908/E/2009. AB határozat

908/E/2009. AB határozat^*

2011.09.30.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő

h a t á r o z a t o t:

Az Alkotmánybíróság az Alkotmány 19. § (3) bekezdés d) pontjával összefüggésben előterjesztett, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítvány elutasítja.

Indokolás

Az indítványozó mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítását kéri amiatt, hogy az Országgyűlés nem tett eleget az Alkotmány 19. § (3) bekezdés d) pontjában szereplő azon előírásnak, amely szerint az Országgyűlés megállapítja az államháztartás mérlegét. Álláspontja szerint az államháztartás mérlegének megállapítása egy komplex, minden részletében definiált, egyértelműen átlátható pénzügyi és számviteli rendszert követel meg, melynek magába kell foglalnia az államháztartási mérleg tartalmának törvényben rögzített meghatározását, és a hozzá kapcsolódó egységes és megkerülhetetlen rendszerbe foglalt, részletező rendelkezéseket. A költségvetési törvény részeként közzétett költségvetési mérleg, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény az indítványozó szerint nem felel meg a teljesség, részletesség, valódiság, egységesség, áttekinthetőség, világosság, következetesség, folytonosság, a bruttó elszámolás, az időbeli elhatárolás, a nyilvánosság és a formával szemben a tartalom elsődlegességét kimondó elveknek. Érvelése szerint az állami szervek finanszírozása, pénzügyi elszámolása az Alkotmány hivatkozott rendelkezésének megkerülésével, az államháztartáson kívül történik, amely körülmény a gazdasági szereplők számára eltorzítja a nemzetgazdaság helyzetének megismeréséhez szükséges tényleges információkat.

További alkotmányellenesség állítása nélkül utal az indítvány arra, hogy a mulasztás megállapítása „segítené az Alkotmány 61. § (1) bekezdésében szereplő állampolgári jog hatékonyabb érvényesülését”, azaz az állampolgárok jogát a közérdekű adatok megismerésére vonatkozóan.

II.

1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései:

„19. § (1) A Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve az Országgyűlés.

(2) Az Országgyűlés a népszuverenitásból eredő jogait gyakorolva biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit.

(3) E jogkörében az Országgyűlés

(…)

d) megállapítja az államháztartás mérlegét, jóváhagyja az állami költségvetést és annak végrehajtását;

(…)”

„61. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás és a szólás szabadságához, továbbá a közérdekű adatok megismeréséhez, valamint terjesztéséhez.”

III.

Az indítvány nem megalapozott.

1. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 49. § (1) bekezdése szerint mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására – az Abtv. 21. § (7) bekezdése alapján hivatalból is – akkor kerülhet sor, ha a jogalkotó szerv a jogszabályi felhatalmazásból származó jogalkotási feladatát elmulasztotta és ezzel alkotmányellenességet idézett elő. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint e rendelkezés alkalmazása során két feltételnek: a jogalkotó mulasztásának és az ennek következtében előállt alkotmányellenes helyzetnek együttesen kell fennállnia. [22/1990. (X. 16.) AB határozat, ABH 1990, 83, 86.; 37/1992. (VI. 10.) AB határozat, ABH 1992, 227, 232.; 6/2001. (III. 14.) AB határozat, ABH 2001, 93, 103.] A mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértés megállapításának nemcsak akkor van helye, ha az adott tárgykörre vonatkozóan semmilyen szabály nincs [35/1992. (VI. 10.) AB határozat, ABH 1992, 204, 205.], hanem akkor is, ha az adott szabályozási koncepción belül az Alkotmányból levezethető tartalmú jogszabályi rendelkezés hiányzik [22/1995. (III. 1.) AB határozat, ABH 1995, 108, 113.], illetőleg ha a jogalkotó nem megfelelő tartalommal szabályozott, és ezáltal alkotmányellenes helyzet állt elő. [15/1998. (V. 8.) AB határozat, ABH 1998, 132, 138–139.]. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint a jogalkotó szerv jogalkotási kötelezettségének konkrét felhatalmazás nélkül is köteles eleget tenni, ha az alkotmányellenes helyzet – a jogi szabályozás iránti igény – annak nyomán állott elő, hogy az állam jogszabályi úton avatkozott bizonyos életviszonyokba és ezáltal az állampolgárok egy csoportját megfosztotta alkotmányos jogai érvényesítésének lehetőségétől. [22/1990. (X. 16.) AB határozat, ABH 1990, 83, 86.]

2. Az Alkotmánynak az indítvány által hivatkozott rendelkezése szerint az Országgyűlés a népszuverenitásból eredő jogait gyakorolva biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit, amely jogkörében többek között megállapítja az államháztartás mérlegét. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartás információs és mérlegrendszeréről szóló fejezetében az államháztartás mérlegére vonatkozóan a következő előírásokat tartalmazza:

„116. § (1) Az Országgyűlés részére az állami költségvetés tárgyalásakor tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell bemutatni:

1. az államháztartás bevételeit és kiadásait (a továbbiakban: költségvetési mérleg)

a) alrendszerenként és összevontan,

b) közgazdasági és funkcionális tagolásban;

2. az államháztartás alrendszerei költségvetési egyenlegének (többletének vagy hiányának) összefüggését és kapcsolatát az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról szóló, 1993. november 22-i 3605/93/EK tanácsi rendelet szerint jelentendő mutatóval: a kormányzati szektor hiányával (maastrichti deficitmutató), illetve az ugyanott meghatározott kamatkiadásokat figyelmen kívül hagyó elsődleges egyenlegmutatóval (maastrichti elsődleges egyenlegmutató);

3. a központi költségvetés adóbevételeiben érvényesülő közvetett támogatásokat (pl. adóelengedéseket, adókedvezményeket) tartalmazó kimutatást adónemenként.

(2) Az Országgyűlés részére zárszámadáskor tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell bemutatni:

1. az államháztartás költségvetési mérlegeit alrendszerenként és összevontan, közgazdasági és funkcionális tagolásban;

3. a központi költségvetés adóbevételeiben érvényesülő közvetett támogatásokat (pl. adóelengedéseket, adókedvezményeket) tartalmazó kimutatást adónemenként;

4. az államháztartás könyvviteli mérlegeit alrendszerenként elkülönítetten;

5. az állami költségvetés finanszírozását bemutató pénzforgalmi kimutatást;

6. az államháztartás adósságát instrumentumok, valamint bel- és külföldi hitelezők szerinti bontásban összevontan és alrendszerenként;

7. a központi költségvetés adósságát instrumentumok, bel- és külföldi hitelezők, forint és deviza, valamint éven belüli és éven túli lejárat szerinti bontásban;

8. a 110. §-ban meghatározott adósság-kategóriákat összefüggéseikkel együtt;

9. a központi költségvetés által nyújtott hitelek állományát instrumentumok, bel- és külföldi hitelfelvevők, lejárat szerinti bontásban.

117. § Az elkülönített állami pénzalapok költségvetésének előterjesztésekor, illetőleg a zárszámadáskor az Országgyűlés részére legalább a 116. § (1) bekezdés 1. pontjának a)-b) pontjaiban, valamint 116. § (2) bekezdése 1. és 4. pontjaiban foglalt mérlegeket kell – a szöveges indokolással együtt – az alapra vonatkozóan tájékoztatásul bemutatni.”

Az államháztartás központi alrendszerének mérlegét a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény tartalmazza, amely mérleget a törvény 2. § (2) bekezdése szerint az Országgyűlés a törvény 2. melléklete szerinti tartalommal fogadott el.

3. Az Alkotmány 19. § (3) d) pontja az államháztartás mérlegének az Országgyűlés általi megállapítását írja elő, és ennek a kötelezettségének – az indítványozó által sem vitatottan – az Országgyűlés a költségvetési törvényekben rendszeresen eleget tesz. Korábbi határozatában az Alkotmánybíróság már megállapította azt, hogy „az Alkotmány 19. § (3) bekezdésének d) pontja a költségvetés és a zárszámadás elfogadására vonatkozó hatásköri szabály, amelyből azonban nem következik, hogy az Országgyűlés semmilyen más formában ne vállalhatna kötelezettségeket az állami vagyon terhére. A költségvetésen kívüli kötelezettségvállalások természetesen adott esetben sérthetik a költségvetési rendszert, ez azonban az Alkotmány jelenlegi szövege alapján nem minősíthető alkotmányellenesnek.” [15/1993. (III. 12. ) AB határozat, ABH 1993, 112, 125–126.] Az indítványozói érvelés lényegében a mérleg tartalmára, a költségvetés keretében megtett bizonyos intézkedések és pénzügyi műveletek elszámolására, illetve mérlegbeli feltüntetésének módjára, a számviteli alapelvek érvényesülésének módjára vonatkozó fenntartásokat fogalmaz meg, mindezek azonban nem alkotmányossági kérdések.

Az Alkotmánynak az indítványban felhívott 61. § (1) bekezdésével összefüggésben sem alkotmányellenes helyzetre hivatkozik az indítvány, hanem pusztán a közérdekű adatok megismeréséhez való jog hatékonyabb érvényesülését véli elősegíteni az állított mulasztás megállapítása folytán.

Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Alkotmány 19. (3) bekezdés d) pontjával összefüggésben az indítványozó által állítottak alapján a jogalkotót alkotmányellenességet eredményező mulasztás nem terheli, ezért az indítványt a rendelkező részben foglaltak szerint elutasította.

Budapest, 2011. szeptember 27.

Dr. Paczolay Péter s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke

			Dr. Balogh Elemér s. k.,						Dr. Balsai István s. k.,
							alkotmánybíró			alkotmánybíró

			Dr. Bihari Mihály s. k.,					Dr. Bragyova András s. k.,
							alkotmánybíró			alkotmánybíró

		Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,							Dr. Holló András s. k.,
							alkotmánybíró			alkotmánybíró

					Dr. Kiss László s. k.,				Dr. Kovács Péter s. k.,
							alkotmánybíró			alkotmánybíró

	Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,								Dr. Lévay Miklós s. k.,
						előadó alkotmánybíró				alkotmánybíró

					Dr. Pokol Béla s. k.,				Dr. Stumpf István s. k.,
							alkotmánybíró			alkotmánybíró

				Dr. Szalay Péter s. k.,					Dr. Szívós Mária s. k.,
							alkotmánybíró			alkotmánybíró

A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek