• Tartalom

9/2009. (IV. 15.) SZMM utasítás

9/2009. (IV. 15.) SZMM utasítás

az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség területi munkavédelmi, munkaügyi felügyelőségei Működési Szabályzatának kiadásáról1

2009.09.16.

Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: OMMF) területi munkavédelmi, munkaügyi felügyelőségei Működési Szabályzatát – a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 74. §-ának (1) bekezdésében, valamint az OMMF-ről szóló 295/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. §-a (6) bekezdésének b) pontjában foglalt jogkörömben eljárva – a jelen utasítás mellékletében foglaltak szerint állapítom meg:

1. § (1) Ez az utasítás – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a közzétételét követő napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti az OMMF elnökének 5/2006. OMMF Elnöki Utasítása.

(2) A Működési Szabályzat 7.5. pontja, valamint 7.17. pontjának második mondata 2010. január 1-jén lép hatályba.

2. § A Működési Szabályzatot közzé kell tenni az OMMF honlapján.

1. számú melléklet a 9/2009. (IV. 15.) SZMM utasításhoz

Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) területi munkavédelmi, munkaügyi felügyelőségeinek Működési Szabályzata
A Működési Szabályzat (a továbbiakban: MSZ) elkészítésénél figyelembe vett fontosabb jogszabályok:
– a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.),
– a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.),
– az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény,
– a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.),
– a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.),
– a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.),
– a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Sztv.),
– az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet,
– az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségről szóló 295/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.),
– a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alóli történő mentesítés eljárási szabályairól szóló 342/2007. (XII. 19.) Korm. rendelet,
– a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetési kötelezettség alól történő mentesítéshez szükséges állapotfelmérésről, valamint a mentesítési eljárás szakértői, illetve hatósági közvetítői díjairól szóló 34/2007. (XII. 21.) SZMM rendelet.
I.
A MUNKAVÉDELMI, MUNKAÜGYI FELÜGYELŐSÉGEK FELÉPÍTÉSÉRE, MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK
AMŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA
Az MSZ hatálya az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) külön jogszabályban meghatározott, regionális illetékességű szervezetként működő területi munkavédelmi, munkaügyi felügyelőségeire terjed ki.
A területi munkavédelmi, munkaügyi felügyelőségek illetékességi területén a melléklet szerinti régióközpontok és városi irodák működnek.
A Területi Felügyelőségek (Felügyelőség) vezetői és ügyintézői
1. A felügyelőség vezetőjét (a továbbiakban: igazgató) az OMMF elnöke véleményének kikérésével a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter nevezi ki és menti fel. A felügyelőség igazgatóhelyetteseit az OMMF elnöke nevezi ki és menti fel.
A munkavédelmi felügyelő tanácsadók szakmai irányítását a Munkavédelmi Információs és Módszertani Osztály látja el, ezt a munkaköri leírásban rögzíteni kell.
2.2 A városi irodát – az elnök egyetértésével, az igazgató által kinevezett – osztályvezető besorolású irodavezető vezeti, kivéve, ahol igazgatóhelyettes látja el az irodavezető feladatait.
3. Munkavédelmi, munkaügyi felügyelő: az igazgató, az igazgatóhelyettes, az osztályvezető, az igazgatói tanácsadó, az érdemi ügyintéző, amennyiben az Mvt.-ben, a Met.-ben és az R.-ben leírt jogokat gyakorolja.
4. Az Mvt.-ben biztosított jogosítvány gyakorlásának feltétele a munkavédelmi szakképesítés és a munkavédelmi felügyelői igazolvány megléte, a Met.-ben biztosított jogosítvány gyakorlásának feltétele a munkaügyi felügyelői igazolvány megléte. A munkavédelmi felügyelői jogkör gyakorolható a munkavédelmi szakképesítés megszerzéséig is.
A munkavédelmi felügyelő tanácsadói munkakör betöltésének feltétele szakirányú egyetemi (főiskolai) végzettség, felsőfokú munkavédelmi szakképesítés, munkavédelmi felügyelő tanácsadó igazolvány megléte, továbbá legalább három éves munkavédelmi és/vagy munka-egészségügyi felügyelői gyakorlat, vagy igazolt munkavédelmi szaktevékenységi idő. Szakirányú felsőfokú végzettségnek tekinthető elsősorban: az agrárműszaki, egészségügyi, orvosi és bármely műszaki felsőfokú végzettség.
5. A munkavédelmi, munkaügyi felügyelői igazolvány kiadásának feltétele az OMMF vizsgabizottsága előtt tett sikeres felügyelői záróvizsga (a vizsgáztatás részletes szabályait az OMMF elnöke külön utasításban határozza meg), a munkavédelmi felügyelő tanácsadói igazolvány kiadásának feltétele az OMMF elnöke által kiadott elnöki utasításban foglaltaknak való megfelelés.
Az igazgató
6. Irányítási jogok
Az irányítási jogok gyakorlása magában foglalja:
– a követelmények megfogalmazását, meghatározását,
– a végrehajtás figyelemmel kísérését, mérését,
– összehasonlítást, értékelést,
– a beavatkozást, mely irányulhat a követelmények végrehajtás során történő megőrzésére, az eltérések vagy a követelmény korrekciójára.
Az irányítás saját eszközei:
– konzultatív tanácskozás, munkaértekezlet,
– egyedi vezetői intézkedés.
6.1. Biztosítja, hogy a felügyelőség működése megfeleljen a jogszabályoknak, belső utasításoknak, a törvényes és az egységes gyakorlat kialakítása érdekében kiadott iránymutatásoknak, módszertani útmutatóknak.
6.2. Irányítja, ellenőrzi és ügyrendben, egyéb előírásban szabályozza a felügyelőség tevékenységét.
Szakmai irányítási jogai nem terjednek ki munka-egészségügyi kérdésekben a munka-egészségügyi igazgatóhelyettesre (9.4. pont), az orvos végzettségű munkavédelmi felügyelőkre (39. pont), illetve a munkavédelmi felügyelő tanácsadókra (1. pont második bekezdés).
A munkavédelmi felügyelőség igazgatója – fentieken túlmenően – ellenőrzi és igazolja elszámolásaikat, munkájukat. Gondoskodik a munkavédelmi felügyelői és a munkavédelmi felügyelő tanácsadói tevékenység összehangolásáról.
6.3. Megtervezi a felügyelőségi munkát az OMMF központi munkatervének, a társszervekkel egyeztetett együttműködési célnak és egyéb szempontoknak a figyelembevételével.
6.4. Meghatározza a felügyelők működési területét szakmai vagy területi elv alapján, illetőleg e kettő együttes alkalmazásával, valamint az azonos teherelosztás elvének érvényesítésével.
6.5. Külön elnöki utasítás szerint megszervezi a felügyelőség adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítését.
6.6. Kiadmányozza azt az ügyiratot,
a) amelynek címzettje
– az OMMF,
– az illetékességi területén működő önkormányzat, közigazgatási szerv, ügyészség, bíróság,
– más illetékes közigazgatási szerv áttétel, illetve megkeresés esetén,
– rendőrség,
– az illetékességi területén működő érdek-képviseleti és társadalmi szerv;
b) amelyben jogosult dönteni vagy állást foglalni.
6.7. Képviseli a felügyelőséget a hatáskörébe utalt kérdésekben (pl. felszámolási eljárás során a szükséges nyilatkozatok, intézkedések határidőben történő megtétele; társasházban működő székhely, iroda esetén képviselet ellátása, nyilatkozatok megtétele, szükség szerint a Gazdasági Főosztállyal konzultálva).
A munkavédelmi, munkaügyi közigazgatási eljárásokkal, illetve a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatban a felügyelőségnél keletkezett jogvita esetén felelősséggel együttműködik az OMMF jogi képviseletével a szükséges percselekmények határidőben történő megtétele érdekében (pl. bírósági adatszolgáltatás szoros határidő esetén, ellenkérelmek tervezete, előkészítő irathoz összefoglaló készítése, peres iratok megküldése).
6.8. Gondoskodik a munkavédelemmel, munkaügyi ellenőrzéssel kapcsolatos panaszok, közérdekű bejelentések, óvások intézéséről, ez utóbbiakról tájékoztatja az OMMF illetékes szervezeti egységét.
6.9. Szakmailag ellenőrzi a felügyelők feladatainak végrehajtását, így különösen a törvényesség megtartását, a munkatervek teljesítését, a balesetvizsgálati tevékenységet, az előírt nyilvántartások vezetését, a panaszok szakszerű kivizsgálását, a fellebbezés alapján első fokon megteendő intézkedéseket.
6.10. Közreműködik a felügyelői vizsgára történő felkészítésben, a felügyelők szakmai ismeretének gyarapításában (pl. javaslatot tesz a szükséges továbbképzésre, konzultál az OMMF illetékes szervezeti egységével, szakmai kiadványok beszerzését kezdeményezi).
6.11. Gondoskodik a halálos baleset vizsgálati anyagának, valamint a felügyelőség tevékenységére vonatkozó esetleges ügyészi törvényességi vizsgálat, más ellenőrzésre jogosult hatóság megállapításait tartalmazó iratanyagnak az OMMF illetékes szervezeti egysége részére történő megküldéséről.
6.12. A helyi sajátosságok figyelembevételével – az OMMF által kiadott iratkezelési szabályzattal összhangban – meghatározza az iratkezelés szervezetét, az iratkezelésre, valamint az azzal összefüggő tevékenységre vonatkozó feladat- és hatásköröket. Kijelöli a helyettesét az iratkezelés felügyeletére.
Biztosítja azoknak a nem selejtezhető iratoknak a kutathatóságát, amelyek az Ltv. 22. § (1) bekezdésében meghatározott kutatási korlátozási idő eltelte után is a területi felügyelőség őrizetében maradnak, a közlevéltárakban lévő anyagra vonatkozó szabályok szerint.
Felelős a felügyelőség irattári anyagainak előírásszerű megőrzéséért és selejtezéséért. Kapcsolatot tart az illetékes levéltárral.
Ellenőrzi az Iratkezelési Szabályzatban rögzítettek végrehajtását, intézkedik a szabálytalanságok megszüntetéséről.
6.13. Meghatározza azokat a feladatokat, amelyben az igazgatóhelyettes átruházott jogkörben eljárhat.
6.14. Meghatározza a 2. pont alapján kijelölt munkavédelmi, munkaügyi felügyelő irányítási és kiadmányozási jogkörét.
6.15. Biztosítja a Munkavédelmi Tanácsadó Szolgálat működésének személyi, tárgyi feltételeit az általa irányított területi felügyelőségen az OMMF elnöke által jóváhagyott központi irányelvek figyelembevételével.
6.16. A Munkavédelmi Tanácsadó Szolgálat területi egysége működését veszélyeztető és/vagy érintő eseményeket, problémákat a munkavédelmi elnökhelyettesen keresztül, haladéktalanul köteles jelenteni az OMMF elnökének.
6.17. Biztosítja a felügyelőséget érintő vizsgálat zavartalan lefolytatását. Külső vizsgálat (ügyészség, regionális államigazgatási hivatal stb.) esetén köteles írásban értesíteni az OMMF elnökét a vizsgálat kezdetéről és várható időtartamáról, a vizsgálatot folytató szervről, valamint a vizsgálat tárgyáról.
6.18. Hatósági eljárás közben észlelt bűncselekményre utaló alapos gyanú esetén – szükség esetén a felügyelővel történő konzultáció után, a rendelkezésre álló bizonyítékok becsatolásával – feljelentés megtételével büntetőeljárás megindítását kezdeményezi, melyről tájékoztatja az OMMF elnökét.
7. Munkáltatói jogok
7.1. Az OMMF elnöke, illetőleg az érintett szervezeti egységei által biztosított keretek között és az egységekkel együttműködve gondoskodik a felügyelőség feladatainak ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételekről.
7.2. Gyakorolja a munkáltató jogkört a felügyelőség dolgozói felett az 1., a 7.1., a 7.3., a 7.5., a 7.6., a 7.7., a 7.8., a 7.13. és a.7.17. pontban foglaltak figyelembevételével.
7.3. A munkavédelmi felügyelőség igazgatója a munkavédelmi felügyelő tanácsadó kinevezése és felmentése tekintetében a munkáltatói jogkört a Munkavédelmi és Információs Módszertani Osztály vezetőjével történt konzultáció alapján gyakorolja.
7.4. Minősíti, értékeli az igazgatóhelyettes(eke)t, az osztályvezetőket, felügyelőket és az egyéb ügyintézőket.
7.5.3 A munkavédelmi felügyelő tanácsadókat a munkavédelmi felügyelőség igazgatója véleménye figyelembevételével a Munkavédelmi Információs és Módszertani Osztály vezetője értékeli.
7.6. A munkavédelmi felügyelő tanácsadók minősítését a munkavédelmi felügyelőség igazgatója a Munkavédelmi Információs és Módszertani Osztály vezetője véleménye figyelembevételével végzi.
7.7. Az OMMF regionális munkavédelmi felügyelőségei munka-egészségügyi igazgatóhelyettesei, orvos végzettségű felügyelői minősítéséhez, teljesítmény értékeléséhez, jutalmazásához beszerzi a munkavédelmi elnökhelyettes véleményét.
7.8. Az OMMF elnöke által meghatározott éves jutalomkeret figyelembevételével meghatározza a felügyelőség dolgozói jutalmának mértékét, a munkavédelmi felügyelő tanácsadók vonatkozásában a Munkavédelmi Információs és Módszertani Osztály vezetője véleményének figyelembevételével.
7.9. Engedélyezi
– a rendes és az egy hónapot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság igénybevételét,
– a munkaidő alatti eltávozást,
– magángépkocsi igénybevételét hivatalos célra,
– a székház, valamint a városi iroda üzemeltetésével kapcsolatos beszerzéseket, vásárlásokat (az OMMF elnöke által megállapított összeghatárig), a gazdasági vezető által kiadott ügyrend szerint,
– a belföldi kiküldetést.
7.10. Jóváhagyja a munkavédelmi felügyelő tanácsadók helyszíni tanácsadásait.
7.11. Javaslatot tesz az OMMF elnöke részére
– a felügyelőség szervezeti felépítésére,
– az igazgatóhelyettes(ek) megbízására, illetve ennek visszavonására,
– kitüntetésre, elnöki dicséretre és cím adományozására külön elnöki utasítás szerint,
– továbbtanulás engedélyezésére,
– az egy hónapot meghaladó fizetés nélküli szabadság engedélyezésére,
– személyi illetmény megállapítására,
– lakásépítési kölcsön juttatására,
– külföldi kiküldetésre,
– az egy hónapnál hosszabb helyettesítés elrendeléséhez az elnök előzetes írásbeli hozzájárulására.
7.12. Gondoskodik arról, hogy a köztisztviselő a Ktv. 12. § (2) bekezdése szerinti esküt a (3) bekezdésben foglaltak szerint letegye. A kinevezési okmányhoz csatolja a köztisztviselő munkaköri leírását, egyben tájékoztatja a köztisztviselőt az alábbiakról:
– az irányadó munkarendről,
– a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idő kezdő időpontjáról, valamint a soron következő fokozat elérésének várható időpontjáról,
– az egyéb juttatásokról és azok mértékéről,
– az illetmény átutalásának napjáról,
– a munkába lépés napjáról,
– a felmentési idő megállapításának szabályairól,
– a rendes szabadság mértékéről és kiadásának rendjéről.
A tájékoztatást legkésőbb a kinevezéstől számított 30 napon belül írásban is köteles a köztisztviselő részére átadni.
7.13. Az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalót a munkaszerződés megkötésével egyidejűleg tájékoztatja:
– az irányadó munkarendről,
– a munkabér egyéb elemeiről,
– a munkába lépés napjáról,
– a rendes szabadság mértékének számítási módjáról és kiadásának, illetve
– a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól,
– arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e, valamint
– a bérfizetés napjáról,
– a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet megnevezéséről, illetőleg arról, hogy a munkáltatónál működik e üzemi tanács (központi üzemi tanács, üzemi megbízott).
A tájékoztatást, valamint a munkavállaló munkaköri leírását a munkaszerződés megkötésével egyidejűleg írásban is köteles a munkavállaló részére átadni.
7.14. A vagyonnyilatkozat-tételre is kötelezett köztisztviselőt írásban tájékoztatja a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről és annak határidejéről. A tájékoztató átvételét a vagyonnyilatkozatra kötelezett aláírásával igazolja. A tájékoztatóhoz csatolt nyilatkozat visszaérkezését követően a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett rendelkezésére bocsátja a megfelelő számú nyomtatványt, és a kitöltéshez szükséges írásbeli tájékoztatást, ellátja a vagyonnyilatkozat-tétellel kapcsolatos kötelezettségekről szóló külön elnöki utasításban foglaltakat.4
7.15. A köztisztviselő igényének megismerése után a tárgyévben február végéig szabadságolási tervet készít a szabadságok tárgyévi ütemezéséről, és arról a köztisztviselőt tájékoztatja. Gondoskodik a köztisztviselők szabadságának kiadásával, illetve egyéb munkaidő-kedvezményével kapcsolatos adatok nyilvántartásáról.
7.16. A Ktv.-ben meghatározott feltételek esetén a köztisztviselőt írásban tájékoztatja a köztisztviselői alap-, illetve szakvizsga kötelezettségéről, valamint letételének határidejéről.
7.17.5 A teljesítménykövetelmények megállapításával, a teljesítményértékeléssel kapcsolatban megfelelően alkalmazza a Ktv., valamint a köztisztviselői teljesítményértékelés és jutalmazás szabályairól szóló 301/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet előírásait. A teljesítményértékelés végrehajtását a nem vezető beosztású és tanácsadói címmel nem rendelkező köztisztviselők tekintetében az igazgatóhelyettesek, a közép-magyarországi munkavédelmi, munkaügyi felügyelőségeken az osztályvezetők, a területi munkavédelmi felügyelőségeken a munkavédelmi felügyelő tanácsadók tekintetében a Munkavédelmi Információs és Módszertani Osztály vezetőjének útján gyakorolja.
7.18. Írásban felhatalmazást ad a beérkező küldemények átvételére, érkeztetésére és felbontására.
Meghatározza és dokumentálja az iktatórendszerhez való hozzáférési jogosultságokat. Írásban engedélyezteti a JIKF vezetőjével és ez alapján az Informatikai Főosztály által regisztrálja a jogosultságokat. Gondoskodik az esetleges módosításokról és megvonásokról.
8. Hatósági jogok
8.1. Külön törvények szerint, a részletes szabályokat a munkavédelmi felügyelőségek igazgatói esetében a 22–25. pontok, a munkaügyi felügyelőségek igazgatói esetében a 44–47. pontok tartalmazzák.
Az igazgatóhelyettes
9. Saját szakmai területén helyettesítési, irányítási, felügyelői tevékenységet végez.
9.1. Távollétében saját szakterületén helyettesíti az igazgatót, ellátja mindazokat a feladatokat – beleértve a helyettesítés időtartamát is –, amelyek elvégzését az igazgató a hatáskörébe utalja.
9.2. Gyakorolja az Mvt.-ben, illetőleg a Met.-ben biztosított felügyelői jogosítványokat.
9.3. Ellátja a teljesítményértékeléssel kapcsolatos feladatokat, a nem vezető beosztású és tanácsadói címmel nem rendelkező köztisztviselők tekintetében.
9.4. A munka-egészségügyi igazgatóhelyettes munka- egészségügyi szakmai kérdésekben a munkavédelmi elnökhelyettes irányítása szerint látja el feladatait.
9.5.6 Telephelyén vezeti a városi irodát.
9.6.7 A városi irodát vezető igazgatóhelyettes külön igazgatói utasítás szerint a 10.5. pontban foglaltak figyelembevételével gyakorolja a hatósági és munkáltatói jogkört.
Az osztályvezető
10. Irányítási és felügyelői feladatokat lát el.
10.1. Az osztály tevékenységi körébe utalt ügyekben az igazgató és az igazgatóhelyettes(ek) utasításainak figyelembevételével irányítja az osztály munkáját.
10.2. Gondoskodik az osztály dolgozóinak azonos megterheléséről, az arányos feladatelosztásról.
10.3. Gyakorolja az Mvt.-ben, illetőleg a Met.-ben biztosított felügyelői jogosítványokat.
10.4. A közép-magyarországi munkavédelmi, munkaügyi felügyelőségeken ellátja a teljesítményértékeléssel kapcsolatos feladatokat a nem vezető beosztású és tanácsadói címmel nem rendelkező köztisztviselők tekintetében.
10.5.8 A városi irodát vezető osztályvezető a 23., 25. pontok, illetőleg 45., 46. pontok szerinti hatósági jogkörök tekintetében illetékességi területén önálló kiadmányozási joggal rendelkezik. A városi irodát vezető osztályvezető a kinevezés, felmentés, bér- és jutalommegállapítás, valamint a fegyelmi és anyagi felelősségre vonás kivételével, az igazgató külön utasítása szerint gyakorolja az iroda köztisztviselői és munkavállalói felett a munkáltatói jogkört.
II.
A MUNKAVÉDELMI,
MUNKAÜGYI FELÜGYELŐ (FELÜGYELŐ) ELJÁRÁSÁRA VONATKOZÓ
KÖZÖS SZABÁLYOK
Közigazgatási hatósági eljárás
11. A felügyelő az illetékességi területén a Ket., valamint az Mvt. 84. §-ában, illetőleg a Met. 4. §-ában foglaltak szerint jár el a törvényi ügyintézési határidőn belül.
12. Az áttétellel, megkereséssel, belföldi jogsegéllyel kapcsolatban a Ket.-et a következők szerint kell alkalmazni:
12.1. Amennyiben az ellenőrzött munkahelyen tapasztalt szabálytalansággal kapcsolatban további bizonyítás szükséges, úgy az illetékességi területén kívüli eljárásra (pl. tanú meghallgatása) csak a területileg illetékes felügyelőség jogosult, ezért az igazgató megkeresi ezt a felügyelőséget az eljárási cselekmény lefolytatása érdekében, majd a bizonyítás lefolytatása után meghozza a határozatot.
12.2. Részletesen ki kell térni a tényállásra, a megszegett jogszabályokra, műszaki előírásokra, és csatolni kell a bizonyítékokat (jegyzőkönyv, fénykép, helyszínrajz stb.). Pontosan meg kell jelölni a megkeresés okát.
12.3. Amennyiben a felügyelő (igazgató) elsőfokú eljárása során illetékessége hiányát állapítja meg, akkor az ügyben keletkezett iratok megküldésével áttétellel él a munkáltató székhelye szerint illetékes felügyelőséghez az esetleg szükséges ideiglenes intézkedés megtétele után. Az áttételről az ügyfelet egyidejűleg értesíteni kell.
13. Ellátja a külön elnöki utasításokban előírt adatszolgáltatási, nyilvántartási, ügyirat kezelési feladatokat.
14. Amennyiben a felügyelő a közigazgatási eljárás során szakértőt kíván igénybe venni, ehhez a Munkaügyi vagy a Munkavédelmi Főosztály előzetes írásbeli engedélye szükséges.
15. Bűncselekményre utaló alapos gyanú esetén feljelentés megtétele céljából megkeresi az igazgatót, egyúttal csatolja a büntetőeljárás megindításához rendelkezésére álló dokumentumokat.
Szabálysértési eljárás
16. Az Sztv. 35. §-ában és 133. §-ában, az Mvt. 84. §-a (1) bekezdésének I) pontjában, valamint a Met. 6. §-a (1) bekezdésének g) pontjában kapott felhatalmazás alapján a felügyelő az általa észlelt cselekmény miatt szabálysértési eljárás lefolytatására jogosult, a hatáskörébe tartozó szabálysértések [az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet] esetén, a törvényes határidőn belül.
17. A felügyelő a szabálysértési eljárás alá vont személlyel szemben
a) helyszíni bírság kiszabására (tettenérés esetén),
b) szabálysértés helyszínen történő elbírálására (amenynyiben további bizonyításra nincs szükség) (Sztv. 133. §),
c) szabálysértési eljárás lefolytatására jogosult.
A felügyelő helyszíni bírság kiszabása esetén a helyszíni bírságolás részletes szabályairól szóló 10/2000. (II. 23.) BM rendelet rendelkezései szerint jár el (bírságcsekk átadása).
A b), c) pontok esetében kiszabott szabálysértési bírság befizetésére az azt kiszabó felügyelő befizetési válaszlapot ad át a befizetőnek, melyen illetékbélyeg lerovásával kell a bírságot megfizetni.
A csekk közlemény rovatában, az alábbi sorrendben, fel kell tüntetni:
– a területi felügyelőség kódját,
– a határozat iktatószámát,
– vagy a bírságtömb és bírságlap számát,
– a felügyelői igazolvány számát.
18. Amennyiben szabálysértési ügyben olyan feljelentés érkezik a felügyelőségre, amely nem tartozik hatáskörébe, a felügyelő átteszi az ügyet az illetékességgel és hatáskörrel rendelkező szabálysértési hatósághoz.
19. A szabálysértési eljárás során szakértő igénybevételének lehetőségére a 14. pontban leírtak az irányadók.
III.
A MUNKAVÉDELMI,
MUNKAÜGYI FELÜGYELŐSÉGEK MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ
ELTÉRŐ SZABÁLYOK
MUNKAVÉDELMI FELÜGYELŐSÉGEK
A munkavédelmi felügyelőségek feladatköre
20. A munkavédelmi felügyelőség az illetékességi területén felelős az alábbi feladatok ellátásáért:
a) az Mvt.-ben meghatározott tájékoztatás, tanácsadás, munkavédelmi felügyelő tanácsadó által nyújtott tanácsadás, ellenőrzés, súlyos munkabalesetek, fokozott expozíciós esetek és foglalkozási megbetegedések kivizsgálása, a feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében a jogszabályokban meghatározott intézkedés és felelősségre vonás,
b) adatszolgáltatás az OMMF illetékes szervezeti egységei részére (féléves, éves, az országos vizsgálatokról eseti),
c) szükség esetén kölcsönös együttműködés az OMMF szakmai és funkcionális főosztályaival feladataik hatékony megoldásának elősegítése érdekében (pl. adatszolgáltatás, tájékoztatás, adathordozók megküldése, értelmezések),
d) a munkavédelmi bírságok, szabálysértési bírságok, felügyelői intézkedések nyilvántartása,
e) együttműködés a munkavédelem irányításában, hatósági tevékenységében jogkörrel rendelkező más állami szervekkel és felügyeletekkel feladataik ellátása során, valamint a közigazgatási szervekkel, a munkáltatók és munkavállalók érdek-képviseleti szerveivel,
f) az OMMF éves munkatervében meghirdetett cél- és akcióvizsgálatok végrehajtása,
g) a munkaügyi felügyelőségekkel való kapcsolattartás, továbbá a szervezett munkavégzésre vonatkozó tényállás tisztázása közben felmerülő feketemunka gyanúja esetén a munkaügyi felügyelőség értesítése.
Az OMMF Közép-magyarországi Munkavédelmi Felügyelősége fentieken túl ellátja – a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alól történő mentesítés eljárási szabályairól szóló 342/2007. (XII. 19.) Korm. rendelet alapján – az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény XXVII. fejezete szerinti elsőfokú hatósági feladatokat, a Magyar Honvédség polgári alkalmazottai munkakörei kivételével.
21. A munkavédelmi felügyelőség feladatait éves munkaterv alapján végzi.
Az igazgató hatósági jogköre
22. A munkavédelmi felügyelő javaslata alapján az Mvt. 82. §-ának (5) bekezdésében biztosított jogkörében határozatban dönt a munkavédelmi bírság kiszabásáról.
23. Gyakorolja az Mvt.-ben biztosított munkavédelmi felügyelői hatáskört.
24. Gyakorolja az Mvt. 82/C. §-ának (2) bekezdésében meghatározott méltányossági jogkört, figyelemmel a Ket. 113. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra.
25. Foganatosítja a munkavédelmi hatósági eljárás keretében hozott döntések végrehajtását.
A munkavédelmi felügyelő tanácsadók szakmai irányítása
26. A munkavédelmi felügyelő tanácsadók szakmai irányítását a Munkavédelmi Információs és Módszertani Osztály vezetője látja el, mely magában foglalja:
– a követelmények (egyedi utasítások, hírlevelek stb.) megfogalmazását, meghatározását,
– a teljesítmény nyomon követését,
– az összehasonlítást (terv/tény),
– az értékelést,
– a visszacsatolást a megosztott munkáltatói jogkört gyakorló felé,
– a beavatkozást.
A munkavédelmi felügyelő feladat- és hatásköre, illetékessége
27. A munkavédelmi felügyelő a Mvt.-ben foglaltak alapján, az OMMF elnöke által meghatározott rendben, az OMMF szakmai iránymutatása szerint önállóan látja el feladatait.
28. Gyakorolja a Mvt. 84. §-ában biztosított jogkört – ideértve a szervezett munkavégzés minősítésének és a baleset munkabalesetté minősítésének esetét is –, a 82. § (5) bekezdése alapján munkavédelmi bírság kiszabására javaslatot tesz.
29. A munkavédelmi felügyelő a Ket. szabályai szerint jár el.
30. A munkavédelmi felügyelő illetékessége a területi felügyelőségéhez tartozó közigazgatási egységek területén működő munkáltatókra (munkahelyekre) terjed ki, a foglalkoztató székhelyétől függetlenül. A munkavédelmi felügyelő a foglalkoztató valamennyi munkahelyén külön engedély és előzetes bejelentési kötelezettség nélkül ellenőrzést tarthat.
31. A munkavédelmi felügyelő a területi felügyelőség illetékességi területén kívül az OMMF elnöke által kiállított megbízólevél birtokában végezhet ellenőrzést.
32. Ellátja a jogszabály által hatáskörébe utalt, valamint az igazgató által kiadott egyéb feladatokat.
32/A.9 A munkavédelmi felügyelő minden látogatásáról köteles látogatási lapot felvenni, a kitöltéssel összefüggő feladatokat ellátni és a látogatási lap vezetői ellenőrzését biztosítani.
A munkavédelmi felügyelő tanácsadó
feladat- és hatásköre, illetékessége
33. A munkavédelmi felügyelő tanácsadó az Mvt.-ben foglaltak alapján, az OMMF Munkavédelmi Tanácsadó Szolgálatának működési rendjéről szóló 21/2007. OMMF utasításban foglaltak szerint, a Munkavédelmi Információs és Módszertani Osztály vezetőjének szakmai irányítása szerint – folyamatos igazgatói kontroll mellett – látja el feladatait.
34. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés céljainak támogatására, a foglalkozási veszélyek és ártalmak, illetőleg a munkakörülményekkel összefüggő veszélyek megelőzésére, a munkabalesetek visszaszorítására széles körű tájékoztatási, tanácsadási információnyújtási és ismeretterjesztési feladatot lát el.
35. A munkavédelmi felügyelő tanácsadó illetékessége a területi felügyelőségéhez tartozó közigazgatási egységek területén működő munkáltatókra (munkahelyekre) terjed ki, a foglalkoztató székhelyétől függetlenül.
36. Helyszíni tanácsadáskor, súlyos veszélyhelyzet észlelésekor tanácsadói intézkedést tesz, melynek keretében felhívja a munkáltatót, hogy azonnal intézkedjék a tevékenység végzésének, munkaeszköz működtetésének felfüggesztésére, illetve a szabálytalanul tevékenykedő munkavállaló(k)nak a tevékenység folytatásától való eltiltására. Eredményes figyelemfelhívást követően folytatja a tanácsadást, eredménytelen felhívása esetén hatósági intézkedés megtételét kezdeményezi.
37. A munkavédelmi felügyelő tanácsadó minden tanácsadásáról köteles nyilvántartást vezetni, és a nyilvántartással kapcsolatos feladatokat ellátni, a nyilvántartás vezetői ellenőrzését biztosítani.
38. Ellátja a munkájához kapcsolódó adminisztratív feladatokat.
Orvos végzettségű felügyelő
feladat- és hatásköre, illetékessége
39. Az orvos végzettségű felügyelő az Mvt.-ben foglaltak alapján, az OMMF elnöke által meghatározott rendben, munka-egészségügyi szakmai kérdésekben a munkavédelmi elnökhelyettes közvetlen szakmai irányításával önállóan látja el feladatait, illetékessége a területi felügyelőségéhez tartozó közigazgatási egységek területén működő munkáltatókra (munkahelyekre) terjed ki, a foglalkoztató székhelyétől függetlenül.
40. Feladatait képezi a munka-egészségügyi jogszabályokban foglaltak végrehajtásának elősegítése szakmai tanácsadással, szakértéssel, helyszíni ellenőrzéssel, közreműködéssel, különös tekintettel:
40.1. a munkaköri alkalmassági vizsgálatokkal, biológiai monitorozással kapcsolatos előírások végrehajtására;
40.2. a foglalkozási betegségek gyanúja, tömeges fokozott expozíciós esetek bejelentésével, kivizsgálásával kapcsolatban felmerülő ok-okozati összefüggések munka-egészségügyi megítélésére;
40.3. a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatók által ellátandó foglalkozás-egészségügyi, munkahigiénés feladatok felügyeletével járó teendőkre;
40.4. a munkavállalókat érő kóroki tényezők, megterhelések egészségkárosító hatásainak megelőzésével, a helyes kockázatkezeléssel kapcsolatos követelményeknek való megfelelés szabályaira.
Az orvos végzettségű felügyelő minden látogatásról köteles látogatási lapot felvenni, a kitöltéssel összefüggő feladatokat ellátni és a látogatási lap vezetői ellenőrzését biztosítani.
MUNKAÜGYI FELÜGYELŐSÉGEK
A munkaügyi felügyelőségek feladatköre
41. A munkaügyi felügyelőség feladata a különböző jogszabályokban, így különösen:
a) Met.-ben,
b) az R.-ben,
c) az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 16. § (4) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettséggel kapcsolatos,
d) az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény 6. §-ának (1)–(9) bekezdéseiben,
e) a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről szóló 8/1999. (XI. 10.) SZCSM rendeletben meghatározott
ellenőrzési feladatok ellátása.
42. A munkaügyi felügyelőség feladatait a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által közzétett ellenőrzési irányelvvel összhangban álló éves munkaterv alapján végzi.
43. A munkaügyi felügyelőség illetékességi területén felelős az alábbi feladatok ellátásáért:
a) a jogszabályokban meghatározott munkaügyi szabályok végrehajtásának ellenőrzése,
b) adatszolgáltatás az OMMF illetékes szervezeti egységei részére (féléves, éves, az országos vizsgálatokról eseti),
c) szükség esetén kölcsönös együttműködés az OMMF szakmai és funkcionális főosztályaival feladataik hatékony megoldásának elősegítése érdekében (pl. adatszolgáltatás, tájékoztatás, adathordozók megküldése, értelmezések),
d) a munkaügyi bírságok, befizetésre kötelezések, szabálysértési bírságok, felügyelői intézkedések nyilvántartása,
e) együttműködés a közigazgatás, az igazságszolgáltatás, az illegális foglalkoztatás ellenőrzésében érdekelt más hatóságok helyi és területi szerveivel, valamint az érdek-képviseleti szervekkel.
Az igazgató hatósági jogköre
44. A munkaügyi felügyelő javaslata alapján határozatban dönt a R. 8. §-ának (4) bekezdésében rögzített munkaügyi bírság kiszabásáról, valamint a Met. 7. §-ának (8) bekezdésében meghatározott egybefoglalt határozat meghozataláról.
45. Gyakorolja a Met.-ben biztosított munkaügyi felügyelői hatáskört.
46. Foganatosítja a munkaügyi hatósági eljárás keretében hozott döntések végrehajtását.
47. Gyakorolja a Met. 8/A. §-ának (6) bekezdésében meghatározott méltányossági jogkört.
A munkaügyi felügyelő feladat- és hatásköre, illetékessége
48. A munkaügyi felügyelő a Met.-ben foglaltak alapján, az OMMF elnöke által meghatározott rendben, az OMMF szakmai iránymutatása szerint önállóan látja el feladatait.
49. Gyakorolja a Met. 1. §-ának (5) bekezdésében biztosított minősítési hatáskört.
50. Gyakorolja az R. 8. § (3) bekezdésében, a Met. 3. és 6. §-ában biztosított jogokat; hatásköre a Met.-ben meghatározott jogviszonyokra, szervezetekre és személyekre terjed ki, az ott meghatározott korlátozásokkal.
51. A munkaügyi felügyelő a Ket., a Met., valamint az R. szabályai szerint jár el.
52. A munkaügyi felügyelő illetékessége területi felügyelőségéhez tartozó közigazgatási egységek területén működő munkáltatókra (munkahelyekre) terjed ki, a foglalkoztató székhelyétől függetlenül. A munkaügyi felügyelő a foglalkoztató valamennyi munkahelyén külön engedély és előzetes bejelentési kötelezettség nélkül ellenőrzést tarthat.
53. A munkaügyi felügyelő a területi felügyelőség illetékességi területén kívül az OMMF elnöke által kiállított megbízólevél birtokában végezhet ellenőrzést. Az eljárás lefolytatására ebben az esetben az R. 8. §-ának (5) bekezdése az irányadó.
54. A munkaügyi felügyelő intézkedik a Met. tárgyi hatálya alá tartozó munkajogi szabályban foglaltakkal ellentétes állapot megszüntetése érdekében. Az ezzel kapcsolatos hatósági eljárások körében önálló kiadmányozási jogkörrel rendelkezik.
55. Külföldi munkavállalási engedély nélküli foglalkoztatása esetén határozatban dönt a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprészébe történő befizetés tárgyában a Met. 7/A. §-ában foglaltak szerint.
56. Az igazgató részére előterjeszti a Met. 7. §-ának (1) bekezdése alá tartozó ügyeket.
57. Ellátja a jogszabály által hatáskörébe utalt, valamint az igazgató által kiadott egyéb feladatokat.
58. A munkaügyi felügyelő minden látogatásról köteles látogatási lapot felvenni, a kitöltéssel összefüggő feladatokat ellátni és a látogatási lap vezetői ellenőrzését biztosítani.
IV.
ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK
59. Ahol OMMF elnöki utasítás, más belső szabályzat (gazdasági vezetői intézkedés, módszertani útmutató stb.) megyei (fővárosi) munkavédelmi és munkaügyi felügyelőséget említ, ott munkavédelmi ügyekben a területi munkavédelmi felügyelőségeket, munkaügyi ügyekben a területi munkaügyi felügyelőségeket, ahol munkavédelmi és munkaügyi felügyelőt, ott munkavédelmi ügyekben munkavédelmi felügyelőt, munkaügyi ügyekben munkaügyi felügyelőt kell érteni.

2. számú melléklet a 9/2009. (IV. 15.) SZMM utasításhoz

A területi munkavédelmi, munkaügyi felügyelőségek illetékességi területén működő régióközpontok és városi irodák
A munkavédelmi felügyelőségek illetékességi területén működő régióközpontok és városi irodák
OMMF Közép-magyarországi Munkavédelmi Felügyelősége
illetékességi területe Budapest, Pest megye.
Régióközpont
1094 Budapest,
Páva u. 6.
OMMF Nyugat-dunántúli Munkavédelmi Felügyelősége
illetékességi területe Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala megye.
Régióközpont
9700 Szombathely,
Hargita u. 31.
Győri Iroda
9022 Győr,
Gárdonyi Géza u. 7.
Zalaegerszegi Iroda
8900 Zalaegerszeg,
Kelemen Imre u. 17.
OMMF Közép-dunántúli Munkavédelmi Felügyelősége
illetékességi területe Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém megye.
Régióközpont
8200 Veszprém,
Batsányi u. 5.
Tatabányai Iroda
2800 Tatabánya,
Komáromi út 6.
Székesfehérvári Iroda
8000 Székesfehérvár,
Piac tér 12–14.
OMMF Dél-dunántúli Munkavédelmi Felügyelősége
illetékességi területe Baranya, Somogy, Tolna megye.
Régióközpont
7629 Pécs,
Dobó István u. 89.
Kaposvári Iroda
7400 Kaposvár,
Fő u. 45.
Szekszárdi Iroda
7100 Szekszárd,
Augusz I. u. 9–11.
OMMF Észak-magyarországi Munkavédelmi Felügyelősége
illetékességi területe Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád megye.
Régióközpont
3529 Miskolc,
Szentgyörgy u. 40–44.
Egri Iroda
3300 Eger,
Barkóczy u. 7.
Salgótarjáni Iroda
3100 Salgótarján,
Múzeum tér 1.
OMMF Észak-alföldi Munkavédelmi Felügyelősége
illetékességi területe Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye.
Régióközpont
4029 Debrecen,
Hajnal u. 15. (Piac u. 42–48.)
Szolnoki Iroda
5000 Szolnok,
Hősök tere 6.
Nyíregyházi Iroda
4400 Nyíregyháza,
Hősök tere 9.
OMMF Dél-alföldi Munkavédelmi Felügyelősége
illetékességi területe Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye.
Régióközpont
6000 Kecskemét,
Klapka u. 34.
Békéscsabai Iroda
5600 Békéscsaba,
Haán Lajos u. 3.
Szegedi Iroda
6700 Szeged,
Alsókikötő sor 6/A
A munkaügyi felügyelőségek illetékességi területén működő régióközpontok és városi irodák
OMMF Közép-magyarországi Munkaügyi Felügyelősége
illetékességi területe Budapest, Pest megye.
Régióközpont
1088 Budapest,
Szentkirályi u. 3.
Budapesti Iroda
1056 Budapest,
Bástya u. 35.
Budapesti Iroda
1088 Budapest,
Szentkirályi u. 8.
OMMF Nyugat-dunántúli Munkaügyi Felügyelősége
illetékességi területe Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala megye.
Régióközpont
9700 Szombathely,
Vízöntő u. 7.
Győri Iroda
9000 Győr,
Gárdonyi Géza u. 7.
Zalaegerszegi Iroda
8900 Zalaegerszeg,
Kelemen Imre u. 17.
OMMF Közép-dunántúli Munkaügyi Felügyelősége
illetékességi területe Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém megye.
Régióközpont
8000 Székesfehérvár,
Mátyás király krt. 6/A
Veszprémi Iroda
8200 Veszprém,
Budapest u. 8.
Tatabányai Iroda
2800 Tatabánya,
Komáromi út 6.
OMMF Dél-dunántúli Munkaügyi Felügyelősége
illetékességi területe Baranya, Somogy, Tolna megye.
Régióközpont
7621 Pécs,
Mátyás király u. 3.
Kaposvári Iroda
7400 Kaposvár,
Fő u. 45.
Szekszárdi Iroda
7100 Szekszárd,
Augusz I. u. 9–11.
OMMF Észak-magyarországi Munkaügyi Felügyelősége
illetékességi területe Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád megye.
Régióközpont
3300 Eger,
Szarvas tér 1.
Miskolci Iroda
3530 Miskolc,
Mindszent tér 1.
Salgótarjáni Iroda
3100 Salgótarján,
Múzeum tér 1.
OMMF Észak-alföldi Munkaügyi Felügyelősége
illetékességi területe Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye.
Régióközpont
4029 Debrecen,
Hajnal u. 15. (Piac u. 42–48.)
Szolnoki Iroda
5000 Szolnok,
Kellner Gyula u. 2–4.
Nyíregyházi Iroda
4400 Nyíregyháza,
Hősök tere 9.
OMMF Dél-alföldi Munkaügyi Felügyelősége
illetékességi területe Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye.
Régióközpont
6000 Kecskemét,
Klapka u. 34.
Békéscsabai Iroda
5600 Békéscsaba,
Haán Lajos u. 3.
Szegedi Iroda
6700 Szeged,
Alsókikötő sor 6/A
1

Az utasítást a 31/2011. (IX. 23.) NGM utasítás 2. § (2) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte 2011. szeptember 24. napjával.

2

Az 1. számú melléklet 2. pontja a 22/2009. (IX. 16.) SZMM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg. E módosító utasítás 2. §-a alapján a rendelkezést 2009. szeptember 1-jétől kell alkalmazni.

3

A Működési Szabályzat 7.5. pontja az utasítás 1. § (2) bekezdése alapján 2010. január 1-jén lép hatályba.

5

A Működési Szabályzat 7.17. pont második mondata az utasítás 1. § (2) bekezdése alapján 2010. január 1-jén lép hatályba.

6

Az 1. számú melléklet 9.5. alpontját a 22/2009. (IX. 16.) SZMM utasítás 1. §-a iktatta be. E módosító utasítás 2. §-a alapján a rendelkezést 2009. szeptember 1-jétől kell alkalmazni.

7

Az 1. számú melléklet 9.6. alpontját a 22/2009. (IX. 16.) SZMM utasítás 1. §-a iktatta be. E módosító utasítás 2. §-a alapján a rendelkezést 2009. szeptember 1-jétől kell alkalmazni.

8

Az 1. számú melléklet 10.5. alpontját a 22/2009. (IX. 16.) SZMM utasítás 1. §-a iktatta be. E módosító utasítás 2. §-a alapján a rendelkezést 2009. szeptember 1-jétől kell alkalmazni.

9

Az 1. számú melléklet 32/A. pontját a 22/2009. (IX. 16.) SZMM utasítás 1. §-a iktatta be. E módosító utasítás 2. §-a alapján a rendelkezést 2009. szeptember 1-jétől kell alkalmazni.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére