
Rábapaty,
Répcelak,
Uraiújfalu közigazgatási területe.
d) Veszprém megyéből
Egyházaskesző,
Kemenesszentpéter,
Malomsok,
Marcaltő,
Várkesző közigazgatási területe.
B) Működési vonalai:
a) folyók:
a Duna a nyugati országhatártól az Ipoly-torkolatig (1850,2–1708,2 fkm) 142 km, a Mosoni-Duna-ág országhatártól a torkolatig terjedő 122,5 km, a Rába a sárvári vasúti hídtól a torkolatig 86,7 km hosszban, továbbá a Marcal a 22 fkm-től a torkolatig, a Lajta országhatártól a torkolatig terjedő 18,6 km hosszú szakasza; valamint a Fertő tó;
b) árvízvédelmi művek:
a Duna jobb part a rajkai országhatár és Pilismarót között, a Lajta mindkét part, a Lajta jobb és bal parti csatornák, valamint az összekötő csatorna jobb- és bal parti töltései, a Mosoni-Duna jobb és bal parti töltései, a Rábca mindkét oldali töltése Bősárkány és Abda között, a Répce árapasztó töltései Répcelakig, illetve Répceszemeréig, a Rába jobb és bal parti töltése Sárvár és Győr között, a Marcal bal és jobb parti védvonal a Bakonyér visszatöltésezésével együtt;
c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízilétesítmények:
a működési területén kizárólagos állami tulajdonban lévő kisvízfolyások, csatornák, tározók, holtágak és az azokon lévő vízilétesítmények.
C) Kapcsolattartás:
Győr, Sopron, Tatabánya megyei jogú városok, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas és Veszprém megye.
2. KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG
A) Működési köre
a) Budapest főváros
teljes közigazgatási területe.
b) Pest megye – kivéve
Abony,
Albertirsa,
Cegléd,
Ceglédbercel,
Csemő,
Dánszentmiklós,
Jászkarajenő,
Kocsér,
Kőröstetétlen,
Mikebuda,
Nagykőrös,
Nyársapát,
Pilis,
Tápiószőlős,
Törtel,
Újszilvás közigazgatási területét.
c) Nógrád megye
teljes közigazgatási területe.
d) Heves megyéből
Apc,
Boldog,
Hatvan,
Heréd,
Kerekharaszt,
Lőrinci,
Nagykökényes,
Zagyvaszántó közigazgatási területe.
e) Fejér, tolna és Bács-Kiskun megyében azon Duna parti településeknek a folyam (középvízi) medrébe nyúló/tartozó közigazgatási területe, melyek a folyam folyásirányát tekintve a dunaföldvári híd felső éléig helyezkednek el.
f) Komárom-Esztergom megyében a Duna parti településeknek a folyam (középvízi) medrébe nyúló/tartozó közigazgatási területe az Ipoly torkolattól folyásirányban lefelé.
B) Működési vonalai:
a) folyók:
a Duna az Ipoly-torkolattól a dunaföldvári hídig (1708,2–1560,5 fkm) 147,7 km, a Szentendrei Duna-ág 32 km és a Ráckevei (Soroksári) Duna-ág 58 km hosszban, az Ipoly szlovák-magyar határszakasza 141 km hosszban, a Zagyva Jobbágyitól a jászfelsőszentgyörgyi elbontott hídig 41 km hosszban;
b) árvízvédelmi művek:
a Duna jobb part Pilismarót-Dunafüred között, a Duna bal part Szob-Dunaegyháza között, a Szentendrei-sziget és Csepel-sziget védvonalai – kivéve Budapest és Szentendre saját szervezettel védekező városok védvonalait –, a Zagyva mindkét parti védvonalai Jobbágyi és Jászfelsőszentgyörgy között és az Ipoly bal parti védvonalai;
c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízilétesítmények:
a működési területén kizárólagos állami tulajdonban lévő kisvízfolyások, csatornák, tározók, holtágak és az azokon lévő vízilétesítmények, ezen kívül
Bács-Kiskun megyében:
Kunpeszér határában a XX. jelű belvízcsatorna; Kunszentmiklós határában a XXXI. jelű belvízcsatornának a XXXIII. jelű belvízcsatorna betorkolása feletti szakasza; Tass határában az I. főcsatorna és a Szivárgó-csatorna kezelése;
Jász-Nagykun-Szolnok megyében:
a Galga és az Egyesült-Tápió patakok kezelése;
Fejér megyében:
Kígyós, Sajgó, Etyeki, Mányi, Zámori patakok és mellékágaik.
C) Kapcsolattartás:
Budapest főváros, Salgótarján megyei jogú város, Pest és Nógrád megye.
3. ALSÓ-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG
A) Működési köre
a) Bács-Kiskun megye – kivéve
Balotaszállás,
Bócsa,
Bugac,
Bugacpusztaháza,
Csólyospálos,
Fülöpjakab,
Gátér,
Harkakötöny,
Jászszentlászló,
Kecskemét,
Kelebia,
Kiskunhalas,
Kiskunmajsa,
Kisszállás,
Kiskunfélegyháza,
Kömpöc,
Kunfehértó,
Kunszállás,
Lakitelek,
Móricgát,
Nyárlőrinc,
Pálmonostora,
Petőfiszállás,
Szank,
Szentkirály (Lászlófalva),
Tiszaalpár,
Tiszakécske,
Tiszaug
Tompa,
Városföld,
Zsana
közigazgatási területét, továbbá
Baja város és
Érsekcsanád közigazgatási területének a Duna jobb partjára eső részét.
b) Baranya megyéből
Homorúd közigazgatási területe, továbbá
Mohács város közigazgatási területének a Duna bal partjára eső része.
B) Működési vonalai:
a) folyók:
a Duna a dunaföldvári híd felső élétől a déli országhatárig (1560,5–1433 fkm) 127,5 km;
b) árvízvédelmi művek:
a Duna bal part Solt-déli országhatár között, kivéve a Baja város belterületét védő fővédvonal 0+000–2+655 tkm szakasza;
c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízilétesítmények:
a működési területén kizárólagos állami tulajdonban lévő kisvízfolyások, csatornák, tározók, holtágak és az azokon lévő vízilétesítmények, ezen kívül
Bács-Kiskun megyében:
Bócsa község határában a VII. számú csatorna;
Pest megyében:
Tatárszentgyörgy határában a XXIII. jelű belvízcsatorna kezelése: Bugyi határában a Duna-völgyi főcsatorna a Kunpeszér-Bugyi közútig.
C) Kapcsolattartás:
Kecskemét megyei jogú város, Bács-Kiskun megye.
4. KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG
A) Működési köre
a) Fejér megye teljes közigazgatási területe – kivéve
a Duna parti településeknek a folyam (középvízi) medrébe nyúló/tartozó közigazgatási területét.
b) Veszprém megye – kivéve
Egyházaskesző,
Kemeneshőgyész,
Kemenesszentpéter,
Magyargencs,
Malomsok,
Marcaltő,
Várkesző közigazgatási területét.
c) Tolna megye – kivéve
Attala,
Csikóstőttős,
Jágónak,
Kaposszekcső,
Kapospula,
Lápafő,
Nak közigazgatási területét, továbbá
Váralja Völgységi patak jobb partjára eső részét,
Várong közigazgatási területét, továbbá
Kismányoknak és
Nagymányoknak a Völgységi patak jobb partjára eső részét, valamint
a Duna parti településeknek a folyam (középvízi) medrébe nyúló/tartozó közigazgatási területét.
d) Somogy megyéből
Balatonszabadi,
Kánya,
Siófok (Balatonkiliti),
Siójut,
Tengőd
közigazgatási területe, valamint
a Balaton parti településeknek a tó medrébe (jogi partvonalával határolt területébe) nyúló/tartozó közigazgatási része.
e) Baranya megyéből
Ófalu területe, továbbá
Hidas közigazgatási területének a Völgységi patak bal partjára eső része.
f) Bács-Kiskun megyéből
Baja város és
Érsekcsanád közigazgatási területének a Duna jobb partjára eső része.
g) Győr-Moson-Sopron megyéből
Bakonygyirót,
Bakonyszentlászló,
Bakonypéterd,
Csikvánd,
Fenyőfő,
Gyarmat,
Lázi,
Románd,
Sikátor,
Szerecseny,
Veszprémvarsány
közigazgatási területe.
h) Komárom-Esztergom megyéből:
Szárliget
közigazgatási területe.
i) Zala megyéből
a Balaton parti településeknek a tó medrébe (jogi partvonalával határolt területébe) nyúló/tartozó közigazgatási része.
B) Működési vonalai:
a) folyók, tavak:
a Balaton és a Velencei-tó; a Sió a Balatontól a torkolatig;
b) árvízvédelmi művek:
a Duna jobb part Ercsi-Adony és Bölcske-Báta között, a Szt. László-vízfolyás bal parti és a Váli vízfolyás jobb és bal parti torkolati szakasz, a Sió Simontornya-Sióagárd közötti bal parti, Sióagárd és Sió-torkolat közötti jobb és bal parti, a Sióba ömlő Völgységi árok torkolati szakaszának kétparti töltései, a Nádor-csatorna Kölesd alatti jobb és bal parti töltései;
c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízilétesítmények:
a működési területén kizárólagos állami tulajdonban lévő kisvízfolyások, csatornák, tározók, holtágak és az azokon lévő vízilétesítmények, ezen kívül
Baranya megyében:
Mágocs határában a Kapos-csatorna jobb parti oldala és jobb parti depóniája;
Tolna megyében:
Kaposszekcső és Csikóstőttős határában a Kapos-csatorna jobb parti depóniája a Dombóvár-Kaposszekcső út hídjától lefelé; Nak határában a Kis-Konda patak.
C) Kapcsolattartás:
Székesfehérvár, Dunaújváros, Szekszárd és Veszprém megyei jogú városok, Fejér, Tolna és Veszprém megye.
5. DÉL-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG
A) Működési köre
a) Pécs megyei jogú város.
b) Baranya megye – kivéve
Homorúd, valamint
Ófalu közigazgatási területét, továbbá
Hidas közigazgatási területének a Völgységi patak bal partjára eső részét, valamint Mohács közigazgatási területének a Duna bal partjára eső részét.
c) Somogy megye – kivéve
Balatonszentgyörgy,
Balatonszabadi,
Csákány,
Főnyed,
Hollád,
Iharosberény,
Inke,
Kánya,
Nagyszakácsi,
Nemesdéd,
Nemesvid,
Őrtilos,
Pogányszentpéter,
Sávoly,
Siófok (Balatonkiliti),
Siójut,
Somogysámson,
Somogysimonyi,
Somogyzsitfa,
Szegerdő,
Szőkedencs,
Tapsony,
Tengőd,
Tikos,
Varászló,
Vése,
Vörs
közigazgatási területét, továbbá
Marcali közigazgatási területének a Zala folyó vízgyűjtőjére eső részét Horvátkút lakott hellyel,
a Balaton parti településeknek a tó medrébe (jogi partvonalával határolt területébe) nyúló/tartozó közigazgatási része.
d) Tolna megyéből
Attala,
Csikóstőttős,
Jágónak,
Kapospula,
Kaposszekcső,
Lápafő,
Nak,
Várong,
Váralja, továbbá
Kismányok és
Nagymányok közigazgatási területének a Völgységi patak jobb partjára eső része.
B) Működési vonalai:
a) folyók:
a Dráva a Mura torkolatától az országhatárig (236–225 fkm és 200–68 fkm) 143 km hosszban;
b) árvízvédelmi művek:
a Duna jobb part Mohács és a déli országhatár között, a Dráva bal part Korcsina átvágás és Eperjes között, a Fekete-víz bal partja a Pécsi-víz torkolata és a Dráva között, a Pécsi-víz bal partja Kémes és a Fekete-víz között, a Fekete-víz jobb partja a cuni híd és a Dráva között;
c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízilétesítmények:
a működési területén kizárólagos állami tulajdonban lévő kisvízfolyások, csatornák, tározók, holtágak és az azokon lévő vízilétesítmények, ezen kívül
Tolna megyében:
Dombóvár határában a Kapos-vízfolyás medre a Dombóvár-kaposszekcsői út hídjától vízfolyás szerint felfelé; Váralja, Kismányok és Nagymányok határában a Völgységi patak medre.
C) Kapcsolattartás:
Pécs, Kaposvár megyei jogú városok, Baranya és Somogy megye.
6. NYUGAT-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG
A) Működési köre
a) Vas megye – kivéve
Csánig,
Csönge,
Jákfa,
Kenyeri,
Nick,
Ostffyasszonyfa,
Pápoc,
Rábapaty,
Répcelak,
Uraiújfalu közigazgatási területét.
b) Zala megye
teljes közigazgatási területe.
c) Győr-Moson-Sopron megyéből
Csáfordjánosfa,
Csér,
Egyházasfalu,
Gyalóka,
Iván,
Répcevis,
Sopronhorpács,
Szakony,
Und,
Zsira közigazgatási területe.
d) Veszprém megyéből
Kemeneshőgyész,
Magyargencs közigazgatási területe.
e) Somogy megyéből
Balatonszentgyörgy,
Csákány,
Főnyed,
Hollád,
Iharosberény,
Inke,
Nagyszakácsi,
Nemesdéd,
Nemesvid,
Őrtilos,
Pogányszentpéter,
Sávoly,
Somogysámson,
Somogysimonyi,
Somogyzsitfa,
Szegerdő,
Szőkedencs,
Tapsony,
Tikos,
Varászló,
Vése,
Vörs
közigazgatási területe, valamint
Marcali közigazgatási területének a Zala folyó vízgyűjtőjére eső része Horvátkút lakott hellyel.
B) Működési vonalai:
a) folyók:
a Mura az országhatártól a Dráva torkolatig 48,6 km hosszban, a Rába a sárvári vasúti hídtól az országhatárig (86,7 fkm – 216,3 fkm) 129,6 km hosszban, a Lapincs az országhatártól a Rába torkolatig 0,7 km hosszban (a 0,7 fkm – 1,57 fkm között határfolyó);
b) árvízvédelmi művek:
a Zala árvízvédelmi rendszer Bókaháza és a Kis-Balaton vízvédelmi rendszer között, a Mura bal parti árvízvédelmi rendszer, a Rába árvízvédelmi fővédvonalai a sárvári vasúti híd és az országhatár között, valamint a Lapincs árapasztó vápa Szentgotthárdon;
c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízilétesítmények:
a működési területén kizárólagos állami tulajdonban lévő kisvízfolyások, csatornák, tározók, holtágak és az azokon lévő vízilétesítmények, ezen kívül
Vas megyében:
a Répce a répcelaki osztómű feletti szakaszán az országhatárig; a Kőris patak a jákfai hídtól felfelé: a Marcal a Győr-Moson-Sopron, Veszprém megyék határától (Mórichida) Vas és Veszprém megyék határáig Megyer.
C) Kapcsolattartás:
Szombathely, Zalaegerszeg, Nagykanizsa megyei jogú városok, Vas és Zala megye.
7. FELSŐ-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG
A) Működési köre
a) Szabolcs-Szatmár-Bereg megye – kivéve
Nyírlugos,
Penészlek,
Szorgalmatos,
Tiszadada,
Tiszadob,
Tiszaeszlár,
Tiszalök,
Tiszanagyfalu,
Tiszavasvári települések közigazgatási területét,
Balsa,
Dombrád,
Ibrány,
Timár,
Tiszabercel,
Tiszakanyár,
Tiszatelek,
Gávavencsellő települések közigazgatási területének a Tisza jobb partjára eső részét, továbbá
Nyírbéltek közigazgatási területének délnyugati részét,
Rakamaz közigazgatási területének a Tiszanagyfalu-Rakamaz községhatár, a Nyíregyháza-Tokaj vasútvonal és a 38-as számú út által alkotott vonaltól délre eső területét.
b) Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből
Cigánd,
Kenézlő,
Tiszakarád,
Zemplénagárd közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső része.
c) Hajdú-Bihar megyéből
Téglás közigazgatási területe, valamint
Nyíradony közigazgatási területének északi része.
B) Működési vonalai:
a) folyók:
a Tisza a tiszabecsi országhatártól a Bodrog-torkolatig (744,8–543,7 fkm), Túr az országhatártól a torkolatig 30 km és a Szamos az országhatártól a torkolatig 49,5 km hosszban;
b) árvízvédelmi művek:
a Tisza jobb part Tarpa-Lónya között; Tisza bal part Tiszabecs-Rakamaz között, a Batár bal part Kispalád-Tiszabecs között, a Túr jobb és bal part Garbolc-Tiszakóród között, a Palád jobb és bal part, a Sáréger jobb és bal part, a Szamos jobb és bal part az országhatár és Olcsva, illetőleg Olcsvaapáti között a Kraszna jobb és bal part Ágerdő-Vásárosnamény között, a Szamos-Túr közi zárógát, az Olcsvaapáti körgát, a Lónyay-főcsatorna jobb és bal part, valamint a Lónyay-főcsatorna bal parti szakaszán beömlő Nyíri-főfolyások visszatöltésezett torkolati szakaszai;
c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízilétesítmények:
a működési területén kizárólagos állami tulajdonban lévő kisvízfolyások, csatornák, tározók, holtágak és az azokon lévő vízilétesítmények, ezen kívül
Hajdú-Bihar megyéből:
Hajdúhadház határában a Hadházi (VIII/7–2.) mellékág, Téglás határában a Téglási (VIII/7.) mellékág kezelése.
C) Kapcsolattartás:
Nyíregyháza megyei jogú város, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye.
8. ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG
A) Működési köre
a) Borsod-Abaúj-Zemplén megye – kivéve
Ároktő,
Cigánd,
Hejőkürt,
Kenézlő,
Oszlár,
Révleányvár, valamint
Ricse közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső részét,
Tiszabábolna közigazgatási területének a Kiskörei-tározó területére eső részét (a Tisza 440 fkm szelvénye alatt),
Tiszacsermely,
Tiszadorogma,
Tiszakarád,
Tiszakeszi,
Tiszapalkonya,
Tiszatardos,
Tiszatarján, valamint
Tiszaújváros közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső részét,
Tiszavalk közigazgatási területének a Kiskörei-tározó területére eső részét,
Tokaj és
Zemplénagárd közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső részét.
b) Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből
Balsa,
Dombrád,
Ibrány,
Timár,
Tiszadada,
Tiszabercel,
Tiszadob,
Tiszaeszlár,
Tiszakanyár,
Tiszalök,
Tiszatelek, valamint
Gávavencsellő közigazgatási területének a Tisza jobb partjára eső része.
c) Heves megye – kivéve
Apc,
Átány,
Boldog,
Erdőtelek,
Hatvan,
Heréd,
Heves,
Hevesvezekény,
Kerekharaszt,
Kisköre,
Lőrinci,
Nagykökényes,
Pély,
Tarnaszentmiklós,
Tenk,
Tiszanána,
Zagyvaszántó közigazgatási területét, továbbá
Kömlő közigazgatási területének a Csincsa belvízcsatorna jobb partjára eső részét,
Poroszló közigazgatási területének a Kiskörei-tározó területére eső részét,
Sarud és Újlőrincfalva közigazgatási területének a Laskó patak és a Csincsa belvízcsatorna jobb partjára eső részét, valamint a Kiskörei-tározó területére eső részét.
d) Hajdú-Bihar megyéből
Tiszacsege közigazgatási területének a Tisza jobb partjára eső része.
e) Jász-Nagykun-Szolnok megyéből
Jászágó,
Jászárokszállás,
Jászdózsa,
közigazgatási területe, továbbá
Jászberény közigazgatási területének az Ágói patak és a Tarna patak bal partjára eső része,
Jászjákóhalma közigazgatási területének a Tarna bal partjára eső része.
B) Működési vonalai:
a) folyók:
a Tisza a Bodrog-torkolattól Tiszabábolnáig (543,7–440,0 fkm) 103,7 km, a Bodrog az országhatártól a torkolatig 51,1 km, a Hernád az országhatártól a torkolatig 118,4 km és a Sajó az országhatártól a torkolatig 125,1 km hosszban;
b) árvízvédelmi művek:
a Tisza jobb part Zemplénagárd-Sarud között, a Bodrog jobb és bal part az országhatár és a Tisza között, a Hernád jobb és bal part az országhatár és a torkolat között a Gönci, Vadász és Garadna patakok visszatöltésezett szakaszaival, a Takta mindkét parti töltései Szerencs és a torkolat között, a Sajó jobb és bal part Sajópüspöki és a torkolat között, a Szinva, Mercse, Hangony, Vörös J., Szuha, Szörnyűvölgyi, Keleméri, Névtelen patakok visszatöltésezett szakaszaival, a Csincse, Eger és Rima mindkét parti torkolati szakaszai, a Laskó visszatöltésezett szakaszának bal partja, a Tarna két part Kál-Jászjákóhalma közötti szakasza a Zagyváig, a Tarna jobb parti mellékvízfolyásainak a Tarnóca, Bene, Gyöngyös, Gyangya és Szarvágy, Ágói patakok visszatöltésezett szakaszai;
c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízilétesítmények:
a működési területén kizárólagos állami tulajdonban lévő kisvízfolyások, csatornák, tározók, holtágak és az azokon lévő vízilétesítmények, ezen kívül
Heves megyében:
Sarud határában a Laskó patak medre; Sarud, Tiszanána, Kömlő határában a Csincsa belvízcsatorna vízgyűjtő területe;
Jász-Nagykun-Szolnok megyében:
Jászberény határában az Ágói patak és a bal parti vízgyűjtője, a Tarna patak és a bal parti vízgyűjtője, Jászjákóhalma határában a Tarna patak;
Nógrád megyében:
a ceredi Tarna patak, a Zabar, Kőverő, Utas patakok, Verscsátér és a Szilas patak.
C) Kapcsolattartás:
Miskolc, Eger megyei jogú városok, Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye.
9. TISZÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG
A) Működési köre
a) Hajdú-Bihar megye – kivéve
Téglás közigazgatási területét,
Nyíradony közigazgatási területének északi részét, Tiszacsege közigazgatási területének a Tisza jobb partjára eső részét,
Komádi és
Körösszakál Sebes-Körös bal partjára eső részét,
Darvas közigazgatási területének a Berettyó jobb partján a közúti híd alatt,
Zsáka közigazgatási területének a Kálló-csatorna jobb partjára eső részét.
b) Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből
Nyírlúgos,
Penészlek,
Szorgalmatos,
Tiszanagyfalu,
Tiszavasvári közigazgatási területe, továbbá
Tiszaeszlár,
Tiszalök,
Tiszadob,
Tiszadada közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső része,
Nyírbéltek közigazgatási területének délnyugati része, valamint
Rakamaz közigazgatási területének a Tiszanagyfalu-Rakamaz községhatár, a Nyíregyháza-Tokaj vasútvonal és a 38. sz. út által alkotott vonaltól délre eső területe.
c) Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből
Tokaj,
Tiszatardos,
Tiszaújváros,
Tiszapalkonya,
Oszlár,
Hejőkürt,
Tiszatarján,
Tiszakeszi,
Ároktő, valamint
Tiszadorogma közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső része.
d) Jász-Nagykun-Szolnok megyéből:
Tiszafüred közigazgatási területének a 33. sz. közúttól északra, a karcagi közúttól és a Tiszafüredi öntöző főcsatornától keletre eső része,
Tiszaigar közigazgatási területének a Tiszafüredi öntöző főcsatornától keletre eső része,
Tiszaörs közigazgatási területének északkeleti része,
Nagyiván közigazgatási területe,
Kunmadaras közigazgatási területének keleti része,
Karcag Kisújszállás közigazgatási területének a Német-ér és a Hortobágy-Berettyó bal oldali hullámterét és töltését érintő része.
e) Békés megyéből:
Bucsa közigazgatási területe,
Ecsegfalva közigazgatási területének északkeleti része,
Szeghalom közigazgatási területének a Berettyó és a Sebes-Körös közé eső része,
Biharugra és
Körösnagyharsány közigazgatási területének a Sebes-Körös jobb partjára eső része.
B) Működési vonalai:
a) folyók:
a Berettyó az országhatártól a torkolatig, Hortobágy-Berettyó Bucsától az Ágotai hídig;
b) árvízvédelmi művek:
a Tisza bal part Rakamaz-Tiszafüred között, a Keleti-főcsatorna visszatöltésezett szakasza mindkét parti védtöltésével, a Tiszavasvári zsilipig, a Hortobágy-Berettyó bal part Nádudvar-Bucsa között, a Berettyó jobb part az országhatár-Darvas között, a Berettyó bal part országhatár Sebes-Körös között, a Berettyóba torkoló Ér- és Kálló-főcsatorna visszatöltésezett jobb és bal partja (az Ér-főcsatornának az országhatárig, a Kálló-főcsatornánál a Bakonszegi útig), a Sebes-Körös jobb part az országhatár és a Berettyó-torkolat között;
c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízilétesítmények:
a működési területén kizárólagos állami tulajdonban lévő kisvízfolyások, csatornák, tározók, holtágak és az azokon lévő vízilétesítmények, ezen kívül
Békés megyében:
Ecsegfalva határában a Sárréti-főcsatorna kezelése;
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében:
Nyírbéltek határában az országhatárt metsző Penészleki belvízcsatornák kezelése;
Jász-Nagykun-Szolnok megyében:
Tiszaörs és Tiszaigar határában a Sarkad-Mérges-Sáros-ér kezelése.
C) Kapcsolattartás:
Debrecen megyei jogú város, Hajdú-Bihar megye.
10. KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG
A) Működési köre
a) Jász-Nagykun-Szolnok megye – kivéve
Jászágó,
Jászárokszállás,
Jászdózsa,
Nagyiván közigazgatási területét, továbbá
Jászberény közigazgatási területének az Ágói patak és a Tarna patak bal partjára eső részét,
Jászjákóhalma közigazgatási területének a Tarna bal partjára eső részét,
Karcag közigazgatási területének a Német-ér és a Hortobágy-Berettyó bal oldalára eső részét,
Kunmadaras közigazgatási területének a keleti részét,
Tiszafüred közigazgatási területének a 33. sz. közúttól északra, a karcagi közúttól és a Tiszafüredi öntöző főcsatornától keletre eső részét,
Tiszaigar közigazgatási területének a Tiszafüredi öntöző főcsatornától keletre eső részét,
Tiszaörs közigazgatási területének északkeleti részét,
Túrkeve közigazgatási területének a Hortobágy-Berettyó bal partjára eső részét,
Mezőtúr közigazgatási területének a Hortobágy-Berettyó, valamint a Hármas-Körös bal partjára eső részeit,
Öcsöd közigazgatási területének a Hármas-Körös bal partjára eső részét,
Kunszentmárton és Szelevény közigazgatási területének a Hármas-Körös bal partjára eső részét,
Tiszasas közigazgatási területének a Tisza jobb partjára eső részét.
b) Heves megyéből:
Átány,
Erdőtelek,
Heves,
Hevesvezekény,
Kisköre,
Pély,
Tarnaszentmiklós,
Tenk,
Tiszanána közigazgatási területe, továbbá
Kömlő közigazgatási területének a Csincsa belvízcsatorna jobb partjára eső
része,
Poroszló közigazgatási területének a Kiskörei-tározó területére eső része,
Sarud és Újlőrincfalva közigazgatási területének a Laskó patak és a Csincsa belvízcsatorna jobb partjára eső része, valamint a Kiskörei-tározó területére eső része.
c) Békés megyéből:
Ecsegfalva közigazgatási területének a Hortobágy-Berettyó jobb partjára eső része.
d) Csongrád megyéből
Csongrád város közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső része, Szentes-Magyartés közigazgatási területének a Hármas-Körös jobb partjára eső része.
e) Bács-Kiskun megyéből:
Lakitelek,
Szentkirály (Lászlófalva),
Tiszakécske közigazgatási területe,
Tiszaug közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső része.
f) Pest megyéből:
Abony,
Albertirsa,
Cegléd,
Ceglédbercel,
Csemő,
Dánszentmiklós,
Jászkarajenő,
Kocsér,
Kőröstetétlen,
Mikebuda,
Nagykőrös,
Nyársapát,
Pilis,
Tápiószőlős,
Törtel,
Újszilvás közigazgatási területe.
g) Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből
Tiszavalk és Tiszabábolna közigazgatási területének a Kiskörei-tározó területére eső része.
B) Működési vonalai:
a) folyók:
a Tisza Tiszabábolnától Csongrád város északi közigazgatási határáig (Csongrád-Bokros) (440,0–253,8 fkm) 186,2 km hosszban, a Kiskörei-tározó a Tisza 440,0 fkm-ig, a Zagyva a jászfelsőszentgyörgyi elbontott hídtól a torkolatig 83,9 km hosszban;
b) árvízvédelmi művek:
a Tisza jobb part Sarudtól Lakitelek és Tiszaalpár közigazgatási határáig, a Laskó visszatöltésezett szakaszának jobb partja, Tisza bal part a tiszafüredi vasúti hídtól a Hármas-Körös torkolatáig, a Zagyva mindkét partja Jászfelsőszentgyörgy-Szolnok között, a Tápió jobb és bal part visszatöltésezett szakasza Tápiógyörgyéig, a Német-éri-főcsatorna mindkét parti töltései, Hortobágy-Berettyó jobb parti töltése, a Német-éri-főcsatorna és a Hármas-Körös közötti szakaszon, a Hármas-Körös jobb parti szakasza a Hortobágy-Berettyó torkolat és a Tisza között;
c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízilétesítmények:
a működési területén kizárólagos állami tulajdonban lévő kisvízfolyások, csatornák, tározók, holtágak és az azokon lévő vízilétesítmények, ezen kívül
Heves megyében:
Dormánd, Füzesabony, Kál, Kompolt, Kápolna és Kerecsend határában a Hanyi belvízi főcsatorna vízrendszeréhez tartozó mellékcsatornák;
Pest megyében:
Tápiószentmárton határában a Perje-felső-, Söregi- és Kutyatejes-csatornák.
Kiemelt vízi létesítmények:
a Kiskörei Vízlépcső, a Kiskörei-tározó, a Nagykunsági-főcsatorna (Keleti-ág, Nyugati-ág, NK III–2), a Jászsági-főcsatorna.
C) Kapcsolattartás:
Szolnok megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok megye.
11. ALSÓ-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG
A) Működési köre
a) Csongrád megye – kivéve
Csongrád város közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső részét.
Szentes-Magyartés közigazgatási területének a Hármas-Körös jobb partjára eső részét.
b) Bács-Kiskun megyéből
Balotaszállás,
Bócsa,
Bugac,
Bugacpusztaháza,
Csólyospálos,
Fülöpjakab,
Gátér,
Harkakötöny,
Jászszentlászló,
Kecskemét,
Kelebia,
Kiskunfélegyháza,
Kiskunhalas,
Kiskunmajsa,
Kisszállás,
Kömpöc,
Kunfehértó,
Kunszállás,
Móricgát,
Nyárlőrinc,
Pálmonostora,
Petőfiszállás,
Szank,
Tiszaalpár,
Tompa,
Városföld,
Zsana közigazgatási területe, valamint
Tiszaug közigazgatási területének a Tisza jobb partjára eső része.
c) Békés megyéből:
Almáskamarás,
Battonya,
Békéssámson,
Csanádapáca,
Dombegyháza,
Dombiratos,
Gádoros,
Kardoskút,
Kaszaper,
Kevermes,
Kisdombegyház,
Kunágota,
Magyarbánhegyes,
Magyardombegyház,
Medgyesbodzás,
Medgyesegyháza,
Mezőhegyes,
Mezőkovácsháza,
Nagybánhegyes,
Nagyszénás,
Orosháza,
Pusztaföldvár,
Pusztaottlaka,
Tótkomlós,
Végegyháza közigazgatási területe.
d) Jász-Nagykun-Szolnok megyéből:
Öcsöd közigazgatási területének a Hármas-Körös bal partjára eső része,
Kunszentmárton és Szelevény közigazgatási területének a Hármas-Körös bal partjára eső része,
Tiszasas közigazgatási területének a Tisza jobb partjára eső része.
B) Működési vonalai:
a) folyók:
a Tisza Csongrád város északi közigazgatási határától (Csongrád-Bokros) a déli országhatárig (253,8–159,6 fkm) 94,2 km és a Maros a keleti országhatártól a torkolatig 49,6 km hosszban;
b) árvízvédelmi művek:
a Tisza jobb part Lakitelek és Tiszaalpár közigazgatási határa, valamint a déli országhatár közötti szakasza, a Dong-éri-főcsatorna torkolati szakaszának jobb és bal parti visszatöltésezése, a Tisza bal part a Hármas-Körös torkolattól a déli országhatárig, a Hármas-Körös bal part a Horgavölgy-ér mellékága alatti Darurampától a Tiszáig, a Maros mindkét parti töltés az országhatár és a torkolat között, a Sámson-Apátfalvi-főcsatorna jobb és bal parti töltése a Maros és a Királyhegyesi-főcsatorna között;
c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízilétesítmények:
a működési területén kizárólagos állami tulajdonban lévő kisvízfolyások, csatornák, tározók, holtágak és az azokon lévő vízilétesítmények, ezen kívül
Békés megyében:
Mágócs-éri-főcsatorna Csorvás közigazgatási területén,
Bács-Kiskun megyében:
Félegyházi-vízfolyás Helvécia közigazgatási területén.
C) Kapcsolattartás:
Szeged, Kecskemét, Hódmezővásárhely megyei jogú városok, Csongrád megye.
12. KÖRÖS-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG
A) Működési köre
a) Békés megye – kivéve
Almáskamarás,
Battonya,
Békéssámson,
Bucsa,
Csanádapáca,
Dombegyháza,
Dombiratos,
Gádoros,
Kardoskút,
Kaszaper,
Kevermes,
Kisdombegyháza,
Kunágota,
Magyarbánhegyes,
Magyardombegyház,
Medgyesbodzás,
Medgyesegyháza,
Mezőhegyes,
Mezőkovácsháza,
Nagybánhegyes,
Nagyszénás,
Orosháza,
Pusztaföldvár,
Pusztaottlaka,
Tótkomlós,
Végegyháza közigazgatási területét,
Biharugra közigazgatási területének a Sebes-Körös jobb partjára eső részét,
Ecsegfalva közigazgatási területének a Hortobágy-Berettyó jobb partjára eső részét és a
Hamvas-Sárréti belvízrendszer területére eső részét,
Kőrösnagyharsány közigazgatási területének a Sebes-Körös jobb partjára eső részét,
Szeghalom közigazgatási területének a Sebes-Körös jobb partja és a Berettyó bal partja közé eső részét
b) Jász-Nagykun-Szolnok megyéből:
Mezőtúr közigazgatási területének a Hortobágy-Berettyó bal és a Hármas-Körös jobb partjának a Hortobágy-Berettyó torkolat feletti része és a Hármas-Körös bal parti része, valamint
Túrkeve város közigazgatási területének a Hortobágy-Berettyó bal partjára eső része.
c) Hajdú-Bihar megyéből:
Komádi és
Kőrösszakál közigazgatási területének a Sebes-Körös bal partjára eső része,
Darvas közigazgatási területének a Berettyó jobb partjára, valamint
Zsáka közigazgatási területének a Kálló-csatorna jobb partjára eső része.
B) Működési vonalai:
a) folyók:
a Sebes-Körös az országhatártól a torkolatig 59 km, a Fekete-Körös az országhatártól a torkolatig 20 km, a Fehér-Körös az országhatártól a torkolatig 10 km, a Kettős- és Hármas-Körös teljes 37 km, illetőleg 91 km hosszban, a Hortobágy-Berettyó a torkolattól Ecsegfalva és Bucsa közigazgatási határáig 54,8 km hosszban;
b) árvízvédelmi művek:
a Hortobágy-Berettyó bal parti töltés a torkolattól Ecsegfalva és Bucsa közigazgatási határáig 43 km hosszban és a Hármas-Körös jobb parti töltése a Hortobágy-Berettyó és a Sebes-Körös között, a Sebes-Körös jobb parti töltése a Hármas-Körös és Berettyó torkolata között, a Berettyó jobb parti töltése Darvas és a Sebes-Körös között, a Sebes-Körös bal parti töltése az országhatár és a Hármas-Körös között, a Hármas-Körös bal parti töltése a Horgavölgyi-ér mellékága alatti Darurampa és a Sebes-Körös között, a Kettős-Körös, a Fekete-Körös és a Fehér-Körös mindkét parti töltései, a Fehér-Körös bal parti lokalizációs töltés, a mérgesi és a mályvádi árvízi szükségtározók töltései, a Kisdelta szükségtározó zárótöltése (a Fehér-Körös jobb oldali és a Fekete-Körös bal oldali védtöltései között), a Gyulavári és Dénes-majori körtöltések, a Fehér-Körös és a Fekete-Körös közötti lokalizációs töltés, a Fekete-Körös és a Sebes-Körös közötti lokalizációs töltés, az Öcsöd-Békésszentandrási lokalizációs töltés az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság határáig;
c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízilétesítmények:
a működési területén kizárólagos állami tulajdonban lévő kisvízfolyások, csatornák, tározók, holtágak és az azokon lévő vízilétesítmények, ezen kívül
Békés megyében:
a Dögös-Kákafoki-főcsatorna Nagyszénás, Orosháza területén;
Hajdú-Bihar megyében:
Biharnagybajom-Nagyrábé-Darvas község határában az Ó-Berettyó-csatorna.”
3. számú melléklet a 344/2009. (XII. 30.) Korm. rendelethez
A 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének II. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„II. A nemzeti park igazgatóságok működési köre
1. AGGTELEKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG
Működési köre
Borsod-Abaúj-Zemplén megye területéből
a Sajó, a Hernád és az országhatár által bezárt terület a Sajó kisvízi medrével együtt, továbbá
Abaújalpár
Abaújkér
Abaújszántó
Abaújvár
Alsóberecki
Alsódobsza
Alsóregmec
Arka
Baskó
Bekecs
Bodroghalom
Bodrogkeresztúr
Bodrogkisfalud
Bodrogolaszi
Boldogkőújfalu
Boldogkőváralja
Bózsva
Cigánd
Dámóc
Erdőbénye
Erdőhorváti
Felsőberecki
Felsődobsza
Felsőregmec
Filkeháza
Fony
Füzér
Füzérkajata
Füzérkomlós
Füzérradvány
Gesztely
Golop
Gönc
Göncruszka
Györgytarló
Háromhuta
Hejce
Hercegkút
Hernádbűd
Hernádcéce
Hernádkércs
Hollóháza
Karcsa
Karos
Kéked
Kenézlő
Kishuta
Kisrozvágy
Komlóska
Korlát
Kovácsvágás
Lácacséke
Legyesbénye
Mád
Makkoshotyka
Megyaszó
Mezőzombor
Mikóháza
Mogyoróska
Monok
Nagyhuta
Nagykinizs
Nagyrozvágy
Nyíri
Olaszliszka
Pácin
Pálháza
Pányok
Pere
Pusztafalu
Rátka
Regéc
Révleányvár
Ricse
Sárazsadány
Sárospatak
Sátoraljaújhely
Semjén
Sima
Sóstófalva
Szegi
Szegilong
Szentistvánbaksa
Szerencs
Tállya
Tarcal
Telkibánya
Tiszacsermely
Tiszakarád
Tiszaladány
Tokaj
Tolcsva
Újcsanálos
Vágáshuta
Vajdácska
Vámosújfalu
Vilmány
Vilyvitány
Viss
Vizsoly
Zalkod
Zemplénagárd
Zsujta települések közigazgatási területe.
2. BALATON-FELVIDÉKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG
Működési köre
a) Veszprém megye.
b) Győr-Moson-Sopron megye területén:
Bakonygyirót,
Bakonyszentlászló,
Fenyőfő,
Románd,
Sikátor,
Veszprémvarsány
települések közigazgatási területe.
c) Zala megye területe – kivéve
Csöde,
Felsőszenterzsébet,
Magyarföld,
Szentgyörgyvölgy,
Zalalövő
települések közigazgatási területén az Őrségi Nemzeti Park területe.
d) Somogy megye területén:
Ádánd,
Nagyberény,
Nyim,
Som,
Szőkedencs
települések közigazgatási területe, valamint
a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetbe tartozó települések, kivéve Marcali település teljes közigazgatási területét.
3. BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG
Működési köre
a) Borsod-Abaúj-Zemplén megye területe – kivéve az Aggteleki és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság működési területe.
b) Heves megye – kivéve a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság működési területe.
c) Nógrád megye – kivéve a Duna-Ipoly Nemzeti Park területe.
d) Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén:
a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet területe Tiszadob településhatárban.
e) Jász-Nagykun-Szolnok megye területén:
a Hevesi füves puszták Tájvédelmi Körzet területe Jászivány településhatárban.
4. DUNA-DRÁVA NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG
Működési köre
a) Baranya megye.
b) Somogy megye területe – kivéve
Ádánd,
Nagyberény,
Nyim,
Som,
Szőkedencs, valamint
a Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez tartozó
települések közigazgatási területe, Marcali település közigazgatási területe nélkül.
c) Tolna megye.
d) Bács-Kiskun megye területén:
Bátmonostor,
Csátalja,
Dávod,
Dunafalva,
Hercegszántó,
Nagybaracska,
Szeremle
települések közigazgatási területe, illetve
Baja, Érsekcsanád, Fajsz, Sükösd településhatárokban a Duna-Dráva Nemzeti Park területe.
e) Fejér megye területén:
a Dél-Mezőföldi Tájvédelmi Körzet területe Alsószentiván, Cece, Vajta településhatárokban
5. DUNA-IPOLY NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG
Működési köre
a) Budapest főváros.
b) Fejér megye.
c) Komárom-Esztergom megye – kivéve
a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet területe Komárom településhatásban
d) Pest megye területe – kivéve
a Kiskunsági Nemzeti Park területe Apaj, Kiskunlacháza, Tatárszentgyörgy és Bugyi településhatárokban.
e) Nógrád megye területén:
a Duna-Ipoly Nemzeti Park területe, Balassagyarmat, Borsosberény, Dejtár, Diósjenő, Drégelypalánk, Hont, Ipolyvece, Nagyoroszi, Nógrád, Patak településhatárokban.
f) Jász-Nagykun-Szolnok megye területén:
a Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet területe Újszász településhatárban.
6. FERTŐ-HANSÁG NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG
Működési köre
a) Győr-Moson-Sopron megye területe – kivéve
Bakonygyirót,
Bakonyszentlászló,
Fenyőfő,
Románd,
Sikátor,
Veszprémvarsány
települések közigazgatási területét.
b) Komárom-Esztergom megye területén:
a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet területe Komárom településhatárban.
c) Vas megye területén:
a Fertő-Hanság Nemzeti Park területe Vámoscsalád és Nagygeresd községhatárokban.
d) Veszprém megye területén:
a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet területe Gic településhatárban.
7. HORTOBÁGYI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG
Működési köre
a) Hajdú-Bihar megye.
b) Jász-Nagykun-Szolnok megye, kivéve a Kiskunsági Nemzeti Park területe Tiszasas településhatárban, valamint a Tisza jobb partjára eső területek Tiszasas településhatárban, a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet területe Jászivány településhatárban, a Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet területe Újszász településhatárban, a Körös-Maros Nemzeti Park területe Túrkeve, Kisújszállás, Kunszentmárton, Mesterszállás, Mezőtúr, Öcsöd, Szelevény és Tiszaföldvár településhatárokban.
c) Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, kivéve a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet területe Tiszadob településhatárban.
d) Heves megye területén:
a Közép-tiszai Tájvédelmi Körzet területe Kisköre és Pély településhatárban,
valamint a Tisza-tó területe Poroszló, Újlőrincfalva, Sarud, Tiszanána és Kisköre településhatárban.
e) Bács-Kiskun megye területén:
a Közép-tiszai Tájvédelmi Körzet területe Lakitelek, Tiszakécske és Tiszaug településhatárokban.
f) Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén:
a Tiszatelek-tiszaberceli ártér Természetvédelmi Terület területe Tiszakarád, Tiszacsermely településhatárokban,
a Tiszadorogmai Göbe-erdő Természetvédelmi Terület területe Tiszadorogma községhatárban,
a Hortobágyi Nemzeti Park területe Ároktő, Négyes, Tiszabábolna, Tiszavalk településhatárokban.
8. KISKUNSÁGI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG
Működési köre
a) Bács-Kiskun megye területe – kivéve
Bátmonostor,
Csátalja,
Dávod,
Dunafalva,
Hercegszántó,
Nagybaracska,
Szeremle,
települések közigazgatási területe, illetve
Baja,
Érsekcsanád,
Fajsz,
Sükösd
településhatárokban a Duna-Dráva Nemzeti Park területe,
kivéve továbbá
a Közép-tiszai Tájvédelmi Körzet területe Lakitelek, Tiszakécske, Tiszaug településhatárokban.
b) Csongrád megye területén:
Algyő,
Ásotthalom,
Baks,
Balástya,
Bordány,
Csanytelek,
Csongrád,
Csengele,
Dóc,
Domaszék,
Felgyő,
Forráskút,
Kistelek,
Mórahalom,
Ópusztaszer,
Öttömös,
Pusztamérges,
Pusztaszer,
Röszke,
Ruzsa,
Sándorfalva,
Szatymaz,
Szeged, kivéve a Körös-Maros Nemzeti Park területe Szeged II. kerület Tápé településhatárban,
Tiszasziget,
Tömörkény,
Újszentiván,
Üllés,
Zákányszék,
Zsombó települések közigazgatási területe, valamint a
Mártélyi Tájvédelmi Körzet területe Mindszent, Mártély és Hódmezővásárhely településhatárokban, továbbá a
a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet területe Szentes településhatárban.
c) Jász-Nagykun-Szolnok megye területén:
a Kiskunsági Nemzeti Park területe Tiszasas településhatárban, valamint a Tisza jobb partjára eső területek Tiszasas településhatárban.
d) Pest megye területén:
a Kiskunsági Nemzeti Park területe Apaj, Kiskunlacháza, Tatárszentgyörgy és Bugyi településhatárokban.
9. KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG
Működési köre
Működési területe:
a) Békés megye.
b) Jász-Nagykun-Szolnok megye területén:
a Körös-Maros NP területe Túrkeve, Kisújszállás, Kunszentmárton, Mesterszállás, Mezőtúr, Öcsöd, Szelevény és Tiszaföldvár településhatárokban.
c) Csongrád megye területén:
Ambrózfalva,
Apátfalva,
Árpádhalom,
Csanádalberti,
Csanádpalota,
Derekegyház,
Deszk,
Eperjes,
Fábiánsebestyén,
Ferencszállás,
Földeák,
Hódmezővásárhely, kivéve a Mártélyi Tájvédelmi Körzet területe,
Királyhegyes,
Kiszombor,
Klárafalva,
Kövegy,
Kübekháza,
Magyarcsanád,
Makó,
Maroslele,
Mártély, kivéve a Mártélyi Tájvédelmi Körzet területe,
Mindszent, kivéve a Mártélyi Tájvédelmi Körzet területe,
Nagyér,
Nagylak,
Nagymágocs,
Nagytőke,
Óföldeák,
Pitvaros,
Szegvár,
Szentes, kivéve a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet területe,
Székkutas,
települések közigazgatási területe, valamint
a Körös-Maros Nemzeti Park területe Szeged II. kerület Tápé településhatárban.
10. ŐRSÉGI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG
Működési köre
a) Vas megye területe – kivéve
a Fertő-Hanság Nemzeti Park Vámoscsalád és Nagygeresd településhatárok közé eső területét.
b) Zala megye területén:
Csöde,
Felsőszenterzsébet,
Magyarföld,
Szentgyörgyvölgy,
Zalalövő
települések közigazgatási területéből a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén kívül eső területek.”
4. számú melléklet a 344/2009. (XII. 30.) Korm. rendelethez
Az előzetes vizsgálati, a környezet hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban kijelölt szakhatóságok
|
Bevonás és közreműködés feltétele |
Szakkérdés |
Első fok |
Másodfok |
||
|---|---|---|---|---|---|---|
|
Előzetes vizsgálat |
Környezeti hatásvizsgálat |
Egységes környezet- |
|||
1. |
Minden esetben. |
A környezet- és település-egészségügyre, az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérésére, a felszín alatti vizek minőségét, egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát, felhasználhatóságát befolyásoló körülmények, tényezők vizsgálatára, lakott területtől (lakóépülettől) számított védőtávolságok véleményezésére, a talajjal, a szennyvizekkel, veszélyes hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények érvényesítésére, az emberi használatra szolgáló felszíni vizek védelmére, továbbá a levegő higiénés követelmények teljesülésére kiterjedően. |
Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat regionális intézete |
Országos Tisztifőorvosi Hivatal |
||
2. |
Ha a tevékenység gyógyhelyen vagy gyógyhelyre, természetes gyógytényezőre hatást gyakorló módon valósul meg. |
Természetes gyógytényezők, gyógyhelyek természeti adottságainak és az emberi használatra szolgáló felszíni vizek védelmére, valamint a természetes gyógytényezőket érintő hatások vizsgálatára kiterjedően. |
Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatósága |
Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal |
||
3. |
Ha a tevékenység következtében az a környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lehet, amelynek védelme a hatáskörébe tartozik, azt érinti vagy olyan környezetveszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály a feladat- és hatáskörébe utalja. |
Az egy- |
Kulturális örökség (műemlékvédelem, műemléki területek védelme, nyilvántartott régészeti lelőhelyek) védelmére kiterjedően. |
Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területi szerve |
Kulturális Örökségvédelmi Hivatal központi szerve |
|
4. |
Ha a tevékenység következtében az a környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lehet, amelynek védelme hatáskörébe tartozik, azt érinti vagy olyan környezetveszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály a feladat- és hatáskörébe utalja |
A helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően |
érintett települési önkormányzat jegyzője |
a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve |
||
5. |
Ha az eljárás termőföld, erdő vagy azzal szomszédos földrészlet igénybevételével megvalósuló beruházás, illetve tevékenység engedélyezésére irányul. |
A termőföldre és az erdőre gyakorolt hatások vizsgálata. |
Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szerve |
Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központja |
||
6. |
Ha a tevékenység következtében az a környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lehet, amelynek védelme hatáskörükbe tartozik, azt érinti vagy olyan környezetveszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály feladat- és hatáskörébe utalja |
Ha az egy- |
Termőföld mennyiségi védelmének követelményei tekintetében. |
körzeti földhivatal, több körzeti földhivatal illetékességi területét érintő esetekben a megyei földhivatal, a fővárosban a Fővárosi Földhivatal |
megyei földhivatal, a fővárosban a Fővárosi Földhivatal, ha első fokon a megyei földhivatal járt el, akkor a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter |
|
7. |
Ha a tevékenység következtében az a környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lehet, amelynek védelme hatáskörükbe tartozik, azt érinti vagy olyan környezetveszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály feladat- és hatáskörébe utalja, és a vizsgálat (engedély megszerzése) nem bányászati tevékenységre vonatkozik. |
Az adott építmény létesítésének és tevékenység végzésének a földtani környezetre való hatásának vizsgálata az ásványi nyersanyag és a földtani közeg védelme szempontjából. |
Bányakapitányság |
Magyar Bányászati és Földtani Hivatal |
||
8. |
Ha a tevékenység következtében olyan környezetveszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály feladat- és hatáskörébe utalja. |
Az egy- |
Az atomenergia biztonságos alkalmazásával, a nukleáris baleset-elhárítással kapcsolatos kérdésben. |
Országos Atomenergia Hivatal |
|
|
9. |
Ha a kérelem a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről szóló jogszabály szerinti országos vagy térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények megvalósítására, valamint azok jelentős módosítására irányul. |
A területrendezési tervekkel való összhang tekintetében. |
állami főépítész |
nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter |
||
”
1
A rendelet a 28. § (4) bekezdése alapján hatályát vesztette 2011. január 16. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás