2009. évi XLI. törvény
a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény betétbiztosítást érintő módosításáról1
2009.06.30.
„(1) Az Alap a kártalanításra jogosult személy részére a befagyott betét tőke- és kamatösszegét személyenként és hitelintézetenként összevontan legfeljebb ötvenezer euró összeghatárig forintban fizeti ki kártalanításként. A kártalanítás forintösszegét a kártalanítás 105. §-ának (1) bekezdésében meghatározott kezdő időpontjának napját megelőző napon érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyam alapján kell meghatározni. Devizabetét esetén a kártalanítás összegének, valamint az e bekezdés szerinti összeghatárnak a megállapítása – a kifizetés időpontjától függetlenül – a kártalanítás 105. §-ának (1) bekezdésében meghatározott kezdő időpontjának napját megelőző napon érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon történik.” „(2) Az Alap a befagyott tőkeösszeg után a még nem tőkésített és ki nem fizetett kamatot a kártalanítás 105. §-ának (1) bekezdésében meghatározott kezdő időpontjáig legfeljebb az (1) bekezdésben meghatározott összeghatárig a szerződés szerinti kamatlábbal téríti meg a kártalanításra jogosult személy részére.” „(1) Az Alap által biztosított betétek esetében a hitelintézet és a betétes között beszámításnak akkor van helye, ha a betétesnek a hitelintézettel szemben hitellel vagy más ügylettel kapcsolatos lejárt tartozása van. A hitelintézet a betétekre vonatkozó adatok átadásával egyidejűleg köteles a beszámítási igényét az Alappal közölni. A hitelintézet köteles okirattal igazolni, hogy a betétest (az adóst) a beszámítási igényéről tájékoztatta. Ha a beszámításra sor kerül, akkor az Alap a 101. § szerinti összegből a hitelintézetet megillető és részére átutalt összeg levonása után fennmaradó összeget fizeti ki a betétes részére.” „(2) A kártalanítás mértékének megállapítása során az ügyfélnek az Alap tagjánál fennálló valamennyi befagyott követelését össze kell számítani. Ha az Alap tagjának az ügyféllel szemben lejárt követelése van, azt a kártalanítás megállapítása során az ügyfél követelésébe be kell számítani.”
„(2) Az állami garanciával vagy kezességgel fedezett betétek esetén a központi költségvetés a kártalanítás 105. §-ának (1) bekezdésében meghatározott kezdő időpontjától számított húsz munkanapon belül bocsátja a garancia beváltásához szükséges pénzeszközöket az Alap rendelkezésére. Ezt az összeget az Alap kizárólag az állami garancia vagy kezesség beváltásból származó fizetési kötelezettség teljesítésére használhatja fel, amely kifizetéseket az államháztartásért felelős miniszter képviselője a hitelintézetnél a helyszínen ellenőrizheti.” „(1) Az Alap a betétek befagyása vagy a Felügyeletnek a 30. § (1) bekezdés c) pontja alapján hozott határozata vagy felszámolási eljárás kezdeményezése esetén a bíróság felszámolást elrendelő végzésének közzététele után – a három időpont közül a legkorábbiban – megkezdi (a kártalanítás kezdő időpontja) és húsz munkanapon belül befejezi a betétesek részére a kártalanítás kifizetését. Kivételesen indokolt esetben az Alap kérésére a Felügyelet engedélyezheti a kifizetési határidő meghosszabbítását legfeljebb egy alkalommal és legfeljebb tíz munkanappal.” „(2) Az Alap köteles legalább két országos napilapban, valamint honlapján közzétenni a betétesek kártalanításának feltételeit és a lebonyolításával kapcsolatos információkat. Az Alap által közzétett információkat a kártalanítással érintett hitelintézet honlapján is közzé kell tenni.”
„106. § A kártalanítással érintett hitelintézet az Alap kezdeményezése esetén az Alap által biztosított betétek alapján járó kártalanítási kifizetéssel együtt járó feladatok ellátására köteles az Alappal megállapodást kötni. E feladatok ellátásáért a hitelintézet a működése során hatályban volt legutolsó üzletszabályzata szerinti, vagy a legutolsó üzletszabályzata tartalmilag leginkább hasonló tételének megfelelő térítésre jogosult.” „(5) A tagintézetek betétbiztosítással kapcsolatos kötelezettségeinek teljesítését – ideértve az adatoknak az Alap kifizető rendszerének megfelelő rendelkezésre állását és a betétek személyenként történő összevonását – a Felügyelet a helyszínen ellenőrzi. Az Alap ellenőrzéssel kapcsolatos javaslatát a Felügyelet figyelembe veszi az éves ellenőrzési tervének kialakításakor.”
„(6) A hitelintézet köteles a betétekre és a betétesekre vonatkozó – a 3. sz. melléklet I. pont szerinti – azonosító adatokat oly módon nyilvántartani, hogy azok naprakészek és a kártalanítás végrehajtása céljából az Alap kérésére haladéktalanul átadhatóak legyenek.” „(7) Az Alap a tagintézetek által megküldött adatállományok alapján rendszeresen teszteli kifizető rendszerének működését.”
„(1) A hitelintézet kizárása vagy a tagsági jogviszony megszüntetése – a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel – nem érinti a tagság fennállása alatt a hitelintézetnél elhelyezett betétekre vonatkozó biztosítást.” „(4) Az Alap – a hitelintézet tagsági viszonyának megszűnését követően – nem fizet kártalanítást azokra a betétekre, amelyekre más ország betétbiztosítása kiterjed.”
„150. § (1) A Felügyelet a pénzügyi intézménnyel szemben alkalmazott intézkedés és kivételes intézkedés alkalmazása, illetve bírság kiszabása esetén a határozattal egyidejűleg az MNB-t, valamint – ha a határozat az Alap e törvény szerinti feladatainak ellátására kihathat, illetve a határozat meghozatalára a pénzügyi intézménynek az Alap tevékenységével összefüggő kötelezettsége megsértése miatt került sor, akkor – az Alapot értesíti. (2) A Felügyelet akkor is értesíti az MNB-t és az Alapot, ha a hitelintézet anyavállalatának felügyeletét ellátó hatóság tájékoztatása alapján olyan helyzet fennállását állapítja meg, amely az Alap e törvény szerinti feladatainak ellátására kihathat.”
[(1) A Felügyeletnek mérlegelnie kell az intézkedés szükségességét, ha a pénzügyi intézmény, valamint a pénzügyi intézménynek nem minősülő kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó egyéb jogi személy, ezek vezető állású személye, illetőleg tulajdonosa megsérti az e törvény, az eredményes, megbízható és független tulajdonlásra, illetőleg a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, valamint az MNB tv., a pénzforgalomról szóló jogszabályok előírásait, illetőleg tevékenységét nyilvánvalóan nem elvárható gondossággal végzi, így különösen]
13. § (1) E törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel – 2009. június 30-án lép hatályba.
(3) Ha a kártalanítás kifizetését megalapozó körülmény e törvény hatálybalépése előtt következett be, az Országos Betétbiztosítási Alap a kártalanítást az e körülmény bekövetkeztekor hatályos jogszabályok szerinti feltételekkel teljesíti.
(4) Ha a kártalanítás kifizetését megalapozó körülmény 2010. január 1-jét megelőzően következett be, az Országos Betétbiztosítási Alap a kártalanítást az e körülmény bekövetkeztekor hatályos jogszabályok szerinti feltételekkel teljesíti.
(5) E törvény 2010. szeptember 30-án hatályát veszti.
Melléklet a 2009. évi XLI. törvényhez
„12. Az Európai Parlament és a Tanács 2009. március 11-i 2009/14/EK irányelve a betétbiztosítási rendszerekről szóló 94/19/EK irányelvnek a fedezeti szint és a kifizetési határidő tekintetében történő módosításáról.”
