7/2009. (III. 4.) OKM rendelet
7/2009. (III. 4.) OKM rendelet
az előadó-művészeti szervezetek működésével kapcsolatos hatósági eljárások részletes szabályairól, továbbá a zenekarok és énekkarok tevékenységéhez szükséges tárgyi feltételekről, valamint a fizető nézőszám alsó határáról1
Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 47. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján – az oktatási és kulturális miniszter feladat- és hatásköréről szóló 167/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának d) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a következőket rendelem el:
A nyilvántartásba vételi és besorolási eljárás
1. § (1) Az előadó-művészeti szervezet fenntartója, ennek hiányában a szervezet képviselője a nyilvántartásba vételi és besorolási kérelmet az 1. melléklet szerinti adattartalommal nyújtja be a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnak (a továbbiakban: hatóság).
(2) Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: Tv.) 4. §-ának d) pontjában foglalt közszolgáltatási szerződéssel rendelkező előadó-művészeti szervezet fenntartója, ennek hiányában képviselője a 2. melléklet szerinti adattartalommal nyújtja be a nyilvántartásba vételi kérelmet a hatóságnak.
2. §2 (1) A nyilvántartásba vételi és besorolási kérelem adatai az alábbi okiratokkal igazolhatók:
a) az előadó-művészeti szervezet módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt, hatályos létesítő okirata (alapító okirat, társasági szerződés, alapszabály),
b) a költségvetési szervekről vezetett nyilvántartásból származó, a törzskönyvi nyilvántartási szám igazolására vonatkozó hiteles kivonat,
c) a (köz)alapítványok, társadalmi szervezetek bírósági nyilvántartásba bejegyzett, hatályos adatairól – a szervezet képviselőjének kérelmére – kiadott, az igazságügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott tartalmú, 30 napnál nem régebbi kivonat,
d) a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény hatálya alá tartozó nonprofit gazdasági társaságok esetén 30 napnál nem régebbi cégkivonat.
(2) A 2. § (1) bekezdésében felsorolt okiratokat – amennyiben azt a kérelmező nem csatolja – a hatóság szerzi be, az illetékes szervhez történő adatszolgáltatási kérelem benyújtásával.
(3) Az igazgatási szolgáltatási díjat a nyilvántartásba vételi és besorolási eljárás megindítását megelőzően, a külön jogszabály szerint kell megfizetni.
(4) A Tv. 10. §-ának (1)–(6) bekezdésében, valamint a Tv. 11. §-ának (1)–(2) bekezdésében megjelölt előadó- művészeti szervezet fenntartójának, ennek hiányában képviselőjének a besorolási adatokon túl meg kell küldenie a hatóság részére az önkormányzati költségvetési rendeletnek a szervezet fenntartói támogatására vonatkozó részének másolatát, továbbá a közhasznúvá minősített szervezetként működő előadó-művészeti szervezet esetén a Tv. szerinti központi költségvetési támogatás igénybevételének időtartama alatt hatályos, önkormányzattal kötött közszolgáltatási szerződés fenntartó, illetve támogató önkormányzat által hitelesített másolatát is.
3. § A hatóság az előadó-művészeti szervezetet az 1. melléklet szerint szolgáltatott adatok alapján nyilvántartásba veszi és kategóriába sorolja, a 2. melléklet szerint szolgáltatott adatok alapján pedig nyilvántartásba veszi.
4. § A nyilvántartás tartalmazza előadó-művészeti szervezetenként, éves bontásban a Tv. 7. §-ának (2) bekezdésében foglalt adatokon, valamint a központi költségvetési támogatás összegén túlmenően az 1. melléklet II. pontjának 2–3.2. alpontjában megjelölt besorolási adatokat.
5. § (1)3 Az előadó-művészeti szervezet fenntartója, ennek hiányában képviselője minden év március 31-ig az 1. melléklet II. pontjának 1–3.2. alpontja alapján besorolási adatokat – új szervezet esetén nyilvántartásba vételhez szükséges adatokat is – szolgáltat a hatóságnak a Tv. szerinti központi költségvetési támogatásnak az adatszolgáltatást követő évben (tárgyév) történő igénybevétele érdekében.
(2) A Tv. 12. §-ának (3) bekezdésében meghatározott esetben az eljárásra a nyilvántartásba vételi és besorolási eljárás rendelkezései megfelelően irányadók.
5/A. §4 (1) A nyilvántartásba vett színházak, bábszínházak, balett- vagy táncegyüttesek tájelőadásainak fizetőnéző számát a besorolási adatok megadásánál a létrehozó és a fogadó előadó-művészeti szervezet is elszámolhatja, azonban a fizető nézőszámnak a Tv. 16. § (4) bekezdésében meghatározott súlyozása kizárólag az előadást létrehozó szervezet esetében alkalmazható.
(2) A székhely településen játszott előadások fizetőnézőinek száma – a produkciós színház kivételével – a szervezet létesítő okirata szerinti székhelyen (játszóhelyen) tartott előadások fizetőnézőinek száma (ideértve a székhellyel azonos helyen lévő telephelyen tartott előadások fizetőnézőinek számát is), valamint a létesítő okiratban szereplő székhelyen (székhellyel azonos helyen lévő telephelyen) kialakított alkalmi játszóhelyen realizált fizetőnézők száma.
(3) A székhely településen kívül játszott előadások (tájelőadás) fizetőnézőinek száma abban az esetben vehető figyelembe, ha az előadást az adott településen a rendszeresen színházi előadások fogadására szolgáló játszóhelyen tartották.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott eseten kívül az alkalmi játszóhelyeken (pl. sportcsarnok, alkalmi szabadtéri rendezvény) játszott előadások fizetőnézői után a Tv.-ben meghatározott művészeti ösztönző részhozzájárulás sem a székhely településen, sem a székhely településen kívül nem vehető igénybe.
(5) Azonos fenntartóval (tulajdonossal) rendelkező színházak az egymás játszóhelyein tartott előadásokat és az azokhoz kapcsolódó fizető nézőszámot a színházak között a produkció megvalósítására létrejött szerződésben foglalt megosztási arány szerint vehetik figyelembe.
(6) A zenekar, énekkar élő közreműködése nélkül játszott zenés színpadi művek (operett, musical, rockopera, daljáték, zenés játék) fizetőnézőinek száma valamennyi olyan zenés előadás fizetőnézőinek a száma, ahol a zenekart vagy énekkart hangfelvétel helyettesíti (playback, fél-playback). Ezeknek az előadásoknak a fizetőnézői nem számítanak be a Tv. 16. § (4) bekezdése alapján súlyozás alkalmazásával figyelembe vett előadástípusok fizetőnézőinek számába.
(7) Az I. kategóriába sorolandó bábszínház által létrehozott vagy bábszínházi játszóhelyen tartott előadás fizető nézőszáma csak a bábelőadásokra vonatkozó súlyozással vehető figyelembe.
(8) A zenekar (énekkar) közreműködése opera, klasszikus operett vagy más zenés színpadi mű színházi előadásában abban az esetben minősül hangversenynek, ha azt a zenekar, énekkar létesítő okirata vagy a színházzal kötött szerződés alapján teljesíti. A zenekari tagok egyéni szerződés alapján történő közreműködése nem tartozik ide.
(9) A zenekar (énekkar) élő közreműködésével tartott színházi előadások fizetőnézőinek számát kizárólag a színház számolhatja el.
(10) Ha a zenekar (énekkar) egy kortárs magyar művet többször is műsorára tűzött, annyiszor kell figyelembe venni a besorolási adatok megadásánál, ahány alkalommal azt a tárgyévben előadták.
(11) Az előadásszám, hangversenyszám és a fizető nézőszám meghatározása során a külföldön tartott előadások, hangversenyek száma és az ehhez kapcsolódó fizetőnézők száma abban az esetben vehető figyelembe, ha az előadó-művészeti szervezet létesítő okirata alapján a külföldi előadások, hangversenyek tartása alapfeladatnak (közhasznú tevékenységnek) minősül.
6. § (1) Az I. kategóriába sorolandó zenekarok és énekkarok fizető nézőszámának alsó határa:
a) szimfonikus zenekar esetében |
22 000 |
b) kamara-szimfonikus zenekar esetében |
20 000 |
c) kamarazenekar esetében |
15 000 |
d) népi koncertzenekar esetében |
20 000 |
e) big band esetében |
15 000 |
f) énekkar esetében |
10 000 |
g) kamarakórus esetében |
5 000 |
(2) A II. kategóriába sorolandó zenekarok és énekkarok fizető nézőszámának alsó határa:
a) szimfonikus zenekar esetében |
4 000 |
b) kamara-szimfonikus zenekar esetében |
3 500 |
c) kamarazenekar esetében |
3 000 |
d) népi koncertzenekar esetében |
3 500 |
e) big band esetében |
3 000 |
f) énekkar esetében |
3 000 |
g) kamarakórus esetében |
2 000 |
7. § (1) Ha a költségvetési szervként működő előadó-művészeti szervezet a nyilvántartásba vételi és besorolási eljárás során, vagy az eljárás jogerős befejezését követően az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 100/O. §-ában rögzített feltételekkel megszűnik, és közfeladatainak ellátására külön törvény szerint közhasznú szervezetté minősített nonprofit gazdasági társaság jön létre, a fenntartó, ennek hiányában a szervezet képviselője a közhasznúvá minősített nonprofit gazdasági társaság bejegyzésétől számított 15 napon belül – a megszüntető jogszabály megjelölésével, illetve a költségvetési szervet megszüntető határozatnak (okiratnak), a költségvetési szervek nyilvántartásából való törlési határozatnak, valamint a közhasznúvá minősített nonprofit gazdasági társaság bejegyzésére vonatkozó cégbírósági végzésnek, továbbá hatályos létesítő okiratának, cégkivonatának megküldésével, és a nyilvántartás érintett adatainak módosítására irányuló kérelemmel együtt – köteles a hatóságnál a változást bejelenteni, és kérni az utódszervezet nyilvántartásba vételét és besorolását.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a megszűnő költségvetési szerv besorolási adatait kell figyelembe venni az újonnan létrejött, közhasznúvá minősített nonprofit gazdasági társaság besorolásakor.
7/A. §5 (1) Ha az előadó-művészeti szervezet előadó-művészeti alaptevékenységét vagy annak egy részét – az érintett szervezetek fenntartói (tulajdonosai), ezek hiányában külön törvény szerinti legfőbb szervének döntése alapján – a továbbiakban más, újonnan létrejött vagy már működő előadó-művészeti szervezet látja el, a feladatot átadó előadó-művészeti szervezet besorolási adatait kell figyelembe venni az ugyanazon feladatot átvevő előadó-művészeti szervezet besorolásánál.
(2) A fenntartó (tulajdonos), illetve a külön törvény szerinti legfőbb szerv (1) bekezdésben meghatározott feladat-átadásra vonatkozó döntését – a működési-szervezeti formához igazodóan – a feladatátadással érintett előadó-művészeti szervezetek megszüntető, létesítő okiratával, az átadott feladat ellátására kötött közszolgálati szerződéssel, továbbá a feladat átadását rögzítő egyéb okirattal kell igazolni.
8. § (1) A hatóság minden év február 15-ig a Tv. 8. §-ának (2) bekezdésében foglaltak végrehajtása érdekében tájékoztatást kér a kultúráért felelős minisztertől az állam által fenntartott előadó-művészeti szervezetekről.
(2) A hatóság az állam által fenntartott előadó-művészeti szervezetek esetén a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáltatott adatokban bekövetkezett változásra tekintettel – a kultúráért felelős miniszter tájékoztatása alapján, a közléstől számított 15 napon belül – módosítja a nyilvántartást.
9. § A hatóság a besorolt előadó-művészeti szervezetek jegyzékét minden év július 31-ig a kultúráért felelős miniszternek megküldi, és az Előadó-művészeti Tanács rendelkezésére bocsátja.
A támogatásra jogosultság igazolása
10. §6
A támogatási igazolás
11. §7
Ellenőrzés
12. §8
Értelmező rendelkezések9
12/A. §10 E rendelet alkalmazásában:
a) fogadott előadás: a prózai, zenés, táncos színpadi művek személyes előadóművészi teljesítménnyel, közönség jelenlétében történő nyilvános bemutatása, nem tekinthető fogadott előadásnak különösen a komoly- vagy könnyűzenei hangverseny, lemezbemutató, vetélkedő, show- és beszélgető műsor, divatbemutató, versenytánc-program, iskolai- és műkedvelő bemutatóvizsga,
b) gyermek-és ifjúsági előadás: a gyermek- és ifjúsági korosztálynak szóló, az általánostól eltérő, kedvezményes helyárral játszott előadások, a bábelőadás nem minősíthető gyermekelőadásnak,
c) közös bemutató: az olyan előadás, amelyet két vagy több nyilvántartásba vett előadó-művészeti szervezet költségvetési forrásából hoztak létre, s amelyet valamennyi szervezet játszóhelyén bemutattak, a közös bemutatót a létrehozó valamennyi szervezet saját bemutatónak tekintheti,
d) hangfelvétel: zenekari (énekkari) műnek közönség részvétele nélkül, stúdiókörülmények között készült, a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tett rögzítése,
e) ifjúsági hangverseny: speciálisan a gyermek-és ifjúsági korosztály számára rendezett, esetenként zenei ismeretterjesztéssel is összekötött hangverseny, amelyen a közönség szervezett formában vesz részt, vagy a jegyeket az általánostól eltérő, kedvezményes helyáron értékesítik.
f) társasági adókedvezmény igénybevételére jogosító támogatás: az adóévben az előadó-művészeti szervezet tevékenységéhez visszafizetési kötelezettség nélkül nyújtott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz és térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, a térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke.
g) tájelőadás: az előadó-művészeti szervezet alapító okiratában megjelölt székhely településen kívül játszott előadás.
Záró rendelkezések
13. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Átmeneti rendelkezések
14. § (1) Ha a közhasznú társaságként működő előadó-művészeti szervezet a nyilvántartásba vételi és besorolási eljárása során, vagy az eljárás jogerős befejezését követően 2009. június 30-ig társasági szerződését (alapító okiratát) úgy módosítja, hogy közhasznúvá minősített nonprofit korlátolt felelősségű társaságként működik tovább, vagy átalakul más közhasznúvá minősített nonprofit gazdasági társasággá, a létrejött új közhasznú szervezet besorolása során a korábban közhasznú társaságként működő előadó- művészeti szervezet besorolási adatait kell figyelembe venni.
(2) Az előadó-művészeti szervezet fenntartója, ennek hiányában képviselője a cégbíróság társasági szerződés- módosítás, illetve átalakulás bejegyzése tárgyában hozott határozatát – a hatályos társasági szerződéssel, és a 30 napnál nem régebbi cégkivonattal együtt – a döntés kézbesítésétől számított 15 napon belül megküldi a hatóságnak, a nyilvántartás érintett adatainak módosítására irányuló kérelemmel együtt. A hatóság a kérelem kézhezvételétől számított 15 napon belül a nyilvántartásban átvezeti a változást.
(3) Ha a közhasznú társaságként működő előadó-művészeti szervezet a nyilvántartásba vételi és besorolási eljárás során, illetve az eljárás jogerős befejezését követően 2009. június 30-ig elhatározza jogutód nélküli megszűnését, az előadó-művészeti szervezet fenntartója köteles erről a cégbíróság törlésre vonatkozó határozatának egyidejű megküldésével – a törléstől számított 15 napon belül – a hatóságot értesíteni.
(4) A hatóság a cégbíróság törlési határozatának kézhezvételétől számított 15 napon belül a folyamatban lévő nyilvántartásba vételi és besorolási eljárást végzéssel megszünteti, illetve az előadó-művészeti szervezet nyilvántartásba vett adatait haladéktalanul törli, és erről értesíti a kultúráért felelős minisztert, valamint az Előadó-művészeti Tanácsot.
15. § (1) A független színház a 2009. évi adatszolgáltatás során a Tv.10. §-ának (7) bekezdésében, illetve az 1. melléklet II. pontjának 3.1.8. alpontjában rögzített szakmai mutatókkal összefüggő adatszolgáltatást 2007. és 2008. évekre vonatkozóan teljesíti.
(2) Évi előadásszámként 2009-ben a besorolás (adatszolgáltatás) évét megelőző két év átlagát kell venni.
16. § A 11. § szerinti támogatási igazolás kiállítása során 2009-ben az előadó-művészeti szervezet tárgyévi jegybevétele a rendelet hatálybalépését követően befolyt tényleges jegybevétel (általános forgalmi adóval csökkentett jegy- és bérletbevétel).
1. melléklet a 7/2009. (III. 4.) OKM rendelethez
Függelék
2. melléklet a 7/2009. (III. 4.) OKM rendelethez
A rendeletet a 14/2012. (III. 6.) NEFMI rendelet 24. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte 2012. március 31. napjával.
A 2. § a 3/2010. (I. 14.) OKM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdése a 3/2010. (I. 14.) OKM rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.
Az 5/A. §-t a 3/2010. (I. 14.) OKM rendelet 3. §-a iktatta be.
A 7/A. §-t a 3/2010. (I. 14.) OKM rendelet 4. §-a iktatta be.
A 10. §-t a 14/2012. (III. 6.) NEFMI rendelet 24. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 11. §-t a 14/2012. (III. 6.) NEFMI rendelet 24. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 12. §-t a 14/2012. (III. 6.) NEFMI rendelet 24. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 12/A. §-t megelőző alcímet a 3/2010. (I. 14.) OKM rendelet 7. §-a iktatta be.
A 12/A. §-t a 3/2010. (I. 14.) OKM rendelet 7. §-a iktatta be.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás