4/2009. (II. 4.) AB határozat
4/2009. (II. 4.) AB határozat1
2009.02.04.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítése tárgyában hozott határozata ellen benyújtott kifogások alapján meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 183/2007. (VII. 23.) OVB határozatát helybenhagyja.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
I.
1. Az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) 183/2007. (VII. 23.) OVB határozatával úgy döntött, hogy a magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát hitelesíti.
Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepel:
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézményeik, kórházaik működtetésének módjáról a helyi önkormányzatok dönthessenek?”
Az OVB az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát hitelesítő, a jelen ügyben vizsgált határozatában utalt arra, hogy a kérdéssel egyidejűleg a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség képviseletében dr. Orbán Viktor, és a Kereszténydemokrata Néppárt képviseletében dr. Semjén Zsolt ugyancsak országos népszavazást kezdeményezett a következő kérdésben:
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézmények, kórházak maradjanak állami, önkormányzati tulajdonban?”
Az OVB megállapította, hogy a két kérdés nem teljesen azonos tartalmú. Az utóbb benyújtott kérdés nem vonatkozik az állami tulajdonban álló egészségügyi intézményekre, kórházakra, csak a helyi önkormányzatok intézményeit érinti.
A kérdés vizsgálata után az OVB azt állapította meg, hogy a magánszemély beadványozó által benyújtott aláírásgyűjtő ív a törvényben meghatározott formai, valamint a népszavazásra feltenni kívánt kérdésre vonatkozó tartalmi követelményeknek eleget tesz, ezért hitelesítésének akadálya nincs. Más, népszavazásra korábban feltenni javasolt kérdésekkel való összefüggést az OVB nem vizsgált.
A határozat a Magyar Közlöny 2007. július 25-ei, 98. számában jelent meg.
2. A határozat ellen két magánszemély nyújtott be kifogást. A kifogást a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 130. § (1) bekezdésében meghatározott tizenöt napos határidőn belül lehet előterjeszteni. Az Alkotmánybíróság a határidőben érkezett kifogásokat az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat (ABH 2003, 2065.) 28. § (1) bekezdése alapján egyesítette, és azokat egy eljárásban bírálta el.
3. A kifogások tartalma az alábbiakban foglalható össze:
3.1. Egyik kifogás szerint az OVB nem a hatályos törvényeknek, és az Alkotmánybíróság gyakorlatának megfelelően járt el akkor, amikor az azonos tartalmú kérdéseket egymástól függetlenül vizsgálta, és nem alkalmazta a megelőzés elvét. Hivatkozik a kifogást tevő arra, hogy a kérdés hitelesítése következtében a több, azonos tárgykörű népszavazás eredményeképp sérelmet szenved a jogalkotói egyértelműség követelménye, mivel az Országgyűlés számára végképp követhetetlenné válik, hogy milyen jogalkotói kötelezettség terheli. A kifogást tevő álláspontja szerint ez a helyzet a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelmén túl a kiszámíthatóságot és a jogbiztonságot is súlyosan veszélyezteti.
3.2. Másik kifogást tevő szerint az OVB-nek a kérdés hitelesítését az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 12. §-a, valamint saját korábbi gyakorlata alapján meg kellett volna tagadnia, mivel a kifogással érintett kérdés hitelesítése előtt már sor került azonos tartalmú kérdés hitelesítésére. Nézete szerint az azonos tartalmú kérdések hitelesítése komoly veszélyt jelent mind a jogbiztonságra, mind a választópolgárok népszavazáshoz való jogának érvényesülésére, valamint magára a jogintézmény tekintélyére nézve is.
A kifogás szerint a népszavazásra feltenni javasolt kérdés többszörösen összetett, és az érintett jogszabályi kör határozatlansága miatt nem felel meg sem a választói, sem pedig a jogalkotói egyértelműség követelményének [Nsztv. 13. § (1) bekezdése]. Megtévesztőnek tartja továbbá a kérdést arra hivatkozva, hogy a ténylegesen fennálló jogi helyzettel szemben azt sugallja, hogy az önkormányzatok a hatályos szabályozás szerint nem dönthetnek szabadon egészségügyi feladataik ellátásról.
További érvelése szerint valamely hatályos jogszabály rendelkezéseivel megegyező tartalmú, azt mintegy megerősítő kérdést nem lehet népszavazásra feltenni, erre csak az Nsztv. 8. § (4) bekezdésében írt esetben, az Országgyűlés által már elfogadott, de a köztársasági elnök által még alá nem írt törvény vonatkozásában van lehetőség. A kifogást tevő nézete szerint nem lehetséges a törvényt megerősítő népszavazás intézményét kiterjesztően értelmezni, és a törvényben meghatározott esetkörön kívül is alkalmazni.
Hivatkozik a kifogást tevő arra is, hogy a helyi önkormányzatok döntési autonómiájának terjedelméről való döntés – a helyi egészségügyi feladatok ellátásának módjáról való döntés – nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe, azért arról az Alkotmány 28/B. § (1) bekezdése alapján nem lehet népszavazást tartani.
A kifogást tevő álláspontja szerint a hitelesítés további akadályát jelenti az, hogy az Országgyűlés még nem tett eleget a 27/2007. (V. 17.) AB határozatban megállapított jogalkotási kötelezettségének, vagyis nem határozta meg, hogy az eredményes ügydöntő népszavazáson hozott döntés meddig kötelezi az országgyűlést. Nézete szerint mindaddig, amíg az Országgyűlés nem tesz eleget a fenti szabályozási kötelezettségének, a jelen népszavazási kezdeményezés nem hitelesíthető.
4. Eljárása során az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a határozatban hivatkozott, a FIDESZ–MPSZ és a KDNP képviselői által előterjesztett kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív mintapéldányát az OVB 168/2007. (VII. 18.) OVB határozatával hitelesítette. Az ezen határozat ellen benyújtott kifogások alapján indult eljárást az Alkotmánybíróság a 95/2007. (XI. 22.) AB számú végzésével (ABH 2007, 116.) 2008. június 15. napjáig felfüggesztette, majd 73/2008. (V. 22.) AB határozatával (ABK 2008. május, 709.) a hitelesítő határozatot helybenhagyta.
Ugyancsak megállapítja az Alkotmánybíróság, hogy a 172/2007. (VII. 18.) OVB határozatot (a határozat által hitelesített kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a helyi önkormányzatok egészségügyi feladataik ellátásának módjáról szabadon dönthessenek?”) a 84/2008. (VI. 13.) AB határozat (ABK 2008. június, 861.) megsemmisítette.
II.
1. Az Alkotmány érintett rendelkezései:
„2. § (2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja.”
„28/B. § (1) Országos népszavazás és népi kezdeményezés tárgya az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdés lehet.”
„28/C. § (2) Országos népszavazást kell tartani legalább 200 000 választópolgár kezdeményezésére.
(3) Ha az országos népszavazást el kell rendelni, az eredményes népszavazás alapján hozott döntés az Országgyűlésre kötelező.”
2. A Ve. rendelkezései:
„2. § E törvényt kell alkalmazni:
(...)
e) az országos népszavazásra,
(...)”
„130. § (1) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyűjtő ív, illetőleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogást a határozat közzétételét követő tizenöt napon belül lehet – az Alkotmánybírósághoz címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani.
(...)
(3) Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság, illetőleg az Országgyűlés határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot, illetőleg az Országgyűlést új eljárásra utasítja.”
3. A Nsztv. rendelkezései:
„8. § (1) Az eredményes ügydöntő népszavazással hozott döntés az Országgyűlésre kötelező.”
a) a népszavazás megtartásáig, vagy
b) a kezdeményezés elutasításáig, illetőleg
c) az aláírásgyűjtő ívek benyújtására rendelkezésre álló határidő eredménytelen elteltéig.”
„13. § (1) A népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni.”
III.
A kifogások nem megalapozottak.
1. Az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálta a kifogások elbírálása során, hogy a 183/2007. (VII. 23.) OVB határozat a kifogást tevő álláspontjával megegyezően valóban korábban már hitelesített kérdésekkel azonos tartalmú kérdést hitelesített-e, megsértve ezzel az Nsztv. 12. §-ában írt rendelkezést.
Az OVB 168/2007. (VII. 18.) határozatával hitelesítette a következő kérdést:
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézmények, kórházak maradjanak állami, önkormányzati tulajdonban?”
A jelen eljárás tárgyát képező kezdeményezés az alábbi kérdést tartalmazza:
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézményeik, kórházaik működtetésének módjáról a helyi önkormányzatok dönthessenek?”
Az OVB megállapította, hogy a két kérdés nem teljesen azonos tartalmú. Az utóbb benyújtott kérdés nem vonatkozik az állami tulajdonban álló egészségügyi intézményekre, kórházakra, csak a helyi önkormányzatok intézményeit érinti.
Az Alkotmánybíróság a 73/2008. (V. 22.) AB határozatában már megvizsgálta a 168/2007. (VII. 18.) OVB határozattal hitelesített kérdés, valamint a jelen ügyben szereplő kérdéshez hasonló kérdés („Egyetért-e Ön azzal, hogy a helyi önkormányzatok egészségügyi feladataik ellátásának módjáról szabadon dönthessenek?”) esetleges azonosságát. Az Alkotmánybíróság fenti határozata a két kérdés azonos tartalmát – az OVB álláspontjával megegyezően – nem találta megállapíthatónak. Ebből következően a jelen ügyben előterjesztett kifogásokat ebben az összefüggésben nem találta megalapozottnak.
Az OVB 172/2007. (VII. 18.) határozatát („Egyetért-e Ön azzal, hogy a helyi önkormányzatok egészségügyi feladataik ellátásának módjáról szabadon dönthessenek?”) a hitelesített kérdés egyértelműségének hiánya miatt az Alkotmánybíróság 84/2008. (VI. 13.) AB határozatával (ABK 2008. június, 861.) megsemmisítette. Ebből következően ebben a vonatkozásban nem lehet szó már hitelesített kérdéssel azonos tartalmú kérdésről, vagyis az Nsztv. 12. §-ának sérelméről, így az erre hivatkozó kifogásokat az Alkotmánybíróság úgyszintén nem találta megalapozottnak.
2. Egyik kifogás szerint az OVB által hitelesített kérdés tartalmilag a jelenlegi jogszabályi helyzet népszavazás útján történő megerősítésére irányul, lényegét tekintve megegyezik az Nsztv. 8. § (4) bekezdésében szabályozott, a már elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény népszavazás általi megerősítésével. Érvelése szerint a népszavazásra vonatkozó rendelkezéseket kiterjesztően értelmezni nem lehet, ezért az Nsztv. 8. § (4) bekezdésében foglalt tényállási elemek megvalósulása nélkül, egyéb helyzetekben nem lehet a hatályos jogszabályi rendelkezések megerősítése céljából népszavazást kezdeményezni.
Az Nsztv. hivatkozott rendelkezése annyit tartalmaz, hogy az Országgyűlés által már elfogadott, de a köztársasági elnök által még alá nem írt törvényről egyrészt népszavazást lehet rendezni, másrészt pedig ez a népszavazás nem lehet vélemény-nyilvánító, hanem csakis ügydöntő népszavazás. Ez a rendelkezés semmilyen értelmezés esetén sem jelentheti törvényi akadályát annak, hogy a hatályos jogszabályi környezetre (több jogszabály komplexumára) vonatkozó kérdés az OVB hitelesítése alapján népszavazás tárgya lehessen, így az Alkotmánybíróság az erre vonatkozó kifogást is elutasította.
3. További kifogás hivatkozik arra, hogy a helyi egészségügyi feladatok ellátásának módjáról való döntés nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe, ezért arról az Alkotmány 28/B. § (1) bekezdése alapján nem lehet népszavazást tartani. Kétségtelen, hogy az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdése a)–h) pontjaiban nevesíti a helyi képviselő-testület jogait (hatásköreit). Ezen jogokat azonban számos törvény részletezi (hajtja végre), amely törvények megalkotása, tartalmuk kialakítása vitathatatlanul az Országgyűlés hatáskörébe tartozik. A helyi önkormányzatok egészségügyi feladatainak ellátási módjáról rendelkezik például az Ötv., az önkormányzatokat is érintő rendelkezéseket tartalmaz a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény, az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény, az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény stb. Az önkormányzatok egészségügyi feladataik ellátásának módjáról való döntési lehetősége tehát nem az Alkotmány 44/A. §-ában foglalt kérdéskör. Ebből következően az Alkotmánybíróság a kifogást tevők ezen érvelését nem találta megalapozottnak, e vonatkozásban a kérdést hitelesítő határozat alkotmányellenességét nem találta megállapíthatónak.
4. Másik kifogás szerint az aláírásgyűjtő ív hitelesítésének akadályát képezi az, hogy az Országgyűlés nem tett eleget a 27/2007. (V. 17.) AB határozatban megállapított jogalkotási kötelezettségének, vagyis nem határozta meg, hogy az eredményes ügydöntő népszavazáson hozott döntés meddig kötelezi az Országgyűlést. A kifogásban szereplő felvetés és a hitelesítés törvényessége közötti összefüggés érdemi vizsgálata nélkül az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény, valamint az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény módosításáról szóló 2007. évi CLXXII. törvény 9. §-a az Nsztv. 8. §-ának (1) bekezdését 2007. december 26-i hatállyal a következőképp határozta meg: „8. § (1) Az eredményes ügydöntő népszavazással hozott döntés az Országgyűlésre a népszavazás megtartásától – ha a népszavazás törvényalkotási kötelezettséget keletkeztet, a törvény megalkotásától – számított három évig kötelező. Az Országgyűlés köteles a népszavazás döntésének haladéktalanul eleget tenni.” Az Országgyűlés tehát a hivatkozott alkotmánybírósági határozatban foglalt jogalkotási kötelezettségének eleget tett.
5. Megjegyzi még az Alkotmánybíróság; a 84/2008. (VI. 13.) AB határozatában megállapította, hogy a 172/2007. (VII. 18.) OVB határozattal jóváhagyott kérdés („Egyetért-e Ön azzal, hogy a helyi önkormányzatok egészségügyi feladataik ellátásának módjáról szabadon dönthessenek?”) nem felel meg az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében meghatározott egyértelműség követelményének, ezért az OVB határozatát megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság határozatának indokolása szerint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) vonatkozó rendelkezései nem „szabad”, hanem következetesen „önálló” döntésekről beszélnek, olyan önálló döntésekről, melyek kereteit és korlátait egyrészt maga az Ötv., másrészt pedig a példálózó jelleggel említett más törvények határozzák meg. Az önkormányzatok ezen törvényi feltételek és saját körülményeik, lehetőségeik ismeretében dönthetnek önállóan (nem pedig helyettük más). A döntések önállósága, azaz jogilag behatárolt „szabadsága” és a népszavazásra feltenni javasolt kérdésben szereplő „szabadon” kifejezés azonban nem azonos tartalmú, az utóbbi az előzőnél szélesebb értelmet hordoz, és ez mindenképp bizonytalanná, a hétköznapi szövegértésen túlmenő értelmezésre szorulóvá teszi a kérdést. Nem lehet egyértelműnek tekinteni a kérdést a jogalkotó vonatkozásában sem. A döntés szabadságának jogszabályi keretek közötti érvényesülését tételező értelmezés esetén a jogalkotóra semmilyen feladat nem hárul, sőt a sikeres népszavazási döntés ellenére akár a jogszabályi feltételeket, a korlátokat növelheti, szigoríthatja is. Ellenkező értelmezés esetén azonban az önkormányzati döntések mindenfajta feltételét, korlátját el kellene törölnie, ami nyilvánvalóan ellehetetlenülést eredményezne. (ABK 2008. június, 861, 866.) A jelen határozatban vizsgált OVB határozat által hitelesített kérdés azonban az egyértelműség hiányát eredményező „szabadon” kifejezést nem tartalmazza, így a kérdés az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében rögzített egyértelműség követelményének eleget tesz. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 183/2007. (VII. 23.) OVB határozatát helybenhagyta.
Az Alkotmánybíróság – figyelemmel az OVB határozatának a Magyar Közlönyben való megjelenésére – elrendelte ezen határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét.
Alkotmánybírósági ügyszám: 944/H/2007.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás