4/2009. (IV. 10.) KvVM utasítás
a fejezeti kezelésű előirányzatok 2009. évi felhasználási szabályairól1
2009.12.23.
(2) A 2009. évi fejezeti kezelésű előirányzatok rendeltetését, felhasználási célját, illetve az általánostól eltérő felhasználási szabályait az utasítás melléklete tartalmazza.
A fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának folyamatleírása
2. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználására a munkatervi, illetve kiemelt feladatokkal összhangban – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – feladattervet kell készíteni. A feladattervet, valamint annak módosításait a koordinátor készíti elő és a Költségvetési Főosztály (a továbbiakban: KF) vezetője terjeszti elő jóváhagyásra a miniszter részére.
(2) Nem kell feladattervet készíteni
a) a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználására, ha az előirányzat
aa) működést finanszírozó,
ab) célját kormányhatározat vagy nemzetközi megállapodás meghatározta, továbbá
b) a fejezeti kezelésű előirányzaton megtervezett kiadási előirányzat azon részére sem, amely pályázati úton kerül felhasználásra.
(3) A koordinátor jogosult a miniszter által jóváhagyott feladatterv évközi módosítására, illetve a KF annak feladattervbeli átvezetésére, ha a jóváhagyott feladatok megvalósítása a fejezeti kezelésű előirányzat összegén belül – 10,0 millió Ft egyedi értékig – feladatok közötti szakmailag indokolt előirányzat-átcsoportosítással biztosítható.
(4) A fejezeti kezelésű előirányzatra – a feladatfinanszírozás körébe vont, illetve pályázati úton felhasználásra kerülő előirányzatok kivételével – a koordinátor felhasználási tervet készít. A felhasználási terv tartalmazza az egyes feladatok megvalósítását szolgáló intézmények, szervezetek megnevezését, ezek előirányzat-felhasználási keretigényét intézményenként, valamint kiemelt előirányzatonként, továbbá a fejezeten kívüli szervezetek által ellátni javasolt feladatok esetében a feladatok megvalósítását szolgáló megállapodások, illetve szerződések tervezetét.
(5) A fejezeti kezelésű előirányzatokból tervezett informatikai fejlesztést a koordinátornak az Ágazati Informatikai Koordinációs Osztály vezetőjével, a kutatást, műszaki fejlesztést a Kutatási, Oktatási és Innovációs Osztály vezetőjével, a kommunikációs tartalmú, valamint kiadványokkal kapcsolatos feladatokat, társadalmi szervezetekkel kötött támogatási szerződéseket a Kommunikációs és Humánpolitikai Főosztály vezetőjével egyeztetnie kell.
(6) A felhasználási terv elkészítésével egyidejűleg a koordinátor a KF vezetőjével előzetesen egyeztetetten szakmai közlő levélben rendelkezik a megvalósító saját intézmény számára az előirányzat céljáról, a feladat leírásáról, a költségvetési előirányzatokról, a határidőkről, a folyamatba épített ellenőrzésről és a feladathoz biztosított pénzeszköznek a feladat teljesítését követő elszámoltatásáról.
(7) Az előirányzatok fejezeti közvetlen felhasználása (fejezeti bankszámláról való átutalások teljesítése) esetén kötelezettségvállaló és utalványozó a koordinátor, ellenjegyző a KF vezetője. A kötelezettségvállalásokat és az Ámr. szerinti előzetes kötelezettségvállalásokat a koordinátor a kötelezettségvállalást követő 5 munkanapon belül köteles bejelenteni a KF vezetője részére, aki haladéktalanul intézkedik a szükséges adatoknak a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) részére történő bejelentésről.
(8) A jóváhagyott felhasználási terv megvalósításakor a Fejezeti Költségvetési Osztály előirányzat átcsoportosítást hajt végre a fejezeti kezelésű előirányzatról a fejezethez tartozó megvalósító intézmény részére.
(9) Az előirányzat-módosítással fejezeten belül átcsoportosított előirányzat felhasználása során a kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, utalványozás és érvényesítés az átcsoportosítással érintett intézmény gazdálkodási szabályzata szerint történik. Az átcsoportosított előirányzatot a felhasználó intézmény köteles kiadási jogcímenként elkülönítetten kezelni és igénybevételéről az éves beszámoló keretében elszámolni.
(10) A jóváhagyott felhasználási terv megvalósításakor, amennyiben más fejezet központi költségvetési szerve részére fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosítás szükséges, a fejezetek közötti megállapodást a koordinátor készíti elő és a KF vezetője terjeszti elő jóváhagyásra a miniszter részére.
(11) A kötelezettségvállalással terhelt előirányzat maradványok előirányzat módosításait a KF vezetője nyilvántartásba vételre bejelenti a Kincstárnak.
A feladatfinanszírozás szabályai
3. § (1) A feladatfinanszírozás körébe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok (jellemzően központi beruházás, európai uniós forrásból, illetve nemzetközi fejlesztési intézmények által biztosított forrásból megvalósuló feladatok) – beleértve az év közben létesített fejezeti kezelésű előirányzatokat is – azok, amelyek az Ámr. 70. § (1) bekezdésének a)–f) pontjai hatálya alá tartoznak.
(2) Az Ámr. 72. §-a szerinti alapokmányt – a központi beruházások kivételével – a Fejezeti Költségvetési Osztály készíti el. A központi beruházások kivételével a feladatfinanszírozás körébe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok esetében az alapokmánnyal érintett részfeladat engedélyezésére a kabinetfőnök, annak ellenjegyzésére a KF vezetője jogosult.
(3) Valamennyi központi beruházási előirányzat alapokmányát és a hozzá tartozó létesítményjegyzéket a megvalósító intézmény állítja ki papíralapon és megküldi azt a KF részére. Az alapokmányt a megvalósító intézmény elektronikus formában is elkészítheti, amelyet a Fejezeti Költségvetési Osztály – kijelölt ügyintézője – részére megküld. Az alaki és előirányzat-fedezeti ellenőrzést követően a KF vezetője továbbítja az okmányokat a szakmailag illetékes koordinátor részére, aki intézkedik a szakmai, tartalmi ellenőrzésről, majd annak jóváhagyásáról.
(4) A (3) bekezdés szerint elkészített alapokmányok engedélyezésére (kötelezettségvállaló) – az (5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a koordinátorok jogosultak, azok ellenjegyzője (pénzügyi) pedig a KF vezetője. A koordinátorok, illetve a kötelezettségvállalásra jogosultak aláírás mintáját a Fejezeti Költségvetési Osztály részére – adott évi alapokmányok megnyitásával egy időben – meg kell küldeni.
(5) A vízügyi szakállamtitkár hatáskörébe tartozó beruházások esetében az alábbiakban megjelölt rendelkezésre jogosult személy legfeljebb nettó 300 millió forintig kötelezettségvállalásra való jogosultságot kaphat:
a) a 10/1/7/7 Vízkár-elhárítási művek fejlesztési és állagmegóvási feladatai fejezeti kezelésű előirányzat tekintetében a Víz- és Környezeti Kárelhárítási Főosztály vezetője,
b) a 10/1/9 Balatoni regionális víziközmű-hálózat fejlesztése fejezeti kezelésű előirányzat és a 10/1/20 Ivóvízminőség-javító program fejezeti kezelésű előirányzat tekintetében a Vízgazdálkodási Főosztály vezetője,
c) a 10/1/19 EU Víz Keretirányelv végrehajtásának feladatai fejezeti kezelésű előirányzat tekintetében a Vízgyűjtő-gazdálkodási és Vízvédelmi Főosztály vezetője.
Nettó 300 millió forintot meghaladóan, illetve a 10/1/7/5 Vásárhelyi terv továbbfejlesztése fejezeti kezelésű előirányzat tekintetében minden esetben, a kötelezettségvállaló a koordinátor, illetve távollétében az általa írásban kijelölt főosztályvezető.
(6) A feladatfinanszírozással kapcsolatos valamennyi dokumentumot a jóváhagyást követően a Fejezeti Költségvetési Osztály küldi meg a Kincstár részére.
(7) Beruházást megvalósító intézmény a Kincstár által befogadott és visszaigazolt szerződésbejelentő lap másolatát, valamint a beruházás, vagy részfeladat befejezésekor készítendő záró okmányt, illetve amennyiben a beruházás, vagy a részfeladat teljes mértékben megvalósult, az üzembe helyezési bizonylatot 5 napon belül megküldi a Fejezeti Költségvetési Osztály részére.
(8) A Kincstár által befogadott és visszaigazolt alapokmány egy eredeti példányát a Fejezeti Költségvetési Osztály saját nyilvántartásába veszi, egy példányát közvetlenül megküldi az érintett szerv részére és egy eredeti, vagy másolati példányt a koordinátornak küld meg.
(9) A nem magyar nyelven megkötött szerződésekhez kapcsolódó szerződésbejelentések esetén a szerződések azon szakaszainak magyar nyelvű fordítását csatolni kell a Kincstár részére, amelyek tartalmazzák a kivitelezési szerződés alapján megvalósítandó feladat műszaki, szakmai és pénzügyi jellemzőinek, a kivitelezés egyéb pénzügyi feltételeinek és a megvalósítási határidőnek a tételes meghatározását. Az így benyújtott szerződések fordításának hitelességét a megvalósító intézmény vezetője igazolja.
A fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei
4. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzatok év közben keletkező bevételi többleteit (kamatok, árfolyamnyereség, megtérülések, egyéb átvett pénzeszközök) ugyanazon előirányzatok növelésére kell fordítani, mint amelyekkel összefüggésben keletkeztek.
(2) A bevételi többletek felhasználására a koordinátor tesz javaslatot, amelyet a KF vezetőjének előterjesztésében a miniszter hagy jóvá.
(3) A nemzetközi segélyprogramok keretében létesített előirányzatok (Világbank, Átmeneti támogatás stb.) többletbevételei (deviza, általános forgalmi adó visszatérítése) miatt szükségessé váló előirányzat-módosításokról a KF vezetője saját hatáskörben intézkedik a Kincstár felé.
5. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzatok terhére – a külön jogszabályban, illetve kormányhatározatban meghatározott előirányzatok kivételével – kötelezettségvállalás csak a tárgyévi előirányzat mértékéig történhet.
(2) A kivitelező kiválasztásához szükséges közbeszerzési eljárás megindítását megelőzően a beruházás megvalósításához szükséges költségvetési támogatás éven túli biztosítására – a beruházás teljes megvalósításának pénzügyi fedezetére, pénzügyi ütemezéssel – a koordinátor a KF-fel egyeztetett javaslatát a kabinetfőnök felterjeszti a miniszter részére, melyre a miniszter a megvalósító intézmény részére ígérvényt adhat ki, illetve kötelezettséget vállalhat. A miniszter által jóváhagyott javaslatot a koordinátor 5 napon belül megküldi a Fejezeti Költségvetési Osztály részére nyilvántartásba vétel érdekében.
(3) A fejezeti kezelésű előirányzatokból – a külön jogszabályban meghatározottak kivételével – visszterhesen támogatás (kölcsön) nem nyújtható.
(4) A fejezeti kezelésű előirányzatok kezelési költségei – a külön jogszabályban meghatározott kivétellel – nem különíthetők el és kiadásként nem számolhatók el.
(5) Behajthatatlan követelés esetén a KF vezetője évente egyszer, december 15-ig előterjesztést készít annak lemondásáról, amelyet a kabinetfőnök hagy jóvá.
(6) Az új fejezeti kezelésű előirányzatnak fejezeti hatáskörben, év közben történő létesítését – a (7) bekezdésben meghatározott eset kivételével – a KF vezetője előterjesztésében a miniszter hagyja jóvá.
(7) Nem kell a miniszter jóváhagyása új fejezeti kezelésű előirányzat év közben történő létesítéséhez, ha arra nemzetközi megállapodás (Világbank, Átmeneti támogatás programja stb.) vonatkozik, vagy kormánydöntés alapján kerül rá sor.
(8) A fejezeti kezelésű előirányzatok rendeltetésszerű felhasználását a koordinátor köteles ellenőrizni. A nem pályázati úton nyújtott támogatások ellenőrzési rendjét a támogatási szerződések megkötésével egyidejűleg kell kialakítania. Amennyiben az ellenőrzés során rendeltetésétől eltérő felhasználást tapasztal, kötelezi a feladat végrehajtásával megbízottat, illetve a kedvezményezettet a felhasználási cél tényleges megvalósítására, vagy végső esetben kezdeményezi a kapott pénzeszköz visszafizetését.
(9) A központilag kezelt beruházásként megvalósuló, de a területi szervekhez, illetve a regionális vízmű-részvénytársaságokhoz kerülő létesítmények a műszaki átadást követően 60 napon belül befejezetlen beruházásként, könyvviteli úton kerülnek átadásra.
(10) A beszámolási évet követő év március 31-éig a koordinátornak szöveges és számszaki éves beszámolót kell készítenie a fejezeti kezelésű előirányzatok előző évi felhasználásáról, ezen belül a tervezett és megvalósult célokról, többéves feladat esetében pedig a feladat időarányos teljesítéséről, valamint a folyamatba épített ellenőrzésekről. A beszámolási kötelezettség minden fejezeti kezelésű előirányzatra kiterjed, beleértve a nemzetközi segélyprogramok és a beruházások előirányzatait is.
6. § (1) Az utasítás a kiadmányozása napján2 lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) A 2009. évben eredeti előirányzatként nem szereplő fejezeti kezelésű előirányzatok 2008. évi maradványának felhasználására a fejezeti kezelésű előirányzatok 2008. évi felhasználási szabályairól szóló 1/2008. (K. V. Ért. 3.) KvVM utasítás rendelkezései az irányadók.
(3) A külön utasítással szabályozott fejezeti kezelésű előirányzatok működtetéséhez ezen utasításban foglalt rendelkezéseket is figyelembe kell venni.
Melléklet a 4/2009. (IV. 10.) KvVM utasításhoz
2009. évi fejezeti kezelésű előirányzatok
A fejezeti kezelésű előirányzatok rendeltetése, felhasználási célja, illetve az általánostól eltérő felhasználási szabályai a következők (a fejezeti kezelésű előirányzatok megnevezése utáni zárójelben: címszám/alcímszám/jogcímcsoportszám/jogcímszám).
1.1. Regionális víziközműrendszerek állami kötelezettségei és a pályázati fejlesztéséhez szükséges önerő (10/1/5)
Jogszabályok szerint a tulajdonosra (magyar államra) háruló kötelezettségek (pl. védőterületek tulajdonjogának rendezése, a magyar állam tulajdonába kerülő beruházások nettó pályázati önerő fedezete stb.) teljesítésének pénzügyi fedezete. A többségi állami tulajdonú, regionális rendszereken végrehajtott fejlesztések önkormányzatokkal közös, vagy önálló KEOP-pályázatként jelenhetnek meg és így az állami rész fejlesztésére jutó arány önerő fizetésének kötelezettségét vonja maga után.
Az előirányzat koordinátora a vízügyi szakállamtitkár.
1.2. Vásárhelyi terv továbbfejlesztése (10/1/7/5)
Az előirányzat a már megkezdett beruházások befejezését finanszírozza.
A 2009. évben megvalósítandó feladatok:
– Tiszaroffi tározó – hullámtéri véderdők telepítése.
– Bivaly-tói töltés – hullámtéri véderdő telepítése.
– Üzemirányítási, üzemeltetési terv.
– Területszerzés – áthúzódó és peres ügyek.
– Szakértői díjak, lebonyolítói többletfeladatok fedezete.
Az előirányzat koordinátora a vízügyi szakállamtitkár.
1.3. Vízkár-elhárítási művek fejlesztési és állagmegóvási feladatai (10/1/7/7)
Az előirányzat a nem kielégítő védképességű elsőrendű árvízvédelmi művek védbiztonságának fejlesztését, térségükben az elvárható árvízvédelmi biztonság megteremtését, az árvizek kártételei elleni megelőző tevékenység biztosítását szolgálja. Az árvizek elleni védelmet a mindenkori Kormány az ország biztonságpolitikájának részeként nevesíti [2005/2000. (I. 18.) Korm. határozat, 2255/2000. (X. 31.) Korm. határozat]. Az előirányzat terhére az árvízvédelem infrastrukturális fejlesztései (védelmi központok, töltésburkolatok, kerékpárutak, hírközlő és informatikai hálózatok, kisajátítások és tervezések, térinformatikai alapadatok és védelmi tervek), továbbá a projekt típusú beruházásokon túli egyedi töltéserősítési és védelmi képesség fokozási munkák valósulnak meg.
Tervekben a több év alatt elöregedett, tönkrement árvízvédelmi töltések, töltéstartozékok, zsilipek, belvízvédelmi művek, belvízcsatornák, szivattyútelepek, minimálisan szükséges rekonstrukciós feladatai szerepelnek.
A folyószabályozási beruházások – az árvízi mederben – elsődlegesen a folyómederben a vizek, valamint a jég szabályozott körülmények közötti levonulását célozzák, védik az árvízvédelmi műveket az elmosás ellen.
A beruházások a nagy folyókra összpontosulnak, de mindezek mellett a mellékágak rekonstrukciója, a nagyvízi vízszállító képesség növelése is kiemelkedő feladat, ami a mellékágak revitalizációja révén az ökológiai szempontú folyógazdálkodást is szolgálja.
Az előirányzat koordinátora a vízügyi szakállamtitkár.
1.4. Balatoni regionális víziközmű-hálózat fejlesztése (10/1/9)
A Balaton-térségi feladatok a 2005. évben átdolgozott, az EU-s csatlakozással összefüggő új jogszabályok figyelembevételével kimunkált, a Balatoni Vízgazdálkodási Fejlesztési Programra (BVFP) alapozott „Balaton térség regionális szennyvízelvezetése és -tisztítása” fejlesztési koncepcióban szereplő prognosztizált beruházásokra tekintettel kerültek számbavételre.
Az előirányzat a koncepció szerinti I. ütemre megadott fejlesztések közül a víziközmű kormányzati beruházásokra számot tartó térségekből a hatályos 25/2002. (II. 27.) Korm. rendeletben előírt kötelezettségeket finanszírozza. Az előirányzat koordinátora a vízügyi szakállamtitkár.
1.5. EU Víz Keretirányelv végrehajtásának feladatai (10/1/19)
2008-ban a folyamatban lévő beruházások száma: 43 db üzemelő, 3 db távlati vízbázis, melyeknek folytatását biztosítja a 2009. évi előirányzat.
Az előirányzat koordinátora a vízügyi szakállamtitkár.
1.6. Ivóvízminőség-javító program (10/1/20)
A magyar állam tulajdonában lévő leányfalui ivóvízbázis belső védőterületének kialakítása tárgyában a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal a szükséges területek kisajátítása ügyében hozott végzések végrehajtásához nyújt fedezetet.
Almásfüzitő, Kocs, Nagyigmánd területén (Komárom-Esztergom megye) az egészséges ivóvízellátás-hálózat kiépítése
– A települések vízellátó rendszeréből nyerhető víz az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet B táblázatában foglalt kémiai paramétereinek – Almásfüzitőn az ammónium és a keménység tekintetében, Kocson az ammónium- és vas-, Nagyigmándon az ammóniumtartalom – határértékei túllépése miatt kifogás alá esik. – A települések egészséges vízellátása az ÉDV Zrt. regionális rendszeréhez csatlakozó távvezetékek és települési bekötő vezetékek kiépítésével oldható meg.
– A becsült teljes bekerülési költség tartalmazza az előkészítéshez szükséges tervezési, engedélyeztetési és járulékos munkákat, a kivitelezést, a próbaüzem lefolytatás, záró dokumentáció, végleges üzemeltetési és karbantartási dokumentáció elkészítését.
Kamond, Mezőlak, Noszlop területén (Veszprém megye) az egészséges ivóvízhálózat kiépítése
– A települések egészséges vízellátása településenkénti ammóniamentesítő egység telepítésével, új gépház építésével, vagy a meglévő bővítésével oldható meg. A vízkezeléshez ki kell építeni az irányítás automatizálását és illesztését a szolgáltató Bakonykarszt Zrt. rendszeréhez.
Az előirányzat fedezete nyújt a Nyugat-balatoni RV és a Dél-Kelet Balatoni RV Balatonszéplak beruházási feladataira.
Az előirányzat koordinátora a vízügyi szakállamtitkár.
2. Ágazati célelőirányzatok (10/2)
2.1. Vízkár-elhárítási művek fenntartása (10/2/3)
Az előirányzat – a vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló 120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet alapján – az állami tulajdonú vízkár-elhárítási létesítmények és a kapcsolódó infrastruktúra fenntartási-üzemelési feladatainak forrása. Az előirányzat felhasználásához feladattervet nem kell készíteni.
Az előirányzat koordinátora a vízügyi szakállamtitkár.
2.2. A szigetközi térség kárainak mérséklése, környezeti monitoring működtetése (10/2/6)
Az előirányzat a Duna elterelésével kapcsolatos környezeti adatgyűjtő és információs rendszer működtetését, hidrológiai, vízminőségi, hidrogeológiai megfigyelés költségeit tartalmazza.
Az előirányzat felhasználásához feladattervet nem kell készíteni.
Az előirányzat koordinátora a vízügyi szakállamtitkár.
2.3. Nemzetközi fizetési kötelezettségek (10/2/7)
Az előirányzat a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi területekhez kapcsolódó nemzetközi tagdíjak, illetve hozzájárulások költségeinek finanszírozását biztosítja. A magyar tagság a Kormány jóváhagyásával, vagy országgyűlési ratifikációval, vagy a KvVM és jogelődjei vezetőinek döntései alapján létesült az egyes egyezményekben és szervezetekben. Forrását képezi továbbá az év közben felmerülő egyéb külföldön megrendezésre kerülő szakmai konferenciákon való részvétellel kapcsolatban jelentkező költségeknek.
Az előirányzat felhasználásához feladattervet nem kell készíteni.
Az előirányzat koordinátora a kabinetfőnök.
2.4. Szigetközi vízpótlással kapcsolatos működési kiadások (10/2/8)
Az előirányzat a hullámtéri vízpótló rendszer nagyműtárgyainak (dunakiliti duzzasztó, fenékküszöb, szivárgócsatorna 6 műtárgya) és a hullámtéri mellékágrendszer létesítményeinek (hullámtéri ágak, vízszintszabályzó műtárgyak, ágvéglezárások, partvédő művek, denkpáli megcsapoló műtárgy és hallépcső) üzemelési és karbantartási feladatainak ellátásához, valamint a kisebb eróziós kimosódások megszüntetéséhez, uszadék eltávolításához szükséges összeget tartalmazza.
A mentett oldali vízpótló rendszer üzemeltetése keretében a Zátonyi-Duna, Nováki-csatorna, Pontyos–Örvényi-csatorna, Hédervár–Darnózseli-csatorna, Gombócos-Bár-Duna, Zsejkei-csatorna, Lipóti-Holt-Duna és a Parlagnyilasi-csatorna medreinek és műtárgyainak kezelése, legfontosabb karbantartása is e keret terhére kerül finanszírozásra.
Az előirányzat felhasználásához feladattervet nem kell készíteni.
Az előirányzat koordinátora a vízügyi szakállamtitkár.
2.5. Tárca szintű kutatási feladatok (10/2/10)
Az előirányzat a tárca környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi területekhez kapcsolódó kutatás-fejlesztési feladataira nyújt forrást.
Az előirányzat felhasználásához feladattervet nem kell készíteni.
Az előirányzat koordinátora a kabinetfőnök.
2.6. Balaton intézkedési terv és nagy tavaink védelme program (10/2/12)
Az előirányzat nagy tavaink kiemelt monitoring-, tájékoztató és információs rendszerei, a Kis-Balaton vízvédelmi rendszere monitorozása, vízminőségi és ökológiai állapotfelmérés a szükséges beavatkozások megalapozására, a tudomány és a közvélemény szakszerű és naprakész tájékoztatása érdekében végzett feladatait (speciális megfigyelő rendszerek, monitoringok) foglalja magában.
Cél a 2000/60/EK parlamenti és tanácsi irányelv (Víz Keretirányelv) alapján a Balaton, a Velencei-tó és a Tisza-tó (nagy tavaink) ökológiai állapotának megőrzése és a vízminőség javítása érdekében szükséges feladatok ellátása. Ezen kívül az 1075/2003. (VII.30.) Korm. határozatban foglaltak időarányos felülvizsgálatáról és a Balatonnal kapcsolatos további intézkedésekről szóló 1033/2004. (IV. 19.) Korm. határozat 7. pontja, a Velencei-tó–Vértes kiemelt üdülőkörzet területfejlesztési koncepciójáról szóló 1117/2003. (XI. 28.) Korm. határozat, valamint az előírt tárcafeladatok programszerű végrehajtása teszi szükségessé továbbra is a feladat fejezeti kezelését. Az előirányzat felhasználásához feladattervet nem kell készíteni. Az előirányzat koordinátora a vízügyi szakállamtitkár.
2.7.3 Nemzeti éghajlat-változási stratégia végrehajtása (10/2/15)
Az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezmény Kiotói Jegyzőkönyve alapján hazánknak mind nemzetközi jogi, mind európai uniós kötelezettségei miatt létfontosságú, hogy a jegyzőkönyv által lehetőséget biztosító könnyítéseket igénybe tudja venni, ezért szükséges, hogy a fenti döntés alapján a 2006. augusztus 31-ig leadott jelentésnek megfelelően – ami lehetővé tette, hogy a világon az elsők között lehettünk jogosultak a rendszerben való részvételre – kell elkészíteni azon ÜHG-leltárokat, amelyek hiánya, vagy hiányos leadása a rendszerből való kizárásunkat jelentheti és uniós jogsértési eljárást is von maga után.
A stratégia a megvalósítása során jelentős figyelmet kíván szentelni a megőrzendő értékeinket veszélyeztető hatásokkal kapcsolatos tudományos munkának, továbbá az éghajlatváltozásra különösen érzékeny rendszerekkel kapcsolatos kutatásoknak. A kutatási témák projekt formájában történő meghirdetésére a kutatás, fejlesztés és innovációs (K+F+I) hálózat szereplői számára az alábbi főbb kutatási területek kerülhetnek előtérbe:
– Az éghajlati alkalmazkodás hazai ismerethiányainak számbavétele, az ezt előidéző és fenntartó okok elemzése.
– A hazai éghajlat meteorológiai és klíma vonatkozású hidrológiai kutatások kiemelt támogatása, a jövőben várható döntéseket hitelesen megalapozni képes, időben és térben mind nagyobb mélységű valószínűségi előrejelzések pontosítása érdekében.
– A fizikai, biológiai és humán rendszerekben az éghajlatváltozás hatására lehetséges irreverzibilis következmények felderítése, mechanizmusuk minél pontosabb megértése céljából.
– Összefüggésben a sérülékenységek és kockázatok elemzésével, gazdasági számítások végzése a nem cselekvés veszteségeinek elemzésére, valamint a megelőzés hasznának kiszámítására valamennyi érintett szakterületen (pl. egészség, vízgazdálkodás, növénytermesztés, infrastruktúra).
– Az alkalmazkodás, illetve a fenntartható fejlődés közötti pozitív kölcsönhatások – komplementaritás, szinergia – szükséges mélységű feltárása.
– Az alkalmazkodás és a mitigáció közötti szoros összefüggések feltárása, elemzése, mindkét szempontból előnyös megoldások kiválasztása, alkalmazása.
– Nemzetközi szervezetekben és európai országokban az éghajlati alkalmazkodás terén kidolgozott új kutatási és innovációs eredmények, sikeres alkalmazások hazai meghonosítását megalapozó kutatások, cselekvési tervek. Különös tekintettel mindazon rugalmas alkalmazkodási alternatívák feltételeinek feltárására, amelyek biztosíthatják a növekvő klímasokk(ok) fokozódó terhekkel járó elviselését és a váratlan események hatékony kezelését.
– Az alkalmazkodás nemzetközi intézményrendszerében, hálózatában való aktív részvétel, információk, tapasztalatok cseréje.
– Az alkalmazkodás társadalmi, intézményi akadályainak, valamint a (társadalmi) tanulás nehézségeit okozó tényezők feltáró elemzése, kezelése, megoldások kidolgozása.
– A leghatékonyabb eljárások, módszerek (know-how) átvétele céljából mediterrán térségekben alkalmazott várostervezési, építési, közszolgálati, életmódbeli megoldások és hazai megvalósítási lehetőségeinek tanulmányozása.
– Az éghajlatváltozás városokat érintő komplex hatásainak vizsgálata (pl. városrendezés, hőhullámokra visszavezethető mortalitás, zöldterületek, utak, épületek állapota, vízminőség, vízmegtartás, hulladékkezelés stb.).
Az előirányzat koordinátora a környezet- és klímapolitikai szakállamtitkár.
2.8. Kincstári számlavezetési díjak és kamatkifizetések (10/2/30)
A Kincstár a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 108/A. §-a értelmében a pénzforgalmi számlatulajdonosok forintszámláival összefüggő szolgáltatások után a hivatkozott rendelet 24. sz. mellékletében meghatározott díjakat számol fel. A megtervezett összeg egyrészt a fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos számlák kezelésével összefüggő szolgáltatási díjak kifizetésére, másrészt a különböző szerződésekben vállalt kötelezettségekkel kapcsolatos késedelmi kamatok, továbbá az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 18/B. §-ának (9) bekezdése szerinti rendelkezésre állási díj kiegyenlítésére használható fel. Az előirányzat felhasználásához feladattervet nem kell készíteni.
Az előirányzat koordinátora a kabinetfőnök.
2.9. Víz- és környezeti kárelhárítás (10/2/34)
Az előirányzat az árvíz-, jég-, belvíz- és aszálykár elleni védekezés, valamint a víz- és környezeti kárelhárítás érdekében végzett, a védekezéssel közvetlenül összefüggő költségek kezdeti finanszírozását szolgálja.
Az előirányzatból az úgynevezett preventív védekezés, preventív kárelhárítás legfontosabb feladatai, valamint az előre nem látható és így nem tervezhető, havária jellegű károk megelőzése és elhárítása érdekében végzett tevékenységek költségei is biztosíthatók.
Az előirányzat felhasználásához feladattervet nem kell készíteni.
Az előirányzat koordinátora a vízügyi szakállamtitkár.
2.10.4 Természetvédelmi kártalanítás (10/2/35)
Az előirányzat a természetvédelmi érdekből eseti jelleggel elrendelt hatósági korlátozásokból, illetve a védett állat kártételéből adódó kártalanítási igényeket finanszírozza.
A természetvédelmi érdekből elrendelt korlátozás esetén a gazdasági tevékenység korlátozásából eredő károk megtérítésének szabályait a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (továbbiakban: Tvt.) 72. §-a, a természet védelmét szolgáló egyes támogatásokra, valamint kártalanításra vonatkozó részletes szabályokról szóló 276/2004. (X. 8.) Korm. rendelet, illetve a fokozottan védett növény-, illetve állatfajok élőhelye körüli korlátozás elrendelésének részletes szabályairól szóló 12/2005. (VI. 17.) KvVM rendelet tartalmazza, amelyek meghatározzák a kártalanítási igények kielégítésének szabályait. A védett állat kártételének megelőzése érdekében bizonyos esetekben a természetvédelmi hatóságnak engedélyezni kell riasztási módszerek alkalmazását, védett állat befogását, kivételes esetben, pedig a gyérítését. A riasztási, befogási, gyérítési költségek viselése érdekében szükség van a természetvédelmi hatóság vagy a nemzeti park igazgatóság részére bizonyos összegek elkülönítésére, továbbá a védett állat kártétele miatti kártalanítási igények kielégítésére.
Amennyiben a kártalanításra tervezett előirányzat az év folyamán nem kerül felhasználásra, a fel nem használt összeg a kártalanítási igény elutasítása esetén bekövetkező bírósági eljárás költségeire, védett, vagy védelemre tervezett természeti területek állami tulajdonba vételéhez, a tárca felelősségi körébe tartozó kisajátításokhoz, illetve az állami tulajdonba vételig felmerülő egyéb fizetési kötelezettségekre használható fel. A földvásárlás a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 68. § (6) bekezdése szerinti elővásárlási jog alapján, illetve a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. tv. (Vszt.) alapján történik. A Vszt. hatálya alá tartozó területek állami tulajdonba kerüléséig sok esetben megkerülhetetlen, hogy az igazgatóságok a Vszt. alapján kártalanításra jogosult személyekkel szemben teljesítsék a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. tv. 12/C. §-ában foglalt fizetési kötelezettségeiket is (a tulajdonosi jogai korlátozása miatt évenként előre fizetendő kártalanítás, és a terület hasznosításából befolyt teljes összeg jogosultaknak történő kifizetése). Az előirányzat felhasználásához feladattervet nem kell készíteni.
Az előirányzat koordinátora a természetvédelmi szakállamtitkár.
2.11.5 Természetvédelmi pályázatok támogatása (10/2/36)
Az előirányzat elsősorban a nemzetközi (pl. európai uniós alapok: LIFE, LIFE+, INTERREG, ETE, KEOP, ROP; Norvég és Svájci Alap, GEF) nyertes pályázatok támogatását szolgálja, kiemelten az önrész/társfinanszírozás biztosítását, az árfolyamkockázatok kezelését, a pályázat lezárása utáni előírt feladatok ellátását, illetve a pótlólagosan felmerült költségek forrásának megteremtését. Az előirányzat fő kedvezményezettjei a területi szerveink, de emellett néhány pályázat esetében más költségvetési szervek, természetvédő társadalmi szervezetek és közalapítványok is.
Az előirányzat forrást biztosít továbbá az SZMM által meghirdetett nemzeti parki közmunka program pályázatok önerejére is.
Az előirányzat koordinátora a természetvédelmi szakállamtitkár.
2.12.6 Hulladékkezelési és -gazdálkodási feladatok (10/2/37)
Az előirányzat terhére végezhetők el a területi hulladékgazdálkodási tervek előkészítésének feladatai. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény értelmében 6 évente – többek között – területi hulladékgazdálkodási terveket kell készíteni, és azokat miniszteri rendeletben kihirdetni. A jelenlegi, a 15/2003. (XI. 7.) KvVM rendelettel közzétett területi tervek a 2003-2008. közötti időszakra vonatkoznak, ezért elengedhetetlen, hogy a következő 6 évre vonatkozó tervek kidolgozása és kiadása megtörténjen a várhatóan ez év végéig az Országgyűlés elé kerülő II. országos hulladékgazdálkodási terv elfogadását követően. Az OHT 2009–2014 közötti tervidőszakára meghatározott országos célkitűzések és feladatok területi (regionális) lebontását a felügyelőségeknek, illetőleg az igazgatóságoknak kell elkészíteniük, egyes esetekben külső szakértők bevonásával, figyelemmel a jelenlegi regionális helyzetre, valamint az országos tervből a régióra háruló előírások tervidőszak végére történő teljesíthetőségére. A munkával kapcsolatosan felmerülő költségeket (10Ű10 M Ft) központilag szükséges tervezni és a feladat végzésekor átcsoportosítani. Az 1997. évtől 2010-ig terjedő időszakban a kamattámogatás összegének fedezetét fele-fele arányban a KvVM és az IKM fejezet, illetve jogutódai kötelesek biztosítani az éves költségvetési javaslat elkészítésénél.
Az előirányzat felhasználásának általánostól eltérő szabályait külön miniszteri rendelet tartalmazza.
Az előirányzat koordinátora a környezetmegőrzési szakállamtitkár.
2.13.7 Gazdálkodószervezetek által befizetett termékdíj-visszaigénylés kifizetése (10/2/38)
A termékdíjról szóló törvény szerint meghatározott feltételek fennállása esetén a már korábban befizetett termékdíjat a vállalkozó visszaigényelheti. Az előirányzat e kötelezettség teljesítésére szolgál. (Az előirányzat felülről nyitott.)
Az előirányzat felhasználásához feladattervet nem kell készíteni.
Az előirányzat koordinátora a környezetmegőrzési szakállamtitkár.
2.14. Országos környezeti kármentesítési program végrehajtása (10/2/39)
A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (továbbiakban: R) VI. fejezete rendelkezik az országos környezeti kármentesítési program (OKKP) végrehajtásáról és irányításáról. Ennek értelmében az általános (pl. a K+F, PR, szabályozás, EU-támogatások előkészítése stb.) és országos (pl. FAVI-fejlesztés és -működtetés, számbavétel, adatszolgáltatások, alprogram-koordináció) feladatok ellátásáról a KvVM minisztere gondoskodik. A KvVM felelősségi körébe tartozó egyedi környezeti kármentesítési beruházások pénzügyi fedezetét is a minisztérium költségvetési fejezetében kell biztosítani. A 2008. évi OKKP fejezeti sor terhére több mint 20 helyen kezdődött meg a tényfeltárás. Mindenhol ismert a szennyezés ténye, s a legtöbb helyen 2009. évben a műszaki beavatkozás megkezdése várható. Két helyen biztosítani kell a már kiépített kármentesítési rendszer üzemeltetését is. Ezen túlmenően fel kell készülni újabb szennyezett területek környezeti kármentesítési munkáinak indítására, illetve a KEOP-pályázatokhoz szükséges előkészítő feladatok. A 2009. évre tervezett költségvetési támogatás tehát az általános és országos feladatok, valamint a KvVM felelősségi körébe tartozó egyedi beruházások költségeinek finanszírozását biztosítják.
Az előirányzat felhasználására, illetve az OKKP működtetésére vonatkozó részletes szabályokat külön miniszteri utasítás tartalmazza.
Az előirányzat koordinátora a vízügyi szakállamtitkár.
2.15. Állami feladatok költséghatékony átvállalása az NKP megvalósításában (10/2/41)
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (Kvt.) alapján készülő Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) eredményes megvalósítása csak az érintettek, így a lakosság, gazdálkodó-, civil szervezetek, önkormányzatok együttműködésében lehetséges. A Kvt. szerint a központi költségvetés támogatja a környezetvédelmet szolgáló intézkedéseket, különösen az oktatás, ismeretterjesztés és a társadalmi környezetvédelmi tevékenység területén. Az előirányzat a 2009-től kezdődő időszakra szóló NKP-ban meghatározott feladatok ellátásában közreműködő társadalmi szerveződések, valamint egyéb szervezetek programjainak, tevékenységeinek támogatását biztosítja. Az előirányzat felhasználásának általánostól eltérő szabályait külön miniszteri rendelet tartalmazza.
Az előirányzat felhasználásához feladattervet nem kell készíteni.
Az előirányzat koordinátora a kabinetfőnök.
2.16. Magán- és egyéb jogi személyek kártérítése (10/2/43)
Az előirányzat a tárcát érintő peres eljárásokkal kapcsolatban várhatóan felmerülő kiadásokat finanszírozza.
Az előirányzat felhasználásához feladattervet nem kell készíteni.
Az előirányzat koordinátora a koordinációs és jogi szakállamtitkár.
2.17.8 Az illegális hulladéklerakók felszámolásának feladatai (10/2/44)
Az előirányzat terhére lehetőség nyílik a társadalmi szervezetek és az önkormányzatok támogatására az elhagyott hulladékok felderítésében és felszámolásában, az elhagyás megelőzésének megszervezésében. Lényeges szempont a pályázatok komplexitása, amelyben a megelőzés, tájékoztatás, feltérképezés, felszámolás, ellenőrzés, a területek utógondozása és funkcióváltása egyaránt fontos szerepet kap.
Az előirányzat felhasználásának általánostól eltérő szabályait külön miniszteri rendelet tartalmazza.
Az előirányzat felhasználásához feladattervet nem kell készíteni.
Az előirányzat koordinátora a környezetmegőrzési szakállamtitkár.
2.18. Vízgazdálkodási pályázatok előkészítése és támogatása (10/2/45)
A fejezet felügyelete alá tartozó környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok az egyes hajóutak áteresztőképességének javításától kezdve egészen az árvízi töltések, gátak és kerékpárutak közös kialakításán keresztül vízvédelmi jellegű ökoturisztikai, természetvédelmi célú, már elnyert vagy leszerződött pályázatok megvalósításához igényelnek önerőt. A környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok elmúlt évek pályázati lehetőségeit kihasználva oldják meg azokat a szakági feladataikat, melyek teljes finanszírozására az utóbbi időben a fejezeti költségvetési támogatásból nem jut forrás.
Ezek a pályázatok jelentős előkészítő munkálatokat, tervezéseket, hatástanulmányok készítését igénylik. A sikeres pályázat előfeltétele sok esetben a pályázati önerő fedezetének biztosítása.
Az előirányzat felhasználásához feladattervet nem kell készíteni.
Az előirányzat koordinátora a vízügyi szakállamtitkár.
2.19.9 Környezetvédelemmel kapcsolatos fejlesztések támogatása (10/2/14)
Az előirányzat célja a környezetvédelmi célú, elsősorban klímavédelmi, természetvédelmi, vízügyi, hulladékgazdálkodási és meteorológiai feladatok ellátásához szükséges fejlesztések forrásának biztosítása. Az előirányzaton szereplő összeg az Európai Bizottságtól környezetvédelmi célokra kapott és a Budapest Bank Nyrt. által kezelt PHARE Visszaforgó Hitelalap teljes összege, mely az alábbi környezetvédelmi fejlesztések finanszírozását teszi lehetővé:
= Belföldi klímaerdő telepítése: környezetvédelmi szempontból kiemelkedő feladat végrehajtása a nemzeti park igazgatóságok megvalósításában az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében.
= Külföldi klímaerdő telepítése: Erdélyben lévő magyarországi folyók vízgyűjtő területéhez tartozó területeken klímaerdők telepítése a Magyarország vízháztartás segítése, valamint a gyors lefolyású árvizek csökkentése érdekében.
– Energiatakarékos izzó cseréje: a feladatra rendelkezésre álló keret pályázati rendszer keretében kerül felhasználásra, az energiatakarékos, fogyasztáscsökkentő izzók cseréjére.
– A Természetvédelmi Őrszolgálat Egységes Digitális Rádiótávközlő Rendszerhez (EDR) történő csatlakozás a kapcsolattartás, összehangolt, egységes irányítás hatékonyabbá tétele érdekében.
– Folyami Információs Rendszer (RIS) bevezetése a vízi környezetbiztonság növelése érdekében, ezen belül a mobil (úszó), a parti létesítmények, valamint a kitűzési jelek fejlesztése.
– A régi lerakók bezárása, rekultivációja: pályázati rendszer keretében az önkormányzatok tulajdonában lévő vagy a kötelezettségi körükbe tartozó lerakók szakszerű lezárására, valamint a rekultiváció megvalósításáig tartó időszakban a lerakón történő illegális hulladékkezelés megakadályozása. A rekultivációt megelőző dokumentációk (rekultivációs tervek, felülvizsgálatok) kidolgozása, geodéziai, monitoringmérések elvégzése. A rekultiváció megkezdését megelőző, az illegális lerakó használat megakadályozását szolgáló beruházások (kerítés építése, sorompó létesítése, tájékoztató táblák telepítése) megvalósítása.
– Illegális hulladékelhagyás: pályázati rendszer keretében az illegális hulladékelhagyások megszüntetésének támogatása a hulladékelhagyó magatartás tartós felszámoláshoz.
– A tervezett szélprofilmérő állomás teljes kiépítése, mely tartalmazza a tartószerkezetet és az erre telepített szélprofilmérő berendezést, mely segítségével ellenőrizhető a települési kibocsátás mértéke, a lakosságot érő szennyezőanyag-terhelés, valamint a környezetben jelentkező szennyezőanyag-ülepedés. Ezek a vizsgálatok elősegítik a felületi források légszennyezés-csökkentését, a levegőtisztaság-védelmi nemzetközi kötelezettségek teljesítését.
Az előirányzat felhasználásának általánostól eltérő szabályait külön miniszteri rendelet tartalmazza.
Az előirányzat felhasználásához feladattervet nem kell készíteni.
Az előirányzat koordinátora a szakállamtitkárok és a kabinetfőnök.
A javasolt előirányzat a fejezet felügyelete alá tartozó költségvetési intézményeknél, illetőleg egyes fejezeti kezelésű előirányzatoknál felmerülő, előre nem látható feladatokra, eseti kormánykötelezettségek teljesítésére és az egyéb állami feladatellátás finanszírozására nyújt forrást.
Az előirányzat felhasználásáról a Költségvetési Főosztály vezetőjének előterjesztése alapján a miniszter dönt.
