9/2009. (VII. 10.) IRM utasítás
9/2009. (VII. 10.) IRM utasítás
az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról1
2009.11.14.
A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 65. § (2) bekezdésében meghatározott hatáskörömben eljárva – tekintettel a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 49. § (1) bekezdésére – a következő utasítást adom ki:
1. § Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatát a jelen utasítás mellékletében foglaltak szerint határozom meg.
2. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti az Igazságügyi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 16/2008. (MK 106.) IRM utasítás.
Melléklet a 9/2009. (VII. 10.) IRM utasításhoz
Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzata
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium jogállása és alapadatai
1. § (1) Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) önálló jogi személyiséggel rendelkező központi államigazgatási szerv, amely – gazdálkodását tekintve – önállóan működő és gazdálkodó, közhatalmi központi költségvetési szerv.
(2) A minisztérium alapadatai a következők:
a) megnevezése: Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium,
b) rövidítése: IRM,
c) angol megnevezése: Ministry of Justice and Law Enforcement,
d) német megnevezése: Ministerium für Justiz und Polizeiwesen,
e) francia megnevezése: Ministčre de la Justice et de la Police,
f) alapító okirat kelte, száma: 2006. július 28., IRM/KGF/2007/IM/151/33.,
g) a Magyar Államkincstárnál vezetett előirányzat-felhasználási keretszámla száma: 10032000-01483305-00000000.
(3) Az állami feladatként ellátott alaptevékenységek körét az alapító okirat határozza meg. A minisztérium kiegészítő, kisegítő vagy vállalkozási tevékenységet nem végez.
(4) A feladat ágazati azonosítójának megnevezése: Szakágazat: 7551 Államhatalom, állami és önkormányzati igazgatás. Szakfeladat: 75112-0 Kormányzati szervek igazgatási tevékenysége.
(5) Az alapfeladatok ellátásának forrása: a Magyar Köztársaság költségvetése XIV. Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Fejezet.
A minisztérium szervezete
2. § (1) A minisztérium önálló szervezeti egységei: a Miniszteri Kabinet, az államtitkári titkárság és a főosztály.
(2) Nem önálló szervezeti egység az osztály és – az államtitkári titkárság kivételével – a titkárság.
3. § A minisztérium szervezeti felépítését az 1. számú függelék tartalmazza.
4. § A minisztérium szervezeti egységeinek feladatait a 2. számú függelék tartalmazza.
A MINISZTÉRIUM VEZETÉSE ÉS SZERVEZETI EGYSÉGEI
A miniszter
5. § (1) A miniszter mint a minisztérium vezetője különösen
a) meghatározza a minisztérium szervezeti felépítését és működésének főbb szabályait, valamint kiadja a jelen utasítás 41. §-ában meghatározott utasításokat,
b) meghatározza, létrehozza és működteti a folyamatba épített, előzetes és utólagos és vezetői ellenőrzést (a továbbiakban: FEUVE), kialakítja és irányítja működteti a belső ellenőrzést,
c) meghatározza és jóváhagyja a minisztérium munkatervét és az ágazati célkitűzéseket,
d) jóváhagyja a minisztérium éves költségvetését és zárszámadási javaslatát,
e)2 irányítja a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatát, a rendőrséget és a büntetés-végrehajtási szervezetet,
f) jogszabályban meghatározott körben előterjesztést tesz a köztársasági elnöknek, és ellenjegyzi az elnöki határozatot,
g) kinevezi és felmenti az igazságügyi szakértői testület elnökét, tagjait és titkárát, és
h) kinevezi és felmenti a jogi szakvizsgabizottság elnökét és tagjait.
(2) A miniszter mint a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője gyakorolja és ellátja a jogszabályban részére meghatározott hatásköröket és feladatokat.
(3) A miniszternek a büntetés-végrehajtás gazdasági társaságaira vonatkozó jogainak gyakorlásáról külön szabályzat rendelkezik.
Az államtitkárokra vonatkozó közös szabályok
6. § (1) A minisztert jogszabály, kormányhatározat vagy jelen szabályzat eltérő rendelkezése hiányában, a miniszter utasításai szerint eljárva
a) a rendőrséggel, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatával, a rendészeti oktatási intézményekkel, valamint a büntetés-végrehajtási szervezettel (a továbbiakban: rendészeti szervek) összefüggő miniszteri hatáskörök tekintetében a rendészeti államtitkár,
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó ügyekben az igazságügyi államtitkár helyettesíti.
(2) Az igazságügyi államtitkár és a rendészeti államtitkár akadályoztatásuk esetén – jelen Szabályzat eltérő rendelkezése hiányában – egymást kölcsönösen helyettesítik.
(3) A miniszter akadályoztatása esetén az Országgyűlés ülésén való képviseletre az (1) bekezdés rendelkezései irányadóak.
(4) A minisztert akadályoztatása esetén a Kormány ülésén az igazságügyi államtitkár helyettesíti.
(5) A kormányzati döntés-előkészítéssel összefüggő feladatkörben az államtitkári értekezleten az igazságügyi államtitkár vesz részt. Az igazságügyi államtitkár akadályoztatása esetén az államtitkári értekezleten a miniszter által – állandó jelleggel e feladatra – kijelölt szakállamtitkár vesz részt.
(6) Az államtitkárok intézik a miniszter által számukra meghatározott egyedi feladatokat, ezen belül koncepciót és megoldási javaslatokat dolgoznak ki, kialakítják és képviselik a minisztériumi álláspontot, ellátják mindazokat a feladatokat, amelyekkel a miniszter állandó vagy eseti jelleggel őket megbízza.
(7) Az államtitkárok – a miniszter utasításainak megfelelően, a Sajtó és Kommunikációs Osztály előkészítésével – ellátják a minisztérium sajtóképviseletét.
Az igazságügyi államtitkár
7. § Az igazságügyi államtitkár a miniszter által átruházott hatáskörben
a) ellátja a miniszternek az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsban (a továbbiakban: OIT) betöltött tagságából adódó feladatokat,
b) gyakorolja a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal irányításának a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 2. § (1) bekezdése szerinti jogosítványait,
c) javaslatot tesz a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatójának, hogy – jogszabály meghozatalát nem igénylő kérdésben – az egyes rendszeresen ismétlődő tevékenységek végrehajtásának szakmai, technikai és eljárási szabályait intézkedéssel állapítsa meg,
d) a Bel- és Igazságügyi Együttműködési és Migrációs Főosztály bevonásával
da) előkészíti a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal szervezetét érintő ügyekben a miniszter hatáskörébe tartozó személyzeti, fegyelmi, kártérítési és panaszügyeket,
db) ellátja a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal munkaügyi ellenőrzésével kapcsolatos – külön jogszabályban meghatározott – feladatokat,
dc) ellátja a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal munkabiztonsági hatósági felügyeletét,
e) dönt a törvényben a miniszter hatáskörébe utalt letelepedés méltányosságból történő engedélyezéséről és a méltányossági jogkörében adott menekült státuszról,
f)3 jóváhagyja a szakértői módszertani levél közzétételét,
g) dönt a máshová kinevezett végrehajtó illetékességének a be nem töltött végrehajtói állások illetékességi területére való kiterjesztéséről, valamint a végrehajtóknak egymás székhelyére pályázat nélkül kölcsönösen történő áthelyezéséről,
h)4 dönt a közjegyző kinevezéséről, felmentéséről, megállapítja a közjegyzői szolgálat megszűnését, dönt a közjegyzők kölcsönös áthelyezése és tevékenysége szünetelésének megállapítása ügyében és kiadja a közjegyzőkről szóló törvény szerinti nyelvi jogosítványt, ha a jogosítvány kiadása a miniszter hatáskörébe tartozik,
i)5 kinevezi és felmenti az önálló bírósági végrehajtót, megállapítja a végrehajtói szolgálat megszűnését, engedélyezi, illetve megállapítja a végrehajtói szolgálat szünetelését, valamint dönt az önálló bírósági végrehajtókkal szembeni fegyelmi eljárás kezdeményezéséről,
j)6 a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara, a területi közjegyzői kamarák és a területi kamarák elnöksége, a Magyar Ügyvédi Kamara és a területi ügyvédi kamarák, valamint a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara és a területi kamarák feletti törvényességi felügyeleti jogkörben intézkedéseket tehet,
k)7
l) az európai uniós jogi szakállamtitkár és a koordinációs szakállamtitkár együttes előterjesztése alapján gyakorolja a Magyar Szabadalmi Hivatal felügyeletének a Ksztv. 4. § (1)–(2) bekezdése szerinti jogosítványait,
m) felel a minisztérium korrupció elleni harccal kapcsolatos feladataink ellátásáért,
n) ellátja az Antikorrupciós Koordinációs Testület működtetésével kapcsolatos feladatokat, és a miniszter által átruházott hatáskörben ellátja a testület elnöki feladatait, és
o) ellátja a Hamisítás Ellenei Nemzeti Testület elnöki feladatait.
A rendészeti államtitkár
8. § (1) A rendészeti államtitkár a miniszter által átruházott hatáskörben
a)8
b) dönt a fogvatartottak három hónapnál, továbbá az öt évet meghaladó szabadságvesztés esetén 30 napnál hosszabb tartamú büntetés-félbeszakításának engedélyezéséről, valamint a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka büntetés-félbeszakítással kapcsolatos ügyben hozott döntése elleni panasz elbírálásáról,
c) dönt a javítóintézeti nevelés végrehajtásának félbeszakításáról,
d) dönt a kiadatás, a büntetőeljárás átadása, a szabadságelvonással járó büntetés vagy ilyen intézkedés végrehajtásának átvétele, illetve átengedése, az országon keresztül történő átszállítás ügyében,
e) dönt az a) pontban megjelölt szervek részére felajánlott adományok elfogadásáról,
f) ellátja az a) pontban megjelölt szervek vonatkozásában a személyzeti hatáskörök gyakorlásáról szóló külön szabályzatban meghatározott miniszteri hatásköröket,
g) dönt a társadalombiztosítási ellátások tárgyában első fokon hozott határozatok ellen benyújtott fellebbezésről,
h) dönt a bűnügyi költség és a rendbírság elengedésére, illetve mérséklésére irányuló kérelmekről,
i) gyakorolja a minisztert a szabálysértésekről szóló törvény alapján megillető méltányossági jogkört,
j) jogszabály eltérő rendelkezése hiányában jóváhagyja az államhatárral kapcsolatos ügyek intézésére létrehozott szervek által készített – a Magyar Köztársaság számára nemzetközi jogi jogot vagy kötelezettséget nem keletkeztető – dokumentumokat és jegyzőkönyveket,
k) felkéri a rendészeti szakvizsgabizottság tagjait és tisztségviselőit,
l) dönt a haditechnikai eszközök hatástalanítására feljogosított szervek kijelöléséről,
m) dönt a miniszter munkabiztonsági jogkörébe tartozó, az Országos Rendőr-főkapitányságot és a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát érintő ügyekben,
n) az a) pontban megjelölt szervek vonatkozásában az országos parancsnokok külföldi kiutazásainak engedélyezéséről,
o) irányítja a minisztérium hivatali szervei, valamint a miniszter irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek rendkívüli állapotra, szükségállapotra, veszélyhelyzetre, megelőző védelmi helyzetre, illetve az Alkotmány 19/E. § (1) bekezdésében meghatározott időszakra vonatkozó felkészülésének tervezését, szervezését, koordinálását és ellenőrzését, meghatározza az ezen időszakban végzett tevékenységüket.
(2)9
A kabinetfőnök
9. § (1) A kabinetfőnök
a) közreműködik a miniszter döntéseinek közpolitikai megalapozásában és azok végrehajtásában,
b) a miniszter utasítása alapján eseti jelleggel ellátja a minisztérium képviseletét meghatározott ügyekben,
c) koordinálja a miniszter statútumában szereplő feladatokkal, összkormányzati, illetve ágazati felelősségi körbe tartozó teendőkkel kapcsolatos iránykijelölő, stratégiai munkákat, ágazati és részágazati stratégiák kialakítását,
d) koordinálja a minisztériumi kommunikációs tervezést és végrehajtást, valamint átfogja a miniszter irányítása alatt álló szervek kommunikációs tervezését,
e) felügyeli a minisztériumi, illetve ágazati fejlesztési pályázási irányok, célok megjelölését,
f) működteti a miniszteri titkárságot, így különösen irányítja a miniszter programszervezését, naptárjának vezetését, illetve a külügyi és protokoll jellegű feladatok ellátását, és
g) a koordinációs szakállamtitkárral együttműködve biztosítja a miniszteri döntésekhez szükséges információk, háttéranyagok ésszerű időben történő összeállítását, valamint a miniszteri döntésekből eredő feladatok megvalósulását.
(2) A kabinetfőnök felügyeli a Szolidaritási Alapok Hitelesítő Hatóságának tevékenységét.
(3)10 A kabinetfőnök a miniszter által át nem ruházható munkáltatói jogkörök kivételével gyakorolja a közvetlen irányítása alatt álló szervezeti egységek, valamint a Belső Ellenőrzési Osztály köztisztviselői és munkavállalói feletti munkáltatói jogokat.
A szakállamtitkár
10. § (1) A szakállamtitkár az általa irányított főosztályok feladatkörébe tartozó, valamint a miniszter által meghatározott egyéb ügyekben – az érintett szakállamtitkárokkal, valamint az államtitkárokkal együttműködve – gondoskodik a minisztérium szakmai álláspontjának kialakításáról, és képviseli azt.
(2) A szakállamtitkár közvetlenül irányítja a szakterületén működő főosztályok vezetőinek tevékenységét, ellenőrzi a szakterületén a miniszter irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek, illetve intézmények feladatainak végrehajtását, rendszeresen beszámoltatja ezek vezetőit és meghatározza a tevékenységük irányát.
(3) A szakállamtitkár feladat- és hatáskörei elsősorban a következők:
a) feladatkörében, illetve megbízás alapján képviseli a minisztériumot,
b) szakterületén – a minisztérium ágazati célkitűzései és munkaterve alapján időszerű feladataival összhangban – gondoskodik a feladatok meghatározásáról, számontartásáról, végrehajtásáról, programok, koncepciók kidolgozásáról, megvalósításáról, meghatározza az ehhez szükséges feltételeket,
c) feladatkörével összefüggésben utasítási joga van, irányítást gyakorol és intézkedést ad ki, véleményt nyilvánít más miniszter által vagy velük együttesen készített előterjesztések, jogszabályok tervezetéről,
d) feladatkörében, illetve meghatalmazás alapján képviseli a minisztériumot az Országgyűlés bizottságainak ülésén, képviseli a minisztériumot a társadalmi és állami szervek előtt, valamint tárcaközi bizottságokban, továbbá a hazai és a nemzetközi szervezetekben,
e) az irányítása alá tartozó területeken irányítja és ellenőrzi a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, valamint a miniszter és az államtitkár döntéseinek végrehajtását, és ennek érdekében kezdeményezi a szükséges intézkedéseket,
f)11 a miniszter által át nem ruházható munkáltatói jogkörök kivételével gyakorolja a közvetlen irányítása alatt álló szervezeti egységek köztisztviselői és munkavállalói feletti munkáltatói jogokat,
g) gondoskodik a feladatkörébe tartozó miniszteri rendeletek kihirdetésre való megküldéséről, és
h) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel a miniszter, illetve az államtitkár állandó vagy eseti jelleggel megbízza.
(4) A szakállamtitkár feladatainak ellátása során együttműködik a többi szakállamtitkárral, a miniszteri biztossal, jelentősebb döntéseiről, állásfoglalásairól haladéktalanul tájékoztatja őket, illetve az érintett főosztályvezetőket.
11. § (1)12 A civilisztikai és igazságügyi szakállamtitkárt a Civilisztikai és Gazdasági Kodifikációs Főosztály vonatkozásában a Civilisztikai és Gazdasági Kodifikációs Főosztály vezetője, a Polgári Jogi Kodifikációs és Nemzetközi Magánjogi Főosztály vonatkozásában a Polgári Jogi Kodifikációs és Nemzetközi Magánjogi Főosztály vezetője, az Igazságügyi Kodifikációs és Szolgáltatási Főosztály vonatkozásában az Igazságügyi Kodifikációs és Szolgáltatási Főosztály vezetője helyettesíti.
(2) A közjogi szakállamtitkárt az Alkotmányjogi Főosztály vezetője helyettesíti.
(3) A koordinációs szakállamtitkárt a Koordinációs és Belső Fejlesztési Főosztály vezetője helyettesíti.
(4) Az európai uniós jogi szakállamtitkárt az Európai Uniós Jogi Főosztály vezetője helyettesíti.
(5) A rendészeti szakállamtitkárt a Rendészeti Felügyeleti és Tervezési Főosztály vezetője helyettesíti.
(6) A szakállamtitkár a miniszter által átruházott hatáskörében nem helyettesíthető.
12. § A civilisztikai és igazságügyi szakállamtitkár
a) miniszter által átruházott hatáskörben kinevezi és felmenti az igazságügyi szakértői vizsgabizottság, az igazságügyi szakértői oktatási bizottság, valamint a bírósági végrehajtási szakvizsgabizottság tagjait,
b)13
c) dönt azokban az ügyekben, amikor a határozat meghozatala részben szakállamtitkári, részben főosztályi hatáskörbe tartozik,
d)–i)14
13. § A közjogi szakállamtitkár
a) részt vesz a szakmapolitikai egyeztetésen,
b) koordinálja a miniszter álláspontja kialakításának, valamint intézkedésének előkészítését az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, az adatvédelmi biztos és a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa (a továbbiakban együtt: országgyűlési biztos) azon ajánlásai tekintetében, amelyeket a minisztérium vagy a miniszter irányítása vagy felügyelete alatt álló szervek feladat- és hatáskörét érintően tett, a miniszter eseti utasítása alapján megteszi az ajánlásban foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket,
c) a miniszter által átruházott hatáskörben dönt a névváltoztatási és névmódosítási ügyekben,
d) a miniszter által átruházott hatáskörben engedélyezi a szolgálati útlevél kiadását,
e) a miniszter által átruházott hatáskörben dönt az anyakönyvezéssel kapcsolatos jogorvoslati kérelmekről,
f) dönt a minisztert a szabálysértésekről szóló törvény alapján megillető méltányossági jogkör gyakorlása során a kérelmek elutasításáról,
g) a miniszter által átruházott hatáskörben – másodfokú hatósági jogkörben – eljár a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (a továbbiakban: KEKKH) által közigazgatási hatósági ügyben első fokon hozott döntések ellen előterjesztett fellebbezések tárgyában, valamint felügyeleti jogkört gyakorol a közigazgatási hatósági döntések tekintetében,
h) a miniszter által átruházott hatáskörben eljár a közigazgatási hivatali hatósági ügyben előterjesztett fellebbezés tárgyában, valamint felügyeleti jogkört gyakorol a hatósági döntések tekintetében,
i) a miniszter által átruházott hatáskörben kijelöli az anyakönyvi szakvizsgára a vizsgabizottság elnökét,
j) a miniszter egyedi kijelölése alapján gondoskodik a jogrendszerből eredő adminisztratív terhek meghatározott szempont szerinti, horizontális csökkentésére vonatkozó jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei előkészítéséről,
k) felelős az Alkotmány, a közigazgatási eljárási jog, a büntető anyagi jog, a büntetőeljárási jog, a büntetés-végrehajtási jog és a szabálysértési jog kodifikációjáért,
l) gondoskodik az állami irányítás miniszter által kiadott jogi eszközeinek közzétételre való megküldéséről, és
m) képviseli a minisztériumot a kábítószerügyi koordinációs bizottság és a népegészségügyi tárcaközi bizottság munkájában.
14. § (1) A koordinációs szakállamtitkár a minisztériumi hivatali egységek összehangolt működésével kapcsolatos feladatkörében
a) előkészíti a minisztérium szervezeti és működési szabályzatát,
b) javaslatot tesz a minisztérium munkatervére, valamint folyamatosan figyelemmel kíséri a munkatervi feladatok teljesítését, továbbá összehangolja a miniszternek a Kormány munkatervéhez tett javaslatainak előkészítését,
c) ellenőrzi a jogszabályokban, az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben, a munkatervben és a miniszteri döntésekben meghatározott feladatok végrehajtását,
d) nyilvántartja a Kormány határozataiban és munkatervében előírt határidős feladatokat, és ellenőrzi végrehajtásukat, valamint a végrehajtásról tájékoztatja a minisztériumi vezetőket,
e) a feladatellátáshoz szükséges kormányzati és minisztériumi vezetői döntésekről rendszeresen tájékoztatja a szakállamtitkárokat és a főosztályvezetőket,
f) felel a kormányzati döntés-előkészítés keretében a központi államigazgatási szervektől beérkező előterjesztések, jelentések, jogszabályok és állami irányítás egyéb jogi eszközei tervezetei észrevételezésének és véleményezésének összehangolásáért, ellenőrzi az észrevételezési és véleményezési határidők megtartását,
g) a kormányzati döntés-előkészítés keretében a minisztériumba érkezett egyéb megkeresések tekintetében kijelöli a tárcaálláspont kialakítását összehangoló szervezeti egységet, továbbá gondoskodik a beérkezett anyag részére történő haladéktalan megküldéséről,
h) felel a minisztérium szervezeti egységeinek a kormányüléssel, az államtitkári értekezlettel, a szakmapolitikai egyeztetéssel kapcsolatos feladatai összehangolásáért, kijelöli a felkészítő anyagok előkészítéséért felelős szervezeti egységet,
i) koordinálja a minisztériumon belüli csoportos munkavégzést, és
j) felelős a minisztérium és a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság közötti kapcsolattartásért, és ennek keretében a minisztérium érdekeinek képviseletéért.
(2) A koordinációs szakállamtitkár a minisztériumi hivatali egységek tevékenységéhez kapcsolódó igazgatási feladatkörében
a) meghatározza a működés pénzügyi feltételeit, biztosítja a minisztériumi munkarend, ügyintézés és iratkezelés, valamint a gazdálkodás szabályainak megtartását,
b) folyamatosan figyelemmel kíséri, hogy a minisztérium személyzeti ügyei és a szervezet működése összhangban van-e a belső szabályzatokkal, a munkáltatói jogok gyakorlásának rendjével, szervezetirányító feladataival összefüggésben szabályzat, valamint intézkedés kiadását kezdeményezheti,
c) koordinálja a személyzeti ügyek intézését, felelős a minisztérium humánerőforrás-gazdálkodásáért és társadalmi kapcsolatainak ápolásáért,
d) a vonatkozó külön jogszabályokra figyelemmel javaslatot tesz a minisztérium személyi juttatásainak, létszám-, bér- és jutalmazási kereteinek, valamint a béralapot terhelő egyéb kifizetéseknek a meghatározására,
e) ellátja a költségvetési gazdálkodási, pénzügyi, elemzési, tervezési, vagyongazdálkodási dokumentációs tevékenységeket,
f) koordinálja a külső források megszerzésével kapcsolatos feladatokat és a megítélt támogatások felhasználásának folyamatát,
g) figyelemmel kíséri a minisztérium informatikai, nyilvántartó és szolgáltató rendszereinek hiteles, megbízható és biztonságos üzemeltetését, és
h) irányítja a minősített adatok védelmével kapcsolatos feladatok ellátását.
15. § (1) Az európai uniós jogi szakállamtitkár
a) a miniszter által átruházott hatáskörben képviseli a minisztériumot az Európai Unió intézményeinek tagállami kormányzati részvétellel működő döntéshozó és döntés-előkészítő tevékenysége keretében képviselendő kormányzati álláspont meghatározásáért felelős magas szintű döntés-előkészítő fórumokon, így különösen az EKTB-n, és részt vesz a CATS, a SCIFA, valamint az Európai Unió intézményei magas szintű döntés-előkészítő más bizottságainak munkájában,
b) koordinálja az európai uniós elnökségre történő felkészüléssel összefüggő tárcafeladatokat,
c) a miniszter által átruházott hatáskörben ellátja a Kormány képviseletét az Európai Közösség Bírósága előtti eljárásokban,
d) irányítja az európai uniós döntéshozatali eljárási rendből következő, az európai uniós tagállami működésből, valamint a nemzetközi szervezetekben való tagságból eredő kötelezettségekkel, a nemzetközi szakmai együttműködéssel összefüggő feladatokat,
e) a miniszter által átruházott hatáskörben dönt az állampolgársági bizonyítványok kiadásáról,
f) koordinálja a kormányzati szervek migrációval kapcsolatos feladatainak ellátását,
g) ellátja a migrációt érintő európai uniós alapok tekintetében a szakmai koordinációs és felügyeleti feladatokat, és
h) képviseli a minisztert a Terrorizmus Elleni Tárcaközi Munkacsoportban.
(2) Az európai uniós jogi szakállamtitkár ellátja a Brüsszeli Állandó Képviselet Jogi Szolgálata igazságügyi-, valamint a bel- és igazságügyi csoport szakdiplomatái, a Kül- és Biztonságpolitikai Hivatalába kihelyezett szakdiplomata, továbbá az EU intézményeinél tartós kiküldetésben lévő, bel- és igazságügyekkel, valamint polgári válságkezeléssel foglalkozó vezető tisztségviselők szakmai irányítását.
16. § A rendészeti szakállamtitkár
a) közreműködik rendészeti szervek irányításában, ennek keretében különösen tevékenységük értékelésében, elemzésében, valamint koordinálja stratégiai céljaik kidolgozását,
b) előkészíti a miniszternek a Rendőrtiszti Főiskolával kapcsolatos jogkörei gyakorlását,
c) előkészíti a rendészeti szervek működésével, hatáskörével kapcsolatos döntéseket, koordinálja tevékenységüket,
d) ellátja a rendészeti szervek szakmai tevékenységének ellenőrzését, jóváhagyja a szakmai ellenőrzések programját, kiadja a rendészeti szervek felügyeletére és szakmai ellenőrzésére vonatkozó megbízásokat,
e) javaslatot tesz a rendészeti szervekkel és tevékenységükkel összefüggő jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei kiadására, módosítására, hatályon kívül helyezésére; kezdeményezi e szervek vezetőinél belső utasítás kiadását, ha annak szükségessége a jogszabályok egységes végrehajtása, a jogellenes gyakorlat megszüntetése, a meglévő szabályozás elégtelensége miatt szükségessé vált,
f) képviseli a minisztériumot a NATO Tárcaközi Bizottságában,
g) feladatkörében előkészíti a Nemzetbiztonsági Kabinet részére készülő előterjesztéseket,
h) előkészíti a haditechnikai eszközök hatástalanítására feljogosított szervek kijelöléséről szóló határozatokat,
i) a Külső Határok Alap tekintetében ellátja a szakmai koordinációs és felügyeleti feladatokat,
j) felügyeli az Átmeneti Támogatásból megvalósuló projektek végrehajtását, működteti a Schengen Alap Tárcaközi Bizottságot, ellátja a szakmai projektfelelős, valamint a szakmai programfelelős feladatait a Schengen Alap és az átmeneti támogatási programok vonatkozásában,
k) ellátja a rendészeti attasék szakmai irányítását,
l) ellátja a tárcaközi és tárcán belüli szakszervezeti egyeztetések elnöki feladatait,
m) ellátja az európai uniós jogi szakállamtitkár bevonásával az afganisztáni magyar vezetésű Tartományi Újjáépítési Csoport működésével és más nemzetközi rendészeti együttműködésben való részvétellel összefüggő feladatokat,
n) gondoskodik az emberkereskedelem visszaszorításával kapcsolatos nemzeti feladatok végrehajtásáról,
o) gondoskodik a miniszter hatáskörébe tartozó, hivatásos szolgálati viszonyban állókkal kapcsolatos munkáltatói intézkedések előkészítéséről, a minisztériumban és a miniszter által irányított szerveknél szolgálatot teljesítő hivatásos állományúak berendelésével, vezénylésével kapcsolatos személyügyi, igazgatási feladatok ellátásáról,
p) dönt – a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata kivételével – a rendészeti szervek zártcélú távközlő hálózatával kapcsolatos hálózatgazdai feladatok ellátásáról,
q) feladatkörét érintően gondoskodik a jogszabályok, valamint a miniszteri és államtitkári intézkedések végrehajtásáról,
r) felelős a bűnözési statisztikai adatgyűjtés és adatszolgáltatás rendszerének működtetéséért és fejlesztéséért, és
s) a miniszter által átruházott hatáskörben a rendvédelmi szerveknél elvégezteti az országgyűlési biztos által kért vizsgálatokat azokra az ügyekre nézve, amelyeknek az irataiba nem tekinthet be, és a vizsgálat eredményéről az országgyűlési biztost tájékoztatja, a közjogi szakállamtitkár egyidejű értesítése mellett.
A miniszteri biztos
17. § A miniszteri biztos – megbízatásának keretei között – felel a feladatkörébe tartozó jogszabálytervezetek és vezetői döntések szakmai előkészítéséért és végrehajtásáért, összehangolja az abban közreműködő szervezeti egységek munkáját, ellenőrzi a kiadott feladatok végrehajtását.
A főosztályvezető
18. § (1) A főosztályvezető a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően – a minisztertől, az államtitkártól, illetőleg az irányítást gyakorló szakállamtitkártól kapott utasítás és iránymutatás alapján – vezeti a főosztály munkáját, és felelős a főosztály feladatainak ellátásáért.
(2) A főosztályvezető dönt a főosztály feladat- és hatáskörébe utalt ügyekben, amennyiben jogszabály, a szabályzat vagy az irányítást gyakorló állami vezető eltérően nem rendelkezik.
(3) A főosztályvezető felelős a főosztály tevékenységének megszervezéséért, a munkafeltételek és az eredményes munkavégzéshez szükséges tájékoztatás biztosításáért, a főosztály feladatkörébe tartozó feladatok ellátásának jogszerűségéért, szakmai színvonaláért, az előírt határidők betartásáért.
(4) A főosztályvezető főbb feladatai:
a) elkészíti a főosztály ügyrendjét, és jóváhagyásra a tevékenységét irányító vezető elé terjeszti,
b) feladatkörében utasítási joga van, irányítást gyakorol és intézkedést ad ki,
c) megállapítja a minisztériumi munkatervben foglaltak megvalósításával kapcsolatos teendőket, a főosztály által elvégzendő feladatokkal kapcsolatos belső munkamegosztás rendjét,
d) irányítja és ellenőrzi a főosztály feladatkörével kapcsolatos jogszabályoknak, állami irányítás egyéb jogi eszközeinek, illetve a főosztály feladatait meghatározó állami vezetői döntéseknek a végrehajtását, ennek érdekében kezdeményezi a szükséges intézkedéseket,
e) figyelemmel kíséri és elemzi a főosztály munkája kapcsán felmerülő gazdasági és társadalmi jelenségeket, folyamatokat, szabályozásuk hatását; indokolt esetben ezek alapján koncepciót készít, illetve javaslatot tesz törvényalkotás kezdeményezésére vagy más jogi szabályozásra, a hatályos jogszabályok módosítására vagy egyéb intézkedésekre,
f) szakmailag előkészíti a feladatkörébe tartozó jogszabályok, állami irányítás egyéb jogi eszközei koncepcióit, illetve tervezeteit,
g) véleményezi más főosztályok és tárcák előterjesztéseinek és jogszabályainak szakmai tervezeteit,
h) a közigazgatási hatósági eljárás szabályai szerint dönt a főosztály hatáskörébe utalt hatósági ügyekben,
i) képviseli a főosztályt, valamint feladatkörében, illetve megbízás alapján a minisztériumot,
j) rendszeresen figyelemmel kíséri és elősegíti munkatársai szakmai fejlődését,
k) javaslatot tesz a főosztály létszám- és bérkerettel való gazdálkodására, valamint célfeladatok és céljuttatás meghatározására,
l) tájékoztatást ad a főosztály munkájáról, illetve tájékoztatja munkatársait a vezetői döntésekről,
m) a főosztály feladataihoz illeszkedően kapcsolatot tart más minisztériumi egységekkel, szakmai és társadalmi szervezetekkel, állami szervekkel,
n) közreműködik a miniszter és az államtitkár kormányülésre, államtitkári értekezletre, illetve a közjogi szakállamtitkár szakmapolitikai egyeztetésre történő felkészítésében,
o) ellátja mindazon feladatokat, amelyekkel a minisztérium állami vezetői állandó vagy eseti jelleggel megbízzák, és
p) gyakorolja mindazon jogokat és ellátja azokat a feladatokat, melyeket a minisztérium belső szabályzatai a hatáskörébe utalnak.
A szakmai tanácsadók, főtanácsadók
19. § (1) A minisztérium állományába tartozó köztisztviselők részére az állományba tartozó, felsőfokú végzettséggel rendelkező köztisztviselők számának 8%-a egész részének megfelelő számú szakmai főtanácsadói, illetve 12%-a egész részének megfelelő számú szakmai tanácsadói cím adományozására van lehetőség.
(2) A szakmai címek adományozásáról a miniszter – át nem ruházható hatáskörben – az illetékes szakállamtitkár – a koordinációs szakállamtitkár útján előterjesztett – kérelme alapján dönt.
Az önálló szervezeti egység
20. § (1) Az önálló szervezeti egység ellátja a 2. számú függelékben, valamint a szervezeti egység vezetőjének tevékenységét irányító vezető által meghatározott feladatokat.
(2) Az önálló szervezeti egység létszámát – a jelen utasítás 2. számú függelékében meghatározott létszámkereten belül – a szervezeti egység vezetőjének tevékenységét irányító vezető határozza meg.
(3) Az önálló szervezeti egységen belül működő osztályok létszámát és feladatkörét a főosztály vezetője a tevékenységét irányító vezető által jóváhagyott ügyrendben határozza meg.
21. § (1) A kodifikációs feladatot ellátó szervezeti egység e tevékenysége körében a feladatkörébe tartozó jogterületen a jogalkotási törvényből adódó feladatokat lát el az igazságügyi és rendészeti miniszter által benyújtandó törvények és más jogszabályok tervezeteinek előkészítésével kapcsolatban, így különösen
a) kezdeményezi jogszabály kibocsátását vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek kiadását,
b) előkészíti és jóváhagyásra előterjeszti a szabályozási koncepciót, illetve kezdeményezi kodifikációs bizottság létrehozását,
c) kidolgozza és egyezteti a jogszabálytervezetet,
d) megszervezi az előzetes hatásvizsgálat elvégzését, illetőleg a tervezet költségkihatásának elemzését,
e) az adminisztratív terhek csökkentése szempontjából véleményezi a feladatkörébe tartozó jogszabálytervezetet,
f) kiadásra előkészíti, és aláírásra előterjeszti az igazságügyi és rendészeti miniszteri rendelet és utasítás, valamint a jogi iránymutatás tervezetét,
g) előkészíti a jogszabály kiadására irányuló kormányelőterjesztésnek a Kormányhoz, továbbá a törvényjavaslatnak az Országgyűléshez történő benyújtását,
h) kezdeményezi a jogszabály kihirdetését, és az állami irányítás egyéb jogi eszköze közzétételét,
i) előkészíti a törvényjavaslat parlamenti tárgyalásával kapcsolatban az előterjesztőre háruló feladatokat,
j) felel a tárca képviseletéért a törvényhozási eljárásban, tevőlegesen hozzájárul az általa előkészített törvényjavaslat elfogadásához szükséges feltételek biztosításához,
k) a törvényjavaslathoz benyújtott módosító és kapcsolódó módosító javaslatok tekintetében egységes tárcaálláspont kialakítását kezdeményezi, és
l) gondoskodik az általa előkészített jogszabály végrehajtása feltételeinek biztosításáról.
(2) A kodifikációs feladatot ellátó szervezeti egység feladatának ellátása során a feladatkörében érintett szervezeti egységekkel együttműködik, így különösen részükre a jogszabálytervezet szövegét megküldi, gondoskodik a véleményeltérések egyeztetéséről, valamint a feladatkörét érintő kérdésekben előkészíti az alkotmányossági kérdésre vonatkozó, az Alkotmánybíróságtól, az országgyűlési biztosoktól és más szervektől érkező megkeresésekre adandó állásfoglalásokat.
(3) A kodifikációs feladatot ellátó szervezeti egység a feladatkörébe tartozó területeken ellátja a jogharmonizációs célú kodifikációs feladatokat, továbbá a Kormány határozatában megállapított eljárási szabályok, valamint a miniszter külön utasításában meghatározottak szerint
a) felelős a miniszter első helyi felelősségi körébe tartozó, az Európai Unió intézményeinek tagállami kormányzati részvétellel működő döntéshozó és döntés-előkészítő tevékenysége keretében képviselendő kormányzati álláspont kialakításáért, ennek során előkészíti a szükséges előterjesztéseket, és gondoskodik a minisztérium egyéb érintett szervezeti egységeivel és az érintett tárcákkal való egyeztetéséről, továbbá részt vesz a feladatkörét érintő egyéb területeken az álláspont kialakításában, az előterjesztések véleményezésében,
b) közreműködik az Európai Unióval való kapcsolattartásban,
c) részt vesz az Európai Unió intézményeinek döntés-előkészítő szakértői munkacsoportjainak, szakbizottságainak munkájában és a kormányzati álláspont képviseletében, ennek során együttműködik az Európai Uniós Jogi Főosztállyal és a Bel- és Igazságügyi Együttműködési és Migrációs Főosztállyal,
d) az alkotmányossági, a jogrendszeri koherenciát biztosítani hivatott és a jogszabály-szerkesztési követelmények érvényesítése érdekében együttműködik az Alkotmányjogi Főosztállyal.
(4) A kodifikációs feladatot ellátó szervezeti egység a feladatkörét érintő kérdésekben kapcsolatot tart az Egyesült Nemzetek Szervezetével, az Európa Tanáccsal, ezek szerveivel, valamint más regionális és nemzetközi szervezetekkel.
Az ügyintéző, az ügykezelő és a fizikai alkalmazott
22. § (1) Az érdemi feladatot ellátó ügyintéző köztisztviselő, a berendelt vagy vezényelt hivatásos állományú, a minisztériumba beosztott bíró és ügyész (a továbbiakban együtt: ügyintéző) feladata a minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek érdemi döntésre való előkészítése, illetve a munkaköri leírásban foglalt ilyen irányú felhatalmazás esetén a kiadmányozása. Az ügyintéző a munkaköri leírásban részére megállapított, illetőleg a vezetője által meghatározott feladatokat önállóan látja el – a felettesétől kapott utasítás és határidő figyelembevételével – a jogszabályoknak, a szakmai előírásoknak és az ügyviteli szabályoknak megfelelően. Az ügyintéző elvégzi az általa előkészített iratok, illetve szükség esetén azok előzményeinek elektronikus iktatását.
(2) Az ügykezelő végzi a munkaköri leírásban részére megállapított ügyviteli és adminisztrációs feladatokat, ideértve különösen a beérkező ügyiratok átvételét, nyilvántartásba vételét, a leírói feladatokat, a másolat készítését vagy a sokszorosításról való gondoskodást és a kézbesítést.
(3) A fizikai alkalmazott a munkaköri leírásban megállapított feladatait a felettesétől kapott utasítás alapján látja el.
A MINISZTÉRIUMI TÁJÉKOZTATÁS ÉS DÖNTÉS-ELŐKÉSZÍTÉS FÓRUMAI
A szakállamtitkári értekezlet
23. § (1) A szakállamtitkári értekezlet a miniszter vezetésével hetente áttekinti a minisztérium operatív feladatainak ellátását.
(2) A szakállamtitkári értekezlet előkészítése és a napirendjének összeállítása a Koordinációs és Belső Fejlesztési Főosztály vezetőjének feladata.
(3) A szakállamtitkári értekezlet állandó résztvevői a miniszter, az államtitkárok, a kabinetfőnök, a szakállamtitkárok, az államtitkári titkárságok vezetői, a Költségvetési és Gazdasági Főosztály vezetője valamint a Koordinációs és Belső Fejlesztési Főosztály vezetője. A szakállamtitkári értekezletre más személyeket a miniszter hív meg.
(4) Az értekezlet résztvevőinek tájékoztatása, javaslata alapján a miniszter döntéseket hoz és iránymutatásokat ad.
(5) A szakállamtitkári értekezleten meghatározott feladatokról, iránymutatásokról a Koordinációs és Belső Fejlesztési Főosztály vezetője emlékeztetőt készít, amelyet az értekezlet résztvevői, valamint a feladatok végrehajtására kötelezett felelősök rendelkezésére bocsát.
A rendészeti vezetői értekezlet
24. § (1) A rendészeti vezetői értekezlet a miniszter vezetésével hetente áttekinti a miniszter irányítása vagy felügyelete alá tartozó rendészeti szervek operatív feladatainak ellátását.
(2) A rendészeti vezetői értekezletet a rendészeti államtitkárral történő egyeztetést követően a kabinetfőnök készíti elő.
(3) A rendészeti vezetői értekezlet résztvevői a miniszter, az államtitkárok, a kabinetfőnök, a rendészeti szakállamtitkár, az államtitkári titkárságok vezetői, az országos rendőrfőkapitány, a budapesti rendőrfőkapitány, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka, valamint a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatának vezetője. A rendészeti vezetői értekezletre más személyeket a miniszter hív meg.
(4) Az értekezleten résztvevők tájékoztatása, javaslata alapján a miniszter döntéseket hoz vagy iránymutatásokat ad.
(5) A rendészeti vezetői értekezleten meghatározott feladatokról, iránymutatásokról emlékeztető készül, amelyet megkapnak az értekezlet résztvevői, valamint a határozat végrehajtására kötelezett felelősök.
A vezetői felkészítő és tájékoztató értekezlet
25. § (1) A kormányülést, illetve az államtitkári értekezletet közvetlenül megelőzően heti rendszerességgel kerül sor – a miniszter, illetve az államtitkár vezetésével – az ülésre történő felkészítésre.
(2) A felkészítő értekezlet résztvevői a miniszter, az államtitkárok, a kabinetfőnök, az államtitkári titkárságok vezetői, a szakállamtitkárok és az érintett főosztályvezetők.
(3) A miniszter a kormányülésen, illetve a Kormány más testületeinek ülésein, az államtitkár az államtitkári értekezleten elhangzottakról tájékoztató értekezletet tart.
(4) A tájékoztató értekezlet résztvevői azonosak a (2) bekezdésben meghatározottakkal.
(5) A felkészítő értekezletek megszervezéséről a Koordinációs és Belső Fejlesztési Főosztály vezetője gondoskodik, a Miniszteri Titkárság közreműködésével.
(6) Az egyéb tárcaközi szakmai fórumokról – különösen a szakmapolitikai egyeztetésről, az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság üléseiről -, valamint az Országos Igazságszolgáltatási Tanács üléséről a részt vevő vezető az érintettek részére közvetlen tájékoztatást ad, szükség esetén tájékoztató értekezletet tart.
A munkacsoport
26. § (1) A miniszter a több szakállamtitkár vagy főosztály feladatkörét érintő, eseti feladat elvégzésére a feladatkörükben érintett szakállamtitkárokból, főosztályvezetőkből vagy vezetői megbízással rendelkező köztisztviselőkből álló munkacsoportot hozhat létre. A munkacsoport létrehozásáról szóló utasításban meg kell határozni a munkacsoport feladatát, vezetőjét és tagjait.
(2) A munkacsoport célja a meghatározott feladat komplex megközelítésű, a szakterületek kiemelt együttműködésén alapuló hatékony megoldása, illetve az ehhez szükséges javaslatok felvázolása, kidolgozása.
(3) A munkacsoport tagjait a helyettesítésükre egyébként jogosult személy helyettesítheti.
A MINISZTÉRIUM MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS EGYES RENDELKEZÉSEK
A munkavégzés általános szabályai
27. § (1) A miniszter kiadmányozza
a) a kormány-előterjesztést és a Kormányhoz benyújtandó jelentést,
b) a törvényjavaslat parlamenti tárgyalása során a benyújtandó dokumentumokat,
c) a miniszteri rendeletet, az állami irányítás egyéb jogi eszközét,
d) a köztársasági elnöknek, az Országgyűlés tisztségviselőinek, a Kormány tagjainak, az Alkotmánybíróság elnökének és tagjainak, a Legfelsőbb Bíróság elnökének, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökének, a legfőbb ügyésznek, az Állami Számvevőszék elnökének, az országgyűlési biztosoknak címzett ügyiratot,
e) a szabályzatban meghatározott kivételekkel a kamarák feletti törvényességi felügyeleti jogkörben tett intézkedést,
f) az igazságügyi és rendészeti miniszter Országos Igazságszolgáltatási Tanácsban betöltött tagságából eredő jogosítványok gyakorlásával kapcsolatos ügyiratot, és
g) a jogszabály által a miniszter hatáskörébe utalt és át nem ruházott ügyben hozott döntést.
(2) A miniszter akadályoztatása esetén az intézkedést igénylő ügyekben – az (1) bekezdés c) és g) pontja szerinti ügyek, valamint a köztársasági elnöknek címzett ügyirat kivételével – a feladatkörrel rendelkező államtitkár, a miniszter és az államtitkárok egyidejű akadályoztatása esetén a kabinetfőnök, a miniszter, az államtitkárok és a kabinetfőnök egyidejű akadályoztatása esetén a koordinációs szakállamtitkár intézkedik és kiadmányoz.
(3) A miniszternek a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben meghatározott jogköre gyakorlásáról külön utasítás rendelkezik.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott iratokat a koordinációs szakállamtitkár terjeszti elő kiadmányozásra. Előterjesztések esetében az előkészítő főosztály tevékenységét irányító vezető a kiadmányozás érdekében beszerzi az európai uniós jogi szakállamtitkár és a közjogi szakállamtitkár, miniszteri rendelet esetén valamennyi államtitkár, szakállamtitkár és a kabinetfőnök támogató állásfoglalását.
28. § (1) A koordinációs szakállamtitkár – az azt előkészítő főosztály, valamint az Európai Uniós Jogi Főosztály és az Alkotmányjogi Főosztály vezetőjének együttes előterjesztésére – kiadmányozza a kormányzati döntés-előkészítés során készült tárcavéleményt. Amennyiben az előkészítő főosztály és az együttes előterjesztésre jogosult főosztály valamelyike között vita van, úgy annak feloldására a 36. § (3) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A kormányzati döntés-előkészítés során adott tárcavéleményt más szervekkel az azt előkészítő főosztály vezetője és a tevékenységét irányító szakállamtitkár egyezteti; ennek eredménytelensége esetén a fennmaradt vitás kérdésekről a koordinációs szakállamtitkárt, a feladatkörrel rendelkező államtitkárt és a minisztert tájékoztatni kell.
29. § A országgyűlési képviselő írásbeli megkeresésére adott választ – a Parlamenti Osztály által meghatározott rend szerint előkészített tervezet alapján – a miniszter által átruházott hatáskörben az igazságügyi államtitkár, rendészeti kérdésekben, valamint az igazságügyi államtitkár akadályoztatása esetén a rendészeti államtitkár kiadmányozza.
30. § Az igazságügyi államtitkár a miniszter által átruházott hatáskörben kiadmányozza a nemzetközi szervezetek és intézmények számára adott jogi véleményt és a külképviseletek vezetőinek címzett ügyiratot.
31. §15 (1) A jelen utasításban meghatározott döntési jog egyben kiadmányozási jogkör is. A kiadmányozási jog jogosultja e jogkörét meghatározott ügyekre nézve a munkaköri leírásban átruházhatja.
(2) A Polgári Jogi Kodifikációs és Nemzetközi Magánjogi Főosztály vonatkozásában a civilisztikai és igazságügyi szakállamtitkár döntési joga az igazságügyi államtitkár jóváhagyásával gyakorolható.
(3) A Civilisztikai és Gazdasági Kodifikációs Főosztály vonatkozásában a civilisztikai és igazságügyi szakállamtitkár döntési joga az európai uniós jogi szakállamtitkár jóváhagyásával gyakorolható.
32. § (1) A vezető – a miniszter kivételével – az irányítása alá nem tartozó szervezeti egység munkatársa részére utasítást nem adhat. Az államtitkár, a kabinetfőnök és a szakállamtitkár a feladatkörének ellátásával kapcsolatban adhat közvetlenül utasítást a közvetlen irányítása alá nem tartozó szervezeti egység munkatársának. Erről az utasítást végrehajtó munkatársnak a szervezeti egységet irányító vezetőt haladéktalanul tájékoztatnia kell.
(2) A minisztertől, valamint az (1) bekezdésben meghatározott vezetőtől közvetlenül kapott utasítás végrehajtását a szolgálati út megtartásával teljesíteni.
33. § (1) A kormányzati döntés-előkészítés keretében a különböző fórumokra, értekezletekre a szakterületek anyagokat, előterjesztéseket csak a koordinációs szakállamtitkár útján küldhetnek.
(2) A miniszter tájékoztatását szolgáló, állásfoglalását vagy jóváhagyását kérő feljegyzéseket és más iratokat a koordinációs szakállamtitkár útján kell felterjeszteni.
(3) Az Országgyűlés által választott vagy a köztársasági elnök által kinevezett tisztségviselők, a Kormány tagja, valamint az országgyűlési képviselő megkeresésére adott válasz tervezetét – a válaszadásra nyitva álló határidő lejártát megelőző, a vezető megalapozott döntését lehetővé tevő ésszerű határidőn belül – a koordinációs szakállamtitkár útján kell felterjeszteni.
(4) A koordinációs szakállamtitkár útján aláírásra felterjesztett iratokat ellátja kézjegyével az előkészítő ügyintéző, az előkészítő önálló szervezeti egység vezetője, valamint a felterjesztő szakállamtitkár.
34. § (1) Az ügyek intézése a vonatkozó jogszabályok, a Kormány ügyrendje és a felettes által előírt határidőben történik.
(2) Az ügyintézési határidő a Ket. hatálya alá tartozó ügyekre vonatkozóan az irányadó anyagi és eljárási szabályokban meghatározott határidő.
(3) Jogszabályban előírt ügyintézési határidő hiányában az ügyek intézésére a vezető által a feladatok kiadása során megállapított egyedi ügyintézési határidő az irányadó.
(4) A határidőket naptári napban (kivételesen órában) kell meghatározni. A határidő számításának kezdő napja a minisztériumban történő érkeztetés, ennek hiányában az első iktatás napja, befejező napja pedig a regisztrált továbbítás napja.
(5) Az ügyintéző feladatainak ütemezése során úgy jár el, hogy a vezetői jóváhagyás a határidő lejárta előtt, ésszerű időben beszerezhető legyen.
(6) Ha a beadvány az előírt határidő alatt érdemben nem intézhető el, akkor az ügyintéző a késedelem okáról és az ügyintézés várható időpontjáról felettesét tájékoztatja. Ilyen esetben az illetékes szakállamtitkár vagy államtitkár a továbbiakra nézve döntést hoz, útmutatást ad, amelyről az ügyben érintetteket (ügyfeleket) haladéktalanul tájékoztatni kell.
(7) Az önálló szervezeti egységek tevékenységéről a koordinációs szakállamtitkár rendszeresen egységes jelentést készít, és azt a miniszter elé terjeszti. A jelentéstétel formai követelményeit és technikai feltételrendszerét a koordinációs szakállamtitkár alakítja ki.
35. § (1) A minisztérium valamennyi vezetője és munkatársa köteles a minisztériumi feladatok végrehajtásában együttműködni. A főosztályok közötti együttműködés kialakításáért a szervezeti egységek vezetői felelősek. Az egyeztetésért, illetve azért, hogy a feladat ellátásában a többi érintett szervezeti egység álláspontja összehangoltan érvényesüljön, az a minisztériumi egység felelős, amelynek az ügy intézése a feladatkörébe tartozik vagy akit erre a miniszter kijelölt.
(2) A miniszter az összetett megközelítést és több szakterület szoros együttműködését igénylő feladat elvégzése érdekében a feladatkörükben érintett vezetők és tárgykör szerint illetékes ügyintézők hatékony együttműködésével megvalósuló csoportos munkavégzést rendelhet el.
(3) A csoportos munkavégzés során a feladatkörükben érintett vezetőket és tárgykör szerint illetékes ügyintézőket a komplex feladat megfelelő határidőben történő elvégzése érdekében kiemelt együttműködési kötelezettség és felelősség terheli.
36. § (1) A tervezetek belső egyeztetését az előkészítésért felelős szervezeti egység végzi. Véleményeltérés esetén a vitás kérdéseket a főosztályvezetők vagy megbízottjaik személyes tárgyalás, munkaértekezlet során rendezik; ennek eredményét az ügyiraton fel kell tüntetni.
(2) A minisztériumban készülő előterjesztések belső egyeztetésére legalább 5 munkanapos határidőt kell biztosítani, ettől eltérni csak kivételes esetben külön indoklás mellett lehet.
(3) Pozitív vagy negatív hatásköri összeütközés, illetve véleményeltérés esetén a szervezeti egységek vezetőinek tevékenységét irányító szakállamtitkár; a szakállamtitkárok, államtitkárok közötti vita esetén – az előzetes kabinetfőnöki egyeztetés sikertelenségét követően – a miniszter dönt.
Az országgyűlési biztosokkal való kapcsolattartás
37. § (1) Az országgyűlési biztos és munkatársai részére a minisztériumi hivatali egységek, a minisztériumi szervek, valamint – a rendőrség, büntetés-végrehajtás szervezete és a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata tekintetében az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló törvényben foglalt korlátozásokkal – a miniszter irányítása alá tartozó önálló szervezetek épületébe történő belépést korlátozás nélkül biztosítani kell.
(2) Az országgyűlési biztos részére meg kell adni a lefolytatott eljárással kapcsolatos adatokat és felvilágosításokat, a keletkezett iratokba – a rendőrségnél, a büntetés-végrehajtás szervezeténél és a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatánál az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló törvényben foglalt korlátozásokkal – a minősítésre tekintet nélkül a betekintést lehetővé kell tenni, illetve kérésére az iratokról másolatot kell készíteni vagy azt részére át kell adni.
(3) Az országgyűlési biztos által végzett vizsgálatot elő kell segíteni. Ha a vizsgált szerv – az országgyűlési biztos által folytatott vizsgálat esetében – saját hatáskörében meg tudná szüntetni a visszásságot, de az erre irányuló kezdeményezéssel nem ért egyet, a kezdeményezést az ügy irataival együtt köteles haladéktalanul a felügyeleti szervhez felterjeszteni.
(4) A minisztériumi szervezeti egységek a feladatkörükbe tartozó, az országgyűlési biztos megkeresésére a jelentésére és ajánlására adott válasz tervezetét – a válaszadásra nyitva álló határidő lejártát legalább három munkanappal megelőzően – a közjogi szakállamtitkár útján terjesztik fel.
(5) A miniszter irányítása vagy felügyelete alá tartozó szerveknek az országgyűlési biztos kezdeményezéseiről, illetve vizsgálatának megállapításairól rendszeresen tájékoztatniuk kell az irányításukban, illetve felügyeletükben közreműködő államtitkárt, szakállamtitkárt, továbbá a közjogi szakállamtitkár útján a miniszter részére negyedévenként tájékoztatót kell készíteniük.
A minisztérium képviselete
38. § (1) A minisztériumot a miniszter képviseli. A miniszter akadályoztatása esetén a képviselet rendjére a 6. § (1)–(2) rendelkezései az irányadók; az államtitkárok egyidejű akadályoztatása esetén a minisztériumot a kabinetfőnök képviseli.
(2) Nemzetközi programokon a miniszter akadályoztatása esetén a minisztert – eltérő rendelkezés hiányában – az igazságügyi államtitkár képviseli.
(3) A kormánybizottságokban, tárcaközi fórumokon, a társhatóságokkal, az önkormányzatokkal és a társadalmi szervezetekkel való kapcsolatokban a minisztériumot a miniszter, államtitkár, szakállamtitkár, valamint – a szakterületüket érintő kérdésekben, illetve a miniszter, államtitkár vagy szakállamtitkár megbízása alapján – az erre felhatalmazott, lehetőség szerint vezetői megbízással rendelkező személy képviseli.
(4) A minisztériumnak a bíróságok és a hatóságok előtti jogi képviseletét a jogi képviseletért felelős szervezeti egység e feladattal megbízott köztisztviselői látják el, illetve szükség szerint külső kapacitás igénybevételével szervezik, kivéve, ha az ügy sajátosságára tekintettel a miniszter vagy a kabinetfőnök a képviselet ellátására más szervezeti egység ügyintézőjét jelöli ki.
(5) A közjegyzők és az önálló bírósági végrehajtók fegyelmi ügyében az igazságszolgáltatási érdek érvényesítése érdekében a minisztérium képviseletében az Igazságügyi Kodifikációs és Szolgáltatási Főosztály e feladattal megbízott köztisztviselője jár el.
(6) Az Európai Unió által társfinanszírozott projektek előkészítése során a tárca képviseletét a miniszter írásos meghatalmazása alapján kijelölt vezető látja el. E projektek megvalósítása során a miniszter a projektalapító dokumentumban is rendelkezik a képviseletről.
(7) Az Országgyűlés bizottsága előtt a minisztériumot a feladatkörében érintett államtitkár vagy szakállamtitkár, akadályoztatása esetén az általa kijelölt vezető képviseli.
(8) Az Országgyűlés bizottságai előtti képviselet módjáról, a képviseletet ellátó vezetők listájával a Parlamenti Osztályt legkésőbb az ülés napján reggel 8 óráig tájékoztatni kell.
A sajtó tájékoztatásával kapcsolatos eljárás
39. § (1) A sajtó tájékoztatását az érdekelt minisztériumi egységek bevonásával a Sajtó- és Kommunikációs Osztály végzi. A kidolgozás alatt lévő, valamint a jóváhagyott intézkedésekről a sajtó részére tájékoztatást a miniszter, az államtitkár, a Sajtó- és Kommunikációs Osztály, illetve az általuk kijelölt témafelelős adhat.
(2) A minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben interjút – a miniszter eltérő döntése hiányában – csak a Sajtó- és Kommunikációs Osztály szervezésében lehet adni. A tárca nevében a miniszter és az államtitkárok nyilatkoznak, egyidejű akadályoztatásuk esetén a feladatkörrel rendelkező szakállamtitkár nyilatkozik. Ettől eltérni kabinetfőnöki engedéllyel lehet.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni a szakmai folyóiratok számára készített, tisztán szakmai, jellemzően a hatályos előírásokat ismertető írásos anyagok tekintetében.
(4) A sajtó útján nyilvánosságra hozott, a minisztérium munkájára vonatkozó javaslatok és bírálatok kivizsgálásával kapcsolatos – a miniszter, az államtitkár vagy az illetékes szakállamtitkár aláírásával ellátott – közlemény kiadásáról a Sajtó- és Kommunikációs Osztály gondoskodik.
(5) A minisztériumra vonatkozó javaslatokra és bírálatokra a választ a feladatköre szerint érintett főosztályvezető, a miniszter irányítása vagy felügyelete alatt álló szervek tekintetében pedig a szerv vezetője készíti elő a törvényes határidőben. A válaszoknak sajtóhoz történő eljuttatásáról a Sajtó- és Kommunikációs Osztály gondoskodik.
A belső ellenőrzés
40. § (1) A minisztérium belső ellenőrzési szervezete a Belső Ellenőrzési Osztály.
(2) A belső ellenőrzési tevékenység kiterjed
a) a minisztérium igazgatási és fejezeti kezelésű előirányzataival való gazdálkodásra,
b) a minisztérium irányítása alá tartozó költségvetési szervek gazdálkodására, és
c) a kedvezményezetteknél és a támogatások lebonyolításában részt vevő szerveknél a minisztérium költségvetéséből céljelleggel juttatott támogatások és nemzetközi támogatások felhasználására.
(3) A Belső Ellenőrzési Osztály a Miniszteri Kabinet osztályaként, a miniszter közvetlen irányításával végzi tevékenységét. A Belső Ellenőrzési Osztályt osztályvezető vezeti, aki egyúttal a belső ellenőrzési vezető. Az osztály állományába tartozó személyek felett a munkáltatói jogokat – a szervezeti egység vezetőjének megbízása és megbízásának visszavonása kivételével – a kabinetfőnök gyakorolja.
(4) A Belső Ellenőrzési Osztály ellenőrzési tevékenysége során
a) vizsgálja és értékeli a FEUVE-rendszer kiépítését és működését,
b) vizsgálja és értékeli a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerek működését,
c) vizsgálja a rendelkezésre álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását és gyarapítását, az elszámolások megbízhatóságát, és
d) megállapításokat és javaslatokat tesz, elemzéseket és értékeléseket készít a gazdálkodás eredményességének növelése, a kockázati tényezők, hiányosságok kiküszöbölése, valamint a FEUVE-rendszer javítása és továbbfejlesztése érdekében.
(5) A Belső Ellenőrzési Osztály az ellenőrzései során szabályszerűségi, pénzügyi, rendszer-, teljesítmény-, megbízhatósági ellenőrzést és informatikai rendszerellenőrzést hajt végre.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
41. § (1) A köztisztviselőkre, valamint a minisztérium működésére és gazdálkodására a miniszter különösen a következő szabályzatokat adja ki:
a) a közszolgálati szabályzat,
b) az iratkezelési szabályzat,
c) a minősített adatok kezelési szabályzata,
d) az adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzat,
e) a közérdekű adatok közzétételi szabályzata,
f) biztonsági szabályzat a nemzetközi szerződés alapján átvett vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján készült minősített adat védelmére,
g) az Európai Unió intézményeinek tagállami kormányzati részvétellel működő döntéshozó és döntés-előkészítő szerveiben a kormányzati álláspont kialakításával és az ezen intézmények munkájában való részvétellel kapcsolatos eljárásra vonatkozó szabályzat,
h) az Európa Tanács munkájában való részvétellel kapcsolatos eljárásra vonatkozó szabályzat,
i) a választható béren kívüli juttatásokról szóló szabályzat,
j) a minisztérium beszerzési szabályzata,
k) gazdálkodási és számviteli szabályzatok,
ka) a számviteli politika, amelynek részét képezi a számlatükör, a számlarend, a kötelezettségvállalás, az utalványozás és a szakmai teljesítésigazolása rendjének szabályzata, az ellenjegyzés és az érvényesítés rendjének szabályzata, a leltározási szabályzat, az értékelési szabályzat, az önköltség-számítási szabályzat, és a pénz- és értékkezelési szabályzat,
kb) a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználási, előirányzat-módosítási, -átcsoportosítási rendjéről szóló szabályzat, és a fejezeti kezelésű előirányzatok számviteli politikája,
kc) a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjéről szóló szabályzat,
kd) a felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének szabályzata,
ke) a reprezentációs költségkeretek mértékéről és azok felhasználásáról szóló szabályzat, és
kf) a belföldi és külföldi ideiglenes kiküldetések esetén követendő eljárás rendjéről szóló szabályzat,
l) az ellenőrzési kézikönyv,
m) az informatikai biztonsági szabályzat,
n) a FEUVE-rendszerrel kapcsolatos szabályzat, és
o) a miniszternek a büntetés-végrehajtás gazdasági társaságaira vonatkozó jogainak gyakorlásáról szóló szabályzat.
(2) Az (1) bekezdésben szereplő szabályzatokon túl a miniszter további szabályzatok kiadásáról is rendelkezhet.
42. § (1) Jelen utasítást, valamint a belső szabályzatokat szükség szerint, de legalább évente felül kell vizsgálni, és a szükséges korszerűsítést el kell végezni.
(2) A főosztályok vezetői jelen utasítás végrehajtására, így különösen az egyes osztályok feladatkörének meghatározására az utasítás hatálybalépésétől számított 30 napon belül ügyrendet készítenek.
(3) Az ügyrendet az önálló szervezeti egység vezetője írja alá, és jóváhagyásra a tevékenységét irányító vezető elé terjeszti; majd a jóváhagyott ügyrendet másolatban megküldi a Koordinációs és Belső Fejlesztési Főosztálynak.
1. számú függelék
A minisztérium szervezeti egységei
1. Az államtitkárok irányítása alá tartozó szervezeti egységek
1.1. Az igazságügyi államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egység
1.1.1. Az igazságügyi államtitkár titkársága
1.2.16 A rendészeti államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egység
1.2.1. A rendészeti államtitkár titkársága
1.2.2.17
2. A kabinetfőnök irányítása alá tartozó szervezeti egységek
2.1. Miniszteri Kabinet
2.2. Belső Ellenőrzési Osztály
3. A koordinációs szakállamtitkár alá tartozó szervezeti egységek
3.1. Koordinációs és Belső Fejlesztési Főosztály
3.2. Támogatás-koordinációs Főosztály
3.3. Költségvetési és Gazdasági Főosztály
3.4. Humánigazgatási és Fejlesztési Főosztály
4. A civilisztikai és igazságügyi szakállamtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek
4.1. Polgári Jogi Kodifikációs és Nemzetközi Magánjogi Főosztály
4.2. Civilisztikai és Gazdasági Kodifikációs Főosztály
4.3. Igazságügyi Kodifikációs és Szolgáltatási Főosztály
5. A közjogi szakállamtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek
5.1. Alkotmányjogi Főosztály
5.2. Hatósági Eljárási és Szolgáltatási Kodifikációs Főosztály
5.3. Hatósági Főosztály
5.4. Büntetőjogi Kodifikációs Főosztály
6. Az európai uniós jogi szakállamtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek
6.1. Nemzetközi Együttműködési Főosztály
6.2. Európai Uniós Jogi Főosztály
6.3. Bel- és Igazságügyi Együttműködési és Migrációs Főosztály
7. A rendészeti szakállamtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek
7.1. Rendészeti Felügyeleti és Tervezési Főosztály
7.2. Rendészeti Igazgatási Főosztály
7.3. Rendészeti Kodifikációs Főosztály
7.4.18 Rendészeti Ellenőrzési Főosztály
2. számú függelék
A minisztérium szervezeti egységeinek feladatai
1. AZ ÁLLAMTITKÁROK IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK
1.1. Az igazságügyi államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egység
Az államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egység állományába 7 fő tartozik.
1.1.1. Az igazságügyi államtitkár titkársága
Az igazságügyi államtitkár titkárságát főosztályvezető-helyettes vezeti. A titkárság részeként osztályvezető vezetésével Korrupció Ellenes Osztály működik.
A titkárság
a) elősegíti az államtitkár tevékenységét,
b) ellátja az államtitkár személye körüli teendőket, így különösen intézi az államtitkár személyes levelezését, koordinálja az államtitkár programjaihoz szükséges beszédek, előadások anyagának előkészítését, szervezi az államtitkár belföldi programjait, és közreműködik azok lebonyolításában,
c) ellátja az államtitkárhoz érkező iratok ügyviteli feladatait, koordinálja az ügyintézést,
d) ellátja az államtitkár által tartott értekezletekkel, rendezvényekkel kapcsolatos szervezési feladatokat, és
e) intézi az államtitkár által meghatározott feladatokat, megszervezi és ellenőrzi azok végrehajtását.
f) a korrupció elleni küzdelemmel kapcsolatos feladatok körében
fa) ellátja a minisztérium korrupcióellenes harccal, és a tisztességes eljárás védelmével kapcsolatos feladatait, fogadja, megválaszolja és hasznosítja az antikkorrupciós tárgyú társadalmi kezdeményezéseket,
fb) gondoskodik a korrupció elleni határozott fellépésről, az Antikkorrupciós Koordinációs Testület stratégiája végrehajtásának felügyeletéről, a korrupciós ügyek feltárásának eredményesebbé tételéről, a közszféra etikai kódexének kidolgozásáról, és
fc) ellátja az Antikorrupciós Koordinációs Testület titkársági feladatait.
1.2.19 A rendészeti államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egység
Az államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egység állományába 5 fő tartozik.
1.2.1. A rendészeti államtitkár titkársága
A rendészeti államtitkár titkárságát osztályvezető vagy főosztályvezető-helyettes vezeti.
A titkárság
a) elősegíti az államtitkár tevékenységét,
b) ellátja az államtitkár személye körüli teendőket, így különösen intézi az államtitkár személyes levelezését, koordinálja az államtitkár programjaihoz szükséges beszédek, előadások anyagának előkészítését, szervezi az államtitkár belföldi programjait, és közreműködik azok lebonyolításában,
c) ellátja az államtitkárhoz érkező iratok ügyviteli feladatait, koordinálja az ügyintézést,
d) ellátja az államtitkár által tartott értekezletekkel, rendezvényekkel kapcsolatos szervezési feladatokat, és
e) intézi az államtitkár által meghatározott feladatokat, megszervezi és ellenőrzi azok végrehajtását.
1.2.2.20
A) Kodifikációs feladatok
B) Szervezetirányítási feladatok
a) A főosztály az ellenőrzési feladatait a rendőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a rendészeti oktatási intézmények, schengeni külső határszakaszon a határ- és idegenrendészeti tevékenység vonatkozásában ellenőrzési terv, valamint az igazságügyi és rendészeti miniszter és a rendészeti államtitkár egyedi döntése alapján látja el.
b) Ellenőrzési tevékenysége kiterjed az a) pontban felsorolt szerveknél a szervek működését befolyásoló normák meglétének, e normák hatályosulásának, valamint a szervek különböző szintű jogszabályokban rögzített szakmai, biztonsági előírásai betartásának ellenőrzésére.
c) A felügyelet és ellenőrzés tapasztalatai, az információs rendszer adatai alapján kezdeményezi egyes szervek vagy tevékenységi körök soron kívüli ellenőrzését, vezetőik soron kívüli beszámoltatását.
d) Felügyeli és ellenőrzi a rendészeti szerveknél a különböző szintű, a főosztály hatáskörébe tartozó normák meglétét, hatályosulását, valamint az ezekben megfogalmazott biztonsági előírások megtartását, javaslatot tesz a biztonsági előírásoktól eltérő esetekben a hiányosságok megszüntetésére.
e) Ellátja a miniszter irányítása, felügyelete alatt álló rendészeti szervek munkaügyi ellenőrzésével kapcsolatos – külön jogszabályban meghatározott – feladatokat.
f) Értékeli és elemzi az Országos Rendőr-főkapitányság, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága szakmai ellenőrzési tevékenységét, javaslatot tesz a rendészeti államtitkárnak jogkörébe tartozó intézkedésekre.
C) Egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatok
D) Nemzetközi és európai uniós vonatkozású feladatok
E) Egyéb feladatok
2.21 A MINISZTERI KABINETBE TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK
A Miniszteri Kabinetbe tartozó szervezeti egységek állományába 26 fő tartozik.
2.1.22 Miniszteri Kabinet
A Miniszteri Kabinet a miniszter szakmai és politikai munkáját közvetlenül segítő szervezeti egység, amelynek közvetlen vezetője a főosztályvezetői besorolással rendelkező kabinetfőnök. A Miniszteri Kabinet Miniszteri Titkárságra, Sajtó- és Kommunikációs Osztályra, valamint Külügyi és Protokoll Osztályra tagolódik.
2.1.1. Miniszteri titkársági feladatok:
a) a miniszter személye körüli teendők, így különösen a személyes levelezés bonyolítása,
b) a miniszter programjaihoz szükséges beszédek, háttéranyagok rendelkezésre bocsátása,
c) a miniszter belföldi programjának szervezése és közreműködés azok bonyolításában, és
d) a szolidaritási alapok hitelesítő hatósági feladatainak ellátása.
A miniszteri titkárságot főosztályvezető-helyettes, osztályvezető vagy politikai főtanácsadó vezeti.
2.1.2. Sajtó- és kommunikációs tevékenységgel kapcsolatos feladatok:
a) a minisztérium tájékoztatási tevékenységének ellátása, a szervezeti egységek sajtómunkájának összehangolása és elemzése, a szervezeti egységek által adott információk kommunikációs szempontból megfelelő formában – szükség szerinti átdolgozást követő – kiadása,
b) a minisztérium vezetői és szakértői sajtószereplésének előkészítése,
c) a minisztériumi sajtóközlemények kiadása, a napi sajtószemle elkészítése,
d) tájékoztatási terv készítése a minisztérium által benyújtott kiemelkedő jelentőségű kormány-előterjesztésekhez és törvényjavaslatokhoz; a jóváhagyást követően a tájékoztatás megszervezése,
e) az írott sajtó szemlézése, a magyar nyelvű rádiók és televíziók – minisztériumi feladatkörrel összefüggő – adásainak figyelemmel kísérése; ezek alapján lapszemlék, hír- és médiafigyelők, hang- és videofelvételek készítése és archiválása,
f) kapcsolattartás és együttműködés az Országgyűlés Sajtóirodájával, a Kormányszóvivői Irodával és más minisztériumok sajtóosztályaival, valamint a televízió, a rádió, a hírügynökségek és a lapok szerkesztőségeivel,
g) közreműködés a minisztériumi rendezvények előkészítésében és az ahhoz kapcsolódó sajtófeladatok ellátásában,
h) a minisztérium belföldi és külföldi folyóirat-megrendelésének bonyolítása és nyilvántartása,
i) a minisztérium honlapjának szerkesztése; a belső információs és kommunikációs rendszer tartalmi kialakítása; a honlapszerkesztés eljárási rendjének kidolgozása; az egyes szervek internetes tartalomszolgáltató tevékenységének összehangolása,
j) országos jelentőségű ügyekben a miniszter által irányított vagy felügyelt szervek sajtórészlegei munkájának összehangolása, és
k) gondoskodik a minisztérium ágazati felelősségi körébe tartozó közérdekű adatok és a jogszabályban előírt adatok honlapon való közzétételéről.
A feladatokat ellátó osztályt osztályvezető vagy főosztályvezető-helyettes vezeti.
2.1.3. Külügyi és protokollfeladatok:
a) a miniszter, az államtitkárok és a szakállamtitkárok nemzetközi kapcsolatainak összehangolása és szervezése, a hozzájuk érkező külföldi delegációk hivatalos programjának bonyolítása, valamint az ezzel összefüggő protokolláris feladatok ellátása,
b) a minisztérium és a minisztérium munkatársainak külföldi szolgálati utazásával kapcsolatos szervezési feladatok végzése, és a miniszter irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek vezetőinek külföldi szolgálati utazásával kapcsolatos engedélyezési feladatok ellátása,
c) szakmai anyagok elkészítésének koordinálása a minisztériumi vezetők nemzetközi tárgyalásaira; az e tárgyalásokról szóló tájékoztató jelentések előkészítése,
d) a kabinetfőnök által meghatározott, más személyeket vagy minisztériumi szervezeti egységeket érintő egyéb nemzetközi feladatok elvégzése,
e) a minisztérium hazai és külföldi rendezvényeihez kapcsolódó protokollfeladatok ellátása, és
f) idegen nyelvű fordítások készítése, készíttetése a minisztérium vezetői és szervezeti egységei részére.
A feladatokat ellátó osztályt osztályvezető vagy főosztályvezető-helyettes vezeti.
2.1.4.23
2.1.5. Közigazgatás-fejlesztési feladatok:
a) közreműködés a közigazgatás-fejlesztés és az adminisztratívteher-csökkentés kormányzati feladatainak összehangolásában,
b) részvétel a központi és a helyi közigazgatás továbbfejlesztését érintő koncepcionális, szervezetfejlesztési és folyamatszervezési intézkedésekkel összefüggő kormányzati döntések tervezeteinek előkészítésében,
c) a kormányzati döntés-előkészítés során a közigazgatás-korszerűsítési, adminisztratívteher-csökkentési és érdemi deregulációs követelmények érvényesítése,
d) javaslatok kidolgozása a korszerű szervezetfejlesztési, folyamatszervezési módszerek és eljárások alkalmazására,
e) a jogrendszerből eredő adminisztratív terhek folyamatos méréséhez szükséges egységes módszertan kialakítása, illetve a módszertan alapján elvégzendő adminisztratív terhek mérése megvalósulásának ellenőrzése,
f) módszertani iránymutatások kialakítása, a közjogi szakállamtitkár bevonásával, a hatásvizsgálati követelmények érvényesülése érdekében, valamint a minisztériumi jogszabálytervezetek és egyéb eszközök hatásvizsgálatainak ellenőrzése,
g) részvétel a minisztérium minőségi jogalkotás megvalósítását célzó tevékenységének összehangolásában, illetve megvalósításában,
h) részvétel a közigazgatás-fejlesztéssel, deregulációval és adminisztratívteher-csökkentéssel foglalkozó európai uniós és egyéb nemzetközi (pl. OECD) munkacsoportokban, fórumokon, szakmai rendezvényeken az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium képviseletében, és
i) kidolgozza a minisztériumi fejlesztési stratégiákat, figyelemmel kíséri és értékeli ezek végrehajtását, javaslatot tesz módosításukra, közreműködik a minisztérium stratégiai jelentőségű projektjeinek előkészítésében, véleményezi a miniszter irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek által kidolgozott stratégiai dokumentumokat.
2.2. Belső Ellenőrzési Osztály
A Belső Ellenőrzési Osztály feladatai:
a) a belső ellenőrzési feladatok ellátása a minisztérium tekintetében,
b) ellenőrzési tevékenység a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló jogszabályok, a nemzetközi belső ellenőrzési standardok, a belső ellenőrzési kézikönyv és az éves ellenőrzési terv alapján,
c) kockázatelemzés alapján stratégiai terv és éves ellenőrzési terv készítése, azok miniszteri jóváhagyását követő végrehajtása és a megvalósítás nyomon követése,
d) a minisztérium irányítása alá tartozó költségvetési szervek éves ellenőrzési tervei alapján összefoglaló éves ellenőrzési terv készítése és a minisztérium éves ellenőrzési tervével együtt a pénzügyminiszter részére történő megküldés előkészítése,
e) a minisztérium éves ellenőrzési jelentésének elkészítése,
f) a minisztérium irányítása alá tartozó költségvetési szervek éves ellenőrzési jelentései alapján éves összefoglaló ellenőrzési jelentés készítése, és a minisztérium éves ellenőrzési jelentésével együtt a pénzügyminiszter részére történő megküldés előkészítése,
g) belső ellenőrzési kézikönyv készítése és rendszeres felülvizsgálata, h) a tervezett ellenőrzések ellenőrzési program és megbízólevél alapján történő végrehajtása, ellenőrzési jelentés készítése, a megállapítások és javaslatok alapján készített intézkedési végrehajtásának nyomon követése, és
i) külön jogszabályban és a belső ellenőrzési kézikönyvben foglaltak szerint a minisztérium és az irányítása alá tartozó középirányító szervek stratégiai és éves ellenőrzési terveinek egyeztetése és összehangolása.
A Belső Ellenőrzési Osztályt osztályvezető vezeti.
3.24 A KOORDINÁCIÓS SZAKÁLLAMTITKÁR IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK
A koordinációs szakállamtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek állományába 126 fő tartozik. A szakállamtitkár titkárságát közvetlenül a szakállamtitkár vagy osztályvezetői megbízással rendelkező személy vezeti.
3.1. Koordinációs és Belső Fejlesztési Főosztály
A főosztályvezető általános helyettesítésére főosztályvezető-helyettes működik. A Főosztály a Feladatszervezési és Minőségbiztosítási Osztályra, a Parlamenti Osztályra, Társadalmi Kapcsolatok Osztályára, az Informatikai Tervezési Osztályra, az Ügykezelési Osztályra és Jogi Támogató Osztályra tagozódik.
A) Kodifikációs feladatok
B) Szervezetirányítási feladatok
C) Egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatok
D) Nemzetközi és európai uniós vonatkozású feladatok
E) Egyéb feladatok
E/1. A feladatszervezési és minőségbiztosítási feladatok körében
a) végzi a kormányülésekre, illetve a Kormány szerveinek üléseire történő vezetői felkészítésből adódó feladatokat, ennek keretében érkezteti és kiszignálja a kormányzati döntés-előkészítéssel összefüggő iratokat,
b) gondoskodik a minisztérium által készített kormány-előterjesztések és jelentések benyújtásáról,
c) jelentést készít a Miniszterelnöki Hivatal számára a Kormány határozataiból adódó feladatok végrehajtásáról,
d) az Országgyűlés, a Kormány határozatai, a miniszter döntése, valamint a főosztályok javaslatai alapján előkészíti a Kormány féléves törvényalkotási programjára és munkatervére vonatkozó tárcajavaslatokat, ezek figyelembevételével összeállítja a minisztériumi munkatervet,
e) koordinálja a minisztérium több szervezeti egységének szoros együttműködését igénylő miniszteri felkészítők és háttéranyagok összeállítását, különösen a miniszter országgyűlési bizottságok előtti meghallgatásából adódó feladatokat,
f) előkészíti a szakállamtitkári értekezletet, összeállítja ezek emlékeztetőjét, nyilvántartja az értekezlet döntéseiből adódó határidős feladatokat, és ellenőrzi azok teljesítését,
g) szervezi a minisztérium hivatali szervezeteinek belső kommunikációját,
h) ellátja az Országos Érdekegyeztető Tanács munkájával kapcsolatos összekötői feladatokat,
i) előkészíti a minisztérium közérdekű adatok közzétételi szabályzatát,
j) elkészíti a más szervezeti egység hatáskörébe nem tartozó minisztériumi utasítások, belső szabályzatok tervezeteit,
k) ellátja a belső szervezetfejlesztési feladatokat, gondoskodik a tárca működési hatékonyságának folyamatos javításáról,
l) figyelemmel kíséri a minisztérium szervezetének működését, és javaslatokat tesz az egyszerűbb és hatékonyabb szervezeti működést szolgáló intézkedésekre,
m) gondoskodik a minisztérium kapacitásainak felméréséről, az egyes kiemelt feladatokra fordított erőforrások nyomon követéséről, valamint kialakítja és működteti a minisztérium szervezeti működésének mérésére alkalmas mutatószámrendszert, és
n) más szervezeti egységekkel együttműködve koordinálja különösen
na) a belső szervezetfejlesztést szolgáló képzéseket,
nb) munkatársi elkötelezettségi felméréseket,
nc) az új munkatársak beilleszkedését elősegítő tájékoztató és mentorálási programot,
nd) a környezet- és egészségtudatos működést elősegítő intézkedéseket,
ne) az egységes minisztériumi identitás és azt tükröző arculat kialakítását,
nf) a meglévő informatikai rendszerek hatékonyabb kihasználását,
ng) a csoportmunka szoftverrel támogatott munkafolyamatai kialakítását,
nh) a minőségi jogalkotás szervezeti feltételeinek megteremtését,
ni) a belső szabályzatok naprakészen tartását,
nj) a minisztérium szakmaiságának elmélyítését, valamint külső megjelenítését szolgáló intézkedéseket, továbbá
nk) a papíralapú ügykezelést felváltó elektronikus ügykezelés rendszerének kialakítását és bevezetését.
E/2. A parlamenti feladatok körében
a) ellátja a minisztérium feladatkörébe tartozó törvényjavaslatok, országgyűlési határozati javaslatok, jelentések benyújtásával és a megtárgyalásával, így különösen a kormányzati álláspont kialakításával kapcsolatos, a minisztériumra háruló szervezési feladatokat, e körben gondoskodik különösen az előterjesztések, a kormányálláspontok beszerzéséről, dokumentálásáról, a minisztérium feladatkörrel rendelkező szervezeti egységei részére történő eljuttatásáról és az előterjesztéseknek az Országgyűlés Hivatala részére történő benyújtásáról,
b) biztosítja a miniszternek, az államtitkároknak, valamint a minisztérium feladatkörrel rendelkező szervezeti egységeinek az Országgyűlés plenáris és bizottsági üléseivel kapcsolatos tájékoztatását, megszervezi a bizottsági ülésen való részvételüket, ülésnapokon ügyeletet tart,
c) előkészíti a miniszterhez intézett interpellációkra, kérdésekre, azonnali kérdésekre, továbbá a minisztériumot érintő napirend előtti felszólalásokra adandó válaszokat, e körben különösen beszerzi és a minisztérium feladatkörrel rendelkező szervezeti egysége részére az előzményekkel együtt eljuttatja az indítványokat, beszerzi és aktualizálja az indítvánnyal kapcsolatos válaszokat, és
d) szervezi a miniszter és az államtitkárok országgyűlési képviselőkkel, frakciókkal való kapcsolattartását és együttműködését.
E/3. Társadalmi kapcsolatok körében
a) intézi, megválaszolja és nyilvántartja a minisztériumba érkező, más szervezeti egység hatáskörébe nem tartozó írásbeli panaszokat, közérdekű bejelentéseket, javaslatokat és egyéb beadványokat; ügyfélfogadást tart; működteti a Paragrafus-Pellengér Projektet, és
b) koordinálja a kormányzati civilstratégiából adódó tárcafeladatokat; e feladatkörében kapcsolatot tart a társadalmi szervezetekkel, a jogszabály-előkészítés során segíti a civil szféra és a minisztérium közötti kölcsönös információátadást, összegyűjti és nyilvántartja a civil szervezetektől érkező jogalkotási javaslatokat, és az azzal kapcsolatos igényeket eljuttatja a jogalkotásért felelős szervezeti egységekhez; vezeti és folyamatosan aktualizálja a tárcával kapcsolatban álló civil szervezetek nyilvántartását.
E/4. Az informatikai feladatok körében
a) előkészíti a minisztérium informatikai stratégiáját, informatikai biztonsági politikáját, informatikai biztonsági stratégiáját, informatikai biztonsági szabályzatát és javaslatot tesz az éves informatikai beszerzési terv tartalmára,
b) gondoskodik a minisztérium által felhasznált informatikai rendszerek és szolgáltatások működéséhez szükséges feltételek kialakításáról, az ehhez kapcsolódó tervezési, fejlesztési és végrehajtási feladatok ellátásáról,
c) gondoskodik a minisztérium informatikai biztonsági stratégiájának végrehajtásáról, valamint az informatikai biztonsági szabályzat érvényesülésének ellenőrzéséről,
d) szakmai koordinációt végez az ágazati informatikai feladatok tekintetében,
e) gondoskodik a belső információs és kommunikációs rendszer működtetéséről és fejlesztéséről,
f) gondoskodik a cégbíróságok számítógépes rendszereinek kialakításáról, fenntartásáról, az országos működéshez szükséges adatátviteli rendszer üzemeltetéséről,
g) biztosítja az Országos Cégnyilvántartási és Céginformációs Rendszer üzemeltetését,
h) ellátja a minisztérium informatikai szolgáltatásainak, rendszereinek és eszközeinek folyamatos üzemeltetése felügyeletét, és
i) rendszeres igényfelmérés alapján gondoskodik a minisztérium által felhasznált informatikai rendszerek és szolgáltatások működéséhez és továbbfejlesztéséhez szükséges tervszerű eszközgazdálkodásról.
E/5. Az ügykezelés körében
a) ellátja az elektronikus iktatórendszer működtetésével kapcsolatos koordinációs feladatokat,
b) működteti a postabontót és a központi irattárat,
c) végzi az iratkezelés ellenőrzésével, az iratkezelési szabályzat korszerűsítésével és az irattári terv évenkénti felülvizsgálatával kapcsolatos feladatokat,
d) végzi a minisztériumi bélyegzők nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat,
e) kezeli a kormányzati döntés-előkészítés során keletkezett előterjesztéseket, jelentéseket és más iratokat,
f) ellátja a minisztérium titkos ügykezelői feladatait; ellátja a nemzetközi szerződés alapján átvett vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján készült minősített adatok védelmével és nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat,
g) döntésre előkészíti az iratkutatás engedélyezése iránti kérelmeket,
h) előkészíti és aktualizálja a minősített adatok kezelési szabályzatát és a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló utasítást, és
i) gondoskodik a papíralapú ügykezelést felváltó elektronikus ügykezelés kialakításáról és folyamatos bevezetéséről.
E/5. A jogi támogatás körében
Jogi támogató, tanácsadó, véleményezési és ellenőrzési feladatokat lát a minisztérium egyes, a koordinációs szakállamtitkár által meghatározott, kiemelt jelentőségű szerződéseivel, valamint más jogviszonyaival kapcsolatban.
3.2. Támogatás-koordinációs Főosztály
A főosztály Kiemelt Projektek Osztályra, valamint Bel- és Igazságügyi Támogatások Osztályra tagolódik.
A) Kodifikációs feladatok
B) Szervezetirányítási feladatok
C) Egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatok
D) Nemzetközi és európai uniós vonatkozású feladatok
D/1. Az európai uniós finanszírozású kiemelt projektekkel kapcsolatos feladatok körében
a) ellátja a minisztérium stratégiai jelentőségű – nemzetközi, európai uniós vagy hazai támogatással megvalósuló – projektjeinek lebonyolításával összefüggő projekt- és pénzügyimenedzsment-feladatokat,
b) biztosítja a minisztérium szakmai képviseletét a hazai támogatásokat lebonyolító intézményrendszer tárcaközi szervezeteiben és bizottságaiban,
c) ellátja a minisztérium ÁROP-projektjeinek összehangolását, az azzal kapcsolatos projekt- és pénzügyimenedzsment-feladatokat,
d) ellátja a minisztériumi monitoringegység feladatait a strukturális alapokból nyújtott támogatások tekintetében,
e) részt vesz a Norvég Alap és az EGT Finanszírozási Mechanizmus Monitoring Bizottság munkájában,
f) figyelemmel kíséri az európai uniós és hazai támogatási programokra benyújtott – az ágazatot érintő – pályázatokat a fejlesztési támogatások megszerzése érdekében; közreműködik fejlesztési projektek generálásában, pályázatok figyelésében, pályázatok megírásában, és
g) ellátja a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) A társadalmi kohéziót erősítő bűnmegelőzési és reintegrációs programok módszertani megalapozása című kiemelt projektjének megvalósításával kapcsolatos feladatokat.
D/2. A bel- és igazságügyi programok keretében felhasznált támogatásokkal kapcsolatos feladatok körében
a) koordinálja a bel- és igazságügy területét érintő hazai, uniós és nemzetközi pénzügyi források befogadásának és felhasználásának előkészítését, megvalósítását, nyomon követését az uniós és a schengeni tagság szakmai elvárásai alapján; ellátja azok tervezését és lebonyolítását, monitoringját, valamint gondoskodik a kapcsolódó beszámolási feladatokról,
b) ellátja a Schengen Alappal kapcsolatos belső és külső koordinációt és az ehhez szükséges adminisztrációs feladatokat,
c) ellátja a Külső Határok Alap, az Európai Menekültügyi Alap, az Integrációs Alap és a Visszatérési Alap (a továbbiakban együtt: alapok) terhére megvalósított feladatokkal összefüggésben a Felelős Hatóság feladatkörébe tartozó projekt- és pénzügyi menedzsment feladatokat, az alapokkal kapcsolatos szabálytalanságok nyilvántartásával és jelentésével kapcsolatos feladatokat, valamint a Külső Határok Alap Tárcaközi Egyeztető Fórummal kapcsolatos koordinációs feladatokat, és
d) biztosítja a minisztérium szakmai képviseletét a nemzetközi, európai uniós és hazai támogatásokat lebonyolító tárcaközi szervezeteiben és bizottságaiban, és
e) ellátja a nemzetközi fejlesztési együttműködéssel kapcsolatos feladatokat.
3.3. Költségvetési és Gazdasági Főosztály
A főosztályvezető általános helyettesítésére főosztályvezető-helyettes működik. A főosztály Fejezeti Költségvetési Osztályra, Gazdasági Osztályra, Céginformációs Osztályra, valamint Közgazdasági és Elemző Osztályra tagozódik. A Céginformációs Osztály ellátja a Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat feladatait.
A Költségvetési és Gazdasági Főosztály az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletben 17. § (1) bekezdésében meghatározott gazdasági szervezet, a főosztály vezetője egyben a gazdasági szervezet vezetője (a továbbiakban: gazdasági vezető).
A) Kodifikációs feladatok
a) előkészíti a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó ágazati végrehajtási jogszabályokat, valamint a középirányító szervként történő elismerésről, illetve a gazdálkodási jogosítványok megosztásának rendjéről szóló jogi szabályozást,
b) előkészíti a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználására vonatkozó miniszteri rendeletet és belső szabályzatot,
c) előkészíti a minisztérium
ca) alapító okiratát,
cb) belső kontrollrendszere részeként a FEUVE-rendszerrel kapcsolatos szabályozást,
cc) beszerzési szabályzatát,
cd) gazdálkodási és számviteli rendjére vonatkozó szabályzatokat,
ce) felújítási és beruházási tervét,
cf) költségvetési alapokmányát,
cg) a gépjárművek használatáról, üzemeltetéséről és költségelszámolásáról szóló szabályzatát, és
ch) fejezeti kezelésű előirányzataira vonatkozó gazdálkodási és számviteli szabályzatokat, költségvetési alapokmányokat, valamint a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználására vonatkozó szabályzatot.
d) végzi az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium fejezet költségvetési gazdálkodását érintő kormány-előterjesztések előkészítésével és szakmai egyeztetésével kapcsolatos feladatokat.
B) Szervezetirányítási feladatok
a) Irányítja és koordinálja a miniszter irányítása és felügyelete alá tartozó költségvetési szervek és – a középirányító szervek útján – a rendvédelmi költségvetési szervezet, továbbá a befogadó állomások költségvetésének tervezését, végrehajtását, érvényesíti az előirányzatokkal és a létszámmal való szabályszerű gazdálkodás követelményeit, ideértve a költségvetés arányosságának évközi ellenőrzését is.
b) Elemzi és értékeli a miniszter irányítása és felügyelete alá tartozó költségvetési szervek és – a középirányító szervek útján – a rendvédelmi szervezet, a befogadó állomások költségvetési gazdálkodását, szükséges esetben előterjesztést készít – az Országgyűlés és a Kormány hatáskörébe tartozó – a fejezet költségvetésének kiadási és bevételi főösszegét módosító, a szakmai felügyeletet ellátó szervezeti egységek által megadott feltételeknek megfelelő előirányzat-módosítási igényekről.
c) Intézkedik a miniszter irányítása és felügyelete alá tartozó valamennyi költségvetési szerv havi finanszírozásáról, továbbá a Kincstár felé az időarányos havi ütemezéstől eltérő finanszírozás (előrehozás) iránt.
d) végzi a költségvetési szervek önállóan működő és gazdálkodó vagy önállóan működő költségvetési szervként való besorolásával, illetve az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultságra történő besorolásával kapcsolatos feladatokat.
e) Szakmai támogatást nyújt a pénzügyi (adóügyi) és számviteli rendelkezések költségvetési szerveknél való alkalmazásához.
C) Egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatok
a) Gondoskodik a cégnyilvántartási és céginformációs ügyfélszolgálat és az on-line szolgáltatások működtetéséről.
b) Gondoskodik az éves beszámolók számítástechnikai eszközökkel történő rögzítéséről, tárolásáról, a törvényi előírásoknak megfelelő közreadásáról az Országos Cégnyilvántartási és Céginformációs Rendszerben.
D) Nemzetközi és európai uniós vonatkozású feladatok
a) A Főosztály ellátja az európai uniós programok – különösen az NFT II., az Átmeneti Támogatás – keretében elnyerhető támogatásokkal kapcsolatos pénzügyi és számviteli feladatokat és havi jelentéstételi kötelezettséget.
b) Végzi a Külső Határok Alap, az Európai Menekültügyi Alap, az Integrációs Alap és a Visszatérési Alap támogatásainak felhasználásával kapcsolatos pénzügyi feladatokat.
E) Egyéb feladatok
Ellátja a minisztérium és a fejezeti kezelésű előirányzatok államháztartási, pénzügyi, vagyongazdálkodási, intézményfenntartási feladatait, így különösen a költségvetés tervezésével, a költségvetés végrehajtásával, az államháztartás információs rendszerével összefüggő feladatokat, továbbá közgazdasági és elemzési feladatokat végez az ágazati irányítási és tervezési feladatok, valamint a kormányzati döntés-előkészítés megalapozásához. Ellátja a miniszter irányítása és felügyelete alá tartozó költségvetési szervek által alkalmazott FORRÁS SQL-program folyamatos rendszerfelügyeletét.
E/1. Államháztartási tárgyú feladatok körében
A gazdasági vezető az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendelet alapján a miniszter által átruházott hatáskörében
a) figyelemmel kíséri az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium fejezetbe sorolt költségvetési szerveknél a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos tevékenységet, a jóváhagyott előirányzatok felhasználását, az ellátandó feladatok teljesülésének veszélyeztetése esetén elvégzi a szükséges előirányzat-módosításokat,
b) gyakorolja az előirányzat-módosítási, átcsoportosítási és felhasználási jogköröket a fejezeten belüli átcsoportosítások, illetve fejezetek intézményei közötti, az intézménytől más fejezet fejezeti kezelésű előirányzatára és a fejezeti kezelésű előirányzatnak az előirányzat céljának, rendeltetésének megfelelő, megállapodáson alapuló, a kiemelt előirányzatok főösszeget nem érintő átcsoportosítására is kiterjedően, továbbá az Áht. 24. § (5)–(6), (12)–(14) bekezdéseiben foglalt átcsoportosítást, a fejezeti tartalék felhasználását,
c) a költségvetési törvényben meghatározott értékhatárig, a fejezeten belül a címek között, valamint a címeken belül – a vállalkozó közintézet kivételével – a költségvetési szervek között átcsoportosítást végez, továbbá kezdeményezheti a Kormány hatáskörébe tartozó címek közötti átcsoportosítást,
d) felülvizsgálja, illetve értékeli a miniszter irányítása és felügyelete alá tartozó költségvetési szervek beszámolóit és a fejezeti kezelésű előirányzatokra vonatkozó beszámolókat,
e) megállapítja és jóváhagyja a miniszter irányítása alá tartozó költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok előirányzat-maradványát, egyidejűleg meghatározza a kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat-maradvány felhasználásának célját, rendeltetését,
f) összefoglalva előkészíti a fejezet költségvetésének végrehajtásáról szóló zárszámadást, illetve a minisztérium irányítása alá tartozó szervek tekintetében irányítja annak előkészítését,
g) tájékoztatja a Pénzügyminisztériumot a felügyeleti hatáskörben elvégzett előirányzat-módosításokról a pénzügyminiszter rendeletében és tájékoztatójában meghatározott módon,
h) a költségvetési törvény elfogadását követően megállapítja a fejezethez tartozó központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetési előirányzatait (kincstári költségvetés), és meghatározza a fejezethez tartozó központi költségvetési szerv elemi költségvetésének elkészítéséhez szükséges további keretszámokat, szempontokat,
i) felülvizsgálja és jóváhagyja a fejezet felügyelete alá tartozó költségvetési szervek előirányzatai teljesítésének elszámolását,
j) a feladatfinanszírozás körébe bevont előirányzat éves költségvetésének jóváhagyását követően gondoskodik a finanszírozás alapját képező okiratok elkészítéséről, jóváhagyásáról és a Kincstárhoz való benyújtásáról; ezen előirányzatok teljesüléséről az éves zárszámadás keretében teljes körű beszámolót készít az elsődleges elszámolást készítő költségvetési szervtől – a költségvetési év végén az előirányzat-módosítással átcsoportosított fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználásáról és a megvalósított célról – kapott szöveges értékelés alapján,
k) a feladatfinanszírozás körébe vont – nem az adott fejezetnél jóváhagyott és megvalósított – részfeladat engedélyezési okiratát, illetve alapokmányát az előirányzat átadójaként vagy átvevőjeként aláírja, és
l) a felügyelt költségvetési szervnél felemeli az ötvenezer forint napi készpénzbevétel értékhatárát, ha a költségvetési szerv megtette a szükséges intézkedéseket a készpénzforgalom csökkentésére.
E/2. Pénzügyi tárgyú feladatok körében
a) gyakorolja azokat a jogokat és kötelezettségeket, amelyeket a jogszabályok a gazdasági szervezet vezetője számára meghatároznak; ennek keretében elkészíti a minisztérium és a fejezeti kezelésű előirányzatok kincstári és elemi költségvetését, költségvetési beszámolóját, végzi az előirányzatokkal való gazdálkodás pénzügyi, számviteli feladatait,
b) felülvizsgálja a költségvetési szervek és – a középirányító szervek útján – a rendvédelmi költségvetési szervezet, továbbá a befogadó állomások által engedélyezésre beterjesztett előirányzat-módosítási kérelmeket, intézkedik végrehajtásukra,
c) végzi a fejezet központi beruházási előirányzatainak, valamint az előirányzatok felhasználásának – beruházási programazonosítónkénti – nyilvántartását, intézkedik a beruházásfinanszírozási alapokmányok benyújtásáról,
d) intézkedik a költségvetési szervek törzskönyvi nyilvántartásba vételéről, valamint a nyilvántartásokat érintő változások bejelentéséről,
e) tájékoztatja a minisztert a fejezet évközi pénzügyi helyzetéről, különös tekintettel a bevételek és a kiadások változására; az előirányzat-módosítások indokaira, valamint a tartozásállomány alakulására,
f) irányítja a gazdasági szervezet által végzett, folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzést,
g) ellátja a közérdekű adatok közzétételi szabályzatában a Költségvetési és Gazdasági Főosztály részére meghatározott feladatokat,
h) az alapítói jogok gyakorlójának közreműködésével összeállítja és továbbítja a Pénzügyminisztérium részére a gazdálkodószervezetek, közalapítványok működésének értékeléséhez előírt adatszolgáltatást, továbbá a fogvatartottak foglalkoztatására jóváhagyott költségvetési előirányzat felhasználásáról szóló jelentést,
i) biztosítja a minisztérium személyi állománya tekintetében az ideiglenes külföldi kiküldetésekhez a valutaellátmányt, elvégzi a külföldi kiküldetések elszámoltatását,
j) a Humánigazgatási és Fejlesztési Főosztállyal együttműködve koordinálja a központosított illetményszámfejtéssel és a nem munkaviszonyból származó jövedelmek számfejtésével kapcsolatos feladatokat, továbbá a társadalombiztosítási kifizetőhelyre háruló számfejtési, nyilvántartási és adatszolgáltatási, valamint a személyi jövedelemadóval, általános forgalmi adóval és a munkaadót terhelő járulékokkal kapcsolatos adóbevallási, adatszolgáltatási feladatokat,
k) ellátja a házipénztári, valutapénztári és értékkezelési feladatokat, gondoskodik a forint- és valutaellátmányok biztonságos szállításának végrehajtásáról,
l) végzi a cégközlemények közzétételi díjával kapcsolatos befizetések, a céginformációs szolgáltatásokból és letéti mérlegdíjakból befolyó bevételek, a jogi szakvizsga, a bírósági végrehajtói szakvizsga, valamint a bírósági végrehajtási ügyintézői vizsga díjbevételeinek személyenkénti könyvelését, nyilvántartását, számlázási feladatait, a visszafizetési igények elbírálását és lebonyolítását, az igazságügyi szakértők jogi oktatása és vizsgája díjbevételeinek kezelését, a közvetítői és igazságügyi szakértői névjegyzékbe történő felvételi eljárásban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak kezelését, és
m) koordinálja a minisztérium dolgozói lakásépítésére és vásárlására nyújtott munkáltatói kölcsönöket.
E/3. Vagyongazdálkodási tárgyú feladatok körében
a) felméri a beszerzési igényeket, koordinálja, illetve lebonyolítja azok kielégítését,
b) a minisztérium tulajdonában maradó, a Központi Szolgáltatási Főigazgatósághoz át nem adott eszközök eszközgazdálkodásával kapcsolatos feladatokat,
c) felméri a szakmai feladatok ellátásához kapcsolódó igényeket, és megszervezi azok kielégítését, és
d) a koordinációs szakállamtitkár számára előkészíti a Központi Szolgáltatási Főigazgatósággal kapcsolatos döntéseket, iratokat.
E/4. Közpolitikai feladatai körében
A minisztérium alaptevékenységének ellátásával kapcsolatosan az ágazati és tervezési feladatok, valamint a kormányzati döntés-előkészítés megalapozásához
a) elemzéseket, hatásvizsgálatokat készít kiemelten a szabályozási és közgazdasági környezet változására, alakítására vonatkozó előterjesztések, kormányzati programok esetében,
b) közreműködik az ágazatot érintő költségvetési és makrogazdasági tervezésben, a költségvetés előkészítéséhez tervezési és elemzési feladatokat lát el,
c) közreműködik az ágazati kihatású fejlesztési programok gazdasági-pénzügyi tervezésében, forrásoldali alátámasztottságának megalapozásában,
d) közreműködik a minisztérium stratégiai jelentőségű projektjeinek előkészítésében,
e) véleményt nyilvánít a közpolitikai programok, előterjesztések megalapozottságáról, megvalósíthatóságáról, és
f) véleményezi a miniszter irányítása, felügyelete alá tartozó szervek által kidolgozott stratégiai dokumentumokat, programokat.
3.4. Humánigazgatási és Fejlesztési Főosztály
A főosztályvezető általános helyettesítésére főosztályvezető-helyettes működik. A főosztály a Személyzeti Ügyek Osztályára és a Humánpolitikai Fejlesztési Osztályra tagozódik.
A) Kodifikációs feladatok
Előkészíti a közszolgálati és humánpolitikai tárgyú miniszteri rendeletek és utasítások tervezeteit.
B) Szervezetirányítási feladatok
C) Egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatok
D) Nemzetközi és európai uniós vonatkozású feladatok
E) Egyéb feladatok
E/1. Humánpolitikai fejlesztés körében
a) kidolgozza és megvalósítja a minisztérium humánpolitikai stratégiáját,
b) működteti a minisztériumi dolgozók számára igénybe vehető béren kívüli juttatások rendszerét (cafeteria),
c) előkészíti az ágazati teljesítményértékelési célok meghatározását, továbbá a munkáltatói jogkört gyakorló vezetők bevonásával koordinálja a köztisztviselők egyéni teljesítményértékelésével kapcsolatos feladatokat,
d) elkészíti a ciklusos és az éves oktatási tervet, amelynek keretében ellátja a minisztériumi dolgozók kodifikációs, idegen nyelvi, európai integrációs, illetve egyéb szakmai képzésen való részvételével, valamint a minisztériumi vezetők – jogszabály által előírt – kötelező vezetői továbbképzésével kapcsolatos feladatokat. Kidolgozza és működteti a minisztériumi dolgozók kompetencia-alapú fejlesztésének kereteit,
e) tájékoztatja a minisztérium dolgozóit az igénybe vehető üdülési lehetőségekről, és gondoskodik a szolgáltatások igénybevételének megszervezéséről,
f) működteti az integrált emberierőforrás-gazdálkodást támogató információs rendszer személyzeti munkát segítő programját,
g) ellátja a minisztériumi könyvtár működtetésével kapcsolatos feladatokat, a főosztályok vezetői véleményének kikérése után gondoskodik a könyvbeszerzésekről, valamint a hiányzó könyvek árának megtérítéséről a közszolgálati és egyéb munkavégzésre irányuló jogviszony megszűnése esetén,
h) ellátja a tanulmányi szerződésekkel kapcsolatos előkészítő és folyamatos ügyviteli feladatokat,
i) kialakítja a humánpolitikai iratok és nyilvántartások elektronizált rendszerét,
j) felméri és nyilvántartja a minisztérium szervezeti egységeinek humánpolitikai helyzetét a humánerőforrás-gazdálkodás körében, és szükség esetén a munkáltatói jogkört gyakorló vezetőnél intézkedést kezdeményez,
k) kialakítja és vezeti az adott szakterületen a munkaerő-piaci helyzetet tükröző humánfejlesztéshez szükséges adatbázist, és
l) nyilvántartja az egyes, munkakörökhöz kapcsolható kompetenciákat és ösztönzőket (különösen munkabér, béren kívüli juttatások).
E/2. A személyzeti feladatok körében
a) ellátja a minisztérium személyi állománya, valamint a miniszter irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek vezetői és azok helyettesei tekintetében a közszolgálati jogviszony, a munkaviszony, a közalkalmazotti jogviszony, az igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszony, valamint a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keletkezésével, módosulásával, megszüntetésével kapcsolatos döntés-előkészítő és egyéb feladatokat, előkészíti az azokkal, továbbá a minisztériumba beosztott bírák és ügyészek, valamint a nemzeti szakértők jogviszonyával, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatottakkal kapcsolatos szerződéseket és egyéb okiratokat. Kezeli a személyi anyagaikat, vezeti a személyzeti és belső nyilvántartásokat,
b) előkészíti és végrehajtja a minisztériumban a munkáltatói jogkört gyakorló vezetők által hozott személyzeti, munkaügyi, fegyelmi, kártérítési és elismerési döntéseket. Koordinálja az állami és a miniszteri kitüntetések adományozásával kapcsolatos teendőket,
c) ellátja a minisztérium személyi állományába tartozók, valamint a miniszter irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek vezetői és helyetteseik vagyonnyilatkozat-tételével kapcsolatos adminisztratív feladatokat. Kezeli a vagyonnyilatkozat tételére kötelezettek vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratait,
d) előkészíti és folyamatosan aktualizálja – a szakszervezetekkel együttműködve – a minisztérium egységes közszolgálati szabályzatát,
e) előkészíti a munkáltatói lakástámogatásra vonatkozó megállapodásokat, ellátja az állami kezességvállalással, illetve az önkéntes nyugdíjpénztári belépéssel kapcsolatos ügyintézést,
f) ellátja a szociális bizottság és a nyugdíjas bizottság működéséhez kapcsolódó feladatokat, szervezi azok üléseit, valamint a minisztérium dolgozói vonatkozásában előkészíti a szociális bizottság és a nyugdíjas bizottság ülésének napirendjére kerülő javaslatokat,
g) ellátja a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényben szabályozott közigazgatási alap-, ügykezelői alap- és a közigazgatási szakvizsgák előkészítésével és nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat,
h) gondoskodik a minisztériumra háruló munka- és tűzvédelmi feladatok ellátásáról,
i) ellátja a honvédelemmel és a katasztrófavédelemmel kapcsolatos adatszolgáltatási feladatokat,
j) gondoskodik a minisztérium munkatársainak kötelező és időszakos egészségügyi szűréseinek megszervezéséről,
k) ellátja a központi közszolgálati nyilvántartással kapcsolatos adatszolgáltatási feladatokat,
l) szervezi a minisztériumba jelentkező gyakornokok foglalkoztatását,
m) ellátja az esélyegyenlőségi tervben meghatározott feladatokat, beszámolót készít az abban foglalt feladatok végrehajtásáról,
n) feladatkörében együttműködik a kormányzati személyügyi szervvel, jogszabályban meghatározottak szerint adatszolgáltatást teljesít részére,
o) végzi a minisztérium javára a jelzálogjog bejegyzésével és törlésével kapcsolatos teendőket, valamint a késedelmes adósokkal kapcsolatos ügyintézést,
p) ellátja a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel kapcsolatos feladatokat,
q) végzi a minisztériumi létszám- és bérgazdálkodással kapcsolatos feladatokat; ezzel összefüggésben tervezi, nyilvántartja és nyomon követi az álláshelyeket, az azokhoz tartozó bérkeretet és egyéb juttatásokat, szervezeti és tevékenységek szerinti bontásban nyilvántartja a személyi kiadásokat, és
r) a Költségvetési és Gazdasági Főosztállyal együttműködve koordinálja a központosított illetményszámfejtéssel és a nem munkaviszonyból származó jövedelmek számfejtésével kapcsolatos feladatokat, továbbá a társadalombiztosítási kifizetőhelyre háruló számfejtési, nyilvántartási és adatszolgáltatási, valamint a személyi jövedelemadóval, általános forgalmi adóval és a munkaadót terhelő járulékokkal kapcsolatos adóbevallási, adatszolgáltatási feladatokat.
Az E/2. a)–c), valamint p) pontjában megjelölt feladatellátás nem vonatkozik a Rendészeti Igazgatási Főosztály feladat- és hatáskörébe tartozó feladatokra.
4.25 A CIVILISZTIKAI ÉS IGAZSÁGÜGYI SZAKÁLLAMTITKÁR IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ
SZERVEZETI EGYSÉGEK
SZERVEZETI EGYSÉGEK
A civilisztikai és igazságügyi szakállamtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek állományába 99 fő tartozik. A civilisztikai és igazságügyi szakállamtitkár titkárságát közvetlenül a szakállamtitkár vagy osztályvezetői megbízással rendelkező személy vezeti.
4.1. Polgári Jogi Kodifikációs és Nemzetközi Magánjogi Főosztály
A főosztály a Polgári Jogi Kodifikációs Osztályra, a Nemzetközi Magánjogi Osztályra és a Nemzetközi Polgári Jogsegély Ügyek Osztályára tagozódik.
A) Kodifikációs feladatok
1. A főosztály ellátja
a) a személyek jogáról, a dologi jogról, a kötelmi jogról, az öröklésről, a házasságról, a családról, a gyámságról, a gondnokságról,
b) az egyéni vállalkozásról,
c) a csődről és a felszámolásról,
d) a nemzetközi magánjogról, valamint a nemzetközi polgári és családjogi jogsegélyről
szóló jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei előkészítését.
2. A főosztály – a miniszternek a kormányzati döntés-előkészítéssel kapcsolatos feladatköre gyakorlása során – kodifikációs feladatkörével összefüggésben véleményezi polgári jogi, családi jogi és nemzetközi magánjogi szempontból a jogszabálytervezeteket, a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos előterjesztéseket, valamint az érintett főosztály megkeresése alapján az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek tervezeteit.
B) Szervezetirányítási feladatok
C) Egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatok
a) nemzetközi szerződés, illetőleg viszonossági gyakorlat alapján eljár tartásdíj külföldi kötelezettől belföldi jogosult javára, illetve belföldi kötelezettől külföldi jogosult javára történő behajtásában,
b) nemzetközi szerződés, illetőleg európai közösségi aktus alapján eljár
ba) jogellenesen külföldre vitt, illetve külföldről jogellenesen Magyarországra hozott gyermek visszavitele iránti ügyekben,
bb) gyermek és külön élő szülő közötti, határokon átnyúló kapcsolattartást érintő ügyekben, és
bc) gyermekek feletti felügyeleti jogot érintő határozatok határon túli érvényre juttatása, és a felügyeleti viszonyok helyreállítása tárgyában,
c) központi igazságügyi hatóságként a nemzetközi szerződések, európai közösségi aktusok, illetve viszonossági gyakorlat alapján a Magyarországról külföldre és a külföldről Magyarországra irányuló polgári jogsegély iránti megkereséseket fogadja, szabályszerűségüket megvizsgálja és továbbítja, szükség esetén állást foglal a jogsegélykérelmek közrendbe ütközése kérdésében,
d) megkeresésre tájékoztatást ad a bíróságok és közjegyzők előtt folyamatban lévő eljárásban alkalmazandó külföldi, illetve külföldi bíróságok vagy más hatóságok megkeresésére a magyar jogról,
e) végzi az okiratok hitelesítését és felülhitelesítését, állást foglal külföldi okirat magyarországi felhasználhatóságáról, és
f) állást foglal személyállapoti ügyekben hozott külföldi határozatok magyarországi elismerhetőségéről.
D) Nemzetközi és európai uniós vonatkozású feladatok
a) előkészíti viszonossági megállapodás létesítését nemzetközi polgári jogi ügyekben,
b) koordinálja a Magyarország Hágai Nemzetközi Magánjogi Értekezletben történő részvételével kapcsolatos feladatokat, így különösen közreműködik a magyar álláspont kialakításában és képviseletében,
c) megkeresésre tájékoztatást ad a bíróságoknak külföldi vonatkozású eljárásaikban,
d) közreműködik két- és többoldalú polgári jogi nemzetközi szerződések megkötésében,
e) ellátja a polgári és kereskedelmi ügyekben felállított Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartó pontjának feladatát Magyarországon,
f) közreműködik a polgári ügyekben való igazságügyi együttműködést érintő közösségi aktusok tervezeteivel kapcsolatos magyar álláspont kialakításában, és ellátja a magyar álláspont képviseletét az Európai Unió Polgári Jogi Bizottsága (Civil Law Committee) ülésein,
g) részt vesz a Személyi Állapot Nemzetközi Bizottságának (CIEC) tevékenységében, nemzetközi magán- és eljárási jogot érintő kérdésekben, és
h) ellátja a Brüsszeli Állandó Képviselet Bel- és Igazságügyi csoportja igazságügyi szakdiplomatájának szakmai irányítását a polgári ügyekben való igazságügyi együttműködéssel kapcsolatosan.
E) Egyéb feladatok
4.2. Civilisztikai és Gazdasági Kodifikációs Főosztály
A főosztályvezető általános helyettesítésére főosztályvezető-helyettes működik. A Főosztály Civilisztikai Kodifikációs Osztályra, Gazdasági Kodifikációs Osztályra, valamint Közbeszerzési és Versenyjogi Osztályra tagozódik.
A) Kodifikációs feladatok
1. A főosztály ellátja
a) a polgári peres és nemperes eljárásokról,
b) a választottbíróságról,
c) a gazdasági társaságokról,
d) a cégnyilvántartásról,
e) a végelszámolásról,
f) a tisztességtelen piaci magatartásról és a versenykorlátozás tilalmáról,
g) a közbeszerzés jogáról,
h) a koncesszióról,
i) a kisajátításról
szóló jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei előkészítését.
2. A főosztály – a miniszternek a kormányzati döntés-előkészítéssel kapcsolatos feladatköre gyakorlása során – az érintett főosztályok bevonásával véleményezi
a) az adókról, a társadalombiztosítási kiadások fedezésére szolgáló járulékokról és hozzájárulásokról, a díjakról és más közterhekről, a vámigazgatásról,
b) az ágazati koncessziókról,
c) az agrárpolitikai szabályozásról, a vidékfejlesztésről, az állategészségügyről, a növényegészségügyről, az élelmiszer-biztonságról,
d) az államháztartásról, az államháztartás alrendszerei bevételeiről, kiadásairól és azok ellenőrzéséről, az állami vagyonról, az állami és az európai uniós támogatásokról,
e) a családok támogatásáról, a családpolitikai szabályozásról,
f) az egészségügyről, az egészségbiztosításról, a nyugdíjbiztosításról,
g) az energiapolitikai szabályozásról, a gázszolgáltatásról, a villamos energiáról, az atomenergiáról, a távhőszolgáltatásról,
h) az erdőgazdálkodásról, a vadgazdálkodásról, a halgazdálkodásról,
i) a foglalkoztatáspolitikáról, a munkajogról, a munkavédelemről, a munkaügyi ellenőrzésről,
j) a gazdasági reklámtevékenységről,
k) a gazdaságpolitikai szabályozásról, az iparról, a bányászatról,
l) a gyermekek védelméről,
m) a hírközlésről, a postaügyről, az űrkutatásról,
n) az idegenforgalomról és a turizmusról,
o) az ingatlan-nyilvántartásról,
p) a kereskedelemről és a külgazdaságról,
q) a kincstári vagyonnal és az állami vagyon felügyeletével kapcsolatos szabályozásról, a privatizációról,
r) a közlekedésről,
s) a lakásokról, a társasházakról,
t) a közalkalmazottakról, a köztisztviselőkről, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses katonáinak jogállásáról,
u) a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokról,
v) a pénzforgalomról, a pénz- és tőkepiaci szabályozásról, annak szervezetéről, a számvitelről,
w) a pénzmosás megelőzéséről, a terrorizmus finanszírozásának megakadályozásáról,
x) a szociális ellátásokról, a szociálpolitikai szabályozásról, és
y) a szövetkezetekről
szóló jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei tervezetét.
3. A főosztály közpénzügyi és gazdasági jogi szempontból, valamint a jogrendszeri koherencia biztosítása szempontjából véleményez valamennyi jogszabálytervezetet, nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos előterjesztést, valamint az érintett főosztály megkeresése alapján az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek tervezeteit.
B) Szervezetirányítási feladatok
C) Egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatok
D) Nemzetközi és európai uniós vonatkozású feladatok
a) véleményezi a más tárcák által előkészített, a főosztály feladatkörébe tartozó tárgykörű nemzetközi szerződéseket, így különösen a kettős adóztatás elkerülését célzó, a beruházásvédelmi, a közlekedési, a nemzetközi pénzügyi, fuvarozási, szállítási, a szociális biztonságról szóló szerződéseket, továbbá a gazdasági együttműködési megállapodásokat,
b) ellátja a minisztérium képviseletét a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) versenyjogi kérdésekkel foglalkozó bizottságának munkájában, és
c) közreműködik az Európai Szociális Chartával kapcsolatos egyes feladatokkal foglalkozó tárcaközi bizottság munkájában.
E) Egyéb feladatok
Közreműködik különösen a földgázpiac megnyitásával foglalkozó munkacsoport, a PPP Tárcaközi Bizottság munkájában. Az Európai Uniós Jogi Főosztály közreműködésével részt vesz a Nemzeti Euró Koordinációs Bizottság tevékenységében.
4.3.26 Igazságügyi Kodifikációs és Szolgáltatási Főosztály
A főosztályvezető általános helyettesítésére főosztályvezető-helyettes működik. A főosztály az Igazságügyi Kodifikációs Osztályra, az Igazságügyi Igazgatási Osztályra, a Pártfogó Felügyelői és Áldozatsegítési Osztályra, a Jogi Segítségnyújtási és Kárpótlási Osztályra, a Jogi Képviseleti Osztályra, a Bűnmegelőzési Osztályra és a Jogi Szakvizsga Osztályra tagozódik. A Jogi Szakvizsga Osztály ellátja a Jogi Szakvizsga Bizottság titkárságának feladatait.
A) Kodifikációs feladatok
1. A főosztály ellátja
a) a bírósági szervezetről,
b) a bírák és az igazságügyi alkalmazottak jogállásáról, szolgálati jogviszonyáról,
c) a bírósági igazgatásról és ügyvitelről,
d) a bírósági végrehajtásról és a bírósági végrehajtói szervezetről,
e) a közjegyzőkről,
f) az ügyvédekről,
g) a jogtanácsosokról,
h) az igazságügyi szakértőkről,
i) a jogi szakvizsgáról,
j) a közvetítői tevékenységről,
k) a jogi segítségnyújtásról,
l) a szakfordításról és tolmácsolásról,
m) a pártfogó felügyelői tevékenységről,
n) a személyi és vagyoni kárpótlásról,
o) az áldozatsegítésről és az áldozatok állami kárenyhítéséről
szóló jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei előkészítését.
2. A főosztály előkészíti a bírósági és az ügyészségi fogalmazók, a közjegyzőjelöltek, az ügyvédjelöltek, a jogi előadók és a más munkakörben dolgozó jogászok jogi szakvizsgájának, valamint egyéb szakmai továbbképzésének, továbbá a bírósági végrehajtók és a végrehajtási ügyintézők szakvizsgájának, szakmai továbbképzésének, valamint az igazságügyi szakértők szakmai vizsgájának alapvető szabályait és feltételeit.
3. A főosztály ellátja a társadalmi bűnmegelőzéssel kapcsolatos jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek előkészítését.
B) Szervezet- és tevékenységirányítási feladatok
a) ellátja a közjegyzők, az ügyvédek, az igazságügyi szakértők és a bírósági végrehajtók szakmai kamarái, valamint a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara feletti törvényességi felügyelettel kapcsolatos véleményezési, javaslattételi, döntés-előkészítési feladatokat,
b) gyakorolja az Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézetek Hivatala irányításának a Ksztv. 2. § (1) bekezdés c), g)–i) pontjaiban meghatározott részjogosítványait, a miniszter által átruházott hatáskörben,
c) gyakorolja a Bűnügyi Szakértői Kutatóintézet irányításának a Ksztv. 2. § (1) bekezdés c), g)–i) pontjaiban meghatározott részjogosítványait, a miniszter által átruházott hatáskörben,
d) gyakorolja az Igazságügyi Hivatal irányításának a központi államigazgatási szervekről, valamint a Ksztv. 2. § (1) bekezdés c), g)–i) pontjaiban meghatározott részjogosítványait miniszter által átruházott hatáskörben,
e) felügyeli az ügyvédi, jogtanácsosi, közjegyzői, bírósági végrehajtói, igazságügyi szakértői, közvetítői tevékenységet,
f) ellátja a Roma Antidiszkriminációs Ügyfélszolgálati Hálózat szakmai irányításával, működtetésének koordinálásával kapcsolatos feladatokat, és
g) szakmai irányítást gyakorol a szakfordító- és tolmácstevékenység felett.
C) Egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatok
a)27
b) ellátja a lobbistákkal és a lobbiszervezetekkel kapcsolatos feladatokat,
c) felügyeli a közjegyzői tevékenységet, előkészíti a közjegyzői szervezet tagjaival kapcsolatos döntéseket,
d) felügyeli az önálló bírósági végrehajtói tevékenységet, előkészíti a végrehajtói szervezet tagjaival kapcsolatos döntéseket, szervezi és lebonyolítja a bírósági végrehajtói szakvizsgát és bírósági végrehajtási ügyintézői vizsgát,
e)28 előkészíti a miniszternek az igazságügyi szakértői szervezettel kapcsolatos döntéseit,
f) vizsgálatot kezdeményezhet az arra jogosult szervnél az ügyvéd és az önálló bírósági végrehajtó elleni fegyelmi eljárás megindítására, illetőleg az igazságügyi szakértő elleni etikai eljárás elrendelésére; a közjegyző, illetve az önálló bírósági végrehajtó elleni fegyelmi ügyben eljár az igazságszolgáltatási érdek érvényesítése érdekében; ellátja a vizsgálóbiztosi teendőket a közvetítőkkel szemben lefolytatott vizsgálatok során,
g)29 ellátja az igazságügyi szakértői és a közvetítői névjegyzék vezetésével, a szakértői és a közvetítői igazolványok kezelésével, kiadásával kapcsolatos feladatokat; szervezi és lebonyolítja az igazságügyi szakértők rendszeres jogi oktatását és vizsgáztatását; hatósági ellenőrzés keretében megvizsgálja az igazságügyi szakértő tevékenységét,
h)30 dönt – a miniszter által átruházott hatáskörben – az igazságügyi alapismereti, valamint a jogi vizsga alóli felmentésről,
i)31 értesítéseket ad ki, továbbá intézkedik és dönt minden, a főosztály feladatkörébe és a Ket. hatálya alá tartozó, a miniszter és az államtitkár hatáskörébe nem utalt ügyben, ideértve a megkeresett szerv vezetője és az eljáró hatóság vezetője feladatkörébe tartozó kérdéseket is,
j)32 a miniszter által átruházott hatáskörben a bűnügyi nyilvántartás adatainak vizsgálata alapján dönt a közjegyzőhelyettes, a közjegyzőjelölt kamarai névjegyzékbe vételéhez és a közjegyzői irodai tagság létesítéséhez történő hozzájárulásról, továbbá a végrehajtó-helyettes kamarai nyilvántartásba vételének engedélyezéséről, valamint a végrehajtói irodai tagság létesítéséhez történő hozzájárulásról,
k) felszólítja a közvetítőt az igazolvány visszaszolgáltatására a névjegyzékből történő törlésről szóló határozat kézbesítését követően,
l) megkeresi az illetékes hatóságot adatközlés érdekében, amennyiben jogszabállyal rendszeresített nyilvántartás adatainak beszerzése szükséges, illetve intézkedik az igazgatási szolgáltatási díj megkeresett hatósághoz történő utalása iránt, és
m) véleményezési, javaslattételi, döntés-előkészítési feladatokat lát el a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara és a területi igazságügyi szakértői kamarák, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara, a területi közjegyzői kamarák és a területi kamarák elnöksége, továbbá a Magyar Ügyvédi Kamara és a területi ügyvédi kamarák feletti törvényességi felügyelettel kapcsolatosan.
D) Nemzetközi és európai uniós vonatkozású feladatok
a) részt vesz az ENSZ Bűnmegelőzési Bizottság, a Nemzetközi Bűnmegelőzési Központ és az Európai Városbiztonsági Fórum munkájában, és
b) ellátja az Európai Bűnmegelőzési Hálózat nemzeti kapcsolattartó pontjának feladatait.
E) Egyéb feladatok
a) ellátja a konzuli szakmai vizsgát lefolytató vizsgabizottsági tagságból eredő feladatokat,
b) előterjesztést készít az OIT üléseire a miniszter OIT-tagságából adódó feladatokkal kapcsolatosan, véleményezi az OIT által tárgyalt előterjesztéseket és kezeli az OIT üléseinek anyagait,
c) ellátja az Európai Unióból érkező, a miniszter által irányított és felügyelt területen kiállított oklevelek és bizonyítványok elismerésével összefüggő feladatokat,
d) kapcsolatot tart a kormányzati és egyéb szervekkel a cigányságot érintő jogalkotási, valamint a roma koordinációs feladatok tekintetében,
e) ellátja magyar bíróságok előtt a minisztérium és a miniszter jogi képviseletét a minisztérium alaptevékenységébe tartozó és bármely szervezeti egység működésével összefüggő peres eljárásokban polgári, közigazgatási, munkajogi stb. ügykörtől függetlenül – a miniszter eltérő utasítása hiányában – minden bíróság előtt,
f) ellátja a perviteli és peren kívüli feladatokat azokban a kártérítési, illetve kártalanítási ügyekben, ahol külön jogszabály az igazságügyi és rendészeti minisztert hatalmazza fel az állam törvényes képviseletére,
g) ellátja a perviteli, képviseleti feladatokat egyes büntetőeljárási vagyonjogi intézkedések biztosítását szolgáló igazságügyi követelések tekintetében,
h) ellátja a miniszter irányítása, illetve felügyelete alá tartozó szervek jogi képviseletét kiemelt ügyekben, külön megbízás alapján,
i) átveszi, összegzi és elemzi a bíróságok végrehajtói irodái és a bírósági végrehajtók, a közjegyzők és a közvetítők tevékenységére vonatkozó statisztikai adatokat,
j) ellátja a Szabadságharcosokért Közalapítvány tekintetében a Kormány által a miniszterre ruházott alapítói hatáskörök és tulajdonosi jogosítványok gyakorlásával kapcsolatos döntések és intézkedések előkészítését, közreműködik azok végrehajtásában
k) ellátja a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiája végrehajtásának összehangolását,
l) ellátja az Országos Bűnmegelőzési Bizottság titkársági feladatait,
m) évente előkészíti a Kormány bűnmegelőzési programját, elkészíti a bűnmegelőzés és bűnözés előző évi helyzetének értékelését,
n) ellátja a rendészeti bűnmegelőzés és áldozatsegítés szakirányítását, megvalósítja az országosan egységesebb gyakorlat kialakításához szükséges reformot,
o) felel a társadalmi és rendészeti bűnmegelőzés hazai és külföldi legjobb gyakorlatainak terjesztéséért,
p) előterjesztéseket készít, és hatékonyság vizsgálatokat végez a büntetőpolitika és a bűnmegelőzés elvi megalapozásával kapcsolatosan,
q) ellátja a pályáztatási, monitorozási, értékelési feladatokat a társadalmi bűnmegelőzés és a közrendvédelmi bírsággal összefüggő feladatok tárgykörében,
r)33 ellátja a rendészeti szervek, valamint a rendészeti oktatási és tudományos tevékenységet végző intézmények bűnmegelőzési munkájának szakirányítását, különös tekintettel a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájára,
s)34 segíti az Országos Bűnmegelőzési Bizottság és a rendészeti bűnmegelőzés szakmai ismereteinek hasznosítását a rendészeti oktatásban és a képzésekben,
t)35 szervezi a jogi szakvizsgáztatást,
u)36 biztosítja a Jogi Szakvizsga Bizottság működési feltételeit, és
v)37 a jogi szakvizsgához szükséges kiadványokat szerkeszt és ad ki.
5. A KÖZJOGI SZAKÁLLAMTITKÁR IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK
A közjogi szakállamtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek állományába 102 fő tartozik. A szakállamtitkár titkárságát közvetlenül a szakállamtitkár vagy osztályvezetői megbízással rendelkező személy vezeti.
5.1. Alkotmányjogi Főosztály
A főosztályvezető általános helyettesítésére főosztályvezető-helyettes működik. A főosztály az Alkotmányjogi Kodifikációs Osztályra, a Közigazgatási Jogi Kodifikációs Osztályra, a Közjogi Koordinációs Osztályra és a Jogszabály-szerkesztési és Deregulációs Módszertani Osztályra tagozódik.
A) Kodifikációs feladatok
1. A főosztály ellátja
a) az Alkotmány, és annak módosításáról,
b) az alapvető jogokról, így különösen az egyesülési jogról, a pártok működéséről és gazdálkodásáról, a gyülekezési jogról, a személyes adatok védelméről, a közérdekű adatok nyilvánosságáról, az egyenlő bánásmódról, a sajtóról, a nemzeti hírügynökségről, a kérelmezési és panaszjogról,
c) a magyar állampolgárságról,
d) a külföldre utazásról és az úti okmányokról,
e) az államszervezetről, a közjogi tisztségviselők jogállásáról és juttatásairól,
f) a jogalkotásról és – a kodifikációs feladatokat ellátó főosztályok bevonásával – a jogszabályszerkesztés követelményeiről,
g) a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról, és
h) a lobbitevékenységről
szóló jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei előkészítését.
2. A főosztály – a miniszternek a kormányzati döntés-előkészítéssel kapcsolatos feladatköre gyakorlása során – az érintett főosztályok bevonásával véleményezi
a) a Kormány és szervei ügyrendjéről, a miniszterek feladat- és hatásköréről, a más főosztály feladatkörébe nem tartozó kormányhivatalok és a központi hivatalok feladat- és hatásköréről,
b) az egyházakról,
c) a határon túli magyarokról,
d) az ifjúságpolitikai szabályozásról,
e) a környezetvédelemről, a természetvédelemről,
f) a közművelődésről,
g) a külkapcsolatokról,
h) a kulturális örökség védelméről,
i) az oktatásról, a szakképzésről,
j) a rádiózásról és televíziózásról,
k) a sportról,
l) a sztrájkjogról,
m) a vízgazdálkodásról,
n) a társadalmi esélyegyenlőséget előmozdító szabályozásról, a romák társadalmi integrációját elősegítő szabályozásról,
o) a titokvédelemről,
p) a választójogról, az országos és helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről, és
q) a nemzeti és etnikai kisebbségekről
szóló jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei tervezetét.
3. A főosztály alkotmányossági, jogszabály-szerkesztési és technikai deregulációs szempontból, valamint a jogrendszeri koherencia biztosítása szempontjából véleményez valamennyi jogszabálytervezetet, nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos előterjesztést, továbbá az érintett főosztály megkeresése alapján az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek tervezeteit.
4. Nyomon követi a törvényjavaslatok Országgyűlés általi tárgyalását, állást foglal a parlamenti tárgyalás során felmerülő alkotmányossági kérdésekkel kapcsolatban, és – a kodifikációs feladatokat ellátó főosztályok bevonásával – intézkedik az előterjesztő, illetőleg a Kormány parlamenti képviseletét ellátó szerv vagy szervezeti egység tájékoztatása érdekében.
B) Szervezetirányítási feladatok
C) Egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatok
D) Nemzetközi és európai uniós vonatkozású feladatok
a) közreműködik az európai emberi jogi jogvédelmi rendszerből adódó feladatok elvégzésében,
b) figyelemmel kíséri az Európai Unió jogának alakulását, az Európai Unió jogrendjét és intézményeinek helyzetét, az Európai Unió intézményeinek működését érintő, illetve a tagállami részvételre vonatkozó alapvető szabályok terén,
c) részt vesz a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szabályozáspolitikával, szabályozási reformmal foglalkozó munkacsoportjainak munkájában, illetve megbeszélésein, és
d) részt vesz az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményei döntéshozatalában, a kormányzati álláspont kialakításában és képviseletében a kodifikációs feladatkörébe tartozó területeken, valamint a miniszter egyedi utasítása alapján, amennyiben a Magyar Köztársaság Alkotmányával való összhang biztosítása érdekében az szükséges.
E) Egyéb feladatok
a) szakmai szempontból véleményezi az összehangolt kormányzati deregulációs tevékenység szervezeti és eljárási rendjére, valamint a deregulációs feladatok meghatározására vonatkozó döntéseket,
b) koordináló és konzultatív feladatot lát el a kormányzati technikai dereguláció keretében,
c) folyamatosan fejleszti a hazai hatásvizsgálati és egyéb minőségi jogalkotási területekhez illeszkedő módszertanokat,
d) konzultáció útján segíti a jogszabály-előkészítést végző minisztériumi, kormányzati szakapparátus, a jogalkotók, valamint egyéb szervezetek hatásvizsgálati, jogszabály-előkészítési, és minőségi jogalkotási tevékenységét,
e) nyilvántartja az igazságügyi és rendészeti miniszter utasításait, a jogi iránymutatásokat,
f) figyelemmel kíséri – az Európai Unió erre irányuló tevékenységére is figyelemmel – a jogszabályok nyilvántartására, a jogi adatbázisokra vonatkozó kormányzati tevékenységet, és koordinálja az e területet érintő hazai tevékenységekkel kapcsolatos minisztériumi feladatokat,
g) folyamatosan vizsgálja az alkotmánybírósági gyakorlatot, tájékoztatja a minisztérium kodifikációs feladatokat ellátó szervezeti egységeit a feladatkörüket érintő alkotmánybírósági határozatokról. Nyilvántartást vezet az Alkotmánybíróság döntéseiből fakadó jogalkotási teendőkről, továbbá az alkotmánybírósági döntésekről,
h) állásfoglalást készít elő az alkotmányossági kérdésekre vonatkozó, az Alkotmánybíróságtól, az országgyűlési biztosoktól és más állami vagy önkormányzati szervektől érkező megkeresésekre az érintett főosztályok bevonásával,
i) megkeresésre nyilvántartja és ellenőrzi a jogszabályok egységes szerkezetbe foglalt szövegét, és
j) előkészíti a minisztérium adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatát.
5.2. Hatósági Eljárási és Szolgáltatási Kodifikációs Főosztály
A főosztály a Hatósági Eljárási Kodifikációs Osztályra és Közigazgatási Szolgáltatási Kodifikációs Osztályra tagozódik.
A) Kodifikációs feladatok
1. A főosztály kidolgozza
a) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól,
b) a közigazgatási elektronikus azonosítás és fizetés rendszeréről,
c) az anyakönyvvezetésről, a házasságkötési eljárásról, a névviselésről, a névváltoztatásról, és
d) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról, a személyazonosító igazolványról
szóló jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei előkészítését.
2. A főosztály – a miniszternek a kormányzati döntés-előkészítéssel kapcsolatos feladatköre gyakorlása során – az érintett főosztályok bevonásával véleményezi
a) a közlekedésigazgatási hatósági nyilvántartásról,
b) az informatikai szabályozásról, a kormányzati informatika szabályozásáról,
c) az építésügyről,
d) a helyi önkormányzatokról,
e) a köziratok kezeléséről,
f) a kutatás-fejlesztésről,
g) a statisztikáról és az egyes statisztikai adatgyűjtésekről,
h) a temetkezésről,
i) a területfejlesztésről,
j) a területszervezésről
szóló jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei tervezetét.
3. A főosztály – a miniszternek a kormányzati döntés-előkészítéssel kapcsolatos feladatköre gyakorlása során – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályaival való összhang biztosítása érdekében véleményezi a közigazgatási hatósági eljárást és szolgáltatást szabályozó valamennyi jogszabály és az állami irányítás egyéb jogi eszköze tervezetét.
B) Szervezetirányítási feladatok
C) Egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatok
D) Nemzetközi és európai uniós vonatkozású feladatok
a) figyelemmel kíséri az Európai Unió jogának alakulását a kodifikációs feladatkörébe tartozó területeken, és
b) részt vesz az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményei döntéshozatalában, a kormányzati álláspont kialakításában és képviseletében a kodifikációs feladatkörébe tartozó területeken.
E) Egyéb feladatok
Közreműködik – az önkormányzati miniszter feladatkörébe tartozó közigazgatás-szervezés körében – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályainak hatályosulása és érvényesülése vizsgálatában.
5.3. Hatósági Főosztály
A főosztályvezető általános helyettesítésére főosztályvezető-helyettes működik. A főosztály a Hatósági Osztályra, a Kegyelmi Osztályra és az Anyakönyvi Osztályra tagozódik.
A) Kodifikációs feladatok
B) Szervezet- és tevékenységirányítási feladatok
a) közreműködik a KEKKH irányításának a miniszter hatáskörébe tartozó hatósági ügycsoportok tekintetében a Ksztv. 2. § (1) bekezdés c), e) és g)–i) pontjaiban meghatározott részjogosítványainak gyakorlásában, előkészíti az e jogkörben hozott döntéseket, és
b) gyakorolja az anyakönyvi ügyek ellátásáért felelős hatóság irányításának a Ksztv. 2. § (1) bekezdés c), e) és g)–i) pontjaiban meghatározott részjogosítványait.
C) Egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatok
a) előkészíti a kegyelmi előterjesztéseket, továbbá a büntetés végrehajtásának – a köztársasági elnök döntéséig történő – félbeszakítására vagy elhalasztására vonatkozó döntést, ennek során együttműködik a Rendészeti Felügyeleti és Tervezési Főosztállyal,
b) előkészíti szabálysértési ügyben
ba) az elzárás büntetés elengedése, illetőleg mérséklése iránti méltányossági kérelem köztársasági elnökhöz történő felterjesztését, továbbá a büntetés végrehajtásának – a köztársasági elnök döntéséig történő – félbeszakítására vagy elhalasztására vonatkozó döntést, és
bb) a miniszter hatáskörébe tartozó méltányossági kérelemről való döntést,
c) előkészíti a bűnügyi költség és a rendbírság elengedésére és mérséklésére irányuló kérelmekre vonatkozó döntést,
d) előkészíti döntésre a névváltoztatási ügyeket,
e) előkészíti a szolgálati útlevél kiadására vonatkozó döntéseket,
f) előkészíti a KEKKH által közigazgatási hatósági ügyben első fokon hozott döntések ellen előterjesztett fellebbezések tárgyában a döntések tervezeteit,
g) kérelemre másolatot ad ki a névváltoztatási okiratról,
h) előkészíti a közigazgatási hivatal által a miniszter hatáskörébe tartozó hatósági ügyben előterjesztett fellebbezés tárgyában hozandó határozatot, valamint közreműködik a felügyeleti jogkör gyakorlásában, és
i) előkészíti a társadalombiztosítási ellátások tárgyában első fokon hozott határozatok ellen benyújtott fellebbezések alapján a másodfokú határozatokat.
D) Nemzetközi és európai uniós vonatkozású feladatok
Ellátja Magyarországnak a Személyi Állapot Nemzetközi Bizottságában (CIEC) történő részvételével kapcsolatos feladatokat.
E) Egyéb feladatok
5.4. Büntetőjogi Kodifikációs Főosztály
A főosztályvezető általános helyettesítésére főosztályvezető-helyettes működik. A főosztály a Büntetőjogi Kodifikációs Osztályra, a Büntetőeljárási és a Büntetés-végrehajtási Jogi Kodifikációs Osztályra tagozódik.
A) Kodifikációs feladatok
1. A főosztály ellátja
a) a büntető anyagi jogról,
b) a büntető eljárási jogról,
c) a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról,
d) a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről,
e) a szabálysértési jogról,
f) a bűnügyi nyilvántartásról,
g) a bűnjelkezelésről
szóló jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei előkészítését.
2. A főosztály ellátja a büntetés-végrehajtási szervezet törvényi szintű szabályainak előkészítését.
B) Szervezetirányítási feladatok
C) Egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatok
D) Nemzetközi és európai uniós vonatkozású feladatok
a) részt vesz az OECD Korrupció Elleni Munkacsoportjának (Bribery Working Group) munkájában, koordinálja az OECD külföldi hivatalos személy megvesztegetése elleni küzdelemről szóló egyezményének végrehajtásával kapcsolatos országértékeléseket, és
b) részt vesz az Európa Tanács Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO) munkájában, koordinálja az Európa Tanács korrupció elleni küzdelemmel kapcsolatos egyezményei és ajánlásai végrehajtásával kapcsolatos országértékeléseket.
E) Egyéb feladatok
a) részt vesz a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság és a Népegészségügyi Tárcaközi Bizottság munkájában, és
b) átveszi és elemzi az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala által gyűjtött és feldolgozott, a büntető igazságszolgáltatást érintő bírósági ügyforgalmi statisztikai adatokat, valamint a jogerősen befejezett büntető ügyek vádlottairól készült adatokat, véleményezi a főosztály ügykörét érintő kérdésekben a statisztikai adatszolgáltatással kapcsolatos jogszabályok tervezeteit.
6. AZ EURÓPAI UNIÓS JOGI SZAKÁLLAMTITKÁR IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ
SZERVEZETI EGYSÉGEK
SZERVEZETI EGYSÉGEK
Az európai uniós jogi szakállamtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek állományába 73 fő tartozik. A szakállamtitkár titkárságát közvetlenül a szakállamtitkár vagy osztályvezetői megbízással rendelkező személy vezeti.
6.1. Nemzetközi Együttműködési Főosztály
A főosztályvezető helyettesítésére általános főosztályvezető-helyettes működik. A főosztály Nemzetközi Büntetőjogi Osztályra, Nemzetközi Rendészeti Szerződés-előkészítő Osztályra, valamint Strasbourgi Bírósági Képviseleti Osztályra tagozódik.
A) Kodifikációs feladatok
a) megkeresés alapján véleményezi a jogszabálytervezeteket Magyarország emberi jogi nemzetközi kötelezettségeivel való összhang szempontjából, és
b) kezdeményezi a nemzetközi kötelezettségek teljesítéséhez szükséges hazai büntetőjogi és rendészeti jogszabályok alkotását, e kötelezettségekre tekintettel véleményezi azok tervezetét.
B) Szervezetirányítási feladatok
Előkészíti az Európa Tanács munkájában való részvétellel kapcsolatos eljárásra vonatkozó szabályzatot.
C) Egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatok
a) intézi a kiadatási, a büntetőeljárás-átadási, a szabadságelvonással járó büntetés-végrehajtás átadás-átvételi, vagy ilyen intézkedés végrehajtásának átvételével, illetve átengedésével kapcsolatos, továbbá az országon keresztül történő átszállítási és a büntetőeljárás-átadási ügyeket,
b) ellátja az európai elfogatóparanccsal kapcsolatos központi kormányzati feladatokat, és
c) központi igazságügyi hatóságként a nemzetközi szerződések alapján a Magyarországról külföldre és a külföldről Magyarországra irányuló bűnügyi jogsegély iránti megkereséseket fogadja, szabályszerűségüket megvizsgálja és továbbítja.
D) Nemzetközi és európai uniós vonatkozású feladatok
a) kidolgozza a két- és többoldalú büntetőjogi, rendvédelmi tárgyú együttműködési, az államhatárral, a határrenddel és a határforgalom ellenőrzésével kapcsolatos, valamint a terrorizmus elleni nemzetközi szerződéseket, és előkészíti az azokhoz kapcsolódó előterjesztéseket és jogszabálytervezeteket,
b) részt vesz a büntető ügyekben működő Európai Igazságügyi Hálózat munkájában,
c) előkészíti viszonossági megállapodás létesítését nemzetközi büntetőjogi ügyekben,
d) részt vesz az Európai Emberi Jogi Egyezmény kiegészítő és módosító jegyzőkönyveinek kidolgozásában és előkészíti az azokhoz kapcsolódó előterjesztéseket és jogszabálytervezeteket,
e) ellátja az Emberi Jogok Európai Bírósága előtti eljárásban a Magyar Köztársaság Kormányának képviseletéből adódó feladatokat,
f) folyamatosan vizsgálja az Emberi Jogok Európai Bírósága joggyakorlatát, és tájékoztatja a kodifikációs feladatokat ellátó szervezeti egységeket a munkájuk során hasznosítható ismeretekről,
g) biztosítja a magyar képviselők folyamatos kijelölését, illetve az Igazgatótanácsban és az alárendelt munkaszervekben való részvételét az Európa Tanács Emberi Jogi Európai Igazgatótanácsában való magyar részvétel hazai bázisszerveként, és
h) közreműködik a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányával kapcsolatos feladatok elvégzésében, jelentések előkészítésében az ENSZ Emberi Jogi Bizottságához. A magyar Kormány ellen más államok, illetőleg magánszemélyek által benyújtott panaszok esetén közreműködik azok véleményezésében.
E) Egyéb feladatok
a) megkeresésre tájékoztatást ad a bíróságoknak külföldi vonatkozású eljárásaikban, és
b) ellátja az Emberi Jogok Magyar Központja Közalapítvány tekintetében – a Kormány által a miniszterre ruházott – az alapítói hatáskörök és tulajdonosi jogosítványok gyakorlásával kapcsolatos döntések és intézkedések előkészítését, közreműködik azok végrehajtásában.
6.2. Európai Uniós Jogi Főosztály
A főosztályvezető általános helyettesítésére főosztályvezető-helyettes működik. A főosztály a Jogharmonizációs Osztályra, az Európai Bírósági Osztályra, az Elnökségi és Jogharmonizáció-koordinációs Osztályra, valamint a Fogyasztóvédelmi, Szerzői Jogi és Iparjogvédelmi Kodifikációs Osztályra tagozódik.
A) Kodifikációs feladatok
1. A főosztály ellátja
a) a szellemi alkotások jogáról,
b) a fogyasztóvédelemről,
c) a jogharmonizációs tevékenységről, a jogharmonizációs feladatok meghatározásának, programozásának és teljesítésük ellenőrzésének rendjéről
szóló jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei előkészítését.
2. A főosztály – a miniszternek a kormányzati döntés-előkészítéssel kapcsolatos feladatköre gyakorlása során – az érintett főosztályok bevonásával véleményezi az Európai Unió alapját képező szerződésekkel, az Európai Unió jogrendjével és intézményeinek helyzetével, az Európai Unió intézményeinek működésével, a tagállami részvételre vonatkozó hazai eljárási renddel, az Európai Unió soros elnökségének Magyarország részéről történő ellátásából és a tagállami részvételből eredő kötelezettségek teljesítésének horizontális kérdéseivel összefüggő jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei tervezetét.
3. A főosztály az Európai Unió jogának való megfelelés szempontjából véleményez valamennyi jogszabálytervezetet, nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos előterjesztést, valamint az érintett főosztály megkeresése alapján az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek tervezeteit. Az Európai Unió jogából, valamint az Európai Unió soros elnökségének Magyarország részéről történő ellátásának biztosításából eredő hazai jogalkotási feladatok tekintetében véleményezi a Kormány féléves munkatervére és törvényalkotási programjára vonatkozó előterjesztéseket.
4. A főosztály előkészíti és aktualizálja az Európai Unió intézményeinek tagállami kormányzati részvétellel működő döntéshozó és döntés-előkészítő szerveiben a kormányzati álláspont kialakításával és az ezen intézmények munkájában való részvétellel kapcsolatos eljárásra vonatkozó szabályzatot.
5. A főosztály részt vesz Magyarország európai uniós soros elnökségéből eredő feladatok ellátásához szükséges jogszabálytervezetek, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek kidolgozásában, aktualizálásában.
B) Szervezetirányítási feladatok
C) Egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatok
D) Nemzetközi és európai uniós vonatkozású feladatok
a) koordinálja az Európai Unió intézményeinek tagállami kormányzati részvétellel működő döntéshozó és döntés-előkészítő tevékenysége keretében képviselendő kormányzati álláspont kialakításával, valamint az Európai Unió soros elnökségének Magyarország részéről történő ellátása biztosításával összefüggő minisztériumi tevékenységet, részt vesz az álláspont előkészítésében és véleményezi az ezzel összefüggő előterjesztéseket,
b) figyelemmel kíséri az európai uniós jogi aktusok tervezeteit és az Európai Unió jogának alakulását az Európai Unió jogrendjét, intézményeinek státusát és működését érintő, illetve a tagállami kötelezettségekre és részvételre vonatkozó alapvető szabályok, valamint az áruk, a szolgáltatások, a személyek és a tőke szabad mozgására (négy szabadság) vonatkozó szabályok érvényesülése terén, és részt vesz az ezzel kapcsolatos kormányzati álláspont kialakításában,
c) részt vesz a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet fogyasztóvédelmi kérdésekkel foglalkozó bizottságának, a Szellemi Tulajdon Világszervezetének a Szerzői és Szomszédos Jogi Állandó Bizottságának ülésszakain, a Kereskedelmi Világszervezet Szellemi Tulajdonjogok Kereskedelmi Vonzataival Foglalkozó Tanácsa munkájában,
d) ellátja az Európai Bíróság előtti eljárásokkal kapcsolatos koordinációs feladatokat, előkészíti az Európai Bíróság előtti eljárásokkal kapcsolatban a szükséges döntéseket, és elkészíti a beadványokat. Közreműködik a Magyar Köztársaság képviseletének ellátásában,
e) figyelemmel kíséri az Európai Unió jogának változását, új jogi aktusok kibocsátását, és közreműködik az ezekből következő jogalkotási feladatok meghatározásában. Tájékoztatja a minisztérium kodifikációs feladatokat ellátó szervezeti egységeit a feladatkörükbe tartozó európai közösségi, illetve uniós jogi aktusok kibocsátásáról és változásáról,
f) figyelemmel kíséri az Európai Bíróság előtti ügyeket, és közreműködik az ezekből esetlegesen következő jogalkotási feladatok meghatározásában,
g) ellátja a jogharmonizációs feladatok meghatározásával, programozásával és teljesítésük ellenőrzésével, továbbá az Európai Uniós soros elnökségének Magyarország részéről történő ellátásával összefüggő koordinatív feladatokat; koncepcionális, illetve intézkedési javaslatokat dolgoz ki ezeken a területen, és kialakítja a jogharmonizációs tevékenység módszertanát,
h) jogharmonizációs adatbázisba rendezi a jogharmonizációs feladatokat; ellátja a jogharmonizációs adatbázis karbantartására és fejlesztésére irányuló feladatokat,
i) jelentést, illetve előterjesztést készít a jogharmonizáció helyzetéről a Kormány számára,
j) figyelemmel kíséri az Európai Unió jogi aktusai tervezeteinek, valamint az elfogadott uniós jogi aktusoknak a magyar nyelvű szövegét, szükség esetén koordinálja és előkészíti az azok helyesbítésére irányuló javaslatokat,
k) figyelemmel kíséri az Európai Unió jogi aktusainak nyilvántartására, az európai uniós jogi adatbázisokra vonatkozó fejleményeket, és koordinálja az ezekkel összefüggő tevékenységekben való magyar részvételt, az ezzel kapcsolatban képviselendő kormányzati álláspont kialakítását,
l) koordinálja az Európai Uniónak az uniós szabályozás minőségének fejlesztésével összefüggő tevékenységében való magyar részvételt, az ezzel kapcsolatban képviselendő kormányzati álláspont kialakítását, és
m) ellátja a Brüsszeli Állandó Képviselet Jogi Szolgálata igazságügyi szakdiplomatáinak szakmai irányítását.
E) Egyéb feladatok
a) ellátja a főosztály keretében működő dokumentációs központ működtetésével összefüggő feladatokat,
b) ellátja a minisztérium képviseletét a Magyar Szabványügyi Testületben,
c) részt vesz a Nemzeti Euró Koordinációs Bizottság tevékenységében a Civilisztikai és Gazdasági Kodifikációs Főosztály közreműködésével,
d) közreműködik a Magyar Szabadalmi Hivatal felügyeletével kapcsolatos döntések előkészítésében,
e) a feladatkörükben érintett szervezeti egységek bevonásával gondoskodik a hamisítás elleni nemzeti stratégiához kapcsolódó intézkedési tervnek a minisztérium felelősségi körébe tartozó elemei megvalósításáról, és
f) együttműködik a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület titkárságával minisztériumnak a testület működésével kapcsolatos teendőinek vonatkozásában.
6.3. Bel- és Igazságügyi Együttműködési és Migrációs Főosztály
A főosztályvezető általános helyettesítésére főosztályvezető-helyettes működik. A főosztály a Rendőri és Büntető-igazságszolgáltatási Együttműködési Osztályra, a Polgári-igazságügyi és Belügyi-igazgatási Együttműködési Osztályra, a Migrációs Kodifikációs Osztályra és a Migrációs Igazgatási Osztályra tagozódik.
A) Kodifikációs feladatok
1. A főosztály ellátja
a) a letelepedés szabadságáról, a szabad mozgás és tartózkodás szabályozásáról,
b) a menedékjogról,
c) a menedéket kérő külföldiek menekültként, menedékesként vagy kiegészítő nemzetközi védelemre jogosultként való elismeréséről és ellátásáról,
d) a külföldiek társadalmi beilleszkedésének elősegítéséről,
e) a migrációról
szóló jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei előkészítését.
2. A főosztály ellátja a bel- és igazságügyi együttműködés területét érintő két- és többoldalú nemzetközi szerződések előkészítését, valamint a Schengen II. rendszerhez történő csatlakozással kapcsolatos kodifikációs feladatokat.
B) Szervezetirányítási feladatok
a) koordinálja a miniszter irányítása, felügyelete alá tartozó rendvédelmi szervek európai uniós együttműködési tevékenységét,
b) koordinálja a schengeni értékelés folyamatát, valamint folyamatosan ellenőrzi a Schengeni Akciótervből fakadó és a Schengeni Értékelő Jelentésben foglalt ajánlások végrehajtását,
c) közreműködik a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal irányításával kapcsolatos döntések előkészítésében menekültügyi és idegenrendészeti ügyekben, és
d) szakmai irányítást gyakorol a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal tevékenysége felett menekültügyi és idegenrendészeti ügyekben.
C) Egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatok
Előterjeszti a honosítási, a visszahonosítási és a lemondási kérelmekről szóló döntési javaslatot.
D) Nemzetközi és európai uniós vonatkozású feladatok
a) koordinálja az Európai Unió keretében folytatott bel- és igazságügyi együttműködés terén az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményei döntéshozatalában a kormányzati álláspont kialakítását és képviseletét, valamint az ezzel összefüggő kormányzati feladatok teljesítését a miniszter külön utasításában meghatározottak szerint; az Európai Unió közös kül-, biztonság- és védelempolitikája terén részt vesz az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményei döntéshozatalában képviselt kormányzati álláspont kialakításában és képviseletében, valamint az ezzel összefüggő kormányzati feladatok teljesítésében,
b) közreműködik az Európai Unióval való kapcsolattartásban; a bel- és igazságügyi területeken – a miniszter külön utasításában meghatározottak szerint – koordinálja, valamint ellátja az Európai Unió intézményeinek döntés-előkészítő szakértői munkacsoportjainak, szakbizottságainak munkájában való részvételt,
c) ellátja a Brüsszeli Állandó Képviselet bel- és igazságügyi csoportja szakdiplomatáinak, valamint az Európai Unió intézményeinél és a nemzetközi szervezeteknél tartós kiküldetésben lévő, a bel- és igazságügyekkel foglalkozó vezető tisztségviselők szakmai irányítását,
d) közreműködik a belügyi attasék Európai Unióhoz kapcsolódó szakmai irányításában,
e) koordinálja a nemzetközi szervezetekkel való kapcsolattartást a pénzmosás megelőzésével és a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos ügyekben,
f) előkészíti a két- és többoldalú migrációs tárgyú nemzetközi szerződéseket, így különösen a személyeknek az államhatáron történő átadásáról és átvételéről szóló nemzetközi szerződéseket, az azokhoz kapcsolódó előterjesztéseket és jogszabálytervezeteket,
g) szakmai irányítást gyakorol az Európai Unió migrációt érintő támogatási alapjainak felhasználása felett, és részt vesz a monitoringbizottság munkájában,
h) ellátja és előkészíti a bel- és igazságügyi együttműködés területére tartozó bilaterális vagy multilaterális, regionális jelentőségű együttműködési fórumok, kezdeményezések munkájában való magyar részvételt,
i) ellátja a Prümi Szerződés alapján végzett nemzetközi együttműködés, és a Prümi Szerződés alapján működő testületekben való magyar részvétel összehangolását; képviseli a minisztériumot a Prümi Szerződés végrehajtását felügyelő közös munkacsoportban,
j) kapcsolatot tart az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával, a Nemzetközi Migrációs Szervezettel és a Nemzetközi Migrációs Politikát Fejlesztő Központtal a főosztály ügykörét érintő kérdésekben,
k) közreműködik az emberkereskedelem elleni nemzetközi szerződések kidolgozásában, és
l) előkészíti a bel- és igazságügyi tanácsüléseket az Európai Unió soros elnökségének Magyarország részéről történő ellátásának biztosításával összefüggésben.
E) Egyéb feladatok
a) ellátja a terrorizmus elleni tárcaközi munkacsoport működésével összefüggő adminisztratív teendőket, előkészíti a Terrorizmus Elleni Nemzeti Akcióterv aktualizálásait; a minisztérium részéről kapcsolatot tart a terrorizmus elleni nemzeti koordinátorral; ellátja a határellenőrzéssel kapcsolatos tárcaközi együttműködés adminisztratív teendőit,
b) elősegíti az EU-polgári válságkezelési missziókban való magyar szerepvállalás tervezését, szervezését, irányítását,
c) előkészíti a Magyar Köztársaság migrációs stratégiáját, és a stratégia alapján összeállítja a hosszú távú migrációs politikára vonatkozó javaslatot,
d) előkészíti a vízumkiadási gyakorlatban alkalmazandó nemzeti konzultációs listát, valamint javaslatot tesz a vízumkiadási jog átadására, illetve átvételére,
e) összehangolja a külföldiek társadalmi beilleszkedésének elősegítésével kapcsolatos kormányzati intézkedéseket, és koordinálja azok végrehajtását,
f) szakmai irányítást gyakorol az Európai Unió – a főosztály feladatkörét érintő – támogatási alapjainak felhasználása felett, és részt vesz a monitoringbizottság munkájában, és
g) migrációs témájú elemzéseket, értékeléseket és előrejelzéseket készít, meghatározza a statisztikai adatgyűjtés rendjét.
7.38 A RENDÉSZETI SZAKÁLLAMTITKÁR IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK
A rendészeti szakállamtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek állományába 75 fő tartozik. A szakállamtitkár titkárságát közvetlenül a szakállamtitkár vagy osztályvezetői megbízással rendelkező személy vezeti.
7.1. Rendészeti Felügyeleti és Tervezési Főosztály
A főosztályvezető helyettesítésére általános főosztályvezető-helyettes működik. A főosztály, Rendőrségi Felügyeleti és Tervezési Osztályra, Büntetés-végrehajtási Felügyeleti és Tervezési Osztályra, Rendészeti Oktatási Felügyeleti és Tervezési Osztályra és Közgazdasági Felügyeleti és Tervezési Osztályra tagozódik.
A) Kodifikációs feladatok
B) Szervezet- és tevékenységirányítási feladatok
a) ellátja a Rendőrség, a rendészeti oktatási intézmények szakmai tevékenységének felügyeletét, közreműködik a miniszternek a Rendőrtiszti Főiskolával kapcsolatos jogkörei gyakorlásának előkészítésében, külön felkérésre közreműködik a miniszternek a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata szakmai tevékenységének felügyeletével és ellenőrzésével kapcsolatos feladatai ellátásában,
b) javaslatot tesz az a) pontban meghatározott szervek vezetőinek normatív utasítások kiadására vagy módosítására,
c) folyamatos, illetve szükség szerinti kapcsolatot tart a rendészeti szervek központi, területi és helyi szintű szerveivel, a lehetőségek függvényében részt vesz ezen szervek különböző munkafórumain, vezetői értekezletein,
d) szakmai szempontból véleményezi a rendészeti szerveket érintő fejlesztési koncepciókat, szükséges esetekben jogszabály-módosításokat kezdeményez,
e) közreműködik a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága és a büntetés-végrehajtási szervezet felügyeletének gyakorlásával összefüggő feladatok végrehajtásában,
f) elemzi és értékeli a miniszter irányítása, felügyelete alatt álló rendészeti szervek feladatainak megvalósításához szükséges források, anyagi és tárgyi feltételek összhangjának helyzetét, szakmai indokolást készít az éves költségvetési beszámolóhoz,
g) kezdeményezi, hogy az országos rendőrfőkapitány, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka – a jogszabály meghozatalát nem igénylő kérdésben – az egyes rendszeresen ismétlődő tevékenységek végrehajtásának szakmai, technikai és eljárási szabályait intézkedéssel állapítsa meg. Javaslatot tesz az országos rendőrfőkapitány és a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka jogszabálysértő intézkedésének megsemmisítésére vagy megváltoztatására,
h) elemzi a rendészeti szervek szervezeti működését, az azok által ellátott szakmai tevékenység hatékonysága érdekében tervezési tevékenységet folytat és koordinál az irányítási, szervezeti megoldások továbbfejlesztése céljából. Véleményez, javaslatot tesz a szervek munkája eredményességének elősegítése érdekében. Koordinálja a stratégiai célok kidolgozását,
i) szakmai irányítást gyakorol a fiatalkorúak javítóintézeti nevelésével és az előzetes letartóztatás javítóintézetben történő végrehajtásával kapcsolatos bírósági határozatok végrehajtása felett,
j) közreműködik az Oktatási Főigazgatóság szervezeti átalakításával kapcsolatos feladatok előkészítésében és végrehajtásában,
k) közreműködik a Rendőrtiszti Főiskola képzési rendszerének, felvételi rendjének kialakításával, a főiskola működésével, oktatói állományának kinevezésével kapcsolatos miniszteri hatáskörbe tartozó döntések előkészítésében, a felvételi keretszámok meghatározásában,
l) gondoskodik a rendészeti szakközépiskolákkal kapcsolatos közoktatási és más jogszabályokban meghatározott miniszterre, illetve a minisztériumra háruló ágazati feladatok ellátásáról, a döntések és intézkedések előkészítéséről,
m) közreműködik a rendészeti szakközépiskolák felvételi rendjének és felvételi keretszámainak meghatározásában,
n) előrejelzéseket és javaslatokat készít a rendészeti szervek munkaerő-utánpótlási igényeinek megfelelő képzési rendszer kialakítására, korszerűsítésére,
o) figyelemmel kíséri a rendészeti szakállamtitkár felügyelete alá tartozó intézmények átütemezett köztartozásait,
p) tájékoztatja az alapítót a büntetés-végrehajtási gazdasági társaságok helyzetéről, tevékenységéről, javaslatot tesz a szükséges intézkedésekre,
q) elemzi, értékeli és véleményezi a büntetés-végrehajtás gazdasági társaságaira vonatkozó jelentéseket, és
r) előkészíti a miniszternek a büntetés-végrehajtás gazdasági társaságaira vonatkozó jogainak gyakorlásáról szóló szabályzatot.
C) Egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatok
a) részt veszt a rendészeti szervek alapításával, megszüntetésével és átszervezésével kapcsolatos miniszteri feladatok előkészítésében,
b) ellátja – szakértő bevonásával – az Országos Rendőr-főkapitányság és a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának munkabiztonsági hatósági felügyeletét, döntésre előkészíti a miniszter munkabiztonsági jogkörébe tartozó ügyeket,
c) kiadja a rendészeti szervek rendezett munkaügyi kapcsolatairól szóló igazolást,
d) döntésre előkészíti a javítóintézeti nevelés végrehajtásának félbeszakítására vonatkozó ügyeket,
e) intézi, illetve döntésre előkészíti a miniszter hatáskörébe tartozó, büntetés-végrehajtási tárgyú és a fogvatartással kapcsolatos ügyben érkező panaszokat, valamint a büntetés-félbeszakítási kérelmeket,
f) kivizsgálja és intézi a rendészeti szervek személyi állományának a szervezet működésével kapcsolatos panaszait, javaslatot tesz a szükséges intézkedésekre,
g) ellátja a büntetés-végrehajtási felügyelő és a büntetés-végrehajtási főfelügyelő szakképesítésekkel összefüggő feladatokat, és
h) döntésre előkészíti a rendészeti szervek részére felajánlott adományok elfogadását.
D) Nemzetközi és európai uniós vonatkozású feladatok
a) részt vesz az emberkereskedelem visszaszorításával kapcsolatos nemzeti feladatok végrehajtásában,
b) közreműködik a rendészeti jellegű kétoldalú kapcsolatok kialakításában, fenntartásában és fejlesztésében,
c) közreműködik a rendészeti attasékkal történő kapcsolattartásban,
d) ellátja Magyarország 2011. évi EU-elnökségével kapcsolatosan a főosztályra háruló feladatokat,
e) ellátja a vegyes bizottsági ülések, illetve együttműködési megállapodások (nemzetközi szerződések) megkötésének előkészítésével, a vegyes bizottságok működtetésével kapcsolatos feladatokat, és
f) szakmai háttéranyagokat készít a minisztériumi vezetők nemzetközi tanácskozásaihoz, javaslatokat dolgoz ki ezen szakmai programokhoz, és
g) figyelemmel kíséri a rendészeti szervek tevékenységével összefüggő nemzetközi tapasztalatokat, és
h) ellátja a nemzeti küldött tevékenységéhez kapcsolódó képviseleti, programmenedzseri, koordinációs feladatkört az Európai Bizottság mellett működő, a bel- és igazságügyi terület nagy információs rendszereinek megvalósítására létrehozott uniós munkaszervekben.
E) Egyéb feladatok
a) működteti a Magyar Köztársaság területén működő, a nemzetközi jog alapján kiváltságot és mentességet élvező diplomáciai és konzuli képviseletek, valamint a nemzetközi szervezetek objektumai biztonságának garantálása érdekében létrehozott Tárcaközi Koordinációs Bizottságot,
b) részt vesz a Határellenőrzési Tárcaközi Bizottság munkájában,
c) ellátja a minisztérium vezetőinek parlamenti munkájával összefüggő, rendészeti vonatkozású feladatokat,
d) szakmai irányítást gyakorol a Külső Határok Alap felhasználása felett,
e) véleményezi a rendészeti szervek tevékenységét érintő javaslatokat, jelentéseket és előterjesztéseket, a szervezetek feladatkörét érintő jogszabályok tervezetét,
f) együttműködik a rendészeti szervekkel, valamint a fogvatartottak foglalkoztatására létrehozott gazdasági társaságokkal,
g) képviseli a minisztériumot – a miniszter vagy a rendészeti szakállamtitkár felhatalmazása alapján – a rendészeti szerveket érintő szakképzési, köz- és felsőoktatási tárcaközi együttműködés keretében,
h) közreműködik a minisztérium és az alárendelt szervezetekre kiterjedő stratégiai informatikai tervezőmunkában,
i) részt vesz az információtechnológiai rendszereket megvalósító projektek létrehozásában, tevékenységük, működésük figyelemmel kísérésében, és
j) a schengeni csatlakozásból fakadó informatikai feladatok tekintetében koordinál az érintett szervek között.
7.2. Rendészeti Igazgatási Főosztály
A főosztályvezető helyettesítésére általános főosztályvezető-helyettes működik. A főosztály a Rendészeti Igazgatási Osztályra, a Védelmi Igazgatási és Ügyeleti Osztályra, a Rendészeti Humánigazgatási Osztályra, valamint a Rendészeti Vagyongazdálkodási Osztályra tagozódik.
A) Kodifikációs feladatok
B) Szervezet- és tevékenységirányítási feladatok
a) feldolgozza a Rendőrség és a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományának összetételére, alkalmasságára, képzésére, továbbképzésére, fluktuációjára, fegyelmi helyzetére vonatkozó adatokat; statisztikai értékeléseket, előrejelzéseket készít és szolgáltat,
b) közreműködik a rendészeti szervek hivatásos személyi állományával kapcsolatos személyügyi munkájának szakirányításában, a hivatásos személyi állományt érintő fegyelmi és kártérítési ügyek általános törvényességi felügyeletében,
c) működteti a rendészeti szervek vagyonkezelésébe tartozó ingatlanok nyilvántartási rendszereit,
d) közreműködik a rendészeti szervek ingatlanfejlesztési, ingatlangazdálkodási koncepcióinak véleményezésében, jóváhagyásában. Felügyeli és koordinálja a szervek műszaki fejlesztési tevékenységét, véleményezi a különböző – hosszabb, rövidebb távú – terveket,
e) szervezi és koordinálja a PPP-beruházások megvalósítását felügyelő bizottság munkáját,
f) műszaki és a rendészet szakmai érdekeinek érvényesülése szempontjából figyelemmel kíséri a központi forrásokból végzett beruházásokat és felújításokat,
g) tervezi, szervezi, koordinálja és ellenőrzi a minisztérium, továbbá a miniszter irányítása alá tartozó szervek minősített időszaki felkészülését, szakmai felügyeletet gyakorol a védelmi igazgatási szakterületen a szervek tevékenysége fölött,
h) kidolgozza és naprakészen tartja a minisztérium vezetése minősített időszaki okmányait,
i) közreműködik a minisztérium, továbbá a miniszter irányítása alá tartozó szervek készenléte fenntartásával és fokozásával kapcsolatos feladatok ellátásában,
j) véleményezi a miniszter irányítása alá tartozó szervek védelmi igazgatással összefüggő normatervezeteit, és
k) ellátja a minisztérium és az alárendelt szervek rejtjeltevékenységének irányításával kapcsolatos feladatokat.
C) Egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatok
a) A főosztály a minisztériumban, a Rendőrségen, a büntetés-végrehajtási szervezetben, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatánál, a Rendőrtiszti Főiskolán, a rendészeti szakközépiskolákban, továbbá az oktatással foglalkozó szervezetben, valamint a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézetben szolgálatot teljesítő hivatásos állományúakkal kapcsolatban
aa) döntésre előkészíti a köztársasági elnök, a miniszterelnök és a miniszter hatáskörébe tartozó, a hivatásos szolgálati viszonnyal összefüggő személyzeti, fegyelmi, kártérítési és panaszügyeket, valamint a miniszter elbírálási jogkörébe tartozó jogorvoslati kérelmeket,
ab) kezeli a miniszterelnök és a miniszter kinevezési jogkörébe tartozó hivatásos állományú személyek személyi anyagát, továbbá ellátja a vagyonnyilatkozat-tételükkel kapcsolatos feladatokat,
ac) közreműködik a hivatásos állomány tagjainak a miniszter, az államtitkár és a szakállamtitkár feladatkörébe tartozó teljesítményértékelésével kapcsolatos feladatok ellátásában,
ad) végrehajtja a hivatásos állomány tagjainak nemzetbiztonsági ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat, és
ae) ellátja a hivatásos állomány tagjai számára kitüntetések és elismerések adományozásával kapcsolatos feladatok ellátását,
b) előkészíti a rendészeti szervek első számú vezetői külföldi kiutazásainak miniszteri, valamint az államháztartáson kívüli szervezet, jogi személy vagy magánszemély támogatásával megvalósuló külföldi kiutazások rendészeti szakállamtitkári engedélyeztetését,
c) közreműködik a rendészeti szervek által felterjesztett ingatlanok, lakások vagyonkezelői jogának kijelölésében, visszaadásában, az ingatlanok művelési ágának megváltoztatásában, továbbá az ingyenes önkormányzati tulajdonba adáshoz és a kincstári vagyoni körből történő kikerüléséhez, hasznosításához szükséges vezetői jóváhagyás megszerzésében,
d) közreműködik a rendészeti szakállamtitkár jóváhagyási körébe tartozó európai uniós fejlesztési források felhasználására vonatkozó pályázatok elbírálásában, véleményezésében,
e) szakmai szempontból megvizsgálja és előkészíti a miniszter irányítása, felügyelete alatt álló rendészeti szervek lakáscélú munkáltatói kölcsönök biztosítására szolgáló fejezeti kezelésű előirányzat intézmények közötti elosztására való javaslatot, illetve a kiemelt kölcsönigényeket; feladata továbbá az előirányzat felhasználásáról szóló döntésnek megfelelően a beruházásfinanszírozási alapokmányok összeállítása, évközi aktualizálása, módosítása,
f) elkészíti és meghirdeti az üzemeltetési költségcsökkentést eredményező energetikai fejlesztések támogatását célzó pályázati kiírást, elbírálja a pályázatokat, továbbá elkészíti a támogatási szerződéseket, és
g) előkészíti a rendészeti szervek zártcélú távközlő hálózatával kapcsolatos hálózatgazdai feladatok ellátásához szükséges döntés, intézkedés iratait.
D) Nemzetközi és európai uniós vonatkozású feladatok
a) felügyeli, koordinálja és ellenőrzi az ENSZ és az EU keretei között, valamint nemzetközi szerződés alapján felkérésre végzett békefenntartással, rendvédelmi (polgári) válságkezeléssel összefüggő feladatokhoz külszolgálatra tervezett rendészeti dolgozókkal kapcsolatos – tervezés, kiválasztás, kiképzés, felszerelés, kihelyezés, hazatérés – feladatokat; elvégzi továbbá a rendészeti dolgozók kihelyezésével együtt járó személyügyi feladatokat, és
b) részt vesz az ENSZ és az EU keretei között, valamint nemzetközi szerződés alapján felkérésre végzett békefenntartással, rendvédelmi (polgári) válságkezeléssel összefüggő vezetői döntések előkészítési, tervezési feladataiban.
E) Egyéb feladatok
a) koordinálja és előkészíti a tárcaközi és tárcán belüli szakszervezeti egyeztetéseket, közreműködik a minisztérium ágazati és szektorális (IRÉT, SZÉF) érdekegyeztető munkájában, folyamatos kapcsolatot tart a szakmai szakszervezetekkel, valamint ellátja a titkársági feladatokat,
b) közreműködik a Rendőrség tevékenységével kapcsolatban előterjesztett közérdekű kérelmekkel, panaszokkal, bejelentésekkel, valamint a rendőri intézkedésekkel kapcsolatban előterjesztett panaszok kivizsgálásában, érdemi elbírálásának előkészítésében,
c) gondoskodik a minisztériumnak a Független Rendészeti Panasztestület tevékenységével összefüggő feladatainak végrehajtásáról,
d) szervezi, felügyeli, koordinálja a fegyverzeti, a rendészettechnikai, a szárazföldi, a vízi és a légi jármű, hír- és biztonsági rendszerek, továbbá a ruházati és építési szakterület műszaki fejlesztési feladatait a szolgálati feladatok ellátásához kapcsolódóan a rendészeti szervek tekintetében. Ezen belül:
da) irányítja és koordinálja a szervek által használatra tervezett termékek és tárgyi eszközök rendszeresítését szolgáló eljárást, valamint rendszerből való kivonásukat; összehívja és irányítja a rendszeresítési (használatból való kivonási) bizottság munkáját, az előkészített okmányokat döntésre felterjeszti; végzi a rendszerből való kivonással járó feladatokat; ellátja a rendszeresítési bizottság titkársági teendőit,
db) felügyeletet lát el és közreműködik a vagyontárgyak használatból való kivonásának, értékesítésének előkészítésében,
dc) az önálló szervek technikai ellátásával kapcsolatos fegyverzeti, rendészettechnikai anyag, vegyi-védelmi és jármű- eszköztervezésekhez a feladatokhoz igazodóan egységes alapellátási és utánpótlási normaajánlásokat dolgoz ki; értékeli és elemzi a szervek által elkészített és felterjesztett eszközszükségleti táblázat (ESZT), valamint a jármű-nyilvántartási jegyzék adatait,
e) nyilvántartja és egyezteti a fejezeti kezelésű előirányzatokról szóló szabályzat alapján a szakállamtitkár kötelezettségvállalási hatáskörébe utalt egyes sorok tartalmát, javaslatot tesz a felhasználásra, továbbá elkészíti az éves költségvetési beszámolót,
f) részt vesz a védelmi igazgatás rendszerére és működésére vonatkozó elgondolások kialakításában, a Honvédelmi Tanács Hivatala, valamint az Alkotmányban rögzített rendkívüli állapot, szükségállapot, veszélyhelyzet, megelőző védelmi helyzet, illetve az Alkotmány 19/E. § (1) bekezdésében meghatározott időszak idején a továbbműködés feltételeinek megteremtésében,
g) kidolgozza, illetve egyeztetésre előkészíti a honvédelmi, a polgári és katasztrófavédelmi feladatok végrehajtását biztosító belső normatervezeteket,
h) kijelölés alapján ellátja a minisztérium képviseletét a védelemkoordináció egyes kérdéseivel foglalkozó tárcaközi bizottságokban és szakmai munkacsoportokban,
i) felkérés alapján részt vesz a védelmi igazgatási tárgyú gyakorlatok tervezésében és végrehajtásában,
j) közreműködik a hazai veszélyhelyzetek kezeléséhez szükséges információk elemzésében, értékelésében, javaslatokat, előterjesztéseket dolgoz ki a döntéshozók részére, részt vesz a döntésekből adódó feladatok végrehajtásának összehangolásában,
k) ellátja a minisztériumi ügyeletet, amelynek keretében folyamatos kapcsolatot tart az állami szervek, valamint a miniszter irányítása alá tartozó szervek ügyeleteivel,
l) összefoglaló jelentést készít a tárca hatáskörébe tartozó eseményekről IRM Napi tájékoztató jelentés címen, és azt a rendészeti szakállamtitkár által jóváhagyott rend szerint továbbítja,
m) naprakészen tartja a minősített időszak és terror veszélyhelyzet elrendelése érdekében az intézkedések vételére és továbbítására szolgáló értesítési (riasztási) rendszert,
n) ellátja a terrorfenyegetettség időszakában a hatáskörébe utalt feladatokat,
o) ügyeleti időben ellátja a minősített információ telefonon történő vételével és továbbításával kapcsolatos feladatokat,
p) végzi az objektumőrség, a gondnokság, a veszély- és kárelhárításban részt vevő szervek értesítését, közreműködik az ezzel összefüggő feladatok végrehajtásában a minisztérium Roosevelt téri épületében előforduló rendkívüli esemény (tűz-, robbanás-, közveszélyokozással történő fenyegetés stb.), illetve ilyen fenyegetettség esetén, a rendkívüli esemény kezelésére hivatott szervek által rendelkezésére bocsátott tervek alapján,
q) a Humánigazgatási és Fejlesztési Főosztállyal együttműködve
qa) előkészíti a minisztériumba berendelt vagy vezényelt személyek szolgálati jogviszonyával összefüggő határozatokat,
qb) a hivatásos szolgálati jogviszonyban állók tekintetében előkészíti és végrehajtja a minisztériumban a munkáltatói jogkört gyakorló vezetők által hozott személyzeti, munkaügyi, fegyelmi, kártérítési és elismerési döntéseket,
qc) ellátja a hivatásos szolgálati jogviszonyban állók vagyonnyilatkozat-tételével kapcsolatos adminisztratív feladatokat, kezeli a vagyonnyilatkozat tételére kötelezettek vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratait,
qd) a hivatásos szolgálati jogviszonyban állókkal kapcsolatban ellátja a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel kapcsolatos feladatokat,
qe) ellátja a Szenyor for Windows és a HUPA működtetésével kapcsolatos feladatokat, fenntartja az országos személyzeti okmányarchívumot; a társadalombiztosítási szervek, a munkáltatók és az arra jogosult természetes személyek megkeresésére a szolgálati időre és a munkaviszonyra vonatkozó igazolásokat ad ki,
qf) döntésre előkészíti a hivatásos szolgálati viszonnyal kapcsolatos kegyeleti, fogpótlási és szemüvegtérítéssel kapcsolatos kérelmeket,
qg) ellátja a volt belügyi alkalmazottak országos karton-, fogyaték- és parancsnyilvántartásához és archívumának kezeléséhez kapcsolódó adatszolgáltatási, igazolási és nyilvántartási feladatokat,
r) együttműködik a Humánigazgatási és Fejlesztési Főosztállyal a létszám- és bérgazdálkodási feladatok hatékony ellátásában, végrehajtásában.
7.3. Rendészeti Kodifikációs Főosztály
A főosztályvezető helyettesítésére általános főosztályvezető-helyettes működik. A főosztály a Rendészeti Kodifikációs Osztályra, Szolgálati Jogi Kodifikációs Osztályra és Statisztikai és Elemző Osztályra tagozódik.
A) Kodifikációs feladatok
a) ellátja a Rendőrségről szóló törvény és az ezzel összefüggésben kiadott más jogszabályok és állami irányítás egyéb jogi eszközei előkészítését,
b) ellátja
ba) az államhatárról és a határőrizetről,
bb) a közlekedésrendészetről és a közlekedésigazgatásról,
bc) a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről,
bd) a személy- és vagyonvédelemről, valamint a magánnyomozói tevékenységről,
be) a fegyveres biztonsági őrségről, a közterületfelügyeletről, a polgárőrségről,
bf) a polgári célú lőfegyverekről és a pirotechnikai eszközökről, és
bg) a büntetés-végrehajtási szervezet jogállásáról és működéséről,
szóló jogszabályok és állami irányítás egyéb jogi eszközei előkészítését,
c) ellátja a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény és a végrehajtásáról szóló kormányrendelet, valamint e jogszabályokkal összefüggésben a Rendőrséget és a büntetés-végrehajtási szervezetet érintő más jogszabályok és állami irányítás egyéb jogi eszközei előkészítését,
d) véleményezi – a miniszternek a kormányzati döntéselőkészítéssel kapcsolatos feladatköre gyakorlása körében – az érintett főosztályok bevonásával a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény alapján más tárcák által kiadott jogszabályok és állami irányítás egyéb jogi eszközei tervezetét, továbbá a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses katonáinak jogállásáról szóló jogszabályok és állami irányítás egyéb jogi eszközei tervezetét,
e) véleményezi – a miniszternek a kormányzati döntés-előkészítéssel kapcsolatos feladatköre gyakorlása körében – az érintett főosztályok bevonásával
ea) a honvédelemről,
eb) a katasztrófák elleni védekezésről, és
ec) a nemzetbiztonsági tevékenységről
szóló jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei tervezetét,
f) ellátja az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programban előírt adatgyűjtések közül különösen a közlekedésrendészeti statisztikával, a közrendvédelmi statisztikával, a bűnügyi ügyforgalmi statisztikával, valamint az egységes nyomozóhatósági és ügyészségi bűnügyi statisztikával összefüggésben elfogadott, illetőleg kiadott jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei előkészítését, és
g) véleményezi – a miniszternek a kormányzati döntés-előkészítéssel kapcsolatos feladatköre gyakorlása körében – az érintett főosztályok bevonásával az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programban előírt adatgyűjtésekre vonatkozó, más tárcák által előkészített, illetőleg kiadott jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei tervezetét.
B) Szervezet- és tevékenységirányítási feladatok
C) Egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatok
D) Nemzetközi és európai uniós vonatkozású feladatok
a) figyelemmel kíséri a bűnügyi statisztikai, valamint az egyes rendészeti – különösen a közlekedésrendészeti és a közrendvédelmi – statisztikai szakterületekkel összefüggő nemzetközi és európai uniós tapasztalatokat,
b) közreműködik az Európai Unió büntető igazságszolgáltatással összefüggő statisztikai adatokkal foglalkozó munkaszervezeteinek a tevékenységében, és
c) közreműködik a bűnügyi statisztikai, valamint az egyes rendészeti – különösen a közlekedésrendészeti és a közrendvédelmi – statisztikai szakterületekkel összefüggő, nemzetközi, illetőleg európai uniós szintű összehasonlító vizsgálatok és kutatások magyar vonatkozású feladatainak a teljesítésében.
E) Egyéb feladatok
a) koordinálja a rendészeti szervek statisztikai tevékenységét, javaslatot készít a statisztikai adatgyűjtés és adatszolgáltatás reformjának előkészítésére és végrehajtására,
b) felel az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programban előírt adatgyűjtések közül különösen a közlekedésrendészeti statisztika, a közrendvédelmi statisztika, a bűnügyi ügyforgalmi statisztika, az egységes nyomozóhatósági és ügyészségi bűnügyi statisztika előkészítéséért, működtetéséért, illetve teljesítéséért,
c) biztosítja a közlekedésrendészeti, a közrendvédelmi és a bűnügyi statisztikai adatok közzétételét a minisztérium honlapján,
d) képviseli a tárcát az Országos Statisztikai Tanácsban, ellátja a statisztikáról szóló törvényben meghatározott feladatokat, fogadja a hozzá érkező statisztikai jelentéseket, azokból rendszeresen és felkérésre adatokat szolgáltat a tárca más szervezeti egységei és más szervezetek részére,
e) a közlekedésrendészeti, a közrendvédelmi és a bűnügyi statisztikai területre vonatkozó háttéranyagokat és felkészítő anyagokat készít a tárca állami vezetői, valamint az érintett főosztályok részére,
f) közreműködik az integrált bűnözési statisztikai modell megvalósíthatósági tanulmányának az elkészítésével összefüggő szakmai feladatok teljesítésében, és
g) a büntetőpolitika, a rendészeti politika, a társadalmi bűnmegelőzés, a rendészeti megelőzés, valamint a büntetőjog-alkotás szükségességét és indokoltságát elemző, a hatékonyságot megalapozó rendészeti és bűnügyi statisztikai háttéranyagokat készít az érintett főosztályokkal együttműködve.
7.4.39 Rendészeti Ellenőrzési Főosztály
A Rendészeti Ellenőrzési Főosztály Rendészeti Ellenőrzési Osztályra, Büntetés-végrehajtás Ellenőrzési Osztályra, valamint Schengen Külső Határ Ellenőrzési Osztályra tagozódik. A főosztály az ellenőrzések tervezésében és a nem tervezett ellenőrzések elvégzését megelőzően egyeztetést folytat a Rendészeti Felügyeleti és Tervezési Főosztállyal.
A. Kodifikációs feladatok
B. Szervezetirányítási feladatok
a) A főosztály az ellenőrzési feladatait a rendőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a rendészeti oktatási intézmények, a schengeni külső határszakaszon a határ és idegenrendészeti tevékenység vonatkozásában ellenőrzési terv, valamint az igazságügyi és rendészeti miniszter és a rendészeti államtitkár egyedi döntése alapján látja el.
b) Ellenőrzési tevékenysége kiterjed az a) pontban felsorolt szerveknél a szervek működését befolyásoló normák meglétének, e normák hatályosulásának, valamint a szervek különböző szintű jogszabályokban rögzített szakmai, biztonsági előírásai betartásának ellenőrzésére.
c) A felügyelet és ellenőrzés tapasztalatai, az információs rendszer adatai alapján kezdeményezi egyes szervek vagy tevékenységi körök soron kívüli ellenőrzését, vezetőik soron kívüli beszámoltatását.
d) Felügyeli és ellenőrzi a rendészeti szerveknél a különböző szintű, a főosztály feladatkörébe tartozó normák meglétét, hatálybalépését, valamint az ezekben megfogalmazott biztonsági előírások megtartását, javaslatot tesz a biztonsági előírásoktól eltérő esetekben a hiányosságok megszüntetésére.
e) Ellátja a miniszter irányítása, felügyelete alatt álló rendészeti szervek munkaügyi ellenőrzésével kapcsolatos – külön jogszabályban meghatározott – feladatokat.
f) Értékeli és elemzi az Országos Rendőr-főkapitányság, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága szakmai ellenőrzési tevékenységét, javaslatot tesz a rendészeti államtitkárnak jogkörébe tartozó intézkedésekre.
C. Egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatok
D. Nemzetközi és európai uniós vonatkozású feladatok
E. Egyéb feladatok
1
Alkalmazására lásd a 17/2010. (VIII. 31.) KIM utasítás 5. § d) pontját. Az utasítást a 7/2010. (IX. 2.) BM utasítás 6. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte 2010. szeptember 2. napjával.
2
A melléklet 5. § (1) bekezdésének e) pontja a 10/2009. (IX. 25.) IRM utasítás 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
3
A melléklet 7. § f) pontja a 12/2009. (XI. 13.) IRM utasítás 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
4
A melléklet 7. § h) pontja a 12/2009. (XI. 13.) IRM utasítás 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
5
A melléklet 7. § i) pontja a 12/2009. (XI. 13.) IRM utasítás 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
6
A melléklet 7. § j) pontja a 12/2009. (XI. 13.) IRM utasítás 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
7
A melléklet 7. § k) pontját a 12/2009. (XI. 13.) IRM utasítás 3. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
8
A melléklet 8. § (1) bekezdésének a) pontját a 10/2009. (IX. 25.) IRM utasítás 2. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
9
A melléklet 8. § (2) bekezdését a 10/2009. (IX. 25.) IRM utasítás 2. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
10
A melléklet 9. § (3) bekezdését a 12/2009. (XI. 13.) IRM utasítás 1. § (2) bekezdése iktatta be.
11
A melléklet 10. § (3) bekezdés f) pontja a 12/2009. (XI. 13.) IRM utasítás 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
12
A melléklet 11. § (1) bekezdése a 12/2009. (XI. 13.) IRM utasítás 1. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
13
A melléklet 12. § b) pontját a 12/2009. (XI. 13.) IRM utasítás 3. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
14
A melléklet 12. § d)–i) pontját a 12/2009. (XI. 13.) IRM utasítás 3. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
15
A melléklet 31. §-a a 12/2009. (XI. 13.) IRM utasítás 1. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
16
A melléklet 1. számú függelékének 1.2. alpontja a 10/2009. (IX. 25.) IRM utasítás 2. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
17
A melléklet 1. számú függelékének 1.2.2. alpontját a 10/2009. (IX. 25.) IRM utasítás 2. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
18
A melléklet 1. számú függelékének 7.4. alpontját a 10/2009. (IX. 25.) IRM utasítás 1. § (2) bekezdése iktatta be.
19
A melléklet 2. számú függelékének 1.2. alpontja a 10/2009. (IX. 25.) IRM utasítás 2. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
20
A melléklet 2. számú függelékének 1.2.2. alpontját a 10/2009. (IX. 25.) IRM utasítás 2. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
21
A melléklet 2. függelék 2. pontja a 12/2009. (XI. 13.) IRM utasítás 3. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.
22
A melléklet 2. számú függelék 2.1. pontja a 12/2009. (XI. 13.) IRM utasítás 2. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
23
A melléklet 2. számú függelék 2.1. pont 2.1.4. alpontját a 12/2009. (XI. 13.) IRM utasítás 3. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
24
A melléklet 2. számú függelékének 3. pontja a 10/2009. (IX. 25.) IRM utasítás 2. § (2) bekezdése, a 12/2009. (XI. 13.) IRM utasítás 3. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.
25
A melléklet 2. számú függelék 4. pontja a 12/2009. (XI. 13.) IRM utasítás 3. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.
26
A melléklet 2. számú függelék 4.3. pontja a 12/2009. (XI. 13.) IRM utasítás 2. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
27
A melléklet 2. számú függelék 4.3./C. pont a) alpontját a 12/2009. (XI. 13.) IRM utasítás 3. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
28
A melléklet 2. számú függelék 4.3./C. pont e) alpontja a 12/2009. (XI. 13.) IRM utasítás 2. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
29
A melléklet 2. számú függelék 4.3./C. pont g) alpontja a 12/2009. (XI. 13.) IRM utasítás 2. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
30
A melléklet 2. számú függelék 4.3./C. pont h) alpontja a 12/2009. (XI. 13.) IRM utasítás 2. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
31
A melléklet 2. számú függelék 4.3./C. pont i) alpontja a 12/2009. (XI. 13.) IRM utasítás 2. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
32
A melléklet 2. számú függelék 4.3./C. pont j) alpontja a 12/2009. (XI. 13.) IRM utasítás 2. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
33
A melléklet 2. számú függelék 4.3./E. pont r) alpontja a 12/2009. (XI. 13.) IRM utasítás 2. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
34
A melléklet 2. számú függelék 4.3./E. pont s) alpontja a 12/2009. (XI. 13.) IRM utasítás 2. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
35
A melléklet 2. számú függelék 4.3./E. pont t) alpontja a 12/2009. (XI. 13.) IRM utasítás 2. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
36
A melléklet 2. számú függelék 4.3./E. pont u) alpontja a 12/2009. (XI. 13.) IRM utasítás 2. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
37
A melléklet 2. számú függelék 4.3./E. pont v) alpontja a 12/2009. (XI. 13.) IRM utasítás 2. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
38
A melléklet 2. számú függelékének 7. pontja a 10/2009. (IX. 25.) IRM utasítás 2. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
39
A melléklet 2. számú függelékének 7.4. alpontját a 10/2009. (IX. 25.) IRM utasítás 1. § (3) bekezdése iktatta be.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás