4/2009. (IV. 10.) KüM rendelet
4/2009. (IV. 10.) KüM rendelet
a Külügyminisztérium fejezetnél az egyes fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának és ellenőrzésének szabályairól1
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. §-ának (9) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. §-ának 2. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A rendelet hatálya
1. § A rendelet hatálya a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény (a továbbiakban: költségvetési törvény) XVIII. Külügyminisztérium (a továbbiakban: minisztérium) fejezeti kezelésű előirányzatai (a továbbiakban: előirányzat) közül az alábbiakra terjed ki:
d) Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés (a továbbiakban: NEFE) és humanitárius segélyezés (5. cím, 22. alcím),
e) Kelet- és délkelet-európai kormányzati stratégia végrehajtása és a határon túli magyar kapcsolatok (5. cím, 35. alcím),
2. § (1) Az előirányzatból – a jelen rendeletben foglalt eltérésekkel – a minisztérium pályázat alapján nyújthat támogatást. A pályázó a támogatási összegből finanszírozott beszerzéseit a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvényben (a továbbiakban: Kbt.) foglaltak szerint köteles megvalósítani.
(2) Az előirányzatból a minisztérium – e rendeletben meghatározott esetekben – az előirányzat céljával összhangban álló beszerzéseket valósíthat meg, illetve teljesíthet egyéb kifizetéseket, hozzájárulásokat. A beszerzésekre a Kbt., valamint az államtitkot vagy szolgálati titkot, illetőleg alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdeket érintő, vagy különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló 143/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet rendelkezései az irányadóak.
(3) Az egyes előirányzatokból fedezhetők – amennyiben e rendelet eltérően nem rendelkezik, az előirányzat éves összegének legfeljebb 9%-áig – az előirányzat működtetésével, kezelésével, felhasználásával, szerződések előkészítésével, nyilvántartásának tárgyi feltételeivel és ellenőrzésével kapcsolatos költségek is. Az előirányzat működtetésével kapcsolatos költségként az előirányzat terhére elszámolható a Magyar Államkincstár egyes szolgáltatásaiért a minisztérium által fizetendő kezelési költség.
Értelmező rendelkezések
3. § Jelen rendelet alkalmazásában:
a) saját forrás: a támogatandó tevékenység megvalósításához a pályázó által biztosított forrás. Nem tekinthető saját forrásnak az államháztartás alrendszereiből nyújtott támogatás, kivéve az államháztartás alrendszereibe tartozó pályázó költségvetési szervnek, illetve ezen költségvetési szerv felügyeleti szervének költségvetésében az adott célra előirányzott összeg. Amennyiben e rendelet eltérően nem rendelkezik a saját forrás legkisebb mértéke a támogatott tevékenység összköltségvetésének 10%-a, amely pénzben biztosítandó;
b) civil szervezet: az a társadalmi szervezet (kivéve a pártokat, a munkaadói és munkavállalói érdek-képviseleti szerveket, a biztosító egyesületeket, valamint az egyházakat), illetve alapítvány, közalapítvány, valamint mindezek jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége, amelyet a bíróság – jelen rendelet eltérő rendelkezése hiányában – a pályázat kiírása előtt legalább két évvel nyilvántartásba vett, és az alapszabályának, alapító okiratának megfelelő tevékenységet ténylegesen folytatja;
c) külföldi pályázó: nem magyarországi székhellyel rendelkező pályázó.
A pályázati felhívás és a pályázat
4. § (1) Támogatás nyújtása esetén a minisztérium – ha e rendelet eltérően nem rendelkezik – pályázati felhívást tesz közzé a Magyar Közlöny mellékletét képező Hivatalos Értesítőben, valamint a minisztérium internetes honlapján (www.kulugyminiszterium.hu), továbbá a pályázati felhívásról olyan közleményt tesz közzé legalább egy országos napilapban, amely tartalmazza, hogy a pályázati felhívás teljes szövege a Magyar Közlöny mellékletét képező Hivatalos Értesítőben és a minisztérium internetes honlapján megtekinthető.
(2) Pályázati felhívás közzététele esetén a pályázatokat a pályázati felhívásban meghatározott időn belül kell benyújtani, amely – ha e rendelet eltérően nem rendelkezik – a minisztérium internetes honlapján történő közzétételtől számított 30 napnál rövidebb nem lehet.
(3) Támogatásra vonatkozó pályázati felhívás közzététele hiányában a pályázó külön felhívás nélkül nyújthatja be pályázatát. A pályázati felhívás közzététele nélkül benyújtott pályázatokra, támogatásokra e rendelet szabályait megfelelően alkalmazni kell.
(4) Pályázati felhívás közzététele ajánlattételi felhívásnak minősül, amelyhez a minisztérium nincs kötve, annak feltételeit az eljárás során bármikor megváltoztathatja, vagy azt visszavonhatja.
A pályázat tartalmi elemei
5. § A pályázatnak tartalmaznia kell:
a) a pályázó nevét, székhelyét (címét), telefon- és telefaxszámát, valamint elektronikus elérhetőségét,
b) a pályázó adószámát (adóazonosító jelét),
c) a pályázati felhívásban megjelölt jogcímek alapján igényelhető támogatásból megvalósítani tervezett tevékenységek, feladatok részletes ismertetését,
d) a megvalósításhoz igényelt támogatás összegét, a részletezett költségvetési tervet (ebben külön szerepeltetni kell az áfa összegét és a saját forrás mértékét),
e) a megvalósítás és finanszírozás időbeli ütemezését,
f) a pályázati felhívásban meghatározott egyéb adatokat.
6. § A pályázathoz csatolni kell:
a) hiteles másolatban a pályázó harminc napnál nem régebbi cégkivonatát vagy igazolást a bírósági nyilvántartásba vételről, illetve az egyéni vállalkozói igazolványt,
b) a pályázó képviselőjének közjegyző által hitelesített aláírási címpéldányát vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírásmintáját; ötszázezer forintot meg nem haladó támogatás esetén a költségvetési szerv, intézmény pályázó képviselőjének pénzintézetnél szereplő eredeti vagy a pénzintézet által hitelesített aláírás-bejelentő kartonját,
c) eredetiben a pályázó valamennyi bankszámláját vezető hitelintézet harminc napnál nem régebbi igazolását – a pontos számlaszám megjelölésével – a pályázó bankszámlájának vezetéséről, fizetőképességéről,
d) a pályázó létesítő okiratáról készített egyszerű másolatot,
e) harminc napnál nem régebbi igazolást az állami és önkormányzati adóhatóságtól, valamint a vámhatóságtól arról, hogy köztartozása (adó-, járulék-, illeték- vagy vámtartozás) nem áll fenn; ötszázezer forintot meg nem haladó támogatási összeg igénylése, és külföldi pályázó esetén a pályázó harminc napnál nem régebbi cégszerűen aláírt nyilatkozatát arról, hogy köztartozása nem áll fenn,
f) pályázói nyilatkozatot a saját forrás meglétéről; a pénzbeli saját forrást bankszámlakivonattal, szerződéssel vagy hitelígérvénnyel, helyi önkormányzat pályázónál a testületi határozattal is igazolni kell,
g) a pályázó képviselője által cégszerűen aláírt nyilatkozatot arról, hogy:
1. a pályázatban foglalt adatok, információk, dokumentációk teljes körűek, valódiak és hitelesek,
2. a pályázó tudomásul veszi, hogy lejárt esedékességű, meg nem fizetett köztartozás esetén a pályázót a köztartozás megfizetéséig a támogatás nem illeti meg, az esedékes támogatások folyósítása az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 92. §-ának (5) bekezdése szerint felfüggesztésre kerül, illetve az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 13/A. §-ának (6) bekezdése alapján az esedékes támogatás a köztartozások megfizetése érdekében – a támogatás ellenében vállalt kötelezettséget nem érintő módon – visszatartásra kerül,
3. a pályázó hozzájárul, hogy a köztartozások – az Áht. 13/A. §-ának (4) bekezdésében és az Ámr. 92. §-ának (4) bekezdésében foglaltak szerinti – figyelemmel kísérése céljából a pályázó nevét (megnevezését), a székhelyét (lakóhelyét), az adószámát vagy adóazonosító jelét, társadalambiztosítási azonosító jelét, társadalombiztosítási folyószámlaszámát a minisztérium és a Kincstár felhasználja a lejárt esedékességű köztartozások teljesítése, illetőleg az adósság bekövetkezése tényének és összegének megismeréséhez,
4. a pályázó hozzájárul, hogy a Kincstár az általa mindenkor működtetett monitoring rendszerhez a jogszabályban meghatározott jogosultak, valamint az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, a Pénzügyminisztérium és a csekély összegű támogatások nyilvántartásában érintett szervek számára hozzáférési lehetőséget biztosítson,
5. a pályázónak az államháztartás alrendszeréből folyósított támogatásból eredő lejárt és ki nem egyenlített tartozása nincs,
6. a pályázó nem áll végelszámolási, csőd-, felszámolási eljárás vagy a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott egyéb eljárás alatt,
7. a pályázónak az Európai Unió tradicionális saját forrásai címen tartozása nincs, vagy arra az illetékes adóhatóság fizetési könnyítést (részletfizetés, fizetési halasztás) engedélyezett,
8. a pályázó az általános forgalmi adó (áfa) levonására vagy visszaigénylésére jogosult-e,
9. a pályázó az adott tárgyban pályázatot korábban, illetve egyidejűleg mikor és hol nyújtott be, illetve milyen más állami és egyéb támogatást vett vagy vesz igénybe; más pályázaton való részvétel, illetve támogatás igénybevétele esetén a pályázat, illetve a támogatás külön nyilatkozatban történő rövid ismertetése szükséges,
10. a pályázó hozzájárul – az Áht. 15/A. §-ában foglaltakkal összhangban – az adatai felhasználásához,
11. a pályázó a pályázat szabályszerűségének és a támogatás rendeltetésszerű felhasználásának a minisztérium, valamint jogszabályban meghatározott szervek által történő ellenőrzéséhez hozzájárul,
12. a pályázó felhatalmazza a minisztériumot a 9. § (5) bekezdésében foglalt adatok nyilvántartására,
13. a pályázó megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok Áht. 15. §-ában meghatározott követelményeinek,
14. a pályázóval szemben e rendelet 15. §-a (1) bekezdésének c)–e) pontjában meghatározott kizáró ok nem áll fenn,
h) a pályázó nyilatkozik arról, hogy a pályázó a 13. § (5) bekezdésében foglaltak szerinti tartalommal felhatalmazza a minisztériumot azonnali beszedési megbízás benyújtására,
i) a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 14. §-ában meghatározott nyilatkozatot,
j) a pályázati felhívásban meghatározott egyéb dokumentumokat.
7. § Külföldi pályázó pályázata esetén az ebből eredő sajátosságok figyelembevételével kell az 5. és 6. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni. Amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik – a 6. § e) pontja és g) pontjának 2., 3. és 5. alpontja a magyarországi köztartozások, illetve a magyar államháztartás alrendszerei tekintetében alkalmazandó, a 6. § g) pontjának 6. alpontja pedig a pályázó személyes joga szerint értelmezendő. A 6. § g) pontjának 13. alpontjában foglaltaktól eltérően munkavállaló foglalkoztatásának hiányában, valamint ha a magyarországi foglalkoztatási jogszabályok hatálya a foglalkoztatóra – magyarországi foglalkoztatás hiányában – nem terjed ki, az erről szóló nyilatkozat csatolása szükséges.
A pályázatok elbírálása
8. § (1) A pályázatokat, valamint az előirányzat terhére megvalósuló hozzájárulásokat, beszerzéseket és egyéb kifizetéseket – ha e rendelet eltérően nem rendelkezik – az egyes előirányzatokhoz kapcsolódóan a minisztérium munkabizottsága bírálja el és a munkabizottság javaslata alapján a kötelezettségvállalásra jogosult hozza meg a döntést. A pályázatot elutasító döntést indokolni nem kell. Az elutasító döntés megváltoztatására irányuló kérelem érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerül.
(2) A munkabizottság szükség szerint, de havonta legalább egy alkalommal ülésezik. A munkabizottság a pályázatokat a pályázat benyújtásától számított harminc, vagy a hiánypótlás határidejének lejártától számított tizenöt napon belül bírálja el.
(3) A munkabizottság határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagoknak több, mint ötven százaléka az ülésen jelen van, vagy előzetesen írásban leadta a szavazatát.
(4) A munkabizottság tagjait egyenlő szavazati jog illeti meg. A döntésekre vonatkozó javaslatokat a munkabizottság nyílt szavazással és a távollévők írásbeli szavazatai alapján, egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a soros elnök szavazata dönt.
(5) A munkabizottság üléseiről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvben röviden rögzíteni kell azokat a főbb szakmai és egyéb szempontokat, indokokat is, amelyre a munkabizottság a javaslatát alapozza.
(6) A munkabizottság a pályázatok elbírálása során bírálati szempontként figyelembe veszi különösen, hogy a tervezett tevékenység milyen mértékben
a) illeszkedik a külkapcsolati stratégiához,
b) alkalmas az előirányzat céljának megvalósítására,
c) felel meg a pályázati felhívásban megfogalmazott konkrét követelményeknek,
d) erősíti a külpolitikai kormányzat és a hazai, valamint a nemzetközi civil szféra közötti kapcsolatot,
e) alkalmas Magyarország külföldi megítélésének, a hiteles Magyarország-kép kialakításának elősegítésére,
f) költséghatékony és biztosít saját forrást.
(7) A pályázatok hiányos benyújtása esetén – ha e rendelet eltérően nem rendelkezik – a minisztérium egy alkalommal a pályázót – a 6. §-ban meghatározottak vonatkozásában – hiánypótlásra hívja fel. A hiánypótlás határideje a hiánypótlásra történő felhívás kézhezvételétől számított nyolcadik nap. A hiánypótlásra biztosított határidő elmulasztása a pályázónak a pályázat elbírálásából való kizárását eredményezi, erről a pályázót a hiánypótlásra történő felhívásban tájékoztatni kell.
(8) A pályázati feltételek teljesítése nem jelent jogosultságot a pályázatban megjelölt összegű költségvetési támogatás igénybevételére. A pályázatot szerződéskötési ajánlatnak kell tekinteni.
(9) Támogatás a pályázó által igényelt összegnél kisebb összegben is nyújtható.
(10) Az eredményről a döntéstől számított tizenöt munkanapon belül írásban kell értesíteni a pályázót. A nyertes pályázók számára egyidejűleg a szerződés megkötésére megfelelő határidőt kell megállapítani, mely határidőn belül a döntésre az ajánlati kötöttség szabályait kell alkalmazni.
(11) Amennyiben a kedvezményezettel – a kedvezményezett mulasztásából vagy neki felróható egyéb okból – az értesítésben megjelölt határidőig nem jön létre a szerződés, a támogatási döntés hatályát veszti és a kedvezményezettel a szerződés nem köthető meg.
(12) A minisztérium a pályázat nyertesének megnevezését, a pályázattal elnyert támogatás összegét, a támogatás tárgyát a minisztérium internetes honlapján teszi közzé.
(13) A (12) bekezdésben meghatározott, a minisztérium internetes honlapján történő közzététel nem érinti a közzétételre vonatkozó egyéb jogszabályi kötelezettségek teljesítését.
A támogatási szerződés
9. § (1) A minisztérium a nyertes pályázóval (a továbbiakban: kedvezményezett) a támogatás feltételeiről támogatási szerződésben (a továbbiakban: szerződés) állapodik meg.
(2) Külföldi kedvezményezettel kötött szerződés esetén – amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik – a jogviták elbírálására a magyar jog az irányadó és magyar bíróságnak van joghatósága. Külföldi kedvezményezettel szerződést magyar nyelven kell kötni, kettő vagy több nyelven kötött szerződés értelmezése során – eltérés esetén – a magyar nyelvű szöveg az irányadó.
(3) A kedvezményezett a támogatással érintett tevékenységét – a szerződésben meghatározott ütemtervnek megfelelően – kizárólag a szerződéskötést követően kezdheti meg. Amennyiben a pályázatban meghatározott ütemterv, illetve költségvetés eltér a szerződésben meghatározottól, úgy a szerződésben foglaltak az irányadók.
(4) A támogatással érintett tevékenység teljesítésének határideje kizárólag annak lejártát legkésőbb harminc – különösen méltányolható esetben három – nappal megelőzően beérkezett, indokolással ellátott kérelem, vagy a minisztérium kezdeményezése alapján módosítható.
(5) A minisztérium nyilvántartja a kedvezményezettel kötött szerződés lényeges tartalmi elemeit, valamint a szerződés teljesítésével és a támogatás felhasználásával kapcsolatos adatokat.
Bejelentési kötelezettség
10. § A kedvezményezett haladéktalanul írásban köteles bejelenteni a minisztériumnak a következőket:
a) a támogatott tevékenység megvalósítása részben vagy egészben meghiúsul, tartós akadályba ütközik, vagy a szerződésben foglalt ütemezéshez képest késedelmet szenved, illetve ennek bekövetkezése fenyeget,
b) adólevonási jogosultságában változás következik be,
c) vele szemben végelszámolási, csőd-, felszámolási eljárás, vagy a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott egyéb eljárás indult,
d) a szerződést vagy annak teljesítését érintő bármely lényeges adat, körülmény megváltozik,
e) lejárt esedékességű, meg nem fizetett köztartozása vagy az államháztartás bármely alrendszerével szemben lejárt esedékességű, meg nem fizetett tartozása keletkezik.
A jogosulatlanul igénybe vett támogatás
visszatérítése és a támogatás jogosulatlan igénybevételének egyéb jogkövetkezményei
11. § (1) A támogatás jogosulatlan igénybevétele esetén a kedvezményezettet a támogatás részben vagy egészben történő visszafizetésének kötelezettsége terheli. A kedvezményezett az igénybe vett támogatás összegét kamattal növelt összeggel köteles visszafizetni, az erről szóló írásbeli értesítés kézhezvételétől számított harminc napon belül. A kamat éves mértéke – törvény eltérő rendelkezése hiányában – megegyezik a visszafizetési kötelezettség előírásának napján, vagy a szerződéstől való elállás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével, de legalább 20%. A kamatfizetési kötelezettség a támogatás folyósításának napjától a visszafizetés napjáig terheli a kedvezményezettet.
(2) Jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül, ha
a) a kedvezményezett a pályázat benyújtása, illetve a szerződés megkötése folyamán a pályázat szakmai, pénzügyi tartalmát, illetve a támogatás nyújtását érdemben befolyásoló valótlan, hamis adatot szolgáltatott,
b) a szerződésben rögzített időbeli ütemezés kezdő időpontjától számított harminc napon belül a szerződés teljesítése a kedvezményezettnek felróható okból nem kezdődik meg, és a kedvezményezett a késedelmét ezen idő alatt írásban sem menti ki,
c) a kedvezményezett neki felróható okból egészben vagy részben nem, vagy legalább harminc napot meghaladó késedelemmel teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségeit,
d) a támogatott tevékenység teljesítése egészben vagy részben a kedvezményezettnek felróható okból veszélybe kerül, tartós akadályba ütközik vagy meghiúsul,
e) a kedvezményezett a támogatást nem a szerződésben meghatározott célra használja fel,
f) a szerződésben rögzített kötelezettségek teljesítése a kedvezményezettnek felróható okból nem vagy nem a támogatási célnak megfelelő mértékben, illetve minőségben valósult meg,
g) a kedvezményezett a pályázat szabályszerűségére, illetve a támogatás rendeltetésszerű felhasználására vonatkozó ellenőrzéstűrési kötelezettségének nem tesz eleget,
h) a kedvezményezett 10. §-ban foglalt bejelentési, valamint az elszámolási kötelezettségeinek teljesítése a szerződésben meghatározott, de legalább harminc napon túli késedelmet szenved,
i) a kedvezményezett a 6. § g) pontjában meghatározott nyilatkozatok bármelyikét visszavonja,
j) a kedvezményezett egyéb módon felróhatóan megsérti a szerződésben vállalt kötelezettségeit.
(3) Támogatás jogosulatlan igénybevétele esetén a minisztérium a támogatás folyósítását azonnali hatállyal felfüggeszti, és intézkedik a már kiutalt támogatás visszafizetése iránt.
(4) A (2) bekezdésben foglaltak megvalósulása esetére a szerződésben az elállás jogát is ki kell kötni. A minisztérium az elállás jogát a kedvezményezetthez intézett, egyoldalú, írásbeli nyilatkozattal gyakorolja. Amennyiben a minisztérium nem gyakorolja az elállás jogát, ez a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésének és a folyósítása felfüggesztésének kötelezettségét nem érinti.
(5) A minisztérium a szerződésben jogosult további jogkövetkezményeket meghatározni, így különösen kötbérfizetési kötelezettséget előírni.
(6) Az (1) és a (3) bekezdésben előírt, illetve a (4) és az (5) bekezdés alapján meghatározott jogkövetkezmények alkalmazásától a kötelezettségvállalásra jogosult – a munkabizottság javaslata alapján – eltekinthet, amennyiben a kedvezményezett kötelezettségszegése csekély súlyú.
12. § (1) Abban az esetben, ha a kedvezményezett a szerződésben vállalt kötelezettségeit nem, vagy csak részben teljesíti, illetve a támogatott tevékenység megvalósítása meghiúsul, vagy tartós akadályba ütközik, az igénybe nem vett támogatás a kedvezményezettet nem illeti meg.
(2) Amennyiben a támogatás jogosulatlan igénybevételére okot adó körülmény bekövetkezése, illetve a támogatás jogosulatlan igénybevétele – a minisztérium által elismerten – a kedvezményezettnek nem róható fel, és a 10. §-ban foglalt bejelentési kötelezettségének haladéktalanul, de a bejelentésre okot adó körülmény bekövetkezésétől számított legfeljebb harminc napon belül eleget tesz, a felvett támogatással el kell számolnia és a támogatásnak a teljesítéssel arányban nem álló részét a minisztérium erről szóló értesítésének kézhezvételétől számított harminc napon belül a jegybanki alapkamattal növelten vissza kell fizetnie.
13. § (1) A támogatás visszafizetésére vonatkozó értesítésben a kedvezményezettet tájékoztatni kell arról, hogy ha a jogosulatlanul igénybe vett támogatás nem vagy csak részben kerül visszafizetésre, illetve ha az értesítés kézbesítését követő harminc napon belül a visszafizetési kötelezettségének nem tesz eleget,
a) az (5) bekezdésben meghatározott azonnali beszedési megbízás alkalmazásának van helye,
b) az a) pont szerinti eljárás hiánya vagy eredménytelensége esetén, illetve egyéb esetekben a minisztérium követelését fizetési meghagyásos, valamint polgári peres eljárásban érvényesíti.
(2) Az értesítésben meg kell határozni azt a számlaszámot, amelyre a kedvezményezett a jogosulatlanul igénybe vett támogatást visszafizetni köteles.
(3) A követelést annak az előirányzatnak a javára kell teljesíteni, amelyből a támogatás folyósítása történt.
(4) A minisztérium a visszafizetésre kötelezettnek a visszafizetési határidő lejárta előtt írásban benyújtott részletes indokolást tartalmazó kérelmére – méltányosságból – részletfizetési kedvezményt vagy halasztást engedélyezhet. A részletekben történő visszafizetés, illetőleg a halasztás időtartama a tizenkét hónapot nem haladhatja meg. A visszafizetéstől eltekinteni nem lehet.
(5) Visszafizetési kötelezettség, valamint elállás esetén a már kifizetett támogatási összeg, továbbá a kamat és a késedelmi kamat megfizetésére irányuló követelés érvényesítése azonnali beszedési megbízás alkalmazásával is történhet. A kedvezményezett legkésőbb a szerződés aláírásakor átadja az azonnali beszedési megbízás benyújtására vonatkozó felhatalmazó levelet a számlavezető hitelintézeteinek visszaigazolásával arról, hogy a kedvezményezettől befogadták a pénzforgalom lebonyolításáról szóló 21/2006. (XI. 24.) MNB rendelet 29. §-ában foglaltaknak megfelelő, a minisztériumot a kedvezményezett bankszámlái ellen azonnali beszedési megbízás benyújtására felhatalmazottként megjelölő és csak a minisztérium hozzájárulásával visszavonható felhatalmazó levelet (ilyen esetekben a minisztérium az elszámolás elfogadásának tényéről értesítést küld a kedvezményezettnek, egyúttal megadja a hozzájárulást a felhatalmazó levél visszavonásához).
A támogatás folyósítása
14. § (1) A támogatási összeg vagy annak részletei folyósítására érvényes és hatályos szerződés alapján, – ha e rendelet eltérően nem rendelkezik – a támogatott tevékenység teljes vagy részleges megvalósulását követően (utófinanszírozás) kerül sor, a tartalmi jelentés és a pénzügyi dokumentáció elfogadása után, írásbeli lehívás alapján.
(2) A kedvezményezett kérelmére, indokolt esetben:
a) amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, az elnyert támogatás legfeljebb 25%-áig a kedvezményezett utólagos elszámolásával előleg folyósítható,
b) nem profitorientált szervezet esetén ötszázezer forintot meg nem haladó támogatási összeg a teljesítést megelőzően (előfinanszírozás), a kedvezményezett utólagos elszámolásával egy összegben folyósítható.
(3) Előleg igénybevétele esetén a támogatás fennmaradó része csak akkor folyósítható, ha a kedvezményezett a pénzben biztosított saját forrás ütemezése szerinti összegét számlával igazoltan felhasználta, és elszámolt az előleggel.
15. § (1) Nem ítélhető meg támogatás olyan pályázó részére, aki:
a) saját forrással nem rendelkezik, kivéve, ha az igényelt támogatás összege az ötszázezer forintot nem haladja meg, illetve ha e rendelet eltérően rendelkezik, vagy
b) az igényében valótlan vagy megtévesztő adatokat szolgáltatott, vagy
c) a minisztériummal kötött bármely szerződésben foglalt feltételeket felróhatóan megszegte, a szerződésszegésről való tudomásszerzéstől számított öt évig, vagy
d) a megítélt támogatást jogosulatlanul vette igénybe és e rendelet alapján a támogatás visszafizetésére köteles, illetve a támogatás részére nem folyósítható, a visszafizetési kötelezettségének teljesítésétől, illetve a folyósítás felfüggesztésétől számított öt évig, vagy
e) tartalmi vagy pénzügyi beszámolóját a minisztérium nem fogadta el, a beszámoló elfogadásának elutasításától számított öt évig, vagy
f) végelszámolási, csőd-, felszámolási eljárás, vagy a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott egyéb eljárás alatt áll, vagy
g) az államháztartás bármely alrendszerével szemben lejárt esedékességű, meg nem fizetett tartozása van, vagy
h) nem felel meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok Áht. 15. §-ában meghatározott követelményeinek, vagy
i) lejárt esedékességű, meg nem fizetett köztartozása van, vagy
j) a támogatás nyújtásának egyéb jogszabályban meghatározott akadálya van.
(2) Nem folyósítható támogatás annak a kedvezményezettnek, akivel szemben a szerződés megkötését követően felszámolási, végelszámolási, csődeljárás vagy a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott egyéb eljárás indul, vagy lejárt esedékességű, meg nem fizetett köztartozása, vagy az államháztartás bármely alrendszerével szemben lejárt esedékességű, meg nem fizetett tartozása keletkezik, vagy a támogatás folyósítása jogszabályba ütközik.
A támogatás felhasználása
és a felhasználás ellenőrzése
16. § (1) A kedvezményezett köteles pénzügyi dokumentációt készíteni a támogatás összegének felhasználásáról, amelynek tartalmaznia kell különösen:
a) összesítő kimutatást a szerződés mellékletét képező költségvetésben szereplő költségekre vetítve, amelyet elektronikus úton is be kell nyújtani, amelyben az üzleti titkot olvashatatlanná kell tenni,
b) költségtételek szerinti bontásban a számla kibocsátójának nevét, a számla sorszámát, a számla tartalmát (kifizetés jogcímét), a számla keltét és a teljesítés időpontját, az áfa-alapot, az áfa-tartalmat és a bruttó összeget, valamint átutalás esetében átutalással teljesített számlamásolat mellett a bankszámla terheléséről szóló banki igazolást vagy kivonatot (megjelölve a vonatkozó tételt), készpénzes kifizetés esetében a készpénzfelvétel tényét tartalmazó külön kimutatást,
c) a támogatás felhasználását igazoló számla másolatát (az áfa-tartalmú számlák esetében fel kell tüntetni a számla nettó értékét),
d) a saját forrás és társfinanszírozás dokumentumainak másolatát (megállapodás, határozat),
e) a saját forrás és társfinanszírozás felhasználásáról szóló kimutatást,
f) bérköltség elszámolása esetén a pontos támogatási összeg meghatározását.
(2) A kedvezményezett köteles tartalmi jelentést készíteni az 5. § c) pontjában megjelölt tevékenységek, feladatok teljesítéséről, eredményéről. A tartalmi jelentést elektronikus úton is be kell nyújtani, amelyben az üzleti titkot olvashatatlanná kell tenni.
17. § (1) A kedvezményezett a támogatás összegét kizárólag akkor használhatja fel az egyes költségek után járó általános forgalmi adó (a továbbiakban: áfa) kifizetésére, amennyiben a támogatással fedezett tevékenységével kapcsolatban áfa levonására vagy annak visszaigénylésére nem jogosult. Amennyiben a szerződés megkötését követően a kedvezményezett adólevonási vagy visszaigénylési jogosultságában változás következik be, a változás bejelentéséig igénybe vett áfa összeget köteles visszafizetni.
(2) A kedvezményezett a támogatás összegét köztartozás törlesztésére vagy más jellegű adó kifizetésére nem használhatja fel.
(3) A támogatási összeget a kedvezményezett nem használhatja fel a megbízási díjakkal vagy honoráriumokkal kapcsolatban felmerülő más adók vagy járulékok kifizetésére.
18. § (1) A szerződésszerű teljesítés mellett fel nem használt támogatás maradványát a kedvezményezett a támogatott tevékenység megvalósítására előírt határidőt követő 15 napon belül köteles visszautalni.
(2) Amennyiben a támogatott tevékenység összköltsége (kiadása) csökken a tervezetthez képest, a támogatási összeget – ha szükséges, a szerződés módosításával – a támogatott tevékenység összköltsége csökkentésének arányában a minisztériumnak is csökkentenie kell.
19. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzatok terhére teljesített kifizetések felhasználását, annak indokoltságát, valamint a jelen rendeletben, és az egyéb jogszabályokban foglaltak betartását a minisztérium ellenőrzi. Az ellenőrzésre dokumentum alapú, illetve helyszíni ellenőrzés formájában is sor kerülhet.
(2) A kedvezményezett köteles a támogatás felhasználását elkülönítetten és naprakészen nyilvántartani, az ellenőrzésre feljogosított szervek megkeresésére az ellenőrzés lefolytatásához szükséges tájékoztatást megadni, az ellenőrzésben közreműködni.
(3) A helyszíni ellenőrzésről jegyzőkönyv készül.
20. § (1) A minisztérium az európai uniós pályázatokon való eredményes részvétel elősegítése érdekében a pályázót vissza nem térítendő támogatásban részesítheti, ha a pályázó olyan témában nyújt be európai uniós pályázatot, mely az 1. § a)–g) pontjaiban feltüntetett előirányzatok céljaival összhangban van, és a pályázó nem rendelkezik az európai uniós pályázat elnyeréséhez szükséges saját forrással.
(2) Az (1) bekezdés szerinti, saját forrás kiegészítésére, illetve biztosítására irányuló támogatás nyújtása külön pályázati felhívás közzététele nélkül történik.
(3) Az (1) bekezdés szerinti támogatás abban az esetben folyósítható, ha a pályázó az európai uniós támogatást elnyerte.
(4) A kedvezményezett igazolni köteles, hogy:
a) a minisztérium által nyújtott támogatást az európai uniós pályázaton a saját forrás biztosítására, kiegészítésére használta fel, továbbá
b) az Európai Unió illetékes szerve a kedvezményezettnek a támogatás felhasználására vonatkozó elszámolását elfogadta.
(5) A kedvezményezett a (4) bekezdés a) pontjára vonatkozó igazolást a támogatott tevékenység befejezését követő harminc napon belül, az (4) bekezdés b) pontjára vonatkozó igazolást az Európai Unió illetékes szervének döntésétől számított harminc napon belül köteles a minisztérium részére benyújtani.
(6) Amennyiben a kedvezményezett a (5) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem vagy csak részben tesz eleget, az a minisztérium által nyújtott támogatás jogosulatlan igénybevételének minősül és a kedvezményezett a folyósított támogatást – a 11. §-ának (1) bekezdésében írt kamattal növelten – köteles a minisztérium részére visszafizetni.
EGYES ELŐIRÁNYZATOKRA VONATKOZÓ
KÜLÖN RENDELKEZÉSEK
Alapítványok támogatása
21. § (1) Az előirányzat célja vissza nem térítendő támogatás nyújtása a Demokrácia Központ Közalapítvány működési költségeihez az alapító okiratban meghatározott feladatok megvalósítása érdekében.
(2) A minisztérium a Demokrácia Központ Közalapítvánnyal a támogatás feltételeiről szerződésben állapodik meg.
(3) A támogatás folyósítása a szerződésben meghatározottak szerint, a teljesítést megelőzően, utólagos elszámolási kötelezettséggel, saját forrás biztosítása nélkül történik.
(4) A Demokrácia Központ Közalapítvány az éves tevékenységéről készült számlákkal igazolt tételes beszámolót legkésőbb a tárgyévet követő év június 30-ig köteles a minisztériumnak megküldeni.
Civil szervezetek támogatása
22. § (1) Az előirányzat célja vissza nem térítendő támogatás nyújtása az atlanti gondolat megismertetését és elterjesztését célul tűző, valamint a nemzetközi szervezeteket kutató és népszerűsítő civil szervezetek működési költségeihez.
(2) Az előirányzatból támogatás működési költséghez való hozzájárulásként nyújtható.
(3) A támogatás legfeljebb 50%-a a pályázó kérelmére előlegként folyósítható azzal, hogy a további részletek kifizetésére csak az előleggel, számlák alapján történő elszámolást követően kerülhet sor.
(4) A kedvezményezett éves működési költségének teljes összegére támogatás nem nyújtható, az éves működési költség pályázati felhívásban meghatározott hányadát saját forrásból kell biztosítani.
(5) Az egy kedvezményezettnek nyújtható támogatás összege a 13 000 000 forintot nem haladhatja meg.
(6) A kedvezményezettek az éves tevékenységükről készült beszámolót legkésőbb a tárgyévet követő év június 30. napjáig kötelesek a minisztériumnak megküldeni.
Külügyi Kommunikáció
23. § (1) Az előirányzat célja
a) Magyarország külföldi megítélésének javítása, különös tekintettel a magyar kultúra, tudomány és történelem értékeinek, jeles személyiségeinek és eseményeinek bemutatására, valamint Magyarország külpolitikai tevékenységének, szerepvállalásának megismertetése;
b) a társadalom külpolitika és diplomácia iránti érdeklődésének erősítése, az azzal kapcsolatos ismereteinek bővítése, a civil szervezetek külpolitikai érdekeink érvényesítésébe történő aktívabb bevonását célzó tevékenységek elősegítése, valamint a kormányzati civil stratégia megvalósulásának elősegítése a külkapcsolatok terén;
c) a kormányzati civil stratégia megvalósításának elősegítése a külkapcsolatok terén, a külpolitikai kormányzat és a hazai, valamint a határon túli civil szféra közötti kapcsolatok erősítését és bővítését célzó tevékenységek, illetve ennek keretében tudományos kutatások, konferenciák támogatása;
d) a NATO-nak az európai és a globális biztonságpolitika alakításában játszott szerepével kapcsolatos ismeretek széles körű terjesztése, Magyarország NATO-tagsága társadalmi támogatottságának növelése.
(2) Az előirányzatból céljainak megfelelően, az alábbi jogcímeken folyósítható támogatás, illetve valósítható meg beszerzés:
a) külföldi tájékoztatást szolgáló idegen és esetenként magyar nyelvű lapok, könyvek, albumok, folyóiratok, reklám-, PR és ismeretterjesztő kiadványok megjelentetése, beszerzése, tematikus kiállítások szervezése,
b) a NATO tevékenységéről szóló rendezvények szervezése, kiadványok, cikkek megjelentetése,
c) a nemzetközi biztonságpolitikai helyzet alakulásának a NATO tevékenységére és hazánk kül- és biztonságpolitikájára gyakorolt hatását elemző rendezvények szervezése, kiadványok megjelentetése a pályázati felhívásban meghatározott témák alapján,
d) fotók, filmek és videoanyagok, elektronikus információhordozók (szoftver, CD, DVD, CD-ROM) készítése,
e) képzés, tanulmányi verseny szervezése, lebonyolítása,
f) egyéb rendezvény-, konferencia-, kiállítás-, illetve eseményszervezés,
g) szakfordítások, idegen nyelvű lektorálás, szakértői díjak, egyéb szakszolgáltatások nyújtása,
h) nyomdai előkészítés, nyomtatás,
i) a hazai és a határon túli civil társadalom külpolitika iránti érdeklődésének fokozását elősegítő anyagok, illetve programok készítése,
j) egyéb, a lakosság vagy a külföldi partnerek tájékoztatását célzó kommunikációs tevékenységek megvalósítása,
k) elektronikus kommunikációs tevékenység és fejlesztés,
l) nemzetközi jogi perbeszédverseny, illetve egyéb hasonló rendezvények szervezése, lebonyolítása.
24. § Az előirányzatból – a 23. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott célra, valamint a (2) bekezdés l) pontjában meghatározott tevékenységre – külön pályázati felhívás közzététele nélkül, de pályázat alapján nyújtható támogatás.
Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés
és humanitárius segélyezés
25. § (1) Az előirányzat célja különösen a szegénység mérsékelése és felszámolása, a béke és biztonság megteremtéséhez való hozzájárulás, valamint a partnerországok fenntartható társadalmi és gazdasági fejlődésének elősegítése, összhangban az Egyesült Nemzetek által megfogalmazott Millenniumi Fejlesztési Célokkal; továbbá humanitárius segítség nyújtása.
(2) A tárgyévi előirányzat terhére a kötelezettség legkésőbb a tárgyévet követő év december 31-éig történő pénzügyi teljesítéssel vállalható.
26. § (1) Az előirányzat terhére az alábbi jogcímcsoportokon nyújtható támogatás, hozzájárulás és valósítható meg beszerzés:
a) nemzetközi fejlesztési együttműködés,
b) fejlesztési együttműködés az afganisztáni magyar Tartományi Újjáépítési Csoport (PRT) keretében,
c) humanitárius segélyezés.
(2) A nemzetközi fejlesztési együttműködés [(1) bekezdés a) pont] jogcímcsoporton nyújtott támogatás, hozzájárulás és beszerzés az alábbi módokon történik:
a) technikai együttműködés (különösen oktatás, képzés, tapasztalat- és ismeretátadás),
b) projekt és program típusú együttműködés,
c) a NEFE társadalmi támogatottságát elősegítő tájékoztatási tevékenység,
d) egyéb támogatási jellegű tevékenység,
e) külképviseleti mikroprojekt,
f) valamely nemzetközi szervezet vagy az Európai Unió által, illetve rajtuk keresztül megvalósuló nemzetközi fejlesztési tevékenységhez történő hozzájárulás.
(3) A fejlesztési együttműködés az afganisztáni magyar Tartományi Újjáépítési Csoport (PRT) keretében [(1) bekezdés b) pont] jogcímcsoporton nyújtott támogatás, hozzájárulás és beszerzés az alábbi módokon történik:
a) technikai együttműködés (különösen oktatás, képzés, tapasztalat- és ismeretátadás),
b) projekt és program típusú együttműködés,
c) a NEFE társadalmi támogatottságát elősegítő tájékoztatási tevékenység,
d) egyéb támogatási jellegű tevékenység,
e) valamely nemzetközi szervezet vagy az Európai Unió által, illetve rajtuk keresztül megvalósuló nemzetközi fejlesztési tevékenységhez történő hozzájárulás,
f) humanitárius segélyezés.
(4) A humanitárius segélyezés [1) bekezdés c) pont] jogcímcsoporton támogatás, hozzájárulás és beszerzés az alábbi módokon történik:
a) közvetlenül a minisztérium által,
b) civil szervezeten, vagy gazdasági társaságon keresztül,
c) a Magyar Vöröskereszt, vagy valamely nemzetközi szervezet vagy az Európai Unió által, illetve rajtuk keresztül megvalósuló humanitárius segítségnyújtáshoz történő hozzájárulás által,
d) a segítségre szoruló ország legitim kormánya által humanitárius céllal létrehozott vagy nyilvántartásba vett szervezet közvetlen támogatása által, amennyiben a humanitárius segítségnyújtás más módon nem teljesíthető.
27. § (1) Támogatás oly módon is nyújtható, hogy a minisztérium a beszerzést közvetlenül a kedvezményezett javára valósítja meg.
(2) A benyújtott pályázatok elbírálása során a munkabizottság bírálati szempontként figyelembe veszi a 8. § (6) bekezdésében meghatározott szempontok mellett azt is, hogy a tervezett tevékenység milyen mértékben illeszkedik a kedvezményezett (partnerország) nemzeti fejlesztési programjához és fordít figyelmet ennek érvényesítésére.
(3) Az előirányzatból támogatás nyújtása külön pályázati felhívás közzététele nélkül, de pályázat alapján történik
a) a nemzetközi fejlesztési együttműködés jogcímcsoporton belül: a technikai együttműködés, illetve a külképviseleti mikroprojekt jogcímek [26. § (2) bekezdés a), e)], és
b) a fejlesztési együttműködés az afganisztáni magyar Tartományi Újjáépítési Csoport (PRT) keretében jogcímcsoporton belül: a technikai együttműködés jogcím [26. § (3) bekezdés a)]
esetében.
(4) Nem kell pályázatot benyújtani
a) a nemzetközi fejlesztési együttműködés jogcímcsoporton belül: az egyéb támogatási jellegű tevékenység, valamint valamely nemzetközi szervezet vagy az Európai Unió által, illetve rajtuk keresztül megvalósuló nemzetközi fejlesztési tevékenységhez való hozzájárulás jogcímek [26. § (2) bekezdés d), f)], és
b) a fejlesztési együttműködés az afganisztáni magyar Tartományi Újjáépítési Csoport (PRT) keretében jogcímcsoporton belül: az egyéb támogatási jellegű tevékenység, valamint a valamely nemzetközi szervezet vagy az Európai Unió által, illetve rajtuk keresztül megvalósuló nemzetközi fejlesztési tevékenységhez történő hozzájárulás jogcímek [26. § (3) bekezdés d), e)], illetve
c) a humanitárius segélyezés jogcímcsoporton belül: a közvetlenül a minisztérium, a Magyar Vöröskereszt, vagy valamely nemzetközi szervezet vagy az Európai Unió, illetve rajtuk keresztül megvalósuló humanitárius segítségnyújtáshoz történő hozzájárulás, illetve a segítségre szoruló ország legitim kormánya által humanitárius céllal létrehozott vagy nyilvántartásba vett szervezet közvetlen támogatása jogcímek [26. § (4) a), c) és d)] esetében.
(5) Az egyéb támogatási jellegű tevékenység jogcímből [26. § (2) és (3) bekezdésének d) pontja] kifizetés csak akkor teljesíthető, ha a támogatás más jogcímen nem valósítható meg.
(6) Amennyiben a külföldi pályázó kormányzati szerv, a pályázathoz nem kell csatolni a 6. § a), b), c), e), h) pontjában írt dokumentumokat, a 6. § g) pontjának 6., 7. és 8. alpontjában írt nyilatkozatokat, illetve a 6. § f) pontjában előírtak közül csak a saját forrás meglétéről szóló nyilatkozatot kell csatolni.
28. § (1) A nemzetközi fejlesztési együttműködés jogcímcsoporton [26. § (1) bekezdés a)] támogatandó partnerországok körét és a szektorális (ágazati) prioritásokat a Nemzetközi Fejlesztési Együttműködési Kormánybizottság (a továbbiakban: NEFE KB) határozza meg, az előirányzat felhasználásáról pedig ennek megfelelően a miniszter dönt.
(2) A minisztérium a tárgyévet követő év március 31-éig jelentést készít a NEFE KB részére az előirányzat felhasználásáról, a projektek, a támogatás, a hozzájárulás és beszerzés megvalósulásáról.
(3) A minisztérium szükség esetén nemzetközi, illetve miniszteri szintű általános keretmegállapodás megkötését kezdeményezi bármely ország, illetőleg szervezet erre kijelölt szerveinél.
(4) Amennyiben a konkrét pályázati projekt megvalósításához fogadónyilatkozat szükséges, annak beszerzéséről a pályázónak kell gondoskodnia.
29. § (1) E rendelet alkalmazásában külképviseleti mikroprojekt a Magyar Köztársaság valamely külképviselete közreműködésével az előirányzat céljával összhangban, a fogadó állam területén működő és általa nyilvántartásba vett szervezet, intézmény részére vissza nem térítendő pénzbeli támogatás nyújtása az e szervezet, intézmény által megvalósítandó, a fogadó állam fejlesztési programjához illeszkedő projekt végrehajtására.
(2) A külképviseleti mikroprojektre az e §-ban foglalt eltérésekkel nyújtható támogatás.
(3)2 Mikroprojektek támogatása céljára a nemzetközi fejlesztési együttműködés jogcímcsoporton [26. § (1) bekezdés a)] rendelkezésre álló összeg 25%-a kerülhet elkülönítésre azzal, hogy mikroprojektenként legfeljebb 20 000 EUR használható fel.
(4) A külképviseleti mikroprojektek támogatását a munkabizottság javaslata alapján a külképviselet vezetője hagyja jóvá, aki a támogatási szerződést a minisztérium képviseletében aláírja és annak előkészítéséért, megkötéséért, a teljesítés folyamatos ellenőrzéséért, a projekt megvalósításának dokumentálásáért – ideértve a pénzügyi elszámolást is – teljes körű felelősséggel tartozik.
(5) Mikroprojektek esetén indokolt esetben – a külképviselet vezetőjének a fogadó állam viszonyait figyelembe vevő javaslata alapján, a munkabizottság jóváhagyásával – az elnyert támogatás legfeljebb 75%-áig folyósítható előleg.
30. § (1) A fejlesztési együttműködés az afganisztáni magyar Tartományi Újjáépítési Csoport (PRT) keretében jogcímcsoport [26. § (1) bekezdés b)] elkülönített részéből azonnali, helyszínen nyújtandó humanitárius vagy fejlesztési célra – pályázat nélkül – az e §-ban foglalt eltérésekkel nyújtható támogatás és hozzájárulás, illetve valósítható meg beszerzés. A támogatás Afganisztán fejlesztési programjához illeszkedő projekt végrehajtására, vissza nem térítendő pénzügyi támogatás formájában nyújtható.
(2) A saját forrás legkisebb mértéke 5%. Nem szükséges saját forrás, amennyiben a kedvezményezett afganisztáni honosságú és Afganisztánban nyilvántartásba vett, a PRT területén tevékenységet folytató szervezet.
(3) A jogcímcsoport keretében nyújtott támogatás, hozzájárulás és beszerzés tekintetében a 2. § (3) bekezdésében meghatározott költségek a jogcímcsoport éves összegének 14%-áig fedezhetők.
31. § (1) A humanitárius segélyezés jogcímcsoportból [26. § (1) bekezdés c)] a jelen §-ban foglalt eltérésekkel nyújtható támogatás.
(2) A humanitárius segélyezés jogcímcsoporton civil szervezeten, vagy gazdasági társaságon keresztül nyújtott támogatás jogcím [26. § (4) bekezdés b)] esetében a támogatást a minisztérium meghívásos pályáztatás keretében nyújtja. A pályázatra e rendelet 8. § (7) bekezdése nem alkalmazandó. A pályázat benyújtásának határideje harminc napnál rövidebb is lehet azzal, hogy a pályázatok benyújtásának határidejét a minisztérium úgy határozza meg, hogy elegendő időtartam álljon rendelkezésre a pályázók – egyenlő eséllyel történő – megfelelő ajánlattételéhez. A saját forrás legkisebb mértéke 5%.
(3) A nyertes pályázók számára az elnyert támogatást a minisztérium a teljesítést megelőzően, utólagos elszámolási kötelezettséggel a velük kötött támogatási szerződés mindkét fél által történt aláírását követő tizenöt napon belül átutalja. A támogatott tevékenység megvalósulását követő harminc napon belül a pályázó köteles benyújtani a pénzügyi és tartalmi beszámolót.
(4) A jogcímcsoportból lehet finanszírozni az elnyert pályázatok esetében a segélyekkel közvetlenül összefüggő költségeket, különösen beszerzés, csomagolás, szállítás, szakértői költségek (a továbbiakban együtt: járulékos költségek).
(5) A járulékos költségek mértékének meghatározása a támogatási összeghez mérten minden esetben a katasztrófa színhelyének ismeretében kerül meghatározásra a szerződésben, de nem lehet több az elnyert támogatás 14%-ánál.
(6) A segélyszállítmányok összeállítása során a közbeszerzésekre vonatkozó hatályos jogszabályi rendelkezések figyelembevételével kell eljárni.
Kelet- és délkelet-európai
kormányzati stratégia végrehajtása
és a határon túli magyar kapcsolatok
32. § (1) Az előirányzat célja
a) a régió stabilitásának, demokratizálódásának és modernizációjának elősegítése, a határon átnyúló regionális együttműködés támogatása, Magyarország mint Európai Uniós határország együttműködésének erősítése a szomszédos országokkal, az Európai Unióhoz való csatlakozás során szerzett tapasztalatok átadása,
b) a térségbeli Európai Uniós integrációs törekvések támogatása, az Európai Unió Szomszédságpolitikájához, illetve nyugat-balkáni dimenzióhoz való hozzájárulás révén,
c) a demokrácia erősítését szolgáló kormányzati és önkormányzati szintű határon átnyúló együttműködés – így különösen a Szegedi Folyamat és a Nyíregyházi Kezdeményezés – támogatása,
d) határon túli magyar kapcsolatok támogatása.
(2) Az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott célok megvalósítása érdekében a minisztérium a 4. § (1) bekezdésében meghatározott pályázati felhívást tesz közzé, melyre a pályázó pályázatot vagy éves keretpályázatot nyújt be. A minisztérium kizárólag a nyertes pályázóval köti meg a szerződést. Nem nyújtható támogatás annak a pályázónak, aki nem rendelkezik az e rendeletben meghatározott saját forrással.
(3) A nyertes pályázó az elnyert támogatást a pályázatban, illetve a keretpályázatban feltüntetett projektcélok kivitelezésére fordított költségekre használhatja fel.
(4) A pályázó kérelmére az elnyert támogatás 25%-áig utólagos elszámolással előleg folyósítható. Előleg igénybevétele esetén a támogatás fennmaradó része csak akkor folyósítható, ha a kedvezményezett számlákkal igazoltan elszámolt az előleggel és a saját forrás ütemezés szerinti összegét számlával igazoltan felhasználta.
(5) A kedvezményezett éves keretpályázat benyújtása esetén az éves tevékenységéről készült beszámolót legkésőbb a tárgyévet követő év június 30-ig köteles a minisztériumnak megküldeni.
(6) Az előirányzatból a minisztérium az előirányzat céljával összhangban álló beszerzéseket valósíthat meg.
(7) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott célra tudományos kutatásokra és tanulmányok elkészítésére, konferenciák, műhelytalálkozók szervezésére is nyújtható támogatás azzal, hogy e támogatásokra a határon túli támogatások eltérő szabályozásának rendjéről szóló 84/2005. (V. 2.) Korm. rendelet is megfelelően alkalmazandó. A támogatás nyújtása külön pályázati felhívás közzététele nélkül történik. Amennyiben a támogatás nyújtása közvetlenül a külföldi kedvezményezett részére történik, e rendelet saját forrásra vonatkozó rendelkezéseitől el lehet térni. Támogatás olyan civil szervezet számára is nyújtható, amelyet a bíróság 2006. január elsejét követően vett nyilvántartásba. Támogatás oly módon is nyújtható, hogy a minisztérium a beszerzést közvetlenül a kedvezményezett javára, illetve az általa lebonyolítandó program elősegítése érdekében valósítja meg.
Lakossági EU tájékoztatási feladatok
33. § (1) Az előirányzat célja, hogy hozzájáruljon a magyar állampolgárok uniós ismereteinek bővítéséhez, az érzelmi kötődés kialakításához, a társadalmi párbeszéd elősegítéséhez, a helyi közösségek európai uniós tapasztalatainak, véleményének megismeréséhez.
(2) Az előirányzatból – az előirányzat céljával összhangban – az alábbi jogcímeken vissza nem térítendő támogatás nyújtható, illetve valósítható meg beszerzés, teljesíthető egyéb kifizetés:
a) „Euvonal” Telefonos Tájékoztató Szolgálat és Honlap működtetése és kapcsolódó szolgáltatásai költségeinek fedezése,
b) EU projektek és programok megvalósítása,
c) európai uniós kiadványok és az Európai Tükör megjelentetése,
d) az Igazgatási Partnerségi Megállapodás megvalósításához kapcsolódó költségek fedezése,
e) EU-kommunikációs projektek, konferenciák szervezése, tanulmányi, művészeti versenyek,
f) a hazai és nemzetközi EU-kommunikációs hálózatok képzése,
g) a hazai EU-kommunikációs hálózatokkal történő együttműködés,
h) az iskolai európai uniós oktatás fejlesztése projektek, képzések útján,
i) a Kultúrák Közötti Párbeszéd európai évének alkalmából és ahhoz kapcsolódóan szervezett eseményekben történő együttműködés, így különösen művészeti versenyek támogatása,
j) középfokú és felsőfokú tanintézmények bevonása az uniós projektekbe,
k) kiemelt évfordulók, uniós események EU-kommunikációs vonatkozásai, az Innováció és Kreativitás Európai Éve megünneplése.
(3) A támogatás nyújtása külön pályázati felhívás közzététele nélkül történik a (2) bekezdés b), e), g), i), j) és k) pontjaiban meghatározott esetekben.
(4) Saját forrás nélkül nyújtható támogatás a (2) bekezdés b), g), i), j) és k) pontjaiban meghatározott esetekben.
Demokratikus átalakulás elősegítése
34. § (1) Az előirányzat célja a demokratikus átalakulás elősegítése érdekében támogatás nyújtása
a) szakmai továbbképzésekhez, tudományos konferenciákhoz, a demokratikus átalakulást bemutató filmek, segédanyagok, könyvek, kiadványok megszerkesztéséhez, terjesztéséhez,
b) a demokratikus átalakulás előtt álló vagy annak folyamatában lévő államok demokratikus átalakulásának elősegítéséhez, elsősorban diplomáciai vagy civil tevékenységének, intézményi hátterének támogatásával, működési feltételei megteremtéséhez való hozzájárulással.
(2) A támogatás, hozzájárulás nyújtása külön pályázati felhívás közzététele nélkül, de pályázat alapján történik.
(3) Az előirányzatból hozzájárulás nyújtható valamely nemzetközi szervezet vagy az Európai Unió által, illetve rajtuk keresztül megvalósuló programra, ebben az esetben pályázat benyújtása nem szükséges.
(4) Amennyiben a támogatás nyújtása közvetlenül a külföldi kedvezményezett részére történik, e rendelet előlegre vonatkozó rendelkezéseitől el lehet térni, támogatás saját forrás hiányában is folyósítható, valamint a támogatás folyósítása a teljesítést megelőzően (előfinanszírozás), a kedvezményezett utólagos elszámolási kötelezettségével is történhet.
(5) Az előirányzatból a minisztérium, vagy az általa megbízott szervezet az előirányzat céljával összhangban álló beszerzéseket valósíthat meg. Támogatás oly módon is nyújtható, hogy a minisztérium a beszerzést közvetlenül a kedvezményezett javára valósítja meg.
Külföldi magyar emlékek megőrzése
35. § (1) Az előirányzat célja:
a) a határainkon túl található magyar emlékhelyek létesítésével, helyreállításával, megóvásával kapcsolatos tevékenységek támogatása, költségek fedezése,
b) a határainkon túl található magyar vonatkozású emlékhelyek létesítését, kialakítását és ápolását elősegítő, a magyarságtudat erősítését szolgáló emlékhelyek megőrzésével kapcsolatos programok támogatása.
(2) Az előirányzatból támogatás nyújtása pályázat alapján, de pályázati felhívás közzététele nélkül történik.
Finn–magyar ifjúsági
csereprogramok
36. § (1) Az előirányzat célja a finn–magyar ifjúsági kapcsolatok építése és ápolása, így különösen a Gyermek és Ifjúsági Konferencia által megvalósított projekt keretében a kisebbségi, kistelepülési magyar fiatalok, fiatal magyar politikai vezetők, ifjúságpolitikai és civil ifjúsági szervezetek utaztatása Finnországba, finn látogatások fogadása Magyarországon, valamint ifjúsági és kulturális rendezvények kölcsönös bemutatása.
(2) Az előirányzatból támogatás nyújtása pályázat alapján, de pályázati felhívás közzététele nélkül történik.
Záró rendelkezések
37. § (1) E rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Külügyminisztérium fejezetnél az egyes fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának szabályairól szóló 1/2008. (III. 21.) KüM rendelet hatályát veszti.
(3) A Külügyminisztérium fejezetnél az egyes fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának szabályairól szóló 1/2008. (III. 21.) KüM rendeletet továbbra is alkalmazni kell az e rendelet hatálybalépését megelőzően, a Külügyminisztérium fejezetnél az egyes fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának szabályairól szóló 1/2008. (III. 21.) KüM rendelet hatálya alatt megítélt támogatásokra, beszerzésekre, kifizetésekre, hozzájárulásokra, valamint a 2008. évi előirányzat kötelezettségvállalással terhelt maradványainak felhasználására.
A rendeletet a 2/2010. (V. 4.) KüM rendelet 39. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte 2010. május 7. napjával. E hatályon kívül helyező rendelet 40. §-a alapján a 4/2009. (IV. 10.) KüM rendeletet továbbra is alkalmazni kell a 2010. május 7-ét megelőzően, 4/2009. (IV. 10.) KüM rendelet hatálya alatt megítélt támogatásokra, beszerzésekre, kifizetésekre, hozzájárulásokra, valamint a 2009. évi előirányzat kötelezettségvállalással terhelt maradványainak felhasználására.
A 29. § (3) bekezdése a 9/2009. (XI. 30.) KüM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás