42/2009. (IV. 3.) AB határozat
42/2009. (IV. 3.) AB határozat1
2009.04.03.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály törvényellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Kazincbarcika Város Önkormányzata távhőszolgáltatásról szóló 48/2005. (XII. 22.) Ök. számú rendeletének 6. §-a törvénysértő, ezért azt megsemmisíti.
A megsemmisített rendelkezés e határozat Magyar Közlönyben történő közzétételének napján veszti hatályát.
2. Az Alkotmánybíróság Kazincbarcika Város Önkormányzata távhőszolgáltatásról szóló 30/2001. (X. 19.) Ök. számú rendelete 2. §-a alkotmányellenessége megállapítására és megsemmisítésére irányuló eljárást megszünteti.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
I.
A megyei közigazgatási hivatal vezetője – miután törvényességi észrevételeit Kazincbarcika város képviselő- testülete 2002. november 22-i ülésén hozott 259/2002. (XI. 22.) számú határozatával nem fogadta el – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 99. § (2) bekezdés b) pontja alapján indítványt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz Kazincbarcika Város Önkormányzata távhőszolgáltatásról szóló 30/2001. (X. 19.) Ök. számú rendelete (a továbbiakban: Thr1.) 1. §-ának és az ahhoz tartozó melléklet törvénysértésben megnyilvánuló alkotmányellenességének megállapítását, és a hivatkozott rendelkezések ex tunc hatályú megsemmisítését kérve. Indítványozó úgy vélte, hogy a hivatkozott szabályozás, amely Kazincbarcikán kötelezően meghatározza „a kizárólag távhővel fűtendő területeket”, ellentétes a távhőszolgáltatásról szóló 1998. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt1.) 6. § (2) bekezdés c) pontjában, 35. § (2) bekezdésében, illetve 53. § (8) bekezdés e) pontjában foglaltakkal, valamint az Ötv. 16. § (1) bekezdésével, s így sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését is. A fent ismertetett indítványi kérelmekkel egyidejűleg kérte a szerinte alkotmányellenes rendelet egészének megsemmisítését is, „mivel az a magasabb szintű jogszabállyal ellentétes rendelkezésén túl csak annak hatályba léptetéséről szóló előírást tartalmaz”.
Az indítványozó jogutódja, a regionális közigazgatási hivatal vezetője később észlelte, hogy Kazincbarcika Város Önkormányzatának Képviselő-testülete időközben – a távhőszolgáltatásról szóló új törvény (a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény; a továbbiakban: Tszt2.) megalkotása miatt – elfogadta a távhőszolgáltatásról szóló többször módosított 2005. évi XVIII. törvény egyes rendelkezéseinek Kazincbarcika város területén történő végrehajtását szabályozó 48/2005. (XII. 22.) Ök. számú rendeletét (a továbbiakban: Thr2.), amelynek 42. § (2) bekezdése rendelkezett a Thr1. és az azt módosító rendeletek hatályon kívül helyezéséről. A regionális közigazgatási hivatal vezetője megállapította, hogy a Thr2. 6. §-a megegyezik a Thr1. korábban kifogásolt 1. §-ával, a Thr1. korábbi számozás nélküli melléklete helyébe pedig a Thr2. 2. számú melléklete került. A 2. számú melléklet esetében a képviselő-testület a Thr2.-ben kétirányú szabályozást végzett: egyfelől a megjelölt területeken a távhőszolgáltatás igénybevételének kötelezettségét írta elő, másfelől a város ugyanezen területein a Thr2. 41. § (1) bekezdésében a távhőszolgáltatás fejlesztését is előirányozta. A hivatalvezető álláspontja szerint a Thr2. 6. §-a és 2. számú melléklete a távhőszolgáltatás kötelező igénybevétele miatt továbbra is sérti a Tszt2. (Tszt1.-el teljesen egyező) 6. § (2) bekezdésének c) pontját. Mivel ez csupán arra ad felhatalmazást az önkormányzat képviselő-testületének, hogy rendeletben kijelölje azokat a területeket, ahol területfejlesztési, környezetvédelmi és levegőtisztaság-védelmi szempontok alapján célszerű a távhőszolgáltatás fejlesztése. Hozzáteszi, hogy a Tszt2. más szabályaiból [különösen a 60. § (3) bekezdéséből] sem vezethető le ilyen felhatalmazás, ezért a korábban előterjesztett törvényességi kifogásokat fenntartotta.
Mindezek alapján kérte az Alkotmánybíróságtól a Thr2. 6. §-a alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését. Ugyanakkor a Thr1. hatályba léptetésről szóló 2. §-a vonatkozásában előterjesztett korábbi indítványt okafogyottság miatt visszavonta.
II.
1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései:
(...)
(2) A helyi képviselőtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.”
2. Az Ötv. indítványozó által felhívott rendelkezése:
„16. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.”
3. A Tszt2. vonatkozó rendelkezései:
„6. §
(2) Az önkormányzat képviselő-testülete:
a) rendeletben határozza meg a távhőszolgáltató és a felhasználó közötti jogviszony részletes szabályait, valamint a hőmennyiségmérés helyét, ideértve a mérés technológiai helyét is;
b) ellátja a törvény által hatáskörébe utalt ármegállapítói feladatokat, valamint rendeletben határozza meg az áralkalmazási és díjfizetési feltételeket. A szolgáltatói hőközponti, a felhasználói hőközponti, valamint hőfogadó állomási mérés közötti eltérésekre való tekintettel az önkormányzat képviselő-testülete külön díjalkalmazási feltételeket határozhat meg ezen mérések esetére. Az önkormányzat képviselő-testülete az ármegállapítás előtt köteles a fogyasztóvédelmi hatóság, továbbá a felhasználói érdekképviseletek véleményét kikérni. A véleményalkotáshoz szükséges információkat az önkormányzat képviselő-testülete az ármegállapítás előtt 20 nappal köteles a felhasználói érdekképviseletek rendelkezésére bocsátani;
c) rendeletben kijelöli azokat a területeket, ahol területfejlesztési, környezetvédelmi és levegő-tisztaságvédelmi szempontok alapján célszerű a távhőszolgáltatás fejlesztése;
d) megállapítja a távhőszolgáltatás szüneteltetésének és a felhasználók korlátozásának feltételeit, a korlátozás szabályait és sorrendjét, valamint a távhőszolgáltató azzal kapcsolatos jogait és kötelezettségeit;
e) rendeletben határozza meg az új vagy növekvő távhőigénnyel jelentkező felhasználási hely tulajdonosától kérhető csatlakozási díjat;
f) rendeletben határozza meg a szolgáltatói hőközpontok e törvényben előírt megszüntetésének, illetve a szolgáltatói hőközpontot kiváltó berendezések létesítésének forrását, határidejét és egyéb feltételeit;
g) rendeletben határozza meg az e törvény 43. § (3) bekezdésében foglaltak megvalósításának módját és határidejét.”
(2) A Távhő-szolgáltatási Közüzemi Szabályzatban foglaltakkal összefüggésben az önkormányzat képviselő- testülete rendeletben további részletes szabályokat határozhat meg.”
(3) Az önkormányzat képviselő-testülete rendeletben szabályozza a 6. § (2) bekezdésében és az 52. § (2) bekezdésében meghatározott, hatáskörébe utalt feladatokat.”
4. Az Thr2. indítványban megjelölt rendelkezései:
„6. §
A levegőtisztaság védelme érdekében a fűtési energiaellátását kötelezően távhővel kell biztosítani, e rendelet mellékletében meghatározott területeken. A jelenleg távhővel ellátott létesítmények hőellátását továbbra is távhővel kell biztosítani. A mellékletben megjelölt városi területeken új létesítménynél, a hőellátás távhővel történő biztosításától eltérni csak abban az esetben lehet – ha a távhőszolgáltató az új létesítmény hőigényét kielégíteni nem tudja, vagy – a levegőtisztaság védelme szempontjából a távhőszolgáltatással azonos komfortértékű hőellátást alkalmaznak.”
Távhővel ellátandó terület
– Hadak u. Jószerencsét út Iskola u. Gyulai P. u. Tardona-patak által határolt terület
– Hadak u. Tardona-patak Rózsa u. Széchenyi úti óvoda által határolt terület
– Jószerencsét út Tavasz u. Május 1. úti iskola telekhatár Május 1. u. Szabó E. út Építők u. által határolt terület
– Építők u. Jószerencsét út Egressy út által határolt terület
– Egressy út Jószerencsét út Mátyás király út által határolt terület
– Mátyás király út piaci övárok Tardona-patak Arborétum Kht. telephely által határolt terület
– Piaci övárok Herbolyai út Paál L. út Volán autóbusz pályaudvar által határolt terület
– Piaci övárok Herbolyai út Tardona-patak Deák F. Szakiskola által határolt terület
– Herbolyai út Akácfa út Csontváry út 579 hrsz.-ú út által határolt terület
– Tardonai út KSK Sporttelep Egressy út Volán autóbusz pályaudvar által határolt terület
– ÉRV Rt. Központ Tardonai út Építők út Hámán K. úti Idősek Otthona által határolt terület
– BC Rt. lakótelep (Pattantyús út, Zemplény út, Hegyköz út, Bólyai tér)
További területek:
– 2626 hrsz. (Barcika Vízmű Kft. telephely)
– 2634 hrsz. (Volán Rt. telephely)
– 2620 hrsz. (Surányi E. Szakiskola és Kollégium)
– 2623 hrsz. (Tűzoltóság).”
III.
Az indítvány megalapozott.
1. A helyi önkormányzatokat az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése, valamint az Ötv. 16. § (1) bekezdésében foglaltak alapján megilleti a jogforrási hierarchiában magasabb szintű jogszabállyal nem ellentétes, helyi társadalmi viszonyokat szabályozó rendeletek alkotásának a joga. Az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés a) pontja pedig kimondja, hogy a helyi képviselő-testület önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat.
A távhőszolgáltatás a helyi közszolgáltatások körébe tartozik. A Tszt2. 6. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy a távhőszolgáltatással ellátott létesítmények távhőellátásának biztosítása a települési önkormányzat kötelezettsége. A távhőszolgáltatásra ugyanúgy, mint más közüzemi szolgáltatásra (pl. víz, energia) irányadók a polgári jog közüzemi szolgáltatásokra vonatkozó általános szabályai. A távhőszolgáltatásról szóló speciális szabályokat külön törvény, a Tszt2. tartalmazza. A távhőszolgáltatás külön törvényi szabályozást igénylő jellegét többek között az adja – ahogyan a törvényjavaslathoz fűzött indokolás is tartalmazza –, hogy a szolgáltatást ellátó gazdálkodó szervezet a lakossági szolgáltatás területén természetes monopolhelyzetben van; a felhasználónak általában nincs, vagy csak jelentős anyagi ráfordítással van választási lehetősége más fűtés, illetve hőszolgáltatás igénybevételére. A természetes monopolhelyzet ellensúlyozására a törvényi szintű szabályozás és a fogyasztóvédelmi rendszer fejlesztése lehet megfelelő eszköz.
A távhőszolgáltatás biztosítása tehát helyi közfeladat, amelyet törvény szabályoz. Ez természetesen az önkormányzat rendeletalkotási szabadságát is korlátozza, mivel a képviselő-testület csak a törvény felhatalmazása alapján, az irányadó törvény(ek) keretei között szabályozhatja a távhőszolgáltatást.
A jelen ügyben vizsgált esetben a Tszt2. 6. § (2) bekezdése és 52. § (2) bekezdése ad a képviselő-testület számára rendeletalkotási felhatalmazást, amely felhatalmazást a törvény 60. § (3) bekezdése megismétel. A Tszt2. 6. § (2) bekezdés c) pontja úgy rendelkezik, hogy a helyi képviselő-testület „rendeletben kijelöli azokat a területeket, ahol területfejlesztési, környezetvédelmi és levegő-tisztaságvédelmi szempontok alapján célszerű a távhőszolgáltatás fejlesztése”. Következésképpen a képviselő-testületnek arra nincs felhatalmazása, hogy rendeletében meghatározott területeken kötelezővé tegye a távhőszolgáltatás igénybevételét, illetve megtiltsa a távhőszolgáltatás rendszeréről való leválást, ahogyan erre az Alkotmánybíróság már 22/2009. (II. 26.) AB határozatában (ABK, 2009. február, 151, 153.; a továbbiakban: Abh.) elvi éllel rámutatott. Ilyen tartalmú rendelettel ugyanis a helyi jogalkotó a fogyasztók Tszt2.-ben biztosított jogait korlátozná, ami magasabb szintű jogszabállyal ellentétes normaalkotáshoz, s így alkotmányellenességhez vezetne.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság Thr2. 6. §-át törvénysértőnek, s így az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésébe ütközőnek ítélte, és megsemmisítette.
Indítványozó a támadott jogszabályi rendelkezés ex tunc hatályú megsemmisítését is kérte az Alkotmánybíróságról. Ezzel kapcsolatban az Alkotmánybíróság a következőkre mutat rá.
Az Alkotmánybíróság az Abh. érvrendszerét követve a hivatkozott rendelkezéseket a kihirdetés napjával, ex nunc hatállyal semmisítette meg, mivel az Alkotmánybíróság a jelen esetben is úgy ítélte meg, hogy a vitatott szabályok ex tunc hatályú megsemmisítését sem a jogbiztonság, sem a jogalanyok nyomós érdeke nem indokolja. Ennek indokát az Alkotmánybíróság az Abh.-ban kifejtettekhez hasonlóan abban látta, hogy a közüzemi szerződés felmondására, illetőleg a távhőszolgáltatás igénybevételének megszüntetésére csak a Tszt2. 38. §-ában szabályozott feltételek teljesülése esetén kerülhet sor.
2. Az indítványozó az Alkotmánybírósághoz benyújtott második indítványában a Thr1. 2. §-a alkotmányellenessége megállapítására és megsemmisítésére irányuló, korábban előterjesztett kérelmét visszavonta.
Az Alkotmánybíróság az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 20. §-a alapján az arra jogosult indítványa alapján jár el. Tekintettel az indítvány visszavonására az Alkotmánybíróság az eljárást – az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat (ABK 2009. január, 3.) 31. § d) pontja alapján – megszüntette.
A határozat Magyar Közlönyben történő közzététele az Abtv. 41. §-án alapul.
Alkotmánybírósági ügyszám: 875/H/2003.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás