6/2009. (II. 20.) KHEM utasítás
6/2009. (II. 20.) KHEM utasítás
a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium gazdálkodásával kapcsolatos folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzésről*
AZ UTASÍTÁS CÉLJA, HATÁLYA
1. §
A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés célja, hatálya
(1) Jelen utasítás a minisztérium gazdálkodásával kapcsolatos vezetői ellenőrzési tevékenység hatékonyabb végzését segítő eljárások, módszerek alkalmazását segíti elő. Az utasítás hatálya kiterjed az állami vezetőkre, valamint a minisztérium – köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) szerinti – köztisztviselőire.
(2) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 121. §-a szerint a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (továbbiakban: FEUVE) létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért a költségvetési szerv vezetője a felelős a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutatók figyelembevételével.
(3) Az Áht. szerint olyan belső szabályozásokat kell kiadni, folyamatokat kialakítani és működtetni, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályozott, szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. A minisztérium és a fejezeti kezelésű előirányzatok gazdálkodásához kapcsolódó pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok magukban foglalják:
a) a pénzügyi döntések dokumentumainak (költségvetési tervezés, köztelezettségvállalások, pályázatok, szerződések, kifizetések, szabálytalanság miatti visszafizetések stb. dokumentumai) elkészítését;
b) az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzést, a pénzügyi döntések szabályozási és szabályszerűségi szempontból történő jóváhagyását, illetve ellenjegyzését;
c) a gazdasági események elszámolását (a hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvezetés és beszámolás).
(4) A pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszernek biztosítania kell, hogy a minisztérium valamennyi gazdálkodással kapcsolatos tevékenységének végzése során:
a) az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásban ne kerüljön sor pazarlásra, visszaélésre, rendeltetésellenes felhasználásra;
b) megfelelő, pontos és naprakész információk álljanak rendelkezésre a minisztérium gazdálkodásával kapcsolatosan;
c) a FEUVE kialakítására és alkalmazására vonatkozó PM módszertani útmutatókban kiadott irányelvek végrehajtásra kerüljenek;
d) az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzési rendszer (ÁBPE) részeként valósuljon meg a FEUVE és a belső ellenőrzési tevékenység központi harmonizációja, szabályozása és koordinációja (a belső ellenőrzéssel kapcsolatos feladatokat a III.-6/1/9/2004. számon kiadott Belső ellenőrzési kézikönyv tartalmazza),
e) érvényesüljön a szabályszerűség, a szabályozottság és a megbízható gazdálkodás elve.
(5) Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ámr.) szerint a FEUVE-rendszer elemei a kockázatkezelés rendszerének kialakítása, az ellenőrzési nyomvonal kialakítása és működtetése, valamint a szabálytalanságok kezelésével kapcsolatos eljárásrend kialakítása.
(6) Jelen utasítás a kockázatkezelés, valamint az ellenőrzési nyomvonal kialakításának és alkalmazásának minisztériumi szintű feladatait tartalmazza. A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatának (továbbiakban: SzMSz) részét képezi.
2. §
Jogszabályi háttér, fogalom, célmeghatározás
(1) Az Ámr. 145/C. §-a szerint a minisztérium kockázatkezeléssel kapcsolatos feladatai a következők szerint foglalhatók össze:
a) A minisztérium vezetője köteles a kockázati tényezők figyelembevételével kockázatelemzést végezni és kockázatkezelési rendszert működtetni.
b) A kockázatelemzés során fel kell mérni és meg kell állapítani a minisztérium tevékenységében, gazdálkodásában rejlő kockázatokat.
c) A kockázatkezelés rendjének kialakítása során meg kell határozni azon intézkedéseket és megtételük módját, melyek csökkentik, illetve megszüntetik a kockázatokat.
d) A FEUVE-rendszerben rejlő kockázatos területek kiválasztására objektív kockázatelemzési módszert kell alkalmazni a pénzügyminiszter által kiadott módszertani útmutatók alapján.
(2) A kockázat a minisztérium gazdálkodása tekintetében mindazon elemek és események bekövetkeztének a valószínűsége, amelyek hátrányosan érintik működését, célkitűzéseit. A kockázatelemzés olyan objektív módszer az ellenőrizendő területek kiválasztására, amely meghatározza a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerekben rejlő kockázatokat.
(3) Minden szervezetnek – így a minisztériumnak is – az a legfontosabb célja, hogy elérje célkitűzéseit. Ennek érdekében a vezetés feladata, hogy képes legyen válaszolni a szervezet azokra a kockázatokra, amelyek lényegi befolyással lehetnek a működésére és elősegítse az eredeti célok elérését, ezzel együtt minimálisra csökkentse az ezeket veszélyeztető külső és belső tényezők bekövetkezésének esélyét, lehetséges hatását. Ezt a vezetés és a szervezet kockázatkezeléssel érheti el.
3. §
A minisztérium működését befolyásoló
lehetséges kockázatok típusai
(1) Lehetséges külső kockázatok:
a) Infrastrukturális: az infrastruktúra elégtelensége vagy hibája akadályozhatja a normális működést.
b) Gazdasági: banki árfolyamváltozások, kamatlábváltozások, infláció negatív hatással lehetnek az előirányzott tervek megvalósulására.
c) Jogi és szabályozási: a hazai és uniós jogszabályok változásai korlátozhatják a feladatok végrehajtását és nem várt megkötéseket okozhatnak.
d) Környezeti: környezetvédelmi megszorítások vagy elemi károk hatással lehetnek a tervezett feladatok megvalósulására.
e) Politikai: kormányváltás esetén a kitűzött célok változhatnak, amely folyamatban lévő fejlesztések támogatását befolyásolhatja, akadályozhatja.
f) Elemi csapások: tűz, árvíz vagy egyéb elemi csapások hatással lehetnek a kívánt tevékenység elvégzésének képességére. Védelmi tervek, szabályozások elégtelennek bizonyulnak.
g) Csalás, lopás: eszközvesztéssel jár.
(2) Lehetséges pénzügyi kockázatok:
a) Költségvetési: a jogszerűen igényelt normatív támogatások finanszírozására nem elegendő a rendelkezésre álló forrás.
b) Bevételi: a tervezésnél számításba vett források nem vagy csak részben teljesülnek, ezért a kiadások visszafogása válik szükségessé.
c) Kiadási: a nem kellően fegyelmezett gazdálkodás következtében egyes működési kiadások indokolatlanul megnőnek.
d) Likviditási: a pénzellátási terv bevételi és kiadási oldalának eltérései miatt ideiglenes tőkehiány vagy kamatfizetési kötelezettség keletkezik, emiatt már teljesített feladatok finanszírozása késik.
e) Hitelezési: annak a valószínűsége, hogy valamely feladat megvalósulásában közreműködő harmadik fél nem fog fizetni és emiatt behajthatatlan követelések keletkeznek, ami más területeken forráshiányt okoz.
f) Felelősségvállalási: a döntések felfelé tolódása a szervezeti hierarchia szintjein növeli a bürokrácia veszélyét.
g) Fejlesztési: a tervezett fejlesztési-beruházási célok megvalósításának költségigénye az előirányzott pénzügyi forrásokat meghaladja.
(3) Lehetséges tevékenységi kockázatok:
a) Információs: a döntéshozatalhoz nem áll rendelkezésre megfelelő (mennyiségi, minőségi) információ, amelynek következményeként téves döntéseket hoznak.
b) Stratégiai: a nem megfelelő információk vagy szakmai hiányosságok miatt helytelen stratégia kerül kidolgozásra és jóváhagyásra.
c) Projekt: a megfelelő kockázatelemzés, hatástanulmány nélkül készült projekttervezet megvalósítása nem történik meg határidőre a tervezett minőségben és költségszinten.
d) Működési: elérhetetlenek, megoldhatatlanok a célkitűzések, illetve a célkitűzések csak részben valósulnak meg.
e) Tevékenységek végzése: az egyes célok elérése érdekében megvalósított eljárások megfelelőségének és minőségének hiányosságai.
f) Belső infrastrukturális: irodahelyek, munkakörülmények, egészségügyi és biztonsági követelmények, telekommunikáció nem megfelelősége, ami akadályozza az adott tevékenység ellátását.
(4) Lehetséges emberierőforrás-kockázatok:
a) Szakemberek: a hatékony működést korlátozza a szükséges létszámú, megfelelő képesítésű és gyakorlatú szakemberek hiánya.
b) Vezetők: a hatékony működést korlátozza a nem megfelelő felkészültségű és gyakorlatú vezetői gárda.
c) Szervezet: a hatékony működést akadályozza a nem kellően feladatorientált, funkcionálisan, illetve területileg túlzottan tagolt szervezet.
d) Pszichikai: a rossz emberi kapcsolatok, vezetői tulajdonságok, informális tájékozódás túlsúlyba kerülése miatt a munkatársak nem képesek megfelelő színvonalon teljesíteni feladataikat.
e) Emberierőforrás-igény: a hatékony működést korlátozza a folyamatok ember- és időigényének figyelmen kívül hagyása.
f) Információáramlás szabályozottságának hiánya.
4. §
A gazdálkodásban lévő kockázatok okai
és megszüntetésük módjai
(1) A kockázatok elsődleges okai – együtt vagy külön-külön – a következők lehetnek:
a) véletlenszerűen bekövetkező események,
b) hiányosan rendelkezésre álló információk,
c) az ellenőrzés hiánya vagy nem megfelelő hatékonysága a szervezetben,
d) szervezet tevékenységének nem megfelelő szervezése.
(2) A gazdálkodási folyamatok kockázatkezelése állandóan és folyamatosan alkalmazott ciklikus tevékenység, amely a vezetői feladatok szerves része. A következő lépésekre tagolható:
a) A kockázatok azonosítása és az azonosításra alkalmas keretek meghatározása.
b) A kockázatok értékelése.
c) A szervezet, illetve a vezetés számára elfogadható kockázati szint meghatározása.
d) A kockázatokhoz kapcsolódó lehetséges reakciók azonosítása.
e) A kockázatokra adható válaszok megvalósíthatóságának mérlegelése, a tervezett intézkedések hatékonyságának, gazdaságosságának előzetes értékelése.
f) A válaszintézkedések beépítése a gazdálkodási folyamatokba, továbbá megvalósulásuk rendszeres figyelemmel kísérése és ellenőrzése.
5. §
A kockázatok azonosítása
(1) A kockázatkezelés stratégiai szemléletű kezelésének alapvető feladata a kockázatok beazonosítása a minisztérium fő céljaival összhangban. A két leggyakrabban alkalmazott megközelítés a kockázatvizsgálat, illetve a kockázati önértékelés.
(2) A kockázatkezelés alkalmazása akkor hatékony, ha a gazdálkodásért felelős vezetők (szakállamtitkárok, kabinetfőnök) kijelölik az adott kockázatok folyamatgazdáit, általában saját felelősségi körükön belül. Az egyes szervezeti egységeken belül célszerűen a különböző vezetői szinteken dolgozó köztisztviselők felelnek a kockázatok felismeréséért, kezeléséért, a különböző szervezeti egységek közötti kapcsolatok folyamatos biztosításáért.
(3) A kockázatvizsgálatra fő folyamatonként a folyamatgazda vezetésével munkacsoportokat lehet létrehozni (szervezeten belül vagy részben szervezeten kívüli tagokból), hogy felmérjék a szervezet tevékenységeinek kapcsolódását a fő célokhoz és meghatározzák a kapcsolódó kockázatokat. A munkacsoportok fő munkamódszere az érintett területek munkatársaival folytatott interjú, amely alapján kialakítják a szervezet kockázati térképét.
(4) A kockázati önértékelés módszerének alkalmazása során a kijelölt folyamatgazdák vezetésével a költségvetés területén dolgozó minisztériumi köztisztviselők – beosztástól függetlenül – részt vesznek a tevékenységek kockázati szempontú vizsgálatában. Ez két módon történhet: kérdőívek segítségével vagy tapasztalt szakértők által levezényelt munkamegbeszélések során.
(5) A különböző szakterületeken felmért kockázatok folyamatgazdáiból a gazdasági és ágazatfinanszírozási szakállamtitkár felügyelete alatt FEUVE Bizottság működik. A FEUVE Bizottság vezetője az Ellenőrzési Főosztály vezetője, tagjai a folyamatgazdák, a Költségvetési Főosztály vezetője vagy az általuk kijelölt egy-egy köztisztviselő (állandó tagok). A FEUVE Bizottság munkájába bárkit meghívhat. A FEUVE Bizottság tagjait a gazdasági és ágazatfinanszírozási szakállamtitkár bízza meg.
(6) A FEUVE Bizottság feladata, hogy beazonosítsa a minisztériumot fenyegető legnagyobb kockázatok területeit és meghatározza, hogy a szervezet hogyan reagáljon a feltárt kockázatokra. Az egységes módszerek és szemlélet kialakítása megkönnyíti az eljárás eredményes alkalmazását. A kockázatokat rendszeresen újra kell értékelni. Ez esetben a FEUVE Bizottságnak koordináló és nyomon követő szerepe is van, amely során folyamatosan (pl. évente) meghatározhatja és értékelheti a kockázatkezelés aktuális helyzetét.
6. §
A kockázatok értékelése
(1) A kockázatok felmérésének alapvető célja a már beazonosított kockázatok mérése és jelentőségük szerinti sorba rendezése annak alapján, hogy mekkora az egyes kockázatok bekövetkezésének valószínűsége és bekövetkezés esetén milyen mértékű az okozott kár nagysága. A pénzügyi-gazdálkodási kockázatok bekövetkezésének következményei általában jól számszerűsíthetők és mérhetők, szemben más kockázatokkal (pl. emberi erőforrás, hírnév, informális kapcsolatok), amelyek hatása csak szubjektív módon értékelhető.
(2) A várható kockázatok teljes körének összegyűjtését követően az egyes kockázatokat – azok bekövetkezésének valószínűsége és a szervezetre gyakorolt hatása alapján – kockázati térképen kell ábrázolni.
(3) A kockázati térkép kialakításának főbb lépései:
a) a folyamatok áttekintése valamint a lényegesebb, éppen ezért értékelendő kockázati elemek meghatározása,
b) a kockázati elemek értékelése,
c) a kapott eredmények megvitatása és a végleges értékelés kialakítása,
d) kockázati térkép elkészítése.
(4) A szervezet kockázati értéke a fő folyamatokra külön-külön elkészített kockázati mátrixok összegzéseként állítható össze.
(5) A minisztérium gazdálkodását legjobban jellemző, pénzforgalmi és kockázatviselési szempontból is meghatározó legfontosabb folyamatok a következők:
1. A KHEM Igazgatás költségvetési előirányzatainak tervezése, teljesítése
Részfolyamatok:
a) költségvetési javaslat összeállítása, elemi költségvetés készítése,
b) költségvetés alakulásának évközi figyelemmel kísérése, átcsoportosítások,
c) teljesítés igazolása, ellenjegyzés, utalványozás,
d) bevételi előirányzatok teljesítésének nyomon követése,
e) kiadási előirányzatok teljesítésének nyomon követése,
f) nyilvántartás, számbavétel, adatszolgáltatás.
Folyamatgazda: Költségvetési Főosztály Igazgatási Osztályának vezetője
2. A KHEM fejezetébe tartozó intézményi költségvetési előirányzatok tervezése megvalósítása
Részfolyamatok:
a) az intézmények működési, felhalmozási költségvetési javaslatainak feldolgozása, értékelése,
b) az intézmények költségvetési beszámolóinak összesítése, értékelése, előirányzat-maradványok megállapítása, felhasználása.
Folyamatgazda: Társasági és Intézmény-felügyeleti Főosztály Intézmény-felügyeleti Osztályának vezetője
3. A KHEM fejezeti kezelésű előirányzatainak tervezése, megvalósítása
Részfolyamatok:
– előirányzatok tervezése, megvalósítása alcímenként, kiemelt jogcímcsoportonként
Folyamatgazdák: a szakmai felügyeletet gyakorló szakállamtitkár/kabinetfőnök döntése szerint írásban kijelölt főosztályvezető vagy más vezető besorolású köztisztviselő
(6) A felsorolt folyamatok irányításával, kezelésével, megvalósításával kapcsolatban az egyes minisztériumi szervezeti egységek feladatait az SzMSz, valamint a költségvetési előirányzatok felhasználását szabályozó jogszabályok, belső szabályok eljárási rendek írják elő. Az egyes fő- és a kockázatviselés szempontjából meghatározó részfolyamatokra a jelen utasítás 6. §-ának (11) bekezdése szerint javasolt kockázati mátrixot a kijelölt folyamatgazdáknak kell elkészíteniük, a folyamat egészében közreműködő munkatárs(ak), adott esetben más szervezeti egységek munkatársa(i) bevonásával.
(7) A kockázati tényezők összehasonlítását objektívvé teszi, ha a bekövetkezés valószínűségét, illetve a kockázat bekövetkezésének szervezetre gyakorolt hatását (az esetlegesen okozott kár nagyságát) kategóriákba sorolják. Emellett a kockázatok a szervezet működésére gyakorolt hatásuk szerint különböző súlyozással vehetők figyelembe, amely az arányokat eltérítheti.
(8) A bekövetkezés valószínűsége szerint alkalmazható kategóriák:
a) nagyon kicsi (bekövetkezés 10% alatt)
b) kicsi (bekövetkezés 10–40% között)
c) közepes (bekövetkezés 40–75% között)
d) nagy (bekövetkezés: 75% felett).
(9) A bekövetkezés valószínűsége nagymértékben függ az adott folyamat, tevékenység, szakterület szabályozottságától, a meglévő szabályzatok alkalmazásának körülményeitől, valamint a szervezet és a szervezetben dolgozó vezetők és beosztott dolgozók felkészültségétől, hozzáállásától, a folyamatba épített ellenőrzés működésétől. Ennek objektív megítélésére alkalmas az 1. sz. melléklet szerinti javaslat.
(10) A kockázat bekövetkezése esetén okozott kár nagysága szerinti kategóriák:
a) nagyon kicsi (a lehetséges kár kevesebb, mint 1 M Ft),
b) kicsi (a lehetséges kár 1–1–0 M Ft közötti),
c) közepes (a lehetséges kár 10–25 M Ft közötti),
d) nagy (a lehetséges kár 25–50 M Ft közötti),
e) nagyon nagy (a lehetséges kár eléri vagy meghaladja az 50 M Ft-ot).
(11) Egy adott folyamat kockázati mátrixa a következő:
Valószínűség |
Hatás |
||||
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
|
1 (nagyon kicsi) |
|
|
|
|
|
2 (kicsi) |
|
|
|
|
|
3 (közepes) |
|
|
|
|
|
4 (nagy) |
|
|
|
|
|
(12) A kockázat összesített mértékét a kétféle pontozás szorzata adja. E szerint:
a) 1–5. pont között a kockázat mértéke: alacsony
b) 6–10. pont között a kockázat mértéke: közepes
c) 11–15. pont között a kockázat mértéke: nagy
d) 16–20. pont között a kockázat mértéke: nagyon nagy
7. §
Az elfogadható kockázati szint meghatározása, vezetői feladatok
(1) A feltárt kockázatokkal kapcsolatos reakciókat, intézkedéseket az adott szervezet által elviselhetőnek ítélt kockázati szint meghatározásával együtt kell eldönteni. A kiválasztott fő folyamatokra (valamilyen követelmény szerint kiválasztott, kockázati szempontból különös jelentőségű részfolyamatokra vagy tevékenységekre is) a szervezeti egységek vezetői meghatározzák az elfogadható kockázati szint mértékét és a szükséges intézkedéseket.
(2) A minisztériumban a FEUVE Bizottságon belül a Bizottság vezetője a gazdálkodás szempontjából egymással kapcsolódó szakterületeken vagy a hasonló típusú folyamatokra az érintett folyamatgazdák bevonásával állandó vagy eseti munkacsoportokat hozhat létre. E munkacsoportok az egyedileg elkészített kockázati mátrixok összegzésével a kockázatokat veszélyességük szerint sorba rendezik és minősítik.
(3) A kockázatos területek együtt történő értékelése segíti a szubjektív elemek döntésekre gyakorolt hatásának mérséklését és a megfelelő kockázati stratégia kialakításának elengedhetetlen feltétele. A kockázati stratégiában a III. fejezetben meghatározott ellenőrzési nyomvonallal együttesen kerülnek meghatározásra azok a különösen kockázatos folyamatok, tevékenységek, amelyek folyamatos figyelemmel kísérése és hatásuk mérséklése érdekében a szervezeteknek megfelelő időben és módon válaszintézkedéseket kell tenniük.
(4) A belső ellenőrzés stratégiai, középtávú és éves terveiben hasonló módon történik az ellenőrzési feladatok kockázatelemzéssel történő kiválasztása. Fontos feladat ezért a FEUVE- és a belső ellenőrzés összhangjának, harmonizációjának biztosítása a minisztérium hosszú- és rövid távú céljainak megvalósítása érdekében.
(5) A kockázati reakciók a kockázati stratégia részeként a szervezeten belül a következő alapesetek szerint történhetnek:
a) a kockázat átadása más szervezetnek (felsővezetői döntés alapján lehetséges, hogy más szervezeti struktúrában, pl. feladatok átadásával kevésbé kockázatos módon is folytatható a tevékenység),
b) kockázat elviselése (a szükséges válaszintézkedések aránytalanul nagy költségei miatt a kockázatos tevékenységet a szervezet folytatja, de hatását, következményeit folyamatosan figyelemmel kíséri és próbálja mérsékelni),
c) kockázat kezelése (célja, hogy megfelelő intézkedésekkel a kockázatokat elfogadható szintre csökkentsék),
d) kockázatos tevékenység befejezése (ez a minisztériumban csak elvi lehetőség).
(6) A kockázatokra adható válaszok, javasolt intézkedések megvalósíthatóságának mérlegelése indokolja egy egységes kockázat-nyilvántartás létrehozását. A nyilvántartás minden megállapított kockázatra kiterjedően tartalmazza:
a) annak minősítését, fontosságát, az egyes kockázatok prioritását,
b) a kockázat kezelésére javasolt intézkedések felsorolását,
c) a folyamatba épített ellenőrzések tervezésére vonatkozó információkat,
d) a kockázatkezelésért felelős munkatárs nevét, beosztását.
(7) A szükséges intézkedések beépítése a gazdálkodási folyamatokba egy hierarchikus rendszert alkot. A kockázatkezelés feladata, hogy az egyes szervezeti egységek céljai kapcsolódjanak a minisztérium legfontosabb célkitűzéseihez, azokból levezethetők legyenek. A célok szintjeivel párhuzamosan a kockázatokért való felelősségeket is delegálni kell, ezáltal a kockázatkezelés beépül a vezetők mindennapi feladatai közé, folyamatos tevékenységgé válik. A kockázatkezelés, mint módszer a vezetés gyakorlati eszköze, a tervezés és döntéshozatal, valamint a végrehajtás alapvető része. Ellenőrzése ugyancsak folyamatos vezetői tevékenység a FEUVE keretében.
(8) Mivel a kockázati környezet állandóan változik, a kockázatkezelési folyamat fontos része szükség szerint, de legalább évente egyszer a folyamatos és rendszeres felülvizsgálat, a szervezet kockázati környezetének aktualizálása, továbbá a megváltozott feladatokhoz alkalmazkodás, az új kihívásoknak való megfelelés, a szükséges válaszlépések megtétele. Az intézkedésekről a FEUVE Bizottság vezetőjét a tárgyévet követő év január 31-ig a minisztérium valamennyi szervezeti egysége vezetőjének tájékoztatnia kell.
8. §
Jogszabályi háttér, fogalom, célmeghatározás
(1) Az Ámr. 145/B. §-a szerint a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője köteles elkészíteni a szerv ellenőrzési nyomvonalát, amely a minisztérium tervezési, pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési folyamatainak szöveges vagy táblázatba foglalt, vagy folyamatábrákkal szemléltetett leírása.
(2) Az ellenőrzési nyomvonal kialakítása a FEUVE-rendszer meghatározó eleme. A minisztérium feladatainak ellátása során nem jelent teljesen új követelményrendszert, mert a fő folyamatok – különböző belső szabályzatok, eljárásrendek formájában – jelenleg is megfelelően szabályozottak
(3) A FEUVE a létező folyamatokat rendszerszemlélettel közelítve értelmezi újra, amikor a folyamatleírás már nem csak az események logikai sorrendjét tartalmazza, hanem kijelölésre kerülnek a feladatok elvégzéséért felelős személyek és hatáskörük, pontosan előírva, hogy kinek és mikor kell az adott lépést megtennie és közben milyen követelményeket kell teljesítenie.
(4) A FEUVE-rendszeren belül az ellenőrzési nyomvonal kialakításának legfontosabb követelménye, hogy a folyamatokban a kockázati pontokkal együtt pontosan meg kell jelölni azokat az ellenőrzési pontokat, ahol a munkafolyamatba épített, illetve a vezetői ellenőrzést el kell végezni. Meg kell határozni azt is, hogy az ellenőrzést kinek, mikor, milyen módszerrel, milyen hatáskörrel kell végezni és ennek keretében az ellenőrzést végző milyen intézkedéseket hozhat vagy kezdeményezhet.
(5) A rendszert alkotó legfontosabb folyamatok kapcsolódási pontjain is ki kell alakítani az ellenőrzési pontokat annak érdekében, hogy a feladat- és hatáskörök pontos meghatározásával elkerülhetők legyenek az esetleges hatásköri túllépésekből eredő problémák.
(6) Az ellenőrzési nyomvonal a folyamatokra vonatkozó egyes tevékenységeket, a tevékenységek jogi alapját, felelősét, ellenőrzését, nyomon követését, a kapcsolódó dokumentumokat öleli fel az alábbiak szerint:
a) a minisztérium működésének, egyes tevékenységeinek egymásra épülő eljárásrendjeit egységes folyamatként mutatja, tartalmazza az ellenőrzési pontok összességét;
b) kialakításával a minisztérium gazdálkodására jellemző valamennyi tevékenység, szervezet és funkció együttes koordinálására kerül sor;
c) valamennyi résztvevő számára írott és átlátható formában válik feladattá az eljárások és módszerek betartása, miközben a referenciák, dokumentumtípusok és maguk az eljárások is standardizáltakká válnak,
d) megmutatja a szervezet folyamatba épített ellenőrzési rendszerének hiányosságait, így felgyorsítja a pénzügyi irányítás folyamatainak megfelelő átalakítását, és a működtetés színvonalának növekedését segíti elő,
e) segítséget nyújt a követendő eljárásoktól való eltérések feltárásában és a felelősség megállapításában,
f) a minisztérium áttekinthető és rendszerezett dokumentálása révén hozzásegíti az ellenőrzést végzőket a rendszer, illetve a véletlenszerű kockázatok beazonosításához.
(7) A felelősségi szintek terén:
a) az ellenőrzési nyomvonal egy standardot jelent, eljárások együttesét, amelyek alapján meghatározhatók valamennyi folyamatban az ellenőrzési pontok, felelősök,
b) az ellenőrzési nyomvonal segítségével könnyen és gyorsan azonosítható a hibás működés és a hibás működésért felelős személy,
c) megmutatja, hogy a teljes folyamat minősége az egyes résztevékenységekért felelős közreműködőkön is múlik.
(8) A szervezeten belüli együttműködés erősítése terén:
a) a különböző szervezeti egységek kapcsolatában nagyobb rugalmasság, jobb együttműködés, koordináció várható az ellenőrzési nyomvonal kialakításától,
b) az ellenőrzési nyomvonal eljárások, ellenőrzések együttesét jelenti, ami a minisztérium gazdálkodásának egészét lefedi, teljes feladatellátására kiterjed, vagyis a működtetés jobbításának fontos eszköze.
(9) A szervezeti működés terén:
a) a megbízható ellenőrzési nyomvonal kialakításának jelentősége abban áll, hogy segítségével feltérképezhetők a szervezet folyamataiban rejlő működési kockázatok,
b) a hibásan kialakított ellenőrzési nyomvonal gátolhatja a szervezet folyamatainak pontos ismeretét, az ellenőrzési pontok elégtelensége vagy átfedések kialakulása működési zavarokhoz vezethet.
9. §
Az ellenőrzési nyomvonal elkészítése
(1) A minisztérium legfontosabb működési folyamatai az alapvető célok elérése érdekében az SzMSz-ben kerülnek kialakításra és ennek megfelelően kell azokat működtetni. Az ellenőrzési nyomvonalat ezekhez a működési folyamatokhoz (gazdasági eseményekhez) kell hozzárendelni.
(2) Az ellenőrzési nyomvonal készítésének kötelezettsége felöleli a minisztérium gazdálkodását jellemző összes fő folyamatot. A megfelelő irányítási szinteken folyó szabályozott tevékenységek részletes információkat nyújtanak az adott folyamatra vonatkozó gazdasági eseményekről, műveletekről, a műveletekben résztvevő személyekről és azok felelősségéről, a pénzügyi tranzakciókról, a folyamatot kísérő dokumentumokról.
(3) Az ellenőrzési nyomvonal kialakítása a minisztérium teljes gazdálkodási tevékenységére vonatkozik, a szervezetét, struktúráját jellemző működési folyamatokkal, illetve a folyamatokat működtető folyamatgazdákkal együtt, vagyis azon személyekkel, akik az egyes szervezeti részlegeken belül elsődlegesen felelősek az adott folyamat végrehajtásáért.
(4) Az ellenőrzési nyomvonal kialakításának első lépése, hogy a 6. § (5) bekezdésében kijelölt folyamatgazdák határozzák meg a fő folyamatokat. A szervezet működési folyamatait a főfolyamatok mentén kell csoportosítani, majd a főfolyamatokat megfelelő módon, oszthatóságuk alapján részfolyamatokká kell bontani. A működési folyamatok szabályozottságára lehet alapozni az ellenőrzési pontok, nyomvonalak elkészítését.
(5) A kijelölt folyamatgazdák kockázatkezeléssel és az ellenőrzési nyomvonal elkészítésével és aktualizálásával kapcsolatos feladatait a munkaköri leírásokban is rögzíteni kell.
10. §
Az egyes gazdasági eseményekkel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal kialakításának
gyakorlati megvalósítása
(1) Az ellenőrzési nyomvonal kialakításánál alapkövetelmény, hogy a folyamatgazdák olyan tevékenységcsoportokat alakítsanak ki, amelyek több elemi tevékenységet képesek leírni. Figyelembe kell venni az intézményrendszer többszintű működését, az egyes vezetési szintek feladat- és funkcióbeli sajátosságait, a szintek hierarchiájában végbemenő pénzfolyamat-, illetve dokumentumáramlást.
(2) Valamennyi szintjén az adott vezető felelőssége és kötelessége, hogy:
a) felismerje és értékelje a felelősségi körébe tartozó területen előforduló helytelen gazdasági tevékenység bekövetkezésének lehetőségét,
b) megalkossa azon elvek, belső szabályzatok, működési standardok, módszerek elemeit, amelyek alapján elkerüli, korlátozza, illetve megszünteti a beazonosított kockázatokat,
c) konkrét gyakorlati eljárásokat alakítson ki, amelyek ösztönzik a munkatársakat feladataik fegyelmezett végrehajtására,
d) a kialakított FEUVE-rendszer eredményességét fenntartsa és folyamatosan tökéletesítse,
e) a belső ellenőrzés jelentései alapján az intézkedési tervet, a rendszer javítására vonatkozó javaslatokat megvalósítsa.
(3) A minisztérium gazdálkodását legjobban jellemző pénzforgalmi és kockázatviselési szempontból is meghatározó fő- és részfolyamatokat az utasítás 6. §-ának (5) bekezdése tartalmazza. A fő folyamatok irányításával, kezelésével, megvalósításával kapcsolatban a minisztériumi szervezeti egységek feladatait az SzMSz, valamint a költségvetési előirányzatok felhasználását meghatározó jogszabályok, belső szabályozások, eljárási rendek írják elő.
(4) Az Ámr. szerint az ellenőrzési nyomvonalat szöveges vagy táblázatos, vagy folyamatábrákkal szemléltetett módon lehet elkészíteni. A különböző fő folyamatok minisztériumi szinten egységes kezelése és összehasonlíthatósága érdekében indokolt az ellenőrzési nyomvonalak kialakításánál részben azonos szerkezetet kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy meghatározásra kerül a nyomvonal minimális tartalma (a 2. sz. melléklet 2/a., illetve 2/b. sz. ellenőrzési nyomvonal mintája szerinti táblázatok fejléce), amely a különböző szervezeti egységek szakmai sajátosságainak megfelelően igény szerint tovább bővíthető, illetve a nem értelmezhető rovatok elhagyhatók.
(5) Valamennyi kiválasztott nyomvonal esetében a folyamatgazdának kötelezően el kell készítenie a részfolyamatok és a tevékenységek szöveges leírását, amely magában foglalja az ellenőrzési nyomvonal kialakításának célját, jogszabályi környezetét, a fontosabb tevékenységek ismertetését és sorrendjét, a társszervezetekkel való kapcsolódási pontokat, a keletkező dokumentációk tartalmát, valamint a kockázatelemzés alapján kiválasztott ellenőrzési pontokat.
(6) Az ellenőrzési nyomvonal folyamatábrán történő ábrázolását az Ámr. lehetővé teszi, de alkalmazását jelen utasítás nem teszi kötelezővé. Szerkezetileg egyszerű, viszonylag kis számú közreműködő együttműködését igénylő folyamatoknál indokolt lehet az elkészítése, mert jól áttekinthetően ábrázolja a tevékenységek egymásutániságát, belső kapcsolatait, valamint az ellenőrzési pontokat.
(7) Az ellenőrzési nyomvonal táblázatos formában történő ábrázolása szintén minden esetben kötelező, azt folyamatábra nem helyettesítheti. Ez a módszer alkalmas a gazdasági események teljes folyamatának a leírására, elsősorban az elsődlegesen érintett szervezeti egység szempontjait figyelembe véve. Komplex tevékenységet végző szervezetek esetében célszerű az átfogó jellegű folyamatokból kiindulni, majd azokat alábontva alakíthatók ki az egyszerűbb fő-, illetve részfolyamatok.
(8) A táblarendszer fejléce, amelyet ajánlott valamennyi eseményleírásánál egységesen használni:
1. Sorszám
2. Tevékenység leírása
3. Jogszabályi alap
4. A feladatok tartalma
5. Keletkező dokumentum
6. Felelős
7. Határidő
8. Ellenőrzés
9. Igazolás
10. Pénzügyi teljesítés
11. Könyvvezetés
(9) A KHEM gazdálkodási folyamataira jellemző ellenőrzési nyomvonalak táblázatos formában történő megjelenítésére az utasításhoz módszertani ajánlásként csatolva a 2. számú melléklet részeként néhány konkrét példa került elkészítésre. Ezekhez hasonló formában kell elkészíteni a minisztérium területén az adott szakterület működését jellemző valamennyi fő folyamatra az ellenőrzési nyomvonalakat, összhangban a II. fejezetben ismertetett 1. számú melléklet felhasználásával összeállított kockázati mátrix táblázatokkal.
(10) Az egyes szervezeti egységek feladatait tekintve lényeges, hogy a különböző nyomvonalak az adott szervezet működési sajátosságait maximálisan vegyék figyelembe.
(11) Az ellenőrzési nyomvonalakat, illetve a folyamatok kockázati mátrixát az adott előirányzat felhasználását, működését, illetve szakmai kezelését érintő változásokat követően haladéktalanul – az előzőekben foglaltak hiányában legalább minden költségvetési év elején – aktualizálni kell, amelynek megvalósításáért a keretgazda szervezeti egység vezetője felelős. Az aktualizált ellenőrzési nyomvonalakat, illetve kockázati mátrixot meg kell küldeni az SzMSz-ben meghatározott, a FEUVE működéséért felelős szervezeti egység vezetője részére.
11. §
(1) Jelen utasítás a közzétételét követő 5. napon lép hatályba.
(2) A minisztérium költségvetésében meghatározó jelentőségű gazdálkodási folyamatok szakmai irányításáért felelős szakállamtitkároknak az utasítás hatályba lépését követő 30 napon belül ki kell jelölniük területük folyamatgazdáit a II. fejezet 6. §-ának (5) bekezdésében foglaltak szerint és döntésükről tájékoztatniuk kell a FEUVE Bizottság vezetőjét.
(3) A kijelölt folyamatgazdáknak az utasítás hatályba lépését követő 60 napon belül kell aktualizálniuk a felelősségi körükbe tartozó folyamatok kockázati mátrixát a II. fejezet 6. §-ának (11)–(12) bekezdéseiben foglaltak szerint és ellenőrzési nyomvonalát a III. fejezet 10. §-ának előírásai szerint. Az elkészült anyagokat egyeztetésre meg kell küldeni az SzMSz-ben meghatározott, a FEUVE működéséért felelős szervezeti egység vezetője részére.
(4) Jelen utasítás hatályba lépését követően a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium gazdálkodásával kapcsolatos folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzésről szóló 8/2005. Szabályzat a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium tekintetében nem alkalmazható.
Dr. Molnár Csaba s. k.,
közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter
1. számú melléklet a 6/2009.(II. 20.) KHEM utasításhoz
|
A vizsgált kockázati tényezők megnevezése és minősítése |
A. |
B. |
|---|---|---|---|
1. |
Vannak-e fenntartások a vezetés tisztességével kapcsolatban (súlyszám: 5%) |
|
|
|
– feltételezhető-e politikai nyomás gyakorlása a vezetőkre |
N |
I |
|
– feltételezhető-e a vezetés magánjellegű érdekeltségének az érvényesülése |
N |
I |
|
– feltételezhető-e a klientúraépítés szándéka |
N |
I |
2. |
Vannak-e fenntartások a vezetők kompetenciájával szemben (súlyszám: 5%) |
|
|
|
– rendelkeznek-e a vezetők megfelelő szakmai képzettséggel |
I |
N |
|
– megvan-e a vezetők szükséges szakmai tapasztalata |
I |
N |
|
– megfelelő-e a döntési hatáskörök megoszlása |
I |
N |
3. |
Voltak-e az elmúlt 2 évben jelentősebb változások a vezetésben (súlyszám: 10%) |
|
|
|
– főosztályvezetői szinten |
I |
N |
|
– középvezetői szinten |
I |
N |
4. |
Vannak-e fenntartások a beosztottak kompetenciájával szemben (súlyszám: 10%) |
|
|
|
– rendelkeznek-e a beosztottak megfelelő szakmai képzettséggel |
I |
N |
|
– rendelkeznek-e beosztottak a szükséges szakmai tapasztalattal |
I |
N |
|
– tapasztalható-e jelentősebb fluktuáció a beosztottak körében |
N |
I |
5. |
A szervezeti struktúra megfelelően segíti-e az optimális döntések meghozatalát (súlyszám: 20%) |
|
|
|
– a szervezet szélességi és mélységi tagoltsága megfelelő-e |
I |
N |
|
– a döntési hatáskörök telepítése megfelelő-e |
I |
N |
|
– rendelkeznek-e a munkatársak munkaköri leírással |
I |
N |
|
– megfelelő-e az egyes szervezeti egységek elhelyezése, a kommunikáció lehetősége |
I |
N |
|
– megfelelőek-e az egyes szervezeti egységek elhelyezésének tárgyi, technikai feltételei |
I |
N |
|
– történt-e számítógépprogram-csere egy éven belül |
N |
I |
6. |
Megfelelő-e az alaptevékenységek szabályozottsága (súlyszám: 25%) |
|
|
|
– az SzMSz megfelelően tartalmazza-e a szervezeti egységek felelősség-, döntés-, hatásköreit |
I |
N |
|
– rendelkeznek-e a vizsgált gazdálkodási folyamatokra megfelelő belső szabályzatokkal |
I |
N |
|
– belső kapcsolatok átláthatósága biztosított-e |
I |
N |
|
– formális és informális kapcsolatok aránya megfelelő-e |
I |
N |
|
– biztosított-e a dokumentumok zárt útja a rendszeren belül |
I |
N |
|
– a tranzakciókhoz teljes körűen biztosítottak-e a szükséges információk |
I |
N |
7. |
A gazdálkodási tevékenység feltételei megfelelőek-e (súlyszám: 25%) |
|
|
|
– összhangban vannak-e a hatáskörök és felelősségek |
I |
N |
|
– a vezetőknek lehetőségük van-e motivációs eszközök alkalmazására |
I |
N |
|
– tapasztalható-e aránytalanság a kiemelt előirányzatok között |
N |
I |
|
– átláthatók és ellenőrizhetők-e a gazdálkodási folyamatok |
I |
N |
|
– tapasztalható-e túlfinanszírozás a feladatoknál |
N |
I |
|
– tapasztalható-e alulfinanszírozás a feladatoknál |
N |
I |
|
– megfelelő-e a funkcionális kapcsolat a társhatóságokkal |
I |
N |
|
– a korábbi ellenőrzések tapasztalatai kedvezőek voltak-e |
I |
N |
tervezése, teljesítése (2–11. cím)
(szöveges ellenőrzésinyomvonal-minta)
BKSz működtetésének támogatása (ÁHT257245)
(szöveges ellenőrzésinyomvonal-minta)
Sor |
Tevékenység |
Jogszabályi alap |
Feladatok tartalma |
Keletkező |
Felelős |
Határidő |
Ellenőrzés |
Igazolás |
Pénzügyi teljesítés |
Könyvvezetés |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1. |
Szakmai igényfelmérés |
KHEM feladatkörébe tartozó több szakmai jogszabály |
a) Az intézmények szakmai feladatainak ellátásához szükséges előirányzatok felmérése és a tervezett előirányzatokról kimutatás és a kapcsolódó szöveges indokolás elkészítése |
Felmérési összesítő |
Társasági és Int. Felügyeleti Főo. vez. |
Tárgyévet megelőző év június |
Költségvetési Főo . vezetője |
_ |
_ |
_ |
2. |
PM tervezési körirat szerinti feladatok |
Áht., Ámr. 249/2000. Korm. r. |
Tervezési űrlapok |
Társasági és Int. Felügyeleti Főo. vez. |
PM körirat szerint |
Költségvetési Főo. vezetője |
– |
– |
– |
|
3. |
Tervezési javaslat készítése, egyeztetése |
Áht., Ámr. |
Tervezési űrlapok |
Társasági és Int. Felügyeleti Főo. vez. |
PM körirat szerint |
Költségvetési Főo. vezetője |
– |
– |
– |
|
4. |
Kincstári költségvetés készítése |
Áht., Ámr. |
Az intézmény kincstári költségvetése |
Társasági és Int. Felügyeleti Főo. vez. |
Áht. szerint |
Költségv. Főo. vez. |
Társasági és Int. Felügyeleti Főo. vez. |
– |
– |
|
5. |
Elemi költségvetés készítése |
Ámr. |
Elemi költségvetéshez kapcsolódó űrlapok készítése, kincstári költségvetés részletes bontása, intézmény felé történő visszaigazolása |
Intézmény elemi költségvetése |
Társasági és Int. Felügyeleti Főo. vez. |
Ámr. szerint |
Költségv. Főo. vez. |
Társasági és Int. Felügyeleti Főo. vez. |
– |
– |
6. |
Előirányzat felhasználási terv készítése, feldolgozása |
Ámr. |
Előirányzat-felhasználási |
Előirányzat- |
Társasági és Int. Felügyeleti Főo. vez. |
Ámr. szerint |
Költségv. Főo. vez. |
_ |
– |
– |
7. |
Havi támogatási keretek igénylése, megnyitása |
Ámr. |
MÁK megnyitja az intézmények részére a tárgyhavi támogatási keretet |
EG-01 tábla |
MÁK |
Tárgy n.évet megelőző hó 20. |
Társasági és Int. Felügyeleti Főo. vez. |
_ |
MÁK intézmény |
Intézmény |
8. |
Időszakos beszámoltatás |
Ámr. |
Az intézmények negyedévente mérlegjelentést készítenek |
Mérleg nyomtatványok |
Társasági és Int. Felügyeleti Főo. vez. intézmény |
Tárgyhót követő hó 15. |
Társasági és Int. Felügyeleti Főo. vez |
Társasági és Int. FelügyeletiFőo. vez. |
– |
Intézmény |
9. |
Féléves és éves beszámoló |
Ámr. |
Az első félév és év végén beszámoló készül, melyet a Fejezeti Fel. o. összesít és a szakmai kezelőkkel egyeztet |
PM tájékoztató szerinti nyomtatványok és szöveges jel. |
Társasági és Int. Felügyeleti Főo. vez. |
Jogszabály szerint |
Költségvet. Főo. vez. |
Társasági és Int. Felügyeleti Főo. vez. |
– |
Intézmény |
10. |
Zárszámadás készítése |
Ámr. |
Intézmények benyújtják beszámolóikat, melyeket a Fejezeti Fel. o. összesít, maradványelszámolás |
PM körirat szerint |
Társasági és Int. Felügyeleti Főo. vez. |
Jogszabály szerint |
Költségvet. Főo. vez. |
Társasági és Int. Felügyeleti Főo. vez. |
– |
– |
táblázatos ellenőrzési nyomvonal minta)
Sor |
Tevékenység |
Jogszabályi alap |
Feladatok tartalma |
Keletkező |
Felelős |
Határidő |
Ellenőrzés |
Igazolás |
Pénzügyi teljesítés |
Könyvvezetés |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1. |
Támogatási szerződés előkészítése |
az egyes fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásáról szóló KHEM rendelet/ KHEM utasítás |
A BKSZ Kht. támogatási szerződésének megfogalmazása, belső és külső egyeztetése |
Támogatási szerződés tervezete |
BKSz Kht., Közlekedési Szolgáltatások Főosztálya |
tárgyév április 25. |
Közlekedési Szolgáltatások Főosztálya |
_ |
_ |
_ |
2. |
Támogatási szerződés ellenjegyzése |
az egyes fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásáról szóló KHEM rendelet/ KHEM utasítás |
Támogatási szerződés ellenjegyeztetése a felügyelő szakállamtitkárral |
Ellenjegyzett támogatási szerződés |
Keretgazda, |
tárgyév április 30. |
Közlekedési Szolgáltatások Főosztálya |
_ |
_ |
_ |
3. |
Kompenzációs szerződés elkészítése |
az egyes fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásáról szóló KHEM rendelet/ KHEM utasítás |
A MÁV ZRt., illetve VOLÁNBUSZ Rt. kompenzációs szerződésének megfogalmazása, belső és külső egyeztetése |
Kompenzációs szerződés tervezete |
BKSz Kht., Közlekedési Szolgáltatások Főosztálya |
tárgyév április 25. |
Közlekedési Szolgáltatások Főosztálya |
_ |
_ |
_ |
4. |
Kompenzációs szerződés ellenjegyzése |
az egyes fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásáról szóló KHEM rendelet/ KHEM utasítás |
Kompenzációs szerződés ellenjegyeztetése az infrastruktúra szakállamtitkárral |
Ellenjegyzett támogatási szerződés |
Közlekedési Szolgáltatások Főosztálya, |
tárgyév április 30. |
Közlekedési Szolgáltatások Főosztálya |
_ |
_ |
_ |
5. |
Támogatási szerződés jóváhagyása |
az egyes fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásáról szóló KHEM rendelet/ KHEM utasítás |
Támogatási szerződés jóváhagyatása a gazd. és pénz. helyettes államtitkárral. |
Támogatási szerződés jóváhagyott tervezete |
Közlekedési Szolgáltatások Főosztálya |
Ellenjegyző döntése szerint |
Közlekedési Szolgáltatások Főosztálya |
_ |
_ |
_ |
6. |
Kompenzációs szerződés jóváhagyása |
az egyes fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásáról szóló KHEM rendelet/ KHEM utasítás |
Kompenzációs szerződés jóváhagyatása a gazd. és pénz. helyettes államtitkárral. |
Támogatási szerződés jóváhagyott tervezete |
Közlekedési Szolgáltatások Főosztálya |
Ellenjegyző döntése szerint |
Szakmai kezelő főosztály |
_ |
_ |
_ |
7. |
Támogatási szerződés megkötése |
az egyes fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásáról szóló KHEM rendelet/ KHEM utasítás |
Támogatási szerződés aláíratása a miniszterrel, majd a BKSZ Kht. vezetőivel, majd megküldése a Költségvetési Főosztály részére |
Aláírt támogatási szerződés |
Aláíró döntése szerint |
Közlekedési Szolgáltatá-sok Főosztálya |
_ |
_ |
_ |
|
8. |
Kompenzációs szerződés megkötése |
az egyes fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásáról szóló KHEM rendelet/ KHEM utasítás |
Kompenzációs szerződés aláíratása a miniszterrel, majd a MÁV ZRt., illetve VOLÁNBUSZ Rt. vezetőivel, majd megküldése a Költségvetési Főosztály részére. |
Aláírt támogatási szerződés |
Aláíró döntése szerint |
Közlekedési Szolgáltatá-sok Főosztálya |
_ |
_ |
_ |
|
9. |
A támogatás átutalása a BKSZ Kht.-nak. |
az egyes fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásáról szóló KHEM rendelet/ KHEM utasítás |
A támogatás havi, időarányos átutalása a BKSZ Kht.-nek. |
Átutalás |
Költségvetési Főosztály |
Folyamatos |
Költségvetési Főosztály |
_ |
Költség-vetési Főosztály |
_ |
10. |
A kompenzáció havi, időarányos részének átutalása a MÁV ZRt.-nek, |
az egyes fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásáról szóló KHEM rendelet/ KHEM utasítás |
A kompenzáció havi, időarányos átutalása a MÁV Zrt. illetve VOLÁNBUSZ Zrt. részére. |
Átutalás |
Költségvetési Főosztály |
Folyamatos |
Költségvetési Főosztály |
_ |
Költség-vetési Főosztály |
_ |
11. |
Támogatási szerződés előkészítése |
az egyes fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásáról szóló KHEM rendelet/ KHEM utasítás |
A BKSZ Kht. További előkészítő feladatairól szóló támogatási szerződésének megfogalmazása, belső és külső egyeztetése |
Támogatási szerződés tervezete |
BKSz Kht., szakmai kezelő főosztály |
tárgyév |
Közlekedési Szolgáltatások Főosztálya |
_ |
_ |
_ |
12. |
Támogatási szerződés ellenjegyzése |
az egyes fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásáról szóló KHEM rendelet/ KHEM utasítás |
Támogatási szerződés ellenjegyeztetése az infrastruktúra szakállamtitkárral |
Ellenjegyzett támogatási szerződés |
felügyelő szakállamtitkár |
tárgyév |
Közlekedési Szolgáltatások Főosztálya |
_ |
_ |
_ |
13. |
Támogatási szerződés megkötése |
az egyes fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásáról szóló KHEM rendelet/ KHEM utasítás |
Támogatási szerződés aláíratása a Miniszterrel, majd a BKSZ Kht. vezetőivel, majd megküldése a Költségvetési Főosztály részére |
Aláírt támogatási szerződés |
Aláíró döntése szerint |
Közlekedési Szolgáltatások Főosztálya |
_ |
_ |
_ |
|
14. |
Beszámolás a támogatással kapcsolatban |
az egyes fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásáról szóló KHEM rendelet/ KHEM utasítás |
A BKSZ Kht. által benyújtandó beszámoló ellenőrzése. |
BKSZ Kht. beszámoló. |
Közlekedési Szolgáltatások Főosztálya |
A számviteli beszámoló leadásának határideje |
Közlekedési Szolgáltatások Főosztálya |
_ |
_ |
_ |
15. |
Beszámolás a kompenzációval kapcsolatban |
az egyes fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásáról szóló KHEM rendelet/ KHEM utasítás |
A MÁV Zrt., illetve VOLÁNBUSZ Zrt. által benyújtandó elszámolás ellenőrzése. |
MÁV ZRt., |
BKSz Kht., Közlekedési Szolgáltatások Főosztálya |
Az évvégét követő harmadik hónap vége |
Közlekedési Szolgáltatások Főosztálya |
_ |
_ |
_ |
Az utasítást a 30/2011. (V. 27.) NFM utasítás 12. § (4) bekezdése hatályon kívül helyezte 2011. június 1. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás