KÜ BH 2009/373
KÜ BH 2009/373
2009.12.01.
A termék lényeges tulajdonságát elhallgató, fő látómezőben megjelenő felirat sérti a vonatkozó rendelet előírását – A forgalombahozatal helye szerint illetékes hatóság eljárhat a gyártóval szemben (2003. évi LXXXII. tv. 10. §, 2004. évi CXL. tv. 21. §, 19/2004. FVM r. 2. §, 3. §).
A Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal az U. C. Zrt. üzletében 2007. március 21-én végzett ellenőrzést, ahol mintát vett a felperes által előállított „A. bodza ízű szénszavas üdítő ital cukorral és édesítőszerrel, természetes ásványvízzel 1,5 liter” megnevezésű termékből. Az elsőfokú hatóság a vizsgálat során megállapította, hogy a termék jelölése hiányos és megtévesztő, ezért a felperest a 2007. április 10-én kelt határozatával 50 000 forint minőségvédelmi bírság megfizetésére kötelezte. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2007. június 20-án kelt határozatával az elsőfokú határozat indokolását megváltoztatta és a felperes elmarasztalását azzal indokolta, hogy a fent nevezett termék jelölése a 19/2004. (II. 26.) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet (együttes rendelet) 3. § (1) bekezdés a) pontját sérti, mert a termék címkéjén a fogyasztó számára legszembetűnőbb helyen kiemelt színnel és betűnagysággal feltüntetetve az „A. bodza természetes ásványvízzel” felirat olvasható, mely nem tartalmazza a termék valódi jellegére utaló információkat, így azt, hogy a bodza ízű szénszavas üdítőital, amely cukorral és édesítőszerrel készül. Egyebekben az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetében az alperesi határozat hatályon kívül helyezését kérte. Állította, hogy az elsőfokú hatóság illetékességi területén kívül járt el, mert a termék előállítójával szemben az előállító székhelye szerinti hatóság jogosult intézkedés megtételére. Vitatta a jogsértés elkövetését, állítva, hogy a termékre vonatkozó valóságos és teljes tájékoztatót a címke tartalmazta.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy a felperes illetékességi kifogása alaptalan, mert a jogellenes magatartás elkövetésének helye a forgalomba hozatal helye, amely az elsőfokú hatóság illetékességét megalapozta a 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 21. § (1) bekezdés d) pontja alapján. A termék jelölését az együttes rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja alapján jogsértőnek találta. Az „A. bodza természetes ásványvízzel” jelölés álláspontja szerint lényeges információt nem tartalmazott, így azt, hogy a termék cukorral és édesítőszerrel készült, ezért az a fogyasztók megtévesztésére alkalmas volt, függetlenül attól, hogy a címkén kisebb betűmérettel a termék pontos megnevezése szerepelt. Hivatkozott az Európai Parlament és a Tanács 178/2002. EK rendelet 5. és 8. cikkében foglaltakra. A 2003. évi LXXXII. törvény 14. § (1) bekezdése alapján a minőségvédelmi bírság kiszabását jogszerűnek találta a 14. § (3) bekezdés c) pontjában meghatározott minimum összegben.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak hatályon kívül helyezését és új határozat meghozatalát kérte. Állította, hogy a jogerős ítélet sérti a 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 21. § (1) bekezdését, és a 19/2004. (II. 26.) FVM-EszCsM-GKM rendelet (együttes rendelet) 3. § (1) bekezdés a) pontját, mert az elsőfokú bíróság helytelenül értelmezte az illetékességi szabályokat, valamint az élelmiszerek jelölésére vonatkozó anyagi jogszabályokat. Nem észlelte, hogy a forgalmazóval szemben a gyártó székhelye, illetve a gyártás helye szerint illetékes hatóság jogosult eljárni. Hivatkozott arra, hogy a nevezett termék címkéje tartalmazta az együttes rendelet szerint szükséges információkat, a címkén szereplő tájékoztatás megfelelt a valóságnak. Állította, hogy a termék valódi megnevezése, az „A. bodza ízű szénszavas üdítő ital cukorral és édesítőszerrel, természetes ásványvízzel”, amelyet feltűnő helyen, jól láthatóan, könnyen érthetően és tisztán olvashatóan helyezett el és így eleget tett az együttes rendelet 14. § (4) bekezdésében foglalt követelménynek. Nem értett egyet azzal, hogy a termék megnevezését a fő látómezőben kell elhelyezni. A címke teljes tartalmát a kellőképpen tájékozott, figyelmes és körültekintő fogyasztó szempontjából kérte vizsgálni.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között bírálta el és megállapította, hogy az nem jogszabálysértő a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból.
A Pp. 270. § (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárásban a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítélet (vagy az ügy érdemében hozott jogerős végzés) felülvizsgálatát végzi el, ezért a Legfelsőbb Bíróság a felperesnek a felülvizsgálati kérelmében a közigazgatási határozatok jogszerűségével kapcsolatos kifogásait érdemben nem vizsgálta.
A jogerős ítélet nem sérti a Ket. 21. § (1) bekezdését, mert az elsőfokú bíróság Ket. szabályokat nem alkalmazott, és az illetékességi szabályokat helyesen értelmezte, mert a Ket. 21. § (1) bekezdés d) pontja szerint az eljáró hatóság illetékességét megalapozza a jogellenes magatartás elkövetésének helye. A nem megfelelő jelöléssel ellátott élelmiszer forgalomba hozatala a 2003. évi LXXXII. törvény (Ét.) 10. § (1) bekezdésébe ütközik, azaz jogellenes. A jogellenes magatartás elkövetésére – azaz a nem megfelelő címkével történő forgalomba hozatalra – a perbeli esetben a megyében került sor, ezért az elsőfokú hatóság illetékessége a Ket. 21. § (1) bekezdés d) pontján alapult.
Tévesen állítja a felperes, hogy az azonos hatáskörrel rendelkező közigazgatási szervek között eljárási jogosultság tekintetében különbség tehető. A forgalomba hozatal helye, illetőleg a más szabályok szerint illetékes hatóságok ugyanazon jogosítványokkal bírnak, így a megyei illetékességű elsőfokú szerv a gyártóval szemben felléphetett, és minőségvédelmi bírságot alkalmazhatott.
A jogerős ítélet nem sérti a 19/2004. (II. 26.) FVM-ESzCsM-GKM rendelet (együttes rendelet) 2. § 1. pontját, 3. § (1) bekezdés a) pontját, ezeket a jogszabályi rendelkezéseket is helyesen értelmezte az elsőfokú bíróság.
Az együttes rendelet 2. § 1. pontja szerint jelölés bármely, az élelmiszerre vonatkozó szó (felirat), amit az élelmiszer címkéjén elhelyeztek. Az együttes rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja azt az elvárást fogalmazza meg a jelöléssel szemben, hogy az nem vezetheti félre a fogyasztót az élelmiszer tulajdonságait – így különösen jellemzőit, összetételét – illetően.
Helytállóan értékelte az elsőfokú bíróság a címke fő látómezőjében elhelyezett jelölést és megalapozottan jutott arra a következtetésre, hogy az ott elhelyezett – kiemelt színnel, eltérő betűnagysággal hangsúlyozott –, a termék lényeges tulajdonságát fel nem tüntető – a termék megnevezésének tűnő – felirat alkalmas a fogyasztók megtévesztésére, így az sérti az együttes rendelet hivatkozott előírásait. Az általános megnevezésen felül alkalmazott, azonosítást segítő jelölés esetében is elvárás az, hogy a termék valódi tulajdonsága(i) tekintetében a gyártó helytálló tájékoztatást adjon. A címke oldalán, jelentősen kisebb betűmérettel, kevésbé hangsúlyosan elhelyezett termékmegnevezés nem pótolhatja a hiányosságot, mert az átlagos fogyasztó gyors vásárlói döntéshozatala során nem ismerheti fel, hogy a címkének épp a termék gyors azonosítását szolgáló, kiemelt jelölése csupán részinformációkkal látja el a termék lényeges tulajdonságaira vonatkozóan, így a teljes ismeret megszerzése további informálódást igényel.
A fentiekre figyelemmel a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben felhozott jogszabályokat nem sértette meg, ezért azt a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. II. 37.343/2008.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás