2009. évi LXXI. törvény
2009. évi LXXI. törvény
a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról1
2009.07.18.
1. § A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 54. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A mesterképzésben, a szakirányú továbbképzésben és a doktori képzésben a felsőoktatási intézmény bírálja el és rangsorolja a felvételi kérelmeket. A miniszter – pályázati eljárás alapján – határozza meg, hogy e körben hány államilag támogatott hallgatói hellyel rendelkezik a felsőoktatási intézmény. A miniszter
a) az intézmény működési engedélyében meghatározott maximális hallgatói létszám figyelembevételével a képzési kapacitáson belül az alapképzési és mesterképzési képzési ciklusban tervezett hallgatói létszámmegoszlásnak,
b) a képzési területen országosan és az adott intézményben indított mesterszakok arányának,
c) a várható jelentkezők társadalmi, szociális helyzetének, regionális elhelyezkedésének,
d) az intézményi pályakövetési rendszer alapján várható elhelyezkedési előrejelzésnek,
e) az intézményen belül a mesterszakról az intézményi doktori iskolába történő továbblépés lehetőségének,
f) az a)–e) pontokban meghatározottakra tekintettel kialakított, a felsőoktatási intézmények és munkaadók képviselőiből álló – általa felkért – szakértői bizottság véleményének
értékelése alapján dönt.”
2. § Az Ftv. 103. § (1) bekezdés a következő h) ponttal egészül ki:
[A miniszter felsőoktatás-szervezési feladatai:]
„h) az 54. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti pályázati eljárásban meghatározza az államilag támogatott mester- és doktori képzésre, valamint a szakirányú továbbképzésre felvehető hallgatói létszám intézmények közötti elosztását.”
3. § Az Ftv. a következő 138/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„A nemzetközi jellegű felsőoktatási intézmények
138/A. § (1) A magán felsőoktatási intézmény a működési engedélyében foglaltak alapján nemzetközi jellegű felsőoktatási intézményként működhet, ha megfelel a következő a)–d) pontokban szereplő feltételek mindegyikének:
a) alapító okirata a felsőoktatási intézményt nemzetközi jellegű felsőoktatási intézményként határozza meg, és
b) külföldi felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján az Európai Gazdasági Térségről, illetve a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetről (OECD) szóló szerződésben részes államban akkreditált, vagy az adott állam felsőoktatási rendszerébe tartozónak elismert a 106. § (7) bekezdésében meghatározott több külföldi képzést folytat,
c) az adott képzési ciklusban az általa indított szakok többségén a képzés idegen nyelven folyik,
d) állami elismeréséről szóló törvény hatálybalépését követően legalább három éve folyamatosan működik.
(2) A nemzetközi jellegű felsőoktatási intézménnyé történő minősítést az intézmény fenntartója a regisztrációs központnál kérelmezheti. A kérelem alapján az (1) bekezdés feltételeinek teljesülése esetén a regisztrációs központ az intézmény működési engedélyét módosítja.”
4. § Az Ftv. a következő 138/B. §-sal egészül ki:
„138/B. § (1) A nemzetközi jellegű felsőoktatási intézmény az e törvényben a magán felsőoktatási intézmények számára biztosított eltérő szabályozási lehetőségeken túl
a) a 83. § (2)–(4) bekezdésétől, a 97. § (3)–(4) bekezdésétől szervezeti és működési szabályzatában eltérhet,
b) az intézményben történő foglalkoztatás idejére szervezeti és működési szabályzatában
ba) – a 149. § (5) bekezdésében foglaltakon túl – az e törvényben előírt alkalmazási, foglalkoztatási, képesítési feltétel teljesítése szempontjából, az Európai Gazdasági Térségről, illetve a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetről (OECD) szóló szerződésben részes államban szerzett doktori fokozatot, a tudomány(ok) kandidátusa, a tudomány(ok) doktora fokozatot a tudományos fokozattal egyenértékűként,
bb) a ba) pont szerinti államban szerzett legalább hároméves felsőoktatási intézményvezetői munkatapasztalatot a 29. § (7) bekezdésének második mondatában meghatározott megbízási feltétel teljesítésével egyenértékűként
határozhatja meg.
(2) A nemzetközi jellegű felsőoktatási intézmény – az alapító okiratában meghatározottak szerint – térhet el a 12. § (2) bekezdés a)–d) pontjában a felsőoktatási intézményekre előírt képzési szerkezettől, azzal, hogy a 32. § szerinti képzési rendszert meg kell tartania. A nemzetközi jellegű felsőoktatási intézmény – a 18. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően – jogosult az egyetem elnevezés használatára.
(3) A nemzetközi jellegű felsőoktatási intézmény – a 44/A. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően – a részismeretek megszerzése érdekében folytatott képzése keretében hallgatói jogviszonyban nem álló személlyel több alkalommal is létesíthet hallgatói jogviszonyt.
(4) A nemzetközi jellegű felsőoktatási intézményben nem szükséges munkavállalási engedély a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvényben meghatározott harmadik országbeli állampolgárok által folytatott oktatási, tudományos kutatói, vagy művészeti alkotó tevékenységhez.
(5) Nemzetközi jellegű felsőoktatási intézmény fenntartására a 7. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl külföldi állam, illetve külföldi jogi személyiséggel rendelkező szervezet is jogosult. E szervezetek fenntartói tevékenységével kapcsolatosan a Magyar Köztársaság joga az alkalmazandó, a felsőoktatási intézményt fenntartó külföldi állam, vagy állami szerv, jogi személy a magyar joghatóság alól nem mentesülhet, ügyében a Magyar Köztársaság területén a magyar hatóság jár el.
(6) Az Európai Gazdasági Térségről szóló, illetve a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetről (OECD) szóló szerződésben részes államban akkreditált, vagy az adott állam által a felsőoktatási rendszerébe tartozónak elismert alap-, mester-, illetve azzal egyenértékű – közös képzésnek nem minősülő – osztott képzés nemzetközi jellegű felsőoktatási intézmény általi indításakor a regisztrációs központ – a Kormány által rendeletben meghatározott indítási eljárás szerint – a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szakértői véleménye nélkül dönt. A regisztrációs központ az indítási engedélyt megadja – és az intézmény e képzésére tekintettel a 62. § szerinti oklevél kiállítására jogosult – ha a nemzetközi jellegű felsőoktatási intézmény által kezdeményezett képzés a magyar végzettségi szintnek megfeleltethető. Az ilyen módon megszerzett oklevél szakképzettséget akkor tanúsít, ha a regisztrációs központ az indítási engedélyben megállapítja, hogy a nemzetközi jellegű felsőoktatási intézmény által kezdeményezett képzés az oklevél által tanúsított végzettségi szinthez kapcsolódó magyar szakképzettségnek megfeleltethető.”
5. § Az Ftv. a következő 138/C. §-sal egészül ki:
„138/C. § (1) Ha a nemzetközi jellegű felsőoktatási intézmény nem felel meg a 138/A. § (1) bekezdésében foglaltaknak, a minősítés visszavonása érdekében a működési engedélyét módosítani kell. A módosítással kapcsolatos eljárás megindítását a regisztrációs központ – a fenntartó kérelmére, a bíróság jogerős ítélete alapján, vagy hivatalból – folytatja le.
(2) Ha a felsőoktatási intézmény nemzetközi jellegű minősítését visszavonták, a működési engedélyét módosították, az intézmény magán felsőoktatási intézményekre vonatkozó szabályok szerint működhet tovább, azzal, hogy a nemzetközi jellegű felsőoktatási intézményre vonatkozó sajátos feltételek szerint már megkezdett képzéseket kifutó rendszerben folytathatja.”
6. § Az Ftv. 151. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Hatályát veszti az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem állami elismeréséről szóló 2001. évi LXVI. törvény, valamint a Közép-európai Egyetem állami elismeréséről szóló 2004. évi LXI. törvény.”
7. § A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az üzleti év a naptári évtől eltérhet:
a) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél, ha az a külföldi székhelyű vállalkozásnál is eltér,
b) a hitelintézetek, a pénzügyi vállalkozások, a biztosítóintézetek kivételével a külföldi anyavállalat konszolidálásba bevont leányvállalatánál, ezen leányvállalat leányvállalatánál, ha az a külföldi anyavállalatnál, illetve a külföldi anyavállalat összevont (konszolidált) beszámolójánál is eltér,
c) az európai részvénytársaságnál, az európai szövetkezetnél, a hitelintézetnek, pénzügyi vállalkozásnak vagy biztosítóintézetnek minősülő európai részvénytársaság és európai szövetkezet kivételével,
d) a nemzetközi jellegű felsőoktatási intézménynél.”
8. § (1) E törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba és 2010. július 1-jén hatályát veszti.
(2) A 6. § 2010. június 30-án lép hatályba.
9. § Az e törvény hatálybalépésekor állami elismeréssel rendelkező és az Ftv. – e törvény 3. §-ával megállapított – 138/A. § (1) bekezdésének megfelelő felsőoktatási intézmények fenntartói 2009. szeptember 1-jétől kezdődően kezdeményezhetik a felsőoktatási intézmények nyilvántartásáért felelős szervnél nemzetközi jellegű felsőoktatási intézményi minősítést, az intézmény működési engedélyének módosítását.
1
A törvényt az Országgyűlés a 2009. június 29-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2009. július 3. A törvény – a 8. § (1) bekezdése alapján – hatályát vesztette 2010. július 1. napján.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás