355/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet
355/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet
a harmadik országbeli állampolgárok Magyar Köztársaság területén történő engedélymentes foglalkoztatásának szabályairól1
A Kormány a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 7. § (3) és (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1)2 E rendelet hatálya kiterjed a magyar jog hatálya alá tartozó foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesítő, valamint a Magyarország területén foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében munkát végző harmadik országbeli állampolgárra, továbbá az őt foglalkoztatóra.
(2)3 E rendelet hatálya a 3. § alkalmazásában kiterjed a magyar jog hatálya alá tartozó foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesítő, valamint a Magyarország területén foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében munkát végző menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert, továbbá a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személyre és az őt foglalkoztatóra is.
2. § (1)4 A harmadik országbeli állampolgár Magyarország területén foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében történő foglalkoztatásához nincs szükség engedélyre:
1. nemzetközi szerződés ilyen tartalmú rendelkezése esetén;
2. a külföldi székhellyel rendelkező gazdasági társaság – nemzetközi szerződés által meghatározott – fiók és képviselet vezetőjeként történő munkavégzéséhez;
3. külföldi állam diplomáciai (konzuli) képviselete vagy egyéb szerve személyi állománya keretében, a küldő állam által delegált tagjának a képviseletnél vagy egyéb szervnél történő munkavégzéséhez, valamint az államok közt fennálló viszonosság alapján, a külföldi állam diplomáciai vagy konzuli képviselete személyzete közeli hozzátartozójának munkavégzéséhez;
4.5 Magyarország területén nemzetközi szerződés alapján működő nemzetközi kormányközi szervezet illetőleg a Magyarország által nemzetközi szervezetként elismert, Magyarország területén működő szervezet (a továbbiakban: nemzetközi szervezet) személyzetének a nemzetközi szervezetnél történő, valamint ezek közeli hozzátartozójának munkavégzéséhez;
5. a nemzetközi szervezetet vagy nemzetközi szervezetnek nem minősülő közös szervet létrehozó szerződésben részes államok által delegált személyeknek (a továbbiakban: delegáltak) nemzetközi szervezetnél vagy közös szervnél történő munkavégzéséhez, valamint a részes államok között fennálló viszonosság alapján a delegáltak közeli hozzátartozójának munkavégzéséhez;
6. harmadik országban honos vállalkozással kötött magánjogi szerződés alapján történő – alkalmanként harminc napos időtartamon belül a tizenöt munkanapot meg nem haladó – üzembe helyezési, szavatossági, szervizelési és jótállási tevékenység elvégzéséhez;
7. az EGT-megállapodásban részes valamely államban letelepedett munkáltató által határon átnyúló szolgáltatásnyújtás teljesítése keretében kiküldetés, kirendelés útján magyarországi foglalkoztatónál magánjogi szerződés teljesítése érdekében munkavégzéshez;
8. az EGT-megállapodásban részes valamely államban letelepedett munkaerő-kölcsönzési tevékenységet folytató vállalkozás mint munkáltató által kölcsönzött munkavállaló magyarországi foglalkoztatónál munkaerő- kölcsönzés keretében történő munkavégzéséhez;
9. külföldi részesedéssel rendelkező gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként, valamint felügyelő bizottsági tagjaként történő munkavégzéshez;
10. a posztdoktori foglalkoztatásra irányuló pályázat, valamint a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj alapján – a pályázat, illetőleg az ösztöndíj keretében történő – munkavégzéshez;
11. külföldi felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló harmadik országbeli állampolgárnak nemzetközi diákszervezet által szervezett szakmai gyakorlat keretében történő foglalkoztatásához;
12.6 Magyarország területén működő szakiskolával, középiskolával, alapfokú művészetoktatási intézménnyel, felsőoktatási intézménnyel nappali tagozatos tanulói, illetve hallgatói jogviszonyban álló személynek a jogviszony fennállása alatt történő munkavégzéséhez;
13. alap-, közép- és felsőfokú oktatási intézményekben, idegen nyelven történő olyan oktatási tevékenységhez, amelyre – az oktatásért felelős miniszter igazolása szerint – az érintett államok illetékes miniszterei által aláírt nemzetközi oktatási program keretén belül kerül sor;
14.7 egyházi jogi személynél munkát végző egyházi személy vagy egyházi szolgálatot élethivatásszerűen folytató személy tevékenységéhez;
15.8 Magyarország területén menekültkénti vagy oltalmazottkénti, valamint menedékeskénti elismerését kérőnek, továbbá a befogadottnak a befogadó állomáson történő munkavégzéséhez;
16. naptári évenként tíz munkanapnál nem hosszabb ideig tartó, oktatási, tudományos vagy művészeti tevékenységéhez;
17.9 kutató olyan tevékenységéhez, amely – Magyarország Magyar Tudományos Akadémia által kiállított igazolás szerint – a és más állam között létrejött megállapodás hatálya alá tartozik;
18. a Comenius, Erasmus, Leonardo da Vinci, és Grundtvig program keretében szakmai gyakorlaton résztvevő harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásához;
19.10 magyar állampolgár olyan özvegyének munkavégzéséhez, aki az elhunyt házastárssal annak halála előtt legalább egy évig Magyarország területén együtt élt;
20.11
21. a kutató olyan magyarországi kutatási tevékenységéhez, amelyet külön jogszabály rendelkezései szerint, akkreditált kutató szervezettel kötött fogadási megállapodás alapján végez;
22. a hivatásos sportolónak munkavégzés keretében folytatott sporttevékenységéhez, illetve az edző sporttevékenységre való felkészítő tevékenységéhez;
23.12 az Észak-Atlanti Szerződés tagállamai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló 1951. június 19-én Londonban kelt Megállapodás (a továbbiakban: NATO-SOFA Megállapodás) részes államainak a NATO-SOFA Megállapodás I. Cikk a) és b) pontjában meghatározott és Magyarország területén szolgálati célból tartózkodó fegyveres ereje és polgári állománya tagjai közeli hozzátartozóinak munkavégzéséhez a szolgálati célú tartózkodás idejére a részes államok közt fennálló viszonosság alapján;
24.13 a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben (a továbbiakban: Harmtv.) meghatározott családegyesítő személy családi együttélés biztosítása céljából kiadott, érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező és legalább egy éve jogszerűen Magyarország területén tartózkodó családtagjának, feltéve, hogy a családegyesítő engedély nélkül foglalkoztatható;
25. menekültként, oltalmazottként elismert személy családtagjának, vagy menekültként elismert kísérő nélküli kiskorú esetén szülőjének, ennek hiányában gyámjának, feltéve, hogy a családi együttélés biztosítása céljából kiadott, érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott mentesség nem vonatkozik a harmadik országbeli állampolgárnak a mentesség alá eső tevékenységét meghaladó munkavégzésére.
(3) Az (1) bekezdés 3. és 5. pontjában meghatározott viszonosság fennállásának tekintetében a külügyminiszter nyilatkozata az irányadó.
(4) A mentesség alapjául szolgáló feltételek fennállását a foglalkoztatónak kell bizonyítani.
3. § (1) A foglalkoztató köteles a foglalkoztatás helye szerint illetékes munkaügyi központnak bejelenteni
a)14 a 2. § (1) bekezdés 7. és 8. pontja kivételével annak a harmadik országbeli állampolgárnak a foglalkoztatását, akinek Magyarország területén történő foglalkoztatásához e rendelet szabályai szerint nincs szükség engedélyre, valamint
b) a menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert, továbbá a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy foglalkoztatását.
(2) A foglalkoztatás kezdő időpontját legkésőbb a foglalkoztatás megkezdésének napján, a foglalkoztatás megszűnését az azt követő napon kell bejelenteni.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentés személyazonosításra alkalmatlan módon tartalmazza a foglalkoztatottak számát, életkorát, iskolai végzettségét, állampolgárságát, munkakörének FEOR számát, a foglalkoztatási jogviszony formáját, hozzátartozó esetében a hozzátartozói jogállás megjelölését, a foglalkoztató statisztikai törzsszámát, továbbá arra vonatkozó adatot, hogy a foglalkoztatási jogviszony létrejött-e vagy megszűnt.
(4) A munkaügyi központ igazolja a bejelentés teljesítését, és a bejelentett adatokról nyilvántartást vezet.
(5) A foglalkoztató köteles a bejelentés tárgyát képező foglalkoztatási jogviszony létesítéséről és megszűnéséről szóló dokumentumot és igazolást a foglalkoztatási jogviszony megszűnését követő három évig megőrizni, és az ellenőrzés során bemutatni.
(6) Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettség teljesítése, illetőleg annak igazolása nem feltétele a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésének, illetőleg az annak alapján végzett tevékenység megkezdésének.
3/A. § (1) Érvényes tartózkodási engedéllyel vagy más, tartózkodásra jogosító engedéllyel, vagy a külön törvény alapján keresőtevékenység folytatására jogosító engedéllyel nem rendelkező harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása esetén a munkáltató köteles megtéríteni a harmadik országbeli állampolgár elmaradt munkabérét és egyéb járandóságait.
(2) A megállapodás szerinti díjazás megállapításánál legalább a kötelező legkisebb munkabért kell figyelembe venni.
(3) A munkáltató köteles megtéríteni a harmadik országbeli állampolgár elmaradt járandóságai kifizetésének a visszautazása szerinti országba történő megküldésével összefüggő indokolt költségeket is.
(4) Az (1) bekezdés alkalmazásában – az ellenkező bizonyításáig – a munkaviszony fennállását legalább három hónap időtartamban vélelmezni kell.
4. § E rendelet alkalmazásában:
a) harmadik országbeli állampolgár: a Harmtv.-ben meghatározott harmadik országbeli állampolgár;
b) foglalkoztató:
ba) aki részére a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásra irányuló jogviszony alapján munkát végez,
bb)15 aki külföldi székhelyű vállalkozással kötött megállapodást, és a megállapodás teljesítése érdekében a harmadik országbeli állampolgárt foglalkoztatja, továbbá akivel kötött megállapodás teljesítése érdekében végez a harmadik országbeli állampolgár Magyarország területén munkát;
c) foglalkoztatásra irányuló jogviszony: minden olyan jogviszony, amelyben a jogviszony tárgya a harmadik országbeli állampolgár által a foglalkoztató részére ellenérték fejében végzett munka, ideértve azt is, ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatására
ca) meghatározott munka elvégzéséhez szükséges begyakorlottság megszerzését célzó képzés (betanító képzés) során, továbbá
cb) a belföldi foglalkoztatóval kötött megállapodás teljesítése érdekében külföldi székhelyű munkáltatóval fennálló jogviszonya alapján
kerül sor;
d) harmadik országban honos vállalkozás: az EGT-megállapodásban részes államok területén kívüli székhellyel rendelkező, vállalkozási tevékenységet folytató jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb jogalany;
e) közeli hozzátartozó: a harmadik országbeli állampolgár házastársa, gyermeke – ideértve az örökbe fogadott, a mostoha- és a nevelt gyermeket is;
f) hivatásos sportoló: a sportról szóló törvényben meghatározott sporttevékenységet végző személy;
g) edző: a sportról szóló törvényben meghatározott tevékenységet végző személy;
h) sporttevékenység: a sportról szóló törvényben meghatározott tevékenység.
5. § (1) Ez a rendelet 2010. január 1-jén lép hatályba.
(2) Ez a rendelet
a) a családegyesítési jogról szóló, 2003. szeptember 22-ei 2003/86/EK tanácsi irányelvnek, valamint
b) a harmadik országbeli állampolgároknak az Európai Közösség területén folytatott tudományos kutatás céljából való fogadására vonatkozó külön eljárásról szóló, 2005. október 12-ei 2005/71/EK tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
c) az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciókra és intézkedésekre vonatkozó minimumszabályokról szóló, 2009. június 18-ai 2009/52/EK tanácsi irányelvnek.
(3)16
(4)17
(5)18
A rendeletet a 445/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet 28. § a) pontja hatályon kívül helyezte 2014. január 1. napjával. Alkalmazására lásd e hatályon kívül helyező rendelet 25. §-át.
Az 1. § (1) bekezdése a 324/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 22. § a) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. § (2) bekezdése a 324/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 22. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 324/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 22. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § (1) bekezdés 4. pontja a 324/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 22. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § (1) bekezdés 12. pontja a 324/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 22. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § (1) bekezdés 14. pontja a 297/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet 60. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § (1) bekezdés 15. pontja a 324/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 22. § a) pontja szerint módosított szöveg. [E módosító rendelet 22. § b) pontjával elrendelet módosítás, amely szerint a „Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg lép, nem vezethető át.]
A 2. § (1) bekezdés 17. pontja a 324/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 22. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § (1) bekezdés 19. pontja a 324/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 22. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § (1) bekezdés 20. pontját az 5. § (5) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 2. § (1) bekezdés 23. pontja a 324/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 22. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § (1) bekezdés 24. pontja a 324/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 22. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § (1) bekezdés a) pontja a 144/2012. (VII. 3.) Korm. rendelet 10. §-a szerint módosított szöveg.
A 4. § b) pont bb) alpontja a 324/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 22. § a) pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § (3) bekezdését a (4) bekezdés hatályon kívül helyezte.
Az 5. § (4) bekezdése ugyanezen bekezdés alapján hatályát vesztette.
Az 5. § (5) bekezdése ugyanezen bekezdés alapján hatályát vesztette.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás