BÜ BH 2009/6
BÜ BH 2009/6
2009.01.01.
I. A törvényes vád hiánya kizárja – a programgyártó jogtulajdonosok tekintetében – a szerzői jogok megsértése miatt a büntetőeljárás lefolytatását és a bűnösség megállapítását – Ebben a körben nincs helye a ,,vádtól eltérő további tények'' megállapításának [Be. 2. § (2), (3), (4) bek.].
II. Amennyiben a törvényes vád hiánya a jogerős határozattal megállapított bűnösségi körnek csak egy részét érinti, a Legfelsőbb Bíróságnak a felülvizsgálati eljárásban az ítélet részleges hatályon kívül helyezése és a büntetőeljárás részleges megszüntetése mellett nyilvános ülésen módja van – a bűnösséget törvényes vád alapján megállapító ítéleti rendelkezések tekintetében – a büntetés felülvizsgálatára, annak enyhítésére, feltéve, hogy az ehhez szükséges adatok a felülvizsgált határozatból megállapíthatók – Ellenkező esetben viszont a felülvizsgált ítélet teljes körű hatályon kívül helyezése mellett az eljárt bíróságot új eljárásra kell utasítani [Be. 373. § (1) bek. I/c) pontja, 416. § (1) bek. c) pont, 428. § (2) bek.].
A B.-i Városi Bíróság a 2007. május 30. napján jogerőre emelkedett ítéletével Cs. F. I. terheltet 12 rendbeli szerzői jogok megsértésének vétsége miatt halmazati büntetésül 350 napi tétel – napi tételenként 100 forint összegű – végrehajtásában egyévi próbaidőre felfüggesztett pénzbüntetésre ítélte.
A jogerős ügydöntő határozat ellen, annak hatályon kívül helyezése érdekében, a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjában megjelölt okból, a terhelt meghatalmazott védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt. Indokainak lényege szerint a városi bíróság a Be. 373. § (1) bekezdésének I/c) pontjában írt eljárási szabály sérelmével törvényes vád hiányában járt el, amikor olyan számítógépes programgyártók sérelmére is megállapította a cselekmény elkövetését, amelyeket a vádirati tényállás nem tartalmazott.
A Legfőbb Ügyészség írásbeli nyilatkozatában a felülvizsgálati indítványt alaposnak tartotta. Kitért azonban arra is, hogy ugyanakkor több – az átiratban név szerint felsorolt – sértett vonatkozásában az ítélet nem merítette ki a vádat.
A felülvizsgálati indítvány indokainál fogva alapos.
A városi bíróság ítéletének 2. tényállási pontját és a B. Városi Ügyészség vádirata tényállási részét egybevetve megállapítható, hogy az ítélet olyan számítógépes programgyártókat is megnevez sértettként – megjelölve a nekik okozott vagyoni hátrány összegét – amelyek a vádirati tényállásban nem szerepelnek. Így: az A. D. (98 500 forint), az EMI (7200 forint), a L. M. (3300 forint), M. F. (550 forint), és a S. (3500 forint).
Elkerülte a városi bíróság figyelmét, hogy a fentebb felsorolt jogtulajdonosok közül négynek a sérelmére elkövetett cselekmény kapcsán (A. D., L. M., M. F. és S.) a B. Városi Ügyészség elévülés miatt a nyomozást korábban megszüntette. Emiatt pedig a pár nappal később benyújtott vádiratában a sérelmükre elkövetett cselekményt már csak ez okból sem tehette vád tárgyává.
A városi bíróság tehát a Be. 2. §-ának sérelmével túlterjeszkedett a vádon, amikor olyan gyártók és általuk forgalmazott szoftverek tekintetében is ítélkezett, amelyet a vádirat történeti tényállása nem tartalmazott. Ekként ítéletét részben törvényes vád hiányában hozta meg, amellyel az ítélet hatályon kívül helyezésére okot adó – a felülvizsgálati indítványban megjelölt – eljárási szabálysértést valósított meg.
Amennyiben az alaposnak bizonyult felülvizsgálati ok a törvényes vád hiánya, a Be. 428. §-ának (2) bekezdése lehetővé teszi azt is, hogy a Legfelsőbb Bíróság az ítélet hatályon kívül helyezése mellett a büntetőeljárást megszüntesse.
A jelen esetben azonban a törvényes vád hiánya nem az ítélettel elbírált valamennyi cselekményre vonatkozik, így a büntetőeljárás megszüntetése azzal a szükségszerű következménnyel jár, hogy a bűnösség köre a törvényes vád alapján elbírált cselekményekre szűkül. Ez a kiszabott büntetés felülvizsgálatát teszi szükségessé.
A Legfelsőbb Bíróságnak ugyan nyilvános ülésen módja van arra, hogy ilyen esetekben a felülvizsgált ítéletet a büntetés kiszabó részében is megváltoztassa, azonban az adott ügyben erre nem volt lehetősége. A felülvizsgált jogerős ítélet első fokon jogerőre emelkedett, ún. rövidített indokolású [Be. 259. § (1) bek.]. Ennek következtében magából az ítéletből nem állapíthatók meg azok a súlyosító és enyhítő tényezők, amelyek a helyes büntetés megállapítását lehetővé tennék. Ezek feltárására pedig a felülvizsgálati eljárásban nem kerülhet sor.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság – a Be. 424. § (1) bekezdésének c) pontja értelmében tanácsülésen eljárva – a megtámadott határozatot a Be. 428. § (2) bekezdésének utolsó fordulatát alkalmazva hatályon kívül helyezte, és a városi bíróságot új eljárás lefolytatására utasította.
(Legf. Bír. Bfv. I. 322/2008.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás