38/2009. (IX. 18.) KHEM utasítás

a Nemzeti Hírközlési Hatóság Szervezeti és Működési Szabályzatának kiadásáról¹

2009.10.01.

1. § A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 72. §-ában foglaltak alapján – a miniszterelnök jóváhagyásával – jelen utasítás mellékleteként a Nemzeti Hírközlési Hatóság Szervezeti és Működési Szabályzatát kiadom.

2. § Ez az utasítás 2009. október 1. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Nemzeti Hírközlési Hatóság Szervezeti és Működési Szabályzatának kiadásáról szóló 22/2006. (MK 120.) GKM utasítás.

Melléklet a 38/2009. (IX. 18.) KHEM utasításhoz

A Nemzeti Hírközlési Hatóság Szervezeti és Működési Szabályzata

I. fejezet

ÁLTALÁNOS RÉSZ

1. A Nemzeti Hírközlési Hatóság jogállása

A Nemzeti Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) a Kormány irányítása és a kormányhivatalokat felügyelő miniszterek kijelöléséről szóló 8/2006. (XII. 23.) ME rendelet alapján a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter felügyelete alatt működő, országos hatáskörű központi államigazgatási szerv. Jogállását a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 1. § (4) bekezdése, valamint az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) határozza meg. A Hatóságot az Országgyűlés hozta létre az Eht.-ben, a Hírközlési Felügyelet jogutódjaként. A Hatóság jogkörét, alaptevékenységét, feladat- és hatáskörét az Eht. szabályozza. A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 1. § (4) bekezdése alapján a Hatóság kormányhivatalnak minősül. A Hatóság jogi személyiséggel rendelkező, önállóan működő és gazdálkodó, fejezeti jogosítványokkal felhatalmazott költségvetési szerv, amelynek költségvetése a felügyeletét ellátó miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetén belül önálló címet képez, a feladatai ellátásával összefüggő kiadásokat saját bevételéből fedezi.

A Hatóság Alapító Okiratát a Magyar Köztársaság Miniszterelnöke VIII/1490/2/2009. számon 2009. június 26-án adta ki. A Hatóság szakágazati besorolása: 84.11 Általános közigazgatás.

2. A Hatóság szervezete

A Hatóság szervezetét a Szervezeti és Működési Szabályzata (a továbbiakban: SzMSz) határozza meg. A Hatóság a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsának (a továbbiakban: Tanács) testületi vezetése alatt álló közhatalmi költségvetési szerv. A Hatóság önálló hatáskörrel és hatósági jogkörrel rendelkező országos illetékességű (nem dekoncentrált) szervei a Tanács és a Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hivatal).

A Hatóság feletti szervezeti irányítást a Tanács elnöke (a továbbiakban: elnök) látja el, aki a kinevezés és felmentés kivételével gyakorolja a munkáltatói jogokat a Hivatal vezetését ellátó főigazgató (a továbbiakban: főigazgató) felett. A főigazgató látja el a Hivatal belső vezetését.

A Hatóság szervezete az elnök irányítása alatt működő főosztályokból és titkárságokból, valamint a főigazgató irányítása alatt működő főosztályokból és titkárságból áll. A főosztályok az SzMSz-ben foglaltak szerint tagozódnak osztályokra. A főosztályok az SzMSz-ben meghatározott feladatkörrel és a feladatok végzéséhez szükséges hatáskörrel rendelkeznek. A főosztály, mint szervezeti egység megnevezése igazgatóság.

A Hivatal felett hierarchikus irányítási jogviszony keretében a szakmai irányítási, felettes szervi jogokat a Tanács látja el, kivéve a Hivatal elsőfokú határozata ellen benyújtott fellebbezéssel, a felügyeleti eljárással, illetve a Hivatalt érintő SzMSz-szel kapcsolatos feladatokat, amelyek az elnök hatáskörébe tartoznak.

3. A vezetők általános jogai és kötelezettségei

A vezetők teljeskörűen felelnek az irányításuk alá tartozó terület (a továbbiakban: szakterület) tevékenységének eredményességéért, szabályszerűségéért és szakszerűségéért. Jogosultak, illetve kötelesek megtenni minden ennek érvényesítéséhez szükséges intézkedést. Az eredményes munkavégzés érdekében kötelesek és jogosultak szervezetük személyi állományát úgy alakítani, hogy abban az adott feladatok ellátására leginkább alkalmas, megfelelő képzettségű szakemberek kerüljenek kiválasztásra. A vezetők feladata a munka-, tűz-, egészség- és információvédelemmel kapcsolatos előírások betartása és betartatása, a munkarend és munkafegyelem feltételeinek biztosítása. Minden vezető felelősségi körébe tartozik a minőségirányítási rendszer működtetése és folyamatos fejlesztése. A Hatóság szervezeti egységeinek vezetői kötelesek az általuk vezetett szervezeti egység feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben más szervezeti egységek megkeresése esetén együttműködni, valamint biztosítani azt, hogy az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek munkatársai is eleget tegyenek együttműködési kötelezettségüknek.

A vezetők jogosultak a vezetői beosztáshoz tartozó címek használatára, az adott vezetői szinthez tartozó illetményre, valamint a külön szabályozott vezetői juttatásokra.

Valamennyi vezető közszolgálati jogviszonya megszüntetésekor (megszűnésekor) a munkakörét az erre előírt rendben köteles átadni, és a munkáltatóval elszámolni. A munkakör-átadás és az elszámolás feltételeit a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles megfelelően biztosítani a belső szabályozók (7. pont) alapján.

3.1. elnök

A Tanács vezetését elnökként ellátó tagot a miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki.

A Hatóság képviseletét általános érvénnyel az elnök látja el, aki a képviseleti jogát írásban átruházhatja. Az elnököt a kiadmányozási jog – hatáskörén belül – korlátlanul megilleti. A kiadmányozási jog részletes szabályait, a helyettesítés rendjének szabályait a képviseleti-kiadmányozási, kötelezettségvállalási, ellenjegyzési, érvényesítési és utalványozási jog gyakorlásának szabályozásáról szóló elnöki utasítás tartalmazza.

Az elnök közszolgálati jogviszonyának megszüntetésekor a munkakör átadás-átvétel szabályait a miniszter határozza meg.

3.2. a Tanács alelnöke

Az alelnököt a Tanács tagjai közül az elnök nevezi ki és menti fel. Az alelnök helyettesíti az elnököt a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsával kapcsolatos feladatainak ellátásában történő akadályoztatása esetén, továbbá ellátja az elnök távolléte esetén a Hivatal elsőfokú határozata ellen benyújtott fellebbezéssel, a felügyeleti eljárással, illetve a Hatóságot érintő SzMSz-szel kapcsolatos feladatokat.

3.3. a Tanács tagjai

A Tanács héttagú testület, amelynek élén az elnök áll. A Tanács 6 tagját a miniszter nevezi ki, az általa felkért személyekből álló szakmai jelölő testület javaslata alapján.

A Tanácsnak, mint testületi szervnek a tagjai közreműködnek a Hatóság vezetésével kapcsolatos, a Tanács ügyrendjében meghatározott feladatokban.

3.4. főigazgató

A Hivatal élén a főigazgató áll, akit a – Tanács tagjaihoz hasonlóan – a miniszter nevez ki.

A főigazgató a Hivatal operatív vezetőjeként ellátja a Hivatal feletti szervezeti és szakmai irányítást, felel a Hivatal és a főigazgató jogszabályokban meghatározott feladat- és hatáskörébe utalt ügyek ellátásáért. A főigazgató az elnök egyetértésével kinevezi és felmenti helyetteseit, gyakorolja a munkáltatói jogokat a helyettesei, valamint a Hivatal alkalmazottai tekintetében. A főigazgató a Hivatal vezetése körében a Tanács elnöke helyettesének minősül.

3.5. főigazgató-helyettes

A főigazgató irányítása alatt álló, több főosztályt magában foglaló szakterület vezetője. Összefogja és koordinálja a szakterület munkáját. Felelős a feladatkörébe utalt valamennyi tevékenységnek, a főosztályok és az egyes osztályok valamennyi feladatának ellátásáért. A főigazgató-helyettes hatáskörébe tartozó ügyekben a helyettesítés rendjének szabályait a képviseleti-kiadmányozási, kötelezettségvállalási, ellenjegyzési, érvényesítési és utalványozási jog gyakorlásának szabályozásáról szóló elnöki utasítás tartalmazza.

A főigazgató-helyettes a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény szerint (a továbbiakban: Ktv.) főosztályvezető.

3.6. főosztályvezető

A főosztályvezető a jogszabályok, az SzMSz előírásai és a felettes vezetők iránymutatásai figyelembevételével szervezi, irányítja és ellenőrzi a vezetése alatt álló főosztály munkáját, illetve ellátja a személyes hatáskörébe tartozó feladatokat.

Ennek alapján a főosztályvezető feladata – különösen –

a) intézkedés a főosztály részletes feladatainak és a személyekre lebontott munkaköri leírásoknak az összeállításáról, a feladatok végrehajtásának folyamatos ellenőrzéséről, a főosztályon belüli dokumentációs rend megszervezéséről;

b) a főosztály feladatkörébe tartozó esetekben javaslatok, előterjesztések folyamatos kidolgozása. Az elnöki vagy főigazgatói intézkedést szükségessé tevő ügyekben előterjesztés megtétele;

c) a főosztály feladatkörébe tartozóan

– részvétel a feladatkörébe tartozó ügyek esetében az egyes nemzetközi szervezetek munkájában, továbbá az ebből adódó hazai feladatok végrehajtásában,

– gondoskodás a Hatóság által különböző hazai szervekkel, szervezetekkel megkötött együttműködési megállapodásokból adódó feladatok végrehajtásáról,

– meghatározott döntés-előkészítő feladatok ellátása,

– gazdálkodás a hatáskörébe utalt előirányzatokkal, költségkerettel, valamint azokkal kapcsolatosan a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési feladatok ellátása.

A főosztályvezető felelős

a) a főosztály munkájának irányításáért, biztosítja, hogy a főosztály tevékenysége megfelelően illeszkedjék a Hatóság feladat- és hatásköréhez;

b) a főosztály területén a Hatóság más főosztályai közötti együttműködéshez (koordinációhoz) szükséges feltételek megteremetésének kezdeményezéséért.

A főosztályvezető hatáskörébe tartozó ügyekben a helyettesítés rendjének szabályait a képviseleti-kiadmányozási, kötelezettségvállalási, ellenjegyzési, érvényesítési és utalványozási jog gyakorlásának szabályozásáról szóló elnöki utasítás tartalmazza. A főosztályvezető a Ktv. 24. § (4) bekezdésben adott felhatalmazás alapján jogosult az igazgatói cím használatára.

3.7. főosztályvezető-helyettes

A főosztályvezető-helyettes a Ktv. 24. § (4) bekezdésben adott felhatalmazás alapján jogosult az igazgatóhelyettesi cím használatára.

3.7.1. általános jogkörű főosztályvezető-helyettes

A Ksztv. 69. §-nak (4) bekezdése szerint olyan általános jogkörrel rendelkező, osztályt nem vezető főosztályvezető-helyettes, aki a főosztályvezető általános helyetteseként tevékenykedhet. Főosztályonként legfeljebb egy általános jogkörű helyettes működhet, akire egyebekben a 3.7. pontban írtak irányadók.

3.8. osztályvezető

Az osztályvezetői megbízással rendelkező köztisztviselő a vezetőitől kapott utasítások, a jogszabályok és az SzMSz-ben foglaltak figyelembevételével – önálló felelősséggel – irányítja és szervezi, illetve ellenőrzi a vezetése alatt álló osztály tevékenységét.

Az osztályvezető felelős – különösen –

a) vezetői által a hatáskörébe utalt ügyekben az általa hozott döntésekért és azok végrehajtásáért, érvényesítéséért, a hatáskörébe tartozó ügyekben a hatósági képviselet ellátásáért;

b) az irányítása alatt álló szervezeti egység köztisztviselőinek munkaköreire vonatkozó javaslat kidolgozásáért, jóváhagyásra történő előterjesztéséért, a köztisztviselők munkájának rendszeres értékeléséért;

c) az osztály ügykörét érintő, a Hatóság más szervezeti egységei és más szervek által készített anyagok véleményezéséért, az osztály ügykörébe tartozó egyéb anyagok kidolgozásáért.

Az osztályvezető hatáskörébe tartozó ügyekben a helyettesítés rendjének szabályait a képviseleti-kiadmányozási, kötelezettségvállalási, ellenjegyzési, érvényesítési és utalványozási jog gyakorlásának szabályozásáról szóló elnöki utasítás tartalmazza.

4. A hatóság alkalmazottai

A hatóság alkalmazottai a nem vezetői beosztásban foglalkoztatott köztisztviselő, ügykezelő és a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatálya alá tartozó alkalmazott.

4.1. köztisztviselő

A köztisztviselő – a Ktv., valamint a Közszolgálati Szabályzatban előírtak szerint – a felette közvetlen szakmai irányítást gyakorló vezetői megbízású köztisztviselő által feladatkörébe utalt ügye ellátásáért önálló felelősséget visel. A köztisztviselő az egyes ügyeket a munkakörére megállapított munkaköri leírásban foglaltak alapján intézi.

Feladata a Hatóság feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek érdemi döntésre való előkészítése. Felelős a saját tevékenységéért és – munkaterületén – a Hatóság célkitűzéseinek érvényesítéséért. A munkaköri leírásban részére megállapított, illetőleg a vezetője által kiadott feladatokat a kapott utasítások és határidők figyelembevételével, a jogszabályok és az ügyviteli szabályok ismeretében és azok megtartásával végzi.

A köztisztviselő az ügykörében eljárva felelős – különösen –

a) az ügyek – a Hatóság vezetői által meghatározott, a gazdaságpolitikai célkitűzésekkel összhangban álló, szakmailag egységes elveken alapuló – folyamatos intézéséért;

b) az ügyek előzményének, a tényleges helyzeteknek, és az adatoknak teljes körű feltárásáért, ismertetéséért;

c) a szükséges belső és külső egyeztetés eredményes megvalósításáért;

d) az általa alkalmazott vagy javasolt szakmai megoldások hatályos jogszabályokkal való összhangjának biztosításáért, a felettesei által adott iránymutatások gyakorlati érvényre juttatásáért;

e) a Hatóság informatikai rendszerének, valamint a személyes használatra átvett informatikai eszközöknek – a vonatkozó belső szabályozóknak megfelelő – rendeltetésszerű használatáért.

4.2. ügykezelő

Az ügykezelő az államigazgatási szerv tevékenységéhez kapcsolódó ügyviteli feladatokat lát el. Az ügykezelőre a köztisztviselőre irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni a Ktv. VIII. fejezetében foglalt eltérésekkel.

4.3. munkavállaló

A Hatóságnál köztisztviselőnek, ügykezelőnek nem minősülő munkavállaló munkaviszonyára az Mt. rendelkezéseit kell alkalmazni.

Valamennyi alkalmazott jogosult a munkateljesítményéről alkotott vezetői vélemény megismerésére, a munkaköréhez, illetve az életpályájának alakulásához kapcsolódó képzésekben való részvételre.

A szervezet működésének folyamatos javítása érdekében a munkavégzésük során feltárt szabályozási, működési, együttműködési problémákról tájékoztatót, az egyszerűsítési, minőségjavítási, hatékonyságjavítási, ügyfélelégedettség-javítási lehetőségekről javaslatot készít a vezetője számára. Valamennyi alkalmazott munkavégzésre irányuló jogviszonya megszüntetésekor (megszűnésekor) a munkakörét az erre előírt rendben köteles átadni, és a munkáltatóval elszámolni. A munkakörátadás és az elszámolás feltételeit a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles megfelelően biztosítani.

5. A munkáltatói jogok gyakorlása és megosztása

A Hatóság szervezetére vonatkozóan a munkáltatói jogokat az elnök, illetőleg a Hivatal alkalmazottai tekintetében a főigazgató az Eht. 16. § b)–d), valamint a 18. § d) pontjainak megfelelően gyakorolja.

Az irányítási, döntési és ellenőrzési funkciók hatékonyabb végrehajtása érdekében az egyes munkáltatói jogok gyakorlása átruházott jogkörben a következő táblázat szerint történik.

Munkáltatói jogkörök gyakorlása

Munkáltatói jogok megnevezése	Elnök	Főigaz- gató	Főigaz- gató- helyettes	Főosztály- vezető	Főosztály- vezető- helyettes	Osztály- vezető
Kinevezés, közszolgálati jogviszony és munkajogviszony megszűnése, megszüntetése	D*	D*	J	j	j	j
Közszolgálati jogviszonyba történő áthelyezés, közszolgálati jogviszonyból történő áthelyezés	D	D	j	j	j	j
Kirendelés, átirányítás	D	D	j	j	j	j
Munkakörbe nem tartozó feladatok ellátására megbízás	d	D	d	d	j	j
Helyettesítés elrendelése és a helyettesítési díj mértékének megállapítása	d	D	d	d	j	j
Gyorsított, lassított előmenetel	D	D	j	j	j	j
Alapilletmény +30%, illetve –20%-kal eltérő megállapítása	D*	D*	j	j	j	j
Címadományozás és -visszavonás	D*	D*	j	j	j	j
Vezetői megbízás kiadása, visszavonása **	D*	D*	j	j	-	-
Munkakör meghatározása, munkaköri leírás elkészítése, módosítása, kiadása	d	D	d	d	j	d
Munkavégzéssel járó egyéb és további jogviszony engedélyezése	D	D	j	j	-	j
Minősítés, teljesítményértékelés elkészítése	d	D	d	d	-	d
A Hatóság jutalomkeretének meghatározása	D	J	-	-	-	-
Döntés a jutalomkeret szervezeti egységekre történő szétosztásáról	D	D	j	j	-	-
Munkaidő-beosztás megállapítása	D*	-	-	-	-	-
Külföldi kiküldetések elrendelése	D	D	j	j	-	j
Belföldi kiküldetések elrendelése	d	D	d	d	-	d
Korengedményes nyugdíj átvállalásának engedélyezése	D	D	j	j	-	j
Összeférhetetlenség megállapítása, illetve megszüntetése	D	D	j	j	-	j
Fegyelmi és kártérítési eljárás megindítása és lefolytatása	d	D	d	d	j	-
Fizetés nélküli szabadság engedélyezése	D	D	j	j	j	j
Az igényelt alap-, pót- és tanulmányi szabadság engedélyezése	d	D	d	d	-	d
Rendkívüli munkavégzés elrendelése	d	D	d	d	-	d
Pályázatok kiírása munkakör betöltésére	D	D	j	j	-	j
Fontos és bizalmas munkakörök meghatározása	D*	J	j	j	-	j
Vagyonnyilatkozatra kötelezett munkakörök meghatározása	D*	J	j	j	-	j

Jelmagyarázat:

d = dönt a közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek (köztisztviselők) tekintetében

D = dönt a munkáltatói jogkörébe tartozó szervek tekintetében

j = javaslatot tesz

* = az elnök, a Hivatal tekintetében a főigazgató át nem ruházható hatáskörében gyakorolt jogosítványok

** = a főigazgató munkáltatói jogkörébe tartozó vezetői megbízás kiadása és visszavonása az elnök utólagos ellenjegyzésével történik

6. A szakmai tanácsadói, illetve szakmai főtanácsadói címek aránya

A Ktv. 30/A. § (1) bekezdése, valamint az Eht. 19. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésekkel összhangban az adományozható szakmai tanácsadói, illetve szakmai főtanácsadói címek aránya együttesen nem haladhatja meg a Hatóságnál a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselői létszámának 35%-át, oly módon, hogy az összesen adományozható címből a szakmai tanácsadók aránya maximum 70%, a szakmai főtanácsadók aránya pedig maximum 30% lehet.

7. Belső szabályozási rendszer

A Hatóság működésének részletszabályait a hatályos jogszabályok alapján jelen SzMSz és a belső szabályozók (szabályzatok, utasítások, rendelkezések, valamint körlevelek) határozzák meg.

A Hatóság működésével, tevékenységével kapcsolatos belső szabályozási rendszer elemei az alábbiak:

7.1. Szabályzat

A Hatóság egészére, illetőleg egyes speciális tevékenységekre vonatkozó átfogó, tartós szabályozás, amelynek elkészítését jogszabály írja elő. A szabályzatot az elnök elnöki utasítással adja ki. A Szabályzat a Hatóság valamennyi munkatársára nézve kötelező.

7.2. Utasítás

Az elnök által elnöki utasítás formájában kiadott szabályozás, amely a Hatóság működésével, az egyes tevékenységekkel kapcsolatos, átfogó, lényeges és tartós előírást tartalmaz. Az utasítás a Hatóság valamennyi munkatársára nézve kötelező.

7.3. Rendelkezés

Az elnök által elnöki rendelkezés formájában kiadott szabályozás, amely a Hatóság egészével kapcsolatos, rövid távra szóló, illetve eseti jellegű előírásokat tartalmaz. A rendelkezés a Hatóság valamennyi munkatársára nézve kötelező.

7.4. Főigazgatói utasítás és rendelkezés

A főigazgató utasítást és rendelkezést a Hatóság szervezetrendszerének hatékony működését biztosító, gazdálkodási és logisztikai tevékenységi körben adhat ki, az elnök előzetes egyetértésével. A főigazgató jogosult a Hivatal hatáskörébe utalt szakmai feladatok operatív ellátásával összefüggő utasítások és rendelkezések, valamint a méréstechnológiai utasítások kiadására.

7.5. Körlevél

Az elnök, főigazgató, főigazgató-helyettes, főosztályvezető által kiadott, több szervezeti egységet érintő, átfogó jellegű tájékoztatás.

A belső szabályozás kiadásának részletes szabályait elnöki utasítás tartalmazza.

7.6. Ideiglenes intézkedés

Amennyiben az elnök azt észleli, hogy a Hatóság működése valamely területen nem kellően hatékony, és a Hatóság feladat- és hatáskörébe tartozó feladatok tervszerű, jogszerű és eredményes ellátásának biztosítása, valamint a Hatóság szervezetének hatékonyabb működése érdekében ez szükséges, az SzMSz hatálya alá tartozó kérdésben ideiglenes intézkedést hozhat, amelyet elnöki utasítással ad ki.

Az ideiglenes intézkedést az alapul szolgáló okok, és az elérendő cél megjelölésével az elnök az ideiglenes intézkedés hatályba lépését követő 15 napon belül megküldi a Hatóság felügyeletét ellátó miniszternek.

Amennyiben az ideiglenes intézkedés a cél elérésére alkalmasnak bizonyul, a miniszter szükség szerint (de évente legalább egyszer) kezdeményezi az SzMSz ideiglenes intézkedésnek megfelelő módosítását.

8. A Hatóság döntés-előkészítő és konzultatív fórumai

8.1. Tanácsülés

A Tanács a hatáskörébe tartozó feladatok ellátása, valamint a Hatóság működésével kapcsolatos kérdések eldöntése érdekében a Tanács ügyrendjében meghatározott rendelkezések szerint ülésezik. Üléseit az elnök hívja össze, az Elnöki Kabinet készíti elő. A Tanács ülésének résztvevői körét a Tanács ügyrendje határozza meg.

8.2. Elnöki munkaértekezlet

Feladata a résztvevők kölcsönös tájékoztatása a felelősségi körükbe utalt feladatok ellátásáról, célja a folyamatos munkakapcsolat biztosítása.

Az Elnöki munkaértekezlet kéthetente egy alkalommal ülésezik. Üléseit az elnök hívja össze, az Elnöki Kabinet készíti elő.

Az Elnöki munkaértekezlet résztvevői:

– elnök;

– az elnök közvetlen irányítása alá tartozó, a III. fejezet szerinti szervezeti egységek vezetői.

8.3. Elnöki Tájékoztató értekezlet

Feladata a Hatóság szervei és szervezeti egységei által ellátandó hírközlés-politikai, hatósági, szolgáltatói, műszaki, informatikai, gazdasági és szabályozás-előkészítési feladatok ellátásához szükséges információk biztosítása, a szervezet egészét érintő kérdések megvitatása. Munkáját az aktuális feladatokhoz igazodva végzi.

Az Elnöki Tájékoztató értekezlet negyedévente ülésezik. Üléseit az elnök hívja össze, az Elnöki Kabinet készíti elő.

Az Elnöki Tájékoztató értekezlet résztvevői:

– elnök;

– tanácstagok;

– főigazgató;

– főigazgató-helyettesek;

– főosztályvezetők.

Valamennyi, az elnök által összehívott értekezletről szóló emlékeztető elkészítéséért az Elnöki Kabinet a felelős. Az emlékeztetőnek tartalmaznia kell az egyes, az értekezleten megfogalmazott feladatok teljesítésére előírt határidőket, mely határidők figyelemmel kísérése az Elnöki Kabinet feladata.

8.4. Főigazgatói értekezlet

A Hivatal aktuális feladatai megvitatásának fóruma, mely értekezlet egyben a résztvevő szervezeti egységek tájékoztatását szolgálja.

A Főigazgatói értekezlet szükség szerint, de legalább kéthavonta egy alkalommal ülésezik.

Üléseit a főigazgató hívja össze, a Főigazgatói Titkárság készíti elő.

A Főigazgatói értekezlet részvevői:

– elnök;

– főigazgató;

– jogi főigazgató-helyettes;

– közgazdasági főigazgató-helyettes;

– közigazgatási és felügyeleti főigazgató-helyettes;

– működéstámogatási főigazgató-helyettes;

– műszaki főigazgató-helyettes;

– stratégiai főigazgató-helyettes;

– a Hivatal főosztályainak vezetői.

A főigazgató által összehívott értekezletről szóló emlékeztető elkészítéséért a Főigazgatói Titkárság a felelős. Az emlékeztetőnek tartalmaznia kell az egyes, az értekezleten megfogalmazott feladatok teljesítésére előírt határidőket, mely határidők figyelemmel kísérése a Főigazgatói Titkárság feladata.

9. A Hatóság szervezeti egységeinek együttműködési rendszere

9.1. Általános együttműködés

9.1.1. együttműködés a szervezeti egységen belül

A vezetői megbízással rendelkező köztisztviselők és az általuk irányított köztisztviselők közötti munkakapcsolat fenntartásának alapvető formája az írásbeliség (feljegyzés) kivételes esetben a szóbeliség. Szóbeliség esetében azonban a szóbeli közlések lényegi tartalmát utólag az utasítást kapó személynek rögzíteni kell. A köztisztviselők – a jogszabályok által kötelezően előírtakon kívül – az egyes ügyek intézésével kapcsolatos álláspontjukat az ügyiraton, vagy más módon írásban rögzítik.

A köztisztviselők a vezetői megbízással rendelkező köztisztviselőkkel – a rendkívüli esetek kivételével – a hivatali út betartásával tartanak kapcsolatot.

A vezetői megbízással rendelkező köztisztviselők – általános szabályként – a személyre szóló munkaköri leírással rendelkező köztisztviselő álláspontjának és javaslatainak ismeretében hozzák meg döntéseiket. A vezetői megbízással rendelkező köztisztviselők intézkedéseikről az illetékes köztisztviselőt vagy felettesét – szükség szerint – tájékoztatják, amennyiben javaslataiktól eltérően járnak el.

9.1.2. együttműködés a szervezeti egységek között

A főosztályok feladataikat – általános szabályként – főfelelősi rendszerben látják el. Egy ügyben az a főosztály a főfelelős, amelynek hatáskörét az SzMSz megállapítja; e szabálytól rendkívüli esetben az elnök eltérhet. A főfelelős – az ügyben feladatköre szerint érdekelt más főosztályok álláspontjának ismeretében – önállóan dönt, és viseli döntése felelősségét. A meghozott döntésről tájékoztatni kell mindazon főosztályokat, amelyeknek a döntés ismerete feladatkörük ellátásához szükséges.

A döntés meghozatalában közreműködő főosztály felelőssége csak a saját feladat- és hatáskörében meghozott részdöntésre terjed ki. A főfelelős és az ügyben közreműködő főosztályok közötti véleményeltérés esetében az ügyet elő kell terjeszteni az érdekelt főosztályok felett közvetlen felügyeletet gyakorló vezetői megbízással rendelkező köztisztviselő részére.

A Hatóság szervezeti egységei kölcsönös tájékoztatásra kötelesek a felelősségi körükbe utalt feladatok ellátásához szükséges mértékben. Ennek keretében az egyes szervezeti egységek más szervezeti egységek megkeresésére a szükséges tájékoztatást kötelesek a lehető legrövidebb időn belül megadni oly módon, hogy a kapcsolódó ügyintézés, illetve munka folyamatát ne akadályozzák.

A tájékoztatást kérő szervezeti egység a tájékoztatásban foglaltak tekintetében köteles visszajelzést adni a tájékoztató szervezeti egység részére.

9.2. Nyilvántartásba való betekintés

A Hatóság által vezetett hatósági nyilvántartások a Hatóság köztisztviselői számára nyilvánosak, a nyilvántartásokba betekinthetnek, ezekből és az egyéb nyilvántartásokból adatszolgáltatást kérhetnek.

Kizárólag közérdekű adatokat tartalmazó nyilvántartásokat állandó jelleggel, naprakészen és folyamatosan fejlesztve a Hatóság valamennyi szerve, szervezeti egysége számára hozzáférhetővé kell tenni a nyilvántartást vezető szervezeti egység által.

A személyes adatot és az üzleti titkot tartalmazó nyilvántartások tekintetében az adatszolgáltatás egyedi jellegű. Az adatkezelő köteles az adat megismerésére vonatkozó kérelem érkezésekor hatályos adatvédelmi jogszabályok, továbbá a Hatóság belső adatvédelmi szabályzata rendelkezései szerint eljárni.

A személyes adattal és az üzleti titokkal kapcsolatba hozható adatokra vonatkozó adatszolgáltatást írásban kell kérelmezni a nyilvántartást vezető szervezeti egységnél. A kérelemben meg kell jelölni az adatszolgáltatás alapjául szolgáló indokot, az adat felhasználásának célját és módját. Az adatszolgáltatónak regisztrálnia kell a kérelmet és az adatszolgáltatás tárgyát.

Az adatszolgáltató az adatszolgáltatást csak akkor tagadhatja meg, ha a kérelem indoka, illetve a felhasználás módja nem felel meg a jogszabályoknak.

9.3. Együttműködés a Hatóságon kívüli szervekkel

A Hatóság által a jogszabályban nevesített szervekkel kötött együttműködési megállapodás alapján, a megállapodásban megjelölt szervek, illetve szervezeti egységek az ott rögzített módon és mértékben kötelesek részt venni az adott együttműködési területen végzett tevékenységben. Az elnök, valamint a Hivatal feladat- és hatáskörébe utalt ügyek tekintetében – a Tanács előzetes jóváhagyását követően – a főigazgató által meghatározott körben köthető más, a jogszabályban nem nevesített állami, tudományos és társadalmi szervekkel, intézményekkel is együttműködési megállapodás.

A Hatóság által megkötött együttműködési megállapodásokat – a megfelelő működés, valamint a megállapodások által érintett területek vonatkozásában az egységes hatósági álláspont kialakítása és képviselete érdekében – a Hatóság belső honlapján is közzé kell tenni.

A Hatóság feladatai ellátása során kapcsolatot tart olyan állami szervekkel is, amelyekkel együttműködési megállapodást nem kell, vagy nem kíván kötni. Ezen szervekkel való kapcsolattartásért az elnök, illetve a főigazgató felelős, amely vezetők e körben kiadmányozási jogukat főosztályvezetői szintre átruházhatják.

9.4. Nemzetközi szervezetekkel való kapcsolattartás

Az Európai Unió szerveivel és különböző nemzetközi szervezetekkel való kapcsolattartás, az e szervezetekben való tevékenység, a szervezetekben történt eseményekről és a működésükkel összefüggő tényekről történő beszámolás, a hivatalos állásfoglalások megtétele, a hatósági álláspont képviselete, valamint az előbbi feladatok ellátásához kapcsolódó felelősségi rendszer tekintetében irányadó rendelkezéseket a Nemzetközi Kapcsolatok Igazgatóság által előkészített, és a minisztériummal, valamint az európai uniós ügyekért felelős minisztériummal szükséges mértékben egyeztetett belső szabályozó rögzíti. Az előbbiekben megjelölt belső szabályozóban foglaltak végrehajtása a Nemzetközi Kapcsolatok Igazgatóság felelősségi körébe tartozik.

Valamennyi nemzetközi tevékenység esetében az előre meghatározott módon, illetve szükség szerint esetenként kerül rögzítésre az együttműködés formája és szintjei a szakmai vezetést ellátó minisztériummal, továbbá más érintett államigazgatási szervekkel.

9.5. Projekt keretében történő feladatellátás

A Hatóság feladat- és hatáskörébe tartozó vagy azt érintő egyes, meghatározott feladatok ellátására a Hatóságon belül a már fennálló hierarchikus szervezet mellett, attól elkülönülten létező projektcsoportok működnek. A projekt olyan innovatív tartalommal rendelkező feladat, amelyhez meghatározott cél-, teljesítmény-, idő- és költségértékek rendelhetőek. Meghatározott kezdettel és véggel rendelkező terv (munkafolyamat), melyet egyszeriség, tartalmi megismételhetetlenség, egyértelmű célmegadás, időbeli, gazdasági, személyzeti vagy egyéb elhatárolások jellemeznek.

Amennyiben valamely feladat megoldását az elnök, a Tanács, vagy – a főigazgató feladatkörébe tartozó ügyekben – a főigazgató döntése alapján projektszervezeti forma keretében kell megvalósítani, az adott projekt működésébe bevont szervezeti egységek a projektalapító dokumentumban meghatározottak szerint biztosítják a projekt céljának megvalósulását. Az egyes szervezeti egységek az adott projekthez kapcsolódó feladatokat úgy kötelesek ellátni, hogy egyébként a feladatkörükbe tartozó ügyek megfelelő ellátása biztosított legyen.

A projektek pénzügyi kereteinek tervezése, pénzügyi kontrollja a gazdasági főosztályvezető felelősségi körébe tartozik. Az üzleti tervben nem szereplő, a főigazgató feladatkörébe tartozó ügyekben a projekt indításához előzetes elnöki egyetértés szükséges.

A projekt keretében történő feladatellátás részletes szabályairól belső szabályozó rendelkezik.

9.6. Jogszabály-előkészítés

A Hatóság hatáskörével összefüggő, az elektronikus hírközlésre, a postára, valamint az informatikára vonatkozó jogszabályok megalkotásának, illetve módosításának jogi, szakmai előkészítésében a jogi főigazgató-helyettes koordinálása mellett valamennyi szervezeti egység – a kapcsolódó belső szabályozó rendelkezéseinek megfelelően – részt vesz a saját szakterülete vonatkozásában, a saját felelősségi körében.

A jogszabály-előkészítés keretében az adott jogszabályokhoz, tervezetekhez kapcsolódó egységes hatósági álláspontot a jogi főigazgató-helyettes képviseli, melyet az Államigazgatási Kapcsolatok Igazgatóság közvetít a jogalkotó felé.

9.7. A Tanács hatáskörébe utalt hatósági ügyek előkészítése

A Tanács hatáskörébe tartozó hatósági ügyek eldöntése vonatkozásában a közgazdasági főigazgató-helyettes által vezetett szakterület – minden esetben a jogi főigazgató-helyettes által vezetett szakterület és szükség esetén a Hivatal egyéb szervezeti egységei, bevonása mellett – dolgozza ki az előkészítő iratot. A közgazdasági főigazgató-helyettes által vezetett szakterület – főigazgató által jóváhagyott – javaslatára, az eljáró tanácstag vagy a koordinátor tanácstag intézkedése alapján a Hivatal köteles az adott ügyben eljárni.

Amennyiben az ügy eldöntése tekintetében az előkészítésbe bevont szervezeti egységek eltérő megoldási javaslatokat tartanak követendőnek, úgy a közgazdasági főigazgató-helyettes által vezetett szakterület felelőssége valamennyi alternatíva Tanács elé történő terjesztése.

Az elektronikus hírközlésre vonatkozó jogszabály megsértésének észlelése vagy ezzel összefüggő bejelentés esetén a Tanács megkeresi a Hivatalt az adott eljárás lefolytatására, majd az ellenőrzés eredménye alapján döntést hoz.

9.8. A Tanács szakmai vezetési jogköre

A Hatóság jogalkalmazásával, szakmai feladatellátásával kapcsolatosan a Tanács szakmai vezetési feladatai ellátása körében iránymutatást adhat a Tanács ügyrendjében meghatározottak szerint.

Amennyiben a Hivatal valamely szervezeti egysége valamely jogértelmezési, jogalkalmazási kérdés tekintetében a Tanács szakmai vezetési körébe tartozó kérdés eldöntését kezdeményezi, úgy az adott kérdéssel kapcsolatos előkészítő anyagot a főigazgató jóváhagyásával és a jogi főigazgató-helyettes által vezetett szakterülettel való egyeztetést követően az elnök elé terjeszti annak érdekében, hogy az elnök az adott ügynek a Tanács napirendjére tűzése vonatkozásában döntést hozzon.

9.9. Mellékletek

1. számú melléklet: Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel érintett munkakörök

2. számú melléklet: Szervezeti ábra

II. fejezet

A TANÁCS

A Tanács ellátja az Eht.-ben meghatározott állami, ezen belül hatósági és nem hatósági feladatait, valamint az ügyrendjében meghatározottak szerint a Hatóság vezetésével kapcsolatos feladatait.

A Tanács héttagú, vezetését a Tanács elnöke (a továbbiakban: elnök) látja el.

A Tanács feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében a Tanács elnökének általános helyettese a Tanács alelnöke.

1. Az elnök

Az elnököt a miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki és menti fel. Az elnök felett az egyéb munkáltatói jogokat a miniszter gyakorolja.

Az elnök vezeti a Tanácsot és egyben a Hatóság vezetője.

Az elnök

– összehívja és vezeti a Tanács üléseit, valamint intézkedik annak előkészítéséről,

– javaslatot tesz a hatóság felügyeletét ellátó miniszternek a Hivatal főigazgatójának személyére, és – a kinevezés és felmentés kivételével – gyakorolja felette a munkáltatói jogokat,

– kinevezi a Hírközlési Fogyasztói Jogok Képviselőjét, és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat,

– a kinevezés és a felmentés kivételével gyakorolja a munkáltatói jogokat a Tanács tagjai tekintetében,

– előkészíti a hatóság Szervezeti és Működési Szabályzatát,

– másodfokú szervként jár el a Hivatal hatósági ügyei tekintetében

– valamint ellátja az Eht. 16. §-ában meghatározott egyéb feladat- és hatásköröket.

Felelősségi körébe tartozik továbbá a Hatóság tevékenységének koordinálása, a Hatóság feladat- és hatáskörébe tartozó feladatok tervszerű, jogszerű és eredményes ellátásának biztosítása.

2. Az alelnök

Az alelnök a Tanács tagjaként a Tanács munkájával kapcsolatos helyettesítési jogkörén túl:

– kiadmányozza a felügyeleti eljárás, valamint a Hivatal hatósági és szakhatósági ügyei tekintetében az elnök hatáskörébe utalt felettes szervi döntéseket,

– figyelemmel kíséri a Hírközlési Állandó Választottbíróság tevékenységét,

– felügyelő tanácstagként figyelemmel kíséri, és szakmailag támogatja a Hatóság hatáskörébe utalt ügyek tekintetében a közigazgatási peres képviseleti gyakorlatot.

Az alelnök munkáját segíti

2.1. Alelnöki titkárság

2.2. Másodfokú eljárások osztály

2.1. Alelnöki titkárság

Az Alelnöki titkárságot osztályvezető vezeti.

a) Általános titkársági feladatokat lát el, ennek keretében szervezi az alelnök napi feladatait, adminisztratív támogatást nyújt a feladatok ellátásához.

b) Közgazdasági és jogi támogatást nyújt az alelnök, mint tanácstag által ellátandó, valamint a felelősségi körébe utalt egyéb feladatainak ellátásához.

2.2. Másodfokú eljárások osztály

A Másodfokú eljárások osztályát az osztályvezető vezeti.

a) Ellátja a Hivatal által

– a szolgáltatások bejelentésével,

– a polgári célú frekvenciagazdálkodással,

– az azonosítógazdálkodással,

– a nyilvántartások vezetésével,

– a zavarelhárítással,

– a piacfelügyelettel,

– az ingatlanhasználattal,

– az elektronikus hírközlési építmények engedélyezésével,

– az építésfelügyelettel

kapcsolatos hatósági ügyekben hozott elsőfokú határozatok tekintetében a másodfokú hatósági feladatokat, az ügyeket döntésre előkészíti.

b) Másodfokú elektronikus hírközlési szakhatóságként jár el.

c) Az egységes elsőfokú hatósági és szakhatósági eljárás elősegítése érdekében a másodfokú hatósági és szakhatósági ügyek tapasztalatairól tájékoztatja az elsőfokú eljárást lefolytató Hivatalt.

d) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvény szerinti kiemelt jelentőségű ügyekben elsőfokú elektronikus hírközlési szakhatóságként jár el.

e) Az egységes elsőfokú hatósági és szakhatósági eljárás elősegítése érdekében a másodfokú hatósági és szakhatósági ügyek tapasztalatairól tájékoztatja az elsőfokú eljárást lefolytató Hivatalt.

3. A tanácstagok

a) A tanácstagokat a miniszter nevezi ki, tekintetükben a munkáltatói jogokat – a kinevezés és felmentés kivételével – az elnök gyakorolja. A tanácstagok a Tanács testületének tagjaként felelősek a Tanács hatáskörébe tartozó hatósági döntések meghozataláért. A Tanács döntésének megfelelően, mint felügyelő tanácstagok a Hatóság egyes kiemelt jelentőségű, nem hatósági ügyei, projektjei támogatása és felügyelete körében:

– képviselik, érvényesítik és közvetítik a Tanács döntéseit az ügy/projekt munkafolyamatában,

– szükség szerint egyeztetnek a végrehajtásban eljáró szervezeti egységek, közreműködők között.

b) A tanácstagok munkáját az egyes tanácstagok által felügyelt titkárságok segítik. A tanácstagi titkárság feladata a tanácstag munkájának támogatása. Ennek keretében általános titkársági feladatokat lát el, szervezi a tanácstag napi feladatait, adminisztratív és szakmai támogatást nyújt a feladatok ellátásához.

III. fejezet

ELNÖK KÖZVETLEN IRÁNYÍTÁSA ALATT ÁLLÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK

Az elnök közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek:

1. Elnöki Kabinet

2. Kommunikációs Igazgatóság

2.1. Belső kommunikációs osztály

3. Biztonsági Igazgatóság

4. Belső ellenőrzési osztály

1. Elnöki Kabinet

A kabinetet a főosztályvezető vezeti, aki az igazgatói cím használatára jogosult.

a) Ellátja a Tanács adminisztratív feladatait az ügyrendben foglaltak szerint.

b) Intézkedéseket kezdeményezhet (felelős kijelölés, feladatmeghatározás) a közvetlenül az elnökhöz érkező beadványokkal kapcsolatban.

c) Megszervezi az elnöki munka és az Elnöki Tájékoztató értekezleteket, a meghozott döntések teljesítését figyelemmel kíséri, a határidős feladatok ellátását ellenőrzi.

d) Nyilvántartja a Hatóság által megkötött együttműködési megállapodásokat.

e) Felelős az Országgyűléssel való kapcsolattartásért.

f) A kabinet vezetője ellátja az elnök személyi titkári feladatait, összefogja és irányítja a kabinet tevékenységét.

g) Felelős a Hatóság, mint kormányhivatal tevékenységéről szóló beszámoló elkészítéséért és tájékoztatás ellátásáért a Ksztv.-nek megfelelően.

h) Gondoskodik az elnökhöz érkező iratok feldolgozásáról, hatáskör és ügykör szempontjából az elnökhöz érkező külső és belső iratokat, az elnöki döntést igénylő iratokat előzetesen véleményezi.

i) Segíti az elnök ERG/IRG-ben betöltött funkciójával kapcsolatos tevékenységét.

j) Koordinálja az elnök hivatalos programját, közreműködik előkészítésükben, lebonyolításukban, továbbá figyelemmel kíséri a megvalósításhoz szükséges feltételek biztosítását.

k) Továbbítja, és számon tartja az elnök által véleményezésre, előterjesztésre vagy végrehajtásra kiadott feladatokat, ellenőrzi azok végrehajtását, a kijelölt felelősöktől tájékoztatást kér.

l) Ellátja az általános titkársági feladatokat.

2. Kommunikációs Igazgatóság

A főosztály munkáját a főosztályvezető vezeti, akit az általános jogkörű főosztályvezető-helyettes helyettesít. A főosztály szervezetileg a Belső kommunikációs osztályra tagozódik.

a) Elkészíti és elfogadásra előterjeszti a Hatóság kommunikációs stratégiáját, mely igazodik a Hatóság küldetéséhez, jövőképéhez, üzleti stratégiájához és értékeihez, valamint felel annak végrehajtásáért.

b) Felel a Hatóság külső és belső kommunikációjáért, a kommunikációs szempontok érvényesítéséért, lehetővé teszi a Hatóság egységes kommunikációs megjelenését.

c) Felel a Hatóság kommunikációs folyamatainak hatékonyságáért, javaslatot tesz a kommunikációs feladatokkal összefüggő belső szabályozások kiadására.

d) Felel a Hatóság korszerű és egységes vizuális megjelenéséért.

e) Megszervezi és lebonyolítja a Hatóság valamennyi külső és belső szakmai és protokolláris rendezvényét, konferenciáját és kiállítását.

f) Szerkeszti és folyamatosan gondozza a Hatóság külső és belső honlapján a főosztály felelősségi körébe tartozó oldalakat.

g) Felel a Hatóság médiakommunikációjáért, szervezi és irányítja a szervezetről szóló sajtómegjelenéseket.

h) Sajtófigyelést végez, és médiaanalízist készít a Hatóság sajtószerepléseiről.

i) Kiegyensúlyozott kapcsolatot tart az újságírókkal és a média más képviselőivel, a kormányzat és a szolgáltatók kommunikációval megbízott szervezeteivel és azok vezetőivel.

j) Szerkeszti és kiadja a Hatóság valamennyi (elektronikus és nyomdai kivitelű) külső és belső kiadványát.

k) Gondoskodik a Hatóság arculatának és a felhasználás szempontjainak megfelelő reklámajándéktárgyak beszerzéséről.

l) Folyamatosan méri a Hatóság ismertségének és elismertségének alakulását.

m) Javaslatot tesz a Hatóság külső és belső kommunikációs költségkeretére.

3. Biztonsági Igazgatóság

a) Elkészíti és aktualizálja a Hatóság Titokvédelmi Szabályzatát, és ellátja a Hatóság központi titkos ügykezelési (TÜK) minősített adatkezelési, iratkezelési tevékenységét, gondoskodik a TÜK működési feltételeinek biztosításáról, az Állami Futárszolgálat igénybevételéről.

b) Az elnök által átruházott jogkörben ellátja a Hatóság Rejtjelfelügyelői feladatait, elkészíti és aktualizálja a Hatóság Rejtjelszabályzatát, felügyeli a Hatóság rejtjeltevékenységét.

c) Elkészíti a Védelmi célú Adatnyilvántartó és Informatikai Rendszer (VAIR) titokvédelmi, biztonsági és üzemeltetés biztonsági szabályzatait. Ellátja a VAIR rendszergazdai feladatait. A VAIR adatbázisban nyilvántartja a zárt célú és nem zárt célú hírközlő hálózatok védelmi célú, valamint a hírközlés veszélyeztetettségére vonatkozó adatait (nukleáris, földrengés, árvíz). Kapcsolatot tart a zárt célú hírközlő hálózatokkal rendelkező kormányzati, rendvédelmi és védelmi szervekkel, valamint a kiemelt nem zárt célú hírközlési szolgáltatókkal, megköti az adatszolgáltatási megállapodásokat.

d) Biztosítja a VAIR-ban tárolt adatokhoz, a tervező elemző rendszerhez történő hozzáférést az arra jogosult szervek, veszélyhelyzeti tervezők részére. Gondoskodik a VAIR külső kapcsolatainak (távoli terminál telepítése esetén) rejtjelzéssel történő biztosításáról.

e) Végzi a műsorszóró hálózatra telepített légiriasztási rendszer vagyonkezelésével, működtetésével, fenntartásával, korszerűsítésével kapcsolatos tervezési, szervezési feladatokat, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter által biztosított költségvetési keretből. Szervezi és felügyeli a műsorszóró hálózatra telepített technikai átkapcsoló rendszer üzempróbáit. Felügyeli az átkapcsoló rendszerbe bevont szolgáltatók riasztással kapcsolatos tevékenységét. A műsorszolgáltatók adataiban bekövetkezett változások esetén, kezdeményezi új szolgáltatók kijelölését és biztosítja az átkapcsoló rendszerbe történő bevonásuk technikai feltételeit, javaslatot tesz az átkapcsoló rendszer korszerűsítésére, illetve bővítésére. Kapcsolatot tart, illetve együttműködik az Magyar Rádió Zrt.-vel, a Miniszterelnöki Hivatallal, a Honvédelmi Minisztériummal és a Katasztrófavédelem központi szervével.

f) Tartalékos hadkötelesek rendkívüli állapotban történő meghagyásához kapcsolódó tevékenysége keretében elkészíti az erre vonatkozó belső szabályozást.

g) Ellátja a Hatóság COSMIC OFFICER-i feladatait, működteti a Hatóság „COSMIC” NATO–EU Nyilvántartó rendszerét, biztosítja az iratforgalmat és az iratok betekinthetőségét.

h) A napi és a veszélyhelyzeti együttműködés érdekében folyamatosan kapcsolatot tart az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal az együttműködési megállapodásban foglaltak szerint a kölcsönös elérhetőség és együttműködés érdekében adatcserét biztosít az OKF megyei Igazgatóságok és a Hatóság vidéki telephelyen működő igazgatóságai között, kapcsolatot tart a Kormányzati Koordinációs Bizottság titkárságával, biztosítja az elnök vagy az általa helyettesítésre kijelölt személy felkészítését a soron következő ülésekre.

i) Meghatározza a stratégiailag fontos hírközlési szolgáltatókat, javaslatot tesz a védelmi veszélyhelyzeti felkészítésben történő kijelölésükre.

j) Ellenőrzi a szolgáltatóknál a hírközlés biztonságát veszélyeztető körülményeket, figyelemmel kíséri veszélyhelyzeti felkészülési terveiket, és a hírközlés biztonságával kapcsolatos előírások betartását.

k) Részt vesz az objektumok biztonsági intézkedései kidolgozásában és az időszakos ellenőrzésekben. A biztonsági okmányokra vonatkozó előírások betartásával elkészítteti, nyilvántartja, kiadja és visszaveszi, selejtezi, azaz teljeskörűen kezeli a Hatósági igazolványokat, Belépési igazolványokat, Belépési engedélyeket.

l) Kapcsolatot tart a Nemzetbiztonsági Szolgálatokkal a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 28. § (2) bekezdésben foglaltak teljesítése érdekében.

m) Figyelemmel kíséri az informatikai biztonság alakulását és az adatvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátását.

n) Működteti a Puskás Tivadar Közalapítvánnyal együttműködve az Országos Informatikai és Hírközlési Főügyeletet (OIHF).

o) Ellátja a Biztonsági megbízott és a titokvédelmi felügyelő munkájával kapcsolatos feladatokat.

p) Részt vesz a Közigazgatási Gyökér Hitelesítés-szolgáltató működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában.

4. Belső ellenőrzési osztály

A belső ellenőrzés tevékenységét az elnöknek közvetlenül alárendelve végzi, jelentéseit közvetlenül az elnöknek küldi meg. A belső ellenőrzést végző személy munkáját a vonatkozó jogszabályok, a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutatók és nemzetközi belső ellenőrzésre vonatkozó standardok szerint végzi. A jogszabályoknak és belső szabályzatoknak való megfelelést, valamint a gazdaságosságot, hatékonyságot és eredményességet vizsgálva a belső ellenőrzés megállapításokat és ajánlásokat fogalmaz meg az elnök részére.

A belső ellenőrzés független, tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, amelynek célja, hogy az ellenőrzött szervezet működését fejlessze, és eredményességét növelje. A belső ellenőrzés az ellenőrzött szervezet céljai elérése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejleszti az ellenőrzött szervezet kockázatkezelési, ellenőrzési és irányítási eljárásainak hatékonyságát.

A Belső ellenőrzési osztály vezetője ellátja a hatályos jogszabályokban meghatározott belső ellenőrzési vezetői, valamint az ISO 9001 szabvány szerinti minőségügyi vezetői feladatokat.

Feladatai:

a) Ellenőrző tevékenysége során az adott ellenőrzés lezárásakor összeállítja a megállapításait, következtetéseit és indokolt esetben a szükséges intézkedések megtételére irányuló javaslatait tartalmazó ellenőrzési jelentést.

b) Nyomon követi az ellenőrzési jelentések alapján megtett intézkedéseket.

c) Feladatainak ellátása keretében elemzéseket, értékeléseket készít az elnök számára a Hatóság működése gazdaságosságának, eredményességének, hatékonyságának növelése és a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszerek javítása, fejlesztése érdekében, továbbá ajánlásokat, javaslatokat fogalmaz meg a kockázati tényezők, hiányosságok megszüntetése, kiküszöbölése érdekében.

d) Ellenőrző tevékenysége során rendszeresen – intézkedésre alkalmas időben és módon – nyújt információt a gazdasági feladatok végrehajtásáról, a szervezeti egységek működésének helyességéről, a gazdaságosság, hatékonyság és a takarékosság követelményeinek érvényesítéséről, a munkafegyelmi követelmények megvalósulásáról.

e) Gondoskodik az ellenőrzések nyilvántartásáról, az ellenőrzési dokumentumok megőrzéséről, az adatok és dokumentumok biztonságos tárolásáról.

f) Elkészíti az éves ellenőrzési tervet, és tájékoztatja az elnököt annak megvalósulásáról.

g) Figyelemmel kíséri, elemzi és értékeli a szervezet és a belső folyamatok működését.

h) Karbantartja a Hatóság ISO 9001 szabvány szerinti minőségirányítási rendszerének dokumentációját.

i) Működteti az ISO 9001 szerinti minőségirányítási rendszert, kapcsolatot tart a szakterületekkel.

j) Kialakítja a folyamatgazda rendszert, szakmailag koordinálja a folyamatgazdák tevékenységét.

k) Elkészíti a minőségirányítási rendszer éves belső auditálási tervét, összeállítja az auditorok munkaprogramját, szakmailag irányítja és dokumentálja a belső auditálást, koordinálja az egyedi felülvizsgálati igények végrehajtási feltételeit.

l) Koordinálja és dokumentálja a helyesbítő tevékenységeket, utóellenőrzéseket; a felülvizsgálati jelentések alapján összefoglaló értékelő jelentést készít.

m) Folyamatosan ellenőrzi az auditált ISO 9001 Minőségirányítási Kézikönyvben és Eljárásokban foglaltak betartását, szükség esetén javaslatot tesz a változtatásra.

n) Elkészíti a Vezetőségi Átvizsgáló értekezlet éves munkaprogramját, ellátja annak titkári feladatait.

IV. fejezet

A HIVATAL

A Hivatal eljár a hatáskörébe utalt hatósági ügyekben, szakmai támogatást nyújt a Tanács, illetőleg a Tanács tagjai részére, biztosítja a Hatóság szervezetrendszerének hatékony működését. A Hivatal a hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében önállóan jár el és nem utasítható. A Hivatal élén a főigazgató áll. A főigazgató munkáját az általa felügyelt titkárság segíti.

A Hivatal szervezeti egységei

Főigazgató által vezetett szervezeti egységek

1. Főigazgatói titkárság

2. Államigazgatási Kapcsolatok Igazgatóság

3. Gazdasági Igazgatóság

3.1. Tervezési és kontrolling osztály

Főkönyvelő:

3.2. Pénzügyi és számviteli osztály

3.3. Munkaügyi osztály

4. Humánerőforrás Igazgatóság

Jogi főigazgató-helyettes által vezetett szervezeti egységek

5. Hírközlésjogi Igazgatóság

5.1. Hírközlésjogi és perképviseleti osztály

5.2. Digitális médiajogi osztály

6. Általános Jogi Igazgatóság

6.1. Gazdasági jogi osztály

6.2. Igazgatási osztály

Közgazdasági főigazgató-helyettes által vezetett szervezeti egységek

7. Piacelemzési Igazgatóság

8. Módszertani és Kutatási Igazgatóság

8.1. Piackutatási és piaci monitoring osztály

9. Közgazdasági Szabályozási Igazgatóság

9.1. Mobil költségelemző osztály

9.2. Vezetékes költségelemző osztály

9.3. Kiskereskedelmi árak osztály

10. Eljárásrendi osztály

Közigazgatási és Felügyeleti főigazgató-helyettes által vezetett szervezeti egységek

11. Általános Felügyeleti Igazgatóság

11.1. Szolgáltatásbejelentési és nyilvántartási osztály

11.2. Ügyfélkapcsolati és tájékoztatási osztály

12. Egyetemes Szolgáltatás Felügyeleti Igazgatóság

13. Előfizetői Szerződések Felügyeleti Igazgatóság

14. Hatósági Információszolgáltatás Igazgatóság

15. Piacszabályozás Felügyeleti Igazgatóság

16. Hatósági Nyilvántartások Igazgatóság

17. Informatikai Szabályozási Igazgatóság

18. Postai Igazgatóság

18.1. Postaszabályozási osztály

18.2. Postai piacfelügyeleti osztály

19. Központi piacfelügyeleti osztály

Működéstámogatási főigazgató-helyettes által vezetett szervezeti egységek

20. Informatikai Igazgatóság

20.1. Informatikai alkalmazás szolgáltatások osztály

20.2. Informatikai infrastruktúra szolgáltatások osztály

21. Beszerzési és Vagyongazdálkodási Igazgatóság

21.1. Fejlesztési és vagyongazdálkodási osztály

21.2. Üzemeltetési és üzemviteli osztály

22. Információ- és Tudásmenedzsment Igazgatóság

23. Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács Irodája

Műszaki főigazgató-helyettes által vezetett szervezeti egységek

24. Műszaki Szabályozási Igazgatóság

24.1. Azonosító szabályozási és gazdálkodási osztály

24.2. Műszaki és technológiai elemző osztály

25. Frekvenciagazdálkodási Igazgatóság

25.1. Spektrumgazdálkodási osztály

25.2. Frekvenciatervezési és -koordinációs osztály

25.3. Frekvenciaengedélyezési osztály

26. Mérésügyi Igazgatóság

26.1. Rádiómonitoring osztály

26.2. Rádióellenőrző és zavarvizsgáló osztály

26.3. Berendezésmérő osztály (Mérő laboratórium)

Stratégiai főigazgató-helyettes által vezetett szervezeti egységek

27. Stratégiai Igazgatóság

28. Média-Infrastruktúra szabályozási Igazgatóság

29. Nemzetközi Kapcsolatok Igazgatóság

Főigazgató által vezetett szervezeti egységek

1. Főigazgatói titkárság

2. Államigazgatási Kapcsolatok Igazgatóság

3. Gazdasági Igazgatóság

4. Humánerőforrás Igazgatóság

1. Főigazgatói titkárság

a) Szervezi a főigazgató napi feladatait, adminisztratív támogatást nyújt a feladatok ellátásához.

b) Figyelemmel kíséri a főigazgató által kiadandó utasítások, rendelkezések végrehajtását.

c) Megszervezi és előkészíti a Főigazgatói értekezleteket, felelős az ott meghozott határozatokban foglaltak teljesítésének figyelemmel kíséréséért, a határidős feladatok ellátásának koordinálásáért, ellenőrzéséért.

2. Államigazgatási Kapcsolatok Igazgatóság

a) Figyelemmel kíséri a Kormány és a tárca jogalkotási programját, ennek megfelelően végzi a következő b) pontban meghatározott feladatát.

b) A Hírközlésjogi Igazgatóság által, szakmai egyeztetéssel előkészített jogszabálytervezetek kodifikált szövegtervezetét elkészíti, ennek során biztosítja a szabályozás hatályos jogrenddel való összhangját, elvégzi a szabályozási koncepcióhoz tartozó, Hatóságra vonatkozó hatásvizsgálati tevékenységet.

c) A véglegesített jogszabálytervezetet megküldi a minisztériumnak, a jogszabály szövegtervezetek készítése során együttműködik a minisztérium Jogi és Koordinációs Főosztályával.

d) Jogszabály-előkészítő és deregulációs tevékenységével kapcsolatban az érintett államigazgatási szervekkel kapcsolatot tart, közreműködik a szakmapolitikai, illetve közigazgatási egyeztetésben.

e) Az elnök kormány-előterjesztéssel kapcsolatos észrevételezési joga gyakorlását előkészíti a Hírközlésjogi Igazgatósággal együttműködve.

f) Elkészíti az elnök hivatalos külföldi tárgyalásairól, a Kormány képviseletében külföldön történt eljárásáról és külföldiekkel belföldön folytatott hivatalos tárgyalásairól szóló, a Kormányhoz benyújtandó jelentést.

g) Uniós jogi aktus jogközelítésének szükségessége esetén a jogi főigazgató-helyettes iránymutatása alapján kialakítja a Hatóság álláspontját.

h) Ellátja a hírközlést érintő jogszabályok szakmai előkészítését, a jogszabály-előkészítés Hatóságon belüli koordinálását, megküldi a jogszabálytervezeteket észrevételezés céljából az érintett szakterületek részére, javaslatot tesz a jogszabálytervezetek szövegére; véleményezi a beérkező jogszabálytervezeteket; elkészíti az egységes, az érintett szakterületek észrevételeit is figyelembe vevő javaslatot.

3. Gazdasági Igazgatóság

A főosztály szervezeti egységei:

3.1. Tervezési és kontrolling osztály

Főkönyvelő:

3.2. Pénzügyi és számviteli osztály

3.3. Munkaügyi osztály

A gazdasági főosztályvezető, mint a Hatóság gazdasági vezetője a szervezet működésével összefüggő gazdasági és pénzügyi feladatait az elnök irányítása és a főigazgató felügyelete alatt látja el. Ennek megfelelően tevékenysége felett az elnök közvetlen irányítási és ellenőrzési joggal rendelkezik, a főigazgató felügyelete mellett.

A gazdasági főosztályvezető közvetlenül irányítja a Tervezési és kontrolling osztályt, és a főkönyvelőt. A gazdasági főosztályvezető általános helyettese a főkönyvelő.

A gazdasági főosztályvezető a Hatóság közbeszerzési tevékenységének felelős vezetője.

3.1. Tervezési és kontrolling osztály

a) Folyamatosan vizsgálja és elemzi a Hatóság finanszírozási politikáját, és indokolt esetben javaslatot tesz annak módosítására.

b) Kialakítja a Hatóság eljárásaival összefüggő díjmegállapítás közgazdasági módszertanát, kidolgozza a díjképzési szabályzatot és megvalósítja annak gyakorlati alkalmazását.

c) Kidolgozza a tervezés és beszámolás folyamatait, és javaslatot tesz ezen folyamatok vonatkozásában belső szabályozók kiadására.

d) Ellátja a Hatóság (ár)bevételeinek, kiadásainak és költségeinek tervezésével összefüggő gazdasági feladatokat, előkészíti az intézményi költségvetést és a 3 éves gördülőtervet.

e) Koordinálja a komplex üzleti terv végrehajtását.

f) Az éves, negyedéves és havi kontrollingbeszámolók keretében vizsgálatokat és elemzéseket végez a Hatóság gazdálkodásának hatékonyabbá tétele, az erőforrások racionális felhasználása érdekében és indokolt esetben javaslatokat tesz a szükséges intézkedésekre.

g) Nyilvántartja a belső gazdálkodási kereteket, kezdeményezi szükség szerinti átcsoportosításukat, értékeli és ellenőrzi teljesítésüket.

h) Ellátja a szellemi tevékenységek gazdálkodási koordinátori feladatait.

i) Ellenőrzi a beszerzések – típusuknak megfelelő – előkészítését.

j) Koordinálja a Hatóság közbeszerzési tevékenységét, gondoskodik az eljárások lebonyolításáról.

k) Felelős a Hatóság, mint költségvetési szerv statisztikai adatgyűjtéssel és nyilvántartással kapcsolatos feladatainak ellátásáért. Gondoskodik az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben meghatározott érték feletti szerződések nyilvánosságának biztosításáról.

l) Összeállítja a Hatóság éves szöveges beszámolóját.

m) Ellátja az SAP pénzügyi-gazdasági információs rendszer költségvetés-menedzsment és költségkontrolling- feladatait, folyamatainak működtetését.

A főkönyvelő

a) Irányítja a Hatóság költségvetési gazdálkodását, folyamatos összhangot képezve a szervezetre háruló kötelezettségek és a hatékony működést megalapozó belső gazdálkodási tervek megvalósítása között.

b) Irányítja az intézményi költségvetés elkészítésével, az előirányzat-felhasználással, az előirányzat-módosítással, könyvvezetéssel, beszámolási kötelezettséggel, bér- és társadalombiztosítási ellátások számfejtésével, készpénzkezeléssel, számlázással, adózással, valamint a vonatkozó adatszolgáltatásokkal kapcsolatos feladatok jogszabályoknak megfelelő ellátását.

c) Felelős a Hatóság számviteli politikájának kialakításáért, az intézmény számlatükrének, számlarendjének, leltározási és selejtezési szabályzatának, a gazdasági ügyrendnek, a számlázási és pénzkezelési szabályzatnak az elkészítéséért.

d) Felelős az SAP információs rendszer feladatkörébe tartozó moduljainak szakmai működtetéséért, jogszabályi megfelelőségéért, a központosított illetmény-számfejtési rendszer működtetéséért.

e) Irányítja és koordinálja a Pénzügyi és számviteli osztály, valamint a Munkaügyi osztály munkáját.

3.2. Pénzügyi és számviteli osztály

a) Felelős a költségvetési tervnek megfelelő pénzgazdálkodásért.

b) Kezeli, illetve felügyeli a Hatóság központi pénztárát és a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00287247-00000000 számú előirányzat-felhasználási keret számláját, valamint felügyeli a főosztályok pénzügyi tevékenységét.

c) Vezeti a Hatóság szállítói számláinak, szerződéseinek nyilvántartását, valamint a könyvviteli, számviteli nyilvántartást.

d) Felelős a Hatóság szállítói folyószámlájának nyilvántartásáért, egyenleget közöl, főkönyvi feladásokat készít.

e) Teljesíti a Hatóság költségvetési kiadásait, felelős a pénzkezelés szabályszerű lebonyolításáért.

f) Felelős a Hatóság vevőnyilvántartásáért, egyenleget közöl, fizetésre felszólít, főkönyvi feladásokat készít.

g) Ellátja a Hatóság számlázási feladatait, kezeli a számlareklamációkat.

h) Érvényesíti a Hatóság követeléseit.

i) Kidolgozza a Hatóság számviteli politikáját, elkészíti az intézmény számlatükrét, számlarendjét, leltározási és selejtezési szabályzatát, gondoskodik ezek betartásáról.

j) Végzi a befektetett eszközök, beruházások, készletek, kis értékű tárgyi eszközök mennyiségi és értékbeni nyilvántartásának egyeztetését és ellenőrzését, elszámolja a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását.

k) Összeállítja a felügyeleti szerv részére benyújtásra kerülő költségvetést.

l) Elkészíti a költségvetési számszaki beszámolókat.

m) Teljesíti a kincstár részéről előírt kötelezettségeket. Egyezteti a kincstári adatszolgáltatásokat.

n) Összefogja, ellenőrzi és teljesíti a Hatóság teljes adózását.

o) Ellátja a munkavállalók élet-, önkéntes nyugdíjkiegészítő biztosítással, továbbá a magán-nyugdíjpénztári tagsággal kapcsolatos ügyintézést.

p) Felelős a leltárkiértékelésért és a leltárak elkészítéséért.

q) Kidolgozza a pénzügyi és számviteli folyamatokat, és javaslatot tesz ezen folyamatok tekintetében belső szabályozók kiadására.

r) Felelős az SAP pénzügyi-gazdasági információs rendszerben a főkönyvi könyvelés, vevőanalitikus nyilvántartás vezetése, szállító analitikus nyilvántartás vezetése, pénztárkezelés és étkezési utalványraktár kezelési folyamatok ellátásáért.

s) Ellátja – amennyiben a minisztérium megbízza a Hatóságot, – a koncessziós szerződések alapján a kötelezettek által fizetendő egyszeri és éves koncessziós díjak beszedéséhez szükséges számlák kibocsátásával és kezelésével kapcsolatos feladatokat.

3.3. Munkaügyi osztály

a) Ellátja a személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok éves költségvetés-tervezési és -beszámolási, valamint az üzleti tervhez szükséges belső tervezési feladatokat.

b) Keretgazdaként folyamatosan figyelemmel kíséri a személyi juttatások keretének alakulását, összeállítja a negyedéves és éves kontrollingbeszámolókhoz szükséges adatokat és szöveges értékelést, szükség szerint tájékoztatókat, riportokat készít.

c) Ellátja a központosított illetmény-számfejtési feladatokról, valamint a bér- és munkaügyi adatszolgáltatás rendjéről szóló jogszabályokban meghatározott költségvetési szervekre vonatkozó szakmai feladatokat.

d) Végzi a nyugdíj-előkészítéssel, a dolgozók önkéntes nyugdíj-kiegészítő és életbiztosításával, valamint a magán-nyugdíjpénztári tagsággal összefüggő feladatokat.

e) Vezeti a létszámnyilvántartásokat, valamennyi foglalkoztatási jogviszonnyal kapcsolatos adatról tájékoztatást ad a belső szabályozókban nevesített szervezeti egységek részére.

f) Ellátja a személyi keret terhére megkötendő megbízási szerződések engedélyeztetésével, megkötésével, nyilvántartásával kapcsolatos szakmai feladatokat, és ezekről a Humánerőforrás Igazgatóságot tájékoztatja.

g) A teljesítménymenedzsment rendszerrel összefüggésben év végén megállapítja a személyi juttatások még felhasználható keretösszegét. Nyilvántartja a jóváhagyott keretösszegek felhasználását, valamint gondoskodik azok bérszámfejtéséről.

h) Teljesíti a jogszabályok szerinti statisztikai és egyéb adatszolgáltatásokat.

4. Humánerőforrás Igazgatóság

A főosztály munkáját a főosztályvezető vezeti, akit az általános jogkörű főosztályvezető-helyettes helyettesít.

a) A Hatóság küldetésével összhangban elkészíti a Hatóság rövid és hosszú távú humánstratégiáját.

b) Előkészíti a humánpolitikai tevékenységgel kapcsolatos koncepciót, a feladataira vonatkozó belső szabályzatokat, és figyelemmel kíséri azok végrehajtásának tapasztalatait, javaslatot tesz a működést javító változtatásokra.

c) Kialakítja és működteti a HR kontrollingrendszerét és elkészíti a feladataival kapcsolatos belső tájékoztatókat.

d) Teljes körben ellátja a foglalkoztatási jogviszonyok létesítésével, módosításával és megszűnésével összefüggésben felmerülő valamennyi humánpolitikai feladatot.

e) Vezeti, kezeli és folyamatosan ellenőrzi a személyügyi nyilvántartást, valamennyi személyi anyagot, dokumentációt. Teljesíti a jogszabályok szerinti adatszolgáltatásokat.

f) Teljeskörűen ellátja a köztisztviselők vagyonnyilatkozataival, a nemzetbiztonsági ellenőrzésekkel és az összeférhetetlenséggel kapcsolatos humánerőforrás-gazdálkodási feladatokat.

g) Karbantartja a munkaköri rendszert.

h) Ellátja a létszámgazdálkodással kapcsolatos feladatokat, közreműködik az érintett szervezeti egységek – feladatokhoz rendelt – létszámkereteinek meghatározásában.

i) Ellátja a toborzással, a pályázatok lebonyolításával kapcsolatos, valamint a kiválasztás folyamata során felmerülő feladatokat, továbbá gondoskodik a pályázati adatbázis és az ösztöndíjasok nyilvántartásának folyamatos karbantartásáról.

j) Kidolgozza a Hatóság tárgyévi költségvetése és a humánpolitikai koncepció alapján az éves javadalmazási koncepciót, ezen belül az éves ösztönzési keretlehetőségeket, és döntésre előkészíti azok felhasználásának alternatíváit, beleértve a jogszabályok, belső szabályozók által szabályozott juttatások kiadható kereteinek éves szintű meghatározását.

k) Elkészíti a Közszolgálati szabályzat aktuális módosításait a mindenkori törvényi változásokhoz igazodva, az érintett szervezeti egységekkel egyeztetve.

l) Gondoskodik a szociális jellegű juttatások elbírálásáról

m) A HR koncepció alapján kidolgozza és karbantartja a teljesítményértékelési és menedzselési rendszert.

n) Kialakítja a Hatóság humánerőforrás-fejlesztési programját, koordinálja a felsőoktatási intézményekkel való együttműködéseket (képzés, utánpótlás).

o) Figyelemmel kíséri és betartatja a törvényi kötelezettségeket (közigazgatási vizsgakötelezettségek, éves tervek). Tervezi és gondozza költség és tartalom szempontjából az iskolarendszerű, nem iskolarendszerű és nyelvi képzéseket.

p) Teljeskörűen kezeli a tanulmányi szerződéseket.

q) Ellátja azokat a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakmákra vonatkozó hatósági ügyekkel kapcsolatos feladatokat, ahol a jogszabály a hatóságot jelölte meg elsőfokon eljáró hatóságként a szakmákra vonatkozó külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésére vonatkozóan.

Jogi főigazgató-helyettes által vezetett szervezeti egységek

5. Hírközlésjogi Igazgatóság

5.1. Hírközlésjogi és perképviseleti osztály

5.2. Digitális médiajogi osztály

6. Általános Jogi Igazgatóság

6.1. Gazdasági jogi osztály

6.2. Igazgatási osztály

A jogi főigazgató-helyettes által vezetett szakterület a Tanács és a Hivatal tevékenységéhez kapcsolódó jogi szakértői támogatást nyújt.

A Tanács, illetve valamely tagja felkérésére – a főigazgató egyetértésével – a Tanács eljárásához, illetve döntéseihez szükséges jogi szakértői támogatást nyújt minden olyan elektronikus hírközlési piacot és annak szereplőit érintő ügyben, amely a Tanács feladat- és hatáskörébe tartozik, és amely ügyben a Tanács érdemi döntést hoz.

A jogi főigazgató-helyettes részt vesz a Tanács ülésein.

A jogi főigazgató-helyettes által vezetett szakterület a Hatóság feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben szakértői támogatást nyújt a szabályozási környezet értelmezéséhez, alkalmazásához.

5. Hírközlésjogi Igazgatóság

A főosztály szervezeti egységei:

5.1. Hírközlésjogi és perképviseleti osztály

5.2. Digitális médiajogi osztály

5.1. Hírközlésjogi és perképviseleti osztály

a) Hatósági ügyekben peres képviseletet lát el, mely tevékenysége kiterjed az első- és másodfokú iratok feldolgozására, a peres ügyekben való nyilatkozattételre, az iratok bíróság részére történő megküldésére és a Hatóság bíróság előtti képviseletére, valamint a jogorvoslati cselekmények érvényesítésére.

b) A bíróság előtti peres ügyekben a bírósági beadványokat, mint vezető jogtanácsos a jogi főigazgató-helyettes jogosult aláírni, e jogkörét a perben eljáró jogtanácsosra átruházhatja.

c) Működési területén jogszabály-értelmezési, jogalkalmazási kérdésekben jogi megoldásokat, szakvéleményt dolgoz ki, belső állásfoglalásokat készít az egységes jogalkalmazás érdekében.

d) Hatósági ügyekben, illetve a Tanács/Hivatal döntéshozatala során felmerülő problémás kérdésekben megkeresésre jogi segítséget nyújt, jogi véleményt, javaslatot dolgoz ki.

e) Vezetői döntés vagy valamely szakterület felkérése alapján végzi a szakmai ügyek jogi előkészítését.

f) Nagyobb jelentőségű ügyekben (pl. piacazonosítás) az elnök vagy valamely szervezeti egység megkeresésére kidolgozza a követendő eljárást, ha a jogszabály nem ad kellő iránymutatást vagy nagy szabadságot biztosít a jogalkalmazónak.

g) A Tanács által hozott eljárási határozatok (pl. bírság) esetén az elnök jogorvoslati eljárása során döntés-előkészítést végez.

h) Rendszeresen figyelemmel kíséri a hatályos hírközlési jogszabályokat, illetve hírközlési ágazatra vonatkozó közösségi jogszabályokat, ezek módosításait, valamint ezekről valamennyi szervezeti egység részére tájékoztatást nyújt.

i) Ellátja a működés támogatásával összefüggő peres képviseletet.

j) Döntésre előkészíti a jogvitás ügyeket.

k) Biztosítja a jogi szakértői hátteret, illetve a döntések jogi megalapozását a közgazdasági főigazgató-helyettes által vezetett szakterületnek a Tanács hatósági feladataihoz kapcsolódó eljárásaiban, így különösen a piacazonosításhoz és a jelentős piaci erejű szolgáltatókra kirótt kötelezettségek teljesítéséhez kapcsolódó eljárások tekintetében.

5.2. Digitális médiajogi osztály

a) Döntésre előkészíti a Tanács hatáskörébe utalt a műsorterjesztőt terhelő továbbítási kötelezettségekkel, valamint a műsorterjesztéssel kapcsolatban indított jogvitás ügyeket.

b) Jogi szakmai hátteret biztosít a digitális átállásra vonatkozó jogszabályokból eredő – a Hatóság hatáskörébe utalt – kötelezettségekkel, jogosultságokkal és támogatásokkal kapcsolatos hatósági és nem hatósági feladatok megfelelő ellátásához.

c) Jogi támogatást nyújt a digitális átállással összefüggő pályázati eljárások eredményeként megkötött hatósági szerződésekben vállalt kötelezettségek, illetve a Tanács jogvitás eljárásokban hozott határozataiban foglalt kötelezettségek ellenőrzésére irányuló eljárásokban.

d) Rendszeresen együttműködik az Országos Rádió és Televízió Testülettel (a továbbiakban: ORTT) az analóg műsorszórással megvalósuló rádiós médiaszolgáltatási jogosultság megszerzéséről szóló pályázat, valamint az országos és a helyi/körzeti digitális rádió és televízió műsorszóró hálózatok pályázat előkészítése során.

e) Rendszeresen együttműködik az ORTT-vel a digitális átállással összefüggő egységes jogalkalmazás érdekében, továbbá közreműködik az ORTT-vel kötött együttműködési megállapodás tartalmának évenkénti felülvizsgálatában.

f) Biztosítja a jogi hátteret az analóg műsorszórással megvalósuló rádiós médiaszolgáltatási jogosultság megszerzéséről szóló pályázat nyertesével kötendő hatósági szerződések előkészítésével kapcsolatban, továbbá jogi szempontból véleményezi a hatósági szerződéstervezeteket, illetve hatósági határozatokat.

g) Közreműködik a Média-Infrastruktúra Szabályozási Igazgatóság által az ORTT-nek nyújtandó tájékoztatás előkészítésében.

h) Ellátja az analóg műsorszórással megvalósuló rádiós médiaszolgáltatási jogosultság megszerzéséről szóló pályázattal kapcsolatos feladatokat.

i) Biztosítja a jogi szakértői hátteret, illetve a döntések megalapozását a közgazdasági főigazgató-helyettes által vezetett szakterületnek a műsorterjesztési szolgáltatással összefüggő nagykereskedelmi piacokon a piacazonosításhoz és a jelentős piaci erejű szolgáltatókra kirótt kötelezettségek teljesítéséhez kapcsolódó eljárások tekintetében.

j) Ellátja a Tanács, illetve a Hivatal hatáskörébe tartozó, a műsorterjesztési szolgáltatáshoz kapcsolódó eljárásokban hozott határozatokkal összefüggő peres képviseletet.

6. Általános Jogi Igazgatóság

A főosztály szervezeti egységei:

6.1. Gazdasági jogi osztály

6.2. Igazgatási osztály

6.1. Gazdasági jogi osztály

a) A Hatóság tevékenységének jogszerűsége érdekében jogi támogatást nyújt a főigazgató feladatainak ellátásához.

b) A közbeszerzési folyamatok vonatkozásában jogi támogatást nyújt, biztosítja a részvételt a Közbeszerzési Bizottság munkájában.

c) Ellátja a polgári jogi szerződések előkészítésével kapcsolatos feladatokat, továbbá jogi szempontból véleményezi a szervezeti egységek által előkészített szerződéstervezeteket, a szerződések módosításait, a vélemény azonban a gazdasági-célszerűségi megfontolásra nem terjed ki, valamint ellenjegyzi a Hatóság által kötendő szerződéseket.

d) Közreműködik a szerződésekből eredő igények érvényesítésében.

e) Működési területén jogszabály-értelmezési, jogalkalmazási kérdésekben jogi megoldásokat, szakvéleményt dolgoz ki, belső állásfoglalásokat készít az egységes jogalkalmazás érdekében.

f) A Hatóság működéséhez kapcsolódóan jogi támogatást nyújt, közreműködik a működés támogatásával összefüggő peres ügyek képviseletében.

g) Végzi az Eht.-ben rögzített, az elnök hatáskörébe tartozó, a Hatóság tevékenységével összefüggő együttműködési megállapodások jogi előkészítését.

6.2. Igazgatási osztály

a) Kidolgozza az iratkezelési feladatok ellátásával kapcsolatos folyamatokat, és javaslatot tesz ezen folyamatok tekintetében belső szabályozók kiadására.

b) Ellátja a Hatóság budapesti telephelyein az iratkezelési feladatokat, valamint irányítja, felügyeli és ellenőrzi a Hatóság iratkezelési tevékenységét.

c) Előkészíti, koordinálja, kiadja a belső szabályozókat a Hatóság működésével, feladatellátásával összefüggésben, ellátja a szabályozók aktualizálását, valamint a nyilvántartás vezetésével kapcsolatos feladatokat.

d) Vezeti a Hatóság bélyegző-nyilvántartását, koordinálja a megrendeléseket.

Közgazdasági főigazgató-helyettes által vezetett szervezeti egységek

7. Piacelemzési Igazgatóság

8. Módszertani és Kutatási Igazgatóság

8.1. Piackutatási és piaci monitoring osztály

9. Közgazdasági Szabályozási Igazgatóság

9.1. Mobil költségelemző osztály

9.2. Vezetékes költségelemző osztály

9.3. Kiskereskedelmi árak osztály

10. Eljárásrendi osztály

A közgazdasági főigazgató-helyettes által vezetett szakterület ellátja a Tanács és a Hivatal hírközlés-szabályozási közgazdasági szakmai szakértői támogatását.

A Tanács, illetve valamely tagja felkérésére – a főigazgató egyetértésével – a Tanács eljárásához, illetve döntéseihez szükséges közgazdasági szakmai szakértői támogatást nyújt minden olyan elektronikus hírközlési piacot és annak szereplőit érintő ügyben, amely a Tanács feladat- és hatáskörébe tartozik, és amely ügyben a Tanács érdemi döntést hoz.

A közgazdasági főigazgató-helyettes részt vesz a Tanács ülésein.

A közgazdasági főigazgató-helyettes által vezetett szakterület a Hatóság feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben közgazdasági szakértői támogatást nyújt a szabályozási környezet értelmezéséhez, alkalmazásához.

7. Piacelemzési Igazgatóság

a) Felel azért, hogy a piacelemzési eljárás határidőben megkezdésre és lefolytatásra kerüljön, valamint azért, hogy a határozatok a megfelelő szakmai tartalommal a Tanács elé kerüljenek. Mindezek érdekében koordinálja a szakértők együttműködését.

b) A jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók számára megállapított egyes kötelezettségek teljesítésével, illetve megszegésével összefüggésben eljárást kezdeményez, felel azért, hogy ezen eljárások határidőben kerüljenek lefolytatásra, ennek érdekében koordinálja a szakértők együttműködését.

c) Összeállítja a Tanács hatáskörébe tartozó piacelemzési projekt tervét, egyezteti az erőforrások rendelkezésre állását.

d) Ellátja a piacelemzési projekt projektmenedzsment feladatait.

e) Projektmonitoring tevékenységet lát el.

f) A piacelemzés során együttműködik az eljárásban részt vevő szakértőkkel és szervezeti egységekkel, valamint közreműködik a workflow menedzsment és optimalizálás biztosításában.

g) Közreműködik a piacelemzéshez szükséges kérdőívek feldolgozásában. A piacelemzéshez kapcsolódóan adatelemzést végez, különös tekintettel az adatok elektronikus feldolgozásának ellenőrzésére, valamint az új szempontok szerinti gyűjtések kialakítására.

h) Közreműködik határozattervezetek előkészítésében, és a piacelemzéssel kapcsolatos szolgáltatói konzultációk lebonyolításában.

i) Közreműködik a piacelemzési eljárással kapcsolatos Európai Bizottság előtti notifikációs eljárásban.

j) A piacelemzési eljárás során az EU notifikációs eljárásban tanácsadói tevékenységet végez.

8. Módszertani és Kutatási Igazgatóság

a) Közgazdasági kérdésekben szakmailag támogatja a piacazonosítás, piacelemzés, jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók azonosítása, kötelezettségek kirovása eljárást. A hatályos jogszabályok, az Európai Bizottság által kiadott állásfoglalások és EU-joganyagok figyelembevételével folyamatosan frissíti a piacelemzés módszertanát, valamint megoldási javaslatokat készít a felmerülő elvi kérdések tisztázása érdekében belső és szolgáltatói konzultációk alapján.

b) Végzi a piacszabályozást előkészítő szakértői tevékenység (pl. új jogszabályok, rendeleti változások) módszertani megalapozását, a módszertan fejlesztését.

c) Az árpréssel kapcsolatos ügyekben módszertani támogatást nyújt.

d) Végzi az egyes, összetettebb piacszabályozási, módszertani kérdések előkészítését, elsősorban modellkészítést, módszerek kialakítását, különösen

– a jelentős piaci erejű szolgáltatókra kirótt kötelezettségekkel kapcsolatban (pl. tőkeköltség-számítás és -aktualizálás, árprésvizsgálati rendszer fejlesztése stb.),

– korlátos erőforrással (pl. frekvencia) való gazdálkodáshoz kapcsolódó projektekben,

– egyéb, a Tanács és Hivatal által igényelt szakmai kérdésekben.

e) Támogatja a módszertani fejlesztések gyakorlati bevezetését és alkalmazását, különösen a jelentős piaci erejű szolgáltatókra kirótt új típusú kötelezettségek esetén.

f) Közreműködik a Gazdasági Versenyhivatallal közös elemzések, módszertani megközelítések kidolgozásában, részt vesz a társhatósági közös tevékenységben.

g) Feladata ellátása érdekében folyamatosan figyelemmel kíséri és elemzi nemzetközi szabályozás elméletét és gyakorlatát.

8.1. Piackutatási és piaci monitoring osztály

a) Végzi a Hatóság piackutatásainak tervezését, menedzselését (szakcégekkel történő lebonyolítását). Felelős a Hatóság piackutatásainak megtervezéséért, szakmai tartalmáért, a piackutatások, keresleti, illetve kínálati oldali piaci felmérések koordinálásáért. Éves kutatási tervet készít.

b) Végzi a kutatások, felmérések eredményeként előállt adatbázisok elemzését, javaslatot tesz az elemzések módszertani fejlesztésére, illetve fejleszti az adatbázisokban szereplő információk szabályozói célú hasznosítását.

c) Feldolgozza a piacfelügyeleti tevékenység eredményeként megszerzett információkat, szinten tartja, illetve fejleszti a Hatóság piacismeretét.

d) Piaci monitoringtevékenységet végez, rendszeres jelleggel monitoring- és kapcsolódó elemzéseket készít, végzi a nemzetközi szervezetek által igényelt piaci adatszolgáltatás szakmai előkészítését.

e) Összehangolja az OSAP adatgyűjtéssel kapcsolatos hatósági tevékenységeket.

9. Közgazdasági Szabályozási Igazgatóság

A főosztály szervezeti egységei:

9.1. Mobil költségelemző osztály

9.2. Vezetékes költségelemző osztály

9.3. Kiskereskedelmi árak osztály

9.1. Mobil költségelemző osztály

a) A Tanács hatáskörébe tartozó, mobil rádiótelefon-szolgáltatókkal kapcsolatos ügyek tekintetében előkészíti

– a költségalapúságra, költségkimutatásra, hálózati szolgáltatások díjaira;

– a számviteli szétválasztásra, annak jóváhagyására vonatkozó döntéseket.

b) Ellenőrzi és felülvizsgálja a mobil távközlési szolgáltatóktól beérkezett költségmodelleket.

c) Kialakítja a mobil szolgáltatók összekapcsolási szerződéseinek hatályos jogszabályok szerinti közgazdasági feltételrendszerét.

d) Az összekapcsolási szolgáltatások árazásához kapcsolódó költségszámítási szabályok fejlesztésére javaslatot tesz.

e) Ellátja a mobil hírközlési szolgáltatók költségszámítási kötelezettségeivel kapcsolatos bottom-up LRIC költségmodell kezelését.

f) Ellenőrzi a mobilszolgáltatói és a postai szolgáltatásra vonatkozó számviteli szétválasztási adatszolgáltatásokat. Biztosítja a számviteli elkülönítés konzisztenciáját a jelentős piaci erő meghatározása során.

g) Fejleszti a számviteli szétválasztási kimutatások elemzési módszereit, javaslatot tesz az elemzésekből levonható következtetések felhasználásának lehetőségeire.

h) Támogatja a mobil piacokon a piacelemzések elvégzését, a piacelemzési folyamat során javaslatot tesz az adott piacon alkalmazható kötelezettség kiválasztására.

i) Peres és jogvitás eljárásokban közgazdasági szakértői támogatást nyújt a jogi főigazgató-helyettes által vezetett szervezeti egységek részére.

j) Kialakítja a frekvenciagazdálkodással kapcsolatos üzleti modelleket.

9.2. Vezetékes költségelemző osztály

a) A helyhez kötött hírközlési szolgáltatók Tanács hatáskörébe tartozó ügyeinek körében előkészíti

– a költségalapúsággal, költségkimutatással, hálózati szolgáltatások díjaival kapcsolatos döntéseket,

– kidolgozza a helyhez kötött hírközlési szolgáltatókat érintő döntés-előkészítő dokumentumokat.

b) Ellenőrzi és felülvizsgálja a helyhez kötött hírközlési szolgáltatók összekapcsolási és hurokátengedési referenciaajánlatai keretében beérkezett LRIC- és FDC-alapú költségmodelleket.

c) Ellátja az összekapcsolási és hozzáférési szolgáltatások árazásához kapcsolódó költségszámítási modellek és módszerek fejlesztését.

d) A helyhez kötött hírközlési szolgáltatók vonatkozásában közreműködik a távközlési szolgáltatók közötti hozzáférési és összekapcsolási szerződések hatályos jogszabályok szerinti közgazdasági feltételrendszerének kialakításában.

e) Ellátja a helyhez kötött hírközlési szolgáltatók költségszámítási kötelezettségeivel kapcsolatos bottom-up LRIC költségmodell kezelését, illetve fejlesztését.

f) Ellenőrzi és felülvizsgálja a helyhez kötött hírközlési szolgáltatók számviteli szétválasztási kimutatásait. Kidolgozza a számviteli szétválasztással, illetve annak jóváhagyásával kapcsolatos döntés-előkészítő dokumentumokat. Elemzi a helyhez kötött hírközlési szolgáltatók jóváhagyott számviteli szétválasztási kimutatásait.

g) Ellátja a számviteli szétválasztási kimutatások elkészítéséhez kapcsolódó módszertan fejlesztését. Fejleszti a számviteli szétválasztási kimutatások elemzési módszereit, javaslatot tesz az elemzésekből levonható következtetések felhasználásának lehetőségeire.

h) Ellenőrzi és felülvizsgálja a helyhez kötött hírközlési szolgáltatók nettó elkerülhető költségszámítási beadványait.

i) Közreműködik a nettó elkerülhető költségszámítás módszertanának fejlesztésében.

j) Támogatja a helyhez kötött nagykereskedelmi piacokon a piacelemzések elvégzését, a piacelemzési folyamat során javaslatot tesz az adott piacon alkalmazható kötelezettség kiválasztására.

k) Peres és jogvitás eljárásokban közgazdasági szakértői támogatást nyújt a jogi főigazgató-helyettes által vezetett szervezeti egységek részére.

9.3. Kiskereskedelmi árak osztály

a) A Tanács hatáskörébe tartozó, kiskereskedelmi árakkal kapcsolatos ügyek tekintetében előkészíti a vonatkozó tanácsi döntéseket, kidolgozza a döntés-előkészítő dokumentumokat.

b) Támogatja a kiskereskedelmi piacokon a piacelemzések elvégzését, a piacelemzési folyamat során javaslatot tesz az adott piacon alkalmazható árjellegű kötelezettség meghatározására, módosítására.

c) Közreműködik a kiskereskedelmi piacokon alkalmazható árjellegű kötelezettségek módszereinek továbbfejlesztésében.

d) Ellenőrzi és felülvizsgálja a kiskereskedelmi piacokon kirótt árjellegű kötelezettségek teljesítését, vizsgálja az ennek keretében beérkezett szolgáltatói beadványokat, javaslatot tesz a hatósági döntésre.

e) Végzi a Hatóság hatáskörébe tartozó kiskereskedelmi ár, illetve árindex-ellenőrzési feladatokat.

f) Kidolgozza, fejleszti az árindex-ellenőrzés módszertani elemeit, meghatározza az árellenőrzéshez szükséges adatszolgáltatási kötelezettségeket.

g) Az ár és árindex ellenőrzésével összefüggésben vizsgálja az Általános Szerződési Feltételekben foglalt tarifák és tarifacsomagok képzését és alkalmazását.

h) Peres és jogvitás eljárásokban közgazdasági szakértői támogatást nyújt a jogi főigazgató-helyettes által vezetett szervezeti egységek részére.

10. Eljárásrendi osztály

a) Ellátja a Tanácshoz címzett ügyek osztályozását, szignálásra történő előkészítését.

b) Ellátja a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók azonosításához kapcsolódó eljárás lebonyolításában szükséges adminisztratív háttértámogatást.

c) Ellátja a Tanács ügyrendjében szereplő, az eljárások megindításával kapcsolatos döntés-előkészítési feladatokat.

d) Eljárásjogi szakértői támogatás keretében ellátja a Tanács hatáskörébe tartozó valamennyi hatósági ügy egységes kezelését, az ügyek elintézéséhez szükséges adminisztratív, technikai támogatást nyújt.

e) Szervezi, lebonyolítja, koordinálja a Tanács hatósági ügyeihez kapcsolódó tárgyalásokat, konzultációkat, egyeztetési eljárásokat, nyilvános meghallgatásokat.

f) Gondoskodik a lezárult ügyek dokumentumainak feldolgozásáról, nyilvántartások vezetéséről, felelős a törvényben meghatározott – az ügyekhez kapcsolódó – információk közzétételéért.

g) Figyelemmel kíséri a Tanács döntéseinek határidőben történő érvényesülését, ennek érdekében nyilvántartja a Tanács által hozott hatósági határozatokat. Szükség esetén javaslatot tesz a végrehajtási eljárás megindítására, előkészíti az azzal kapcsolatos eljárási cselekményeket, döntéseket.

h) Ha a Tanács hatáskörébe tartozó ügyben elektronikus hírközlésre vonatkozó jogszabály megsértéséről értesítést kap, vagy ezzel kapcsolatos bejelentés érkezik a Tanácshoz, javaslatot tesz az eljárás hivatalból történő megindítására.

Közigazgatási és Felügyeleti főigazgató-helyettes által vezetett szervezeti egységek

11. Általános Felügyeleti Igazgatóság

11.1. Szolgáltatásbejelentési és nyilvántartási osztály

11.2. Ügyfélkapcsolati és tájékoztatási osztály

12. Egyetemes Szolgáltatás Felügyeleti Igazgatóság

13. Előfizetői Szerződések Felügyeleti Igazgatóság

14. Hatósági Információszolgáltatás Igazgatóság

15. Piacszabályozás Felügyeleti Igazgatóság

16. Hatósági Nyilvántartások Igazgatóság

17. Informatikai Szabályozási Igazgatóság

18. Postai Igazgatóság

18.1. Postaszabályozási osztály

18.2. Postai piacfelügyeleti osztály

19. Központi piacfelügyeleti osztály

A közigazgatási és felügyeleti főigazgató-helyettes a főigazgató általános helyettese. Felel az általa vezetett szervezeti egységek tekintetében az egységes hatósági jogértelmezésért, biztosítja a hatósági döntések gyors, jogszabályoknak megfelelő meghozatalát. A közigazgatási és felügyeleti főigazgató-helyettes részt vesz a Tanács ülésein. A közigazgatási és felügyeleti főigazgató-helyettes által vezetett szakterület a Hatóság feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben szakértői támogatást nyújt a szabályozási környezet értelmezéséhez, alkalmazásához.

A piacfelügyeleti tevékenység körében:

a) A Hivatal hatáskörébe tartozó elektronikus hírközlési és postai ügyekben hivatalból, kérelemre, illetve a Hírközlési Fogyasztói Jogok Képviselőjének kezdeményezésére hivatalból hatósági felügyeleti ellenőrzés keretében piacfelügyeleti eljárást folytat le.

b) Ellátja a rádióberendezések és távközlő végberendezések, valamint a nagyfrekvenciás jelet vagy mellékhatást keltő villamos berendezések forgalomba hozatalához és forgalmazásához kapcsolódó berendezés piacfelügyeleti feladatokat.

c) A Hatóság nyilvántartási rendszerének működtetése érdekében gondoskodik a nyilvántartások vezetéséhez szükséges, feladatköréhez tartozó adatok kezeléséről.

d) A Tanács hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben a Tanács megkeresésére hatósági ellenőrzés keretében eljárási cselekményeket végez.

Nyomvonalas távközlési építmények engedélyezési tevékenysége körében:

a) Elbírálja a benyújtott engedélykérelmeket, engedélyezi a hírközlési építmények létesítését, használatbavételét, fennmaradását, átalakítását, ellátja a szakhatósági, valamint a szolgalmi jog alapításával kapcsolatos feladatokat.

b) A hálózat egysége miatt szükséges kötelező műszaki és üzemeltetési feltételeket állapít meg.

c) Eljár – bevont államigazgatási szervként – a területrendezési és területfejlesztési kérdésekben.

Egyéb tevékenységi körben:

a) Kezeli az elektronikus hírközlési előfizetői, valamint a postai szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos fogyasztói panaszokat.

b) Megadja az OSAP-hoz szükséges adatokat a Szolgáltatás bejelentési és nyilvántartási osztály részére.

c) Előkészíti és megadja a szükséges adatokat az SAP-számlázáshoz, intézi a kinnlévőségekkel kapcsolatos feladatokat.

d) Eljár a műsorelosztó szolgáltatók hálózatában tapasztalt külső eredetű zavar elhárítása érdekében.

e) Rádiófrekvenciás zavarelhárítással kapcsolatos hatósági feladatokat lát el.

f) A 13–17. pontokban felsorolt szervezeti egységek ügyfélszolgálati feladatokat látnak el.

11. Általános Felügyeleti Igazgatóság

a) Koordinálja a Hatóság ügyfél-tájékoztatási tevékenységét.

b) Részt vesz a közigazgatási és felügyeleti főigazgató-helyettes feladatainak végrehajtásában.

11.1. Szolgáltatásbejelentési és nyilvántartási osztály

a) Fogadja és nyilvántartásba veszi az interfész bejelentéseket, előkészíti a szolgáltatások nyújtásához használt előfizetői és hálózati interfészek jellemzőinek közzétételét.

b) Ellátja a szolgáltatások bejelentésével és nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat.

c) Vezeti az OSAP statisztikai rendszert, gyűjti és nyilvántartja a szükséges adatokat.

d) Ellátja az elektronikus hírközlési előfizetői szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályok szerinti megfelelőségi igazolásokkal kapcsolatos hatósági nyilvántartási és közzétételi feladatokat.

e) Folyamatosan végzi az elektronikus hírközlési szolgáltatók törvényi előírás szerinti adatainak továbbítását a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat részére.

f) Vezeti a műsorterjesztési, valamint kiegészítő digitális szolgáltatás bejelentésével kapcsolatos nyilvántartást.

11.2. Ügyfélkapcsolati és tájékoztatási osztály

a) Ügyfélszolgálati irodát működtet a Hatóság Visegrádi utcai telephelyén.

b) Fogadja és egységesen kezeli az ügyfél-tájékoztatási beadványokat.

c) Ellátja az ügyfél-tájékoztatási igényekkel kapcsolatosan jelentkező ügyfélszolgálati feladatok szakmai koordinációját.

d) Egységes tudásbázist működtet.

e) Egyes ügyfél-tájékoztatási beadványok megválaszolása érdekében a kompetens szervezeti egységekhez fordul, akik az általános együttműködés alapján segítik a szükséges tájékoztatás megadásában.

f) Terjeszti a Hatóság tájékoztató anyagait.

g) Közzétételi, illetve hirdetményi kézbesítési feladatokat lát el.

h) Folyamatosan figyelemmel kíséri és elemzi a Hatóság tájékoztatási tevékenységét, ügyfél-elégedettségi vizsgálatok alapján elemzéseket készít a főigazgató részére.

12. Egyetemes Szolgáltatás Felügyeleti Igazgatóság

a) Koordinálja a közigazgatási és felügyeleti főigazgató-helyettes által vezetett szakterület egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatásokkal kapcsolatos piacfelügyeleti tevékenységét, valamint ellenőrzi az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatások jogszabályban és szerződésben előírt követelményeinek való megfelelését.

b) Részt vesz a közigazgatási és felügyeleti főigazgató-helyettes feladatainak végrehajtásában.

13. Előfizetői Szerződések Felügyeleti Igazgatóság

a) Koordinálja a közigazgatási és felügyeleti főigazgató-helyettes által vezetett szakterület elektronikus hírközlési szolgáltatók általános szerződési feltételeivel, valamint az elektronikus hírközlési szolgáltatásra vonatkozó előfizetői szerződésekkel kapcsolatos piacfelügyeleti tevékenységét.

b) Részt vesz a közigazgatási és felügyeleti főigazgató-helyettes feladatainak végrehajtásában.

c) Ellenőrzi a műsorterjesztés jogszerűségét piacfelügyeleti eljárás keretében.

14. Hatósági Információszolgáltatás Igazgatóság

a) Koordinálja a közigazgatási és felügyeleti főigazgató-helyettes által vezetett szakterület tevékenységét az elektronikus hírközlési piac szereplői számára jogszabályi kötelezettség alapján nyújtott információszolgáltatás területén.

b) Részt vesz a közigazgatási és felügyeleti főigazgató-helyettes feladatainak végrehajtásában.

15. Piacszabályozás Felügyeleti Igazgatóság

a) Koordinálja a közigazgatási és felügyeleti főigazgató-helyettes által vezetett szakterület hatósági ellenőrzési tevékenységét a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókat a Tanács piacszabályozási hatáskörében hozott döntései alapján terhelő kötelezettségek területén.

b) A Tanács hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben hatósági ellenőrzést végez, és az ellenőrzés eredménye alapján kezdeményezi a Tanács eljárását.

c) Részt vesz a közigazgatási és felügyeleti főigazgató-helyettes feladatainak végrehajtásában.

d) Piacfelügyeleti eljárás keretében ellenőrzi a műsorterjesztésnek a vélemények sokszínűségét szolgáló rendelkezések szerinti jogszerűségét.

16. Hatósági Nyilvántartások Igazgatóság

a) Koordinálja a közigazgatási és felügyeleti főigazgató-helyettes által vezetett szakterület által jogszabályi előírás alapján, illetve a hatósági tevékenység sikeressége érdekében vezetett nyilvántartásokhoz kapcsolódó tevékenységet.

b) Részt vesz a közigazgatási és felügyeleti főigazgató-helyettes feladatainak végrehajtásában.

c) Vezeti az építésfelügyeleti hatósági ellenőrzések, bírságok, valamint az építési tevékenység megkezdésének bejelentésével kapcsolatos nyilvántartásokat.

17. Informatikai Szabályozási Igazgatóság

A szabályozási feladatok körében:

a) Kialakítja az informatikai piacon történő szerepvállalással kapcsolatos stratégiát.

b) Elemzi az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, így különösen az elektronikus aláírással, elektronikus kereskedelemmel, informatikai biztonsággal kapcsolatos hazai és nemzetközi szabályozást és az infokommunikációs piac fejlődési tendenciáit, és javaslatot tesz a szabályozás alapvető irányaira.

c) Ellátja az elektronikus hirdetésekkel kapcsolatos szabályozási és hatósági feladatokat.

d) Részt vesz az elektronikus aláírással, az elektronikus kormányzattal és az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokhoz használt informatikai eszközökre és rendszerekre vonatkozó nemzetközi és hazai szabványosítási tevékenységben, illetve a szabványok kidolgozásában.

e) Működteti a magyar objektumazonosító (OID) névadó gyökér funkciót.

f) Részt vesz a magyar közigazgatás Nyilvános Kulcsú Infrastruktúra Felügyelet (Policy Authority) szabályozási tevékenységében (a közigazgatás számára kötelező szabályzatok kidolgozása a jogszabályokban megfogalmazott követelmények technológiai szempontú pontosításával).

g) A szabályozási feladatokhoz kapcsolódóan az elektronikus aláírás, az informatikai biztonság és más szolgáltatások piacának rendszeres monitoringját végzi.

A hatósági feladatok körében:

a) Ellátja az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatást nyújtó szolgáltatók piacra lépésével kapcsolatos hatósági feladatokat.

b) Ellátja az elektronikus aláírási termékek megfelelőségének tanúsítására kijelölt szervezetekkel kapcsolatos ellenőrzési feladatokat.

c) Vezeti az elektronikus aláírás szolgáltatási szakértőkkel, illetve az elektronikus aláírásokkal kapcsolatos nyilvántartásokat.

d) Ellátja az elektronikus kereskedelemről, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvényben meghatározott elektronikus hirdetéssel kapcsolatos hatósági feladatokat.

e) Ellátja a közigazgatási felhasználásra vonatkozó követelményeknek megfelelő hitelesítési rendekkel, valamint az ezt alkalmazó hitelesítésszolgáltatókkal kapcsolatos hatósági feladatokat.

f) A feladatkörébe tartozó hatósági ügyek tekintetében ellátja a piacfelügyeleti tevékenység

koordinálását.

g) Kialakítja és karbantartja az elektronikus aláírással kapcsolatos hatósági adatbázist.

A Közigazgatási Gyökér Hitelesítésszolgáltató működtetésével kapcsolatos feladatok körében:

A Közigazgatási Gyökér Hitelesítésszolgáltató vezetője, valamint a Közigazgatási Gyökér Hitelesítésszolgáltató iroda útján gondoskodik a Közigazgatási Gyökér Hitelesítésszolgáltató működtetésével kapcsolatos azon feladatok ellátásról, melyet jogszabály a Hatóság feladataként határoz meg.

18. Postai Igazgatóság

A főosztály szervezeti egységei:

18.1. Postaszabályozási osztály

18.2. Postai piacfelügyeleti osztály

A főosztály munkáját a főosztályvezető vezeti, akit az általános jogkörű főosztályvezető-helyettes helyettesít.

18.1. Postaszabályozási osztály

a) Elemzi a postai szektor helyzetét, fejlődési tendenciáját.

b) Javaslatot tesz a postaszabályozás általános struktúrájára, a szabályozás alapvető rendszertechnikai dokumentumaira és azok tartalmára.

c) Kezdeményezi a nemzetközi postai szabványok hazai bevezetését, és ennek érdekében szakterületén figyelemmel kíséri a nemzetközi szabványosítási tevékenységet, részt vesz a nemzetközi postai szervezetek szabványosítási munkájában.

d) Felelős a postai szolgáltatások költségszámításával, árszabályozásával és a postai szolgáltatók számviteli szétválasztásával kapcsolatos hatósági feladatok ellátásának szakmai megalapozásáért.

e) Szakmai, szakértői hátteret biztosít postaspecifikus kérdésekben.

f) Részt vesz az európai és világszervezetek postaszabályozási munkájában.

18.2. Postai piacfelügyeleti osztály

a) Felügyeli és koordinálja a felügyeleti főosztályon a postai piacfelügyeleti tevékenységet.

b) Nyilvántartást vezet a postai szolgáltatókról.

c) Ellátja a postai szolgáltatók piacra lépésével kapcsolatban a hatósági engedélyezési és bejelentés-nyilvántartási feladatokat, valamint a szolgáltatások törlésével, szolgáltatók megszűnésével kapcsolatos tevékenységet.

d) Elvégzi az egyetemes postai szolgáltató üzletszabályzatának jóváhagyásával, módosításával kapcsolatos hatósági tevékenységet, ennek keretében ajánlásokat dolgoz ki a postai üzletszabályzatokkal szemben támasztott elvárásokról.

e) Kidolgozza, és folyamatosan felülvizsgálja a postai szolgáltatások megfelelőségértékelési módszereit, követelményeit és dokumentumait. Az értékelések eredményeit az illetékes nemzetközi szervezetek felé továbbítja.

f) A postai szolgáltatókkal egyezteti a választható minőségbiztosítási/megfelelőségértékelési eljárásokat szolgáltatás/termék csoportonként, szükség szerint módosítja és továbbfejleszti alkalmazásukat.

g) Kidolgozza és karbantartja a postai hatósági minőségfelügyelet által alkalmazandó egységes mérési módszereket.

h) Összeállítja az országos vizsgálatok eredményének értékelését és gondoskodik a megfelelő szervezetek tájékoztatásáról. Meghatározza az egyetemes postai szolgáltatások minőségi szintjeit.

i) Kialakítja és karbantartja a postai hatósági adatbázist. Kezeli a postai szolgáltatók adatszolgáltatásával kapcsolatos tevékenységeket. Feldolgozza és elemzi a beérkező adatokat.

j) Elkészíti az egyetemes postai szolgáltatás és a postapiaci verseny alakulásáról készített hatósági beszámolót.

19. Központi piacfelügyeleti osztály

A Központi piacfelügyeleti osztály a közigazgatási és felügyeleti főigazgató-helyettes tevékenységét segítő szakmai döntés-előkészítő, koordinációs szerv. A közigazgatási és felügyeleti főigazgató-helyettes a Központi piacfelügyeleti osztály útján irányítja a szakterület piacfelügyeleti tevékenységét.

a) Jóváhagyásra előkészíti a piacfelügyeleti tervet és szükség esetén annak módosítását, valamint elkészíti a piacfelügyeleti beszámolót és előkészíti annak nyilvánosságra hozatalát.

b) Felügyeli és koordinálja a piacfelügyeleti terv végrehajtását.

c) Felügyeli és koordinálja a szakterület berendezés-piacfelügyeleti tevékenységét.

d) Ellenőrzi a kijelölt elektronikus hírközlési vizsgáló, ellenőrző, illetve tanúsító szervezeteket.

e) Ellátja az Egyetemes Elektronikus Hírközlési Támogatási Kassza működtetésével kapcsolatos jogszabályban meghatározott hatósági feladatokat.

f) Ellátja az egyes elektronikus hírközlési szolgáltatókat terhelő felügyeleti díjfizetéssel összefüggő feladatokat.

g) Eljár az építésfelügyelettel kapcsolatos hatósági ügyekben. Ennek keretében elkészíti az éves építésfelügyeleti ellenőrzési tervet és gondoskodik annak végrehajtásáról, valamint vezeti a felelős műszaki vezetői és az építési műszaki ellenőri névjegyzéket, dönt a névjegyzékbe vételi, illetőleg meghosszabbítási ügyekben.

Működéstámogatási főigazgató-helyettes által vezetett szervezeti egységek

20. Informatikai Igazgatóság

20.1. Informatikai alkalmazás szolgáltatások osztály

20.2. Informatikai infrastruktúra szolgáltatások osztály

21. Beszerzési és Vagyongazdálkodási Igazgatóság

21.1. Fejlesztési és vagyongazdálkodási osztály

21.2. Üzemeltetési és üzemviteli osztály

22. Információ- és Tudásmenedzsment Igazgatóság

23. Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács Irodája

A működéstámogatási főigazgató-helyettes által vezetett szakterület a hatóság mindennapi gördülékeny munkavégzéséhez támogatási hátteret biztosít: gondoskodik a hatóság teljes informatikai rendszerének üzemeltetéséről és fejlesztéséről, ellátja az intézmény üzemeltetéséhez kapcsolódó ingatlan- és eszközállománnyal kapcsolatos feladatokat, szolgáltatja az információ- és tudásmenedzsment eszközeivel a hatóság szakmai munkavégzéséhez szükséges információt. A működéstámogatási főigazgató-helyettes részt vesz a Tanács ülésein. A működéstámogatási főigazgató-helyettes közvetlenül irányítja az Informatikai Igazgatóságot, az Információ- és Tudásmenedzsment Igazgatóságot, a Beszerzési és Vagyongazdálkodási Igazgatóságot, valamint a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács Irodáját.

20. Informatikai Igazgatóság

a) Kidolgozza és karbantartja a Hatóság Informatikai Stratégiáját.

b) Részt vesz a szervezeti egységek feladatainak tervezése és megvalósítása során, azokkal együttműködve a Hatóság céljaihoz legjobban illeszkedő informatikai megoldások kidolgozásában.

c) Projektvezetési/koordinátori/tanácsadói/minőségbiztosítási feladatokat lát el az informatikai tartalmú projektben.

d) Irányítja a Hatóság informatikai szolgáltatásainak fejlesztésével és üzemeltetésével kapcsolatos tervezési, beszerzési, beruházási, selejtezési feladatokat.

e) Nyomon követi és kezeli az informatikai szolgáltatások fejlesztésével, üzemeltetésével kapcsolatos szerződésállományt, a beszállítói és szolgáltatói kapcsolatokat.

f) Képviseli a Hatóság érdekeit az igénybe vett kormányzati informatikai szolgáltatásokat nyújtó szervezeteknél.

g) Előkészíti a Hatóság informatikai szolgáltatásaival kapcsolatos terveit, jelentéseit, beszámolóit a Hatóság illetékes egységei, valamint a felügyeleti és ellenőrző szervek számára.

h) Kidolgozza, karbantartja és betartatja az informatikai szolgáltatások fejlesztésével, üzemeltetésével, biztonságával kapcsolatos szabályzatokat.

i) A Hatóság kormányzati informatikai szolgáltatásainak folyamatos minőségjavítása érdekében kapcsolatot tart a szolgáltatásokat igénybe vevő intézményi felhasználókkal.

j) Fokozatosan fejleszti és kiterjeszti a Hatóság minőségirányítási rendszerét az informatikai szolgáltatások területére.

k) Részt vesz a Hatóság közbeszerzési feladatainak ellátásában.

l) Felelős a Hatóság informatikai biztonságának megteremtéséért, ezen belül az Informatikai Biztonsági Szabályzatának betartásáért és betartatásáért.

A főosztály szervezeti egységei:

20.1. Informatikai alkalmazás szolgáltatások osztály

20.2. Informatikai infrastruktúra szolgáltatások osztály

20.1. Informatikai alkalmazás szolgáltatások osztály

a) Az egységes informatikai stratégián belül kidolgozza az alkalmazás szolgáltatás stratégiát,

b) Gondoskodik az alkalmazás szolgáltatások tervezéséről, fejlesztéséről, üzemeltetéséről és folyamatos jobbításáról.

c) Kidolgozza és karbantartja az informatikai alkalmazás szolgáltatások minőségi szolgáltatási szint követelményeit és gondoskodik ezek betartásáról.

d) Biztosítja a szakmai területek igényeinek összehangolását az informatikai stratégiai szempontokkal, részt vesz a követelményrendszer specifikálásában, képviseli a szakmai területek által támasztott követelmények érvényesülését a fejlesztőkkel való kapcsolattartás során.

e) Részt vesz a Hatóság informatikai alkalmazás szolgáltatás fejlesztésével és üzemeltetésével kapcsolatos tervezési, beszerzési és beruházási feladatok ellátásában.

f) A szakmai és alkalmazásintegrációs igényekkel összhangban, az életciklus modellnek megfelelően kialakítja, illetve továbbfejleszti a Hatóság informatikai alkalmazásrendszereit, alkalmazásait és ezek támogató rendszereit.

g) Részt vesz a Hatóság Üzletmenet Folytonosság és Katasztrófa Elhárítási Tervének kidolgozásában és szükség esetén a végrehajtásában.

h) Folyamatosan figyelemmel kíséri, tanulmányozza és teszteli az újonnan megjelenő biztonságtechnikai, informatikai szoftver és hardver eszközöket, szabványokat, előírásokat és ajánlásokat, javaslatot tesz ezek bevezetésére.

20.2. Informatikai infrastruktúra szolgáltatások osztály

a) Az egységes informatikai stratégián belül kidolgozza a Hatóság informatikai infrastruktúra szolgáltatás stratégiáját.

b) Gondoskodik az infrastruktúra szolgáltatások tervezéséről, fejlesztéséről, üzemeltetéséről és folyamatos jobbításáról.

c) Kidolgozza és karbantartja az informatikai infrastruktúra szolgáltatások minőségi szolgáltatási szint követelményeit és gondoskodik ezek betartásáról.

d) A Hatóság felhasználóinak hiba- és igénybejelentő szolgáltatást (helpdesk) biztosít.

e) Részt vesz a Hatóság informatikai infrastruktúra fejlesztésével és üzemeltetésével kapcsolatos tervezési,

beszerzési és beruházási feladatainak ellátásában.

f) Ellátja az informatikai eszközgazdálkodási feladatokat.

g) Gondoskodik a hardver és szoftver eszközök műszaki/üzemeltetési analitikus nyilvántartásáról, a szoftverek jogtisztaságáról.

h) Részt vesz a Hatóság Üzletmenet Folytonosság és Katasztrófa Elhárítási Tervének kidolgozásában és szükség esetén a végrehajtásában.

i)Kielégíti a Hatóság által szervezett bemutatók, értekezletek, konferenciák kapcsán felmerülő informatikai igényeket.

21. Beszerzési és Vagyongazdálkodási Igazgatóság

a) Felelős a Hatóság egészére kiterjedő, az állami vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó előírásoknak megfelelő vagyongazdálkodási tevékenység ellátásáért;

b) Felelős az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezettel való kapcsolattartásért, az állami vagyonra vonatkozó nyilvántartások vezetéséért, az ezekkel kapcsolatos beszámolási kötelezettségek teljesítéséért;

c) Irányítja a Hatóság teljes eszköz- és létesítménygazdálkodási rendszerének fejlesztésével és üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat;

d) Kidolgozza, figyelemmel kíséri és támogatja a hatóság beszerzési folyamatait, előkészíti a beszerzéssel és vagyongazdálkodással kapcsolatos belső szabályozókat.

A főosztály szervezeti egységei:

21.1.Fejlesztési és vagyongazdálkodási osztály

21.2. Üzemeltetési és üzemviteli osztály

21.1. Fejlesztési és vagyongazdálkodási osztály

a) Felelős az ingatlan beruházások, felújítások végrehajtásáért, vezeti a Hatóság ingatlan nyilvántartását;

b) Kapcsolatot tart az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezettel, vezeti az állami vagyonra vonatkozó nyilvántartásokat, előkészíti, illetve koordinálja a beszámolás kötelezettségek teljesítését;

c) Felelős a munkavégzéshez és az intézmény üzemeltetéséhez szükséges eszközállomány beszerzéséért, valamint a gépjárműpark beszerzésének előkészítéséért és beszerzéséért;

d) Felelős a kommunikációs célú vezetékes és mobil telefon ellátottsághoz szükséges beruházási feladatok ellátásáért;

e) Feladatai ellátása érdekében gördülő tervet, éves költségvetési- és üzleti tervet készít, valamint összeállítja a gazdálkodási körébe tartozó eseti és rendszeres beszámolókat.

f) Működteti a gazdasági- és pénzügyi információs rendszer gazdálkodási körébe utalt fejlesztési tételeinek beszerzési csoportját.

g) Ellátja a gazdasági- és pénzügyi információs rendszer központi cikktörzs és szolgáltatástörzs kezelési feladatait.

21.2. Üzemeltetési és üzemviteli osztály

a) Felügyeli és ellenőrzi az ingatlan állomány üzemeltetését, állagmegóvását, felelős a budapesti ingatlanok üzemeltetéséért, állagmegóvásáért. Gondoskodik az ingatlanok megfelelő szintű technikai védelméről.

b) Felelős a budapesti telephelyeken a napi üzemeltetési, gondnoki, portaszolgálati, sokszorosítási, diszpécseri és szállítási, belső futárszolgálati feladatok ellátásáért.

c) Feladata a munkavégzéshez és az intézmény üzemeltetéséhez szükséges irodaszer, iroda-felszerelés beszerzése, valamint a gépjárműpark üzemeltetése, kezelése, illetve védelme.

d) Felelős a kommunikációs célú vezetékes és mobil telefon ellátottsághoz szükséges üzemeltetési és jogosultság kiosztási feladatok ellátásáért;

e) Felelős a Hatóság teljes ingatlan, gépjármű és vagyonbiztosításának megkötéséért és fenntartásáért, illetve a biztosítási jogviszonyok kezeléséért, a biztosítási ügyek intézéséért, valamint a biztosítási igények érvényesítéséért;

f) Felelős a Hatóság munkabiztonsági, vagyonvédelmi, munka- és tűzvédelmi feladatainak ellátásáért és e feladatokkal összefüggő szabályozás betartásának ellenőrzéséért;

g) Felelős a szervezeti egységek által feltárt, feleslegessé váló, illetve elhasználódott eszközök további hasznosításáért illetve, selejtezéséért;

h) Felelős a Hatóság leltározási feladatainak végrehajtásáért;

i) Feladatai ellátása érdekében gördülő tervet, éves költségvetési- és üzleti tervet készít, valamint összeállítja a gazdálkodási körébe tartozó eseti és rendszeres beszámolókat;

j) Működteti a gazdasági- és pénzügyi információs rendszer gazdálkodási körébe utalt dologi kiadásainak beszerzési csoportját.

22. Információ- és Tudásmenedzsment Igazgatóság

a) Elkészíti a Hatóság adat-, tevékenység- és kompetenciatérképét.

b) Gyűjti, adatbázisban rendszerezi és hozzáférhetővé teszi a Hatóság szervezeti egységei által beszerzett vagy előállított szakmai jellegű információkat/dokumentumokat, koordinálja a Hatóság vezetői információs rendszerének fejlesztésével és működtetésével kapcsolatos feladatokat.

c) Felkutatja és beszerzi a Hatóság kiadványaihoz és a szakmai munkavégzéshez szükséges hazai és nemzetközi szakirodalmi jellegű adatokat, információkat, szakmai adatbázisokat, és biztosítja az ezekhez való hozzáférést.

d) Módszertani támogatást ad és esetenként közreműködik a Hatóság azon programjaiban, fejlesztéseiben, amelyek a folyamatok kialakítását és optimalizálását, a csoportmunkát, az adatok, dokumentumok gyűjtését, strukturálását, tárolását és megosztását, integrált felületeken való gyors, pontos, különböző szempontok szerinti visszanyerését célozzák, javaslatot tesz ezekkel összefüggő belső szabályozásokra.

e) Ellátja a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítő kiadását előkészítő feladatokat. Gondozza és elektronikus formában közreadja a Hatóság Hírközlés-statisztikai adatbázisát.

f) Ellátja a Hatóság webes felületeinek strukturális, funkcionális, ergonómiai kérdéseivel összefüggő fejlesztési és üzemeltetési feladatokat. Koordinálja a szakmai tartalmakat, szervezi a külső és belső webes felületeken biztosítandó információkat, fejleszti és működteti a Hatóság webes tudásportálját, méri a vonatkozó tartalmak felhasználói elégedettségét. Végzi a honlapok tartalmi menedzselését és publikálását biztosító rendszer működtetésével kapcsolatos rendszergazdai feladatokat, helpdesk jellegű támogatást nyújt a rendszer használóinak, és szerepet vállal a műszaki szerkesztésben.

g) Működteti és fejleszti a Hatóság szakkönyvtárát. Témafigyelést, irodalomkutatást végez, karbantartja, frissíti a szakirodalmi jellegű tartalmakat. Gondoskodik a szakfordításokról, a belföldi és külföldi lapszemle elkészítéséről, az elkészült anyagok könyvtári adatbázisba való konvertálásáról.

h) Vezeti és karbantartja a hírközlési ágazat honosított európai, nemzetközi és hazai szabványaiból, és azok fordításaiból létrehozott szabványtárat.

i) Nyomon követi, elemzi az Európai Unió és intézményei online felületeinek az információs társadalom témakörébe tartozó tartalmait, gondoskodik a Hatóság tudástárán keresztüli kereshető, gyors elérhetőségéről.

23. A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács Irodája (a továbbiakban: NHIT Iroda)

Az NHIT Iroda részjogkörű költségvetési egység, a Gazdasági Igazgatóságba tagozódó osztály, melynek vezetője az osztályvezető, aki az irodavezető cím használatára jogosult.

Az NHIT Iroda koordinálja a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács működésével kapcsolatos feladatokat, végzi az ahhoz szükséges adminisztratív tevékenységet.

Az Iroda az Eht. VII/A. fejezete alapján az NHIT által a Kormányhoz benyújtandó javaslatokhoz, továbbá a Kormánynak, illetve a Kormány tagjainak adandó véleményhez a NHIT részére tárgyalási, illetve döntés-előkészítő anyagot készít.

A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke – ha a minisztertől ilyen külön felhatalmazást kap – a kapott felhatalmazás időtartama alatt közvetlenül irányítja a Hatóság Hivatala szervezeti egységének, az NHIT Irodának az Eht. VII/A. fejezetében meghatározott feladatokkal kapcsolatos tárgyalási, illetve döntés-előkészítő anyagok készítésére vonatkozó szakmai tevékenységet. Az NHIT elnökének ez a hatásköre nem érinti az elnök jogállását, valamint egyebekben az elnöknek a feladatkörét sem.

Műszaki főigazgató-helyettes által vezetett szervezeti egységek

24. Műszaki Szabályozási Igazgatóság

24.1. Azonosító szabályozási és gazdálkodási osztály

24.2. Műszaki és technológiai elemző osztály

25. Frekvenciagazdálkodási Igazgatóság

25.1. Spektrumgazdálkodási osztály

25.2. Frekvenciatervezési és -koordinációs osztály

25.3. Frekvenciaengedélyezési osztály

26. Mérésügyi Igazgatóság

26.1. Rádiómonitoring osztály

26.2. Rádióellenőrző és zavarvizsgáló osztály

26.3. Berendezésmérő osztály (Mérő laboratórium)

A műszaki főigazgató-helyettes által vezetett szervezeti egységek ellátják a Tanács és a Hivatal hírközlés-szabályozási műszaki szakmai szakértői támogatását.

A Tanács, illetve valamely tagja felkérésére – a főigazgató egyetértésével – a Tanács eljárásához, illetve döntéseihez szükséges műszaki szakmai szakértői támogatást nyújt minden olyan elektronikus hírközlési piacot és annak szereplőit érintő ügyben, amely a Tanács feladat- és hatáskörébe tartozik, és amely ügyben a Tanács érdemi döntést hoz.

A műszaki főigazgató-helyettes részt vesz a Tanács ülésein.

A műszaki főigazgató-helyettes által vezetett szakterület a Hatóság feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben műszaki szabályozási szakértői támogatást nyújt a szabályozási környezet értelmezéséhez, alkalmazásához. A műszaki főigazgató-helyettes által vezetett szakterület ellátja a Hivatal hatáskörébe rendelt frekvenciagazdálkodási és azonosító gazdálkodási hatósági feladatokat, valamint nemzetközi koordinációs tevékenységet, illetve az ezekkel kapcsolatos nyilvántartási tevékenységet.

24. Műszaki Szabályozási Igazgatóság

A főosztály szervezeti egységei:

24.1. Azonosító szabályozási és gazdálkodási osztály

24.2. Műszaki és technológiai elemző osztály

24.1. Azonosító szabályozási és gazdálkodási osztály

A szabályozási feladatok körében:

a) Közreműködik a Kormány azonosító gazdálkodással kapcsolatos szabályozási politikájának kialakításában és a miniszter megbízása alapján képviseli irányelveit a nemzetközi szervezetekben.

b) A szabályozási politika irányelveinek betartásával gazdálkodik az azonosítókkal, mely tevékenység magába foglalja az azonosítók lekötését, kijelölését, visszavonását, és eljárást a hatósági ügyekben.

c) Figyelemmel kíséri az új távközlési hálózatokat és szolgáltatásokat, és tapasztalatai alapján javaslatot tesz az azonosítókkal kapcsolatos szabályozási politika módosítására.

d) A szolgáltató kérésére eljár a nemzetközi szervezeteknél (ITU-T) a hatáskörükbe tartozó azonosítók kijelölésének érdekében.

e) Vezeti a nemzetközi ajánlásokban előírt, azonosító gazdálkodással kapcsolatos nyilvántartásokat és bejelenti azokat az ITU-T-nek.

f) Felelős a központi referencia-adatbázis létrehozásáért és működtetéséért, a felmerülő hibák behatárolásáért és elhárításáért, valamint funkcionális és mennyiségi igényeknek megfelelő fejlesztéséért, és ennek érdekében figyelemmel kíséri az elektronikus hírközlési piac fejlődését.

A hatósági feladatok körében:

a) Ellátja az azonosítók lekötésével, kijelölésével, valamint visszavonásával kapcsolatos feladatokat.

b) Az azonosítók lekötéséért, használatáért fizetendő díjak megállapításához szükséges számlázási alapadatokat átadja a számlázásért felelős Pénzügyi és számviteli osztálynak.

c) Vezeti a jogszabályban előírt, azonosító gazdálkodással kapcsolatos nyilvántartásokat.

d) Szakmai támogatást nyújt az azonosító gazdálkodással kapcsolatos piacfelügyeleti tevékenységhez.

e) Ellátja a központi referencia-adatbázis ügyintézői feladatait.

24.2. Műszaki és technológiai elemző osztály

a) Végzi a Tanács hatáskörébe tartozó ügyek műszaki szakértői kidolgozását. Ennek érdekében

– műszaki szakértői elemzéseket végez beadványok műszaki, technológiai tartalmú ‘ részei tekintetében;

– szakértői támogatást nyújt a Tanács számára a felmerülő műszaki problémák, illetve a műszaki hátteret igénylő feladatok megoldásában.

b) A Hatóság feladat- és hatáskörébe tartozóan

– műszaki és szabályozási szakértői hátteret nyújt az Eht. és végrehajtási rendeletei által meghatározott szabályozási környezet értelmezéséhez, alkalmazásához, és az igényeknek megfelelő továbbfejlesztéséhez;

– műszaki és szabályozási szakértői hátteret nyújt a hálózatok forgalomirányítási és teljesítőképességi követelményeinek a meghatározásához és karbantartásához, a távközlő hálózatok és szolgáltatások minőségi követelményrendszerének kialakításához és folyamatos karbantartásához, valamint a közös létesítményhasználat során felmerülő műszaki és szabályozási kérdésekben;

– szakértői támogatást nyújt a távközlő hálózatokkal és távközlési szolgáltatásokkal kapcsolatos másodfokú hatósági eljárások műszaki kérdéseiben.

c) Szervezetten készül az új technológiák, hálózati jövőképek, szolgáltatások befogadására és tanulmányozza a különböző technológiájú hálózatok együttműködésének lehetőségeit.

d) Figyelemmel kíséri a távközlési szolgáltatások fejlődését, rendszerezését és ezek alapján kialakítja és harmonizálja a távközlési szolgáltatások meghatározásait és besorolását.

e) Technológiai elemzéseket végez az új technológiák bevezetése és a jövő szempontjából kiemelkedő innovatív megoldások feltérképezése tárgyában.

f) Figyelemmel kíséri a hazai és nemzetközi szabványosítás eredményeit, koordinálja a Hatóság szakértőinek szabványosítással kapcsolatos munkáját, műszaki szakértői támogatást nyújt a szabványok értelmezésével kapcsolatban, a Nemzetközi Kapcsolatok Igazgatósággal közösen megszervezi a szabványügyekkel kapcsolatos hatósági vélemények kialakítását és a Hatóság képviseletét.

g) Meghatározza az egyetemes távközlési szolgáltatás műszaki követelményeit.

25. A Frekvenciagazdálkodási Igazgatóság

A főosztály szervezeti egységei:

25.1. Spektrumgazdálkodási osztály

25.2. Frekvenciatervezési és -koordinációs osztály

25.3. Frekvenciaengedélyezési osztály

25.1. Spektrumgazdálkodási osztály

a) Felméri és értékeli a hazai frekvenciafelhasználási igényeket, a hazai és nemzetközi trendeket, kezdeményezi a Frekvenciasávok Nemzeti Felosztási Táblázata (FNFT) időszakos és szükség szerinti felülvizsgálatát, terveket készít a polgári és nem polgári sávmegosztásokra, sávhasználatokra és sávátrendezésekre.

b) Kidolgozza a frekvenciafelhasználás alapelveit, javaslatot tesz a frekvenciasávok felhasználási és frekvenciakiosztási szabályaira, illetve műszaki és eljárási követelményeire.

c) Vezeti az FNFT, a Rádió Alkalmazási Táblázat (RAT) és az Európai Frekvencia Információs Rendszer (EFIS) központi adatbázisát, gondoskodik azok folyamatos karbantartásáról.

d) Elvégzi az új rádiószolgálatok, illetve rendszerek bevezethetőségének és egymásra hatásának frekvenciagazdálkodási vizsgálatát, javaslatot tesz megvalósításuk feltételeire és frekvenciakiosztási és felhasználási követelményeire.

e) A frekvenciaspektrum európai harmonizációjához vizsgálja és elemzi a sávhasználat hazai összefüggéseit és az ilyen nemzetközi felmérésekhez adatokat szolgáltat.

f) Kidolgozza a nemzetközi preferált frekvenciakiosztási terveket, és részt vesz azok nemzetközi elfogadtatásában.

g) Vizsgálja a NATO igények magyarországi teljesíthetőségét polgári szempontból.

h) Kidolgozza a Hírközlési Hatóság frekvenciagazdálkodásra vonatkozó belső műszaki és eljárási szabályait.

i) Kidolgozza a rádiós interfészek követelményeit, és azt bejelentésre előkészíti az EU Bizottságának.

j) Vizsgálja az EU tagországai által, notifikációs célból bejelentett műszaki szabályait, és javaslatot tesz azok elfogadására.

k) Részt vesz a frekvenciagazdálkodást érintő frekvenciafelhasználási, szabványalkotási munkában.

l) Javaslatot tesz a frekvenciadíj koncepciójára, kidolgozza azok műszaki elveit.

m) Vizsgálja az engedélyezett frekvencia felhasználásokat az FNFT-nek és a sávfelhasználási szabályoknak való megfelelősége szempontjából.

n) Részt vesz a frekvenciaárverés vagy -pályáztatás kidolgozásában és elkészíti azok műszaki feltételeit.

25.2. Frekvenciatervezési és -koordinációs osztály

a) Végzi a műholdas, közép- és rövidhullámú rendszerek célterület besugárzási vizsgálatát, tervezését.

b) Kidolgozza a nemzeti és regionális műholdas rendszerek műszaki követelményeit, részt vesz azok hasznosításával kapcsolatos munkákban.

c) A hazai frekvenciafelhasználás érdekében frekvenciakoordinációs stratégiát dolgoz ki, előkészíti az e célú két- és többoldalú nemzetközi szakértői tárgyalásokat, gondoskodik a jegyzőkönyvekben megfogalmazott feladatok végrehajtásáról.

d) Ellátja a korszerű frekvenciagazdálkodást támogató számítógépes rendszerek fejlesztésével, módszereinek kidolgozásával kapcsolatos feladatokat.

e) Elvégzi a rádiószolgálatok, valamint a polgári-nem polgári rendszerek közötti összeférhetőségi vizsgálatokat, követelményrendszert állít össze, és részt vesz ezek nemzetközi kidolgozásában.

f) Részt vesz a nemzetközi preferált frekvenciakiosztási tervek kidolgozásában, és végzi azok nemzetközi elfogadtatását.

g) Operatív nemzetközi frekvenciakoordinációt folytat a két- és többoldalú megállapodások, valamint a Nemzetközi Rádiószabályzat (RR) értelmében. Gondoskodik a Magyar Igazgatás által használt frekvenciák nemzetközi státuszának biztosításáról.

h) Ellátja a nem polgári célú frekvenciatartomány nemzetközi koordinációját.

i) Naprakészen tartja a vonatkozó kül- és belföldi koordinációs adatbázisokat.

j) Figyelemmel kíséri a rádiószolgálatokkal kapcsolatos ITU-BR heti körleveleket, vizsgálja a Magyar Igazgatást érintő bejelentéseket, szükség szerint intézkedéseket kezdeményez.

k) Meghatározza a nemzetközi frekvenciakoordinációhoz szükséges tevékenység nemzetközi szintű egységes szoftverigényét.

1) Elvégzi a frekvenciatervezéshez szükséges összeférhetőségi (EMC) vizsgálatokat. Gondoskodik a nemzetközi rádiózavar-bejelentések kivizsgálásáról, megoldásáról.

m) Az analóg és digitális műsorszóró szolgálatok részére elvi frekvenciaterveket készít és vezeti a hazai és külföldi műsorelosztó állomások nyilvántartását.

n) Ellátja az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) tevékenységével kapcsolatos, a Hatóságra háruló feladatokat, így különösen kidolgozza a műsorszolgáltatási pályázatok előkészítéséhez szükséges műsorszolgáltatási lehetőségek jegyzékét és az ehhez tartozó frekvenciaterveket, illetve szakmai képviseletet biztosít az ORTT által tartott nyilvános meghallgatáson.

o) Kidolgozza a műsorszolgáltatás helyi, körzeti, regionális és országos nemzeti frekvenciatervet, biztosítja azok nyilvánosságát.

p) Az ideiglenes műsorszórás megvalósításához – a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény értelmében – kiadja a frekvenciatervben nem szereplő műsorszolgáltatási lehetőségekre vonatkozó igazolásokat.

q) Igénylők által készítendő műsorszórási frekvenciatervekhez adatszolgáltatást nyújt, az elkészített frekvenciaterveket elbírálja.

r) A műsorszolgáltatási szerződéssel rendelkezőkkel egyeztetéseket végez a nemzeti frekvenciatervek módosítására vonatkozóan.

s) Ellátja a műsorszórás engedélyezésével kapcsolatos feladatokat.

25.3. Frekvenciaengedélyezési osztály

a) Lefolytatja a Hatóság frekvenciakijelölési és rádióengedélyezési eljárásait a földfelszíni műsorszórás kivételével.

b) Ellátja a rádióberendezésekkel, az elektronikus hírközlő berendezésekkel, valamint megfelelőségük kölcsönös elismerésével kapcsolatban a jogszabályban meghatározott hatósági feladatokat.

c) Végzi az engedélyezési eljárás során szükséges belföldi koordinációt.

d) A rádióhálózatok és állomások tervezéséhez adatszolgáltatást nyújt.

e) Megállapítja a frekvenciadíjak mértékét és fizetési gyakoriságát.

f) Elvégzi a frekvencia árverések előkészítését, bonyolítását.

g) Felelős a rádiókezelői vizsgák szervezéséért és lebonyolításáért, gondoskodik a vizsgabizottság felkéréséről.

h) Gondoskodik a vizsgabizonyítványok kiadásáról.

i) Felelős a Hatóság szakhatósági állásfoglalásának kialakításáért és megadásáért, valamint ellátja a szolgalmi jog alapításával kapcsolatos feladatokat az antennák és antenna tartók kérdésében.

j) Végzi a feladatkörével összefüggő nyilvántartások naprakész vezetését.

k) Részt vesz a rádiótávközléssel kapcsolatos számítógépes nyilvántartási rendszer fejlesztésében, tesztelésében.

l) Ellátja a tevékenységével összefüggő statisztikai adatszolgáltatást.

m) Piacfelügyeleti eljárást folytat le az engedélyhez kötött frekvenciahasználattal kapcsolatos jogsértések esetén.

26. Mérésügyi Igazgatóság

A mérésügyi főosztályvezető által irányított szervezeti egységek:

26.1. Rádiómonitoring osztály

26.2. Rádióellenőrző és zavarvizsgáló osztály

26.3. Berendezésmérő osztály (Mérő laboratórium)

26.1. Rádiómonitoring osztály

a) Működteti a mérőszolgálat fix állomásokból álló integrált spektrum monitoring (rádiómegfigyelés), a kiegészítő műholdas monitoring és a 30 MHz alatti frekvenciasávok megfigyelő alrendszerét, valamint a monitoring központot.

b) Ellenőrzi a frekvenciasávok nemzeti felosztására vonatkozó jogszabályban a polgári felhasználás számára meghatározott frekvencián vagy frekvenciasávban működő rádióállomások forgalmi, foglaltsági jellemzőit, és kisugárzott műszaki paramétereit.

c) Fogadja és kivizsgálja a külföldi társigazgatások, hatóságok rádiózavar bejelentéseit, szükség esetén azt helyszíni rádióellenőrzésre vagy felderítésre a Rádióellenőrző és zavarvizsgáló osztályra továbbítja. Intézkedik a rádiózavarok elhárítása érdekében, közreműködik a nemzetközi zavarelhárításban, külföldi eredetű zavar esetén az illetékes szervnél zavarbejelentést tesz.

d) Együttműködik a nemzetközi spektrum monitoring (rádiómegfigyelés) programok végrehajtásában, vételmegfigyeléseket végez, rendszeres időközökben elvégzi a nemzetközi adatszolgáltatással kapcsolatos méréseket.

e) Létrehozza és folyamatosan karbantartja a mérési adatbázist, és biztosítja a hozzáférést a jogosultak számára.

f) Frekvenciamegfigyeléseket végez és adatokat szolgáltat a piacfelügyeleti eljárások számára.

g) Elkészíti a Mérésügyi Tervet.

h) Megszervezi és koordinálja mérőeszköz és méréstechnológiai (módszer) fejlesztéseket. Elkészíti a mérésügyi fejlesztési terveket.

i) Biztosítja a hatósági feladatok ellátásához szükséges külső mérési kapacitást.

j) Ellátja a mérőműszerek hitelesítésével, kalibrációjával kapcsolatos feladatokat. Elkészíti az éves Kalibrációs Tervet.

k) Ellátja a mérőműszerek felügyeletét, gondoskodik az üzemeltetési feltételekről, intézi a karbantartásokat és a javíttatásokat.

l) Végzi az akkreditált vizsgáló és kalibráló laboratóriumunk időszakos belső auditálását.

m) Tervezi és koordinálja a mérőszolgálati oktatásokat és továbbképzéseket. Elkészíti az éves Oktatási Tervet és gondoskodik annak végrehajtásáról.

n) Elkészíti a mérőszolgálat nemzetközi kapcsolatok tervét.

26.2. Rádióellenőrző és zavarvizsgáló osztály

a) Működteti a mérőszolgálat mobil mérőrendszerekből álló rádióellenőrző integrált alrendszerét.

b) Saját feladatkörében, valamint a Frekvenciagazdálkodási Igazgatóság felkérésére, a rádióengedélyben foglaltak betartásának megállapítása végett ellenőrzi az üzemben tartott rádióberendezéseket, rádióállomásokat és hálózatokat. Méréseiről jegyzőkönyvet készít, a mérési adatokat a mérési adatbázisban rögzíti. Nem megfelelőség megállapítása esetén az engedélyest felszólítja az engedélyszerű állapot helyreállítására. A felszólítás eredménytelensége esetén piacfelügyeleti eljárás lefolytatását kezdeményezi.

c) Felderíti és behatárolja az engedély nélküli rádióadásokat. Méréseiről jegyzőkönyvet készít, a mérési adatokat a mérési adatbázisban rögzíti. Az engedély nélküli rádióberendezés üzemeltetőjét felszólítja az adás azonnali beszüntetésére, ha felszólítása nem jár sikerrel, hatósági felügyeleti eljárást kezdeményez.

d) A zavarelhárítás érdekében lefolytatja a törvényben meghatározott zavarvédelmi hatósági eljárásokat.

e) Felkérésre összehangolt méréseket végez a nemzetközi rádióellenőrző programok végrehajtásában.

f) Feladatainak ellátása során végzi a jogsértő tevékenység folytatásához használt, illetve jogosultság nélkül használt eszközök, illetve berendezések lepecsételését.

g) Hivatalból, vagy az ORTT megkeresésére is hivatalból ellenőrzi a műsorszolgáltatási szerződésben, illetve a rádióengedélyben foglalt műszaki feltételek megvalósulását, és az ellenőrzés eredményéről a Testületet tájékoztatja.

h) Ellátja a térmérő rendszerek kalibrációjával kapcsolatos feladatokat.

i) Kiadja az ORTT pályázatokhoz szükséges ellátatlanságot igazoló nyilatkozatokat.

j) A műszaki főigazgató-helyettes által vezetett szakterület egységes nyilvántartási rendszeréhez átadja a feladatkörével összefüggő adatokat.

26.3. Berendezésmérő osztály (Mérő laboratórium)

a) Működteti a mérőszolgálat akkreditált vizsgáló és kalibráló laboratóriumát.

b) Ellenőrzi a mintavételezett és telephelyére szállított rádióberendezések, távközlési végberendezések, valamint a nagyfrekvenciás jelet vagy mellékhatást keltő berendezéseket alapvető követelményeknek való megfelelőségét, a frekvenciahasználati, az elektromágneses összeférhetőségi (EMC) és az összekapcsolási jellemzők mérésével.

c) Mérésekkel ellenőrzi a mérőszolgálat rádióellenőrzési tevékenysége körében részletesebb vizsgálatra telephelyére szállított, rádióberendezéseket, nagyfrekvenciás villamos berendezéseket, valamint a nagyfrekvenciás jelet vagy mellékhatást keltő berendezéseket.

d) Piacfelügyeleti tevékenység keretében ellenőrzi a mintavételezett és telephelyére szállított rádióberendezések távközlési végberendezések, valamint a nagyfrekvenciás jelet vagy mellékhatást keltő berendezéseket alapvető követelményeknek való megfelelőségét, a frekvenciahasználati, az elektromágneses összeférhetőségi (EMC) és az összekapcsolási jellemzők mérésével.

e) Elemző és szakértői méréses vizsgálatokat folytat.

f) Közreműködik a kijelölt vizsgáló szervezetek (laboratóriumok) akkreditációnak, illetve kijelölésnek való folyamatos megfelelés ellenőrzésében.

g) Tájékoztatja a Központi piacfelügyeleti osztályt a kijelölt vizsgáló szervezetek ellenőrzési eredményéről, a kijelölésüknek, illetve akkreditációjuknak való megfelelés teljesüléséről.

h) A műszaki főigazgató-helyettes által vezetett szakterület egységes nyilvántartási rendszeréhez átadja a feladatkörével összefüggő adatokat.

i) Őrzi és kezeli a nagyfrekvenciás etalont.

j) Ellátja a mérésügyi szakterületre eső szabványosítási ügyek intézését.

Stratégiai főigazgató-helyettes által vezetett szervezeti egységek

27. Stratégiai Igazgatóság

28. Média-infrastruktúra szabályozási Igazgatóság

29. Nemzetközi Kapcsolatok Igazgatóság

A stratégiai főigazgató-helyettes által vezetett szakterület a Tanács és a Hivatal tevékenységéhez kapcsolódó stratégiai támogatást nyújt. A Tanács, illetve valamely tagja felkérésére – a főigazgató egyetértésével – a Tanács eljárásához, illetve döntéseihez szükséges stratégiai támogatást nyújt minden olyan elektronikus hírközlési piacot és annak szereplőit érintő ügyben, amely a Tanács feladat- és hatáskörébe tartozik, és amely ügyben a Tanács érdemi döntést hoz. A stratégiai főigazgató-helyettes részt vesz a Tanács ülésein. A stratégiai főigazgató-helyettes által vezetett szakterület a Hatóság feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben stratégiai támogatást nyújt a szabályozási környezet értelmezéséhez, alkalmazásához.

27. Stratégiai Igazgatóság

A főosztály munkáját a főosztályvezető vezeti, akit az általános jogkörű főosztályvezető-helyettes helyettesít.

a) A szabályozói, szakmapolitikai, piacélénkítési és pályáztatási döntések megalapozása érdekében felméri és folyamatosan elemzi a hírközlési és az ehhez kapcsolódó informatikai és média piac működését.

b) A szabályozói és hírközlés-politikai döntések és elemzések módszertani megalapozása, továbbá a hírközlési ágazat felhasználóbarát információ szolgáltatásának biztosítása érdekében folyamatosan értékeli a hírközlési piac helyzetét, és erről összehasonlító elemzéseket készít.

c) Rendszeresen figyelemmel kíséri a hírközlési piac működését a piaci elégtelenségek feltárására, továbbá a hírközlési ágazati jogszabályok nem várt, szabályozási korrekciót igénylő mellékhatásainak felderítésére.

d) Szabályozási stratégiát készít elsősorban a hatósági szintű szabályozói környezet kialakításához, és figyelemmel kíséri annak megvalósulását. Biztosítja a Hatóság egyes részterületeihez készített részstratégiák és koncepciók összhangját.

e) Figyelemmel kíséri és elemzi az EU és tagállamai, valamint a hírközlés terén élenjáró más államok hírközléssel kapcsolatos jogszabályait, politikáját, stratégiai döntéseit, irányelveit és ajánlásait, valamint az egyéb szervezetek hírközléssel kapcsolatos munkabizottságainak munkáját, határozatait, ajánlásait és állásfoglalásait.

f) Kialakítja a hírközlési ágazat területeire vonatkozó piaci modelleket, a hírközlési ágazat területeire vonatkozóan iparági elemzéseket dolgoz ki.

g) Nagyobb jelentőségű ügyekben (pl. piacazonosítás) az elnök vagy valamely szervezeti egység megkeresésére hatástanulmányt készít az esetleges döntések piacra gyakorolt hatásáról.

h) Összeállítja a Hatóság intézményi stratégiáját, illetve folyamatosan nyomon követi annak megvalósulását, koordinálja a szervezeti egységek éves munkaterveinek összeállítását, elkészíti a Hatóság éves munkatervét és gondoskodik közzétételéről, figyelemmel kíséri a Hatóság Munkatervében meghatározott kiemelt feladatok megvalósulását, és erről tájékoztatást nyújt az elnöknek, a Tanácsnak és a főigazgatónak.

28. Média-Infrastruktúra Szabályozási Igazgatóság

A főosztály munkáját a főosztályvezető vezeti, akit az általános jogkörű főosztályvezető-helyettes helyettesít.

a) Folyamatosan figyelemmel kíséri és értékeli a hazai és nemzetközi média-infrastruktúra piac működését a távközlés és média konvergenciájából adódó piaci és szabályozási változásokat, erről elemzéseket és szakmai állásfoglalásokat készít.

b) Felelős a digitális műsorszóró hálózat üzemeltetési jogosultsága gyakorlójának ellenőrzéséért a hatósági szerződésben és egyéb jogszabályokban foglaltak szerint.

c) Előkészíti digitális műsorszóró hálózatok, illetve műsorszóró adó üzemeltetésére vonatkozó jogosultság pályáztatását. Elvégzi a pályáztatással kapcsolatos hatósági feladatok koordinálását.

d) Gondoskodik a digitális átállással összefüggő, pályázaton túli – további hatósági feladatok ellátásáról, előkészítéséről.

e) Gondoskodik a fogyasztói szempontok hangsúlyos megjelenítéséről a digitális műsorszórás területén.

f) A média infrastruktúrát érintő ügyekben partneri kapcsolatot épít az államigazgatási szereplőkkel, a szolgáltatókkal és a civil szervezetekkel.

29. Nemzetközi Kapcsolatok Igazgatóság

Az elnök, a Tanács, illetve a főigazgató által meghatározott prioritások mentén, összhangban a minisztérium EU-s és szakmai stratégiájával, továbbá az EU-s ügyekben kialakított államigazgatási szakmai stratégiával:

a) Európai Unió szervezeteivel (különösen EU Bizottság, Communications Committee (COCOM), Radio Spectrum Policy Group (RSPG), Radio Spectrum Committee (RSC), European Regulators Group (ERG) kapcsolatban felelős a Hatóság által képviselt hivatalos szakmai álláspont kialakításáért, lebonyolítja az ehhez szükséges egyeztetéseket a szakmai vezetést ellátó minisztériummal, továbbá a más EU-s ügyekben érintett államigazgatási szervekkel, szükség és lehetőség szerint gondoskodik a hivatalos álláspont EU szervek felé történő közléséről.

b) Lebonyolítja az EU Bizottság felé történő piacelemzéssel kapcsolatos notifikációs eljárást.

c) Nemzetközi szervezetekkel és egyéb szakmai szervezetekkel kapcsolatban felelős a Hatóság – stratégiai szintű – szakmai hivatalos álláspontjának kialakításáért, melynek keretében:

– koordinálja a Hatóság nemzetközi szakmai tevékenységét, és a szakmai álláspont kialakítását összhangban a bevezetésben írt meghatározó stratégiai szempontokkal, és

– szükség szerint tájékoztatást ad a szakmai álláspontról, illetve lebonyolítja annak egyeztetését a minisztériummal, továbbá más érintett államigazgatási szervekkel.

d) A nemzetközi és az Európai Unió szervezetei felé, a Hatóság kötelező adatszolgáltatása kapcsán felelős a beérkező kérdések, adatszolgáltatások tekintetében a válaszadás megszervezéséért, illetve igény szerint szakmai támogatást nyújt, a hivatalos álláspontról szükség szerint tájékoztatást ad, illetőleg lebonyolítja az ennek érdekében szükséges egyeztetéseket a minisztériummal, továbbá a más EU-s ügyekben érintett államigazgatási szervekkel.

e) Szükség szerint tájékoztatást ad a nemzetközi és szakmai szervezetekben, az Európai Unió szervezeteiben, valamint a kétoldalú kapcsolatokban végzett szakmai munkáról, más szervezeti egységek bevonásával.

f) Részt vesz az Európai Tárcaközi Koordinációs Bizottság szervezeteinek munkájában (kiemelten a 17. Távközlési, Információs Technológiák és Postai Szolgáltatások szakértő munkacsoportjában), megszervezi az uniós dokumentumok véleményezését, és részt vesz a magyar álláspont tervezetének kidolgozásában.

g) Javaslatot tesz az elnök és főigazgató részére az éves külföldi kiutazási tervre, a terv teljesítésének aktuális tényadatairól rendszeresen tájékoztatást ad, illetőleg felelős az utazások lebonyolításáért, a releváns belső szabályzók kidolgozásáért.

h) Figyelemmel kíséri a várható közösségi jogi változásokat, ezek figyelembevételével előrejelzi a szakmai munkában várható változásokat, szükség szerint javaslatot tesz a változás kezelésére.

i) Kidolgozott vonatkozó belső szabályozók szerint felelős a Hatóság angol nyelvű külső honlapjával kapcsolatos egyes tartalmi és formai követelményekért.

j) Szükségleteknek megfelelően ellátja a nemzetközi kapcsolatok egyes szervezési feladatait (hivatalos látogatások előkészítése, hazai – saját szervezésű – konferenciák előadóival kapcsolattartás).

V. fejezet

HÍRKÖZLÉSI FOGYASZTÓI JOGOK KÉPVISELŐJE

A Hírközlési Fogyasztói Jogok Képviselője (a továbbiakban: képviselő) az elnök közvetlen irányítása alatt áll.

A képviselőt az elnök nevezi ki, és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. A képviselő különleges jogállásánál fogva vezetői megbízással rendelkező köztisztviselő a Ktv. szerint főosztály-vezetői besorolásba tartozik.

A képviselőt feladatainak ellátásában a képviselői hivatal segíti, amely adminisztratív, jogi, közgazdasági támogatást nyújt a képviselőnek feladatai ellátásában. A hivatalt a képviselő vezeti.

A képviselő ellátja a hatáskörébe tartozó feladatokat:

a) Tájékoztatja a bejelentőt az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban, illetve előfizetői szerződésben meghatározott jogairól és kötelezettségeiről, valamint a számára nyitva álló eljárásokról és jogorvoslatokról.

b) A Hatóság éves beszámolójának részeként tevékenységéről és annak eredményességéről beszámolót készít a Kormánynak, illetve az Országgyűlés illetékes bizottságának, a beszámolót közzéteszik.

c) Összesíti és nyilvánosságra hozza a jogsértési tendenciákkal összefüggő tapasztalatait.

d) Összehasonlító elemzéseket készít és tesz közzé a szolgáltatások minőségéről, áráról stb.

e) Kapcsolatot tart (operatív) a fogyasztóvédelmi és a versenyhatósággal, a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetekkel,

f) Javaslatot tesz a piacfelügyeleti terv fogyasztóvédelmi szempontú súlypontjainak meghatározásához.

g) Javaslatot tesz a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséggel kötendő együttműködési megállapodás tartalmára

h) A fogyasztói jogok érvényesítése érdekében véleményezi a hírközlést érintő jogszabályok tervezetét, javaslatot tesz a hírközlést érintő jogszabályok esetleges módosítására.

i) Indokolt esetben felszólíthatja a szolgáltatót az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály, illetve előfizetői szerződés megsértésének megszüntetésére, illetve intézkedés megtételére.

j) Indokolt esetben kezdeményezheti a Hatóság hivatalból történő eljárását.

k) Indokolt esetben kezdeményezheti más hatóságnál megfelelő eljárás megindítását.

l) Indokolt esetben nyilvánosságra hozhat minden olyan szolgáltatói vagy forgalmazói tevékenységet, intézkedést, vagy intézkedés elmulasztásának tényét, amely a fogyasztói jogok sérelmével jár/járhat.

m) Indokolt esetben nyilvánosságra hozhatja felszólítása figyelmen kívül hagyásának tényét.

n) Indokolt esetben felhívhatja fogyasztók figyelmét a hírközlési szolgáltatások esetleges veszélyeire.

Az SzMSz 1. számú melléklete

A Hatóságnál vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett munkakörök

Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 3. §-a rendelkezési alapján a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség a Hatóságnál az alábbi munkakörökben foglalkoztatott személyekre terjed ki:

Évente: [3 § (1) bekezdés b) pont]

a) Közbeszerzési Bizottság elnöke és tagjai,

b) Közbeszerzési munkatárs.

Kétévente: [3. § (1) bekezdés c) pont]

a) Elnök, alelnök, tanácstagok, főigazgató, főigazgató-helyettesek, főosztályvezetők és helyetteseik (munkaköri elnevezésük a Ktv. 24. § (4) bekezdésében adott felhatalmazás alapján igazgatók és helyetteseik),

b) Belső ellenőr,

c) Informatikai infrastruktúra szolgáltatások osztály vezetője,

d) Tervezési és kontrolling osztály vezetője,

e) Munkaügyi osztály vezetője,

f) Fejlesztési és vagyongazdálkodási osztály vezetője

g) Üzemeltetési és üzemviteli osztály vezetője

h) Pénzügyi és számviteli osztályon dolgozó pénztáros,

i) Pénzügyi és számviteli osztályon dolgozó pénzügyi munkatárs, SAP számviteli koordinátor, vezető pénzügyi koordinátor.

Ötévente: [3. § (1) bekezdés a) pont, (2) bekezdés c), d) pont]

a) A Közigazgatási és felügyeleti főigazgató-helyettes irányítása alatti igazgatóságokon dolgozó engedélyezési munkatárs, hatósági munkatárs, piacfelügyeleti munkatárs, ügyfélszolgálati munkatárs, vezető engedélyezési munkatárs, vezető piacfelügyeleti munkatárs,

b) Azok a vezetői megbízással rendelkező köztisztviselők, akiknek nem kell évente, illetve kétévente vagyonnyilatkozatot tenniük.

c) NATO EU minősített adatokat megismerő, az azt kezelő személyek, szakértők, a Hatóságot a NATO bizottságaiban képviselő személyek és a kijelölt NATO CCCP, postai távközlési szakértők,

d) Közigazgatási és felügyeleti főigazgató-helyettes nemzeti, NATO és EU által minősített adatokat megismerő munkatársai,

e) Rejtjelfelügyelő,

f) Biztonsági igazgatóság azon munkatársai, akik minősített adatokat kezelnek, megismernek,

g) Beszerzési és Vagyongazdálkodási Igazgatóság biztonsági kérdésekkel foglalkozó munkatársai,

h) Egyéb, jogszabály alapján „C” típusú nemzetbiztonsági ellenőrzésre köteles fontos és bizalmas munkakört betöltő személyek.

Az SzMSz 2. számú melléklete

NHH szervezeti ábra

Az utasítást a 18/2014. (V. 5.) NFM utasítás 3. § a) pontja hatályon kívül helyezte 2014. május 6. napjával.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek