85/2009. (XII. 30.) KHEM rendelet
a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet módosításáról1
2010.01.07.
[A rendelet alkalmazásában:]
„12. jelentkezési lap: a bizonylati albumban szereplő nyomtatvány vagy elektronikus űrlap, amely a tanuló képzéséhez és vizsgáztatásához szükséges adatokat tartalmazza,”
[A rendelet alkalmazásában:]
„17. közúti közlekedési szakember: a közúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott, engedéllyel rendelkező személy,”
[A rendelet alkalmazásában:]
„19. névjegyzék: a közúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott engedéllyel rendelkező szakoktatóról, iskolavezetőről és járművezetői vizsgabiztosról a közlekedési hatóság által vezetett nyilvántartás,”
[A rendelet alkalmazásában:]
„24. szakoktató: a közúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott, a közúti járművezető képzésben oktatóként részt vevő személy,”
[A rendelet alkalmazásában:]
„25. szaktanfolyam: a közúti közlekedési szakemberek tanfolyami képzése és továbbképzése,”
[A rendelet alkalmazásában:]
„30. vezetési karton: a bizonylati albumban szereplő nyomtatvány vagy elektronikus eszköz, amely a tanuló vezetési gyakorlat tantárgyból történő oktatásának bizonylata,”
[A rendelet alkalmazásában:]
„32. vizsgabiztos: a közúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott, a közúti járművezetők vizsgáztatását végző személy, valamint a közúti közlekedési szakemberek vizsgáztatásában tanúsító szervezetként közreműködő személy,
33. vizsgajegyzőkönyv: a közlekedési hatóság által kiállított, nyilvántartási számmal ellátott dokumentum, amely tartalmazza a vizsgázók adatait és vizsgaeredményeit,”
[A rendelet alkalmazásában:]
„35. vizsgarendező: a vizsgabiztos munkájának elősegítése céljából a közlekedési hatóság által kijelölt személy,”
(9) Az R. 2. §-a a következő 38. ponttal egészül ki:
[A rendelet alkalmazásában:]
„38. tanterv: a képző szerv képzési tevékenységét meghatározó követelményrendszert tartalmazó pedagógiai dokumentum, az oktatandó tartalom kiválasztásának, elrendezésének, egymásra épülésének, feldolgozásának koncepciója, amely az egyes képzési fajtákra és tantárgyakra bontva magában foglalja az oktatás céljait, az oktatandó ismeretanyagot és azok megszerzésének legcélravezetőbb módszereit, eszközeit,”
(10) Az R. 2. §-a a következő 39. ponttal egészül ki:
[A rendelet alkalmazásában:]
„39. szaktanfolyam: a közúti közlekedési szakemberek elméleti és gyakorlati oktatása”
(11) Az R. 2. §-a a következő 40. ponttal egészül ki:
[A rendelet alkalmazásában:]
„40. képzés: a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek tanfolyamon történő oktatása,”
2. § (1) Az R. 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Képzés a regionális igazgatóság engedélye alapján tartható az „A”, „A korl.”, „B”, „C”, „D”, „M”, „T”, „K”, „Trolibusz” kategóriákban, valamint az „A1”, „C1”, „D1” alkategóriákban, továbbá a „BE”, „CE”, „C1E”, „DE”, „D1E” (a továbbiakban, sorrendben: a „B+E”, „C+E”, „C1+E”, „D+E”, „D1+E”) kombinált kategóriákban. Az engedélyezési eljárás során a kérelmező az érdekei képviseletére felkérheti azt a szakmai érdek-képviseleti szervet, amelynek tagja.”
„(3) A képzési engedély meghatározott kategóriára, alkategóriára, kombinált kategóriára adható.”
„(6) A képzést vagy vizsgáztatást érintő jogszabályok és az NKH Központi Hivatala vezetőjének e rendelet alapján kiadott rendelkezéseinek változásairól a regionális igazgatóság tájékoztatást ad.”
„(4) A képzés során a képző szerv köteles a tanulók számára a képzésnek megfelelő tansegédletet biztosítani.”
„(2) A vezetési gyakorlat tantárgyat szakoktatói felügyelet mellett lehet gyakorolni. A gyakorlásra a regionális igazgatóság által érvényesített, a tanuló nevére kiállított vezetési karton jogosít.”
„(4) Az oktatójármű-igazolás a 6. számú mellékletben előírt megvizsgálást követően adható ki. Az igazolás időbeli hatálya azonos a forgalmi engedély hatályával, de ez két évnél nem lehet hosszabb időtartamú.”
„(2) A közúti járművezetők vizsgáztatását a regionális igazgatóság végzi. A vizsgát szervezheti a regionális igazgatóság vagy az általa megbízott képző szerv. A vizsgára bejelentett tanuló (a továbbiakban: vizsgázó) vizsgáztatásában – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – a regionális igazgatóság vizsgabiztosa tanúsító szervezetként működik közre.”
„(3) A vizsgán a vizsgabiztos tanúsító szervezetként nem működhet közre, ha:
b) ha a képző szervvel – amely a vizsgázót a vizsgára jelentette vagy felkészítette – munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, vagy a képző szerv tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja, vagy a képző szervben tulajdonrésszel rendelkezik,
c) ha a vizsgázó teljesítményének objektív megítélése egyéb okból nem várható el (elfogultság).
(4) A regionális igazgatóság gondoskodik vizsgabiztos részvételéről, ha a (3) bekezdésben foglaltak alapján a kijelölt vizsgabiztos a vizsgán nem vehet részt (kizárás). A kizárási okot a vizsgabiztos haladéktalanul köteles bejelenteni a regionális igazgatóság vezetője részére. (5) A vizsga érvénytelen, ha a vizsgán a vizsgabiztos a vele szemben fennálló kizárási ok ellenére működött közre.
(6) A vizsgabiztos a vizsga során meggyőződik arról, hogy a vizsgázó a 7. számú mellékletben meghatározott ismereteket elsajátította-e.”
[Elméleti vizsga és tanfolyam nélkül is gyakorlati vizsgára bocsátható az, aki]
„a) automatikusan működtetett tengelykapcsolóval, illetőleg sebességváltóval felszerelt gépjármű vezetésére korlátozott vezetői engedélyét hagyományosan működtetett erőátvitelű gépjármű vezetésére terjeszti ki, vagy”
„(1) Az elméleti vizsga számítógép igénybevételével vagy írásban tehető le. Az, aki a magyar nyelvet nem kellően érti, illetve az egészségi állapotából következően írásra vagy olvasásra igazoltan képtelen, és erre a regionális igazgatóságtól, kérelemre engedélyt kapott – tolmács (jeltolmács) közreműködésével – szóban vizsgázhat.”
„(1) A járműkezelési, a rutin és a forgalmi vizsgán egy vizsgázó, valamint – a járműben kialakított ülőhelyek számának megfelelően – a vizsgabiztos(ok), a szakoktató, a vizsgáztatást ellenőrző személy(ek) és a vizsgabiztos-jelölt foglalhatnak helyet. A „D” kategóriájú és „D1” alkategóriájú járművön több vizsgázó és több vizsgabiztos-jelölt is helyet foglalhat.”
„(5) A vezetői engedély kiadásának feltételéül a külön jogszabályban meghatározott vizsgáztatási előírásoknak az a vizsgázó tett eleget, aki az egyes kategóriákhoz, alkategóriákhoz, kombinált kategóriákhoz a 8. számú mellékletben előírt vizsgatárgyakból megfelelt, vagy azok teljesítése alól e rendelet alapján felmentést kapott. A vizsgáztatási előírások teljesítését a vizsgázó kérelmére a regionális igazgatóság, a 9. számú mellékletben meghatározott tartalmú hatósági bizonyítvány (továbbiakban: vizsgaigazolás) kiállításával igazolja. A vizsgaigazolást elektronikus úton továbbítani kell az illetékes közlekedési igazgatási hatóság részére.”
[Az NKH Központi Hivatala vezetője]
„a) meghatározza az egyes kategóriákhoz, illetőleg tantárgyakhoz előírt tanterveket, az alkalmazható tansegédleteket, képzési programokat, a szaktanfolyami képzés esetében meghatározza az egyes tantárgyak hallgatása alóli mentesítések alapjául szolgáló képesítések körét;”
[Az NKH Központi Hivatala vezetője ]
„d) meghatározza azt a szakoktató képzés keretében teljesítendő követelményszintet, és annak számonkérési módját, amelynek alapján a szakoktató jelölt ideiglenesen szakoktatói engedélyt kaphat;
e) meghatározza a szakoktatói és az iskolavezetői felsőfokú szaktanfolyami képzés tartalmát, a felvételi vizsga és a képesítő vizsga tartalmát, a továbbképzés tekintetében a képzés és vizsgáztatás tartalmát és módszereit;”
[Az NKH Központi Hivatala vezetője]
„i) meghatározza a vizsgabiztosi felsőfokú szaktanfolyami képzés tartalmát, a felvételi vizsga és a képesítő vizsga tartalmát, valamint továbbképzésük tartalmát, módszereit és feltételeit”
(4) Az R. 16. § -a következő j) és k) ponttal egészül ki:
[Az NKH Központi Hivatala vezetője]
„j) meghatározza a vezetési kartont helyettesítő, a vezetési gyakorlat oktatása során elektronikusan rögzített adatok körét;
k) a járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek biztonságos és hatékony tevékenységre való felkészítésének javítása, illetőleg a korszerű tantervek, módszerek, követelmények meghatározása, valamint ezek összehangolása céljából a 16. számú melléklet szerint szakértői testületet hozhat létre, amely részt vesz az NKH Központi Hivatala vezetője által meghatározott eljárási rendnek megfelelően az a), e), i) és j) pontban meghatározott feladatok teljesítésében.”
„(1) Közúti járművezető képzést csak közúti járművezetői szakoktatói engedéllyel rendelkező, névjegyzékbe vett személy (a továbbiakban: szakoktató) végezhet. A (4) bekezdés b) pontja alapján ideiglenesen szakoktatói névjegyzékbe vett szakoktató kizárólag szakoktatói névjegyzékbe vett szakoktató jelenlétében oktathat.”
„(4) A regionális igazgatóság szakoktatói tevékenységét engedélyezi és névjegyzékbe veszi fel
b) legfeljebb egyévi időtartamra járművezetési gyakorlat oktatására ideiglenesen azt a jelentkezőt, aki szakoktatói tanfolyam hallgatója és igazolja, hogy teljesítette a 16. § d) pontjának rendelkezései alapján meghatározott követelményszintet, továbbá megfelel az (5) bekezdésben meghatározott követelményeknek. A névjegyzékbe felvett szakoktatónak a regionális igazgatóság szakoktatói igazolványt ad ki.”
„(5) A szakoktatói engedély kiadásának további feltételei:
a) a jelentkező nem áll a szakoktatói névjegyzékből való törlés hatálya alatt,
b) a közúti járművezetői vizsga és az egyes közúti közlekedési szakképesítésekkel összefüggő vizsgák díjairól szóló miniszteri rendeletben megállapított eljárási díjat befizette.”
„(2) A szakoktatók továbbképzése az NKH Kiemelt Ügyek Igazgatósága engedélye alapján végezhető.”
[A szakoktató oktatás közben köteles magánál tartani]
„a) a vezetői engedélyét, a névjegyzékbe vételt tanúsító szakoktatói igazolványát,”
[Elméleti vizsgabiztosi felvételi vizsgára jelentkezhet az, aki]
„d) legalább középiskolai érettségivel rendelkezik.”
15. § Az R. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„27. § (1) Az NKH Központi Hivatala kérelemre a vizsgabiztosi tevékenységet engedélyezi és a vizsgabiztosi névjegyzékbe veszi fel azt, a) aki a rendeletben meghatározott vizsgabiztosi képesítéssel rendelkezik,
b) aki az engedélyezési eljárás díját befizette,
c) aki nem áll a vizsgabiztosi névjegyzékből való törlés hatálya alatt,
d) aki érvényes vezetői engedéllyel rendelkezik és egyetlen jármű-kategóriára vonatkozóan sem áll járművezetéstől eltiltás hatálya alatt,
e) akire nem vonatkozik olyan rendelkezés, amely szerint vezetői engedélyét csak utánképzés elvégzését követően kaphatja vissza, illetve tarthatja meg,
f) akit a közlekedési hatóság a vizsgáztatási tevékenység végzésére vonatkozó előírások súlyos megszegése miatt jogerős határozatban az engedélyezési kérelem benyújtását megelőző 2 éven belül nem marasztalt el.
(2) A nyilvántartásba vett vizsgabiztos részére a közlekedési hatóság vizsgabiztosi igazolványt ad ki.
(3) A vizsgabiztosnak évente az NKH Központi Hivatala által szervezett szakirányú továbbképzésen részt kell vennie.
(4) A továbbképzés követelményeinek teljesítéséről az NKH Központi Hivatala igazolást ad.”
16. § Az R. 29. §-sa helyébe a következő rendelkezés lép:
„29. § (1) Közúti járművezető képzés csak az iskolavezetői névjegyzékbe felvett iskolavezető irányításával folytatható. (2) A regionális igazgatóság iskolavezetői tevékenységét engedélyezi és ez alapján névjegyzékbe veszi fel azt az iskolavezetői végzettséggel rendelkezőt, aki
a) érvényes vezetői engedéllyel rendelkezik,
b) a közúti járművezetői vizsga és az egyes közúti közlekedési szakképesítésekkel összefüggő vizsgák díjairól szóló miniszteri rendeletben megállapított eljárási díjat befizette.
(3) A névjegyzékbe vett iskolavezető részére a regionális igazgatóság iskolavezetői igazolványt ad ki.”
„(2) Az iskolavezetők továbbképzése az NKH Kiemelt Ügyek Igazgatósága engedélye alapján végezhető.”
„Közúti közlekedési szakemberek szaktanfolyami képzése és vizsgáztatása
33. § (1) A közúti közlekedési szakemberek képzése az NKH Kiemelt Ügyek Igazgatósága engedélye alapján szaktanfolyamon végezhető.”
[A (2) bekezdés a) pontja szerinti jó hírnév követelményének nem felel meg az a szaktanfolyami képző szerv, amelyben a szaktanfolyami képzésért felelős személy]
„c) irányítása mellett a szaktanfolyam tartására való jogosultságát a szaktanfolyami képző szerv – a b) pontban foglaltak miatt – két éven belül elvesztette;”
„(4) A (2) bekezdés b) pontja szerinti szakmai alkalmasság feltételeinek az a szaktanfolyami képző szerv felel meg, amelynél igazolt az adott szaktanfolyam megtartásához előírt személyi és tárgyi feltételek megléte. (5) Szaktanfolyamra, illetőleg szakképesítő vizsgára az jelentkezhet, aki az NKH Központi Hivatala vezetője e rendeletben foglalt jogosultsága alapján meghatározott feltételeknek megfelel.
(6) A vizsgát az NKH Központi Hivatala vagy az általa megbízott képző szerv (a továbbiakban: megbízott) szervezheti. A közúti közlekedési szakembereket a szaktanfolyamot követő vizsgán a Szakmai Vizsgabizottságnak az NKH Központi Hivatala által kijelölt vizsgabiztosai vizsgáztatják. A Szakmai Vizsgabizottság tagjául a vizsgára közreműködőként olyan személy nevezhető, aki
a) felsőfokú, szakirányú iskolai végzettséggel és az adott szakterületen legalább 2 év szakmai gyakorlattal rendelkezik,
b) részt vett az előírt szakmai képzésen, továbbképzésen, ismeri a vizsgáztatás rendjét,
c) a kinevezés előtti két éven belül a szakoktatói, a vizsgabiztosi, az iskolavezetői tevékenységi engedélye hatályát nem szüntették meg,”
„(1) A képző szerv részére az alapképesítés és a továbbképzési képesítés megszerzésével kapcsolatos szaktanfolyam megtartását az NKH Kiemelt Ügyek Igazgatósága a rendeletben foglaltak alapján engedélyezi.”
21. § (1) Ez a rendelet – a (4)–(5) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti az R. 4. §-ának (3) bekezdése, 14. §-ának (7) bekezdése, 17. §-ának (2)–(3) bekezdése, 18. § (3) bekezdése a) pontjának ab) alpontja, 25. §-a (2) bekezdésének c) pontja, 25. §-a (3) bekezdésének b) pontja, 31. §-a (1) bekezdésének c) pontja, 33. §-a (3) bekezdése a) pontja, 34. §-ának (2) bekezdése, 37. §-a (3) bekezdésének c) pontja, 38. §-a és 10. számú melléklete.
(3) Az R. 24. §-át megelőző az „A vizsgabiztosok” alcím helyébe „A közúti járművezetői vizsgabiztosok” alcím lép.
(6) Ez a rendelet 2011. január 2-án hatályát veszti.
1. melléklet a 85/ 2009. (XII. 30.) KHEM rendelethez
„5. Hatály”
[AZ OKTATÓJÁRMŰVEK MINŐSÍTŐ VIZSGÁLATÁNAK ELJÁRÁSI RENDJE]
„1. Az oktatójárművek minősítő vizsgálata
A külön jogszabályban foglaltak betartásával a közúti járművezető-képzésben a vezetési gyakorlat tantárgy oktatására használt „B”, „C”, „D”, „T” kategóriás, a „C1”, „D1” alkategóriás, valamint a „B+E”, „C1+E”, „C+E”, „D1+E”, „D+E” kombinált kategóriás oktatójármű járművekhez tartozó oktatójármű-igazolás kiadásához szükséges minősítő vizsgálatot a regionális igazgatóság végzi.
Az oktatójárművek minősítő vizsgálatát az üzemben tartó kérelmére a képzést engedélyező regionális igazgatóság végzi el. Kivételt képez ez alól a „T” kategóriás oktatójármű (járműszerelvény) amelynek az oktatójármű minősítő vizsgálatát az a regionális igazgatóság is elvégezheti, ahol az átalakítást végezték.
A „C1”, „D1” alkategóriás, „C”, „D” kategóriás, „C1+E”, „C+E”, „D1+E” és „D+E” kombinált kategóriás oktatójárművet a járműműszaki vizsgabiztos indokolt esetben (pl. rendeletben meghatározott sebesség elérésére való alkalmasság) a képzésfelügyelővel együtt minősíti. A minősítő vizsgálat részét képező közúti vizsgálatot a képzésfelügyelő egyedül is végezheti.
A szakoktató lakóhely változása, valamint az oktatójármű tulajdonosának változása esetén, továbbá abban az esetben, ha az oktatójárművel egy másik regionális igazgatóság illetékességi területén is oktatni kívánnak, az oktatójármű-igazolás a korábban bejegyzett időpontig hatályos. Abban az esetben, ha a szakoktató folyamatosan több regionális igazgatóság illetékességi területén végez oktatási tevékenységet, az oktatójármű minősítő vizsgálatát bármely regionális igazgatóság elvégezheti.
A vizsgálat költségeit – amelyet a kérelmező visel – a közúti járművek forgalomba helyezésével és forgalomban tartásával, környezetvédelmi felülvizsgálatával és ellenőrzésével, továbbá a gépjárműfenntartó tevékenységgel kapcsolatos egyes közlekedési hatósági eljárások díjáról szóló miniszteri rendelet alapján kell meghatározni és befizetni.”
2. melléklet a 85/2009. (XII. 30.) KHEM rendelethez
„5.4. A vizsgán meg nem jelenés
A vizsgára kiírt időpontban meg nem jelenő, vagy az engedélyezettnél többet késő vizsgázó újabb vizsgadíj befizetése nélkül csak az esetben tehet újabb vizsgát, ha távolmaradását
– legkésőbb a vizsga napját megelőző 5. napon a regionális igazgatóságnak személyesen vagy írásban bejelenti, vagy
– ha a mulasztás önhibáján kívül következett be és ennek tényét igazolja.”
3. melléklet a 85/2009. (XII. 30.) KHEM rendelethez
[Az alapképesítés megszerzésére vonatkozó előírások]
„1. Az alapképesítést
a) a vizsgakötelezettség teljesítésével lehet megszerezni,
b) a vizsga letételéhez az előzetes szaktanfolyami részvétel kötelező.”
[Járművezetés veszélyhelyzetek létrehozására alkalmas tanpályán vagy korszerű szimulátor berendezésen]
„b) vészfékezéssel történő megállás eltérő tapadású felületen,
c) kanyartechnika,
d) szűk folyosón való áthaladás,”
[A vizsgák szervezésében közreműködő képző szervekre vonatkozó rendelkezések]
„9.1. Az alapképesítés megszerzéséhez szükséges, az NKH Központi Hivatala által szervezett elméleti és gyakorlati vizsgára történő jelentkezésnek feltétele a megelőző szaktanfolyamon történő részvétel. A vizsgát az a továbbképzési engedéllyel rendelkező képző szerv is szervezheti, amely rendelkezik a következő feltételekkel:
a) az elméleti vizsgák megtartására alkalmas vizsgaterem és a kapcsolódó szociális létesítmények,
b) a vizsgákhoz kapcsolódó adminisztrációs feladatok ellátására alkalmas személy,
c) a gyakorlati vizsgák lebonyolítására alkalmas, az 5.4. pontban meghatározott jármű,
d) a gyakorlati vizsgán közreműködő oktató, aki az adott jármű-kategóriában hatályos gépjárművezetői engedéllyel és a 17. §-ban meghatározott, a járművezetési gyakorlat oktatására jogosító hatályos szakoktatói képesítéssel rendelkezik, e) az 5.3. pontban meghatározott tanpálya vagy szimulátor berendezés.”
4. melléklet a 85/2009. (XII. 30.) KHEM rendelethez
[A továbbképzési képesítés megszerzésére vonatkozó előírások]
„1. A gépkocsivezetőnek az alapképesítéséhez igazodó szakmai továbbképzési szaktanfolyamon kell részt vennie. A szaktanfolyam időtartama 35 óra, amely 7 órás tanfolyami részekre is felbontható.
A szaktanfolyam elvégzése után vizsgát kell tenni. Aki a szaktanfolyam megkezdésétől számított egy éven belül nem tesz minden tárgyból sikeres vizsgát, annak a szaktanfolyamot és a vizsgát meg kell ismételnie.”
[Ismeretkövetelmények a gyakorlati tantárgyhoz]
„b) vészfékezéssel történő megállás eltérő tapadású felületen,
c) kanyartechnika,
d) szűk folyosón való áthaladás,”
5. melléklet a 85/2009. (XII. 30.) KHEM rendelethez
Közlekedési Szakértői Testület
(1) A Közlekedési Szakértői Testület (továbbiakban: Testület) az e rendeletben és a külön jogszabályban meghatározott feladatok tekintetében a közlekedési hatóság szakmai tanácsadó, véleményező, döntés-előkészítő testülete. A Testület szakértői eljárásával közreműködik a közlekedési hatóság tevékenységében.
(2) A Testület szakértői eljárása során minősít és javaslatot tesz
a) a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésével kapcsolatban az alkalmazható képzési programok,
b) a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésével kapcsolatban az egyes képzésekhez használható tansegédletek,
c) a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek vizsgáztatásával kapcsolatban a vizsgafeladatok, vizsgakérdések, kérdésbankok
meghatározására. A Testület a lefolytatott szakértői eljárás eredményét a közlekedési hatóság elnökével írásban közli.
(3) A Testület a (2) bekezdésben meghatározott szakértői eljárásán kívül javaslatot tesz: a) a közlekedési hatóság részére a közúti járművezető és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának fejlesztésére évente egyszer,
b) az egyes képzések tanterveire, azok módosítására,
c) a képzés és vizsgáztatás során alkalmazható, alkalmazandó technológiákra, azok műszaki követelményeire,
d) a közlekedési hatóság elnöke által hozzájuk intézett szakmai kérdések megoldására.
(4) A Testület elnökből és 4 tagból áll. A Testület elnökét és tagjait a közlekedési hatóság elnöke kéri fel. A Testület tagjai függetlenek, feladatkörükben nem utasíthatóak. A Testület elnökének és tagjainak névsorát – beleértve a változásokat is – a közlekedési hatóság hivatalos honlapján közzéteszi.
(5) A felkérés öt évre szól. A felkérés több alkalommal is megismételhető.
(6) A felkérés megszűnik:
a) az érintett halálával,
b) az érintett lemondásával,
c) az érintett felmentésével,
d) a felkérésben megjelölt határidő elteltével.
(7) A Testület tagja felmenthető, ha önhibájából egymást követő négy alkalommal a Testület ülésén való megjelenési kötelezettségének nem tud eleget tenni. A Testület tagjának felmentéséről – a Testület elnökének javaslatára – a közlekedési hatóság elnöke dönt. A Testület tagja a felkérésről bármikor, a közlekedési hatóság elnökéhez címzett nyilatkozattal lemondhat.
(8) A Testület ügyrendjét maga határozza meg, amelyet a közlekedési hatóság elnöke hagy jóvá. Az ügyrendet a hatóság hivatalos honlapján közzé kell tenni.
(9) A Testület döntéseit, javaslatait írásba foglalja. A javaslatot meg kell indokolni, és mellékelni kell a kisebbségi véleményt is.”
