36/B/2009. AB határozat
36/B/2009. AB határozat*
2010.06.30.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára és mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
h a t á r o z a t o t:
1. Az Alkotmánybíróság az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény 12. § (1) és (3) bekezdése, az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény módosításáról szóló 2008. évi XXV. törvény 7. § (6) bekezdése, valamint az egyes hivatalos lapok nyomtatott változatának terjesztéséhez szükséges előfizetői szám meghatározásáról szóló 5/2008. (X. 14.) MeHVM rendelet 1. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
2. Az Alkotmánybíróság a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványt, illetve egyebekben az indítványt visszautasítja.
I n d o k o l á s
I.
Az indítványozó az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény (a továbbiakban: Eitv.) 12. §-a, 13. § (4) bekezdése, a 22. § (2) bekezdés e) pontja, valamint az egyes hivatalos lapok nyomtatott változatának terjesztéséhez szükséges előfizetői szám meghatározásáról szóló 5/2008. (X. 14.) MeHVM rendelet (a továbbiakban: R.) egésze alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte, valamint mulasztás megállapítása iránti kérelmet is előterjesztett.
1. Az indítványozó az Eitv. 12. § (1)–(3) bekezdéseit alkotmányellenesnek vélte, mert e szabályok szerinte olyan szabályozási tartalmat hordoznak, melyet nem lehetett volna egyszerű többséggel elfogadott törvényben rendezni. Ezzel összefüggésben azonban nem jelölte meg az Alkotmány sérülni vélt rendelkezését.
Az Eitv. 12. § (1)–(3) bekezdése a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.) 14. § (1) bekezdésében foglaltakkal álláspontja szerint azért ellentétes és okoz jogbizonytalanságot, mert a Jat. a kihirdetést – az indítványozó értelmezése szerint – papír alapon írja elő, az Eitv. pedig arról, mint elektronikus dokumentumról rendelkezik.
Az indítványozó szerint az, hogy a jogalkotó nem határozta meg, hogy a „kormányzati portál” milyen honlapot, illetve elektronikus elérést jelent, szintén jogbizonytalanságot okoz.
Az indítványozó úgy vélte, hogy az Eitv. 12. § (3) bekezdése „diszkriminatív rendelkezést tartalmaz”, mert a helyi önkormányzat képviselő testületének rendeleteit a többi jogszabályhoz képest eltérően kezeli.
Az egyes hivatalos lapok nyomtatott változatának terjesztéséhez szükséges előfizetői szám meghatározásáról szóló 5/2008. (X. 14.) MeHVM rendeletet (a továbbiakban: R.) az Alkotmány 61. § (1) bekezdésével vélte ellentétesnek az indítványozó, mert a közérdekű információk megismerésének és terjesztésének a szabadságát csak törvényben lehetett volna korlátozni. E körben az indítványozó hivatkozott az Alkotmány 9. §-ának a sérelmére is, azonban arra vonatkozóan, hogy az R. milyen okból sértené az Alkotmányt, az indítványozó nem terjesztett elő indokolást.
2. Az indítványozó ezek mellett kérte azt is, hogy az Alkotmánybíróság 2008. július 1-jétől kezdődően „a Magyar Közlöny elektronikus dokumentuma alapján a Magyar Közlönyben kihirdetett jogszabályokat a törvényes kihirdetés hiánya miatt (…) semmisítse meg”, mivel a kihirdetés véleménye szerint nem felelt meg az Eitv. 12. §-ában foglalt követelményeknek. Az indítványozó ezzel összefüggésben az időbélyegző hiányát kifogásolta, azonban az Alkotmány sérülni vélt rendelkezését ebben a körben sem jelölte meg.
3. Az Eitv. módosításáról szóló 2008. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Eitvmód.) 7. § (5) bekezdését is alkotmányellenesnek vélte az indítványozó, azonban az Alkotmánynak azon rendelkezését, mellyel a jogszabályt ellentétesnek találta, ebben az esetben sem jelölte meg. Az Eitvmód. 7. § (6) bekezdésével összefüggésben arra hivatkozott, hogy a törvény nem szabályozta az adatbázisok körét, azok átadásának feltételeit, valamint az azokkal való rendelkezési jogot, melyet az Alkotmány 11. §-ába ütközőnek vélt.
4. Az indítványozó mulasztás megállapítása iránti kérelme arra irányult, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg: nincs olyan jogszabály, mely „az elektronikus hivatalos lapok archiválását szabályozná”. Ezzel összefüggésben az indítványozó az alábbi jogszabályokat, mint felhatalmazó rendelkezéseket jelölte meg azzal, hogy e felhatalmazásokból eredő kötelezettségeinek a jogalkotó nem tett eleget: Eitv. 12. § (7) bekezdés, Eitv. 22. § (1) bekezdés c) pont, Eitvmód. 7. § (6) bekezdés. Ebben a vonatkozásban azonban az Alkotmány sérülni vélt rendelkezését az indítványozó szintén nem jelölte meg.
Az Alkotmánybíróság beszerezte az igazságügyi és rendészeti miniszter véleményét.
II.
1. Az Alkotmánynak az indítvánnyal érintett rendelkezései:
„2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.”
„11. § Az állam tulajdonában álló vállalatok és gazdálkodó szervezetek a törvényben meghatározott módon és felelősséggel önállóan gazdálkodnak.”
„61. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze. (…)”
„70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.”
2. Az Eitv.-nek az indítvánnyal támadott, az elbíráláskor hatályos rendelkezései:
„12. § (1) A Magyar Közlönyt a kormányzati portálon történő, olyan elektronikus dokumentumként való közzététellel kell kiadni, amelyet a Magyar Közlöny felelős szerkesztője a minősített elektronikus aláírásával és olyan szolgáltató által kiadott időbélyegzővel lát el, amely e szolgáltatást minősített szolgáltatóként nyújtja. A Magyar Közlöny egyes lapszámain a megjelenés dátumát fel kell tüntetni, amely nem lehet korábbi, mint az időbélyegzőben szereplő naptári nap. Ha az időbélyegzőben szereplő naptári nap és a megjelenés dátuma egybeesik, az adott lapszámban kihirdetett, a kihirdetés napján hatályba lépő jogszabály hatálybalépésének időpontját a kihirdetés napjának órájában kell meghatározni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott elektronikus aláírás ellenőrzéséhez a felelős szerkesztő és a helyettesítésére jogosult személy aláírásaihoz tartozó nyilvános kulcsok a kormányzati portálnak a Magyar Közlöny közzétételére szolgáló oldalán érhetőek el.
(3) A Magyar Közlöny tartalmazza a helyi önkormányzat képviselő-testülete által alkotott rendeletek kivételével a jogszabályokat, az Alkotmánybíróság azon határozatait és végzéseit, amelyeknek a Magyar Közlönyben való közzétételét jogszabály vagy az Alkotmánybíróság elrendelte, a jogegységi határozatokat, az Országos Választási Bizottság állásfoglalásait, továbbá a 12/A. § szerinti mellékleteket.
(4) A Magyar Közlöny közzétett számai a honlapról nem távolíthatóak el, azok archiválására az elektronikus archiválásról szóló jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.
(5) A szerkesztő a Magyar Közlöny oldalhű másolatát papíron megküldi a köztársasági elnöknek, az Országgyűlés elnökének, az Alkotmánybíróság elnökének, a Legfelsőbb Bíróság elnökének, az Országos Széchényi Könyvtárnak és az Országgyűlési Könyvtárnak.
(6) A Magyar Közlöny oldalhű másolata papíron, illetve digitális adathordozón is terjeszthető azzal, hogy ha az (1) bekezdés szerint közzétett és a papíron, illetve digitális adathordozón terjesztett változat szövege egymástól eltér, az (1) bekezdés szerint közzétett változat szövegét kell hitelesnek tekinteni.
(7) A Kormány által rendeletben kijelölt szerv kérelemre, igazgatási szolgáltatási díj ellenében a Magyar Közlönyről vagy annak egy részéről papírra oldalhű másolatot készít.”
3. Az Eitvmód.-nak az indítvánnyal támadott rendelkezése:
„7. § (6) Felhatalmazást kap a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, hogy rendeletben szabályozza a hivatalos lapokkal és a hivatalos jogszabálygyűjteményekkel összefüggő adatbázisok felhasználói jogainak a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Korlátolt Felelősségű Társaság részéről a Miniszterelnöki Hivatalnak való átengedését.”
4. Az R.-nek az indítvánnyal érintett rendelkezése:
„1. § (1) A minisztérium, az autonóm államigazgatási szerv és a kormányhivatal által kiadott hivatalos lap oldalhű másolata nyomtatott formában akkor terjeszthető, ha a tárgyévet megelőző év június 30-án a lap a központi költségvetéshez tartozó szerveken kívüli előfizetőinek száma az ezret meghaladja.”
III.
Az indítvány részben nem megalapozott, részben érdemi elbírálásra alkalmatlan.
1. Az Alkotmánybíróság az indítvány vizsgálata során észlelte, hogy az Eitv. 12. § (1) bekezdését a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi LVI. törvény 332. §-a, 2009. október 1-vel módosította. Ennek eredményeképpen az első mondat változatlanul hagyása mellett az Eitv. 12. § (1) bekezdése a következő két mondattal egészült ki: „A Magyar Közlöny egyes lapszámain a megjelenés dátumát fel kell tüntetni, amely nem lehet korábbi, mint az időbélyegzőben szereplő naptári nap. Ha az időbélyegzőben szereplő naptári nap és a megjelenés dátuma egybeesik, az adott lapszámban kihirdetett, a kihirdetés napján hatályba lépő jogszabály hatálybalépésének időpontját a kihirdetés napjának órájában kell meghatározni.”
Az Alkotmánybíróság – állandó gyakorlata szerint – jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatánál a határozat meghozatalakor hatályos jogszabályok tekintetében végzi el az ellenőrzést, ha a hatályos jogszabályok azonos tartalmúak a támadott, de már hatályban nem lévő rendelkezésekkel (137/B/1991. AB határozat, ABH 1992, 456, 457.; 138/B/1922. AB határozat, ABH 1992, 579, 581.). A módosítás miatt ezért az Alkotmánybíróság a vizsgálatot az Eitv. jelenleg hatályos szövege tekintetében végezte el.
2. Ezt követően az Alkotmánybíróság az indítványt abból a szempontból vizsgálta meg, hogy az indítványozó pontosan mely jogszabályi rendelkezéseket támadta. Megállapította, hogy az indítványozó az Eitv. 12. § (1) és (3) bekezdését, valamint az R. (1) bekezdését támadta csak oly módon, hogy ezek mellett az Alkotmány sérülni vélt rendelkezését, valamint az alkotmányellenesség vélt indokát is megjelölte. Emiatt az Alkotmánybíróság az alkotmányossági vizsgálatot e rendelkezések tekintetében folytatta le. Az indítványozó által pusztán megemlített jogszabályi rendelkezésekkel összefüggésben az Alkotmánybíróság jelen határozat indokolásának 7. pontjában rendelkezett.
3. Az Eitv. 12. § (1) és (3) bekezdéseit az indítványozó a jogbiztonság követelményébe ütközőnek vélte. Ezzel összefüggésben az Alkotmánybíróság az alábbiakra mutat rá.
3.1. A Jat. 14. § (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy a jogszabályt – a (2)–(3) bekezdésben foglalt kivétellel – a Magyar Köztársaság hivatalos lapjában: a Magyar Közlönyben kell kihirdetni. E szabály nem tartalmaz semmilyen utalást abban a vonatkozásban, hogy a Magyar Közlöny mint hivatalos lap csak papíralapú lehet, vagy elektronikus formában is előállítható, terjeszthető. Az Eitv. 12. § (1) bekezdésének azon része, miszerint a Magyar Közlönyt a kormányzati portálon történő, elektronikus dokumentumként való közzététellel kell kiadni, a Jat. által megszabott kereteket nem lépi túl, ezért az nem ellentétes a Jat. fenti szabályával. Az Alkotmánybíróság emellett megjegyzi, hogy az Eitv. 12. § (6) bekezdése értelmében a Magyar Közlöny oldalhű másolata papíron, illetve digitális adathordozón is terjeszthető, ami azt jelenti, hogy sem a papíralapú, sem pedig az elektronikus változat nem minősül kizárólagosnak, a Magyar Közlöny nyomtatott, papíralapú kiadásban továbbra is elérhető.
A 26/1992. (IV. 30.) AB határozat megállapította, hogy a világos, érthető és megfelelően értelmezhető normatartalom a normaszöveggel szemben alkotmányos követelmény. A jogbiztonság – amely az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében deklarált jogállamiság fontos eleme – megköveteli, hogy a jogszabály szövege értelmes és világos, a jogalkalmazás során felismerhető normatartalmat hordozzon (ABH 1992, 135, 142.). Az Alkotmánybíróság megítélése szerint a világos, érthető és megfelelően értelmezhető normatartalom alkotmányos követelményének az indítványozó által támadott jogszabály megfelel, emiatt az Alkotmánybíróság az indítványt ebben a részében elutasította.
3.2. Az indítványozó az Eitv. 12. § (1) bekezdésében szereplő „kormányzati portál” fogalmat szintén a jogbiztonság követelményébe ütközőnek vélte.
Az elektronikus közszolgáltatások eszköz- és feltételrendszeréről – ezen belül többek között a kormányzati portálról, a tárhelyről, az adathozzáférésről és a központi ügyfélszolgálatról – az elektronikus közszolgáltatásról szóló 2009. évi LX. törvény rendelkezik. E törvény 21. § (1) bekezdése kifejezetten a kormányzati portálra vonatkozó szabályokat tartalmazza, miszerint a kormányzati portál biztosítja a központi rendszerben részvételre kötelezett, illetve ahhoz kapcsolódott szervezetek elektronikus közszolgáltatásaihoz való hozzáférését, az ügyintézéshez szükséges tájékoztatókhoz, valamint a közhiteles hatósági nyilvántartásokhoz és jogszabályban meghatározott adatbázisokhoz való hozzáférést, továbbá az elektronikus ügyintézéshez és a fizetések (elszámolások) elektronikus úton történő lebonyolításához szükséges feltételeket. Emellett az elektronikus közszolgáltatásról és annak igénybevételéről szóló 225/2009. (X. 14.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése pontosan meghatározza a kormányzati portál elérhetőségét. Ennek értelmében a kormányzati portál a közszolgálat – ideértve a közigazgatást, a közszolgáltatásokat és az elektronikus közszolgáltatást önként nyújtó szervezeteket is – központi elektronikus tájékoztatási és szolgáltatási felülete, amely az interneten a www.magyarorszag.hu címen érhető el. A kormányzati portál biztosítja, hogy felületéről valamennyi nyilvános elektronikus közszolgáltatás elérhető legyen. Ezen túlmenően a (2) bekezdés felsorolja a kormányzati portál állandó szolgáltatásait is.
A fent kifejtettek miatt nem helytálló az indítványozó azon hivatkozása, hogy a jogszabályok nem határozzák meg a kormányzati portál fogalmát, azért az Alkotmánybíróság az Eitv. 12. § (1) bekezdésének megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.
4. Az indítványozó úgy vélte, hogy az Eitv. 12. § (3) bekezdése azzal, hogy a Magyar Közlöny nem tartalmazza az önkormányzati rendeleteket, diszkriminatív szabályozást valósít meg.
Az Alkotmány 70/A. §-át az Alkotmánybíróság – állandó gyakorlata szerint – a jogegyenlőség általános elvét megfogalmazó alkotmányi követelményként értelmezte és kifejtette, hogy az személyek közötti diszkriminációként értelmezhető.
Az Alkotmánybíróság ezzel összefüggésben megállapítja, hogy a törvényalkotó jelen esetben nem személyek, hanem a különböző típusú jogszabályok között tett különbséget. A jogszabályok közötti különbözőség nem minősül személyek közötti különbségtételnek, ezért az nem eredményezi a hátrányos megkülönböztetés tilalmának sérelmét, így az Alkotmánybíróság az indítványt ebben a tekintetben is elutasította.
5. Az indítványozó az R. 1. § (1) bekezdését – mely az egyes hivatalos lapok nyomtatott változatának terjesztéséhez szükséges előfizetői szám meghatározásáról szól – az Alkotmány 61. § (1) bekezdésével véli ellentétesnek, mivel az álláspontja szerint az információk terjesztésének szabadságát akadályozza. Az Alkotmánybíróság – annak megismétlése nélkül – utal a jelen határozat indokolásának 3.1. pontjában kifejtettekre. Továbbá hangsúlyozza, hogy az Eitv. 12. § (4) bekezdése alapján a Magyar Közlöny közzétett számai a honlapról nem távolíthatóak el, azok archiválására az elektronikus archiválásról szóló jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni. E szabályok külön-külön is biztosítják azt, hogy a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog sérelmet ne szenvedjen, sőt a jogszabályok – minél szélesebb körű – hozzáférhetősége biztosított legyen. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság az Alkotmány 61. § (1) bekezdésének a sérelmét nem állapította meg, így az indítványt ebben a tekintetben is elutasította.
6. Az indítványozó az Eitvmód. 7. § (6) bekezdését az Alkotmány 11. §-ában ütközőnek vélte. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint adatbázisok felhasználói jogainak átengedését szabályozó rendelkezés és az állami tulajdonban álló vállalatok önálló gazdálkodását biztosító alkotmányos rendelkezés között alkotmányos összefüggés nincs. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata alapján ezért [698/B/1990. AB határozat, ABH 1991, 716–717.; 108/B/1992. AB határozat, ABH 1994, 523–524.; 19/2004. (V. 26.) AB határozat, ABH 2004, 321, 343.] az indítványt ebben a tekintetben is elutasította.
7. Az indítványozó az Eitv. 12. § (1)–(3) bekezdéseivel összefüggő azon kérelme, hogy e rendelkezéseket nem lehetett volna egyszerű többséggel elfogadott törvényben rendezni, hiányos, mivel nem tartalmazza az Alkotmány sérülni vélt rendelkezését. Ugyanez a hiányosság áll fenn az Eitvmód. 7. § (5) bekezdésével, valamint az Eitv.-vel összefüggésben előterjesztett mulasztás megállapítása iránti kérelemmel kapcsolatban, mivel alkotmányos rendelkezés megjelölésére itt sem került sor. Hasonló okból nem bírálható el azon indítványi elem, mely a 2008. július 1-jétől kezdődően kihirdetett valamennyi jogszabály megsemmisítését kérte. Emellett az R. 1. § (1) bekezdésével összefüggő, annak megállapítására irányuló kérelem, hogy e rendelkezés sérti az Alkotmány 9. §-át, szintén nem bírálható el, tekintettel arra, hogy az indítványozó nem jelölte meg az alkotmányellenesség indokát. Az Eitv. 12. § (2) és (4)–(7) bekezdéseit, a 13. § (4) bekezdését, valamint a 22. § (2) bekezdés e) pontját az indítványozó – kérelme alátámasztásául – pusztán megemlítette, de azokkal összefüggésben alkotmányellenességet nem állított.
Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.). 22. § (2) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság határozott kérelem alapján jár el, mely kérelemben három feltételnek kell együttesen fennállnia: egyrészt a kérelemnek tartalmaznia kell a sérelmezett jogszabályi rendelkezést, továbbá az Alkotmány érintett szakaszát, valamint azt az indokot, amely alapján az indítványozó az alkotmánysértést fennállónak véli. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint a kérelem alapjául szolgáló ok hiányában az indítvány – a tartalmi követelményeknek meg nem felelő volta miatt – érdemben nem bírálható el, ezért azt az Alkotmánybíróság visszautasítja [18/1993. (III. 19.) AB határozat, ABH 1993, 161, 171.]. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság az Abtv.-nek meg nem felelő indítványi elemeket visszautasította.
Budapest, 2010. június 15.
Dr. Paczolay Péter s. k., |
||||||||
az Alkotmánybíróság elnöke |
||||||||
|
||||||||
|
Dr. Balogh Elemér s. k., |
Dr. Bragyova András s. k., |
||||||
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
||||||
|
||||||||
|
Dr. Holló András s. k., |
Dr. Kiss László s. k., |
||||||
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
||||||
|
||||||||
|
Dr. Kovács Péter s. k., |
Dr. Lenkovics Barnabás s. k., |
||||||
|
alkotmánybíró |
előadó alkotmánybíró |
||||||
|
||||||||
|
Dr. Lévay Miklós s. k., |
Dr. Trócsányi László s. k., |
||||||
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
||||||
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás