48/B/2009. AB határozat

48/B/2009. AB határozat^*

2011.02.28.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő

h a t á r o z a t o t:

1. Az Alkotmánybíróság a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 6. § (2) bekezdése „amely tartalmazza a nyilatkozó nevét” szövegrésze alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.

2. Az Alkotmánybíróság a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 6. § (2) bekezdése „amely tartalmazza a nyilatkozó nevét” szövegrészének az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett, az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény 8. és 10. cikkébe való ütközése megállapítására irányuló indítványt visszautasítja.

I n d o k o l á s

Az Alkotmánybíróságnál kezdeményezték a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Grt.) 6. § (2) bekezdése „amely tartalmazza a nyilatkozó nevét és lakcímét” szövegrészének alkotmányossági felülvizsgálatát. E rendelkezés szerint közvetlen üzletszerzés keretében reklám (elektronikus) közléséhez a fogadó előzetes hozzájárulása szükséges, melyre tekintettel a rendelkezés rögzíti a hozzájáruló nyilatkozat formai kellékeit.

Az indítványozók a Grt. rendelkezésével összefüggésben azt kifogásolták, hogy indokolatlanul teszi kötelezővé a személyes adatok kezelését. A rendelkezés ugyanis a reklám küldésébe beleegyező nyilatkozat elemeinek (személyes adatok) meghatározásával a reklám elektronikus közléséhez való hozzájárulás feltételévé teszi a személyes adatok feltárását, s így indokolatlanul kizárja az elektronikus hírlevelekre történő anonim feliratkozást. Ennek következtében az indítványozók szerint a Grt. 6. § (2) bekezdésének kifogásolt szövegrésze az Alkotmányban foglalt információs önrendelkezési jog szükségtelen és aránytalan korlátozását valósítja meg. Ennek kapcsán az indítványozók a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 5. § (1)–(2) bekezdésének sérelmére is hivatkoztak.

Az indítványozók szerint a Grt. 6. § (2) bekezdésének kifogásolt szövegrésze a véleménynyilvánítás szabadságát is sérti. Azt állították, hogy az egyén kommunikációs lehetőségei csorbulnak azáltal, hogy „az interaktív rendszerekre történő feliratkozás esetén a szolgáltatás igénybevevője nem őrizheti meg anonimitását”. Sérelmezték továbbá, hogy mivel a szabályozás „a társadalmi célú elektronikus hírlevelekre is kiterjed”, a „közéleti kommunikatív szférában” való részvétel lehetőségét korlátozza, ha a vélemény kifejtésére kizárólag a személyes adatok feltárásával kerülhet sor.

Az indítványozók a Grt. 6. § (2) bekezdése alkotmányellenességén túl az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett, az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) 8. és 10. cikkének sérelmére is hivatkoztak.

II.

1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései:

„59. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jóhírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog.”

„61. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze.”

2. A Grt.-nek az indítvány benyújtásakor hatályos szövege:

„6. § (2) Hozzájáruló nyilatkozat bármely olyan módon tehető, amely tartalmazza a nyilatkozó nevét és lakcímét, illetve – amennyiben a reklám, amelyre a hozzájárulás vonatkozik, csak meghatározott életkorú személyek számára közölhető – születési helyét és idejét, továbbá azoknak a személyes adatoknak a körét, amelyek kezeléséhez a nyilatkozó hozzájárul, valamint a hozzájárulás önkéntes és a megfelelő tájékoztatás birtokában történő kifejezését.”

3. A Grt.-nek az indítvány elbírálásakor hatályos szövege:

„6. § (2) Hozzájáruló nyilatkozat bármely olyan módon tehető, amely tartalmazza a nyilatkozó nevét, illetve – amennyiben a reklám, amelyre a hozzájárulás vonatkozik, csak meghatározott életkorú személyek számára közölhető – születési helyét és idejét, továbbá azoknak a személyes adatoknak a körét, amelyek kezeléséhez a nyilatkozó hozzájárul, valamint a hozzájárulás önkéntes és a megfelelő tájékoztatás birtokában történő kifejezését.”

III.

Az indítvány nem megalapozott.

1. Az Alkotmánybíróság eljárása során észlelte, hogy a Grt. 6. § (2) bekezdését a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi LVI. törvény 407. §-a 2009. július 1-jei hatállyal megváltoztatta. Ezért a Grt. kifogásolt rendelkezése alapján a reklámot tartalmazó elektronikus hírlevél küldéséhez való hozzájárulásnak már nem feltétele, hogy hozzájárulásában a nyilatkozó személy közölje a lakcímét. A kifogásolt törvényhely általános jelleggel már csak a nyilatkozó nevének feltüntetését követeli meg.

Az Alkotmánybíróság hatáskörébe főszabályként csak hatályos jogszabályok alkotmányellenességének utólagos vizsgálata tartozik. Hatályon kívül helyezett, illetve módosított jogszabályi rendelkezés alkotmányosságának vizsgálatára az Alkotmánybíróság hatásköre csak akkor terjed ki, ha annak alkalmazhatósága az eldöntendő kérdés. (335/B/1990. AB végzés, ABH 1990, 261.) A konkrét normakontroll két esetében, az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 38. § (1) bekezdése alapján benyújtott bírói kezdeményezés és 48. §-a szerint előterjesztett alkotmányjogi panasz alapján az Alkotmánybíróság már nem hatályos rendelkezés alkotmányellenességét is vizsgálja. A jelen indítvány nem az Abtv. 38. §-a, illetve 48. §-a szerinti kérelem. Ezért az Alkotmánybíróság a Grt. 6. § (2) bekezdésének hatályos rendelkezésére figyelemmel bírálta el az indítványt.

2. Az Alkotmánybíróság a Grt. 6. § (2) bekezdésének „amely tartalmazza a nyilatkozó nevét” szövegrészével összefüggésben először azt vizsgálta, hogy a hozzájáruló nyilatkozatban a nyilatkozó nevének a feltüntetése a személyes adatok védelméhez való jog alkotmányellenes korlátozását valósítja-e meg.

2.1. Az Alkotmánybíróság az Alkotmány 59. § (1) bekezdésével kapcsolatban követelményként állította az adatkezelés célhozkötöttségét. Az Alkotmánybíróság, a személyes adatok védelméhez való jogot információs önrendelkezési jogként jelölve meg, kifejtette: „Az információs önrendelkezési jog gyakorlásának feltétele és egyben legfontosabb garanciája a célhozkötöttség. Ez azt jelenti, hogy személyes adatot feldolgozni csak pontosan meghatározott és jogszerű célra szabad. Az adatfeldolgozásnak minden szakaszában meg kell felelnie a bejelentett és közhitelűen rögzített célnak. Az adatfeldolgozás célját úgy kell az érintettel közölni, hogy az megítélhesse az adatfeldolgozás hatását jogaira, és megalapozottan dönthessen az adat kiadásáról; továbbá, hogy a céltól eltérő felhasználás esetén élhessen jogaival. Ugyanezért az adatfeldolgozás céljának megváltozásáról is értesíteni kell az érintettet. Az érintett beleegyezése nélkül az új célú feldolgozás csak akkor jogszerű, ha azt meghatározott adatra és feldolgozóra nézve törvény kifejezetten megengedi. A célhozkötöttségből következik, hogy a meghatározott cél nélküli, »készletre«, előre nem meghatározott jövőbeni felhasználásra való adatgyűjtés és -tárolás alkotmányellenes.” [15/1991. (IV. 13.) AB határozat, ABH 1991, 40, 42.]

Az Alkotmány 59. § (1) bekezdésében garantált alapjog védelmének részletszabályait az 59. § (2) bekezdésének felhatalmazásán alapuló törvény (Avtv.) – az Alkotmánybíróság 15/1991. (IV. 13.) AB határozatában (ABH 1991, 40.) foglaltakat követve – határozta meg. Az Avtv. 5. § (2) bekezdése szerint csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas, s az adatkezelésre csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kerülhet sor.

2.2. A Grt. 6. § (2) bekezdése szerinti hozzájáruló nyilatkozatnak kötelező eleme a név feltüntetése. Ennek révén kapcsolható konkrét személyhez a közvetlen megkereséshez való hozzájárulás. Ezáltal biztosítható az a jogalkotó által kitűzött cél, hogy „reklámot csak azok kapjanak közvetlen megkeresés módszerével, akik ehhez előzetesen kifejezetten hozzájárultak”. A nyilatkozó nevének feltüntetésére tehát éppen azért van szükség, hogy egyértelműen megállapítható legyen az a jogalany, akire a közvetlen üzletszerzéssel történő reklámtevékenység korlátozódik, s az érintettek köre anonim hozzájáruló nyilatkozatok által ne legyen parttalanul kiterjeszthető. Nem indokolatlan tehát, hogy a Grt. szerinti hozzájáruló nyilatkozatban meg kell adni a címzett nevét. A jogalkotó által kitűzött cél megvalósulásához szükséges adatok kezelése így nem ütközik az Alkotmány 59. § (1) bekezdésében foglalt személyes adatok védelméhez való jogba.

3. Az indítványozók a Grt. 6. § (2) bekezdésének „amely tartalmazza a nyilatkozó nevét” szövegrészét a véleménynyilvánítás szabadsága alapján is támadták. Azt állították, hogy az egyén kommunikációs lehetőségei sérülnek azáltal, hogy a közvetlen üzletszerzéssel történő reklám küldéséhez való hozzájárulása esetén a szolgáltatás igénybevevője nem őrizheti meg az anonimitását.

Az Alkotmánybíróság már az 1270/B/1997. AB határozatban kimondta és a 37/2000. (X. 31.) AB határozatban, illetve a 23/2010. (III. 4.) AB határozatban megerősítette, hogy a gazdasági reklámtevékenységre kiterjed az Alkotmány 61. § (1) bekezdésében biztosított szabad véleménynyilvánításhoz való jog védelme. (ABH 2000, 713, 716–718.; ABH 2000, 293, 295.; ABK 2010. március, 212, 220.) A jelen esetben azonban az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Grt. támadott rendelkezése egy nyilatkozat elemeit határozza meg. Ez nem hozható alkotmányjogilag értékelhető kapcsolatba az Alkotmány 61. § (1) bekezdésének a véleménynyilvánítási szabadságra vonatkozó alkotmányi rendelkezésével. Az Alkotmánybíróság irányadó gyakorlata szerint az alkotmányossági összefüggés hiánya az indítvány elutasítását eredményezi. [698/B/1990. AB határozat, ABH 1991, 716–717.; 35/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994, 197, 201.; 720/B/1997. AB határozat, ABH 1998, 1005, 1007.; 380/D/1999. AB határozat, ABH 2004, 1306, 1313–1314.]

Mindezek alapján az Alkotmánybíróság a Grt. 6. § (2) bekezdése „amely tartalmazza a nyilatkozó nevét” szövegrésze alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.

4. Az indítványozók amiatt is kérték a Grt. 6. § (2) bekezdése „amely tartalmazza a nyilatkozó nevét” szövegrészének a megsemmisítését az Alkotmánybíróságtól, mert szerintük e rendelkezés az Egyezmény 8. és 10. cikkével ellentétes.

Az Alkotmánybíróság az Egyezmény 8. és 10. cikkének sérelmére hivatkozó indítványt visszautasította. Az Alkotmánybíróság ugyanis a jogszabályi rendelkezések nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatát – az Abtv. 1. § c) pontja és 21. § (3) bekezdése alapján – csak az arra jogosult indítványa alapján végezheti el. A jelen esetben azonban az indítványozók egyike sem tartozik a törvényben meghatározott jogosulti körbe.

Budapest, 2011. február 7.

Dr. Paczolay Péter s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke

			Dr. Balogh Elemér s. k.,			Dr. Bihari Mihály s. k.,
					alkotmánybíró		alkotmánybíró

		Dr. Bragyova András s. k.,				Dr. Holló András s. k.,
					alkotmánybíró		alkotmánybíró

				Dr. Kiss László s. k.,		Dr. Kovács Péter s. k.,
					alkotmánybíró		alkotmánybíró

	Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,					Dr. Lévay Miklós s. k.,
					alkotmánybíró		alkotmánybíró

Dr. Stumpf István s. k.,
előadó alkotmánybíró

A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek