47/2009. (XII. 28.) EüM rendelet

1. § (1) E rendelet hatálya a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény (a továbbiakban: költségvetési törvény) 1. számú melléklete XXI. Egészségügyi Minisztérium fejezet 10. cím alatt feltüntetett fejezeti kezelésű előirányzatok (a továbbiakban: előirányzatok) felhasználására terjed ki.

(2) Amennyiben egyes előirányzatok támogatási célú felhasználásáról külön jogszabály rendelkezik, e rendelet előírásait a külön jogszabályban nem szabályozott kérdésekben megfelelően alkalmazni kell.

(3) Az e rendelet által nem szabályozott kérdésekben az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) és az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

2. § (1) Az előirányzatok az e rendelet mellékletében meghatározott célok (a továbbiakban: jogcím) szerint használhatók fel. Az adott jogcím alábontását a fejezet Részletes Felhasználási Terve tartalmazza.

(2) A felhasználás keretében kötelezettség a tárgyévi előirányzat mértékéig vállalható. Kötelezettség legkésőbb a tárgyévet követő év június 30-ai pénzügyi teljesítéssel akkor vállalható, ha a feladat megvalósítása a tárgyévben megkezdődik, de a feladat szakmai-műszaki teljesítésére a tárgyévben nem kerülhet sor.

(3) A felhasználás keretében az előirányzatok terhére jogcím szerinti

(4) A támogatások elő- és utófinanszírozással vagy támogatási előlegfolyósítással nyújthatóak, az egyéb kötelezettségvállalások ellenértékének folyósítása utófinanszírozással történhet.

(5) Előfinanszírozás formájában támogatások akkor folyósíthatók, ha

(6) Támogatási előleg folyósítására abban az esetben kerülhet sor, ha erről a pályázati felhívásban vagy az egyedi támogatásról szóló döntésben külön rendelkezés történt. További előlegek folyósítására kizárólag indokolt esetben, az azt megelőzően folyósított előleg elszámolását követően kerülhet sor. Az egy ütemben folyósított előleg mértéke legfeljebb a támogatási összeg 50%-a lehet.

(7) Utófinanszírozás esetén a támogatások összegének vagy az egyéb kötelezettségvállalások ellenértékének folyósítása teljesítésarányosan utólag, a benyújtott részszámlák és részelszámolások, továbbá a végelszámolás elfogadását követően történik.

(8) Az előirányzatok felhasználása tárgyában kötött valamennyi szerződés pénzügyi ellenjegyzéséhez az előzetes jogi ellenjegyzés kötelező.

3. § (1) Az előirányzatokból természetes és jogi személyek, egyéni vállalkozók, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek részére nyújtható támogatás.

(2) Az előirányzatokból támogatásként részben vagy egészben vissza nem térítendő, illetve visszatérítési kötelezettséggel terhelt támogatás nyújtható.

(3) A támogatások kedvezményezettje – a 9. §-ban meghatározott kivétellel – továbbtámogatás folyósítására nem jogosult.

(4) A támogatások nyújtása pályázati úton és egyedi kérelem alapján történhet.

4. § (1) A pályázati úton elnyerhető támogatások felhasználásának feltételeit és a hozzájuk rendelt támogatási mértékeket az egészségügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) nyilvános felhívásban (a továbbiakban: pályázati felhívás) hirdeti meg.

(2) A pályázati felhívásban a pályázaton résztvevők köre a 3. § (1) bekezdésében meghatározottakhoz képest szűkíthető.

(3) A pályázati felhívást legalább az Egészségügyi Minisztérium (továbbiakban: minisztérium) internetes honlapján, a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben, az Egészségügyi Közlönyben, valamint a minisztérium ügyfélszolgálati irodáján kell közzétenni.

(4) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell különösen:

(5) A regisztrációs (pályázati) díj összegét a miniszter állapítja meg azzal, hogy a díj összege pályázatonként nem haladhatja meg a 10 ezer forintot.

(6) Hiányosan benyújtott pályázat esetén a minisztérium – legalább öt munkanapos határidő tűzésével – hiánypótlásra szólítja fel a pályázót.

(7) A pályázatokat – a pályázat tárgykörének megfelelő szakértelemmel rendelkező tagokból álló – eseti bizottság értékeli és rangsorolja (a továbbiakban: bírálóbizottság), melynek tagjait a miniszter jelöli ki.

(8) A támogatás odaítéléséről a bírálóbizottság javaslata alapján a pályázati felhívásban megjelölt határidőn – de legkésőbb 25 munkanapon – belül a miniszter dönt.

(9) Érvényét veszti a támogatásról a pályázati eljárás során született döntés, ha az arról szóló értesítést követő 30 napon belül a pályázónak felróható okból nem kerül sor a 6. § szerinti szerződés megkötésére.

(10) Ha a támogatási igény meghaladja a pályázati keretet, a pályázati felhívásnak megfelelő pályázatok – valamennyi pályázatra nézve azonos módon – versenyeztethetők, rangsorolhatók, elbírálásuk felfüggeszthető, kiegészítő adatszolgáltatás rendelhető el, továbbá a versenyeztetés, rangsorolás eredményeként a forráshiány miatt már nem finanszírozható pályázatok elutasíthatók.

(11) Ha a beérkezett pályázatok szerinti támogatási igény nem éri el a támogatásra szánt keretösszeget, a maradvány a miniszter újabb döntésével, az adott pályázattal azonos jogcímen felhasználható.

5. § (1) Egyedi kérelemre abban az esetben biztosítható támogatás, ha a kérelem tartalmazza:

(2) A támogatás biztosításáról a kérelem benyújtását követő 25 munkanapon belül a miniszter dönt.

(3) Érvényét veszti a támogatásról szóló (2) bekezdés szerinti döntés, ha az arról szóló értesítést követő 25 munkanapon belül a kérelmezőnek felróható okból nem kerül sor a 6. § szerinti szerződés megkötésére.

6. § (1) A támogatás nyújtásának részletes feltételeiről – különösen a támogatás kifizetéséről, valamint esetleges visszafizetésének szabályairól, a pályázatban vagy kérelemben vállaltak megvalósítási üteméről, határidejéről, a támogatással való elszámolásról, a felhasználás ellenőrzéséről, a szerződésszegés jogkövetkezményeiről – a támogatást elnyert pályázó vagy kérelmező (a továbbiakban együtt: kedvezményezett) és a minisztérium a polgári jog általános szabályai szerint megkötött szerződésben állapodik meg (a továbbiakban: támogatási szerződés).

(2) A kifizetés a támogatási szerződés alapján sem rendelhető el és nem teljesíthető, ha a kedvezményezettnek az utalványozás időpontját megelőző nappal köztartozása van. Az utalványozó köteles felfüggeszteni az esedékes pénzügyi kifizetések folyósítását a köztartozás fennállásáig.

7. § A támogatásokból ugyanazon évben visszafizetett valamennyi forrás újabb miniszteri döntéssel, a visszafizetéssel érintett támogatással azonos jogcímen felhasználható.

8. § A bármely okból visszafizetésre kötelezett kedvezményezettnek a visszafizetési határidő lejárta előtt írásban benyújtott, részletes indokolást tartalmazó kérelmére részletfizetési kedvezmény adható. A részletekben történő visszafizetés időtartama 10 millió forintot meg nem haladó összeg esetén 12 hónapnál, 10 millió forintot meghaladó összeg esetén 36 hónapnál hosszabb nem lehet. A visszafizetéstől eltekinteni nem lehet.

9. § (1) Támogatások

(2) A közreműködő szervezet a végső kedvezményezettek felé – a (3) bekezdés szerinti megállapodásban meghatározottak szerint – továbbtámogatás folyósítására jogosult.

(3) A közreműködő szervezet ellátja a kötelezettségvállaló számára az (1) bekezdésben meghatározott előirányzat felhasználásával kapcsolatban előírt feladatokat, amelynek részletszabályairól a közreműködő szervezet és a minisztérium megállapodást köt.

(4) A közreműködő szervezetnek a (3) bekezdés szerinti megállapodással rábízott támogatási rendszer működtetésével, a pályázatok és kérelmek kezelésével kapcsolatos költségeire a vonatkozó előirányzat összegének legfeljebb 6%-a, valamint a regisztrációs (pályázati) díjból befolyt összeg fordítható.

(5) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül támogatások nem nyújthatók közreműködő szervezet útján.

10. § (1) Az egyéb kötelezettségvállalásokról a miniszter dönt.

(2) Egyéb kötelezettségvállalások keretében megbízási és vállalkozási szerződés nem köthető harmadik személy javára.

(3) Egyéb kötelezettségvállalások keretében kizárólag olyan tartalmú szerződés köthető, amely a minisztérium javára biztosítékot tartalmaz a beszerzés szerződésszerű teljesítésére.

(4) Egyéb kötelezettségvállalások keretében létrejött szerződésből nem szerződésszerű teljesítés vagy egyéb ok miatt felszabaduló forrás újabb miniszteri döntéssel, azonos jogcímen felhasználható.

(5) Az egyéb kötelezettségvállalások vonatkozásában az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a költségvetési szervek beszerzéseire vonatkozó jogszabályok és a polgári jog szabályai az irányadók.

11. § (1) A támogatással vagy egyéb kötelezettségvállalások ellenértékeként nyújtott forrás biztosításának feltételéül vállalt kötelezettségek teljesítése, valamint a rendeltetésszerű és a vonatkozó szerződésnek megfelelő forrásfelhasználás

(2) Az ellenőrzésre dokumentum alapú és helyszíni ellenőrzés formájában kerülhet sor.

(3) Az ellenőrzés céljából a kedvezményezettek kötelesek a támogatás forrásainak felhasználását elkülönítetten nyilvántartani.

(4) Az ellenőrzéseket a minisztérium (a minisztérium köztisztviselői, illetve erre a célra a minisztérium által felhatalmazott személy vagy szervezet), a minisztérium közreműködő szervezetei, és a külön jogszabályban erre feljogosított egyéb szervek végzik.

(5) A támogatások tekintetében a minisztérium ellenőrzi

(6) Egyéb kötelezettségvállalások vonatkozásában a minisztérium valamennyi esetben ellenőrzi

12. § (1) Az előirányzatok maradványainak jóváhagyására, elszámolására, felhasználására az Áht. és az Ámr. vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Előirányzatok maradványait terhelő kifizetés tárgyévi előirányzat terhére nem teljesíthető.

(3) Az előirányzatok kötelezettségvállalással terhelt maradványa terhére – ha a kötelezettségvállalás meghiúsul, vagy a felhasználás összege kisebb lesz az előirányzottnál – újabb kötelezettség csak a pénzügyminiszter engedélyével vállalható.

(4) A miniszter a pénzügyminiszter részére a tárgyév augusztus 15. napjáig összefoglalást készít az előirányzatok fel nem használt maradványai nagyságáról, okairól és további javasolt sorsáról.

13. § (1) Az előirányzatok felhasználása során keletkezett követelés behajthatatlanságát abban az esetben lehet megállapítani, ha az megfelel az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 5. § 3. pontjában meghatározottaknak.

(2) A behajthatatlanság tényét és mértékét okirattal kell bizonyítani.

(3) A 100 ezer forintot meghaladó összegű követelés behajthatatlanságát a miniszter engedélyével lehet megállapítani.

(4) A behajthatatlan követelést a nyilvántartásból a tőkeváltozással szemben veszteségként kell leírni.

14. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az egészségügyi miniszter felügyelete alá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásáról szóló 24/2008. (VI. 14.) EüM rendelet hatályát veszti.