55/2009. (XII. 30.) EüM rendelet

1. § (1) E rendelet hatálya az egészségügyi közszolgáltató költségvetési szervekre (a továbbiakban: költségvetési szerv) terjed ki.

(2) Az e rendeletben használt fogalmak tekintetében a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvényben, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Áht.), a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben (a továbbiakban: Kjt.) valamint az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben (a továbbiakban: Eütv.) meghatározottak az irányadóak.

2. § (1) Amennyiben az irányító szerv a költségvetési szerv vezetését vezető testületre bízza, a vezető testület tagjainak kiválasztása és megbízása során a Kjt. szabályait kell figyelembe venni, továbbá gondoskodni kell arról, hogy – a költségvetési szerv által ellátott tevékenységektől függően – az Eütv. 156/H. § (5)–(7) bekezdésében meghatározott feladatokért viselt szakmai felelősség és szakmai irányítás biztosított legyen.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak érdekében a vezető testületi tag kiválasztása és megbízása során az irányító szerv a külön jogszabályban meghatározott képesítési követelményeknek való megfelelést vizsgálja.

(3) A vezető testület feladatát képezi a költségvetési szerv szakmai követelményeknek megfelelő, folyamatos és gazdaságilag hatékony működtetése. E feladatának a vezető testület a szakmai önállósága alapján a hatályos jogszabályok, a szervezeti és működési szabályzat, illetve az irányító szerv irányítói jogkörében hozott döntései alapján tesz eleget.

(4) A vezető testület jogosult a költségvetési szerv irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatalára, amelyek jogszabály alapján nem tartoznak más szerv hatáskörébe, így hatáskörébe tartozik különösen:

(5) Azon vezető testületi döntések körét, melyekhez a felügyelő testület egyetértése szükséges, a költségvetési szerv alapító okirata, illetve szervezeti és működési szabályzata határozza meg.

3. § (1) A vezető testület tagja feladatai ellátása során a jogszabályoknak, a költségvetési szerv működésére vonatkozó szabályoknak és az irányító szervtől kapott utasításnak megfelelően jár el. A vezető testület tagja az irányító szervtől írásban kapott utasítással való egyet nem értését és annak indokát írásban köteles eljuttatni az irányító szervhez, mely esetben mentesül az Áht. 89. § (4) bekezdésében foglalt felelősség alól.

(2) A vezető testületi tagságnak az Eütv.156/I. § (8) bekezdés a)–d) pontjában és (9) bekezdésében foglaltak alapján történő megszűnésekor a tag a folyamatban lévő ügyeit és a birtokában lévő írásos dokumentumokat köteles a vezető testület kijelölt tagjának átadni.

4. § (1) A vezető testület tagjai közül – az irányító szervvel egyetértésben – igazgatót választ az alábbi feladatok végrehajtására:

(2) A vezető testület tagjai közül – az irányító szervvel egyetértésben – igazgatóhelyettest választ.

5. § (1) A vezető testület tagja a döntések meghozatalakor egy szavazatra jogosult.

(2) A vezető testület határozatképes, ha az ülésen tagjainak legalább kétharmada, de legalább 3 fő jelen van. A vezető testület határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Szavazategyenlőség esetén az igazgató szavazata dönt.

(3) A vezető testület döntéseit írásba kell foglalni, és azokat – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a döntés meghozatalát követő legalább 6 évig meg kell őrizni.

(4) A vezető testület ülésére a felügyelő testület tagjait írásban kell meghívni, azon a felügyelő testület tagjai tanácskozási joggal vehetnek részt.

(5) A felügyelő testület írásban benyújtott kifogásaira vagy javaslataira a vezető testület – a felügyelő testület által meghatározott határidőn, de legfeljebb 30 napon belül – írásban válaszol, a kifogás vagy javaslat elutasítása esetén pedig annak indokát is köteles megjelölni.

6. § (1) A költségvetési szervet a vezető testület tagjai a jogszabályokban, az alapító okiratban, valamint a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerint képviselik.

(2) A vezető testület az ügyek meghatározott csoportjaira nézve a költségvetési szerv alkalmazottait képviseleti joggal ruházhatja fel.

7. § A költségvetési szerv felügyelő testületének létszámát az alapító okirat 3–7 főben határozhatja meg.

8. § (1) A felügyelő testület – ha a költségvetési szerv alapító okirata eltérően nem rendelkezik – tagjai sorából választ elnököt, szükség esetén elnökhelyettest.

(2) A felügyelő testület ülését az elnök – akadályoztatása esetén az elnökhelyettes – hívja össze.

(3) A felügyelő testület határozatképes, ha a tagjainak kétharmada, de legalább három tag jelen van; határozatát a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Ha a tag nem ért egyet a testületi döntéssel, úgy azt az ülésről felvett jegyzőkönyvben, vagy a tag által benyújtott iratban kell rögzíteni.

(4) A felügyelő testület az ügyrendjét maga állapítja meg, amelyet az irányító szerv hagy jóvá. A felügyelő testület ügyrendje rendelkezhet úgy, hogy ülésén a tagok nem személyes jelenléttel, hanem elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével vegyenek részt. Ez esetben az ülés megtartásának részletes szabályait az ügyrendben meg kell állapítani.

(5) Ha a felügyelő testület tagjainak száma az alapító okiratban meghatározott létszám alá csökken, vagy nincs, aki az ülését összehívja, az irányító szerv a testület rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében haladéktalanul intézkedik.

9. § (1) A felügyelő testület a vezető testület tagjaitól – a költségvetési szerv működésével összefüggő – bármely ügyben felvilágosítást kérhet, amelyet a tag a felügyelő testület által megjelölt határidőn, de legfeljebb 15 napon belül belül köteles megadni. A felügyelő testület a költségvetési szerv könyveit és iratait – ha szükséges, szakértők bevonásával – megvizsgálhatja. A vizsgálat eredményét és esetleges kifogásait vagy javaslatait a felügyelő testület írásban bocsátja a vezető testület rendelkezésére.

(2) Ha – a (3) bekezdésben foglalt esetek kivételével – a felügyelő testület a vezető testület valamely döntését vagy intézkedését írásban kifogásolja, és a vezető testület a kifogást nem fogadja el, a kifogásolt döntést vagy intézkedést nem vonja vissza, vagy a felügyelő testület a kifogása elutasítása tekintetében a vezető testület által adott indoklást nem fogadta el, a felügyelő testület az irányító szervet a kifogásolt döntésről vagy intézkedésről – a kifogás alapjául szolgáló tényekkel együttesen – írásban tájékoztatja.

(3) Ha a felügyelő testület megállapítja, vagy egyébként tudomást szerez arról, hogy a költségvetési szerv működése nem felel meg a jogszabályokban, illetve az alapító okiratban, az irányadó szabályzatokban foglaltaknak, vagy olyan tényt észlel, amely a vezető testület tagjaira vonatkozó szabályoknak a vezető testület tagjai általi megszegésére utal, illetve az Eütv. 156/F. §-ában foglaltakat tapasztalja, úgy erről haladéktalanul köteles írásban értesíteni az irányító szervet.

10. § (1) A költségvetési szerv vezetője, illetve vezetői (a továbbiakban együtt: vezető) teljesítményének értékelésére, prémiumfeladatának meghatározására, prémiumának megállapítására és kifizetésére külön jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a (2)–(9) bekezdésben meghatározottak szerint kerülhet sor.

(2) A költségvetési szerv vezetője számára az irányító szerv évente, legkésőbb március 31-ig – március 1-je utáni, de legkésőbben szeptember 30-áig történő magasabb vezetői kinevezés ilyen tartalmú módosítása esetén a kinevezéstől számított 30 harminc napon belül – írásba foglaltan prémiumfeladatot tűzhet ki.

(3) Az irányító szerv a prémiumfeladat kitűzését megelőzően vizsgálja, hogy érkezett-e a költségvetési szervtől bejelentés a kötelezettségvállalás, az adatszolgáltatás teljes vagy részbeni elmaradása, az ellenőrzési jelentésekben előírt intézkedések elmulasztása miatt, és a vizsgálat eredményének függvényében dönt a prémiumfeladat kitűzéséről.

(4) Prémiumfeladatként a vezető munkakörével kapcsolatos, előre meghatározott többletfeladat teljesítése, illetve teljesítmény elérése határozható meg. A prémiumfeladat kitűzésében elő kell írni a prémiumra való jogosultság feltételeként, hogy a kifizetésre csak abban az esetben kerülhet sor, ha az Eütv. 156/F. §-a alapján lefolytatott vizsgálat eredményeként a vezetővel szemben felelősség megállapítására vétkes kötelezettségszegése hiányában nem kerül sor.

(5) A prémiumfeladat kitűzésében rendelkezni kell a teljesítési és az értékelési határidőről. Az értékelési határidő nem lehet korábbi a tárgyév november tizenötödikénél.

(6) A prémiumfeladat kitűzésében meg kell határozni, hogy részteljesítésre kerülhet-e sor, részteljesítés esetén a vezető jogosult-e a teljesítés mértékével arányos összegű prémiumra, valamint a részteljesítés esetén járó prémium összegét. Több prémiumfeladat kitűzésekor külön-külön meg kell határozni a teljesítés esetén járó prémiumot. A prémiumfeladat teljesítését írásban értékelni kell.

(7) A prémiumfeladat kitűzésében rendelkezni kell arról, hogy ha a (3) bekezdésben meghatározottak valamelyike a prémiumfeladat kitűzését követően következik be, a prémiumfeladatot kitűző dönt arról, hogy a vezető jogosult-e prémiumra, valamint – amennyiben jogosult – arról, hogy a prémium részben vagy egészben kerüljön kifizetésre.

(8) A prémium – ideértve a több feladatért megállapított prémiumot is – mértéke naptári évenként nem haladhatja meg a vezető tárgyévi személyi alapbérének negyven százalékát.

(9) A prémiumot a teljesítés értékelését követően, legkésőbb a tárgyévet követő évben a március havi munkabérrel együtt kell kifizetni. Év közben prémiumelőleg fizethető, ha a feladat teljesítése megkezdődött, de végrehajtása még folyamatban van, és a feladat részbeni teljesítéséről a vezető beszámolt. Ha a vezető munkaviszonya a prémiumfeladat teljesítése előtt megszűnik, az értékelés és a részteljesítés esetén megállapított jogosultság alapján az arányos mértékű prémiumot legkésőbb a munkaviszony megszűnésekor kell kifizetni.

11. §²

12. §³

13. § (1) Ez a rendelet 2010. január 1-jén lép hatályba.

(2)⁴

(3)⁵