90/2009. (X. 29.) OGY határozat
90/2009. (X. 29.) OGY határozat
A „King's City” elnevezésű, Sukoró község külterületén megvalósuló turisztikai projekt létrehozásával kapcsolatos kormányzati tevékenységet feltáró vizsgálóbizottság létrehozásáról1
A „King's City” elnevezésű, Sukoró község külterületén megvalósuló turisztikai projekt létrehozásával kapcsolatban számos, a kormányzat felelősségét felvető, az állam vagyonvesztését előidéző visszaélések soráról szóló hír jelent meg a magyar sajtóban.
A Központi Nyomozó Főügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, hűtlen kezelés gyanúja miatt indított nyomozást.
A felmerült kérdések tisztázása érdekében:
I. Az Országgyűlés a Házszabály 34. §-a és 36. §-a alapján vizsgálóbizottságot hoz létre „A „King's City” elnevezésű, Sukoró község külterületén megvalósuló turisztikai projekt létrehozásával kapcsolatos kormányzati tevékenységet feltáró vizsgálóbizottság” (a továbbiakban: vizsgálóbizottság) elnevezéssel.
II. A vizsgálatnak különösen a következő kérdésekre kell választ adnia:
1. A sukorói beruházásra tekintettel került-e megalkotásra a Veres János által előkészített vagyontörvény, amely megteremti a verseny nélküli földcsere lehetőségét?
2. Milyen számítások alapján állapította meg az MNV Zrt. a Joav Blum tulajdonában álló, csereingatlanként szolgáló albertirsai, illetve pilisi telekegyüttes csereértékét?
3. Miért olyan feltűnően nagy a különbség a fenti ingatlanok értéke, és a korábban az állam saját tulajdonú ingatlanaként eladott, hasonló fekvésű ingatlanok ellenértéke között?
4. Volt-e egyéb pályázó is a közép-dunántúli régióban? Amennyiben igen, milyen indokok alapján utasították el pályázatát?
5. Ki határozta meg a pályázat kiírásának és megnyerésének feltételeit?
6. Mikor kezdődtek meg a tárgyalások Joav Blum üzletemberrel a kiemelt beruházás megvalósításáról, illetve a telkek cseréjéről?
7. Milyen döntési joggal rendelkezett az ügyben Bajnai Gordon és milyennel Veres János?
8. Milyen indokok alapján minősítette a kormány a „King's City”-t kiemelt fontosságú nemzetgazdasági beruházássá?
III. A vizsgálóbizottság az Alkotmánybíróság 50/2003. (XI. 5.) AB határozatának figyelembevételével maga határozza meg eljárási rendjét és vizsgálati módszereit.
IV. A vizsgálóbizottság tevékenységéről jelentést készít, melynek tartalmaznia kell
a) a bizottság feladatát;
b) a bizottság által meghatározott eljárási rendet és vizsgálati módszereket;
c) a bizottság ténybeli és jogi megállapításait;
d) annak bemutatását, hogy megállapításait milyen bizonyítékokra alapította;
e) a vizsgálat által érintett szerv(ek) vagy személy(ek) észrevételeit a lefolytatott vizsgálat módszereire és megállapításaira vonatkozóan;
f) javaslatot az esetlegesen szükséges intézkedésekre.
V. A vizsgálóbizottság 8 tagból áll, tagjai országgyűlési képviselők. A tagokra a képviselőcsoportok vezetői tesznek ajánlást az alábbiak szerint:
MSZP 4
Fidesz – Magyar Polgári Szövetség 2
SZDSZ 1
KDNP 1
VI. A vizsgálóbizottság elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására a képviselőcsoportok vezetőinek javaslata alapján az Országgyűlés elnöke terjeszt elő javaslatot az Országgyűlésnek, amelyről az vita nélkül határoz. A vizsgálóbizottság elnökére az ellenzéki képviselőcsoportok közül a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség, alelnökére a kormánypárti képviselőcsoport a bizottsági tagságra jelöltek köréből terjeszt elő javaslatot. A bizottság tagja csak olyan országgyűlési képviselő lehet, akinek a törvényben előírt nemzetbiztonsági ellenőrzése megtörtént.
VII. A vizsgálóbizottság megbízatása kiterjed minden, az e határozat I., valamint II. 1–8. pontjait érintő vizsgálatra, és az ennek alapján szükséges intézkedésekre, vonatkozó javaslattételre. A vizsgálóbizottság a munkája során – figyelemmel az Alkotmánybíróság 50/2003. (XI. 5.) AB határozatára – a feladatával összefüggésben meghallgatásokat tarthat, iratokat kérhet be. Az Alkotmánybíróság 50/2003. (XI. 5.) AB határozatában foglaltak figyelembevételével a kért adatokat mindenki köteles a vizsgálóbizottság rendelkezésére bocsátani, illetőleg köteles a vizsgálóbizottság előtt megjelenni.
A vizsgálóbizottság tagja külön engedély nélkül jogosult az államtitok megismerésére, ha a vizsgálóbizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozat az államtitokkör megfelelő pontjának meghatározásával a felhatalmazást megadta. A vizsgálóbizottság, illetve tagjai erre figyelemmel jogosultak megismerni az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény mellékletében, a különös adatfajták körében az 55/A., 55/B., 72., 100., 101. és 137/B. pontban jelzett adatokat.
VIII. A vizsgálóbizottság feladatának ellátásához szakértőket vehet igénybe. Működésének költségeit az Országgyűlés fedezi költségvetéséből.
IX. A vizsgálóbizottság megbízatása a IV. pont szerinti jelentés benyújtásáig, de legfeljebb a megalakulástól számított 90 napig tart.
A határozatot az Országgyűlés a 2009. október 26-i ülésnapján fogadta el. A határozatot a 23/2010. (V. 14.) OGY határozat 3. pont x) alpontja hatályon kívül helyezte 2010. május 14. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás