2009. évi LXXVII. törvény

1. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 1. §-ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

(2) Az Szja tv. 1. §-ának (7) és (8) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(3) Az Szja tv. 1. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

2. § (1) Az Szja tv. 3. §-a 4. pontjának n) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép és a pont egyidejűleg a következő o) alponttal egészül ki:

(2) Az Szja tv. 3. §-ának 72. pontja a következő t)–v) alpontokkal egészül ki:

(3) Az Szja tv. 3. §-ának 75. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(4) Az Szja tv. 3. §-a a következő új 85–88. pontokkal egészül ki:

3. § Az Szja tv. a következő 3/A. §-sal egészül ki:

4. § Az Szja tv. 4. §-ának (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

5. § Az Szja tv. 7. §-a (1) bekezdésének k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

6. § Az Szja tv. 11. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

7. § Az Szja tv. 16. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és egyidejűleg a § a következő (5)–(6) bekezdésekkel egészül ki:

8. § Az Szja tv. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

9. § Az Szja tv. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

10. § (1) Az Szja tv. 28. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

(2) Az Szja tv. 28. §-ának (12)–(13) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(3) Az Szja tv. 28. §-a a következő (20)–(22) bekezdéssel egészül ki:

11. § Az Szja tv. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

12. § (1) Az Szja tv. 30. §-át megelőző alcím és a § helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

(2) Az Szja tv. 30. §-át megelőző alcím és a § helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

13. § Az Szja tv. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

14. § Az Szja tv. 32. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

15. § Az Szja tv. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

16. § Az Szja tv. 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

17. § Az Szja tv. 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

18. § Az Szja tv. 46–49. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

19. § Az Szja tv. 49/C. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

20. § Az Szja tv. 61. §-ának (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

21. § (1) Az Szja tv. 69. §-ának n)–o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) Az Szja tv. 69. §-ának (1) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:

22. § Az Szja tv. a 70. §-át megelőzően a következő címmel egészül ki, egyidejűleg a következő 70–71. §-okkal egészül ki:

23. § Az Szja tv. 73. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

24. § Az Szja tv. 74. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

25. § Az Szja tv. 80. §-a a következő g) ponttal egészül ki:

26. § Az Szja tv. 1., 3. és 11. számú mellékletei e törvény 1., 2. és 3. mellékletei szerint módosulnak.

27. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.) 2. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

28. § (1) A Tao. 4. §-a a következő 4/a. ponttal egészül ki:

(2) A Tao. 4. §-ának 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(3) A Tao. 4. §-a a következő 10/a. ponttal egészül ki:

(4) A Tao. 4. §-ának 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(5) A Tao. 4. §-a a következő 18/a. ponttal egészül ki:

(6) A Tao. 4. §-a 23. pontjának c)–d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a rendelkezés a következő e) alponttal egészül ki:

(7) A Tao. 4. §-a a következő 26. ponttal egészül ki:

29. § A Tao. 5. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

30. § A Tao. 6. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

31. § (1) A Tao. 7. §-a (1) bekezdésének g)–gy) pontjai helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) A Tao. 7. §-a (1) bekezdésének n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(3) A Tao. 7. §-ának (1) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:

(4) A Tao. 7. §-ának (1) bekezdése a következő t)–ty) ponttal egészül ki:

(5) A Tao. 7. §-a (1) bekezdésének z) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(6) A Tao. 7. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

32. § (1) A Tao. 8. §-ának (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(2) A Tao. 8. §-a (1) bekezdésének gy) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(3) A Tao. 8. §-a (1) bekezdésének r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(4) A Tao. 8. §-a (1) bekezdésének t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(5) A Tao. 8. §-a (5) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés j) pontjának alkalmazásában]

„a) kötelezettség a kapott kölcsön, a zárt körben forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír miatt fennálló tartozás és a váltótartozás (kivéve a szállítói tartozás kiegyenlítése miatt fennálló váltótartozást), valamint minden más, a mérlegben kimutatott kölcsönnek, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak, illetve váltótartozásnak nem minősülő kötelezettség, amelyre az adózó az eredménye terhére kamatot fizet (kivéve a hitelintézetnél és a pénzügyi vállalkozásnál a pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatban, annak érdekében fennálló tartozást), adóévi napi átlagos állománya;”

(6) A Tao. 8. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Abban az esetben, ha a részesedés nyilvántartásból történő kivezetése újabb kedvezményezett átalakulás vagy kedvezményezett részesedéscsere következtében történő részesedésszerzés miatt következik be, az adózónak nem kell az r) és t) pontban foglaltakat alkalmaznia. Az utóbbi részesedés szerzésére tekintettel adózás előtti eredmény csökkentésként számításba vett összegként kell azonban figyelembe vennie a korábbi kedvezményezett átalakulás vagy kedvezményezett részesedéscsere alapján érvényesített adózás előtti eredménycsökkentésből azt a részt, amelyet növelésként még nem vett számításba.”

33. § (1) A Tao. 9. § (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Csökkenteni kell az adózás előtti eredményt)

„c) a 7. § (1) bekezdésének a), b), cs), d), g), gy), i), j), m), n), o), r), t), u) és v) pontja, továbbá a 7. § (3), (10) és (18) bekezdése alapján megállapított értékből a vállalkozási tevékenységhez közvetlenül hozzárendelhető összeggel, illetőleg közvetett kapcsolat esetén a vállalkozási tevékenység bevételével arányos összeggel;”

(2) A Tao. 9. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Növelni kell az adózás előtti eredményt

a) a 8. § (1) bekezdés a), b), d), e), gy), h), j), m), p) és r) pontja, továbbá a 8. § (5) bekezdése alapján megállapított értékből a vállalkozási tevékenységhez közvetlenül hozzárendelhető összeggel, illetőleg közvetett kapcsolat esetén a vállalkozási tevékenység bevételével arányos összeggel;

b) az alapítványnak, a közalapítványnak, a társadalmi szervezetnek, a köztestületnek és a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézménynek a nem a vállalkozási tevékenységéhez kapott támogatás, juttatás

ba) teljes összegével, ha az adóév utolsó napján az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása van,

bb) a közhasznú, a kiemelkedően közhasznú szervezet a (7) bekezdésben előírt aránnyal számított részével, ha nincs az adóév utolsó napján az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása, de a vállalkozási tevékenységből származó bevétele meghaladja a kedvezményezett mértéket.”

34. § A Tao. 10. § (2)–(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A megállapított osztalékot csökkenti a 7. § (1) bekezdésének r) és t) pontjában meghatározott összeg.

(3) A megállapított osztalékot növeli a 8. § (1) bekezdésének d), e), j) és m) pontja és a 8. § (5) bekezdése alapján meghatározott összeg, valamint a behajthatatlan követelésnek nem minősülő elengedett követelés.”

35. § (1) A Tao. 12. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)

„a) a 7. § (1) bekezdésének a), b), cs), d), g), gy), j), n), o), r) és u) pontjai, valamint a 7. § (3) és (10) bekezdése szerinti összeg,”

(2) A Tao. 12. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az adózás előtti eredményt növeli a 8. § (1) bekezdésének a), b), d), e), gy), h), j), m), p) és r) pontjai, valamint a 8. § (5) bekezdése szerinti összeg.”

36. § (1) A Tao. 13/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közhasznú, a kiemelkedően közhasznú jogállással rendelkező nonprofit gazdasági társaság és a vízitársulat adóalapja az adózás előtti eredmény, csökkentve a 7. § (1) bekezdésének a), b), cs), d), g), gy), i), j), m), n), o), p), r), t), u), v) és y) pontjaiban és a 7. § (3), (10) és (18)–(20) bekezdésében foglaltakkal, növelve a 8. § (1) bekezdésének a), b), d), e), gy), h), j), m), o), p), r) és v) pontjaiban, valamint a 8. § (5)–(6) bekezdésében foglaltakkal, továbbá az előzőeket figyelembe véve alkalmazza a 16., 18. és a 28. §-ok, valamint a VII. fejezet rendelkezéseit.”

(2) A Tao. 13/A. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A közhasznú, a kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak az (1) bekezdésben foglaltak mellett növelnie kell az adózás előtti eredményét]

„d) a nem a vállalkozási tevékenységéhez kapott támogatás, juttatás teljes összegével, ha az adóév utolsó napján az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása van.”

37. § A Tao. a következő 15. §-sal egészül ki:

(A külföldi szervezet adóalapja)

„15. § (1) A külföldi szervezet adóalapja a részére juttatott:

a) kamat (ideértve az értékpapír kölcsönzés díját is),

b) jogdíj,

c) az Európai Parlament és a Tanács gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK rendelet besorolása szerinti üzletvezetés, üzletviteli tanácsadás, reklám, piac-, közvélemény-kutatás, valamint máshová nem sorolt egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenységből az üzleti ügynöki tevékenység díja.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásakor nem kell figyelembe venni:

a) a Magyar Állam, az államháztartás alrendszerei vagy a Magyar Nemzeti Bank által fizetett kamatot,

b) a hitelintézetnél elhelyezett betétre fizetett kamatot,

c) a késedelmi kamatot.

(3) Ha az (1) bekezdés szerinti adóalap nem forintban merül fel – az 5. § (8) bekezdésében foglaltaktól eltérően – a számvitelről szóló törvény alapján kell forintra átszámítani.”

38. § A Tao. a 15. §-t követően a következő címmel és 15/A. §-sal egészül ki:

„Az ingatlannal rendelkező társaság tagjának
adóalapja és az adó mértéke

15/A. § (1) Az ingatlannal rendelkező társaság tagjának adóalapja a részesedés elidegenítésekor, illetve a társaság jegyzett tőkéjének leszállításakor az ellenértéknek a részesedés szerzési értékével és a szerzéshez vagy a tartáshoz kapcsolódó, igazolt kiadásokkal csökkentett pozitív összege.

(2) Ha az ellenérték vagy a szerzési érték nem forintban keletkezik, akkor annak értékét a Magyar Nemzeti Bank hivatalos, a szerződés megkötésének napján érvényes devizaárfolyamának alapulvételével kell átszámítani. Ha az ingatlannal rendelkező társaság tagja az ellenértéket jegyzett tőke leszállítása következtében szerzi, és a kötelezettség kimutatása nem forintban történik, akkor az ellenértéket a Magyar Nemzeti Bank hivatalos, a cégbejegyzés napján érvényes devizaárfolyamának alapulvételével kell átszámítani. Olyan külföldi pénznem esetében, amelynek nincs a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett árfolyama, a Magyar Nemzeti Bank által az adóév utolsó napjára vonatkozóan közzétett, euróban megadott árfolyamot kell a forintra történő átszámításkor figyelembe venni.

(3) E rendelkezések alkalmazásában elidegenítésnek minősül az értékesítés, a nem pénzbeli hozzájárulásként történő juttatás, valamint a térítés nélküli átadás.

(4) E rendelkezések alkalmazásában ellenérték:

a) eladáskor a szerződés szerinti ellenérték, kapcsolt vállalkozás részére történő elidegenítéskor a szokásos piaci érték,

b) nem pénzbeli hozzájárulásként történő rendelkezésre bocsátáskor a létesítő okirat szerinti szerződésben meghatározott érték, kapcsolt vállalkozás részére történő rendelkezésre bocsátáskor a szokásos piaci érték,

c) ellenérték nélküli átadáskor a piaci érték,

d) jegyzett tőke kivonás útján történő leszállításakor a bevont részesedés névértéke fejében átvett (járó) eszközök értéke.

(5) E rendelkezések alkalmazásában szerzési érték a szerződés szerinti érték.

(6) Az adót a 19. § (1) bekezdése szerinti mértékkel kell megállapítani.”

39. § A Tao. 18. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az alapítónak (ide nem értve az átalakulással történő alapítást), a tőkét befogadó, a vagyont kiadó adózónak, továbbá a tagnak (részvényesnek) az (1)–(5) bekezdés előírásait a jegyzett tőke nem pénzbeli hozzájárulással történő teljesítése, emelése, a jegyzett tőke tőkekivonással történő leszállítása esetén, továbbá a jogutód nélküli megszűnéskor a nem pénzben történő vagyonkiadásra, valamint az osztalék nem pénzbeli vagyoni értékű juttatásként történő teljesítésére is alkalmaznia kell, ha többségi befolyással rendelkező vagy az alapítással ilyenné váló tag (részvényes) teljesíti a nem pénzbeli hozzájárulást, illetve részesedik a vagyonból.

(7) Az (1)–(6) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, illetve az adózó és külföldi telephelye közötti ügyletekre is.”

40. § (1) A Tao 19. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A társasági adó – a (2) és (9) bekezdésben foglalt eltéréssel – a pozitív adóalap 19 százaléka.”

(2) A Tao. 19. §-a (5) bekezdésének bevezető rendelkezése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az adózó a (3) bekezdés alkalmazásával meg nem fizetett adónak megfelelő összeget az adóév utolsó napján – az eredménytartalékból történő átvezetéssel – lekötött tartalékként köteles kimutatni, és azt a lekötése adóévét követő négy adóévben”

(3) A Tao. 19. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A külföldi szervezet jövedelme után az adó mértéke 30 százalék.”

41. § A Tao. 20. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az (1) bekezdés e) pontja és – 2009. július 1-jétől – a d) pontja alkalmazásában adóalap a 13/A. § szerint megállapított adóalap, csökkentve a 13/A. § (2) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott összeggel.”

42. § (1) A Tao. 22/B. §-ának (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(Az adózó adókedvezményt vehet igénybe)

„j) jelenértéken legalább 500 millió forint értékű, kis- és középvállalkozás által megvalósított beruházás”

(üzembe helyezése és a kormányrendeletben foglaltak szerinti üzemeltetése esetén, feltéve, hogy a beruházás új létesítmény létrehozatalát, meglévő létesítmény bővítését vagy – az alapkutatást, alkalmazott kutatást vagy kísérleti fejlesztést szolgáló beruházást kivéve – az előállított termék, a nyújtott szolgáltatás, illetve a termelési, szolgáltatási folyamat alapvető változását eredményezi.)

(2) A Tao. 22/B. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a § bekezdéseinek számozása értelemszerűen módosul:

„(14) Az (1) bekezdés j) pontja szerinti beruházás esetén az adókedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy az adókedvezmény első igénybevételének adóévét követő négy adóévben

a) a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma kisvállalkozásnál legalább 20 fővel, középvállalkozásnál legalább 50 fővel meghaladja a beruházás megkezdését megelőző adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát, vagy

b) az elszámolt, évesített bérköltség kisvállalkozásnál legalább az adóév első napján érvényes minimálbér adóévre számított összegének ötvenszeresével, középvállalkozásnál százszorosával meghaladja a beruházás megkezdését megelőző adóév évesített bérköltségét.”

43. § (1) A Tao. 28. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A (2) bekezdésben nem említett esetben a belföldi illetőségű adózó, a külföldi vállalkozó és az ingatlannal rendelkező társaság tagja a társasági adóból adóvisszatartás formájában levonhatja a külföldön fizetett (fizetendő), a társasági adónak megfelelő adót.”

(2) A Tao. 28. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az (1)–(5) bekezdés alkalmazásában társasági adónak megfelelő adónak minősül a kapott osztalék alapján külföldön fizetett (fizetendő) adó is, ha az adóévben a kapott osztalék vagy az adóévet megelőzően az osztalék alapjául szolgáló adózott eredmény adókötelezettség alá esik.”

44. § A Tao. a következő 29/I. §-sal egészül ki:

„29/I. § (1) Az adózó az e törvény 2009. december 31-én hatályos 7. §-a (1) bekezdése lb) alpontja és (22) bekezdése rendelkezését alkalmazhatja, a 2009. december 31-éig beszerzett kortárs képző- és iparművészeti alkotás beszerzési értékére, ha a beszerzés adóévében e rendelkezést alkalmazta.

(2) Az adózó 2009. december 31-éig

a) elengedett kötelezettség, átvállalt tartozás miatt az adóévben elszámolt bevételre;

b) kapott támogatás, juttatás miatt az adóévben elszámolt bevételre

az e törvény 2009. december 31-én hatályos 7. §-a (1) bekezdése ly) alpontja és (8) bekezdése rendelkezését alkalmazhatja, utoljára azon adóévi adóalap utáni adó megállapításánál, amelynek utolsó napja 2012. évben van.

(3) A pénzügyi vállalkozás a 2009. adóévről készített bevallásában és az azt követő 4 adóévről készített bevallásában, egyenlő részletekben – jogutód nélküli megszűnésekor a még figyelembe nem vett összeggel – csökkentheti az adózás előtti eredményt a 2008. december 31. napján hatályos 8. § (1) bekezdésének gy) pontja alapján adózás előtti eredményt növelő tételként számításba vett, de az adózás előtti eredmény csökkentéseként még nem érvényesített követelésre elszámolt értékvesztéssel.

(4) Az adózó az e törvény 2009. december 31-én hatályos 7. §-a (1) bekezdésének w) pontja rendelkezését alkalmazhatja, ha a 2009. december 31-éig megszerzett részesedést 2014. december 31-éig ruházza át.

(5) A 2008-as beszámolóban lekötött tartalékként kimutatott fejlesztési tartalék feloldására rendelkezésre álló időtartam – ha annak egyéb törvényi feltételei fennállnak – hat adóév, azzal, hogy ahol a Tao. 7. §-a (15) bekezdésének rendelkezése négy adóévet említ, ott hat adóévet kell érteni.”

45. § A Tao. 31. §-ának (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[(2) Ez a törvény az 1998. évi XV. törvénnyel kihirdetett, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Konvenciójának, az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyveknek és a csatlakozási nyilatkozatoknak megfelelően a következő okmányok figyelembevételével készült szabályozást tartalmaz:]

„c) Frascati Kézikönyv – Javaslat a kutatás és kísérleti fejlesztés felméréseinek egységes gyakorlatára.”

46. § A Tao. 3. számú melléklete e törvény 4. melléklete szerint módosul.

III. Fejezet

Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló
2002. évi XLIII. törvény módosítása

47. § Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Eva tv.) 3. §-a (1) bekezdésének c) pontja a következők szerint módosul:

(Az adózó adóalanyisága megszűnik:)

„c) az adóalanyiság választására jogosító értékhatár meghaladásának napját követő nappal;”

48. § Az Eva tv. 8. §-ának (7) bekezdése a következők szerint módosul:

„(7) A számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adóalany esetében az eva alapjának megállapításakor az összes bevételt növeli az az összeg, amelyet az adóalany az általa kibocsátott bizonylat alapján az adóalanyisága megszűnése napjáig még nem szerzett meg, illetve az a 7. § (7) bekezdése alapján sem minősült eddig bevételnek.”

49. § Az Eva tv. 9. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. § (1) Az eva a pozitív adóalap 30 százaléka.

(2) Ha az adóalany bevétele meghaladja az adóalanyiság választására jogosító értékhatárt, a bevételnek az értékhatárt meghaladó része után az eva mértéke 50 százalék.”

IV. Fejezet

Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény módosítása

50. § Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Ekho tv.) 9. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A 4. § (3) bekezdése szerint a kifizetőt terhelő ekhoból az ekhoalap

a) 1,2 százaléka egészségbiztosítási járuléknak,

b) 18,8 százaléka nyugdíjbiztosítási járuléknak

minősül.”

51. § Az Ekho tv. 11. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Az állami adóhatóság a kifizetőt terhelő, megfizetett ekho összegéből

a) 94 százalék nyugdíjbiztosítási járulékot a Nyugdíjbiztosítási Alapnak,

b) 6 százalék egészségbiztosítási járulékot az Egészségbiztosítási Alapnak

utal át.

(3) Az állami adóhatóság a különadó megfizetett összegéből

a) 94 százalékot a Nyugdíjbiztosítási Alapnak,

b) 6 százalékot az Egészségbiztosítási Alapnak

utal át.”

MÁSODIK RÉSZ

AZ ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓT, A JÖVEDÉKI ADÓT ÉS AZ ENERGIAADÓT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

V. Fejezet

Az általános forgalmi adóról szóló
2007. évi CXXVII. törvény módosítása

52. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 156. §-ának (2)–(6) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a § a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Az (1) bekezdésben említett engedély megszerzéséhez a következő feltételek teljesülése szükséges:

a) a kérelmező belföldön nyilvántartásba vett adóalany, akinek (amelynek) nincs olyan, e törvényben szabályozott jogállása, amelynek alapján tőle adó fizetése ne lenne követelhető; továbbá

b) a kérelmező a Vámtv. rendelkezései szerint megbízható vámadós, akire (amelyre) egyúttal teljesül, hogy a kérelem benyújtását megelőző naptári évben a 89., 98–109. és 111–112. §-ok szerint adómentes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása ellenértékeként megtérített vagy megtérítendő – éves szinten göngyölített – összeg eléri vagy meghaladja:

ba) az ugyanezen időszakban a 2. § a) pontja szerinti összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása ellenértékeként megtérített vagy megtérítendő – adó nélkül számított és éves szinten göngyölített – összeghez viszonyítottan a 67 százalékos hányadot, de legalább a 10 milliárd forintot vagy

bb) a 20 milliárd forintot; vagy

c) a kérelmező a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet (a továbbiakban: Vámkódex) végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK bizottsági rendelet (a továbbiakban: Vámvégrehajtási-rendelet) 14a. cikke (1) bekezdésének a) vagy c) pontja szerinti engedélyezett gazdálkodói tanúsítvánnyal rendelkezik; vagy

d) a kérelmező a Vámkódex 76. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerinti egyszerűsített eljárásra vonatkozó, szabad forgalomba bocsátáshoz kiadott engedéllyel rendelkezik.

(3) Abban az esetben, ha a kérelmező csoportos adóalany [8. §], vagy ha az engedélyes jogutódlással úgy szűnik meg, hogy jogutódja csoportos adóalany, a (2) bekezdésben meghatározott feltételek közül

a) az a) pontot a csoportos adóalanyiságban részt vevő valamennyi tagra együttesen, mint egy adóalanyra,

b) a b) pontot

ba) a megbízható vámadósi státusz tekintetében a csoportos adóalanyiságban részt vevő valamennyi tagra külön-külön,

bb) egyéb, a ba) alpontban nem említett rendelkezései tekintetében a csoportos adóalanyiságban részt vevő valamennyi tagra összesítetten,

c) a c) és d) pontot a csoportos adóalanyiságban részt vevő valamennyi tagra külön-külön

kell vizsgálni.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülését az engedély iránti kérelemben kell igazolni. Abban az esetben, ha az engedély megszerzéséhez szükséges feltételek közül a kérelmező a (2) bekezdés b) pontjának teljesülését igazolja, a kérelmet legkésőbb a (2) bekezdés b) pontjában említett naptári évet követő év szeptember 30. napjáig kell benyújtani.

(5) A (2) bekezdés b) pontját érintően tett önellenőrzés vagy utólagos adómegállapítás – ide nem értve a kérelem benyújtásáig beadott önellenőrzést, illetőleg az addig az időpontig jogerőre emelkedett utólagos adómegállapítást – az elbírált kérelmet nem érinti.

(6) Az engedélyes az adó önadózással történő megállapítására az engedélyező határozat jogerőre emelkedésének napjától

a) számított 12 hónapig jogosult, ha jogosultságát a (2) bekezdésben meghatározott feltételek közül – az a) pont mellett – a b) pont teljesülésére alapítja;

b) határozatlan időtartamig jogosult, ha jogosultságát a (2) bekezdésben meghatározott feltételek közül – az a) pont mellett – a c) vagy d) pont teljesülésére alapítja.

(7) Az önadózásra való jogosultság az engedélyező határozat visszavonásával, valamint a (6) bekezdés a) pontjában említett esetben az ott meghatározott időtartam elteltével szűnik meg. Az engedélyező határozatot a vámhatóság visszavonja, ha

a) azt az engedélyes kéri;

b) a (2) bekezdésben meghatározott feltételek közül az engedély megadását követően az engedélyesre

ba) az a), c) vagy d) pontok bármelyike, illetőleg

bb) a b) pont tekintetében a megbízható vámadósi státusz a (6) bekezdés a) pontjában említett esetben az ott meghatározott időtartamon belül

nem teljesül;

c) az engedélyes jogutód nélkül megszűnik, vagy jogutódlással szűnik meg, de a jogutódra a (2) bekezdésben meghatározott feltételek nem teljesülnek.

(8) Az engedélyező határozat visszavonásáról rendelkező elsőfokú határozat elleni fellebbezésnek az intézkedés végrehajtására nincs halasztó hatálya.”

53. § (1) Az Áfa tv.-nek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2009. évi XXXV. törvény (a továbbiakban: Adómód. tv.) 3. §-ának (1) bekezdésével és 1. mellékletével megállapított 3/A. számú melléklete az e törvény 5. melléklete szerint módosul.

(2) Az Áfa tv.-nek az Adómód. tv. 3. §-ának (2) bekezdésével és 2. mellékletével megállapított 3/A. számú melléklete az e törvény 6. melléklete szerint módosul.

VI. Fejezet

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló
2003. évi CXXVII. törvény módosítása

54. § A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 52. §-a (1) bekezdésének a)–g) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[(1) Az adó mértéke – figyelemmel a (3)–(4) bekezdés rendelkezéseire is –:]

„a) a 2710 11 31, a 2710 11 41, a 2710 11 45 és a 2710 11 49 vámtarifaszám alatti ólmozatlan benzinre 120 000 Ft/ezer liter,

b) a 2710 11 31, a 2710 11 51 és a 2710 11 59 vámtarifaszám alatti ólmozott benzinre és a 2710 19 21 vámtarifaszám alatti petróleumra 124 200 Ft/ezer liter,

c) a 2710 19 41, a 2710 19 45, a 2710 19 49 vámtarifaszám alatti, tüzelő-, fűtőanyag célú gázolajra 97 350 Ft/ ezer liter,

d) a 2710 19 41 vámtarifaszám alatti, üzemanyag célú gázolajra 97 350 Ft/ezer liter,

e) a 2710 19 61 vámtarifaszámú fűtőolajok közül azokra, amelyek viszkozitása 40 °C hőmérsékleten nagyobb, mint 4,5 mm²/s és a desztillációs vizsgálatnál a 250 °C hőmérsékletig átdesztilláló rész mennyisége nem haladja meg a 25%-ot és a 350 °C hőmérsékletig átdesztilláló rész mennyisége nem haladja meg a 80%-ot és 15 °C-on mért sűrűsége nagyobb 860 kg/m³-nél, 4425 Ft/ezer kg, egyébként – ideértve az üzemanyagkénti kínálást, felhasználást, értékesítést is – 116 000 Ft/ezer kg; a 2710 19 63, a 2710 19 65 és a 2710 19 69 vámtarifaszám alá tartozó fűtőolajok közül azokra, amelyek viszkozitása 40 °C hőmérsékleten nagyobb, mint 4,5 mm²/s és a desztillációs vizsgálatnál a 250 °C hőmérsékletig átdesztilláló rész mennyisége nem haladja meg a 25%-ot és a 350 °C hőmérsékletig átdesztilláló rész mennyisége nem haladja meg a 80%-ot és 15 °C-on mért sűrűsége nagyobb 860 kg/m³-nél, 40 000 Ft/ezer kg, egyébként – ideértve az üzemanyagkénti kínálást, felhasználást, értékesítést is – 116 000 Ft/ ezer kg,

f) a 2711 12, a 2711 13, a 2711 14 00, a 2711 19 00 vámtarifaszám alatti gáz termékekből arra a cseppfolyósított szénhidrogénre, amelyet közúti járművek üzemanyagaként értékesítenek, importálnak vagy használnak fel, 47 900 Ft/ezer kg, egyéb motorikus célú értékesítés, importálás vagy felhasználás esetén 12 095 Ft/ezer kg, egyébként 0 Ft/ezer kg,

g) a 2711 21 00 és a 2711 29 00 vámtarifaszám alatti gáztermékekből arra a sűrítettgáz-halmazállapotú szénhidrogénre, amelyet közúti járművek üzemanyagaként értékesítenek, importálnak vagy használnak fel, 26,10 Ft/nm³,”

55. § A Jöt. 64. §-ának (2) és (3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Az adó mértéke – a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel – az (1) bekezdés szerinti adóalapra 276 100 forint.

(3) A szeszfőzdében bérfőzés keretében, a bérfőzető alapanyagából előállított, a 2208 20 19, 2208 20 99, 2208 90 33, 2208 90 39, 2208 90 51, 2208 90 53, 2208 90 59, 2208 90 71 vámtarifaszám alá tartozó alkoholtermék (a továbbiakban: bérfőzött pálinka) adója egy bérfőzető részére évente legfeljebb 50 liter mennyiségig az (1) bekezdés szerinti adóalapra számítva 138 050 forint, 50 liter felett 276 100 forint. Amennyiben egy háztartásban több bérfőzető él, az 50 liter/év mennyiségi korlát együttesen értendő.”

56. § A Jöt. 76. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az adó hektoliterre vetítve Balling- (Plató-) fokonként 633 forint.”

57. § A Jöt. 80. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adó mértéke hektoliterenként a szőlőborra 0 forint, az egyéb borra 9400 forint.”

58. § A Jöt. 89. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adó mértéke hektoliterenként 14 250 forint.”

59. § A Jöt. 93. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adó mértéke hektoliterenként 22 100 forint.”

60. § A Jöt. 97. §-a (2) bekezdésének a), c) és d) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[(2) Az adó mértéke]

„a) a cigarettára 9350 forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 28,3 százaléka, de legalább 17 330 forint/ezer darab,”

„c) a finomra vágott fogyasztási dohányra a kiskereskedelmi eladási ár 52 százaléka, de legalább 7280 forint/kilogramm,

d) és az egyéb fogyasztási dohányra a kiskereskedelmi eladási ár 32,5 százaléka, de legalább 7280 forint/kilogramm.”

VII. Fejezet

Az energiaadóról szóló 2003. évi
LXXXVIII. törvény módosítása

61. § Az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Etv.) 3. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[3. § (1) Adót kell fizetni, ha]

„g) az energiakereskedő saját célra használ fel energiát,”

62. § Az Etv. 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adó mértéke

a) villamos energiára megawattóránként 295 forint,

b) a földgázra gigajoule-onként 88,50 forint,

c) a szénre ezer kg-onként 2390 forint.”

63. § Az Etv. 6. §-a (1) bekezdésének g) pontja az alábbiak szerint módosul és a bekezdés kiegészül a következő h) ponttal:

[6. § (1) Az adónak az önadózás keretében megállapított fizetendő adóból történő levonására (visszaigénylésére), illetve a megfizetett adónak a 7. § (1) bekezdésében megjelölt adóhatóságtól történő visszaigénylésére jogosult]

„g) az a személy, aki a párnagázkészlet feltöltésére vagy szinten tartására a föld alatti gáztárolóba, illetve a szállító- vagy elosztóvezeték feltöltése céljából a szállító- vagy elosztóvezetékbe földgázt tárol be;

h) az a személy, aki hálózati engedélyesként a hálózati veszteség pótlása céljából használ fel energiát.”

HARMADIK RÉSZ

A HELYI ADÓKAT, AZ ILLETÉKEKET
ÉS A GÉPJÁRMŰADÓT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

VIII. Fejezet

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása

64. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 39. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„39. § (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az anyagköltséggel, továbbá az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével. Mentes az adóalapnak az a része, amely a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származik.”

65. § A Htv. 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„41. § (1) A vállalkozó – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – a vállalkozók kommunális adójában és a helyi iparűzési adóban az előlegfizetési időszakra – az egyes esedékességi időpontokra eső összeg feltüntetésével önkormányzatonként – adóelőleget köteles a (3) bekezdésben foglalt esetekben a bejelentkezéssel egyidejűleg az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon bejelenteni, illetve minden más esetben a bevallás-benyújtással egyidejűleg bevallani. A benyújtott – adóelőleget tartalmazó – bejelentkezési nyomtatvány végrehajtható okiratnak minősül.

(2) Az előlegfizetési időszak – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – a bevallás-benyújtás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszak.

(3) Az adóköteles tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén az adóév közben kezdő, valamint az átalakulással létrejött vállalkozó esetén, továbbá ha az önkormányzat az adót első alkalommal vagy év közben vezeti be, az előlegfizetési időszak az adókötelezettség, átalakulás, adóbevezetés kezdő napjától az azt követő adóév első félévének utolsó napjáig terjedő időtartam.

(4) Nem kell adóelőleget bejelenteni, bevallani:

a) az előtársaságnak,

b) az adóköteles tevékenységet jogelőd nélkül kezdő vállalkozónak az adókötelezettség keletkezésének adóévében,

c) az adóalanyként megszűnő vállalkozónak, továbbá

d) arra az előlegfizetési időpontra, amelyre a vállalkozó már vallott be adóelőleget.

(5) A (2) bekezdés szerinti esetben az adóelőleg-részletek összege:

a) ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónapnál nem rövidebb, akkor az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg első részletének összege az adóévet megelőző adóév adójának és az adóév harmadik hónapjának 15. napjára már bevallott, bejelentett adóelőleg-részlet pozitív különbözete, az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg második részletének az összege az adóévet megelőző adóév adójának fele,

b) ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg első részletének az összege az adóévet megelőző adóév adójából az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján 12 hónapos időszakra számított összeg és az adóév harmadik hónapjának 15. napjára már bevallott, bejelentett adóelőleg-részlet pozitív különbözete, az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg második részletének összege az adóévet megelőző adóév adójából az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján 12 hónapos időszakra számított összeg fele.

(6) A (3) bekezdés szerinti esetekben az adóelőleg-részletek összege a vállalkozó által az adókötelezettsége keletkezésének adóévére várható adó figyelembevételével az előlegfizetési időszakra időarányosan megállapított – az ezen időszak alatt esedékes egyes adóelőleg-fizetési időpontokra egyenlő arányban megosztott – bejelentett összeg.

(7) Ha jogszabályi változás miatt az adó alapja vagy mértéke az adóévre módosul, továbbá ha a vállalkozó az adóévet megelőző évben az önkormányzat rendelete alapján adómentességet vagy adókedvezményt vett igénybe, de az adóévben az adómentesség vagy az adókedvezmény nem vagy nem teljes mértékben illeti meg, akkor az előleg összegét az adóalap, az adómérték, a kedvezmény mértékének változása, illetőleg a mentesség, kedvezmény megszűnése figyelembevételével kell bevallani.”

66. § A Htv. 43. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„43. § (1) A helyi adóval és az önkormányzat költségvetése javára más jogszabályban megállapított minden adóval kapcsolatos eljárásban az e törvényben és az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltakat – a (2)–(3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel – kell alkalmazni.

(2) Az önkormányzat a helyi iparűzési adó kivételével az adófizetés esedékességére vonatkozóan – ideértve a 42. § (3) bekezdésében meghatározott esetet is – az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltaktól, továbbá a 41. §-ában szabályozottaktól eltérően rendelkezhet, ha ezzel az adóalany számára válik kedvezőbbé kötelezettségének teljesítése.

(3) Az önkormányzat a helyi adóval – ide nem értve a helyi iparűzési adót – kapcsolatban rendeletet alkothat az adózás rendjéről szóló törvényben nem szabályozott eljárási kérdésben.”

67. § (1) A Htv. 52. §-a a következő 25. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„25. alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége: a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) 7. §-a (1) bekezdésének t) pontjában meghatározott feltételekkel megvalósított alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége, figyelemmel a Tao. tv. 31. §-a (2) bekezdésének c) pontjában foglaltakra;”

(2) A Htv. 52. §-a 31. pontjának c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

(31. telephely:)

„c) a villamos energiáról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, villamosenergia-kereskedő és villamos energia elosztó hálózati engedélyes, továbbá a földgázellátásról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, földgázkereskedő és földgázelosztói engedélyes esetén azon önkormányzat illetékességi területe, ahol villamos energia vagy földgáz értékesítése, illetve a villamos energia vagy földgáz elosztása a végső fogyasztó, a végső felhasználó (a továbbiakban együttesen: a végső fogyasztó) részére történik, feltéve, hogy a villamosenergia-kereskedő, a földgázkereskedő, a villamos energia egyetemes szolgáltató, a földgáz egyetemes szolgáltató, illetve a villamosenergia elosztó hálózati engedélyes, a földgázelosztói engedélyes adóévet megelőző adóévi számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75%-a közvetlenül a végső fogyasztónak történő értékesítésből, illetve a végső fogyasztó számára történő elosztásból származik;”

IX. Fejezet

Az illetékekről szóló
1990. évi XCIII. törvény módosítása

68. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 17. §-ának (1) bekezdése a következő n)–o) pontokkal egészül ki:

[17. § (1) Mentes az ajándékozási illeték alól:]

„n) a 18. § (2) bekezdése alapján a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát nem képező ingó vagyontárgyaknak a számvitelről szóló törvény szerinti térítésmentes eszközátruházás keretében történő, gazdálkodó szervezet általi megszerzése, illetve a követelés gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozás – ideértve a követelés-elengedést és a tartozásátvállalást is – útján történő megszerzése;

o) a hitelintézet által elengedett követelés, amennyiben a követelés elengedése a magánszemély adós és családja megélhetési ellehetetlenülésének megelőzése érdekében az azonos helyzetben levők egyenlő elbánásának elve alapján történik. E feltételek fennállásáról a hitelintézet igazolást ad az adósnak.”

69. § (1) Az Itv. 18. §-ának (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

[(2) Az illetékfizetési kötelezettség a következő vagyoni értékű jogokra és ingókra terjed ki:]

„h) belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét (részvény, üzletrész, szövetkezeti részjegy, befektetői részjegy, átalakított befektetői részjegy) megszerzésére.”

(2) Az Itv. 18. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A (2) bekezdés h) pontjában foglalt vagyonszerzés után akkor kell az illetéket megfizetni, ha

a) a vagyonszerző, illetve – magánszemély vagyonszerző esetén – annak házastársa, bejegyzett élettársa, gyermeke, szülője,

b) az a) pontban felsoroltak – önálló vagy együttes – többségi tulajdonában álló gazdálkodó szervezet,

c) az a) és b) pontban felsoroltakkal a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő gazdálkodó szervezet,

tulajdonában álló vagyoni betétek aránya önállóan vagy együttesen eléri vagy meghaladja az összes vagyoni betét 75%-át.”

70. § (1) Az Itv. 19. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke – ha a törvény másként nem rendelkezik – a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után ingatlanonként 1 milliárd forintig 4%, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 2%, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint.”

(2) Az Itv. 19. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A 18. § (2) bekezdésének h) pontja szerinti vagyoni betét megszerzése esetén az illeték alapja a társaság tulajdonában álló ingatlanok forgalmi értékének olyan aránya, amekkora arányt a 18. § (4) bekezdésében foglalt feltétel bekövetkeztének időpontjában az illetékfizetésre kötelezett tulajdonában lévő vagyoni betétek névértéke a társaság összes vagyoni betétje névértékének összegében képvisel, csökkentve az illetékfizetésre kötelezett tulajdonában lévő azon vagyoni betétekre eső forgalmi értékkel, melyeket az illetékfizetésre kötelezett

a) 5 évnél régebben, illetve 2010. január 1-jét megelőzően,

b) a 18. § (4) bekezdésében foglalt feltétel bekövetkezését megelőző öt éven belül, de 2010. január 1-jét követően, visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettség alá eső módon vagy a 26. § alapján illetékmentesen,

c) öröklés vagy ajándékozás útján

szerzett.”

71. § Az Itv. 21. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„21. § (1) Lakástulajdon szerzése esetén a visszterhes vagyonátruházási illeték alapja – ha e törvény másképp nem rendelkezik – a lakástulajdon forgalmi értéke. Az illeték mértéke – lakásonként – 4 millió forintig 2%, a forgalmi érték ezt meghaladó összege után 4%. Lakás résztulajdonának szerzése esetén a 4 millió forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos összegére alkalmazható a 2%-os illeték, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 4% illetéket kell fizetni.”

72. § (1) Az Itv. 23/A. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„23/A. § (1) Ingatlan tulajdonjogának megszerzése esetén az illeték mértéke az ingatlan – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének 2%-a, ha a vagyonszerző

a) olyan, ingatlanok tulajdonjogának értékesítését (a továbbiakban: ingatlanforgalmazást) végző vállalkozó, amelynek előző adóévi nettó árbevétele legalább 50%-ban e tevékenységből származott, vagy

b) olyan, pénzügyi lízinget folytató vállalkozó, amelynek előző adóévi nettó árbevétele legalább 50%-ban pénzügyi lízingtevékenységből származott,

és legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozatban vállalja, hogy az ingatlant az illetékkiszabásra történő bejelentéstől számított két éven belül eladja, illetve a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező pénzügyi lízingbe adja.”

(2) Az Itv. 23/A. § (4) bekezdésének helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(4) Az ingatlanforgalmazást, illetve pénzügyi lízingtevékenységet az illetékkötelezettség keletkezésének adóévében kezdő vállalkozó az (1) bekezdésben meghatározott célú ingatlanvásárlás esetén az ott meghatározott mértékű illetéket fizeti, ha a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozatban vállalja, hogy az adóév nettó árbevételének legalább 50%-a ingatlanforgalmazásból, illetve pénzügyi lízingtevékenységből fog származni. Amennyiben a nettó árbevétel megoszlására vonatkozó vállalás nem teljesül, az állami adóhatóság a vagyonszerzés után a 19. § (1) bekezdés, illetve a 21. § (1) bekezdése alapján egyébként fizetendő és az (1) bekezdés szerinti illeték különbözetét a vállalkozó terhére 50%-kal növelten megállapítja. A vállalás meghiúsulásának tényét a vállalkozó az adóévet követő hatodik hónap 15. napjáig köteles bejelenteni. Ha az állami adóhatóság adóellenőrzés keretében megállapítja, hogy a vagyonszerző nettó árbevétel megoszlásra vonatkozó vállalása nem teljesült, a vagyonszerzésre a 19. § (1) bekezdése, illetve a 21. § (1) bekezdése alapján egyébként fizetendő és az (1) bekezdés szerint megállapított illeték különbözetének kétszeresét a vállalkozó terhére pótlólag előírja.”

73. § (1) Az Itv. 26. §-ának (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki, egyidejűleg a bekezdés h) és l) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:)

„g) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kedvezményezett átalakulás keretében történő vagyonszerzés;

h) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kedvezményezett részesedéscsere keretében történő vagyonszerzés;

l) gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának olyan vállalkozó általi megszerzése, melynek előző adóévi nettó árbevételének legalább 50%-a gépjárművek és pótkocsik értékesítéséből származott (gépjármű-forgalmazó), továbbá olyan pénzügyi lízinget folytató vállalkozó általi megszerzése, amelynek előző adóévi nettó árbevétele legalább 50%-ban pénzügyi lízingtevékenységből származott (pénzügyi lízinget folytató vállalkozó);”

(2) Az Itv. 26. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) Az (1) bekezdés l) pontja szerinti mentességre jogosult vagyonszerző adóévente nyilatkozik az állami adóhatóságnál arról, hogy az előző adóévi nettó árbevételének megoszlása alapján e § alkalmazásában gépjármű-forgalmazónak, pénzügyi lízinget folytató vállalkozónak minősült, azzal, hogy:

a) ha a nyilatkozattételre az adóév hatodik hónapjának 1. napja előtt kerül sor, a vagyonszerzőnek arról kell nyilatkoznia, hogy nettó árbevételének megoszlása alapján előreláthatólag gépjármű-forgalmazónak, pénzügyi lízinget folytató vállalkozónak minősül. Amennyiben a nyilatkozatban vállaltak nem teljesültek, úgy azt az adóév hatodik hónapjának 15. napjáig bejelenti az állami adóhatóságnak, amely a meg nem fizetett illetéket 50%-kal növelten a vagyonszerző terhére pótlólag előírja. Ha az állami adóhatóság adóellenőrzés keretében állapítja meg, hogy a vagyonszerző valótlan nyilatkozatot tett, a valótlan nyilatkozat alapján meg nem fizetett illeték kétszeresét a vállalkozó terhére pótlólag előírja,

b) a gépjármű-forgalmazást, a pénzügyi lízingtevékenységet a nyilatkozattétel adóévében kezdő vállalkozó arról nyilatkozhat, hogy nettó árbevételének legalább 50%-a gépjármű-forgalmazásból, illetve pénzügyi lízingtevékenységből fog származni. Amennyiben a nettó árbevétel megoszlására vonatkozó vállalás nem teljesül, akkor az állami adóhatóság a nyilatkozat alapján meg nem fizetett illetéket a vállalkozó terhére 50%-kal növelten megállapítja. A vállalás meghiúsulásának tényét a vállalkozó az adóévet követő hatodik hónap 15. napjáig köteles bejelenteni. Ha az állami adóhatóság adóellenőrzés keretében megállapítja, hogy a vagyonszerző vállalása nem teljesült, a nyilatkozat alapján meg nem fizetett illeték kétszeresét a vagyonszerző terhére pótlólag előírja.”

74. § Az Itv. 27. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A 18. § (2) bekezdésének h) pontján alapuló illetékkötelezettség esetén a 18. § (4) bekezdésének a)–c)pontjaiban felsorolt személyek kötelesek az illetéket megfizetni a 19. § (5) bekezdése szerint a tulajdonukban lévő vagyoni betét alapján számított illetékalap után.”

75. § Az Itv. 73. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az okmányirodánál nem elektronikus úton kezdeményezett államigazgatási eljárás illetékét

a) az eljárás megindítását megelőzően készpénzátutalási megbízás útján, vagy

b) amennyiben az okmányirodán erre lehetőség van, az eljárás megindításával egyidejűleg bankkártyával vagy házipénztárba készpénzzel

kell megfizetni a kincstár illetékbevételi számlája javára azzal, hogy a házipénztárba fizetett illetéket készpénzátutalási megbízással az okmányiroda naponta fizeti meg az említett számla javára.”

76. § Az Itv. 76. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„76. § (1) Gépjármű, pótkocsi tulajdonjoga, illetve gépjárműre, pótkocsira vonatkozó vagyoni értékű jog megszerzése esetén a vagyonszerzési illetéket a gépjármű, pótkocsi átírását megelőzően az okmányirodánál beszerzett készpénz-átutalási megbízás útján, illetve – amennyiben erre lehetőség van – az okmányirodán bankkártyával kell az illetékes állami adóhatóság illetékbeszedési számlája javára vagy készpénzzel az okmányiroda házipénztárába megfizetni. A 89. §-ban foglaltak kivételével az ilyen jog szerzését tanúsító okiratot – a 26. § (1) bekezdésének l) pontja szerinti mentesség igénybevétele esetén az erről szóló állami adóhatósági határozat bemutatásával – annak keltétől számított 15 napon belül a bekövetkezett jogváltozás átvezetésére illetékes okmányirodánál kell bemutatni.”

77. § Az Itv. 91. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő új (4) bekezdés lép, egyidejűleg a § a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A 18. § (2) bekezdés h) pontja szerinti vagyonszerzést csak a 18. § (4) bekezdésében foglalt feltétel teljesülése esetén kell bejelenteni annak, akinek vagyonszerzésével a feltétel teljesült. Az illetékkiszabásra történő bejelentéssel egyidejűleg a vagyonszerző közli a 18. § (4) bekezdésének a)–c) pontjaiban felsorolt személyek közül azoknak az azonosító adatait (név, adóazonosító jel vagy adószám), melyek a vagyonszerzéssel érintett társaságban további vagyoni betétekkel rendelkeznek.

(5) Az (1)–(4) bekezdésben említett bejelentési kötelezettség jogszabály szerint illetékmentes vagyonszerzésre is vonatkozik.”

X. Fejezet

A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosítása

78. § A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.) 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. § (1) Az adó mértéke a 6. § (1) bekezdése szerinti adóalap után a gépjármű

– gyártási évében és az azt követő 3 naptári évben 345 Ft/kilowatt,

– gyártási évet követő 4–7. naptári évben 300 Ft/kilowatt,

– gyártási évet követő 8–11. naptári évben 230 Ft/kilowatt,

– gyártási évet követő 12–15. naptári évben 185 Ft/kilowatt,

– gyártási évet követő 16. naptári évben és az azt követő naptári években 140 Ft/kilowatt.

(2) Az adó mértéke a 6. § (2)–(3) bekezdései szerinti adóalap esetén az adóalap minden megkezdett 100 kilogrammja után:

a) a légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerű nyerges vontató, tehergépjármű, autóbusz esetén 1200 Ft,

b) az a) pont alá nem tartozó gépjárművek és pótkocsik esetén 1380 Ft.

(3) Az „E” betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott személyszállító gépjármű után 10 000 Ft, míg a tehergépjármű után 46 000 Ft adót kell fizetni. A „P” betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadása esetén 23 000 Ft adót kell fizetni. A gépjármű állandó rendszámtáblával való ellátását követő hónap 1. napjától az adófizetési kötelezettségre az általános szabályok az irányadók. Amennyiben a hatósági nyilvántartás szerint állandó rendszámmal ellátott gépjárműre „E” betűjelű ideiglenes rendszámtáblát adnak ki, ez után nem kell az e bekezdés szerinti adót megfizetni.”

79. § A Gjt. 17/C. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Ha a személygépkocsi után magánszemély számol el költséget, a költség elszámolásának napja az a nap, amely napon a költségről szóló bizonylatot kiállították vagy amely napot az útnyilvántartásba a gépjármű használatával összefüggésben bejegyeztek, értékcsökkenési leírás elszámolása esetén – ha az átalányban történik – a személygépkocsi használatbavételének napja, egyébként az értékcsökkenési leírás megkezdésétől a teljes leírásig terjedő időszak minden hónapjának első napja.”

80. § A Gjt. 18. §-a a következő 19. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„19. légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerű gépjármű, pótkocsi: az a jármű, amelyik a Tanács 96/53/EK Irányelvének II. Melléklete szerinti légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerrel rendelkezik és ezt a tényt az adóalany az önkormányzati adóhatóságnál a közlekedési hatóság által kiadott hatósági bizonyítvánnyal, az igazságügyi gépjármű-közlekedési műszaki szakértő szakvéleményével vagy „útkímélő tengely” bejegyzést tartalmazó forgalmi engedély bemutatásával jelenti be,”

NEGYEDIK RÉSZ

AZ ADÓZÁS RENDJÉRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNYT
ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

XI. Fejezet

Az adózás rendjéről szóló
2003. évi XCII. törvény módosítása

81. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 17. §-a a következő új (15)–(16) bekezdésekkel egészül ki:

„(15) Az adózó a helyi iparűzési adókötelezettsége keletkezését, illetve megszűnését – a helyi iparűzési adó bevételre jogosult települési önkormányzat megjelölésével – az adókötelezettség bekövetkeztétől (a tevékenység megkezdésétől), illetve megszűnésétől számított 15 napon belül bejelenti az állami adóhatóságnak. Az iparűzési tevékenységet ideiglenes, alkalmi jelleggel folytató adózó adóköteles tevékenységének megkezdése előtt, de legkésőbb a tevékenység megkezdésének napján köteles ezt az állami adóhatóságnál bejelenteni.

(16) Az adózó évente, az adóévre vonatkozó társasági adóbevallás esedékességének napját követő 90 napon belül bejelenti, hogy a társasági és osztalékadóról szóló törvény szerint ingatlannal rendelkező társaságnak minősül, illetve azt, hogy e minősége megszűnt. Az ingatlannal rendelkező társaság bejelentésében – a benyújtott társasági adóbevallás adóéve vonatkozásában – nyilatkozik a társaság külföldi tagjai általi részesedés elidegenítéséről, az elidegenítés időpontjáról, a részesedés névértékéről, illetve a tag illetőségéről.”

82. § Az Art. 19. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az önadózás és az adóbeszedés útján megállapított adó esetén – a helyi iparűzési adó kivételével – az adókötelezettség keletkezését annak bekövetkeztétől (a tevékenység megkezdésétől) számított 15 napon belül jelenti be az adózó az önkormányzati adóhatóságnál. A bejelentési kötelezettséget az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell teljesíteni, ha az önkormányzati adóhatóságnál a bejelentésre nyomtatványt rendszeresítettek.”

83. § (1) Az Art. 31. §-a (2) bekezdésének 6., 8–10., 16., 23. és 25. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[A munkáltató, a kifizető (ideértve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély munkáltatót is), illetőleg az 52. § (4) bekezdésének l), p), r), s) és t) pontjaiban meghatározottak a rájuk vonatkozó bevallási gyakoriságtól függetlenül, havonként, a tárgyhót követő hó 12-éig elektronikus úton bevallást tesznek az adó- és/vagy társadalombiztosítási kötelezettséget eredményező, magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő valamennyi adóról – kivéve a kamatjövedelem adóról –, járulékról és az alábbi adatokról:]

„6. a társadalombiztosítási (nyugdíj-biztosítási, egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci) járulék és a korkedvezmény-biztosítási járulék alapjáról, összegéről,”

„8. a magánszemély által fizetendő természetbeni egészségbiztosítási járulék, pénzbeli egészségbiztosítási járulék és munkaerő-piaci járulék alapjáról, a levont (befizetett) természetbeni egészségbiztosítási járulék, pénzbeli egészségbiztosítási járulék és munkaerő-piaci járulék összegéről,

9. a természetbeni egészségbiztosítási, a pénzbeli egészségbiztosítási és a munkaerő-piaci járulékok levonása és/vagy a nyugdíjjárulék-levonás (magán-nyugdíjpénztári tagdíj levonás) elmaradásának okáról,

10. a tárgyhónaptól eltérő biztosítási jogviszony időtartamáról, amelyre tekintettel a tárgyhónapban járulékalapot képező jövedelem kifizetésére került sor, illetőleg az ezen időtartamra vonatkozó társadalombiztosítási (nyugdíj-biztosítási, egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci) járulék, a levont (megfizetett) természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási, munkaerő-piaci és nyugdíjjárulék (magán-nyugdíjpénztári tagdíj, a pénztártag, illetőleg a foglalkoztató által vállalt tagdíj-kiegészítés) alapjáról és összegéről,”

„16. a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapjáról és összegéről,”

„23. a külön jogszabály szerint Start-, Start Plusz-, Start Extra kártyával rendelkező személy után a kedvezmény figyelembevétele nélkül számított társadalombiztosítási (nyugdíj-biztosítási, természetbeni, pénzbeli egészségbiztosítási és munkaerő-piaci) járulék alapjáról és összegéről, továbbá a külön jogszabály szerint a bruttó munkabér alapján számított nulla százalékos kötelezettség alapjáról, illetőleg a 10 vagy 20 százalékos mértékű kötelezettség alapjáról és összegéről,”

„25. a külföldi illetőségű magánszemélynek kifizetett jövedelem összegéről, és az általános mértéktől eltérően levont, le nem vont adó, adóelőleg összegéről,”

(2) Az Art. 31. §-ának (6) bekezdése a következő új utolsó mondattal egészül ki:

„E rendelkezés nem alkalmazható a soron kívüli bevallási kötelezettség esetén, továbbá felszámolás, végelszámolás esetén a tevékenységet lezáró adóbevallásra, valamint a felszámolás, végelszámolás befejezésekor benyújtandó adóbevallásra.”

84. § Az Art. 32. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha az építményadó, illetve telekadó alanya külföldön bejegyzett szervezet, az építményadóról, illetve telekadóról szóló bevallásban feltünteti – az adóév első napjának megfelelő állapot szerint – a szervezet tagjainak (részvényeseinek) nevét (elnevezését), lakóhelyét (székhelyét), és az egyes tagokat megillető tulajdoni részesedés arányát.”

85. § Az Art. 36. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az adótartozás átvállalásához az adóhatóság azzal a feltétellel járulhat hozzá, ha az eredetileg kötelezett adózó az átvállalt tartozásért kezességet vállal. A tartozás az eredeti kötelezett kezességvállalása nélkül egyoldalúan is átvállalható, ha ehhez az átvállalónak különösen méltányolható érdeke fűződik. Ha az adótartozást átvállaló az átvállalt tartozást az esedékességig nem fizeti meg, a tartozás a kezességet vállaló eredetileg kötelezett adózótól külön megfizetésére kötelező határozat nélkül végrehajtható.”

86. § Az Art. 36/A. §-a a következő új (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) E § rendelkezéseit nem kell alkalmazni abban az esetben, ha az adóigazoláson feltüntetett tartozás 2008. szeptember 30-át követően keletkezett.”

87. § Az Art. 43. §-a a következő új (10)–(12) bekezdésekkel egészül ki:

„(10) Az állami adóhatóság a helyi iparűzési adót, illetve a helyi iparűzési adóval összefüggő késedelmi pótlékot, önellenőrzési pótlékot, adóbírságot, mulasztási bírságot külön számlákon, a bevételre jogosult települési (a fővárosban a fővárosi) önkormányzatonként megbontva tartja nyilván. A helyi iparűzési adó számlára megfizetett adót, illetve a helyi iparűzési adóval összefüggő késedelmi pótlékot, önellenőrzési pótlékot, adóbírságot, mulasztási bírságot az állami adóhatóság a bevételre jogosult települési (a fővárosban a fővárosi) önkormányzatonként – a bevallásban, határozatban megállapított összes adó és az önkormányzatokat megillető adó arányában – osztja fel. Az állami adóhatóság a felosztást a fizetési kötelezettség esedékességétől, illetve a késedelmes befizetés esetén a befizetés napjától számított 30 napon belül végzi el. Az állami adóhatóság a felosztást követően 5 napon belül átutalja a települési önkormányzat költségvetési számlájára az önkormányzatot megillető összeget. Az állami adóhatóság késedelmes felosztás, illetve utalás esetén a késedelem minden napjára a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizet.

(11) Ha az adózó helyi iparűzési adó számlára teljesített befizetése a települési önkormányzatonként kimutatott kötelezettségek egészére nem nyújt fedezetet, a befizetés összegét a települési önkormányzatonként kimutatott tartozások esedékességének sorrendjében, azonos esedékességű tartozások esetén a tartozások arányában kell elszámolni.

(12) Ha az adózó vagy az adó megfizetésére kötelezett személy a helyi iparűzési adó számlára adótartozásánál nagyobb összeget fizetett be az állami adóhatósághoz (túlfizetés), az állami adóhatóság az adózó rendelkezéséig, illetőleg a helyi iparűzési adó számlán később keletkező adótartozásra történő elszámolásig a helyi iparűzési adó számlán mutatkozó túlfizetés összegét nem osztja fel.”

88. § Az Art. 43. §-át követően, a következő, új 43/A-B. §-okkal egészül ki:

„43/A. § (1) Ha az adózó bevallása és önellenőrzése, illetve az állami adóhatóság helyi iparűzési adót érintő ellenőrzése következtében az önkormányzatnak helyi iparűzési adókülönbözet visszafizetési kötelezettsége keletkezik, az állami adóhatóság 30 napos határidő kitűzésével felhívja az önkormányzatot a különbözet visszafizetésére. Amennyiben az önkormányzat visszafizetési kötelezettségének nem tesz eleget, az állami adóhatóság erről értesíti a kincstárat, amely a visszafizetési kötelezettség teljesítésének érvényesítéséről a külön jogszabályban meghatározottak alapján intézkedik. A kincstár a visszafizetett vagy beszedett helyi iparűzési adó összegéről, a befizetés jóváírásától számított 15 napon belül értesíti az állami adóhatóságot. Ha az önkormányzat az értesítés elküldése után helyi iparűzési adókülönbözet tartozását az állami adóhatóságnál megfizette, erről az állami adóhatóság haladéktalanul értesíti a kincstárat. Amennyiben a kincstár visszakövetelési eljárása részben vagy egészben eredménytelen, az állami adóhatóság a következő kiutaláskor a vissza nem fizetett összeget beszámítja.

(2) Az állami adóhatóság az önkormányzatoknak történő helyi iparűzési adó késedelmes átutalása miatti kamatfizetési kötelezettségét, illetve az adózó önellenőrzése vagy az állami adóhatóság helyi iparűzési adót érintő ellenőrzése során tett megállapítása miatt felmerülő helyi iparűzési adó összegének kiutalását a külön jogszabályban meghatározott számláról teljesíti.

43/B. § (1) Az állami adóhatóság az adózó által bevallott előleg összegét az előlegfizetés esedékességét megelőző munkanapon átutalja a települési önkormányzat költségvetési számlájára.

(2) Az állami adóhatóság az adóévet megelőző évre az adózó által bevallott helyi iparűzési adó, valamint az adóévre bevallott és megfizetett helyi iparűzési adóelőleg különbözetének összegét az adóévben benyújtandó helyi iparűzési adóelőleg-kiegészítésről szóló bevallás esedékességét megelőző munkanapon átutalja a települési önkormányzat költségvetési számlájára. Ha az adózó helyi iparűzési adóelőleg-kiegészítésről benyújtott bevallása alapján kimutatott, a települési önkormányzatot ténylegesen megillető helyi iparűzési adóelőleg-kiegészítés összege eltér a korábban kiutalt adóelőleg-kiegészítés összegétől, az állami adóhatóság intézkedik a különbözet 43. § (10) bekezdése szerinti kiutalásáról vagy a 43/A. § szerinti visszaköveteléséről.

(3) Az állami adóhatóság az adóévet megelőző évi bevallás alapján megállapított pozitív előjelű elszámolási különbözetet a bevallás esedékességét megelőző munkanapon átutalja a jogosult települési önkormányzat költségvetési számlájára. Ha az adózó helyi iparűzési adó bevallása alapján kimutatott, a települési önkormányzatot ténylegesen megillető helyi iparűzési adó összege eltér a korábban kiutalt adó összegétől, az állami adóhatóság intézkedik a különbözet 43. § (10) bekezdése szerinti kiutalásáról vagy a 43/A. § szerinti visszaköveteléséről.”

89. § (1) Az Art. 52. §-a (7) bekezdése b) pontjának bd) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) Az Art. 52. §-a (7) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(3) Az Art. 52. §-a a következő új (18)–(19) bekezdésekkel egészül ki:

90. § Az Art. 55. §-át követően a következő új 55/A. §-sal egészül ki:

91. § (1) Az Art. 72. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) Az Art. 72. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki, és ezzel egyidejűleg a jelenlegi (4)–(5) bekezdések számozása (5)–(6) bekezdésekre változik:

92. § Az Art. 81. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

93. § Az Art. 82. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

94. § Az Art. 85/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

95. § Az Art. 92. §-a a következő új (7)–(8) bekezdésekkel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (7)–(10) bekezdések számozása (9)–(12) bekezdésekre változik:

96. § Az Art. 106. §-ának (1) bekezdése a következő utolsó mondattal egészül ki:

97. § Az Art. 119. §-a a következő új (6) bekezdéssel egészül ki:

98. § Az Art. 132/A. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:

99. § Az Art. 133/A. §-át követően a következő új 133/B. §-sal egészül ki:

100. § Az Art. 134. §-át követően a következő új 134/A. §-sal egészül ki:

101. § (1) Az Art. 146. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) Az Art. 146. §-ának (4) bekezdése a következő új utolsó mondattal egészül ki:

102. § (1) Az Art. 149. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) Az Art. 149. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

103. § (1) Az Art. 167. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) Az Art. 167. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (2)–(3) bekezdés számozása (3)–(4) bekezdésre változik:

104. § Az Art. 168. §-ának (2) bekezdése a következő utolsó mondattal egészül ki:

105. § (1) Az Art. 170. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) Az Art. 170. §-a (6) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

106. § (1) Az Art. 175. §-ának (13) bekezdése a következő új i) ponttal egészül ki:

(2) Az Art. 175. §-ának (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

107. § (1) Az Art. 176. §-a (10) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) Az Art. 176. §-ának (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

108. § Az Art. 177/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

109. § Az Art. 178. §-ának 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

110. § Az Art. 1., 2., 3., 4., 6. számú mellékletei e törvény 7., 8., 9., 10., 11. mellékletei szerint módosulnak.

111. § (1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. §-a a) pontjának 6. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) A Tbj. 4. §-ának h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(3) A Tbj. 4. §-a a következő q) ponttal egészül ki:

112. § (1) A Tbj. a 18. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

113. § (1) A Tbj. 19. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) A Tbj. 19. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

114. § (1) A Tbj. 24. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:

115. § A Tbj. a 25. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

116. § A Tbj. a 25. §-t követően a következő 25/A. §-sal egészül ki:

117. § (1) A Tbj. 27. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) A Tbj. 27. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

118. § (1) A Tbj. 29. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) A Tbj. 29. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

119. § A Tbj. 29/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

120. § A Tbj. az 53. §-t követően a következő 53/A. §-sal egészül ki:

121. § A Tbj. az 56/A. §-t követően a következő 56/B. §-sal egészül ki:

122. § (1) Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eho.) 3. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) Az Eho. 3. §-a a következő (4) és (6) bekezdéssel egészül ki:

123. § (1) Az Eho. 5. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) Az Eho. 5. §-ának (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(3) Az Eho. 5. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

124. § (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 25. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) Az Flt. 25. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

125. § Az Flt. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

126. § (1) Az Flt. 27. §-a (1) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) Az Flt. 27. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(3) Az Flt. 27. §-ának (6) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

127. § Az Flt. a 36/A. §-t követően a következő 36/B. §-sal egészül ki:

128. § Az Flt. 39/C. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

129. § Az Flt. 41/A. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

130. § Az Flt. 42/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

131. § A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Szht.) 4. § (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

132. § Az Szht. 4/B. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

133. § Az Szht. 7. §-a a következő (9)–(10) bekezdéssel egészül ki:

134. § Az Szht. melléklete e törvény 12. mellékletével módosul.

135. § A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 11/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

136. § A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 4. §-ának (2) bekezdése a következő zsj) ponttal egészül ki:

137. § Az Mpt. 23. §-ának (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

138. § (1) Az Mpt. 24. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) Az Mpt. 24. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(3) Az Mpt. 24. §-a a következő (10)–(11) bekezdéssel egészül ki:

139. § Az Mpt. 66. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

140. § Az Mpt. 74. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

141. § (1) Az Mpt. 89. § (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) Az Mpt. 89. § (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(3) Az Mpt. 89. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (4)–(6) bekezdés számozása (5)–(7) bekezdésre módosul:

142. § Az Mpt. 90. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

143. § Az Mpt. 93. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

144. § Az Mpt. 123. §-a a következő (15)–(16) bekezdéssel egészül ki:

145. § Az Mpt. a 2. számú mellékletét követően az e törvény 13. mellékletében meghatározott 3. számú melléklettel egészül ki.

146. § A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. §-a (2) bekezdésének 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

147. § Az Szt. 20. §-ának (2)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

148. § Az Szt. 29. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

149. § Az Szt. 37. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

150. § Az Szt. 43. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

151. § Az Szt. 60. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

152. § Az Szt. 77. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

153. § Az Szt. 81. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

154. § Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 54. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a további bekezdések száma értelemszerűen módosul:

155. § A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Nkatv.) 4. §-a (1) bekezdésének a) pontja a helyébe a következő rendelkezés lép:

156. § Az Nkatv. 6. § helyébe a következő rendelkezés lép:

157. § Az Nkatv. 7/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

158. § A pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló 2008. évi CIV. törvény 16. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

159. § A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény 6. §-ának (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

160. § Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Átv.) 27. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

161. § A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 96. §-a a következő új (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

162. § (1) A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (a továbbiakban: Szövetkezeti tv.) 58. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

(2) A Szövetkezeti tv. 71. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

163. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Díj tv.) 31. § (1) bekezdése az alábbi i) ponttal egészül ki:

164. § A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gyftv.) 36. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (8)–(9) bekezdéssel egészül ki:

165. § Az Adómód. tv. az 56. § után a következő 56/A. §-sal egészül ki:

166. § (1) Ez a törvény – a (2)–(8) bekezdésekben és a 167–168. §-ban foglalt eltérésekkel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) 2009. augusztus 1-jén lép hatályba e törvény 79. §-a.

(3) E törvény XXVI. Fejezete, 169. §-ának 17. pontja és 204. §-a e törvény kihirdetését követő 45. napon lép hatályba.

(4) 2009. szeptember 1-jén lép hatályba e törvény 52. §, 61. §, 63. § és 209. §-a.

(5) 2009. december 31-én lép hatályba e törvény 201. §-a.

(6) 2010. január 1-jén lép hatályba e törvény 1–11. §, 12. §-ának (1) bekezdése, 13–24. §-ai, 26–27. §-ai, a 28. §-ának (2)–(6) bekezdése, 29. §-a, 30. §-a, 31. §-ának (1), (4), (5) és (6) bekezdései, 32. §-ának (1), (3), (4) és (6) bekezdései, 33–43. §-ai, 44. §-ának a Tao. 29/I. §-a (1)–(2) és (4) bekezdését megállapító rendelkezései, 45. §–46. §-ai, III–IV. Fejezetei, VI. Fejezete, 62. §, VIII. Fejezete, 69–74. §-ai, 77–78. §-ai, 80–84. §-ai, 87–93. §-ai, 96. §–97. §-ai, 99–100. §-ai, 101. §-ának (2) bekezdése, 103–104. §-ai, 105. §-ának (1) bekezdése, 106. §-ának (1) bekezdése, 107–110. §-ai, XII–XIV. Fejezetei, XVI. Fejezete 136. §-a, 141–143. §-ai, 145. §-a, XVIII–XX. Fejezetei, 169. §-ának 1–8. pontjai, 10–16. és 18–26. és 28. pontjai, 170. §-ának b)–i) pontjai, 171. §-ának a) alpontja, 172. §-a, 174. §-a, 176. §-ának (2) bekezdése, 177–178. §-ai, 183–184. §-ai, 186–187. §-ai, 188. §-ának (1) bekezdése, 189. §-a, 191–192. §-ai, 193. §-ának (1) bekezdése, 194–195. §-ai, 197–200. §-ai, 202. §-ának (2) bekezdése, 206. §-ának (1)–(12) bekezdései, (15)–(16) bekezdései, 207. §-ának (2) bekezdése, 211. §-ának (1) bekezdése, 212. §-a, 214–220. §-ai, 223–225. §-ai, 228–229. §-ai, 1–4., 7–11. és 13. mellékletei.

(7) 2010. július 1-jén lép hatályba e törvény 193. §-ának (3) bekezdése.

(8) E törvény 12. § (2) bekezdése, valamint 164. §-a 2011. január 1-jén lép hatályba.

167. § (1) A 173. § az Európai Bizottság jóváhagyó határozatának meghozatalát követő második hónap első napján lép hatályba.

(2) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy az Európai Bizottság (1) bekezdés szerinti határozata meghozatalának időpontját – annak ismertté válását követően haladéktalanul – a Magyar Közlönyben egyedi határozattal tegye közzé.

168. § Az 53. § (2) bekezdése és a 6. melléklet az Áfa tv.-nek az Adómód. tv. 3. §-ának (2) bekezdésével és 2. mellékletével megállapított rendelkezéseinek hatálybalépésével egyidejűleg lépnek hatályba.

169. § Az Szja tv.

170. § A Tao.

171. § Az Eva tv.

172. § Az Ekho tv. 7. §-ában az „az ekhoalap 4 százalékának” szövegrész helyébe az „a magánszemélyt terhelő ekho nyugdíjjáruléknak, magán-nyugdíjpénztári tagdíjnak minősülő részének” szövegrész lép.

173. § A Jöt. 52. §-a (1) bekezdésének g) pontjában a „26,10 Ft/nm³” szövegrész helyébe a „0 Ft/nm³” szövegrész lép.

174. § Az Itv. 26. §-a (1) bekezdésének q) pontjában az „ingatlannak” szövegrész helyébe az „ingatlannak, illetve a 18. § (2) bekezdésének h) pontja szerinti vagyoni betétnek” szövegrész, 73. §-ának (2) bekezdésében az „a kincstár illetékbevételi számlája” szövegrész helyébe az „az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében megjelölt számla” szövegrész, 74. §-ának (5) bekezdésben az „1000 olyan bírósági (peres és nemperes) eljárást kezdeményezett, amelyben a fizetendő illeték összege nem haladta meg a 10 000 forintot” szövegrész helyébe az „1000 bírósági (peres és nemperes) eljárást kezdeményezett” szövegrész, 76. §-ának (1) bekezdésében az „az illetékes állami adóhatóság illetékbeszedési számlája” szövegrész helyébe az „az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében megjelölt számla” szövegrész lép.

175. § Az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. törvény 276. §-ának (1) bekezdésében a „legkésőbb 2009. június 30. napjáig” szövegrész helyébe a „legkésőbb 2009. december 31. napjáig” szövegrész, a „legkésőbb 2008. június 30. napjáig bevételként elszámolta” szövegrész helyébe a „legkésőbb 2009. december 31. napjáig bevételként elszámolta” szövegrész, a 276. §-ának (2) bekezdésében a „legkésőbb 2009. június 30. napjáig” szövegrész helyébe a „legkésőbb 2009. december 31. napjáig” szövegrész, a „legkésőbb 2008. június 30. napjáig bevételként elszámolta” szövegrész helyébe a „legkésőbb 2009. december 31. napjáig bevételként elszámolta” szövegrész, a 276. §-ának (3) bekezdésében a „(12)–(13) bekezdése” szövegrész helyébe a „(12)–(13) bekezdése, és – ha a jövedelemszerzés helye külföld – 65–68. §-a” szövegrész, az „50%-ának megfelelő összeget” szövegrész helyébe az „50%-ának megfelelő összeget, ha azt pénzben szerezte meg és/vagy az Szja tv. 28. § (12)–(13) bekezdésének hatálya alá tartozik,” szövegrész, a „legkésőbb 2009. június 30. napjáig” szövegrész helyébe a „legkésőbb 2009. december 31. napjáig” szövegrész, az „ügyfélszámlán tartja. Az e bekezdés szerint befektetett jövedelmet a magánszemély az adóhatósági közreműködés nélkül benyújtott bevallásában tájékoztató adatként köteles szerepeltetni. A fenti kedvezményt” szövegrész helyébe az „ügyfélszámlán tartja. A fenti kedvezményt” szövegrész, a „legkésőbb 2008. június 30. napjáig bevételként elszámolta” szövegrész helyébe a „legkésőbb 2009. december 31. napjáig bevételként elszámolta” szövegrész, a 277. §-ának (1) bekezdésében a „megjelölt részét” szövegrész helyébe a „megjelölt részét vagy annak megfelelő összeget” szövegrész, a „legkésőbb 2008. június 30. napjáig” szövegrész helyébe a „legkésőbb 2009. december 31. napjáig” szövegrész lép.

176. § (1) Az Art. 31. §-a (2) bekezdésének 23. pontjában „a 15 vagy 25 százalékos mértékű kötelezettség” szövegrész helyébe „a 10 vagy 20 százalékos mértékű kötelezettség” szövegrész, az Art. 46. §-a (1) bekezdésének ötödik mondatában a „munkáltató” szövegrész helyébe a „munkáltató, a kifizető és az adóköteles társadalombiztosítási ellátást teljesítő társadalombiztosítási kifizetőhely” szövegrész lép.

(2) Az Art.

177. § A Tbj.

178. § Az Flt.

179. § Az Szht.

180. § A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 44. § (2) bekezdésében a „harminc százaléka” szövegrész helyébe a „húsz százaléka” szövegrész lép.

181. § (1) A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény 4/A. §-ának (3) bekezdésben és 5. §-ának (6) bekezdésben „a kedvezmény figyelembevétele nélkül számított munkaadói járulék és a társadalombiztosítási járulék tényleges összegének egymáshoz viszonyított aránya alapján számolja el” szövegrész helyébe „a Tbj.-ben meghatározott járulékmértékek arányában utalja át” szöveg, 4/A. §-ának (5) bekezdésében a „„Járulékkedvezmény-visszatérítés” cím, „Normatív járulékkedvezmény-visszatérítés”” szövegrész helyébe az „„Aktív támogatások” cím, „Járulékkedvezmény megtérítés”” szöveg lép.

(2) A foglalkoztatás bővítése és rugalmasabbá tétele érdekében szükséges intézkedésekről szóló 2005. évi CLXXX. törvény 3. §-ának (1) bekezdésében a „„Járulékkedvezmény-visszatérítés” cím, „Normatív járulékkedvezmény-visszatérítés”” szövegrész helyébe az „„Aktív támogatások” cím, „Járulékkedvezmény megtérítés”” szöveg lép.

182. § (1) Az Mpt. 4. § (2) bekezdésének j) pontja a „munkaképesség-csökkenése eléri a rokkantsági nyugdíj megállapításához szükséges mértéket” szövegrészt követően a „vagy egészségkárosodása eléri a rokkantsági nyugdíj megállapításához szükséges mértéket és nem rehabilitálható” szövegrésszel egészül ki.

(2) A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény 15. §-ának (3) bekezdésében az „Alapprogram kezelőjének kijelölését” szövegrész helyébe az „Alapprogram kezelőjének kijelölését, az Alapprogram kezelésének, felhasználásának, ellenőrzésének szabályait” szövegrész, továbbá 15. §-ának (4) bekezdésében az „a kezelő szerv feladatait, az Alapprogram működésével kapcsolatos beszámolók tartalmi elemeit” szövegész helyébe a „az Alapprogram működésével kapcsolatos beszámolók tartalmi elemeit, a beszámolás rendjét” szövegrész lép.

183. § (1) Az Szt. 120. §-ának (8) bekezdésében, valamint 123. §-ának (11) bekezdésében a „(3)–(4) bekezdése” szövegrész helyébe a „(3)–(5) bekezdése” szövegrész, az Szt. 145. §-ának (1) bekezdésében a „(3)–(4) bekezdésének” szövegrész helyébe a „(3)–(5) bekezdésének” szövegrész, az Szt. 145. §-ának (2) bekezdésében a „(3) és (4) bekezdése” szövegrész helyébe a „(3)–(5) bekezdése” szövegrész, valamint az Szt. 145. §-ának (6) bekezdésében a „(4) bekezdése” szövegrész helyébe a „(4) és (5) bekezdése” szövegrész lép.

(2) Az Szt. 118. §-ának (3) bekezdésében az „éves beszámolóját” szövegrész helyébe „a beszámolóját” szövegrész, az Szt. 151. §-ának (2) bekezdésében a „az 10 millió” szövegrész helyébe „a 10 millió” szövegrész, valamint az Szt. 151. §-ának (10) bekezdésében a „neve, címe” szövegrész helyébe a „neve, születési neve, nyilvántartásban szereplő címe” szövegrész lép.

(3) Az Szt. 38. §-a (3) bekezdésének a) pontjában a „visszavásárlási (megszerzési)” szövegrész helyébe a „könyv szerinti” szövegrész lép.

(4) Az Szt. 25. § (9) bekezdésében, a 26. § (8) bekezdésében, a 28. § (4) bekezdésében és a 66. § (1) bekezdésében az „átutalt” szövegrész helyébe, valamint a 63. § (1) és (3) bekezdésében az „átutalt (fizetett)” szövegrész helyébe az „átutalt (megfizetett, kiegyenlített)” szövegrész lép.

184. § A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 279. §-ának (3) bekezdésében az „elkészítő” szövegrész helyébe az „ellenőrző” szövegrész lép.

185. § Az Adómód. tv. 56. §-ában az „57. § és 58. §-ban” szövegrész helyébe az „56/A–58. §-okban” szövegrész lép.

186. § Hatályát veszti az Szja tv.

187. § Hatályát veszti az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. törvény 257. §-ának (6) bekezdése.

188. § (1) Hatályát veszti a Tao. 4. §-ának 1/a. pontja, 22. pontja, 7. §-a (1) bekezdésének c), e), k), l), ly), ny), sz), w) és x) pontja, (5)–(6), (8), (16) és (22) bekezdése, a 8. §-a (1) bekezdésének k) és n) pontja, (4) bekezdése, 9. §-a (2) bekezdésének a) és d) pontja, és a 16. §-a (2) bekezdésének h) pontja, 29/D. § (15) bekezdése.

(2) Hatályát veszti a Tao. 17. §-ának (5) bekezdése.

(3) Hatályát veszti a Tao. 29/B. §-ának (5) bekezdése.

189. § Hatályát veszti az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény

190. § Az Áfa tv.-nek az Adómód. tv. 3. §-ának (2) bekezdésével és 2. mellékletével megállapított rendelkezéseinek hatálybalépésével egyidejűleg az Áfa tv. 3/A. számú mellékletének az e törvény 53. §-ának (1) bekezdésével és 5. mellékletével megállapított rendelkezései hatályukat vesztik.

191. § Hatályát veszti a Htv. 42. §-ának (6) bekezdése.

192. § Hatályát veszti az Itv. 16. §-a (1) bekezdésének b) pontjában az „, a gazdasági társaság tagját megillető vagyoni betét (üzletrész, szövetkezeti részjegy, befektetői részjegy, átalakított befektetői részjegy)” szövegrész, 74. §-ának (6) bekezdésében az „, az (5) bekezdésben meghatározott” szövegrész, 102. §-a (1) bekezdésének k), o) és p) pontjai.

193. § (1) Hatályát veszti az Art.

(2) Hatályát veszti az Art.

(3) Hatályát veszti az Art. 36/A. §-ának (9) bekezdése.

194. § (1) Hatályát veszti a Tbj.

(2) Hatályát veszti az Eho. 4. § (5) bekezdése.

195. § Hatályát veszti az Flt.

196. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2009. évi XXXV. törvény 69. §-a.

197. § Hatályát veszti a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 22. §-a (1) bekezdésének e) és f) pontja.

198. § Hatályát veszti a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény

199. § Hatályát veszti a foglalkoztatás bővítése és rugalmasabbá tétele érdekében szükséges intézkedésekről szóló 2005. évi CLXXX. törvény

200. § (1) Az Szt. 77. §-a (2) bekezdésének f) pontja, az Szt. 81. §-a (2) bekezdésének g) pontja, az Szt. 141. §-ának (6) bekezdése hatályát veszti.

(2) Az Szt. 84. §-a (3) bekezdésének b) pontjában, valamint 85. §-a (2) bekezdésének c) pontjában „a befektetési alapnak történő” szövegrész, az Szt. 86. § (7) bekezdésének d) pontjában a „86. §” szövegrész, valamint az Szt. 177. §-ának (11) bekezdésében az „(1)–(2) bekezdés” szövegrész hatályát veszti.

201. § 2009. december 31-én az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. törvény 233. §-ának (3) bekezdése hatályát veszti.

202. § (1) Hatályát veszti az Áht. 15. §-ának (7) bekezdése.

(2) Hatályukat vesztik az Nkatv. 5. §-a, 5/A. §-a, 5/B. §-a, 9/A. §-a és a 10. §-a (3) bekezdésének a) és b) pontjai, valamint a melléklete.

203. § Hatályát veszti az Átv.

204. § Hatályát veszti a Díjtv. 30. §-a (1) bekezdésének b) pontja.

205. § Az I–XXVIII. Fejezet, a XXX. Fejezet, a 186–204. §-ok és az 1–13. mellékletek 2011. január 2-án hatályukat vesztik. E rendelkezés 2011. január 3-án hatályát veszti.

206. § (1) E törvénynek az Szja tv.-t módosító rendelkezéseit – a (2)–(16) bekezdésekben foglaltak figyelembevételével – a hatálybalépésük napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

(2) A 2009. január 31-ét követően, de 2010. január 1. előtt megkezdett iskolai rendszerű képzések esetében az Szja tv. 7. §-a (1) bekezdésének 2009. december 31-én hatályos p) pontját kell alkalmazni.

(3) A 2009. február 1-jét megelőzően megkezdett iskolai rendszerű képzések esetében az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. törvény 257. §-ának (14) bekezdésében foglalt rendelkezést kell alkalmazni.

(4) A 2010. január 1. előtt megkezdett nem iskolai rendszerű képzések esetében az Szja tv. 7. §-a (1) bekezdésének 2009. december 31-én hatályos p) pontjában foglalt rendelkezést kell alkalmazni.

(5) Ha a magánszemély munkaviszonya a feltételes jogszerzési időtartam lejárta előtt megszűnik és ezért a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménytől szolgáltatásra nem válik jogosulttá, és az Szja tv. 2010. január 1-je előtt hatályos rendelkezései alapján a foglalkoztatói hozzájárulás egy részét jövedelemként kellett figyelembe venni, a magánszemély a jövedelemként figyelembe vett foglalkoztatói hozzájárulásra az Szja tv. 7. §-a (2) bekezdésének 2009. december 31-én hatályos d) pontját alkalmazhatja.

(6) Az Szja tv. e törvénnyel módosított 12. §-át és 13. §-a (1) bekezdésének e törvénnyel módosított m) pontját a 2009. évi adókötelezettség teljesítésénél is alkalmazni kell.

(7) Az Szja tv. 2009. december 31-én hatályos rendelkezései alapján az összevont kedvezmény részeként tandíj, felnőttképzés díja címen halasztott kedvezmény-alapra jogosult magánszemély esetében az Szja tv. 2009. december 31-én hatályos 35. §-át és 37. §-a (2)–(3) bekezdéseinek rendelkezéseit 2009. december 31-ét követően is alkalmazni kell a képzési költségek azon része tekintetében, amelyre vonatkozóan halasztott adókedvezményt még nem érvényesített, azzal, hogy e rendelkezés nem érinti a 2008. évi LXXXI. törvény 257. §-ának (5) bekezdésében foglaltakat.

(8) Az Szja tv. 2009. december 31-én hatályos 35. § (3) bekezdés h) pontja alapján az összevont kedvezmény részeként érvényesített biztosítási kedvezmény esetén az Szja tv. 2009. december 31-én hatályos 38. §-ának (2)–(3) bekezdéseit és az Szja tv. 2009. december 31-én hatályos 7. számú mellékletének rendelkezéseit 2009. december 31-ét követően is alkalmazni kell, azzal, hogy e rendelkezés nem érinti a 2008. évi LXXXI. törvény 257. §-ának (7) bekezdésében foglaltakat.

(9) Az Szja tv. 2009. december 31-én hatályos 35. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján az összevont kedvezmény részeként érvényesített háztartási kedvezmény esetén – az alapjául szolgáló számláknak az Art. elévülésre vonatkozó szabályai szerinti megőrzési kötelezettsége mellett – a 2009. évről készítendő bevallásban nem kell alkalmazni az Szja tv. 2009. december 31-én hatályos 36. §-a (2) bekezdésének a) pontját.

(10) Tartós adományozás címén az Szja tv. 2009. január 1-jét megelőzően hatályos 41. §-a alapján érvényesített külön kedvezmény, illetve az összevont kedvezmény részeként tartós adományozás címén az Szja tv. 2009. december 31-én hatályos 35. §-a és 37. §-a alapján érvényesített kedvezmény esetén, ha 2009. december 31-ét követően a tartós adományozásról szóló szerződésből eredő bármely kötelezettségét a magánszemély nem teljesíti, akkor az e szerződés alapján érvényesített kedvezményt nem kell visszafizetni.

(11) Az Szja tv. 44/A. §-ának e törvénnyel módosított (2) bekezdésének rendelkezését a hatálybalépéskor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell azzal, hogy ha az önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozat teljesítése a rendelkezés hatálybalépését megelőzően megtörtént, az a rendelkezés szerinti teljesítésnek minősül.

(12) A 2008-as és azt megelőző adóévek vállalkozói bevételét csökkentő nyilvántartott fejlesztési tartalék a nyilvántartásból – ha annak egyéb törvényi feltételei fennállnak – a nyilvántartásba vétel évét követő ötödik adóév végéig vezethető ki, azzal, hogy ahol az Szja tv. 49/B. §-a (16) bekezdésének rendelkezése három, illetve harmadik adóévet említ, ott öt, illetve ötödik adóévet, továbbá ahol negyedik adóévet említ, ott hatodik adóévet kell érteni.

(13) Az Szja tv. 67. §-a (9) bekezdése a) pontja 2009. január 1-jétől hatályos ak) alpontjának rendelkezése alkalmazható a 2008. december 31-ét követően átruházott értékpapír megszerzésére fordított érték meghatározására, továbbá abban az esetben is, ha az egyes adó és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. tv. 204. §-a (1) bekezdése második mondatának rendelkezését kell alkalmazni.

(14) Az Szja tv. 28. §-ának 2009. szeptember 1-jétől hatályos (18) bekezdése szerint egyéb jövedelemnek minősülő összeget első ízben a 2009. szeptember hónapra elszámolt kifizetések (bér, gazdasági társaság, polgári jogi társaság által a személyesen közreműködő tag részére nem önálló tevékenységből származó bevételként kifizetett összeg) adóelőleg-alapjának meghatározásánál kell figyelembe venni.

(15) A 2009. december 31-ig kibocsátott üdülési csekkek – érvényességük meghosszabbítása esetén is – a 2009. december 31-én érvényes szabályok szerint használhatók fel.

(16) Az Szja tv. 1. számú mellékletének 2009. december 31-én hatályos 8.12. és 8.28. pontjai szerinti adómentes juttatásra az említett időpontban hatályos szabályok szerint jogosultságot szerzett magánszemélyek esetében a juttatás a jogosultságot megalapozó jogviszony fennállásáig adómentes.

(17) Az Szja tv. 77/C. §-a (22) bekezdésének e törvénnyel módosított a) pontját a hatálybalépésekor már nyilvántartásban szereplő programok esetében is alkalmazni lehet.

207. § (1) E törvénynek a Tao.-t módosító rendelkezéseit a (2)–(3) bekezdésekben foglalt eltérésekkel – első ízben a 2009. adóév adókötelezettségére kell alkalmazni.

(2) E törvénynek a Tao.-t módosító 166. §-ának (6) bekezdését a 2010. adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni.

(3) A Tao. 17. §-ának e törvény 188. §-ának (2) bekezdésével módosított előírásait első ízben a 2009. adóévi negatív adóalapra lehet alkalmazni.

208. § Az Eva tv. e törvénnyel módosuló 17. § (5) bekezdése és 19. § (1) bekezdése rendelkezéseit a 2009. adóévi adókötelezettségre is alkalmazni lehet.

209. § Az az adófizetésre kötelezett, aki (amely) termék importja esetében 2009. augusztus 31. napján az adó önadózással történő megállapítására jogosult, e jogosultságát az Áfa tv. 2009. augusztus 31. napján hatályos 156. §-a szerint gyakorolhatja 2009. szeptember 1. napját követően is, de legfeljebb 2010. június 30. napjáig.

210. § (1) Az Áfa tv.-nek az e törvény 53. §-ával, valamint 5. és 6. mellékletével megállapított rendelkezéseit arra a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás nyújtására kell először alkalmazni, amelynél az Áfa tv. 84. §-a szerint megállapított időpont e törvény hatálybalépésének napjára esik, vagy azt követi.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben az Adómód. tv. 57. §-át nem kell alkalmazni.

211. § (1) Az Etv.-nek az adó mértékére vonatkozó, e törvénnyel megállapított, 2010. január 1-jével hatályba lépő 4. §-ának (2) bekezdését folyamatos termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás esetében – ha a teljesítés mérése számlálóleolvasás útján történik, és nincs a számláló leolvasásnál rövidebb időszakonkénti ár- vagy díjfizetés – az első olyan számlálóleolvasás napjától kell alkalmazni, amelynél a teljes leolvasási időszak 2009. december 31-ét követi. Ha a teljesítés mérése nem számlálóleolvasás útján történik, vagy ha a teljesítésért járó ellenértéket a számlálóleolvasásnál rövidebb időszakonkénti ár (díj) fizetése ellenében teljesítik, az Etv.-nek az adó mértékére vonatkozó, e törvénnyel megállapított, 2010. január 1-jével hatályba lépő 4. §-ának (2) bekezdését az esedékes időszaknak 2010. január 1. napjától kezdődő részére időarányosan kell alkalmazni.

(2) Az Etv. e törvénnyel megállapított 6. § (1) bekezdés g) pontjának rendelkezését alkalmazni kell a 2009. január 1. és 2009. augusztus 31. közötti időszakban a párnagázkészlet, illetve a szállító- vagy elosztóvezeték feltöltésére adózottan beszerzett földgázt betároló vagy felhasználó személyre is.

(3) Az Etv. szerinti hálózati engedélyes a 2009. július 1. és 2009. augusztus 31. közötti időszakban az Etv. 3. §-a (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában nem minősül felhasználónak.

212. § A vállalkozónak a helyi iparűzési adóra és a vállalkozók kommunális adójára a 2010. évben kezdődő adóév harmadik hónapjának 15. napjáig esedékes előlegrészletet az önkormányzati adóhatóság által korábban kiadott fizetési meghagyás alapján, az önkormányzati adóhatóság által megjelölt pénzforgalmi számlára kell megfizetnie. A 2010. adóévben kezdődő előlegfizetési időszakra fizetendő első adóelőleg-részletet a 2009. évben kezdődő adóév adója és az önkormányzati adóhatóság által a 2010. évben kezdődő adóév harmadik hónapjának 15. napjáig előírt adóelőleg-részlet pozitív különbözetével egyezően kell bevallani az önkormányzati adóhatósághoz és – iparűzési adó esetén – az állami adóhatóságnak – vállalkozók kommunális adója esetén – az önkormányzati adóhatóságnak megfizetni. A 2010. évben kezdődő adóévben esedékes adóelőleg-fizetési időpontokat követően bekövetkező adókötelezettség-keletkezés esetén az előlegfizetési időszakra fizetendő egyes adóelőleg-részleteket a Htv. e törvénnyel megállapított 41. §-a alapján, iparűzési adó esetén az állami adóhatósághoz, vállalkozók kommunális adója esetén az illetékes önkormányzati adóhatósághoz kell bevallani.

213. § (1) Az Itv. e törvénnyel megállapított rendelkezéseit a hatálybalépésüket követően illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben, illetve indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2) Azokban a 2004. október 1. és 2009. május 31. között illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben, melyekben a vagyonszerző az Itv. 16. §-a (1) bekezdésének g) pontja, 17. §-a (1) bekezdésének b) pontja, illetve 26. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján igénybe vehető mentesség érdekében lakóház felépítését vállalta, a feltétel teljesítésének határideje, illetve az illeték felfüggesztésének időtartama – a vagyonszerző erre irányuló kérelme esetén – az illetékkiszabásra bejelentést követő 6 év. A kérelem előterjesztésének határideje, ha a lakóház felépítésére nyitva álló határidő:

(3) Azokban a 2006. október 1. és 2009. május 31. között illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben, melyekben a vagyonszerző az Itv. 23/A. §-a szerinti 2%-os illetékmérték alkalmazása érdekében vállalta az ingatlan 2 éven belüli eladását vagy a futamidő végén tulajdonjog-változást eredményező pénzügyi lízingbe adását (a továbbiakban együtt: továbbértékesítés), a vállalás teljesítésére nyitva álló határidő – a vagyonszerző erre irányuló kérelme esetén 4 év. A kérelem előterjesztésének határideje, ha a továbbértékesítésre nyitva álló határidő

(4) Amennyiben a (2)–(3) bekezdések szerinti ügyekben a lakóház felépítésére, illetve az ingatlan továbbértékesítésére nyitva álló határidő e törvény hatálybalépése előtt lejárt, és az eredetileg vállalt határidő elmulasztására tekintettel az illeték késedelmi pótlékkal növelt összegét, a továbbértékesítés elmaradására tekintettel a pótilletéket a vagyonszerző megfizette, annak visszatérítéséről az állami adóhatóság az adóvisszatérítés szabályai szerint gondoskodik.

(5) Az e törvény hatálybalépésének napja és 2012. december 31. között – az illetékkötelezettség keletkezését követő 30 napon belül – illetékkiszabásra bejelentett ügyekben mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól az olyan ingatlannak a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező lízingszerződés keretében történő megszerzése, mely a lízingszerződés megkötéséig a lízingbevevő tulajdona volt, és a tulajdonjog a lízingszerződés megkötése érdekében került a lízingbeadónak átadásra.

214. § (1) Az állami adóhatóság 2010. január 1-jétől a helyi iparűzési adóval összefüggő hatásköröket a 2010. január 1-jétől kezdődő adóéveket érintően gyakorolja.

(2) A 2010. január 1-jét megelőző adóéveket érintő adókötelezettségeket az adózók az önkormányzati adóhatósághoz teljesítik, illetve az ezzel kapcsolatos adóztatási feladatokat az önkormányzati adóhatóságok látják el.

(3) Az (1)–(2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a 2010. március 15-én esedékes helyi iparűzési adóelőleget az önkormányzati adóhatósághoz kell teljesíteni. Az állami adóhatóság a 2010. évi helyi iparűzési adó fizetési kötelezettség teljesítése során ezt az előleget a saját nyilvántartása szerint megfizetettnek és teljesítettnek tekinti. Amennyiben az önkormányzati adóhatóság kimutatása szerint a 2010. március 15-én esedékes helyi iparűzési adóelőleget az adózó hiánytalanul nem fizette meg, a különbözet végrehajtását az önkormányzati adóhatóság végzi.

215. § (1) Az önkormányzati adóhatóság az általa az illetékességi területén nyilvántartott helyi iparűzési adóalanyok nevének (elnevezésének), adószámának, székhelyének, telephelyeinek megjelölésével adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak

(2) Az önkormányzati adóhatóság az állami adóhatóság által közzétett módon és formátumban 2010. január 31-éig adatot szolgáltat az általa 2010. január 1-jén nyilvántartott iparűzési adóalanyok adószámáról, székhelyéről és a helyi adókról szóló törvény szerinti telephelyéről.

(3) Az önkormányzati adóhatóság 2010. január 15-ig elektronikus úton, az állami adóhatóság által közzétett formában megküldi a 2010-ben hatályos helyi iparűzési adót szabályozó önkormányzati rendeleteit az állami adóhatóság részére.

216. § Az üzleti évüket 2009. évben kezdő, naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózókra a 214. §–215. §-okban, a naptári évvel egyező adóévet alkalmazó adózókra meghatározott rendelkezéseket a határnapok, illetve a határidők szempontjából az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

217. § A tevékenységüket 2009. december 31-éig megszüntető adózók a helyi iparűzési adóval összefüggő adókötelezettségeiket az önkormányzati adóhatósághoz teljesítik, illetve az önkormányzati adóhatóságok végzik az ezzel összefüggő adóztatási feladatokat. A tevékenységüket 2009. december 31-ét követően megszüntető adózók 2010. január 1. utáni időszakot érintő adóügyeiben az állami adóhatóság jár el.

218. § A helyi iparűzési adó vonatkozásában a 2010. január 1-jét megelőző adómegállapítási időszakokat érintő, az adó megállapításához való jog legkésőbb 2011. december 31-én elévül.

219. § Az állami adóhatóság – az Art. 72. §-ának (3) bekezdéséhez kapcsolódóan – a települési (a fővárosban a fővárosi) önkormányzatot megillető helyi iparűzési adó követelések tekintetében a 2009. december 31-ét követő adóévekben esedékessé váló követelések tekintetében jár el hitelezőként. A 2010. január 1-jét megelőző adóévekben esedékes kötelezettségek tekintetében hitelezőként az önkormányzati adóhatóság jár el.

220. § E törvény az Art. 31. § (5) bekezdését, valamint az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény 11. § (3) bekezdése a) pontját módosító rendelkezéseit a 2010. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozó adómegállapítás során alkalmazni kell.

221. § (1) E törvénynek az Art. 36. §-a (3) bekezdését, 146. §-a (2) bekezdését, valamint 149. §-ának (4) bekezdését megállapító rendelkezéseit a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) Az Art. e törvénnyel megállapított 92. § új (7)–(8) bekezdését e törvény hatálybalépését követően induló ellenőrzésekben kell alkalmazni.

(3) E törvénynek az Art. 132/A. §-ának (9) bekezdését megállapító szövegét e törvény hatálybalépését követően benyújtott kérelmek esetén kell alkalmazni.

(4) E törvény Art. 46. §-ának (1) bekezdését módosító rendelkezéseit a magánszemély részére 2009. évben teljesített kifizetések vonatkozásában is alkalmazni kell.

(5) Az Art. 36/A. §-ának (9) bekezdését beiktató rendelkezését a hatálybalépést követően teljesítendő kifizetésekre kell alkalmazni.

222. § (1) E törvény Art.-t módosító rendelkezéseit kell alkalmazni a hatálybalépésekor jogerősen el nem bírált ügyekben, továbbá a hatálybalépést követően az azt megelőző időszakra teljesítendő, illetve esedékessé vált kötelezettségekre azzal, hogy ha a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában hatályos rendelkezések az adózóra összességében kevésbé terhes bírság-, pótlékfeltételeket határoztak meg, a kötelezettségre legfeljebb az elkövetéskor hatályos törvényben meghatározott legmagasabb mérték alkalmazható.

(2) Az adózónak az e törvény hatálybalépését követően – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – az azt megelőző időszakra teljesítendő bejelentési, adómegállapítási, bevallási, adófizetési, adóelőleg-fizetési, bizonylat-kiállítási, adatszolgáltatási és adólevonási kötelezettségét a 2009. december 31. napján hatályos szabályok szerint kell teljesítenie.

223. § (1) E törvénynek a Tbj.-t módosító rendelkezéseit – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni.

(2) E törvény 113. §-át a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni, azzal, hogy a 2010. január 10-éig megszerzett jövedelmekre a 2009. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) A Tbj. 31. §-a (3)–(4) bekezdésének alkalmazásánál heti 36 órás foglalkoztatásnak kell tekinteni azt a munkaviszonyt is, amelyben a munkáltató a válság megoldására indított program keretében, munkaidő-szervezési intézkedéssel csökkentett munkaidőben – átlagosan legalább heti 20 órában – foglalkoztatott munkavállalóra tekintettel munkahelymegőrző támogatásban részesül.

224. § (1) E törvénynek az Eho.-t módosító rendelkezéseit a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett hozzájárulásfizetési-kötelezettségre kell alkalmazni.

(2) Az Eho. 3. §-ának e törvénnyel beiktatott (4) bekezdését a vállalkozás 2010. évi üzleti év mérleg szerinti eredménye alapján kell alkalmazni, a fizetési és bevallási kötelezettséget a beszámoló közzétételére előírt határidőt követő hónap 12-éig kell teljesíteni.

225. § (1) E törvény 129. §-át a 2010. január 1-jétől keletkezett fizetési kötelezettségre kell alkalmazni.

(2) Az Flt. e törvénnyel megállapított rendelkezéseit a 2009. december 31-ét követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni, azzal, hogy a 2010. január 1-jét megelőzően szerzett jogosultsági időket és járulékalapot képező jövedelmeket figyelembe kell venni a 2009. december 31-ét követően megállapításra kerülő ellátásokra való jogosultság elbírálásánál és az ellátás összegének megállapításánál. A 2010. január 1-jét megelőzően benyújtott kérelmek alapján a 2009. december 31-ét követően megállapított ellátások tekintetében a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos szabályokat kell alkalmazni az ellátásra való jogosultság és az ellátás összegének megállapítása, valamint az ellátás alapjául szolgáló jövedelmekre vonatkozó igazolások kiállítása tekintetében. A 2009. december 31-ét követően benyújtott kérelmek esetén az állami adóhatóság igazolást ad ki a 2010. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozó vállalkozói járulékalapról és járulékbefizetésről, amennyiben az az ellátás megállapításához szükséges.

(3) A 2010. január 1-jét megelőzően megállapított és 2009. december 31-ét követően is folyósított, vagy továbbfolyósításra kerülő ellátások tekintetében az Flt.-nek az ellátás megállapításakor hatályos rendelkezéseit továbbra is alkalmazni kell.

(4) A hatálybalépést megelőzően megállapított és 2009. december 31-ét követően még folyósított vállalkozói járadék kifizetése a szolidaritási alaprész terhére történik.

226. § (1) Az a személy, akinek e törvény hatálybalépését megelőzően a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 12. §-ának (7) bekezdése alapján a Tny. 6. § (1) bekezdésének a) pontjában – ideértve a Tny. 6. § (4) bekezdésében felsorolt ellátásokat is – meghatározott nyugellátást állapítottak meg, 2009. december 31-éig kérheti nyugellátása összegének a Tny. 12. § (6) bekezdésének alkalmazásával történő módosítását.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés által érintett személyeket a Felügyelet legkésőbb 2009. szeptember 30-áig tértivevénnyel ellátott – a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszterrel egyeztetett tartalmú – levélben értesíti, amelyben tájékoztatja őket a nyugellátás módosításával kapcsolatos eljárásról.

(3) Az (1) bekezdés szerinti módosítási kérelmet (a továbbiakban: módosítási kérelem) ahhoz a magánnyugdíjpénztárhoz kell benyújtani, amelytől az érintett személy nyugdíjszolgáltatásban részesült, illetve amelynek tagja. A pénztár a kérelmet annak beérkezésétől számított 8 napon belül köteles megvizsgálni. Amennyiben az (1) bekezdésben foglalt feltételek nem állnak fenn, a magánnyugdíjpénztár erről értesíti a kérelmezőt.

(4) Amennyiben a kérelmező már részesült magánnyugdíjpénztári nyugdíjszolgáltatásban, az igénybe vett szolgáltatás összegét köteles a módosítási kérelem benyújtásától számított 30 napon belül a magánnyugdíjpénztár részére visszafizetni. A magánnyugdíjpénztár a visszafizetési kötelezettség teljesítését követően, legkésőbb a módosítási kérelem kézhezvételétől számított 60 napon belül köteles a magánnyugdíjpénztári nyugdíjszolgáltatás megállapításának vagy biztosítóintézettől történt megvásárlásának időpontjában a pénztártag egyéni számláján nyilvántartott jogszerű követelésének megfelelő összeget a Nyugdíjbiztosítási Alapba átutalni és erről a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet – a módosítási kérelem másolatának megküldésével együtt – értesíteni.

(5) Amennyiben a kérelmező részére nyugdíjszolgáltatást nyújtó magánnyugdíjpénztár jogutód nélkül megszűnt, a (4) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kérelem benyújtását, illetve az igénybe vett magán-nyugdíjpénztári szolgáltatás igazolt összegének visszafizetését az érintett személynek az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére kell teljesítenie.

(6) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a (4)–(5) bekezdésben foglaltak szerint átutalt összeg beérkezését követő hónap utolsó napjáig intézkedik a nyugellátás összegének a megállapítás időpontjára visszamenőleges, az időközben végrehajtott nyugdíjemelések figyelembevételével történő módosításáról.

227. § (1) Az Mpt. 24. § (1) és (3) bekezdésének e törvénnyel megállapított rendelkezéseit az e törvény hatálybalépése után benyújtott átlépési nyilatkozatok tekintetében kell alkalmazni. A (3) bekezdés alkalmazása során az e törvény hatálybalépését megelőzően kezdeményezett átlépéseket nem kell figyelembe venni.

(2) Az Mpt. 24. §-ának e törvénnyel megállapított (10)–(11) bekezdései szerint a Magyar Államnak átutalt követelések értékét a központi költségvetés XLII. A központi költségvetés fő bevételei fejezet, 4. Egyéb költségvetési bevételek cím, 1. Vegyes bevételek alcímén önálló jogcím-csoporton kell elszámolni költségvetési bevételként.

228. § Az Mpt. 89. §-a e törvénnyel megállapított (4) bekezdésének alkalmazása során az e törvény hatálybalépését megelőzően megállapított nyugdíjszolgáltatásokat, valamint kezdeményezett átlépéseket és portfólióváltásokat nem kell figyelembe venni.

229. § (1) E törvénynek az Szt.-t módosító rendelkezéseit először a 2010. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(2) E törvénynek az Szt.-t módosító 146. §-ának, valamint 148. §–153. §-ának, továbbá a 183. § (3) bekezdésének, valamint a 183. § (4) bekezdésének rendelkezései a 2009. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazhatók.

230. § A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvénynek az e törvény 159. §-ával megállapított rendelkezése a 2009. adóévi adókötelezettségre is alkalmazható.

231. § Az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. törvény e törvény 175. §-ával módosított 276. §-ának rendelkezéseit az adózó a 2009. december 31. napig bevételként elszámolt összegre, a magánszemély a 2009. december 31. napig megszerzett jövedelemre alkalmazhatja. Az e rendelkezés szerinti határidő a Tao törvény szerint külföldi személy jogutód nélküli megszűnése vagy a részesedés elidegenítése révén a külföldi személyben részesedéssel rendelkező által szerzett jövedelem tekintetében 2010. december 31., ha a külföldi személyben részesedéssel rendelkező adózó, illetve magánszemély 2009. december 31. napjáig kezdeményezi a külföldi személy megszüntetését, vagy a külföld személyben fennálló részesedésének elidegenítését, és a külföldi személy 2010. december 31. napjáig megszűnik, illetve a részesedés elidegenítése megtörténik.

232. § (1) A Bit. – e törvény 161. §-ával megállapított – 96. § (6) bekezdését az e törvény hatálybalépését követően kötött szerződések alapján történő kárkifizetésekre kell alkalmazni.

(2) A Bit. – e törvény 161. §-ával megállapított – 96. § (6) bekezdését az e törvény hatálybalépéskor fennálló határozatlan tartamú szerződések esetén, a hatálybalépést követő harmadik hónap utolsó napját követően kezdődő biztosítási időszak első napja után bekövetkező káreseményekkel kapcsolatos kárkifizetésekre kell alkalmazni.

(3) A biztosító köteles a (2) bekezdésben meghatározott biztosítási időszak kezdete előtt legalább hatvan nappal a szerződő felet írásban értesíteni a Bit. – e törvény 161. §-ával megállapított – 96. § (6) bekezdésében foglaltakról.

(4) A Bit. e törvény 161. §-ával megállapított 96. §-ának (7) bekezdését az e törvény hatálybalépését követően bekövetkezett káreseményekre kell alkalmazni.

233. § E törvény 175. §-ának és 231. §-ának rendelkezései 2009. január 1-jétől alkalmazhatók.

234. § (1) Az Adómód. tv.-nek az e törvény 165. és 185. §-ával megállapított rendelkezéseit azokban az esetekben is alkalmazni kell, amelyekben a lakóingatlan-értékesítés tekintetében az Áfa tv. 84. §-a szerint megállapított időpont 2009. július 1. és az e törvény hatálybalépését megelőző nap közötti időszakra esik. Abban az esetben, ha az előzőekben meghatározott időszakon belül a lakóingatlan-értékesítésről számla kibocsátása is történt, a lakóingatlan értékesítője köteles a kibocsátott számla adattartalmának megfelelő módosításáról gondoskodni.

(2) Abban az esetben, ha az (1) bekezdés alkalmazása egyúttal az Art. szerint önellenőrzést is igényel, az önellenőrzés pótlékmentesen végezhető el.

235. § E törvénynek a – Gyftv. 36. §-a (7) bekezdésére vonatkozó módosító, valamint (8) és (9) bekezdését megállapító – 164. §-a első ízben a 2010. évre vonatkozó befizetési kötelezettség teljesítésére vonatkozóan, a 2011. évi befizetési kötelezettségek teljesítésekor érvényesítendő engedményre alkalmazhatók.

236. § Az e törvény hatálybalépését megelőzően megkötött tanulószerződések esetében az Szht. 2009. június 30-án hatályos 4. § (2) bekezdésének b) pontját és Mellékletét kell alkalmazni.