• Tartalom

97/2009. (IV. 24.) Korm. rendelet

97/2009. (IV. 24.) Korm. rendelet

az EGT Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus végrehajtási rendjéről szóló 242/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet módosításáról1

2009.04.24.

A Kormány, figyelemmel a 201/2005. (IX. 27.) Korm. rendelettel kihirdetett, a Norvég Királyság Kormánya és a Magyar Köztársaság Kormánya között 2005. június 10-én létrejött, a Norvég Finanszírozási Mechanizmus 2004–2009 közötti végrehajtásáról szóló, valamint egyrészről az Izlandi Köztársaság Kormánya, a Liechtensteini Nagyhercegség Kormánya, a Norvég Királyság Kormánya, másrészről a Magyar Köztársaság Kormánya között 2005. július 7-én létrejött, az EGT Finanszírozási Mechanizmus 2004–2009 közötti végrehajtásáról szóló együttműködési megállapodásokban foglaltakra, az Alkotmány 35. §-ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének a)–b) pontjában megállapított feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:

1. § (1) Az EGT Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus végrehajtási rendjéről szóló 242/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 3. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E rendelet alkalmazásában]

a) állami támogatás: az Európai Közösséget létrehozó Szerződés (a továbbiakban: EK Szerződés) 87. cikkének (1) bekezdése és az EK Szerződés 87. és 88. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet szerinti támogatás;”

(2) A Rendelet 3. § (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E rendelet alkalmazásában]

i) végső kedvezményezett: pályázati alap esetében a támogatásközvetítő szervezet által meghirdetett pályázaton nyertes szervezet – az állami támogatásokra vonatkozó szabályok esetén azonban kedvezményezetten a projektgazdát is érteni kell;”

(3) A Rendelet 3. § (1) bekezdésének u) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E rendelet alkalmazásában]

u) támogatási szerződés: adott pályázati alap támogatásközvetítő szervezete és az általa további pályáztatással kiválasztott nyertes pályázók (végső kedvezményezettek) által kötött, a pályázati alapból elnyert támogatás felhasználást szabályozó szerződés;”

2. § A Rendelet 3. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(2) E rendelet állami támogatásokra vonatkozó rendelkezései alkalmazásában
1. alapkutatás: a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 2008. augusztus 9-i 800/2008/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 800/2008/EK bizottsági rendelet) 30. cikk 2. pontjában meghatározott fogalom;
2. általános képzés: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 38. cikk 2. pontjában meghatározott fogalom;
3. bérköltség: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 15. pontjában meghatározott fogalom;
4. bioüzemanyagok: a biomasszából előállított folyékony vagy gáz halmazállapotú, a közlekedésben használt üzemanyagok;
5. diszkont kamatláb: a 85/2004. Korm. rendelet 1. § 20. pontjában meghatározott fogalom;
6. energia-megtakarítási intézkedések: azok az intézkedések, amelyek révén a vállalkozások csökkenteni tudják a termelési folyamatban felmerülő energiafelhasználást;
7. fenntartható bioüzemanyagok: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 17. cikk 6. pontjában meghatározott fogalom;
8. fogyatékkal élő munkavállaló: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 20. pontjában meghatározott fogalom;
9. hátrányos helyzetű munkavállaló: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 18 pontjában meghatározott fogalom;
10. immateriális javak: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 11. pontjában meghatározott fogalom;
11. ipari kutatás: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 30. cikk 3. pontjában meghatározott fogalom;
12. kirendelés: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 30. cikk 6. pontjában meghatározott fogalom;
13. kísérleti fejlesztés: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 30. cikk 4. pontjában meghatározott fogalom;
14. kis- és középvállalkozás (a továbbiakban együttesen: KKV): az a vállalkozás, amely a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában megfelel a 800/2008/EK bizottsági rendelet I. mellékletében meghatározott vállalkozások valamelyikének;
15. környezetvédelem: minden olyan intézkedés, amely fizikai környezetünknek vagy természeti erőforrásainknak a kedvezményezett saját tevékenységei által történő károsodásának felszámolására vagy megakadályozására, e károsodás bekövetkezése kockázatának csökkentésére, illetve a természeti erőforrások hatékonyabb felhasználására irányul, beleértve az energiamegtakarítási intézkedéseket és a megújuló energiaforrások használatát is;
16. környezetvédelmi támogatások esetében „tárgyi eszközök”: a környezetvédelmi célkitűzések megvalósításához feltétlenül szükséges földterület-beruházás, a szenynyezés, illetve az ártalom csökkentésére vagy felszámolására szolgáló létesítményekbe, üzemekbe és berendezésekbe történő beruházás, valamint a termelési eljárások kiigazítását szolgáló környezetvédelmi beruházások;
17. közösségi szabvány:
a) olyan kötelező közösségi szabvány, amely környezeti mutatókra ír elő a vállalkozások által elérendő szinteket,vagy
b) a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló 2008. január 15-i 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkének 12 pontjában meghatározott, az elérhető legjobb technikák használatára vonatkozó kötelezettség, amelyet a Bizottság az irányelv 17. cikke (2) bekezdésének megfelelően a legújabb erre vonatkozó tájékoztatásában tett közzé;
18. közszolgáltatás: az EK Szerződés 86. cikk (2) bekezdése szerinti általános gazdasági érdekű szolgáltatás;
19. közvetlenül a beruházási projekt által teremtett munkahelyek: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 14. pontjában meghatározott fogalom;
20. kutatási szervezet: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 30. cikk 1. pontjában meghatározott fogalom;
21. K+F projekttámogatás: alapkutatásra, ipari kutatásra vagy kísérleti fejlesztésre irányuló projekthez nyújtott támogatás;
22. magasan képzett munkaerő: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 30. cikk 5. pontjában meghatározott fogalom;
23. megújuló energiaforrások: a megújuló, nem fosszilis energiaforrások, különösen: szélenergia, napenergia, geotermikus energia, hullámenergia, árapály-energia, vízenergia , biomassza, hulladéklerakó-gáz, a szennyvíztisztító telepekről származó gáz és biogázok;
24. megújuló energiaforrásokból származó energia: a kizárólag megújuló energiaforrásokat felhasználó erőművek által végzett energiatermelés, valamint hagyományos energiaforrásokat is alkalmazó vegyes létesítményekben megújuló energiaforrásokból nyert, az energia-mennyiség alapján számított energiarész, beleértve a tárolórendszerek feltöltésére használt megújuló villamos energiát, a tárolórendszerek eredményeként nyert villamos energia kivételével;
25. mezőgazdasági termék: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 22. pontjában meghatározott fogalom;
26. mezőgazdasági termék feldolgozása: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 23. pontjában meghatározott fogalom;
27. nagyberuházás: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 12. pontjában meghatározott fogalom;
28. nehéz helyzetben lévő vállalkozás: a 85/2004. Korm. rendelet 8. mellékletében meghatározott vállalkozás;
29. referencia alapkamatláb: a 85/2004. Korm. rendelet 1. § 20. pontjában meghatározott fogalom;
30. saját forrás: a Projekt Végrehajtó által a fejlesztési programhoz igénybe vett, támogatásnak nem minősülő forrás;
31. súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 19. pontjában meghatározott fogalom;
32. speciális képzés: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 38. cikk 1. pontjában meghatározott fogalom;
33. támogatási intenzitás: az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendeletben meghatározott fogalom;
34. támogatástartalom: az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendeletben meghatározott fogalom;
35. támogatás szempontjából elszámolható költség (a továbbiakban: elszámolható költség): a támogatás alapjának meghatározásakor figyelembe vett, a támogatás tárgyával összefüggésben közvetlenül felmerült vagy ahhoz közvetett módon hozzárendelhető költségek, ráfordítások és beszerzett eszközök bekerülési értéke, amelyek finanszírozására a támogatás felhasználható;
36. támogatott területek:
– az EK Szerződés 87. cikk (3) bekezdés a) pontja szerint támogatott régiók: Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl;
– az EK Szerződés 87. cikk (3) bekezdés c) pontja szerint támogatott régió: Közép-Magyarország;
37. tárgyi eszköz: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 10. pontjában meghatározott fogalom;
38. védett munkahely: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 21. pontjában meghatározott fogalom.”

3. § A Rendelet 11. Fejezete helyébe a következő rendelkezések lépnek:

Alkalmazandó állami támogatási és a rendezett munkaügyi kapcsolatokkal összefüggő szabályok
92. § (1) A finanszírozási mechanizmusok keretében megvalósuló projektekhez állami támogatás az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelettel, valamint a 4/2009 (I. 10.) Korm. rendelet előírásaival összhangban nyújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl az adott támogatási kategóriára vonatkozóan az alábbi előírásokat, az ott meghatározottak szerint kell alkalmazni:
a) regionális beruházási támogatás és foglalkoztatási támogatás esetében e rendelet 92/A–92/F. §-ában, illetve az 800/2008/EK bizottsági rendelet I. fejezetében, valamint a II. fejezet 1. szakaszában foglaltak az irányadók,
b) környezetvédelmi támogatás esetében, az e rendelet 92/A. §-ában és 92/I–92/M §-ában foglaltak, valamint a 800/2008/EK bizottsági rendeletben foglaltak az irányadók,
c) kulturális támogatás esetében, amennyiben az erre vonatkozó támogatási programot az Európai Bizottság az EK Szerződés 88. cikk (3) bekezdésében meghatározott eljárásban engedélyezte az EK Szerződés 87. cikk (3) bekezdés d) pontjában, valamint e rendelet 92/G–92/H. §-ában foglaltak az irányadók,
d) hátrányos helyzetű és fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatásához nyújtott támogatás esetében az e rendelet 92/A. §-ában és 92/N–92/P. §-ában, valamint a 800/2008/EK bizottsági rendelet I. fejezetében, valamint a II. fejezet 9. szakaszában foglaltak az irányadók,
e) kutatási és fejlesztési támogatás esetében, e rendelet 92/A. §-ában és 92/Q–92/V. §-ában foglaltak, illetve a 800/2008/EK bizottsági rendelet I. fejezetében, valamint a II. fejezet 7. szakaszában foglaltak az irányadók,
f) képzési támogatások esetében az e rendelet 92/A. §-ában és 92/X. §-ában foglalta, illetve a 800/2008/EK bizottsági rendelet I. Fejezetében, valamint a II. fejezet 8. szakaszában foglaltak az irányadók,
g) csekély összegű támogatások esetében az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkeiben foglaltaknak a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. december 15-i 1998/2006/EK Bizottsági rendeletben, valamint e rendelet 92/Y. §-ában foglaltak az irányadók,
h) közszolgáltatások finanszírozása esetén támogatás az EK Szerződés 86. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vállalkozásoknak közszolgáltatásért járó ellentételezés formájában nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló 2005/842/EK bizottsági határozat szabályaival, valamint e rendelet 92/Z. §-ában foglaltakkal összhangban nyújtható.
(3) A kedvezményezetteknek és a támogatást nyújtó szervnek a támogatás igénylését, felhasználását, ellenőrzését alátámasztó bizonylatokat, dokumentumokat és nyilvántartásokat, valamint minden olyan nyilvántartást, amely az elszámolható költségeket és a megengedhető maximális támogatási intenzitás betartására vonatkozó információkat tartalmazza, a támogatás odaítélésétől számított 10 évig –, illetve amennyiben más jogszabály ennél hosszabb megőrzési időt rendel, annak megfelelő ideig – meg kell őrizniük. Írásbeli kérelemre az érintett tagállam 20 munkanapon belül vagy a kérelemben meghatározott ennél hosszabb időtartamon belül minden olyan információról tájékoztatást nyújt a Bizottság részére, amelyet a Bizottság szükségesnek tart e rendelet alkalmazásának ellenőrzéséhez.
92/A. § (1) E rendelet alapján nem nyújtható támogatás:
a) a 800/2008/EK rendelet 1. cikk (2) bekezdésében foglalt tevékenységekhez;
b) a 800/2008/EK rendelet 1. cikk (3) bekezdésében foglalt tevékenységekhez;
d) a 800/2008/EK rendelet 1. cikk (6) bekezdésében meghatározott támogatásokra.
(2) E rendelet alapján nem lehet támogatást kifizetni olyan vállalkozás részére, amellyel szemben egy támogatást jogellenesnek és a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánító bizottsági határozaton alapuló visszafizetésre kötelező határozat van érvényben.
(3) E rendelet alapján vissza nem térítendő támogatást lehet nyújtani.
(4) E rendelet alapján támogatás csak akkor ítélhető meg, ha a kedvezményezett még a beruházás megkezdése előtt a támogatás iránti kérelmét benyújtja. Egyedi támogatás megítélését megelőzően nagyvállalkozások esetében a fentieken kívül a kedvezményezettek kötelesek bizonyítani azt hogy az alábbiak közül egy vagy több kritérium teljesül:
a) a támogatás segítségével lényegesen megnövekszik a projekt mérete,
b) kiszélesedik a tevékenység köre,
c) növekszik a kedvezményezett által a projektre fordítandó összeg,
d) lényegesen felgyorsult a projekt végrehajtási üteme,
e) vagy regionális beruházási támogatás esetében a projekt a támogatás hiányában nem az érintett támogatott régióban valósult volna meg.
(5) Az e rendeletben szereplő, a 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatás különböző elszámolható költségek esetén halmozható más a 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatással. Azonos, vagy részben azonos elszámolható költségek esetében a 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatás abban az esetben halmozható más a 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatással, illetve csekély összegű támogatással, ha az nem vezet a 800/2008/EK bizottsági rendelet szerinti legmagasabb támogatási intenzitás, illetve támogatási összeg túllépéséhez.
(6) Az (5) bekezdéstől eltérően fogyatékkal élő munkavállalóknak nyújtott támogatás az ugyanazon elszámolható költségek vonatkozásában halmozható a 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott egyéb támogatással, amennyiben az nem vezet az érintett munkavállalók alkalmazási idejének bármely időszakában a vonatkozó költségek 100%-át meghaladó támogatási intenzitáshoz.
Regionális támogatás
A beruházási és foglalkoztatási támogatásokra vonatkozó szabályok
A támogatás célja
92/B. § (1) E rendelet alapján beruházási támogatás csak abban az esetben nyújtható, ha a beruházás költségei az alábbi költségekből tevődnek össze:
a) tárgyi eszközbe vagy immateriális javakba történő beruházás, amely új létesítmény létrehozásához, meglévő létesítmény bővítéséhez, egy létesítmény termelésének további új termékekkel történő diverzifikációjához vagy egy meglévő létesítmény termelési folyamatának alapvető megváltoztatásához kapcsolódik, vagy
b) egy létesítményhez közvetlenül kapcsolódó befektetett eszközök beszerzése, amennyiben a létesítmény bezárásra került vagy bezárásra került volna, ha nem vásárolták volna fel és az eszközöket független beruházó veszi meg.
(2) A támogatási intenzitás a tárgyi eszközökbe és immateriális javakba történő beruházás elszámolható költségeinek hányadaként, illetve – közvetlenül a beruházási projekttel létrehozott munkahelyek esetén – az új munkavállaló két éves becsült bérköltségének hányadaként, vagy e fenti két módszer együttes alkalmazásával kell kiszámítani, feltéve, hogy a támogatás nem lépi túl a a kétfajta számítás alkalmazásából eredő kedvezőbb értéket.
(3) Az egyes (azonos elszámolható költségekkel rendelkező) projektekhez nyújtható, támogatás intenzitása nem haladhatja meg az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 30. §-ának (1) bekezdésében meghatározott mértékeket.
(4) Nagyberuházás esetén a támogatási intenzitás az (1) bekezdés alapján meghatározott támogatási intenzitás:
a) 100 százaléka, jelenértéken 50 millió eurónak megfelelő forintösszegig;
b) 50 százaléka, jelenértéken 50 és 100 millió eurónak megfelelő forintösszeg közötti részre;
c) 34 százaléka, a jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszeg feletti részre.
(5) Amennyiben a pályázó a pályázat benyújtásakor
a) kisvállalkozásnak minősül, akkor – szállítási ágazat és nagyberuházás kivételével – a támogatási intenzitás 20 százalékponttal,
b) középvállalkozásnak minősül, akkor – szállítási ágazat és nagyberuházás kivételével – 10 százalékponttal növelt értéke a (3) bekezdésben meghatározott mértéknek,
c) A mezőgazdasági termékek feldolgozásához, illetve forgalmazásához kapcsolódó beruházások esetén a maximális támogatási intenzitások az alábbiak:
ca) amennyiben a kedvezményezett KKV, az EK Szerződés 87. cikk (3) bekezdés a) pontja alapján támogatott területek esetében a támogatási intenzitás 50%, az EK Szerződés 87. cikk (3) bekezdés c) pontja alapján támogatott területek esetében pedig 40%;
cb) amennyiben a kedvezményezett által a 800/2008/EK bizottsági rendelet I. mellékletének megfelelően számított foglalkoztatottainak száma kevesebb mint 750 fő és árbevétele kevesebb, mint 200 millió eurónak megfelelő forintösszeg az EK Szerződés 87. cikk (3) bekezdés a) pontja alapján támogatott területek esetében a támogatási intenzitás 25%, az EK Szerződés 87. cikk (3) bekezdés c) pontja alapján támogatott területek esetében pedig 20%.
A támogatott beruházás elszámolható költségei
92/C. § (1) A támogatást a tárgyi vagy immateriális beruházási költségek, illetve létesítmény felvásárlása esetén a felvásárlás költségei alapján kell kiszámítani.
(2) Elszámolható költségek:
a) A beruházás célját szolgáló
aa) tárgyi eszköznek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) szerinti bekerülési értéke;
ab) tárgyi eszköz vételára létesítmény felvásárlásakor;
ac) immateriális javak közül a találmány, a szabadalom, a licenc és a know-how Sztv. szerinti bekerülési értéke, (a továbbiakban: támogatható immateriális javak); vagy
b) a beruházás üzembe helyezését követő harmadik év végéig újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók – a Sztv. 79. §-a szerint elszámolható – személyi jellegű ráfordításának 24 havi összege, a munkakör létrehozásának napjától számítva.
(3) A (2) bekezdés a)–b) pontjaiban meghatározott elszámolható költségek részletes felsorolását a pályázati dokumentáció tartalmazza. A pályázati dokumentáció az elszámolható költségek körét az (1)–(2) bekezdésekben meghatározottaktól szűkebben is meghatározhatja.
(4) A támogatott projekt kapcsán beszerzett eszköznek újnak kell lennie, kivéve a felvásárlás esetét, vagy amennyiben KKV részesül támogatásban. Felvásárlás, illetve KKV által vásárolt használt eszköz támogatása esetén az ügylet, vagy az eszköz vásárlása kizárólag piaci értéken történhet.
(5) A földterülettől és épülettől eltérő eszközök lízingjével kapcsolatos költségeket csak akkor lehet figyelembe venni, ha az pénzügyi lízing formájában valósul meg, és a szerződés tartalmazza az eszköznek a futamidő lejárta utáni megvásárlására vonatkozó kötelezettséget. Földterület és épületek bérlése esetén a beruházási projekt befejezésének várható időpontját követően a bérletnek nagyvállalatok esetében még legalább öt évig, míg KKV-k esetében három évig kell folytatódnia.
A beruházási támogatás igénybevételének alapvető feltételei
92/Cs. § (1) A támogatás akkor vehető igénybe, amennyiben a kedvezményezett kötelezettséget vállal arra, hogy a beruházást annak befejezésétől (üzembe helyezés időpontjától) számított legalább öt évig – kis- és középvállalkozások esetében legalább három évig – fenntartja (kötelező üzemeltetési időszak) az érintett régióban.
(2) Az (1) bekezdésben megfogalmazott követelmény nem akadályozza a gyors technológiai változások miatt a meghatározott fenntartási időszak alatt korszerűtlenné vált eszköz cseréjét, amennyiben a fenntartási időszak alatt a gazdasági tevékenység fenntartása az érintett régióban biztosított. A korszerűtlenné vált üzem, illetve eszköz és annak cseréjét követő fenntartási időszakban a kedvezményezett az üzem vagy a fejlesztés cseréjére támogatásban nem részesülhet.
(3) A támogatás akkor vehető igénybe, ha a kedvezményezett a tárgyi eszközök beszerzésekor az elszámolható költségek legalább 25%-át saját forrásból biztosítja.
(4) Az elszámolható költséget szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha az a kedvezményezett és a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő személy között a szokásos piaci ártól eltérő áron kötött szerződés alapján merült fel.
(5) Az immateriális eszközök költségként csak akkor számolhatóak el, ha
a) kizárólag a regionális támogatásban részesülő létesítményben használják fel;
b) amortizálható eszköznek minősülnek;
c) piaci feltételek mellett olyan társaságtól szerezték be, amely felett a kedvezményezettnek külön jogszabály szerinti sem közvetlen, sem közvetett befolyása nincs;
d) a kedvezményezett immateriális eszközeként tartják nyilván, a kedvezményezett tulajdonát képezik nagyvállalatok esetén legalább öt, KKV-k esetében legalább három éven keresztül.
(6)Nagyvállalkozások esetében az immateriális javak aránya nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.
(7) A beruházáshoz kapcsolódóan csak az annak megvalósításához feltétlenül szükséges ingatlan megvásárlásának költsége elszámolható.
(8) A vissza nem térítendő támogatás igénybevételével beszerzett tárgyi eszközök a zárójegyzőkönyv felvételéig (a fenntartási időszak végéig) kizárólag a támogatási szerződésben és a pályázatban meghatározott céloknak megfelelően hasznosíthatók. Az előirányzatból támogatott beruházással létrehozott vagyon – amennyiben az a támogatási döntés kedvezményezettjének tulajdonába kerül – az Ámr. 89. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feltételek mellett, a támogatási szerződésben foglalt kötelezettségek lejártáig csak a támogatást nyújtó, előzetes jóváhagyásával idegeníthető el vagy adható bérbe. Ha az elidegenítéshez a Támogató hozzájárult, a támogatási döntés kedvezményezettje mentesül a támogatási összeg visszafizetésének kötelezettsége alól. Hozzájárulás hiányában a támogatási döntés kedvezményezettje köteles a tárgyi eszköz értékére eső támogatást a folyósítás(ok) időpontjától a támogatás összegének tényleges visszafizetése idejéig felszámított kamattal növelve az elidegenítés időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegben visszafizetni.
(9) Amennyiben a támogatás kiszámítása a bérköltségek alapján történik, a támogathatóság feltétele, hogy a munkahelyeket közvetlenül a beruházási projekt hozza létre, valamint a munkahelyeket a beruházás befejezésétől számított 3 éven belül létre kell hozni és a munkahelyeket legalább öt évig, kis- és középvállalkozások esetén 3 évig fenn kell tartani.
92/D. § (1) Beruházási támogatás nem nyújtható e rendelet alapján azon projektekhez, amelyek esetében (az előkészítő tanulmányok kivételével) a program Interneten történő, a 92/E. § (3) bekezdése szerinti közzététele előtt merültek fel költségek.
(2) Nem nyújtható támogatás továbbá az alábbi költségekre:
a) a szinten tartást szolgáló tárgyi eszközök bekerülési értéke, illetve vételára létesítmény felvásárlásakor;
b) a korábban már használatba vett olyan tárgyi eszköz bekerülési értéke, amelynek alapján a kedvezményezett, más gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó támogatást vett igénybe;
c) olyan tárgyi eszköz bekerülési értéke, amelyet a kedvezményezett csődeljárás vagy felszámolás alatt álló társaságtól szerzett be;
d) a támogatási programot kezelő szervezet által a 92/A. § (2) bekezdése alapján kiadott írásos megerősítést tartalmazó okirat kelte előtt felmerült költség, ráfordítás;
e) személygépkocsi bekerülési értéke.
92/E. § (1) A támogatott projektek megkezdése időpontjának az alábbi időpontok minősülnek:
a) építési tevékenységet tartalmazó projekt esetén:
aa) az építési naplóba történt első bejegyzés időpontja (építési naplóval igazolva),
ab) olyan építési jellegű munkák esetében, ahol építési napló vezetése nem kötelező, ott a kivitelezői szerződés alapján a kivitelező nyilatkozata a munkálatok megkezdésére vonatkozóan;
b) gép, berendezés, anyag, termék beszerzését tartalmazó projekt esetén az első beszerzendő gép, berendezés, anyag, termék stb. megrendelése;
c) egyéb tevékenységhez kapcsolódó projekt esetén amennyiben a szerződéskötést megelőzően megrendelésre kerül sor, ennek időpontja, előzetes megrendelés hiányában pedig a megvalósításra megkötött első szerződés létrejöttének napja;
d) amennyiben a pályázatban ismertetett projektet több célterületre (építés, gépbeszerzés vagy egyéb) kiterjedően valósítják meg, a projekt megkezdésének időpontja az egyes célterületeknek megfelelő tevékenységek kezdési időpontjai közül a legkorábbi időpont.
(2) A projekt előkészítő tanulmányok megrendelése, elkészítése nem minősül a fejlesztés, beruházás (1) bekezdésben meghatározott megkezdésének.
(3) A támogatások átláthatóságának növelése céljából e rendelet regionális támogatásokra vonatkozó előírásai az NFÜ honlapján is közzétételre kerülnek. A támogatási programot nem lehet az interneten való közzététel előtt elindítani.
Újonnan létrehozott kisvállalkozások részére nyújtott támogatásokra vonatkozó szabályok
A támogatás mértéke
92/F. § (1) E rendelet alapján
a) az EK Szerződés 87. cikk (3) bekezdés a) pontja alapján támogatott területeken újonnan létrehozott kisvállalkozások részére 2 millió eurónak megfelelő forintöszszegű,
b) az EK Szerződés 87. cikk (3) bekezdés c) pontja alapján támogatott területeken újonnan létrehozott kisvállalkozások részére pedig 1 millió eurónak megfelelő forintösszegű támogatás nyújtható.
(2) A támogatás éves összege nem haladhatja meg a fenti összegek 33%-át.
(3) A támogatási intenzitás az (1) bekezdés a) pontjában szabályozott esetben a vállalkozás megalakulását követő három évben nem haladhatja meg a az elszámolható költségek 35%-át, az azt követő két évben pedig 25%-ot. Az (1) bekezdés b) pontjában szabályozott esetben pedig a támogatási intenzitás a vállalkozás megalakulását követő három évben nem haladhatja meg a az elszámolható költségek 25%-át, az azt követő két évben pedig 15%-ot.
(4) A fenti támogatási intenzitások 5%-kal növelhetőek, amennyiben az EK Szerződés 87. cikk (3) bekezdés a) pontja alapján támogatott azon területeken, ahol az egy főre jutó GDP kevesebb, mint az EU 25 átlagának 60%-a, illetve ahol a népsűrűség alacsonyabb 12,5 lakos négyzetkilométerenként.
(5) Támogatható költségek a kisvállalkozás létrehozásához közvetlenül kapcsolódó jogi, tanácsadói, konzultációs és adminisztratív költségek, valamint – amennyiben a kisvállalkozás létrehozását követő öt évben merülnek fel – az alábbi költségek:
a) a külső finanszírozás kamata és a saját tőkére jutó osztalék, amennyiben referencia-kamatlábbal számolt osztalékot nem haladja meg,
b) termelési létesítmény, illetve felszerelés bérleti díja,
c) energia-, víz és fűtési díj, valamint adók – kivéve ÁFA és társasági adó – és adminisztratív díjak,
d) értékcsökkenés, a termelési létesítmény, illetve felszerelés bérleti díja, valamint a bérköltségek, amennyiben a beruházás vagy munkahely-teremtési intézkedés egyéb támogatásban nem részesült.
A kulturális támogatásokra vonatkozó szabályok
92/G. § (1) E rendelet alapján kulturális célú támogatás kizárólag olyan tevékenységhez nyújtható, amely igazoltan elősegíti a kultúra és a kulturális örökség megőrzését, amelyek kulturális örökségvédelmi szempontból megkülönböztetett jelentőségűek, valamint olyan tevékenységek, amelyek célja a nemzeti kulturális örökség veszélyeztetett emlékeinek megmentése.
(2) Az (1) bekezdés hatálya alá tartoznak, így kulturális célú támogatásra pályázhatnak, különösen:
a) a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nyilvántartásában szereplő műemlék ingatlanok tulajdonosai, vagyonkezelői;
b) a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nyilvántartásában szereplő régészeti lelőhelyek feltárására, régészeti bemutatóhelyek állagmegóvására, helyreállítására, kialakítására, a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet szerint régészeti feltárásra jogosult intézmények tulajdonosai, vagyonkezelői;
c) azok a tevékenységek, melyek célja a műemléki tér örökségvédelmi szempontú restaurálása, eredeti állapotának helyreállítása, eredeti állapot kutatása (föld-, fal-, padló-, mennyezet-kutatás);
d) a kulturális örökség ápolását, megőrzését, terjesztését szolgáló rendezvények;
e) a múzeális intézmények tulajdonosai, vagyonkezelői;
f) műtárgyak védelmét célzó tevékenységek;
g) az örökségvédelem területén működő szervezetek.
A támogatás mértéke
92/H. § (1) A kulturális célú támogatások alkalmazásában az elszámolható költségek köre a kultúra és a kulturális örökség, a kulturális értékek megóvása során közvetlenül felmerülő, igazoltan e célra fordított költségek.
(2) Az igénybe vehető támogatás maximális mértéke az egyéb forrásokból nyújtott támogatásokkal együtt sem haladhatja meg az elszámolható költségek 100%-át.
(3) A támogatás mértékének felső határát és az elszámolható költségek körét a pályázati dokumentáció tartalmazza.
A környezetvédelmi támogatásokra vonatkozó szabályok
A vállalatok számára a közösségi környezetvédelmi szabványok túlteljesítését, illetve közösségi szabványok hiányában a környezetvédelem szintjének emelését lehetővé tevő beruházási támogatás
92/I. § (1) A támogatott beruházásnak meg kell felelnie a következő feltételek egyikének:
a) a beruházás a közösségi szabványok túlteljesítése révén lehetővé teszi a kedvezményezett számára a tevékenységeiből eredő környezetvédelmi szint emelését, függetlenül az alkalmazandó közösségi szabványoknál szigorúbb kötelező nemzeti szabványok meglététől;
b) a beruházás lehetővé teszi a kedvezményezett számára a tevékenységeiből eredő környezetvédelmi szint emelését a közösségi szabványok hiányában.
(2) Nem nyújtható támogatás, ha a tervezett fejlesztések annak biztosítására irányulnak, hogy a társaság megfeleljen a már elfogadott, de még hatályban nem lévő közösségi szabványoknak.
(3) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg a támogatható költségek 35%-át. A támogatási intenzitás azonban 20 százalékponttal növelhető a kisvállalkozásoknak, illetve 10 százalékponttal a középvállalkozásoknak nyújtott támogatások esetén.
(4) A támogatható költségek a vonatkozó közösségi szabványok által előírtnál magasabb szintű környezetvédelem eléréséhez szükséges többletköltségek, a működési előnyök és működési költségek figyelembevétele nélkül.
(5) A (4) bekezdés alkalmazása szempontjából a beruházásnak a környezetvédelemhez közvetlenül kapcsolódó költségeit az alternatív helyzetből kiindulva kell meghatározni:
a) amennyiben a beruházás összköltségén belül a környezetvédelmi beruházás költsége egyszerűen meghatározható, a környezetvédelemhez szorosan kapcsolódó e költség a támogatható költség;
b) minden más esetben úgy kell megállapítani a beruházás többletköltségeit, hogy a beruházást össze kell hasonlítani az állami támogatás nélküli alternatív helyzettel; az alternatív helyzet egy, műszaki szempontból hasonló, alacsonyabb környezetvédelmi szintet képviselő beruházás (amely megfelel a kötelező közösségi szabványoknak, ha vannak ilyenek), amely hitelt érdemlően megvalósítható lenne támogatás nélkül (a továbbiakban: referencia-beruházás); a műszaki szempontból hasonló beruházás olyan beruházást jelent, amelynek termelőkapacitása és minden egyéb műszaki jellemzője azonos a beruházáséval (kivéve azon jellemzőket, amelyek közvetlenül a környezetvédelmi többletberuházáshoz kapcsolódnak); az ilyen referencia-beruházásnak továbbá üzletileg hiteles alternatívát kell jelentenie az értékelés tárgyát képező beruházáshoz képest.
(6) A támogatható beruházást tárgyi eszközökbe, illetve immateriális javakba történő beruházás formájában kell megvalósítani.
(7) A közösségi szabványok által előírt szintnél magasabb környezetvédelemi szint megvalósítását célzó beruházások esetében az alternatív helyzetet az alábbiak szerint kell meghatározni:
a) ha a vállalkozás a közösségi szabványok hiányában elfogadott nemzeti szabványokhoz igazodik, a támogatható költségek a nemzeti szabványok által előírt szintű környezetvédelem megvalósításához szükséges beruházási többletköltséget foglalják magukban;
b) ha a vállalkozás olyan nemzeti szabványokhoz igazodik vagy olyanokat teljesít túl, amelyek szigorúbbak a közösségi szabványoknál, vagy túlteljesítik a közösségi szabványokat, a támogatható költségek a közösségi szabványok által előírt szintnél magasabb környezetvédelemi szint megvalósításához szükséges beruházási többletköltséget foglalják magukban. A közösségi szabványok által előírt szintű környezetvédelem megvalósításához szükséges beruházások költségei nem számolhatók el;
c) szabványok hiányában a támogatható költségek azon beruházási költségek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy magasabb környezetvédelmi szintet valósítsanak meg annál, mint amelyet a környezetvédelmi támogatás hiányában az érintett vállalkozás vagy vállalkozások elérnének.
(8) Más vállalkozás hulladékának gazdálkodásával kapcsolatos beruházásokhoz nyújtott támogatás nem mentesülhet e cikk alapján.
A közösségi szabványok túlteljesítését, illetve közösségi szabványok hiányában a környezetvédelem szintjének emelését lehetővé tevő, új szállítóeszközök beszerzéshez nyújtott támogatás
92/J. § (1) Az elfogadott közösségi szabványoknak megfelelő közúti, vasúti, belvízi hajóutakon és tengeren történő szállítást szolgáló új járművek beszerzéséhez nyújtott támogatást mentesíteni kell, ha a beszerzés a közösségi szabványok hatálybalépése előtt történik, és kötelezővé válásukkor azok nem alkalmazhatók visszamenőleges hatállyal a már megvásárolt járművekre.
(2) E § alapján nyújtott támogatásnak meg kell felelnie a 92/I. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek.
(3) A környezetvédelmi visszamenőleges műveletekhez nyújtott támogatást mentesíteni kell, amennyiben a meglévő szállítási eszközöket a szállítási eszköz forgalomba helyezésekor még nem hatályos környezetvédelmi szabványoknak megfelelően átalakították, vagy ha e szállítási eszközökre nem vonatkoznak környezetvédelmi szabványok.
(4) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg a támogatható költségek 35%-át. A támogatási intenzitás azonban növelhető kisvállalkozásoknak nyújtott támogatások esetében 20 százalékponttal, közepes vállalkozásoknak nyújtott támogatások esetében pedig 10 százalékponttal.
(5) A támogatható költségek a közösségi szabványok által előírt környezetvédelmi szint meghaladását lehetővé tevő beruházási többletköltségek. A támogatható költségek kiszámításához a 92. /I. § (5) és (6) bekezdésében rögzített módszert kell alkalmazni, a működési előnyöket és a működési költségeket pedig figyelmen kívül kell hagyni.
Az energia megtakarítási intézkedésekhez nyújtott környezetvédelmi beruházási támogatás
92/K. § (1) Energia megtakarítási intézkedésekhez nyújtott környezetvédelmi beruházási támogatást a (2) és (3) bekezdésében rögzített feltételek, illetve a (4) és (5) bekezdésében rögzített feltételek alapján lehet nyújtani.
(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg a támogatható költségek 60%-át. A támogatási intenzitás azonban 20 százalékponttal növelhető a kisvállalkozásoknak, illetve 10 százalékponttal a középvállalkozásoknak nyújtott támogatások esetén.
(3) A támogatható költségek a közösségi szabványok által előírtnál magasabb szintű energia megtakarítás megvalósításához szükséges beruházási többletköltségek. A támogatható költségek kiszámításához a 92/I. § (5) és (6) bekezdésében rögzített módszert kell alkalmazni. A támogatható költségek kiszámítása során, figyelmen kívül kell hagyni az energia megtakarításhoz, szükséges többletberuházáshoz kapcsolódó költségeket és működési előnyöket, amelyek KKV-k esetében e beruházás első három éve alatt, az EU széndioxidkibocsátás-kereskedelmi rendszerében részt nem vevő nagyvállalatok esetében a beruházás első négy éve alatt, az EU széndioxidkibocsátás-kereskedelmi rendszerében részt vevő nagyvállalatok esetében pedig a beruházás első öt éve alatt jelentkeztek. Nagyvállalkozások esetén ez az időszak csökkenthető e beruházás élettartamának első három évére, amennyiben bizonyítható, hogy a beruházás értékcsökkenés-leírási ideje nem haladja meg a három évet. A támogatható költségek számítását független könyvvizsgálóval kell hitelesíttetni.
(4) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg a támogatható költségek 20%-át. A támogatási intenzitás azonban 20 százalékponttal növelhető a kisvállalkozásoknak, illetve 10 százalékponttal a középvállalkozásoknak nyújtott támogatások esetén.
(5) A beruházásnak a környezetvédelemhez közvetlenül kapcsolódó költségeit az alternatív helyzetből kiindulva kell meghatározni:
a) amennyiben beruházás összköltségén belül a környezetvédelmi beruházás költsége egyszerűen meghatározható, a környezetvédelemhez szorosan kapcsolódó költség az elszámolható költség;
b) minden más esetben úgy kell megállapítani a beruházás többletköltségeit, hogy a beruházást össze kell hasonlítani az állami támogatás nélküli alternatív helyzettel; az alternatív helyzet egy, műszaki szempontból hasonló, alacsonyabb környezetvédelmi szintet képviselő beruházás (amely megfelel a kötelező közösségi szabványoknak, ha vannak ilyenek), amely hitelt érdemlően megvalósítható lenne támogatás nélkül (a továbbiakban: referencia-beruházás); a műszaki szempontból hasonló beruházás olyan beruházást jelent, amelynek termelőkapacitása és minden egyéb műszaki jellemzője azonos a beruházáséval (kivéve azon jellemzőket, amelyek közvetlenül a környezetvédelmi többletberuházáshoz kapcsolódnak); az ilyen referencia-beruházásnak továbbá üzletileg hiteles alternatívát kell jelentenie az értékelés tárgyát képező beruházáshoz képest.
(6) A támogatható beruházást tárgyi eszközökbe, illetve immateriális javakba történő beruházás formájában kell megvalósítani, a működési előnyöket és működési költségeket pedig figyelmen kívül kell hagyni
A KKV-k jövőbeni közösségi szabványokhoz idő előtt történő alkalmazkodáshoz nyújtott támogatás
92/L. § (1) E § alapján nyújtott támogatás lehetővé teszi a KKV-k számára, hogy megfeleljenek a környezetvédelem szintjét emelő, de még nem hatályos közösségi szabványoknak. A közösségi szabványok hatálybalépése előtt legalább egy évvel kell a szabványokat elfogadni és a beruházást végrehajtani és befejezni.
(2) A támogatási intenzitás a kisvállalkozások esetében nem haladhatja meg a támogatható költségek 15%-át, a középvállalkozások esetében pedig a támogatható költségek 10%-át, ha a végrehajtás és a befejezés több mint három évvel a szabvány hatálybalépése előtt történik, kisvállalkozások esetében pedig a támogatható költségek 10%-át, ha a végrehajtás és a befejezés egy-három évvel a szabvány hatálybalépése előtt történik.
(3) A támogatható költségek a közösségi szabvány hatálybalépése előtti környezetvédelemi szinthez viszonyítva, a közösségi szabvány által előírt környezetvédelmi szint megvalósításához szükséges beruházási többletköltségek. A támogatható költségek kiszámításához a 92/I. § (5) és (6) bekezdésében rögzített módszert kell alkalmazni, a működési előnyöket és működési költségeket pedig figyelmen kívül kell hagyni.
A megújuló energiaforrásokból származó energia előmozdítására irányuló környezetvédelmi beruházási támogatás
92/Ly. § (1) A megújuló energiaforrásokból származó energia előmozdítására irányuló környezetvédelmi beruházási támogatást, e § alapján lehet nyújtani a (2), (3) és (4) bekezdésben foglalt feltételek szerint.
(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg a támogatható költségek 45%-át. A támogatási intenzitás azonban 20 százalékponttal növelhető a kisvállalkozásoknak, illetve 10 százalékponttal a középvállalkozásoknak nyújtott támogatások esetén.
(3) A támogatható költségek azok a többletköltségek, amelyek a kedvezményezettet terhelik egy hagyományos, a tényleges energiatermelés szempontjából ugyanolyan kapacitású erőműhöz vagy fűtőrendszerhez képest. A támogatható költségek kiszámításához a 92/I. § (4) és (5) bekezdésében rögzített módszert kell alkalmazni.
(4) A bioüzemanyag előállításához nyújtott környezetvédelmi beruházási támogatás csak annyiban mentesül az EK Szerződés 88. cikke (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, amennyiben a támogatott beruházásokat kizárólag fenntartható bioüzemanyagok előállítására használják fel.
Környezetvédelmi tanulmányokra nyújtott támogatás
92/M. § (1) Az olyan tanulmányokra nyújtott támogatást, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a 92/I. §-ban meghatározott beruházásokhoz, a 92/K. §-ban meghatározott feltételek szerinti energiamegtakarítási intézkedésekbe történő beruházáshoz, illetve a 92/Ly. §-ban meghatározott feltételek szerinti megújuló energiaforrásból származó energia előmozdítására irányuló beruházásokhoz nyújtható, feltéve, hogy teljesülnek a (2) és a (3) bekezdésben rögzített feltételek.
(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg a támogatható költségek 50%-át. A támogatási intenzitás azonban 20 százalékponttal növelhető a kisvállalkozásoknak készített, illetve 10 százalékponttal a középvállalkozásoknak készített tanulmányok esetén.
(3) A támogatható költségek a tanulmány költségei.
A hátrányos helyzetű és fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatásához nyújtott támogatásokra vonatkozó szabályok
92/N. § A hátrányos helyzetű, illetve fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatásához nyújtott támogatást hátrányos helyzetű munkavállalók felvételéhez, fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatásához, valamint fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatása többletköltségeinek ellentételezésére lehet nyújtani.
A hátrányos helyzetű munkavállalók felvételéhez bértámogatás formájában nyújtott támogatásokra vonatkozó szabályok
92/Ny. § (1) A hátrányos helyzetű munkavállalók felvételéhez bértámogatás formájában nyújtott támogatás támogatási intenzitása nem haladhatja meg a felvételt követő legfeljebb 12 hónap, súlyosan hátrányos helyzetű munkavállalók esetében 24 hónap bérköltségének 50%-át. Ha a foglalkoztatás a fenti időszakoknál rövidebb, a támogatást arányosan csökkenteni kell.
(2) A hátrányos helyzetű munkavállaló felvételének az érintett vállalkozás munkavállalói létszámának nettó növekedését kell eredményeznie az előző 12 hónap átlagához viszonyítva, kivéve, ha a munkahely megüresedése önkéntes kilépés, munkaképtelenné válás, öregségi nyugdíjazás, önkéntes munkaidő csökkentés vagy kötelezettségszegés miatti jogszerű elbocsátás és nem létszámleépítés következtében történt.
A fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatásához bértámogatás formájában nyújtott támogatás
92/O. § (1) A fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatásához bértámogatás formájában nyújtott támogatás támogatási intenzitása nem haladhatja meg a bármely adott időszak – amely alatt a fogyatékkal élő munkavállaló foglalkoztatásban van – bérköltségének 75%-át. Ha a foglalkoztatás a 12 hónapnál rövidebb, a támogatást arányosan csökkenteni kell.
(2) A hátrányos helyzetű munkavállaló felvételének az érintett vállalkozás munkavállalói létszámának nettó növekedését kell eredményeznie az előző 12 hónap átlagához viszonyítva, kivéve, ha a munkahely megüresedése önkéntes kilépés, munkaképtelenné válás, öregségi nyugdíjazás, önkéntes munkaidő csökkentés vagy kötelezettségszegés miatti jogszerű elbocsátás és nem létszámleépítés következtében történt.
A fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatása többletköltségeinek ellentételezésére nyújtott támogatás
92/P. § (1) A fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatása többletköltségeinek ellentételezésére nyújtott támogatás támogatási intenzitása nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100%-át.
(2) Elszámolható költségnek minősülnek a bérköltségeket kivéve azok a költségek, amely a nem fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatásának költségein felül merülnek fel.
(3) A támogatható költségek a következők:
a) a helyiségek átalakításának költségei,
b) a kizárólag a fogyatékkal élő munkavállalók segítésével foglalkozó személyek alkalmazáshoz kapcsolódó költségek,
c) a fogyatékkal élő munkavállalók által használt berendezések átalakításának vagy beszerzésének, vagy a szoftverek beszerzésének és érvényesítésének költségei – beleértve az átalakított vagy segítség nyújtására alkalmas technológiai felszerelések költségeit is – amelyek azokon a költségeken felül jelentkeznek, amelyek akkor merülnének fel, ha a kedvezményezett nem fogyatékkal élő munkavállalókat foglalkoztatna,
d) amennyiben a kedvezményezett védett munkahelyeket biztosít, az érintett létesítmény létrehozásának, üzembe helyezésének vagy kibővítésének költségei, továbbá minden, a fogyatékkal élő munkavállalók alkalmazásából közvetlenül eredő adminisztrációs és szállítási költség.
Kutatás-fejlesztési és innovációs támogatás
92/Q. § Kutatás-fejlesztési és innovációs támogatás az alábbi kategóriák szerint nyújtható:
a) K+F projekttámogatás;
b) A műszaki megvalósíthatósági tanulmányokhoz nyújtott támogatás;
c) A mezőgazdasági és halászati ágazatban nyújtott kutatási és fejlesztési támogatás;
d) Kezdő innovatív vállalkozások részére nyújtott támogatás;
e) Az innovációs tanácsadási szolgáltatásokhoz és az innovációs támogató szolgáltatásokhoz nyújtott támogatás;
f) A magasan képzett munkaerő kölcsönzéséhez nyújtott támogatás.
K+F projekttámogatás
92/R. § (1) A K+F projekttámogatás esetén a támogatott résznek teljes egészében a következő kutatás-fejlesztés adott fajtájának egyikébe kell tartoznia:
a) alapkutatás;
b) ipari kutatás;
c) kísérleti fejlesztés.
(2) Abban az esetben, ha egy projekt több feladatot foglal magában, az egyes feladatokat minősíteni kell aszerint, hogy az első albekezdésben felsorolt kutatásfajták valamelyikébe tartoznak-e, vagy nem tartoznak azok egyikébe sem.
(3) A támogatási intenzitást külön kell megállapítani az egyes kedvezményezettekre, ideértve az (5) bekezdés b) pontjának ba) alpontja szerinti együttműködési projektben résztvevőket. Amennyiben olyan kutatási-fejlesztési projekt részesül támogatásban, amely kutatási szervezetek és vállalkozások, együttműködésében valósul meg, az adott projekthez nyújtott közvetlen kormányzati hozzájárulás és – amennyiben támogatásnak minősül – a kutatási szervezetek projekthez nyújtott hozzájárulása nem haladhatja meg az egyes kedvezményezettre alkalmazandó támogatási intenzitást.
(4) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg:
a) alapkutatásnál az elszámolható költségek 100%-át;
b) ipari kutatásnál az elszámolható költségek 50%-át;
c) kísérleti fejlesztésnél az elszámolható költségek 25%-át.
(5) Az ipari kutatásra és kísérleti fejlesztésre a (4) bekezdésben megállapított támogatási intenzitások a következők szerint növelhetők:
a) amennyiben a támogatást KKV-nak nyújtják, a maximális támogatási intenzitás 10 százalékponttal növelhető a középvállalkozások és 20 százalékponttal a kisvállalkozások esetében;
b) az elszámolható költségek 80%-ának megfelelő támogatási intenzitásig további 15 százalékpontos növelés adható, ha:
ba) a projekt legalább két, egymástól független vállalkozás tényleges együttműködésével valósul meg, és a következő feltételek teljesülnek:
baa) egyik vállalkozás sem viseli az együttműködésen alapuló projekt elszámolható költségeinek több mint 70%-át, vagy
bab) a projekt legalább egy KKV-val folytatott együttműködésben valósul meg, vagy legalább két különböző tagállamban végzik, vagy
bb) a projekt egy vállalkozás és egy kutatási szervezet tényleges együttműködésével valósul meg, és a következő feltételek teljesülnek:
bba) a kutatási szervezet az elszámolható projektköltségek legalább 10%-át viseli, és
bbb) a kutatási szervezet jogosult a kutatási projektek eredményeinek közzétételére, amennyiben azok a szervezet által végzett kutatásból származnak, vagy
bc) ipari kutatás esetében a projekt eredményeit széles körben technikai és tudományos konferenciák keretében vagy tudományos és műszaki folyóiratokban vagy szabadon hozzáférhető adattárakban (adatbankok, amelyekben bárki hozzáférhet a kutatási nyersadatokhoz) vagy nyílt és szabad forráskódú szoftvereken keresztül terjesztik.
A b) pont ba) és bb) alpontjának alkalmazása szempontjából az alvállalkozásba adás nem minősül tényleges együttműködésnek.
(6) Az elszámolható költségek a következők:
a) személyi jellegű költségek (kutatók, technikusok és egyéb kisegítő személyzet, amennyiben a kutatási projektben foglalkoztatják őket), kizárólag a támogatott projektben való tevékenységük mértékéig;
b) az eszközök és felszerelések költségei, a kutatási projektben való használatuk mértékéig és idejére. Ha ezeket, az eszközöket és felszereléseket nem használják teljes élettartamuk alatt a kutatási projektben, csak a kutatási projekt időtartamának megfelelő – a helyes számviteli gyakorlatnak megfelelően számított – amortizációs költség minősül elszámolható költségnek;
c) az épület és a földterület használatának költségei a projektben való használatuk mértékének és idejének megfelelően. Az épületek tekintetében csak a kutatási projekt időtartamának megfelelő – a helyes számviteli gyakorlatnak megfelelően számított – amortizációs költség minősül elszámolható költségnek. A földterület esetében az adásvétel költségei, illetve a ténylegesen felmerülő tőkeköltségek is elszámolhatók;
d) a szerződéses kutatás, műszaki tudás és a külső forrásokból piaci áron megvásárolt vagy licensz alapján felhasználható szabadalmak, amennyiben az ügyletre a piaci feltételeknek megfelelően került sor, és nem történt összejátszás, valamint a tanácsadás és ezzel egyenértékű szolgáltatások költségei, ha azokat kizárólag a kutatási tevékenységhez veszik igénybe;
e) további általános költségek, amelyek közvetlenül a kutatási projekt eredményeként merülnek fel;
f) egyéb működési költségek, beleértve az anyagköltségeket, és hasonló termékek költségeit, amelyek közvetlenül a kutatási tevékenység eredményeként merülnek fel.
(7) Valamennyi elszámolható költségnek a kutatás-fejlesztés adott fajtájához kell kapcsolódnia.
Műszaki megvalósíthatósági tanulmányok támogatása
92/S. § (1) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg:
a) KKV-k esetében az ipari kutatási tevékenységeket előkészítő tanulmányok esetében az elszámolható költségek 75%-át és a kísérleti fejlesztési tevékenységeket előkészítő tanulmányok esetében a támogatható költségek 50%-át;
b) nagyvállalkozásoknál az ipari kutatási tevékenységeket előkészítő tanulmányok esetében az elszámolható költségek 65%-át, és a kísérleti fejlesztési tevékenységeket előkészítő tanulmányok esetében a támogatható költségek 40%-át.
(2) Elszámolható költségek a tanulmány készítésének költségei.
A kis- és középvállalkozások részére iparjogvédelmi jogokkal kapcsolatban felmerülő költségekhez nyújtott támogatásokra vonatkozó szabályok
92/Sz. § (1) A KKV-k részére iparjogvédelmi jogokkal kapcsolatban felmerülő költségekhez nyújtott támogatások esetén a támogatási intenzitás nem haladhatja meg a 92/R. § (4)–(5) bekezdése alá tartozó kutatás-fejlesztési támogatás azon intenzitását, amely az érintett ipari tulajdonjogokhoz elsőként vezető kutatási tevékenységekre vonatkozna.
(2) Az elszámolható költségek a következők:
a) az oltalomnak az első iparjogvédelmi hatóság által történő megítélését megelőzően felmerülő valamennyi költség, beleértve a bejelentés előkészítéséhez, benyújtásához és a vizsgálatához kapcsolódó költségeket, valamint az oltalom megadása előtt az iparjogvédelmi oltalom megszerzése iránti eljárásban felmerülő költségeket,
b) fordítási és egyéb költségek, amelyek az oltalomnak – az a) pontban szereplő iparjogvédelmi hatóságtól eltérő – másik iparjogvédelmi hatóság előtt, az oltalom megszerzésével vagy érvényesítésével kapcsolatban merülnek fel,
c) az oltalom megadása iránti hivatalos eljárásban, illetve az esetleges felszólalási eljárás során az oltalom érvényességének védelme érdekében felmerülő költségek, abban az esetben is, ha ezek a költségek az oltalom megadását követően merülnek fel.
Az innovációs tanácsadási szolgáltatásokhoz és az innovációs támogató szolgáltatásokhoz nyújtott támogatás
92/T. § (1) Az innovációs tanácsadási szolgáltatásokhoz és az innovációs támogató szolgáltatásokhoz nyújtott támogatás kedvezményezettje csak KKV lehet.
(2) A támogatási összeg bármely hároméves időszakot tekintve kedvezményezettenként nem haladja meg a 200 000 eurónak megfelelő forintösszeget.
(3) A szolgáltató nemzeti vagy európai tanúsítvánnyal rendelkezik. Amennyiben a szolgáltató ilyen tanúsítvánnyal nem rendelkezik, a támogatási intenzitás nem haladhatja meg a támogatható költségek 75%-át.
(4) A kedvezményezettnek az állami támogatást a szolgáltatások piaci áron történő igénybevételére kell felhasználnia, ha pedig a kedvezményezett non-profit szervezet, akkor olyan áron, amely tartalmazza a teljes költséget továbbá a méltányos árrést.
(5) A elszámolható költségek a következők:
a) az innovációs tanácsadási szolgáltatások esetében a menedzsment tanácsadás, a technológiai segítségnyújtás, a technológiatranszfer – szolgáltatások, a képzés, a beszerzési tanácsadás, a szellemi tulajdonjogok megszerzéséhez, védelméhez és kereskedelméhez és licenciaszerződésekhez és a szabványhasználatra vonatkozó tanácsadás költségei,
b) az innovációs támogató szolgáltatások esetében az irodahelyiség, az adatbankok, a műszaki könyvtárak, a piackutatás, a laboratóriumhasználat, a minőségtanúsítás, a tesztelés és a tanúsítás költségei.
A mezőgazdasági és halászati ágazatban nyújtott kutatás-fejlesztési támogatás
92/Ty. § (1) A mezőgazdasági és halászati ágazatban nyújtott kutatási és fejlesztési támogatásoknál a támogatást valamely ágazat vagy alágazat valamennyi gazdálkodójának érdekeit figyelembe véve kell nyújtani.
(2) A kutatás megkezdése előtt az interneten közzé kell tenni a kutatás elvégzésére és annak céljára vonatkozó információt. A közzétételnek tartalmaznia kell a várható eredmények hozzávetőleges időpontját és az interneten való közzétételének helyét, valamint utalást arra, hogy az eredmények ingyenesen állnak majd rendelkezésre. A kutatás eredményeit legalább 5 éves időszakon keresztül hozzáférhetővé kell tenni az interneten. Ezen eredményeket legkésőbb abban az időpontban kell közzétenni, amikor azokat közlik bármely szervezet tagjaival.
(3) A támogatást közvetlenül a kutatási szervezet részére kell nyújtani, és az nem foglalhat magában mezőgazdasági termékek előállításával, feldolgozásával vagy forgalomba hozatalával foglalkozó vállalat részére nyújtott, a kutatással össze nem függő közvetlen támogatást, és nem jelenthet ártámogatást az ilyen termékek előállítói részére.
(4) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100%-át.
(5) Az elszámolható költségek a 92/R. § (6) bekezdésében említett költségek.
Fiatal innovatív vállalkozások részére
nyújtott támogatás
92/U. § (1) A fiatal innovatív vállalkozások részére támogatás akkor nyújtható, ha a kedvezményezett olyan kisvállalkozás, amely a támogatás odaítélésének időpontjában hat évnél rövidebb ideje létezik.
(2) A kedvezményezett kutatási és fejlesztési költségeinek az összes működési költség legalább 15%-át kell kitennie a támogatás odaítélését megelőző három év legalább egyikében, pénzügyi előzményekkel nem rendelkező induló vállalkozás esetében ugyanezen arányt a folyó pénzügyi időszak független könyvvizsgáló által hitelesített pénzügyi kimutatásában kell kimutatni.
(3) A támogatási összeg nem haladhatja meg a 1,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerinti, eltérésre jogosult régiókban, illetve az 1,25 millió eurónak megfelelő forintösszeget a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerinti, eltérésre jogosult régiókban.
(4) A kedvezményezett csak egyszer részesülhet a támogatásban azon időszak alatt, amikor fiatal innovatív vállalkozásnak minősül.
A magasan képzett munkaerő kölcsönzéséhez nyújtott támogatás
92/V. § (1) A kirendelt munkatárs nem helyettesíthet más munkaerőt, hanem új munkahelyet kell betöltenie a kedvezményezett vállalkozásnál, a kirendelő kutatási szervezetnél vagy nagyvállalatnál pedig azt megelőzően kétéves munkaviszonnyal kell rendelkeznie. A kirendelt munkavállalóknak kutatás-fejlesztési vagy innovációs tevékenységet kell folytatniuk a támogatásban részesülő KKV-nál.
(2) A elszámolható költségek a magasan képzett munkaerő kölcsönzésének és foglalkoztatásának KKV-knál felmerült költségei, beleértve a közvetítő ügynökség igénybevételének költségeit és a kirendelt munkatárs munkába járási juttatásait.
(3) A magasan képzett munkavállalók kölcsönzésére vonatkozó támogatás esetén a KKV részére nyújtott tanácsadás költségei nem minősülnek elszámolható költségnek.
(4) A magasan képzett munkaerő kölcsönzéséhez nyújtott támogatás maximális támogatási intenzitása nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át, legfeljebb 3 éves időszakra, vállalkozásonként és kölcsönzött személyenként.
Képzési célú támogatások
92/X. § (1) Képzési támogatást általános és speciális képzéshez lehet nyújtani.
(2) E rendelet alapján képzési támogatás a kedvezményezettel munkaviszonyban álló munkavállalók képzéséhez nyújtható.
(3) Elszámolható költségek:
a) az oktatók személyi jellegű költségei,
b) az oktatók és képzésben részt vevők utazási költségei, beleértve a szállásköltségeket is,
c) egyéb folyó költségek, úgymint a projekthez közvetlenül kapcsolódó anyagok, fogyóeszköz,
d) az eszközök és berendezések amortizációja, olyan mértékben, amennyire azokat kizárólag a képzési projekt céljaira használják,
e) a képzési projekttel kapcsolatos tanácsadói szolgáltatások költségei,
f) a képzésben részt vevők személyi jellegű költségei és az elszámolható közvetett költségek (adminisztrációs költségek, bérleti díj, rezsiköltségek) az a)–e) pontban felsorolt egyéb elszámolható költségek összértékéig. Ami a képzésben részt vevők személyi jellegű költségeit illeti, csak a tényleges képzésben eltöltött idő – a termelésben töltött idő levonása után – vehető számításba.
(4) Az elszámolható költségeket dokumentált bizonyítékokkal kell alátámasztani, áttekinthetően és tételesen részletezve.
(5) Az egyes (azonos elszámolható költségekkel rendelkező) projektekhez nyújtható, bármely államháztartási forrásból származó összes támogatás – beleértve a projekthez nyújtott csekély összegű támogatásokat is – intenzitása nem haladhatja meg a (6)–(7) bekezdésben meghatározott mértékeket.
(6) A maximális támogatási intenzitás
a) általános képzés esetén a támogatható költségek 60%-a;
b) speciális képzés esetén a támogatható költségek 25%-a.
(7) A (6) bekezdésben meghatározott maximális támogatási intenzitás azonban az elszámolható költségek 80%-ának megfelelő maximális támogatási intenzitásig növelhető a következők szerint:
a) 10 százalékponttal, a fogyatékkal élő vagy hátrányos helyzetű munkavállalóknak nyújtott képzés esetén.
b) 10 százalékponttal, ha a támogatást középvállalkozásoknak, és 20 százalékponttal, ha a támogatást kisvállalkozásnak nyújtják.
(8) Ha valamely támogatási projektben mind szakosított, mind általános képzési összetevők szerepelnek, amelyek a képzés támogatási intenzitásának a kiszámítása céljából egymástól nem választhatók el, vagy ha a támogatási projektben szereplő képzés szakosított, illetve általános jellege nem állapítható meg, a (6) bekezdés b) pontja szerinti speciális képzésre vonatkozó támogatási intenzitásokat kell alkalmazni.
A csekély összegű támogatásokra vonatkozó szabályok
92/Y. § (1) A csekély összegű támogatás odaítélésének feltétele, hogy a kedvezményezett nyilatkozik arról, hogy a megelőző két pénzügyi évben és a folyamatban lévő pénzügyi évben általa igénybe vett csekély összegű támogatások támogatástartalma nem haladja meg a 200 000 eurónak megfelelő forintösszeget.
(2) A több részletben fizetendő támogatást az odaítélése időpontjában érvényes értékre kell diszkontálni.
(3) Minden egyes új csekély összegű támogatás odaítélésekor az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegű támogatás teljes összegét figyelembe kell venni.
(4) Az 1998/2006/EK bizottsági rendelet 3. cikk 1. pontja szerinti kötelezettséget, a támogatást nyújtó köteles teljesíteni.
A közszolgáltatások finanszírozására vonatkozó szabályok
92/Z. § (1) Közszolgáltatás finanszírozásához támogatást kizárólag a közszolgáltatás ellátásával megbízott vállalkozás kaphat.
(2) A közszolgáltatások ellátásáért nyújtott támogatás csak olyan mértékben korlátozhatja a versenyt, amely mindenképpen szükséges a feladat hatékony ellátásához.
(3) A támogatás mértéke nem haladhatja meg a közszolgáltatás ellátásának nettó költségét, azaz a közszolgáltatás működtetésével kapcsolatban felmerült költségek és az ezzel összefüggésben keletkezett bevételek különbségét, figyelembe véve egy, a közszolgáltatás ellátásához kapcsolódó sajáttőke-rész alapján várható ésszerű profitot is.
(4) A kedvezményezett a kapott támogatásról külön elszámolást köteles vezetni, amely elszámolás alapján a (2)–(3) bekezdésekben foglaltak teljesülése ellenőrizhető.
Az állami támogatásokra vonatkozó közös szabályok
92/Zs. § A kedvezményezett köteles a támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a támogatási döntés napjától számított tíz évig megőrizni.
93. § A finanszírozási mechanizmusok keretében annak a pályázónak nyújtható támogatás, aki megfelel az Áht. rendezett munkaügyi kapcsolatokra vonatkozó előírásainak.”
Záró rendelkezések

4. § A Rendelet 94/A. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

94/A. § (1) E rendelet alapján támogatási döntést csekély összegű, valamint a 800/2008/EK rendelet hatálya alá tartozó támogatási támogatások tekintetében 2013. december 31-ig lehet hozni.
(2) Ez a rendelet:
a) a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 2008. augusztus 9-i 800/2008/EK bizottsági rendelet (HL L 214/3. 2008. 08. 09. 3–47. o.) II. fejezetének 1. Szakasza, 4. Szakasza, 7. Szakasza, 8. Szakasza, 9. Szakasza,
b) az EK Szerződés 87. és 88. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 379. 2006. 12. 28., 5. o.),
c) az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 86. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vállalkozásoknak közszolgáltatásért járó ellentételezés formájában megítélt állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló 2005/842/EK bizottsági határozat (HL L 312., 2005.11.29., 67.o.) hatálya alá tartozó támogatási programot tartalmaz.”

5. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

1

A rendeletet a 222/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 216. pontja hatályon kívül helyezte 2014. szeptember 5. napjával. Alkalmazására lásd e hatályon kívül helyező rendelet 1. §-át.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére