2009. évi LXXVIII. törvény
2009. évi LXXVIII. törvény
az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról1
A Magyar Köztársaság Országgyűlése a vagyonarányos közteherviselés elvének fokozottabb érvényre juttatása érdekében a következő törvényt alkotja:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § (1)2 Adóköteles az e törvény szerinti vízi jármű, légi jármű, nagy teljesítményű személygépkocsi.
(2) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
Értelmező rendelkezések
2. § E törvény alkalmazásában:
1–10.3
11. vízi jármű: a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény szerinti úszó létesítmények közül az a tengeri hajó, belvízi hajó, a motoros vízi sporteszköz, amelynek névleges vitorlafelülete a 25 m2-t, illetve főgépének motorteljesítménye az 50 kilowattot meghaladja;
12. légi jármű: a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény szerinti polgári légi járművek közül az a helikopter, hőlégballon, léghajó, sárkányrepülő, vitorlázó repülőgép, repülőgép, amelynek legnagyobb felszálló tömege a 100 kg-ot meghaladja;
13. személygépkocsi: a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.) 18. §-ának 3. pontja szerinti személygépkocsi;
14.4
15. a vízi jármű, légi jármű tulajdonosa: hatósági nyilvántartásban szereplő vízi-, légi jármű esetén az a személy vagy szervezet, aki vagy amely a nyilvántartásban tulajdonosként szerepel, egyéb esetben a Ptk. szerinti tulajdonos;
16–17.5
18. hatósági nyilvántartás: vízi járművek esetében a hajózási hatóság által vezetett úszólétesítmények lajstroma, légi járművek esetében a Magyar Köztársaság Állami Légijármű Lajstroma vagy egyéb, a légiközlekedési hatóság által vezetett nyilvántartás, nagyteljesítményű személygépkocsi esetén a Gjt. 2. §-ának (1) bekezdése szerinti hatósági nyilvántartás;
19-22.6
23. közeli hozzátartozó: a Ptk. 685. §-ának b) pontja szerinti közeli hozzátartozó;
24. háztartásban nevelt, eltartott gyermek: az a személy, aki az adóév első napján
a) kiskorú vagy
b) nagykorú és oktatási intézmény nappali tagozatának tanulója, hallgatója, de 25. életévét még nem töltötte be vagy
c) életkorától függetlenül a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerint súlyosan fogyatékosnak vagy tartósan betegnek minősül.
Az adómentesség
3. § Teljes személyes mentességben részesül:
a) a Magyar Állam, a helyi önkormányzatok és azok társulásai, a települési, területi és országos kisebbségi önkormányzatok, a költségvetési szerv, az egyház, az Észak-atlanti Szerződés Szervezete;
b) az, akinek vagy amelynek a mentességét nemzetközi szerződés biztosítja.
A LAKÓINGATLANOK ADÓJA
Az adó tárgya
4. §7
Az adó alanya és az adófizetésre kötelezett
5. §8
Az adókötelezettség keletkezése, változása,
megszűnése
6. §9
Az adófelfüggesztés
7–8. §10
Műemléképület és helyi védett épület felújításához kapcsolódó adómentesség
9. §11
Az adó alapja
10. §12
Az adó mértéke
11. §13
Adókedvezmény
12. §14
A kétszeres adóterhelés kizárása
és az adómentesség
13–14. §15
Bevallás-benyújtási kötelezettség
15–16. §16
A VÍZI JÁRMŰVEK ADÓJA
Az adó tárgya
17. § Adóköteles a hatósági nyilvántartásban szereplő vízi jármű, illetve a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti belföldi illetőségű magánszemély vagy belföldön bejegyzett szervezet olyan vízi járműve, amely a hatósági nyilvántartásba bejegyzés műszaki feltételeinek megfelel, de a nyilvántartásban nem szerepel, vagy bejegyzésére külföldön került sor.
Az adó alanya
18. § Az adó alanya az a személy vagy szervezet, aki vagy amely a naptári év első napján a vízi jármű tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok.
Az adókötelezettség keletkezése, változása,
megszűnése
19. § (1) Az adókötelezettség a vízi jármű tulajdonjogának megszerzését követő év első napján keletkezik.
(2) Az adókötelezettségben bekövetkező változást a következő év első napjától kell figyelembe venni.
(3) Az adókötelezettség a vízi jármű elidegenítése, megsemmisülése évének utolsó napján szűnik meg.
Az adó alapja
20. § Az adó alapja:
a) vitorlás vízi jármű esetén a vízi jármű névleges vitorlafelülete négyzetméterben kifejezve,
b) az a) pont alá nem tartozó vízi jármű esetén a vízi jármű főgépének, több főgép esetén főgépeinek összegzett, hatósági nyilvántartásban, külföldön nyilvántartatott vízi jármű esetén a külföldi hatóság nyilvántartásában, ezek hiányában a vízi jármű bizonyítványában feltüntetett kilowattban kifejezett teljesítménye.
Az adó mértéke
21. § Az adó évi mértéke:
a) a 20. § a) pontja szerinti vízi járművek esetén az adóalap minden megkezdett négyzetmétere után:
aa) a vízi jármű gyártási évében és az azt követő 10 naptári évben 2000 Ft;
ab) a vízi jármű gyártási évét követő 11–21. naptári évben 1000 Ft;
ac) a vízi jármű gyártási évét követő 22. évtől 500 Ft;
b) a 20. § b) pontja szerinti vízi járművek esetén kilowattonként:
ba) a vízi jármű gyártási évében és az azt követő 5 naptári évben 300 Ft;
bb) a vízi jármű gyártási évét követő 6–10. naptári évben 250 Ft;
bc) a vízi jármű gyártási évét követő 11–15. naptári évben 200 Ft;
bd) a vízi jármű gyártási évét követő 16. naptári évtől 150 Ft.
Adómentesség
22. § Mentes az adó alól:
a) a hajózási tevékenység engedélyezésének rendjéről szóló külön jogszabályban engedélyeztetési kötelezettség alá eső tevékenység ellátásának céljára üzemeltetett vízi jármű;
b) a sportról szóló törvény szerinti sportszövetség, valamint az azzal tagsági jogviszonyban álló sportegyesület tulajdonában vagy üzemeltetésében lévő vízi jármű;
c) az illetékes vízirendészeti rendőrkapitányságon vízimentési tevékenység ellátására nyilvántartásba vett és vízimentés céljára a hajózási hatóság által alkalmasnak minősített vízi jármű;
d) az 1950. év előtt tervezett eredeti történelmi vízi jármű, valamint annak a túlnyomóan eredeti anyagokból készített és a gyártó által ilyenként feltüntetett egyedi utánzata.
A LÉGI JÁRMŰVEK ADÓJA
Az adó tárgya
23. § Adóköteles a hatósági nyilvántartásban szereplő légi jármű, illetve a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti belföldi illetőségű magánszemély vagy belföldön bejegyzett szervezet olyan légi járműve, amely a hatósági nyilvántartásba bejegyzés műszaki feltételeinek megfelel, de a nyilvántartásban nem szerepel, vagy bejegyzésére külföldön került sor.
Az adó alanya
24. § Az adó alanya az a személy vagy szervezet, aki vagy amely a naptári év első napján a légi jármű tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok.
Az adókötelezettség keletkezése, változása,
megszűnése
25. § (1) Az adókötelezettség a légi jármű tulajdonjogának megszerzését követő év első napján keletkezik.
(2) Az adókötelezettségben bekövetkező változást a következő év első napjától kell figyelembe venni.
(3) Az adókötelezettség a légi jármű elidegenítése, megsemmisülése évének utolsó napján szűnik meg.
Adómentesség
26. § Mentes az adó alól:
a) Mentes az adó alól a sportról szóló törvény szerinti sportszövetség, valamint az azzal tagsági jogviszonyban álló sportegyesület tulajdonában vagy üzemeltetésében lévő légi jármű;
b) a Légi Üzembentartási engedéllyel rendelkező szervezet tulajdonában vagy üzemeltetésében lévő légi jármű.
Az adó alapja
27. § Az adó alapja a légi jármű hatósági bizonyítványában szereplő legnagyobb felszálló tömege.
Az adó mértéke
28. § Az adó évi mértéke az adóalap minden megkezdett 100 kilogrammja után:
a) motoros légi járművek (ide nem értve a motoros és segédmotoros vitorlázó repülőgépet és a léghajót) esetén:
aa) a légi jármű gyártási évében és az azt követő 5 naptári évben 8000 Ft;
ab) a légi jármű gyártási évét követő 6–10. naptári évben 7000 Ft;
ac) a légi jármű gyártási évét követő 11–15. naptári évben 6000 Ft;
ad) a légi jármű gyártási évét követő 16. naptári évtől 5000 Ft;
b) az a) pontban nem említett légi járművek esetén:
ba) a légi jármű gyártási évében és az azt követő 5 naptári évben 4000 Ft;
bb) a légi jármű gyártási évét követő 6–10. naptári évben 3500 Ft;
bc) a légi jármű gyártási évét követő 11–15. naptári évben 3000 Ft;
bd) a légi jármű gyártási évét követő 16. naptári évtől 2500 Ft.
A NAGY TELJESÍTMÉNYŰ SZEMÉLYGÉPKOCSIK ADÓJA
Az adó tárgya,
alanya, az adókötelezettség
29. § Adóköteles a 125 kilowatt teljesítményt elérő hajtómotorral rendelkező személygépkocsi, az OT betűjelű rendszámtáblával ellátott személygépkocsi kivételével.
Az adó alanya
30. § Az adó alanya az a személy vagy szervezet, aki vagy amely a naptári év első napján a személygépkocsi hatósági nyilvántartásban feltüntetett tulajdonosa. Hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi esetén a személygépkocsi – személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti magánszemély vagy belföldön bejegyzett szervezet – tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok.
Az adókötelezettség keletkezése, változása,
megszűnése
31. § (1) Az adókötelezettség a személygépkocsi tulajdonjogának megszerzését követő év első napján keletkezik.
(2) Az adókötelezettségben bekövetkező változást a következő év első napjától kell figyelembe venni.
(3) Az adókötelezettség a személygépkocsi elidegenítése, megsemmisülése évének utolsó napján szűnik meg.
Az adó alapja
32. § Az adó alapja a személygépkocsi hatósági nyilvántartásban feltüntetett teljesítménye kilowattban kifejezve. Ha a hatósági nyilvántartásban a személygépkocsi teljesítménye csak lóerőben van feltüntetve, akkor a lóerőben kifejezett teljesítményt 1,36-tal kell osztani, s az eredményt a kerekítés általános szabályai szerint egész számra kell kerekíteni. Hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi esetén az adó alapja a személygépkocsi műszaki adatait tartalmazó hatósági okiratban szereplő teljesítmény kilowattban kifejezve.
Az adó mértéke
33. § Az adó mértéke a Gjt. 7. §-ának (1) bekezdése szerinti adómérték 2-szerese a 125 kilowatt teljesítményt elérő és 175 kilowatt teljesítményt meg nem haladó, 2,5-szerese a 175 kilowatt teljesítményt meghaladó és 200 kilowatt teljesítményt el nem érő, és 3-szorosa a legalább 200 kilowatt teljesítményt elérő személyszállító gépjármű után.
Adókedvezmény
34. § 50%-os adókedvezmény illeti meg:
a) a kizárólag elektromos meghajtású, valamint a Gjt. szerinti hybrid meghajtású személygépkocsit;
b) annak az adóalanynak a – legfeljebb egy darab – személygépkocsiját, aki szülőként, nevelőszülőként, örökbefogadó szülőként háztartásában 3 vagy annál több gyermeket nevel (tart el).
A kétszeres adóterhelés kizárása
35. § Az adóalany az adóévben levonhatja a fizetendő adó összegéből a személygépkocsi után a terhére az adóévre kivetett (járó) gépjárműadó összegét.
HATÁLYBALÉPTETŐ, MÓDOSULÓ, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZŐ, ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
36. § E törvény 2010. január 1-jén lép hatályba.
37. § Az Art. 26. §-ának (3) bekezdése a következő új d) ponttal egészül ki:
[(3) A magánszemély az adóját akkor állapítja meg önadózással, ha]
38. § Az Art. 33. §-a a következő új (10)–(12) bekezdéssel egészül ki:
39. § Az Art. 129. §-a a következő új (2)–(3) bekezdésekkel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (2) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:
40. § Az Art. 168. §-a a következő új (8) bekezdéssel egészül ki:
41. § Az Art. 1. számú melléklet I./B)/2. alpontja helyébe a következő új 2. alpont lép:
42. § Az Art. 2. számú melléklet I./Határidők pontja a következő új 8. alponttal egészül ki, ezzel egyidejűleg a 8. alpont számozása 9. alpontra változik:
43. § A Gjt. 17/F. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
44. § Hatályát veszti az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény
a) 1. §-ának (2) bekezdésében az „és tételesen” szövegrész,
b) 6. §-át megelőző alcím,
c) 6–9. §-a,
45. § Hatályát veszti a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 46. §-ának (2) bekezdésében a „ , továbbá a biztosított után fizetett tételes összegű egészségügyi hozzájárulást” szövegrész.
46. § Hatályát veszti az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény 22. §-ának (8) bekezdésében az „és a tételes egészségügyi hozzájárulást” szövegrészek.
47. § Hatályát veszti a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény
a)17
b) 4/A. §-ának (5) bekezdésben, 5. §-ának (7) bekezdésben az „egészségügyi hozzájárulás,” szövegrész,
f) 8/A. §-ának (1) bekezdésében a „ , valamint a tételes egészségügyi hozzájárulás” szövegrész,
g) 8/A. §-ának (4) bekezdésében a „ , tételes egészségügyi hozzájárulás” szövegrész.
48. § (1) Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 13. §-ának (7) bekezdésében „a járulék- és egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség (eho)” szövegrész helyébe „a járulékfizetési kötelezettség” szöveg lép.
(2) Hatályát veszti az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény
a) 13. §-ának (7) bekezdésében „és az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eho.)” szövegrész,
b) 13. §-ának (9) bekezdésében „az Eho.-nak a tételes egészségügyi hozzájárulásra vonatkozó rendelkezéseit, valamint” szövegrész.
49. § Hatályát veszti a foglalkoztatás bővítése és rugalmasabbá tétele érdekében szükséges intézkedésekről szóló 2005. évi CLXXX. törvény
b) 3. §-ának (2) bekezdésében a „ , a tételes egészségügyi hozzájárulás” szövegrész,
c) 3. §-a (4) bekezdésének a) pontjában a „ , továbbá a tételes egészségügyi hozzájárulás számított összegéről” szövegrész.
50. § A 2009. december havi tételes egészségügyi hozzájárulás fizetésére és bevallására a 2009. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
1–2. számú melléklet a 2009. évi LXXVIII. törvényhez18
A törvényt az Országgyűlés a 2009. június 29-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2009. július 8. A törvényt a 2010: XC. törvény 33. §-a hatályon kívül helyezte 2010. augusztus 16. napjával. E módosító törvény 134. § (4) bekezdése alapján a Nért. szerint adóköteles légi jármű, vízi jármű, nagy teljesítményű személygépkocsi után 2010. évre bevallott adó második részletét nem kell megfizetni. Ha az adózó az általa 2010. évre bevallott adó felénél többet fizetett meg, akkor a bevallott és a megfizetett adó különbözetét – az elévülési időn belül – legkorábban 2010. augusztus 17-től igényelheti vissza az állami adóhatóságtól.
Az 1. § (1) bekezdésének „lakóingatlan,” szövegrészét az Alkotmánybíróság a 8/2010. (I. 28.) AB határozat 1. pontjával a törvény kihirdetésére, 2009. július 8. napjára visszamenőleges hatállyal megsemmisítette.
A 2. § 1–10. pontját az Alkotmánybíróság a 8/2010. (I. 28.) AB határozat 1. pontjával a törvény kihirdetésére, 2009. július 8. napjára visszamenőleges hatállyal megsemmisítette.
A 2. § 14. pontját az Alkotmánybíróság a 8/2010. (I. 28.) AB határozat 1. pontjával a törvény kihirdetésére, 2009. július 8. napjára visszamenőleges hatállyal megsemmisítette.
A 2. § 16–17. pontját az Alkotmánybíróság a 8/2010. (I. 28.) AB határozat 1. pontjával a törvény kihirdetésére, 2009. július 8. napjára visszamenőleges hatállyal megsemmisítette.
A 2. § 19–22. pontját az Alkotmánybíróság a 8/2010. (I. 28.) AB határozat 1. pontjával a törvény kihirdetésére, 2009. július 8. napjára visszamenőleges hatállyal megsemmisítette.
A 4. §-t az Alkotmánybíróság a 8/2010. (I. 28.) AB határozat 1. pontjával a törvény kihirdetésére, 2009. július 8. napjára visszamenőleges hatállyal megsemmisítette.
Az 5. §-t az Alkotmánybíróság a 8/2010. (I. 28.) AB határozat 1. pontjával a törvény kihirdetésére, 2009. július 8. napjára visszamenőleges hatállyal megsemmisítette.
A 6. §-t az Alkotmánybíróság a 8/2010. (I. 28.) AB határozat 1. pontjával a törvény kihirdetésére, 2009. július 8. napjára visszamenőleges hatállyal megsemmisítette.
A 7–8. §-t az Alkotmánybíróság a 8/2010. (I. 28.) AB határozat 1. pontjával a törvény kihirdetésére, 2009. július 8. napjára visszamenőleges hatállyal megsemmisítette.
A 9. §-t az Alkotmánybíróság a 8/2010. (I. 28.) AB határozat 1. pontjával a törvény kihirdetésére, 2009. július 8. napjára visszamenőleges hatállyal megsemmisítette.
A 10. §-t az Alkotmánybíróság a 8/2010. (I. 28.) AB határozat 1. pontjával a törvény kihirdetésére, 2009. július 8. napjára visszamenőleges hatállyal megsemmisítette.
A 11. §-t az Alkotmánybíróság a 8/2010. (I. 28.) AB határozat 1. pontjával a törvény kihirdetésére, 2009. július 8. napjára visszamenőleges hatállyal megsemmisítette.
A 12. §-t az Alkotmánybíróság a 8/2010. (I. 28.) AB határozat 1. pontjával a törvény kihirdetésére, 2009. július 8. napjára visszamenőleges hatállyal megsemmisítette.
A 13–14. §-t az Alkotmánybíróság a 8/2010. (I. 28.) AB határozat 1. pontjával a törvény kihirdetésére, 2009. július 8. napjára visszamenőleges hatállyal megsemmisítette.
A 15–16. §-t az Alkotmánybíróság a 8/2010. (I. 28.) AB határozat 1. pontjával a törvény kihirdetésére, 2009. július 8. napjára visszamenőleges hatállyal megsemmisítette.
A 47. § a) pontja a 2009: CIX. törvény 51. § (8) bekezdése alapján nem lép hatályba.
Az 1–2. számú mellékletet az Alkotmánybíróság a 8/2010. (I. 28.) AB határozat 1. pontjával a törvény kihirdetésére, 2009. július 8. napjára visszamenőleges hatállyal megsemmisítette.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás