2009. évi LXXXVI. törvény
2009. évi LXXXVI. törvény
a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény pénzforgalmi intézményekkel és pénzforgalmi szolgáltatással összefüggő módosításáról1
2010.08.14.
1–72. §2
73. § (1) E törvény 2009. november 1-jén lép hatályba.
(2)–(3)3
(4)4
74. § (1) E törvény hatálybalépésekor az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény – 2009. október 31-én hatályos – 128. § (3) és (4) bekezdése szerinti szolgáltatást nyújtó elektronikus hírközlési szolgáltató pénzforgalmi intézményként történő működésre jogosító engedély iránti kérelem nélkül 2011. április 30-ig jogosult a Hpt. 2. számú melléklet I. Fejezet 9. pontjának g) alpontja szerinti pénzforgalmi szolgáltatás végzésére azzal, hogy
a) az elektronikus hírközlési szolgáltatót a pénzforgalmi szolgáltatásra vonatkozó jogszabályok alkalmazásában a Hpt. – e törvénnyel megállapított – 6/A. § (1) bekezdésétől eltérően pénzforgalmi intézménynek kell tekinteni,
b) nem kell megfelelnie a Hpt. 13. §-ában, 13/B. §-ában, 15/A. §-ában, 18/B. §-ában, 44. §-ában és XII/A. Fejezetében foglalt rendelkezéseknek, valamint
c) nem jogosult arra, hogy ezen szolgáltatását határon átnyúló tevékenység keretében vagy fióktelep létesítésével végezze.
(2)5 E törvény hatálybalépésekor a Hpt. – 2009. október 31-én hatályos – 3. § (1) bekezdésének e) vagy m) pontja szerinti pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező pénzügyi vállalkozást a Felügyelet pénzforgalmi intézményként történő működésre jogosító engedély iránti kérelem nélkül pénzforgalmi intézményként nyilvántartásba vesz, azzal, hogy legkésőbb 2011. április 30-tól meg kell felelnie a Hpt. pénzforgalmi intézményekre vonatkozó követelményeinek.
Jogharmonizációs záradék
75. §6
Melléklet a 2009. évi LXXXVI. törvényhez
1. A Hpt. 2. számú melléklet I. Fejezet 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. Betét és más, a nyilvánosságtól származó visszafizetendő pénzeszköz gyűjtése: pénzeszközök egyedileg előre meg nem határozott személyektől történő gyűjtése oly módon, hogy azzal a betétgyűjtő tulajdonosként rendelkezhet, de köteles azt – kamattal, más előny biztosításával vagy anélkül – visszafizetni. Szövetkezet esetében a tagi kölcsön elfogadása is betétgyűjtésnek minősül, ha annak mértéke meghaladja a szövetkezetekre vonatkozó törvényben meghatározott korlátot. Nem minősül visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő gyűjtésének
a) a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel és korlátokkal történő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátás és
b) a pénzforgalmi intézmény által átvett pénzeszköz fizetési számlán történő nyilvántartása.”
2. A Hpt. 2. számú melléklet I. Fejezet 5.1 pontjának c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz:]
„c) a pénzforgalmi szolgáltató és az ügyfél közötti keretszerződésben meghatározott olyan személyre szabott dolog vagy eljárás, amely lehetővé teszi az ügyfél számára a fizetési megbízás megtételét,”
3. A Hpt. 2. számú melléklet I. Fejezet 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. Pénzforgalmi szolgáltatás:
a) a fizetési számlára történő készpénzbefizetést lehetővé tevő szolgáltatás, valamint a fizetési számla vezetéséhez szükséges összes tevékenység,
b) a fizetési számláról történő készpénzkifizetést lehetővé tevő szolgáltatás, valamint a fizetési számla vezetéséhez szükséges összes tevékenység,
c) a fizetési műveletek fizetési számlák közötti teljesítése,
d) a c) pontban meghatározott szolgáltatás, ha a fizetési művelet teljesítése a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevő ügyfél rendelkezésére álló hitelkeretéből történik,
e) a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz – ide nem értve a csekk és az elektronikus pénzeszköz – kibocsátása,
f) a készpénzátutalás,
g) az olyan fizetési művelet teljesítése, ahol a fizető fél távközlési eszköz, digitális eszköz vagy más információtechnológiai eszköz segítségével adja meg a fizetési megbízást, és ahol a fizetési művelet a távközlési eszköz, digitális eszköz vagy más információtechnológiai eszköz üzemeltetőjénél történik, aki kizárólag közvetítőként jár el az ügyfele és az ügyfele részére árut szállító vagy szolgáltatást nyújtó harmadik személy között.
9.1. Nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak
a) a fizető fél és a kedvezményezett közötti közvetlen, közvetítői közreműködés nélküli bankjeggyel és érmével (a továbbiakban együtt: készpénz) történő fizetési művelet,
b) a fizető fél vagy a kedvezményezett megbízásából eljáró megbízott önálló kereskedelmi ügynök által megbízási szerződés keretében – ha a kereskedelmi ügynök a szerződés megkötésére is jogosult – történő fizetési művelet,
c) a készpénz üzletszerűen folytatott szállítása,
d) jótékonysági céllal, vagy nonprofit tevékenység keretében készpénz nem üzletszerűen végzett gyűjtése,
e) a fizetési művelet részeként a kedvezményezett által a fizető félnek történő készpénz közvetlen átadása, ha az átadást a fizető fél áruk vagy szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítéséhez kapcsolódó fizetési művelet teljesítését közvetlenül megelőzően kifejezetten kérte (cash-back szolgáltatásra),
f) a készpénzről készpénzre történő olyan pénzváltás, amelynél a pénz nem jelenik meg fizetési számlán,
g) a csekkel, a váltóval, a papír alapú utalvánnyal, az utazási csekkel és az Egyetemes Postaegyesület (UPU) által meghatározott papíralapú nemzetközi postautalvánnyal végzett fizetési művelet,
h) a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszeren belül a teljesítő fél, a központi szerződő fél, az elszámolóház, a központi bank, a rendszer más résztvevői, valamint a pénzforgalmi szolgáltató közötti fizetési művelet,
i) a Bszt. szerinti értékpapír letétkezelésével összefüggő fizetési művelet,
j) a pénzforgalmi szolgáltatást támogató (járulékos) technikai szolgáltatás, ha ennek szolgáltatója nem rendelkezhet a fizetési művelet tárgyát képező pénzzel, valamint nem válhat a fizetési művelet tárgyát képező pénz birtokosává, ideértve az adatfeldolgozást, az adatok tárolását, hitelesítését, az információtechnológiai eszközök biztosítását, valamint a pénzforgalmi szolgáltatáshoz használt terminálok és eszközök biztosítását és karbantartását is,
k) az olyan eszközökön alapuló szolgáltatások, amelyek kizárólag a kibocsátó által használt létesítményekben vagy a kibocsátóval kötött megállapodás alapján a szolgáltatók korlátozott körű hálózatában vagy korlátozott körű áruk vagy szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítésére használhatóak,
l) az olyan távközlési eszközzel, digitális eszközzel vagy más információtechnológiai eszközzel végrehajtott fizetési művelet, ahol a vásárolt áruk vagy szolgáltatások leszállítása és igénybevétele a távközlési eszköz, digitális eszköz vagy információtechnológiai eszköz által történik, és ahol ezen eszköz üzemeltetője nem csak közvetítőként jár el az ügyfél és az áru szállítója vagy a szolgáltatás nyújtója között,
m) a pénzforgalmi szolgáltatók és ügynökeik vagy fióktelepeik közötti sajátszámlás fizetési művelet,
n) az anyavállalat és leányvállalata, vagy az anyavállalat leányvállalatai közötti fizetési művelet, ha a csoporthoz tartozó pénzforgalmi szolgáltatón kívül harmadik fél a fizetési műveletben nem vesz részt,
o) a bankjegykiadó automata üzemeltetője által nyújtott készpénzfelvételt lehetővé tevő szolgáltatás, ha az üzemeltető nem végez egyéb e törvényben meghatározott pénzforgalmi szolgáltatást és nem szerződő fele a fizetési számláról készpénzfelvételt lehetővé tevő fogyasztóval vagy mikrovállalkozással kötött keretszerződésnek.”
4. A Hpt. 2. számú melléklet I. Fejezet 10.1 pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„10.1. Hitelnyújtás: a hitelező és az adós között írásban létesített hitelszerződés alapján meghatározott hitelkeret rendelkezésre tartása az adós részére, jutalék ellenében és a hitelező kötelezettségvállalása meghatározott szerződési feltételek megléte esetén a kölcsönszerződés megkötésére, vagy egyéb hitelművelet végzésére.”
5. A Hpt. 2. számú melléklet I. Fejezet 12. pontja a következő c) alponttal egészül ki:
[Pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység):]
„c) pénzforgalmi intézmény javára, nevében, felelősségére és kockázatára folytatott tevékenység, amelynek célja a pénzforgalmi intézmény pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységének megbízási szerződés keretében történő végzése.”
6. A Hpt. 2. számú melléklet I. Fejezet 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. Pénzváltási tevékenység: külföldi fizetőeszközök adásvétele a törvényes fizetési eszköz ellenében, valamint külföldi fizetési eszközök adásvétele külföldi fizetési eszközök ellenében. Nem minősül pénzváltási tevékenységnek a pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódó pénznemek pénzforgalmi szolgáltató által történő átváltása, a külföldi pénznemre szóló, forgalomban lévő vagy forgalomban lévőre még átcserélhető pénzérmék és bankjegyek numizmatikai célú forgalmazása, valamint belkereskedelemben az áruval, illetőleg szolgáltatással kapcsolatos ügyletekre vonatkozó fizetések teljesítése.”
7. A Hpt. 2. számú melléklet I. Fejezet 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. Készpénzátutalás: fizetési számla megnyitása nélkül a fizető fél által befizetett pénz utalása a kedvezményezett vagy a kedvezményezett megbízásából eljáró pénzforgalmi szolgáltató részére abból a célból, hogy a pénz a kedvezményezett részére kifizetésre kerüljön.”
8. A Hpt. 2. számú melléklet I. Fejezet 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. Fizetési rendszer: pénzátutalási rendszer, amely a fizetési műveletek feldolgozására, elszámolására vagy teljesítésére megállapodásban vagy szabványban rögzített eljárásokat, valamint egységes szabályokat alkalmaz.”
9. A Hpt. 2. számú melléklet III. Fejezet 25. pontja a következő f) ponttal egészül ki:
[Vezető állású személy:]
„f) pénzforgalmi intézmény esetén a pénzforgalmi intézmény pénzforgalmi szolgáltatási üzletág irányításáért felelős személy, valamint valamennyi helyettese.”
10. A Hpt. 2. számú melléklet III. Fejezetének 27. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„27. Főiroda: az a hely, ahol a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény főtevékenységét végzi, és ahol a központi döntéshozatal történik.”
11. A Hpt. 2. számú melléklet III. Fejezetének 41. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„41. Kiszervezés:
a) hitelintézet esetén ha a hitelintézet a pénzügyi, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó, illetőleg jogszabály által végezni rendelt olyan tevékenységét, amelynek során adatkezelés, adatfeldolgozás vagy adattárolás valósul meg, nem önállóan végzi, hanem annak folyamatos vagy rendszeres elvégzésére tőle szervezetileg független személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társasággal kizárólagos szerződést köt;
b) pénzforgalmi intézmény esetén olyan megállapodás egy pénzforgalmi intézmény és egy személy között, amelynek keretében e személy olyan pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásának működtetéséhez kapcsolódó tevékenységet végez, amelyet egyébként a pénzforgalmi intézmény maga végezne.”
12. A Hpt. 2. számú melléklet III. Fejezetének 43. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„43. Határon átnyúló szolgáltatás: a pénzügyi, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtása nem a szolgáltatást nyújtó pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény székhelyével, telephelyével, főirodájával, fióktelepével azonos országban történik, és a szolgáltatást igénybe vevő ügyfél telephelye, állandó lakóhelye sem abban az országban van, amelyben a szolgáltatást nyújtó pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény székhelye, telephelye, főirodája, fióktelepe.”
13. A Hpt. 2. számú melléklet III. Fejezetének 48. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„48. Induló tőke: a jegyzett tőke – ide nem értve az osztalékelsőbbségi, a nyereséges évben az elmúlt év(ek) elmaradt hozamkifizetésére is feljogosító jegyzett és befizetett részvényeket –, a tőketartalék és az eredménytartalék összege; az alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás esetén az alapítvány létesítéséhez az alapító által tartósan, korlátlanul, tehermentesen az alapítványi cél megvalósítása érdekében az alapítvány rendelkezésére bocsátott tőke.”
14. A Hpt. 2. számú melléklet III. Fejezetének 51. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„51. Mikrovállalkozás: az a vállalkozás, amelynek – a szerződés megkötésének időpontjában – az összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és a szerződés megkötését megelőző üzleti évben éves árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió euró vagy a szerződés megkötését megelőző üzleti év utolsó napján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva az ennek megfelelő forintösszeg.”
15. A Hpt. 2. számú melléklet III. Fejezete a következő 52. ponttal egészül ki:
„52. Fizetési művelet, fizetési számla és pénzforgalmi szolgáltató: a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben meghatározott fizetési művelet, fizetési számla és pénzforgalmi szolgáltató.”
16. A Hpt. 2. számú melléklet V. Fejezet 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. Referenciaadat-szolgáltató: a 3. § (1) bekezdésének b)–c), illetve e)–f) pontjában foglalt tevékenységek legalább egyikét végző pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, a Diákhitel Központ, a kizárólag garanciavállalással, illetőleg készfizető kezesség vállalásával foglalkozó jogi személy, a Bszt. 5. §-a (2) bekezdésének c) pontjában foglalt tevékenységet végző hitelintézet, befektetési vállalkozás, valamint a Tpt. szerinti értékpapír-kölcsönzést végző hitelintézet, befektetési vállalkozás, befektetési alap, befektetési alapkezelő, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár, pénzügyi intézmény, központi értéktár és biztosító.”
17. A Hpt. 6. számú melléklet I. Fejezete a következő 13. ponttal egészül ki:
„13. Az Európai Parlament és a Tanács 2007. november 13-án kelt 2007/64/EK irányelve a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 92/7/EK, a 2002/65/EK, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról és a 97/5/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről.”
1
A törvényt az Országgyűlés a 2009. június 29-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2009. július 22. A törvényt a 2012: LXXVI. törvény 6. § (2) bekezdés 175. pontja hatályon kívül helyezte 2012. június 27. napjával, alkalmazására lásd e hatályon kívül helyező törvény 1. §-át.
2
Az 1–72. § e törvény 73. § (4) bekezdése alapján hatályát vesztette.
3
A 73. § (2)–(3) bekezdése e törvény 73. § (4) bekezdése alapján hatályát vesztette.
4
A 73. § (4) bekezdése ugyanezen bekezdés alapján hatályát vesztette.
5
A 74. § (2) bekezdése a 2010: XC. törvény 153. §-a szerint módosított szöveg.
6
A 75. § e törvény 73. § (4) bekezdése alapján hatályát vesztette.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás