2009. évi LII. törvény

1. §² (1) E törvény rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha törvény kötelezővé, illetve ha törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet lehetővé teszi a hivatalos iratok – különösen a polgári, a büntető, a közigazgatási és más hatósági eljárásokban történő – elektronikus kézbesítését. E törvény hatálya nem terjed ki az azonnali üzenetváltáson (párbeszéden, licitáláson) alapuló eljárásban küldött elektronikus üzenetekre akkor sem, ha arra egyébként hatósági eljárásban kerül sor.

(2) E törvény alkalmazásában hivatalos iratnak kell tekinteni azt az elektronikus okiratot és egyéb elektronikus adatállományt, amelyet meghatározott eljárásában a bíróság, ügyészség, közigazgatási szerv, illetve más hatóság (a továbbiakban együtt: hivatalos szerv) az ügyfél (fél) részére elektronikusan, joghatás kiváltására alkalmas módon kézbesíttet, továbbá amelyet a hivatalos szervek eljárásuk során egymásnak küldenek meg, valamint amelyet az ügyfél (fél) kézbesíttet a hivatalos szerv részére.

(3) Elektronikus tértivevény az az elektronikus okirat, amely alapján a hivatalos iratot feladó hivatalos szerv hitelt érdemlő módon megbizonyosodhat arról, hogy az átvételre jogosult személy az elektronikusan kézbesített küldeményt átvette, és ez mely időpontban történt meg. Az elektronikus tértivevény közokirat.

(4) Az elektronikus tértivevény tartalmazza legalább

(5) Az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltatón keresztül, közokirat kiállítására jogosult feladó által kézbesíttetett hivatalos irat – a hivatalos szerv saját minősített elektronikus aláírása nélkül is – elektronikus közokirat.

(6) Ha jogszabály azt írja elő, hogy a benyújtandó beadványnak teljes bizonyító erejű magánokiratnak kell lennie, akkor ezt az előírást teljesítettnek kell tekinteni, ha a hivatalos szerv részére – a feladó saját minősített elektronikus aláírása nélkül is – e törvény alapján történik a kézbesítés.

(7) Az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltatón keresztül elektronikus aláírással ellátott okiratokat is meg lehet küldeni. Külön törvény meghatározott eljárás vonatkozásában – bizonyos okiratok (kérelmek, beadványok) tekintetében – előírhatja, hogy az okiratot kötelező minősített elektronikus aláírással ellátni.

2. §³ (1) A hivatalos iratok elektronikus kézbesítése technikai hátterének biztosítása állami feladat. Ezt a feladatot a központi elektronikus szolgáltató rendszert – külön jogszabály alapján – működtető szervezet (a továbbiakban: Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató) végzi. Az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató a feladó által kézbesíteni rendelt hivatalos iratokat a címzett részére kézbesíti, valamint a kézbesítés megtörténtét, illetve az elektronikus kézbesítéssel kapcsolatos egyéb körülményeket hitelt érdemlő módon – az elektronikus tértivevénnyel, visszaigazolással, illetve szükség esetén a rá vonatkozó külön jogszabályok szerinti naplózással – a feladó, illetve a címzett számára igazolja.

(2) Az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató e feladatának ellátása érdekében – külön jogszabályban foglaltak szerint – elektronikus kézbesítési tárhelyet tart fenn, amelyhez a kézbesítési folyamatban részt vevő feladó és címzett számára biztosítja a hozzáférést, továbbá ellátja az elektronikus kézbesítéssel kapcsolatos további feladatokat.

(3) Ha a feladó az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató kulcstárában saját nyilvános titkosító kulcsát elhelyezte, akkor az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató az irat feladásakor a feladó által jelzett igény esetén biztosítja, hogy a hivatalos irat feladásával egyidejűleg, annak a központi rendszer időbélyegzőjével ellátott és a feladó nyilvános titkosító kulcsával titkosított példánya a feladó tárhelyére kerüljön.

(4) Az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató a (3) bekezdésben foglaltak teljesülése esetén – külön jogszabályban foglaltak szerint – biztosítja, hogy a rendszerén keresztül küldött üzenetek a feladótól a címzettig titkosított és biztonságos elektronikus csatornán jussanak el, szavatolja a továbbított iratok sértetlenségét, és azt, hogy a megfelelően titkosított küldeményt – az e törvényben szabályozott módon – csak a címzett (illetve a helyettes átvevő) ismerheti meg. Ez nem érinti azt az esetet, amikor a téves kézbesítés a feladó adatszolgáltatása alapján történt. Amennyiben az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató nem rendelkezik a címzett nyilvános titkosító kulcsával, úgy csak az üzenet sértetlenségét (változatlanságát), illetve a címzetthez történő eljuttatását szavatolja.

(5) Az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató a honlapján közzéteszi azoknak a hivatalos szerveknek a nevét, amelyek részére elektronikusan lehet hivatalos iratot kézbesíttetni. A hivatalos szervek felsorolásán kívül – megfelelően strukturált rendszerben – az elektronikusan lefolytatható eljárás megnevezését és az eljárás lefolytatásához szükséges elektronikus formanyomtatványokat is közzéteszi.

(6) Az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató az e törvényben meghatározott feladatait ingyenesen – illeték-, díjfizetés és költségtérítés nélkül – végzi.

(7) A központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül kézbesített hivatalos iratban lévő adatok tárolása kizárólag a kézbesítéshez szükséges ideig történik, a kézbesített hivatalos iratban levő adatokhoz az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató nem férhet hozzá, kivéve a (4) bekezdés utolsó mondatában foglalt esetet.

(8) Az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató haladéktalanul, de legkésőbb 5 munkanapon belül elektronikus úton köteles tájékoztatást adni az őt megkereső személy számára a központi elektronikus szolgáltató rendszerben kezelt adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapták meg a rá vonatkozó adatokat, mely hatóság részére és mikor történt továbbítás központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül. A megkereső személy részére a rá vonatkozó adatok korlátozás nélküli megismeréséért költségtérítés és egyéb díj nem számolható fel.

(9) A természetes személynek a központi elektronikus szolgáltató rendszerben kezelt személyes adatai helyesbítésére, illetve jogellenesen kezelt adatainak törléséhez való jogát a személyes adatok védelméről szóló törvény szerint biztosítani kell.

3. §⁴ (1) A természetes személy a kézbesítendő hivatalos iratát – ügyfélkapuján belépve – az adott eljárásra vonatkozó elektronikus formanyomtatványon nyújtja be. Annak a formanyomtatványnak, amelyet adott eljárásban első hivatalos iratként nyújt be a természetes személy, akkor is kell tartalmaznia a természetes személy lakcímét (tartózkodási helyét vagy levelezési címét), ha azt jogszabály kifejezetten nem írja elő.

(2) Az elektronikus úton benyújtott hivatalos irat a természetes személy utaló magatartása arra vonatkozóan, hogy abban az eljárásban vállalja az elektronikus kézbesítést, továbbá beadványait kizárólag elektronikus úton nyújtja be. Az elektronikus kézbesítés vállalására vonatkozó bejelentést a természetes személy az eljárás bármely szakaszában megteheti az eljáró hivatalos szervnél úgy, hogy hivatalos iratát elektronikusan kézbesítteti a hivatalos szerv részére.

(3) Az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató a kézbesíttetni kívánt formanyomtatványon informatikai (formai megfelelőségi) ellenőrzést végez. Ha a formanyomtatvány megfelel az informatikai követelményeknek, akkor azt befogadja rendszerébe, és a formanyomtatványon elhelyezi időbélyegzőjét. Ha a formanyomtatvány nem felel meg az informatikai követelményeknek, erről a feladót közvetlenül, a benyújtási folyamat részeként tájékoztatja.

(4) A befogadásról az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató – a rá vonatkozó külön jogszabályok alapján – visszaigazolást küld a feladó részére, amely tartalmazza legalább

(5) A befogadás-visszaigazolásban megjelölt időpontban a hivatalos iratot a címzett hivatalos szervhez megérkezettnek kell tekinteni. A visszaigazolás közokirat.

(6) A hivatalos szervnek küldött hivatalos irat átvételére (megnyitására, letöltésére) jogosult személy kijelölésére a hivatali kapura vonatkozó külön szabályok alapján kerül sor.

(7) Az elektronikusan kézbesíttetni kívánt hivatalos iratból egy címzett tekintetében egy példányt kell kézbesíttetni akkor is, ha más törvény a papír alapú benyújtásra egynél több példányt ír elő.

4. §⁵ (1) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a hivatalos szerv az elsőként megküldött hivatalos iratát papír alapon azzal a kiegészítő tájékoztatással kézbesítteti a címzett részére, hogy beadványát a hivatalos szerv részére elektronikus úton is benyújthatja.

(2) A hivatalos szerv az elektronikusan kézbesíteni rendelt hivatalos iratát a címzett részére a hivatali kapun keresztül kézbesítteti. Az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató a hivatalos iratot a címzett ideiglenes tárhelyén helyezi el harminc napra.

(3) A címzett a részére elektronikus úton megküldött hivatalos iratot – ügyfélkapuján belépve – veheti át. A címzett az átvétel előtt megismerheti legalább a feladó nevét, a hivatalos irat tárhelyére történt érkezésének időpontját, valamint – a kézbesíteni rendelt hivatalos irat jellegétől függően, illetve ha az rendelkezésre áll – annak ügyszámát (egyéb azonosítószámát) (a továbbiakban: tájékoztató adatok), de magát a hivatalos iratot nem.

(4) Az átvételhez a címzettnek a hivatalos iratra mutató internetes hivatkozást kell megnyitnia. Ekkor az elektronikus tértivevény automatikusan létrejön és azt az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató a feladó tárhelyére visszaküldi, valamint maga a hivatalos irat a címzett számára letölthetővé válik (szabályszerű kézbesítés).

(5) A címzett az így átvett hivatalos iratot az ideiglenes tárhelyéről a tartós tárhelyére helyezheti, és saját számítógépére is letöltheti. Ha a hivatalos iratot az ideiglenes tárhelyéről nem törli, az az elhelyezésétől számított harminc nap elteltével automatikusan törlődik onnan.

(6) A természetes személy a hivatalos iratnak a kézbesítési tárhelyére történt érkezését követően e-mail címére haladéktalanul értesítést kap. A címzett az át nem vett küldemények tekintetében – azok beérkezésétől számított harmadik napon – egy második értesítést kap e-mail címére. (Ezek az értesítések a továbbiakban: tájékoztató üzenet.)

(7) Ha a tájékoztató üzenet elküldésének – az e-mailen történő tájékoztatáson túl – egyéb technikai lehetősége is rendelkezésre áll az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltatónál, akkor a címzettek – amennyiben azt igénylik – ezt a tájékoztatási módot is igénybe vehetik [így különösen a szöveges üzenetközvetítési szolgáltatást (SMS)].

(8) A tájékoztató üzenetek elküldése, illetve fogadása joghatás kiváltására nem alkalmas. A hivatalos irat elektronikus kézbesítéséhez kapcsolódó kézbesítési vélelem megdöntése során a címzett nem hivatkozhat arra, hogy nem kapta meg bármelyik tájékoztató üzenetet.

5. §⁶ (1) A hivatalos szerv a hivatalos iratát saját hivatali kapuján keresztül kézbesítteti a másik hivatalos szerv részére.

(2) Az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató a kézbesíttetni kívánt hivatalos iraton informatikai (formai megfelelőségi) ellenőrzést végez. Ha a formanyomtatvány megfelel az informatikai követelményeknek, akkor azt befogadja rendszerébe, és a formanyomtatványon elhelyezi időbélyegzőjét. Ha a formanyomtatvány nem felel meg az informatikai követelményeknek, erről a feladót közvetlenül, a benyújtási folyamat részeként tájékoztatja.

(3) A befogadásról az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató – a rá vonatkozó külön jogszabályok alapján – visszaigazolást küld a feladó részére, amely tartalmazza legalább

(4) A befogadás visszaigazolásban megjelölt időpontban a hivatalos iratot a címzett hivatalos szervhez megérkezettnek kell tekinteni.

(5) A hivatalos szervnek küldött hivatalos irat átvételére (megnyitására, letöltésére) jogosult személy kijelölésére a hivatali kapura vonatkozó külön szabályok alapján kerül sor.

(6) Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet előírhatja, hogy a hivatalos szerv vagy hivatalos szervnek nem minősülő, de hivatali kapuval rendelkező feladó a hivatalos iratát úgy kézbesíttesse, hogy annak átvételéről, illetve a kézbesítési vélelemről az e törvényben szabályozott módon, elektronikus tértivevény, visszaigazolás vagy a kézbesítési vélelemről szóló értesítés alapján meggyőződhessen.

(7) A (6) bekezdésben foglalt esetben a 4. § és 6. § rendelkezései megfelelően irányadóak azzal, hogy a hivatalos szervre, illetve a hivatalos szervnek nem minősülő, de hivatali kapuval rendelkező címzettre a természetes személyekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(8) Az elektronikus kézbesíttetés alóli kivételt jelenti, ha a hivatalos szerv által kézbesíttetni rendelt okirat papír alapú bemutatása, megtekintése szükséges; erre különösen akkor kerülhet sor, ha az eredetileg papír alapú iratok nagy mennyisége miatt azok digitalizálása aránytalan nehézséggel járna, vagy ha a papír alapú okirat valódisága vitás.

6. §⁷ (1) Ha a címzett a hivatalos iratnak az elektronikus kézbesítési tárhelyen történő elhelyezését követő ötödik munkanapon sem veszi át a küldeményt, akkor a hivatalos iratot az ezt követő munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni (kézbesítési vélelem).

(2) Ha kézbesítési vélelem beállta megállapításának van helye, a címzettet és a feladót az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató automatikusan tájékoztatja az elektronikus kézbesítési tárhelyükön.

(3) A kézbesítési vélelem alapján kézbesítettnek tekintett hivatalos irat annak elhelyezésétől számított harminc napig a címzett ideiglenes tárhelyén marad, ahol azt a címzett továbbra is átveheti, de a joghatások – ha a kézbesítési vélelem megdöntésére nem kerül sor – a kézbesítési vélelem beálltához fűződnek. A harminc nap elteltével automatikusan törlődő, át nem vett, visszaigazolást igénylő hivatalos irat tájékoztató adatainak megismerhetőségét a címzett számára az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató az értesítési tárhelyén a törléstől számítottan egy év leteltéig biztosítja.

7. § (1)⁸ A feladó és a címzett az elektronikusan kézbesített hivatalos iratot – a rájuk vonatkozó külön jogszabály (vagy szabályzat) alapján – elektronikus formában is megőrizhetik.

(2)⁹ Ha a papír alapú irattározást vagy iratmegőrzést külön jogszabály (vagy szabályzat) előírja, akkor az elektronikusan kézbesített hivatalos irat és az elektronikus tértivevény papír alapú másolatát is meg kell őrizni.

(3)¹⁰ Ha a természetes személy a hivatalos iratait elektronikus úton kézbesítteti, indokolt kérelmében adott eljárás során egy alkalommal kérheti a papír alapú kézbesítésre való áttérést. E jog nem gyakorolható visszaélésszerűen. Ha a hivatalos szerv hozzájárul a papír alapú kézbesítéshez, abban az eljárásban nem lehet visszatérni az elektronikus kézbesítésre.

(4)¹¹ Ha a természetes személy a papír alapú kézbesítésről áttér az elektronikus kézbesítésre, vagy az elektronikus kézbesítésről áttér a papír alapú kézbesítésre, nem kérheti a korábban már – bármilyen formában – részére szabályszerűen kézbesített hivatalos irat újbóli kézbesítését.

(5)¹² Ha a természetes személy az elektronikus kézbesítésről áttér a papír alapú kézbesítésre, akkor a részére – különös méltánylást érdemlő ok (különösen olyan elháríthatatlan esemény, amelynek következtében a korábban továbbított adatok megsérültek vagy megsemmisültek) valószínűsítése esetén – helye van az elektronikus úton szabályszerűen kézbesített hivatalos irat újbóli, papír alapú megküldésének azzal a megkötéssel, hogy a joghatások a szabályszerű elektronikus kézbesítéshez fűződnek.

(6)¹³ Ha a hivatalos szerv a természetes személy részére az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltatón keresztül azért nem tudja a hivatalos iratát kézbesíttetni, mert az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató jelzése szerint a természetes személynek megszűnt a kézbesítési tárhelye, akkor e természetes személy részére papír alapú okiratot kell kézbesíteni.

(7)¹⁴ Adott hivatalos irat papír alapú kézbesítésére abban az esetben is át lehet térni, ha az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató a hivatalos iratok elektronikus kézbesítésével kapcsolatos feladatait folyamatosan, legalább három napon keresztül nem tudja ellátni.

(8)¹⁵ Ha a hivatalos iratokat az eljáró hivatalos szerv papír alapú okiratként is kézbesíttetheti (legalább egy címzett részére), akkor a választása szerint

(9)¹⁶ A (8) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a hivatalos szerv a kézbesítendő hivatalos iratot elektronikusan megküldi a papír alapú kézbesítést végző szolgáltatóhoz, amely gondoskodik – a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások figyelembevételével – az elektronikus okirat papír alapú okirattá alakításáról és annak a papír alapú kézbesítés szabályai szerinti kézbesítéséről. Az átalakítás során a papír alapú kézbesítést végző szolgáltató a feladó és a címzett nevén és címén kívül más adatot nem ismerhet meg.

(10)¹⁷ Meghatározott eljárások tekintetében jogszabály előírhatja, hogy az e törvényben foglalt kézbesítési mód teljesítése mellett bizonyos hivatalos iratok tekintetében további elektronikus vagy papír alapú kézbesítésre is sor kerüljön.

(11)¹⁸ Meghatározott eljárások tekintetében jogszabály kizárhatja a papír alapú kézbesítésre való áttérést.

8. §¹⁹ (1) A határidők számítására az e §-ban írt szabályokat akkor kell alkalmazni, ha törvény eltérően nem rendelkezik.

(2) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az órákban számított határidő esetén kezdő időpontnak az az időpont (óra, perc) számít, amikor a hivatalos iratot a címzett átvette.

(3) A határidőbe az a nap (a továbbiakban: üzemszüneti nap) nem számít bele, amelyen az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató bármilyen okból (ideértve a vis maior esetét is) négy órát meghaladó időtartamban nem tudta ellátni az e törvényben meghatározott feladatait (így különösen azokat, amelyek a kézbesíttetni kívánt irat feltöltését, vagy az átvenni kívánt irat letöltését akadályozták). Az üzemszüneti nap megállapításakor a nem egybefüggő időtartamú üzemszünetek időtartamait egybefüggőnek kell tekinteni.

(4) Az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató – az utolsó üzemszüneti napot követő munkanapon – a rá vonatkozó külön jogszabály szerint rögzíti, teszi közzé és archiválja annak az egy vagy több munkanapnak a dátumát, amely a (3) bekezdés szerinti határidőbe nem számít bele. Az erre vonatkozó adatok nyilvánosak, azokat az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató a hozzá beérkezett megkeresés alapján kiadja.

(5) Az üzemszünettel érintett határidő az üzemszüneti napok számával meghosszabbodik.

9. §²⁰

10. § (1) Ez a törvény – a (2)–(5) bekezdésben felsorolt kivételekkel – a törvény kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(2) A 14. § (7) bekezdése a törvény kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba.

(3)²¹ Az 1–6. §, a 7. § (1)–(7) bekezdése, a 7. § (10)–(11) bekezdése, a 8. §, a 9. §, a 11. §, a 12. §, a 14. § (1)–(6) bekezdése, a 14. § (8)–(9) bekezdése 2010. január 1. napján lép hatályba.

(4)²² A 15. § (3) bekezdése 2011. július 1. napján lép hatályba.

(5)²³ A 7. § (8) és (9) bekezdése 2012. július 1. napján lép hatályba.

(6) A törvény rendelkezéseit – a (7) bekezdésben foglalt kivétellel – a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(7) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvénynek (a továbbiakban: Ngbtv.)

11. § A Pp. a 394/A. §-át követően a következő HATODIK RÉSZ-szel, XXVII. fejezettel és 394/B–394/E. §-sal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi HATODIK RÉSZ számozása HETEDIK RÉSZ-re, a XXVII. fejezet számozása XXVIII. fejezetre változik:

12. § A Pp. 73/A. § (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

13. § A Pp. 395. §-ának (4) bekezdése a következő, j) ponttal egészül ki:

14. § (1) Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Szaktv.) 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) A Szaktv. 5. §-a a következő új (4)–(5) bekezdéssel egészül ki, és ezzel egyidejűleg a (4)–(6) bekezdés számozása (6)–(8) bekezdésre változik:

(3) A Szaktv. 16. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(4) A Szaktv. 16. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:

(5) A Szaktv. 20. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(6) A Szaktv. 23. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(7) A Szaktv. 2. számú mellékletének 1. pontja az alábbi t) alponttal egészül ki:

(8) A Szaktv. 2. számú melléklete 2. pontjának e) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(9) A Szaktv. 2. számú mellékletének 2. pontja a következő új h) alponttal egészül ki:

15. § (1) Az Ngbtv. 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) Az Ngbtv. 8. §-ának (3) bekezdése hatályát veszti.

(3) Az Ngbtv. 8. §-ának (2)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

16. § (1) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 314. §-ának (3) bekezdése, 315. §-ának (4) bekezdése és 317. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti.

(2) A Pp. 395. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: