BÜ BH 2009/348
BÜ BH 2009/348
2009.12.01.
Gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztásának vétségét nem valósítja meg, aki a társadalmi szervezetek nyilvántartásába bejegyzett adat változásának bejelentését mulasztja el [Btk. 299. § (2) bek., 1989. évi II. tv. (Etv.)].
A kerületi bíróság a 2005. február hó 16. napján tárgyalás mellőzésével meghozott és 2006. június hó 8. napján jogerőre emelkedett végzésével a terheltet gazdasági adatszolgáltatás elmulasztásának vétsége miatt 1 évre próbára bocsátotta, és kötelezte a felmerült bűnügyi költségek viselésére.
A megállapított tényállás szerint a Fővárosi Bíróság a 2002. április hó 23. napján kelt végzésével vette nyilvántartásba a S. D. Egyesületet. A terhelt, mint az egyesület önálló aláírási joggal rendelkező elnöke, az egyesület székhelyének – amely egyben a terhelt lakóhelye is volt – a 2002. augusztus hó 1. napján történt megszűnését 60 napon belül elmulasztotta bejelenteni a Fővárosi Bíróságon.
A terhelt e cselekményével megszegte az Egyesületekről szóló 1989. évi II. tv. 6. §-ának (2) bekezdésében és a 15. §-ának (7) bekezdésében, valamint a Ptk. 62. §-ának (1) bekezdésében megjelölt, az egyesület székhelyének és annak változásának bejelentésével kapcsolatos előírásokat.
A terhelt e cselekményével elkövette a Btk. 299. §-ában meghatározott gazdasági adatszolgáltatás elmulasztásának vétségét.
A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a főügyészség nyújtott be felülvizsgálati indítványt a terhelt javára – a Be. 416. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján – arra hivatkozással, hogy bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak a megsértése miatt került sor.
Az indítvány szerint a terhelt által képviselt S. D. Egyesület nem gazdasági társaság. Székhelye nem minősül gazdasági tevékenységhez kapcsolódó adatnak, így a székhelyváltozás bejelentésének az elmulasztása nem valósítja meg a Btk. 299. §-ában meghatározott gazdasági adatszolgáltatás elmulasztásának vétségét.
A főügyészség ezért – a Be. 427. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján – a marasztaló döntés megváltoztatását és a törvénynek megfelelő határozat hozatalát indítványozta.
A Legfőbb Ügyészség az átiratában a felülvizsgálati indítványt fenntartotta. Indítványozta, hogy a Legfelsőbb Bíróság a terheltet az ellene emelt vád alól mentse fel, és állapítsa meg, hogy az eljárás során felmerült bűnügyi költséget az állam viseli.
A védő a felülvizsgálati indítvánnyal egyetértett.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítványt és a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatát alaposnak találta.
Az elkövetéskor hatályos Btk. 299. §-a szerint a gazdasági adatszolgáltatás elmulasztásának vétségét az követi el, aki közhitelű nyilvántartásba bejegyzendő, gazdasági tevékenységhez kapcsolódó adat, jog vagy tény bejelentését, illetve ilyen adat, jog vagy tény változásának bejelentését elmulasztja, ha a bejelentési kötelezettségét jogszabály írja elő [Hatályos Btk. 299. § (2) bekezdés].
A gazdasági adatszolgáltatás elmulasztásának tényállása a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó, bárki által megtekinthető nyilvántartások adatainak a hitelességéhez fűződő társadalmi érdeket, és ezen keresztül az ilyen nyilvántartásokba vetett bizalmat védi.
A bűncselekmény a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó adat, jog vagy tény bejelentésének az elmulasztásával követhető el. Az egyesületek nyilvántartásában szereplő adatok bejelentésének elmulasztásával a vizsgált bűncselekmény nem valósulhat meg, mert az egyesületek nyilvántartása nem gazdasági tevékenységhez kapcsolódó nyilvántartás.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 61. §-a szerint az egyesület olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályában meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét. Az egyesület jogi személy.
Az egyesület alapszabályában rendelkezni kell az egyesület nevéről, céljáról és székhelyéről, valamint szervezetéről. Az egyesület a bírósági nyilvántartásba-vételével jön létre [Ptk. 62. § (1)–(2) bek.].
Az egyesület a vagyonával önállóan gazdálkodik. Egyesület elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatására nem alapítható [Ptk. 62. § (3) bek.].
Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (Etv.) 4/A. §-a szerint az egyesületre (Ptk. 61-64. §) e törvény alkalmazásakor a társadalmi szervezetre vonatkozó szabályok az irányadók.
A nyilvántartásba-vételre irányuló kérelmet (a továbbiakban: kérelem) a társadalmi szervezet képviseletére jogosult személy köteles benyújtani a társadalmi szervezet székhelye szerint illetékes megyei bírósághoz, illetőleg a Fővárosi Bírósághoz (a továbbiakban együtt: bíróság). A kérelemhez csatolni kell az igazságügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott okiratokat [Etv. 15. § (1) bek.].
A társadalmi szervezetek nyilvántartásának ügyviteli szabályairól szóló 6/1989. (VI. 8.) IM rendelet (IM rend.) 1. §-ának (1) bekezdése szerint a társadalmi szervezetet a székhelye szerint illetékes megyei bíróság, illetőleg a Fővárosi Bíróság (a továbbiakban együtt: bíróság) az 1. mellékletben megjelölt adatokkal, az ott meghatározott módon veszi nyilvántartásba.
Miután az egyesület nem gazdasági tevékenység végzésére alapított jogi személy, ezért a társadalmi szervezetek nyilvántartása sem tartalmaz az egyesületek gazdasági tevékenységére vonatkozó, illetve gazdasági tevékenységéhez kapcsolódó, a gazdasági forgalom biztonságát szolgáló adatokat (úm. az egyesület vagyona, a tőkeösszetétel, a tulajdonosi szerkezet, a gazdálkodás eredményessége stb.). Az IM rendelet 1. számú melléklete szerint – ennek megfelelően – a társadalmi szervezetek (s közöttük az egyesületek) nyilvántartásába a társadalmi szervezet a) nyilvántartási számát, b) lajstromszámát, c) sorszámát, d) a társadalmi szervezet nyilvántartásba vételéről szóló határozat számát, a jogerőre emelkedésének napját, e) a társadalmi szervezet nevét, f) a társadalmi szervezet székhelyét, g) a társadalmi szervezet képviselőjének nevét, h) a társadalmi szervezet képviselőjének lakóhelyét, i) a társadalmi szervezet célját, valamint célja szerinti besorolását, j) az alapszabály keltét, valamint k) az áttételt, a felfüggesztést, vagy a megszűnését kell bejegyezni.
Tény, hogy a társadalmi szervezetek nyilvántartásába bejegyzett adatok változását – a változástól számított hatvan napon belül – a bíróságnak be kell jelenteni [Etv. 15. § (7) bek.]. A már kifejtettekre figyelemmel azonban e bejelentési kötelezettség elmulasztása a Btk. 299. §-ában meghatározott bűncselekmény tényállásában nem illeszthető és más bűncselekmény megállapítására sem alkalmas.
A Be. 416. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen akkor van helye, ha a terhelt felmentésére vagy az eljárás megszüntetésére, illetve a terhelt bűnösségének megállapítására, továbbá kényszergyógykezelésének elrendelésére a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor.
A Legfelsőbb Bíróság azt állapította meg, hogy a terhelt marasztalására a gazdasági adatszolgáltatás elmulasztásának vétségében a büntető anyagi jog szabályainak a megsértése miatt került sor. Ezért a kerületi bíróság végzését – a Be. 427. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján – megváltoztatta, és a terheltet az ellene a Btk. 299. §-ában meghatározott gazdasági adatszolgáltatás elmulasztásának vétsége miatt emelt vád alól – a Be. 6. §-a (3) bekezdése a) pontjának I. fordulatára figyelemmel, a 331. §-ának (1) bekezdése alapján – felmentette.
A Be. 585. §-ának (1) bekezdése alapján rendelkezett arról, hogy a bűnügyi költség címén befizetett összeget a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított kamatával együtt a terhelt részére vissza kell téríteni.
(Legf. Bír. Bfv. II. 982/2008.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás