1/2010. (I. 8.) OKM rendelet

a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet módosításáról¹

2010.01.16.

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 94. §-a (1) bekezdésének a) és f) pontjában kapott felhatalmazás alapján az oktatási és kulturális miniszter feladat- és hatásköréről szóló 167/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet 3. számú melléklete az e rendelet 1. és 2. számú melléklete szerinti kerettantervekkel egészül ki.

2. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba azzal, hogy a rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2) Ez a rendelet a hatálybalépését követő 15. napon veszti hatályát.

1. számú melléklet az 1/2010. (I. 8.) OKM rendelethez

„3. számú melléklet a 17/2004. (V. 20.) OM rendelethez

Kerettanterv

a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja 9. évfolyamának tantárgyai
és a 9-13. évfolyam önismeret és tanulásmódszertan/kommunikáció tantárgyak oktatásához

1. A Hátrányos helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjához (továbbiakban: Tehetséggondozó Program) készült kerettanterv funkciója

A Tehetséggondozó Program 9. évfolyamra elkészített kerettanterve a Nemzeti alaptantervben meghatározott kulcskompetenciák fejlesztését alapvető feladatának tartja azzal, hogy a további évfolyamokon az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettanterv alkalmazását ajánlja, azonban a nevelő-oktató munka más tantárgyi és tartalmi szerkezetben történő megszervezése szükséges a Tehetséggondozó Program öt éve alatt.

A Tehetséggondozó Program pedagógiai elveit meghatározó elemek:

A Tehetséggondozó Program a szociális, családi stb. szempontból rászorulónak tekinthető, illetve a hátrányos helyzetű tehetséges tanulók képességeinek minél sokoldalúbb és eredményesebb kibontakoztatása céljából jött létre. A Tehetséggondozó Programban a középiskolák, illetve kollégiumok közösen kialakított programmal vesznek részt.

Az AJTP-ben részt vevő intézményegységek együttműködnek, megállapodnak a hátránykompenzáció és tehetséggondozás, az AJTP foglalkozási egység megoszlása, a program előírásainak, követelményeinek megvalósítása érdekében. A zökkenőmentes együttműködés érdekében azt irányító koordinátort neveznek ki és rendszeres szakmai konzultációkat tartanak.

A Tehetséggondozó Programban az iskolák meghatározó szerepe abban van, hogy a tanulók számára az előrejutást a tehetségük, szorgalmuk, motivációjuk, érdeklődésük alapján biztosítsák, függetlenül családjuk anyagi helyzetétől, szüleik foglalkozásától, lakhelyüktől.

A Tehetséggondozó Programban kulcsszerepük van a kiemelkedő képzést nyújtó középiskolák mellett a kollégiumoknak is, hiszen a kis településeken vagy kedvezőtlen körülmények között élő, tehetséges tanulóknak a kollégiumok által megszervezett programokon, foglalkozásokon keresztül vezet az út a versenyképes tudás megszerzéséhez.

A Tehetséggondozó Program pedagógiai rendszerének kidolgozása az európai tehetséggondozás tapasztalatait, valamint a hazai tehetséggondozás évszázados hagyományait alapul véve a tehetségek felkutatását és a tehetségsegítést vette figyelembe, abból kiindulva, hogy mindenki tehetséges valamiben.

A Tehetséggondozó Programba jelentkező rászoruló, hátrányos helyzetű tanulók képességei, kreativitása, motiváltsága, érdeklődése más-más formában nyilvánulnak meg, melyeket az intézmények (középiskola és kollégium) nevelő-oktató munkájukkal, fejlesztőtevékenységükkel, kompetenciafejlesztéssel, különbözően szervezett munkaformákkal, intézményi és kollégiumi kötelező és szabadon választott programokkal figyelembe veszik és a tanulókat úgy fejlesztik, hogy megfejeljenek a követelményeknek, továbbtanulás esetén az értelmiségi lét kihívásainak.

A Tehetséggondozó Program pedagógiai elvei között szereplő elem, hogy olyanná neveljék a tanulókat, akik nyitottak az európai és nemzeti értékekre, egészséges énképpel, szociális kompetenciával rendelkeznek, képesek hatékony önmenedzselésre, kialakul bennük az igény, a hajlandóság, a készség az élethossziglan tartó tanulásra.

2. A Kerettanterv struktúrája és az időkeretek

A 9. évfolyam ajánlott tárgyait, időkereteit, valamint az önismeret és tanulásmódszertan/kommunikáció tantárgyak 9–13. évfolyamra vonatkozó időkereteit az alábbi táblázat tartalmazza:

Tantárgyak		Éves óraszámok
Tantárgyak		9.	10.	11.	12.	13.
Magyar nyelv és irodalom		148
Matematika		148
Angol/német nyelv		185
Informatika		111
Testnevelés		92,5
Osztályfőnöki		37
Természettudományos alapismeretek		37
Komplex humán ismeretek		37
AJTP foglalkozási egység	Tanulásmódszertan és kommunikáció	74	74	74	74	74
AJTP foglalkozási egység	Önismeret	74	74	74	74	74
Szabadon tervezhető		74
Magyar nyelv
Humán ismeretek
Kötelező óraszám a törvény alapján		1017,5

A szabadon tervezhető órakeret felhasználható a kerettantervben kidolgozott Magyar nyelv, Humán ismeretek, vagy a Természettudományos alapismeretek óraszámának kiegészítésére az intézmény helyi tantervében meghatározottak szerint.

3. Célok és feladatok

A kerettantervek funkciója alapján a Tehetséggondozó Program Kerettanterve meg kell, hogy teremtse a koherenciát a Nemzeti alaptanterv az alapfokú nevelés-oktatás fejlesztő szakasza (7-8. évfolyam) kerettanterve és a Tehetséggondozó Program helyi tanterve között.

A Kerettanterv a következőkre helyezi a hangsúlyt:

(1) beépítse a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott kompetenciákat;

(2) érvényesítse a tartalomban a komplexitást, a problémaközpontú személetet;

(3) az AJTP foglalkozási egység nyújtson segítséget a tudás és kulturális különbségek leküzdéséhez a tanulásmódszertan, kommunikáció programján keresztül, a tanulók tanulásról, a tanulásszervezésről alkotott véleménye a változzon;

(4) kiemelt fejlesztési feladatként az AJTP foglalkozási egység önismeret tanterve szolgálja a tanulók személyiségfejlesztését, valamint a tehetség valamennyi tényezőjének fejlesztésére sor kerüljön.

A fentiekből következik:

- A Kerettantervek a tartalom és tevékenységek megjelölésén túl tartalmazzák azokat a tudás- és képesség területeket, melyekkel a tanulók az alapfokú nevelés-oktatás fejlesztő szakaszában megszerzett ismeretek birtokában képesek lesznek a problémákat felismerni, megoldani.

- Az elkészített Kerettantervek, a témák tevékenységek, tudás- és képesség területeken túl megjelölik azokat a kapcsolatokat, melyek az egyes tantárgyak között, illetve a különböző kollégiumi programok, tevékenységek között vannak a Tehetséggondozó Programban.

- A Kerettantervekben található tartalmak, módszerek, tanulásszervezési eljárások (tevékenységek) nagy hangsúlyt helyeznek a tehetséggondozásra, a tehetségfejlesztésre, a tanulók képességeinek sokoldalú és differenciált fejlesztésére. A Kerettantervek a tevékenységfejlesztés közül a mélységben történő (tudás alkalmazása, kompetenciák kialakítása), tartalomban (tanulóknak szerkesztett tananyag), tempóban történő (a tanulók eltérő tanulási tempójának figyelembe vétele), feldolgozási képességben (kreativitás, kritikus gondolkodás, problémamegoldó gondolkodás) történő gazdagítást részesítik előnyben.

- A Kerettantervek céljai között szerepel, hogy az öt éves képzés során a Tehetséggondozó Programban részt vevő tanulók felkészültek legyenek a felsőoktatási intézményben történő továbbtanulásra, angol (vagy más idegen nyelvből) komplex nyelvismeretük (illetve vizsgájuk) legyen, informatikai tanulmányaik eredményeképpen szerezzék meg az ECDL bizonyítványt, valamint a Tehetséggondozó Program végére a tanulók rendelkezzenek gépjármű-vezetői engedéllyel.

- Helyet kapnak a Kerettantervben a Nemzeti alaptantervben szereplő kereszttantervi fejlesztési feladatok. Így az AJTP foglalkozási egység önismeret tantárgya az önismeret fejlesztését, a reális énkép kialakítását, a pályaválasztást előkészítő pályaorientációt, karriertervezést segíti, a tanulásmódszertan/kommunikáció tantárgy a tanulástechnikák fejlesztésén túl a retorikai gyakorlatok és kreatív írás stb. segítségével a tanulók a saját tanulásukat tudatosítják, képességeiket fejlesztik.

4. A Kerettanterv hatása a középiskola pedagógiai programjára, helyi tantervére, a kollégium helyi programjára és a Tehetséggondozó Program pedagógiai rendszerére

- A Tehetséggondozó Programban résztvevő középiskolák vállalták a rászoruló és hátrányos helyzetű tanulók tehetséggondozását, melyről a tanulók számára meghirdetett tanulói pályázatból értesül a szülő és a tanuló. Az öt éves – a 9. évfolyammal kezdődő és a 13. évfolyammal befejeződő – képzésben a tanulók 9-11. évfolyamon külön osztályt képeznek, 12-13. évfolyamon – az érdeklődésnek vagy a pályaválasztásnak megfelelően – részben vagy teljes mértékben más képzési formában részt vevő tanulókkal együtt tanulhatnak.

- A Tehetséggondozó Program ideje alatt a tanulók számára a kollégiumi jogviszony létesítése kötelező. A Kerettantervi ajánlás alapján elkészített 9. évfolyam helyi tanterve a 10-13. évfolyamokon az adott középiskola pedagógiai programjában tervezett helyi tanterv, a kollégiumi tevékenység- és foglalkozási rendszeréből megalkotott helyi kollégiumi program kiegészülve az AJTP foglalkozási egységgel egységes pedagógia rendszert kell hogy alkosson, ami azt is jelenti, hogy a foglalkozások, tevékenységek helye, időkerete intézménypáronként változhat.

- A középiskola helyi tantervének kialakításánál az öt év alatt figyelemmel kell lenni a fokozatosság elvére, valamint a tehetségígéretek, tehetségesek igényeire.

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

A tanterv sajátosságai:

A magyar nyelv és irodalom tanítása az alapozó évfolyamon egymást átható folyamat, tevékenység- és problémacentrikus.

A feltárt hiányosságok ismeretében, akár egyénre szabottan, a magyar nyelv és irodalom tantárgy sajátosságait figyelembe vevő módszerekkel a felzárkózás biztosítása a feladatunk.

Az előkészítő évfolyam célkitűzése az általános iskolában tanultak elmélyítése; a hiányok pótlása, az új élethelyzetbe, iskolatípusba, közösségbe került tanulók beilleszkedésének elősegítése; a kommunikációs gátak, zavarok oldása, a kommunikációs képesség fejlesztése az iskolai és mindennapi élethelyzetekben; a szövegolvasás, szövegértés fejlesztése; tanulási technikák kialakítása.

A nyelvi kifejezőkészség állandó fejlesztését szem előtt tartva nem csupán a hagyományos „feldolgozó” jellegű munkaformákat részesítjük előnyben, hanem a tanulók önálló szövegalkotási képességének kondicionálását és az önkifejezés formáinak szélesítését is.

Hozzá kell segítenünk a tanulókat ahhoz, hogy ismereteiket a kellő szinten tudják alkalmazni, kreativitásuk fejlődjön.

A tanterv kiemelt céljai és feladatai irodalomból:

• Az általános iskolai irodalmi anyag ismétlése, rendszerezése, a hiányok pótlása.

• Az egyéni képességek kibontakoztatásának segítése.

• A kreativitás és szocializáltság egyidejű, dinamikus fejlesztése, önállóság, aktivitás, tolerancia, empátia kialakítása.

• A művészi szövegek olvasása és önálló értelmezése iránti igény kialakítása.

• A nyelvi-irodalmi kreativitás sokoldalú fejlesztése.

• Az irodalmi képességek fejlesztése: az olvasottság, az előadói, a szövegalkotó és műértelmezői képesség fejlesztése.

• Az irodalmi művek középpontba helyezésével segítjük a tanulók elemző készségét, erősítjük problémaérzékenységüket, pozitív irányba befolyásoljuk személyiségüket.

• A helyi sajátosságok, jellegzetességek (irodalmi emlékhelyek, a környék kiemelkedő irodalmi személyiségei) megismertetése.

A nyelvi program célja :

• Az általános iskolában elsajátított leíró nyelvtani ismeretek ismétlése, rendszerezése, a hiányok pótlása.

• Az írás és a helyesírás készségeinek fejlesztése.

• A kulturált szóbeli és írásbeli kifejezőképesség kialakítása a kommunikáció érdekében.

• Az anyanyelvű írásbeliség normáit figyelembe véve helyes szövegalkotási készség erősítése; képzelet, önkifejezés, egyéni stílus bátorítása.

• A kifejezés, a megértés, az értelmes beszéd készségének fejlesztése (pl. a szókincs gyarapításával).

Általános fejlesztési követelmények

• A tanuló törekedjen irodalomelméleti és leíró nyelvtani ismereteinek egységbe szervezésére; aktívan vegyen részt az ismeretek közös felidézésében és a tisztázandó homályos pontok megtalálásában.

• Legyen képes korábbi ismereteit szintetizálni.

• Tudja a már tanult szakszókincset pontosan használni.

• Törekedjen a kommunikációs helyzetnek megfelelő stílus használatára.

• A tanuló sajátítsa el a személyiségének megfelelő árnyalt önkifejezés technikáit a különböző kommunikációs szinteken.

• A tanuló legyen képes alkalmazni anyanyelvi és kommunikációs ismereteit a szövegolvasás és szövegértés, valamint a szóbeli és írásbeli megnyilatkozás minden területén.

• Az anyanyelv sajátosságainak ismeretében legyen képes kontrasztív szemléletre a tanult idegen nyelvek vonatkozásában.

• Tudja értékelni a nyelvben megjelenő új jelenségeket (pozitív nyelvművelés)

• Ismerje meg a jegyzet- és vázlatkészítés módszereit.

• Ismerje meg az elektronikus információhordozókat is.

• Gyakorolja az önálló szövegalkotást.

• A tanulási képesség fejlesztésének fontos állomása a mindennapi élethez, irodalmi vagy egyéb tanulmányokhoz kapcsolódó témák önálló feldolgozása.

Belépő tevékenységformák

Kulturált nyelvi magatartás

• Eligazodás az alapvető kisközösségi beszédhelyzetekben.

• Gyakorlatok a vitakultúra fejlesztésére, saját álláspont kialakítása.

• Együttműködés a beszédpartnerekkel, a másik ember közlésének egyre pontosabb felfogása a mindennapi élethelyzetekben.

• Képesség önellenőrzésre a kommunikációs magatartásban.

Szövegértés, szövegalkotás

• Az életkornak megfelelő szintű értő olvasás.

• Az olvasott szövegek mögöttes jelentéseinek tudatos keresése.

• Kreatív szövegalkotás.

Tanulási képesség

• Az ismeretek bővítése önálló kutatómunkával.

• Többféle forrásból gyűjtött anyag válogatása, feldolgozása, írásbeli, szóbeli beszámoló készítése.

A magyar nyelv rendszerének ismerete

• A tanult nyelvtani hangtani, alaktani, helyesírási ismeretek magasabb szintre emelése, alkalmazása a különféle írásbeli feladatokban.

• Az önkontroll további finomítása: fogalmazásaik önálló helyesírási, nyelvhelyességi javítása, a helyesírási szótár önálló használata.

Az irodalmi kifejezésformák sajátosságai

• Tájékozódás az irodalom kronológiájában, a helyi hagyományok, irodalmi emlékek ismerete.

• A magyar irodalom nagyobb korszakaira vonatkozó ismeretek önálló összefoglalása.

Évi óraszám: 148 óra (37 hét)

Heti óraszám: 4 óra (2 óra irodalom, 2 óra nyelvtan)

Megjegyzés: e tevékenységformák szerepelnek az általános iskolai kerettantervben is, az előkészítő évfolyamon az osztály szintjéhez igazítva elsősorban a készségek szintre hozására és a képességfejlesztésre helyezzük a hangsúlyt.

MAGYAR NYELVTAN

9. évfolyam

Témakör	Téma	Tartalom	Tevékenység	Tudás- és képesség területek	Fejlesztendő kulcskompetencia az anyanyelvi kommunikáció	Kapcsolodó műveltségi terület
1. Év eleji felmérés 2 óra	Tájékozódás a tanulók leíró nyelvtani ismereteiről	Szövegértés, helyesírás Fogalmazási, szövegalkotási készség felmérése	Önismereti és szókincsfejlesztő játékok Szituációs játékok Beszélgetés a tanulókkal Feladatlap kitöltése	Kommunikáció Mindennapi életünk Szabályok		Magyar nyelv és irodalom
2. Leíró nyelvtani alapismeretek 36 óra	A hangok és betűk Helyesírásunk alapelvei Szóelemek Szavak Mondatok	Beszédhangok, hangképzés, A magyar ábécé, betűrendbe sorolás Régi (idegen betűk) betűkapcsolatok Magán-és mássalhangzótörvények Kiejtés, szóelem-tükröztetés, hagyomány, egyszerűsítés A magánhangzók és a mássalhangzók alkalmazkodása (hangrend, illeszkedés, hasonulás, összeolvadás, rövidülés) Ly-j Szótagolás, elválasztás Tő, képző, jel, rag A toldalékok fajtái (írásmódjuk) A szóalaktanhoz kapcsolódó helyesírási szabályok Szókészlet, szókincs Közmondások, állandósult szókapcsolatok Szóalkotás: szóképzés, szóösszetétel A szó hangalakja és jelentése (egyjelentésű, többjelentésű, azonos alakú, hasonló alakú, rokon értelmű szavak) Alapvető szófajok ( ige, főnév, melléknév, számnév, névmás, igenév, határozószó, névelő, névutó, igekötő, kötőszó, indulatszó) A szavakhoz kapcsolódó helyesírási szabályok A mondat fogalma Mondatfajták Az egyszerű mondat részei (alany, állítmány, tárgy, határozó, jelző) Az összetett mondatok fő típusai (alá-és mellérendelő) Mondattani elemzések (ágrajz, tagmondatok közötti kapcsolatok) A mondathoz kapcsolódó helyesírási szabályok Mondatfonetika	Beszédtechnikai gyakorlatok Játékos feladatok betűkkel és hangokkal Gyakorló feladatok, tollbamondási szövegek Hibás szövegek javítása Szóelemzés Egyéni és csoportos gyűjtőmunka Kiselőadások az egyes közmondások eredetéről Nyelvhelyességi feladatok Szófajok felismerése Egyéni és csoportos gyakorlatok	Szabályok Tér és idő Gondolkodás és tanulásfejlesztés	Anyanyelvi kommunikáció Hatékony és önálló tanulás Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség	Magyar nyelv és irodalom Ember és társadalom
3. Szövegalkotás, szövegelemzés 14 óra	Írásbeli kommunikációs műfajok Tömegkommunikációs műfajok Szóbeli kommunikációs műfajok Szövegszerkesztés	Elbeszélés, leírás, jellemzés, ismertetés Hír, kommentár, reklám, apróhirdetés, tudósítás, riport Véleményközlés, hozzászólás, kiselőadás, érvelés, cáfolás Anyaggyűjtés, forrásfeldolgozás A szövegtagolás	Szövegalkotás megadott témára Szövegalkotás különböző műfajokban Szövegek értő, néma, továbbá kifejező hangos olvasása, olvasási gyakorlatok Internetes keresők használata, egyéni könyvtári kutatómunka	Kommunikáció Mindennapi életünk Tér és idő	Anyanyelvi kommunikáció Digitális kompetencia Hatékony és önálló tanulás Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség	Informatika Ember és társadalom Ember a természetben
4. Szöveg-feldolgozó eljárások gyakorlása 12 óra	Szövegértés	Vázlatkészítés, lényegkiemelés, tömörítés, szövegkiemelés	Szövegfeldolgozási módszerek: aláhúzás, szövegkiemelés, kulcsszavak kigyűjtése Irányított szövegelemzési gyakorlatok	Kommunikáció Mindennapi életünk	Hatékony, önálló tanulás
5. Nonverbális- verbális kommunikáció 8 óra	A kommunikációs modell Jelek és jelrendszerek	A kommunikáció tényezői, funkciói Kommunikációs zavarok és megoldási lehetőségek Az állati kommunikáció Metakommunikáció	Helyzetjátékok, beszédgyakorlatok Viselkedési és udvariassági szabályok különböző kommunikációs helyzetekben Konfliktuskezelő gyakorlatok Képelemzés csoportmunkában Hogyan kommunikálnak az állatok (saját háziállatok viselkedésének megfigyelése) Helyzetgyakorlatok Titkosírás alkotás Gyűjtőmunka, a hétköznapok jelzései	Kommunikáció Tér és idő Mindennapi életünk	Szociális és állampolgári kompetencia	Ember és társadalom
6. Rendszerező ismétlés 2 óra				Szabályok Kommunikáció

Követelmények:

• Az általános iskolában tanult leíró nyelvtani ismeretek rendszerezése alapján az elsajátított hangtani, szó-és alaktani, mondattani jelenségek fogalmi szintű megnevezése; elemzés egyszerűbb esetekben.

• A tanult leíró nyelvtani, nyelvhelyességi ismeretek kellő biztonságú alkalmazása a szövegek értelmezésében, szóbeli és írásbeli megnyilatkozásokban.

• Szövegelemző eljárások alkalmazása különböző típusú szövegekben.

• Az életkornak megfelelő szövegalkotási képesség.

• A tanult helyesírási szabályok megfelelő ismerete és alkalmazása.

• Olvasható, jó tempójú egyéni írásmód.

Magyar irodalom

9. évfolyam

Témakör	Téma	Tartalom	Tevékenység	Tudás- és képesség területek	Fejlesztendő kulcskompetencia	Kapcsolodó műveltségi terület
1. Év eleji felmérés 2 óra	Tájékozódás a tanulók irodalmi ismereteiről	Az általános iskolában tanult irodalomelméleti és poétikai ismeretek számonkérése	Önismereti és szókincsfejlesztő játékok Szituációs játékok Beszélgetés a tanulókkal olvasási szokásaikról, egyéni olvasmányélményekről Feladatlap kitöltése	Szülőföldünk Kommunikáció	Anyanyelvi kommunikáció
2. Könyvtárhasználat 5 óra	Szövegfeldolgozó eljárások megismertetése, felelevenítése Tapasztalatszerzés a segédkönyvek, lexikonok, szak- és ismeretterjesztő irodalom használatában	Tájékozódás a könyvtár dokumentum-anyagában, a dokumentumok fajtái (az egyes részek felhasználási módja, a katalógus, a források tanulmányozása, jegyzetelés egyszerű formában A művekhez kapcsolódó könyvtári ismeretek feldolgozása (alkotói portré, életrajz, könyvismertetés, élménybeszámoló, ajánlás) A könyvtári segédeszközök (lexikon, adattár stb.) alkalmazásuk lehetősége, cédulázás, a kutatás gyakorlati elemei A forrásfeldolgozás mint a könyvtári kutatás legfontosabb célja, illetve eredménye	A középiskolai könyvtár teljes körű használata a tanultak alapján, irodalomkutatás Gyakorlati feladatok Kiscsoportos foglalkozások, önálló munka Az ismeretfeldolgozási technikák elsajátítása Bibliográfiakészítés, anyaggyűjtés, rendezés Az elektronikus információhordozók kezelésének gyakorlása	Kommunikáció Mindennapi életünk Gondolkodás- és tanulásfejlesztés	Anyanyelvi kommunikáció Digitális kompetencia Hatékony és önálló tanulás	Informatika Ember és társadalom Művészetek
3. Irodalomolvasás és értelmezés 45 óra	Különböző műfajú, hangvételű, tematikájú epikai és lírai művek elemző-értelmező tevékanységen alapuló feldolgozása a diákok egyéni és iskolai olvasmányaira építve Az olvasott művek elhelyezése különböző kontextusban, például a magyar irodalom történetében, alkotói életpályában Korok-költemények a nemzeti irodalom múltjából, tallózás a kortárs irodalomban Kitekintés a világirodalomba Néhány alapvető irodalmi téma , motívum, vándormotívum jelentése (pl.: utazás, kert, sziget, a jó és a rossz harca, háború és béke, haza, hazafiasság stb) Idézetek, szállóigék, hivatkozások felismerése irodalmi és nem irodalmi szövegekben (pl, a mindennapi nyelvben és a tömegkommunikációban) Az irodalom és a társművészetek kapcsolata Az értő olvasás Bevezetés az önálló ismeretszerzés elemeibe, elősz, könyvismertetés, élménybeszámoló, ajánlás A lakókörnyezet irodalmi emlékei, emlékhelyei	Janus Pannonius, Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály egy-egy verse, Kölcsey Ferenc: Hymnus, Vörösmarty Mihály Szózat, Petőfi Sándor egy verse, Arany János egy verse és egy balladája, Mikszáth Kálmán és Móricz Zsigmond egy-egy novellája, Karinthy Frigyes Tanár úr kérem, vagy így írtok ki, Ady Endre egy verse, Babits Mihály Kosztolányi Dezső egy-egy műve, József Attila, Radnóti Miklós egy-egy verse,Weöres Sándor egy-két verse, két-három vers a mai magyar irodalomból pl. (Varró Dániel, Kányádi Sándor), a világirodalom egy-két alkotása, egydráma feldolgozása pl. Moliere: A fösvény), egy regény a világirodalomból pl. Golding : A legyek ura, egy regény a magyar irodalomból pl. Jókai Mór: A nagyenyedi két fűzfa, vagy Mikszáth Kálmán: A beszélő köntös	Szövegolvasás, Irányított szövegelemzés, szövegértelmezések Kiselőadások A kifejező hangos olvasás gyakoroltatása Memoriterek (verses és prózai) értelmes, kifejező előadása Teljesen szabad, kreatív fogalmazás pl. Tűz Kisesszé írása, pl. a jó és a rossz harca Gyűjtőmunka, a lakóhely irodalmi emlékeinek feltárása	Szülőföldünk Tér és idő Szabályok	Anyanyelvi kommunikáció Digitális kompetencia Hatékony és önálló tanulás Szociális és állampolgári kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség	Művészetek Ember és társadalom Ember a természetben
4. Irodalomelméleti és poétikai ismeretek rendszerezése 10 óra	Műnemek, irodalmi műfajok A nép- és műköltészet jellemző vonásainak ismerete A műelemzés gyakorlati kérdései- A műalkotás értelmezési lehetőségei Poétikai alapismeretek áttekintése	Epika, líra, dráma Dal, óda, himnusz, elégia, rapszódia, epigramma, episztola novella, regény, elbeszélés, tragédia, komédia Genetikus és strukturális elemzés Időmértékes és hangsúlyos verselés Rím, ritmus Szóképek (metafora, megszemélyesítés, szinesztézia), hasonlat, alakzatok (ismétlés, halmozás, fokozás stb.)	Gyakorlatok és feladatok a műfaji eltérések megfigyelésére Műfajszerű fogalmazások, pl. Óda az iskolámról	Szabályok Gondolkodás- és tanulásfejlesztés	Anyanyelvi kommunikáció Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség	Művészetek
5. Színház és film 10 óra	A színház jelrendszere Egy dráma mint olvamány és mint színházi élmény Kis színháztörténet A mozgóképi kommunikáció	Médiaismereti alapfogalmak	Közös színházlátogatások (előkészítéssel, az előadások elemzésével) Helyzetjátékok Drámajáték, tanult epikus mű dramatizálása, Egy film megtekintése, megbeszélése, képi illusztrációk keresése választott témákhoz Hangfelvételek, fényképek, filmrészletek elemzése Saját „filmkísérletek”	Kommunikáció Mindennapi életünk Tér és idő	Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség	Művészetek Ember és társadalom
6. Rendszerező ismétlés 2 óra				Kommunikáció Szabályok

Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez

Az értékelés célja a tanuló előrehaladásának, illetve a tanári közvetítés módjainak (a tanítás eredményességének) vizsgálata.

A tanárnak a tanulók évközi munkáját folyamatosan figyelemmel kell kísérnie. A tanulók teljesítményének osztályzattal vagy szöveges formában történő értékelése a tanulói ismeretek, tevékenységek, szóbeli és írásbeli értékelése alapján történhet:

- Szóbeli és/vagy írásbeli beszámoló egy-egy résztémából.

- Témazáró dolgozatok fogalmazások írása, értékelése.

- Kiselőadás, írásbeli vagy szóbeli beszámoló egy-egy témakörben a megadott szempontok, vagy önálló gyűjtés alapján, ennek értékelése.

- Előre kiadott témák közül tetszés szerint választott kérdéskör feldolgozása (képi, írásbeli, szóbeli) és ennek értékelése.

- Szituációs játékok (történetek, jelenetek, improvizációk) eljátszása, vitaszituációkban való részvétel, művek, műrészletek (memoriterek) előadása, ennek írásbeli, szóbeli értékelése.

- A tanulók saját munkáinak esztétikai színvonala.

- Projektmunkában való részvétel (egyéni vagy csoportos) szóbeli, írásbeli értékelése.

Követelmények:

• Az általános iskolában tanult irodalomelméleti és irodalomtörténeti tényanyag ismerete.

• A magyar irodalom nagyobb korszakairól és a feldolgozott irodalmi művekről tanultak összefoglalása feleletben, írásbeli beszámolóban, vélemény megfogalmazásával.

• Az olvasott művek elhelyezése a korban, néhány alkotó portréjának tárgyszerű bemutatása.

• Jó tempójú és a szöveg értő befogadását biztosító olvasás.

• Megfelelő íráskészség, jól olvasható, rendezett írás.

• Eligazodás az iskolai könyvtárban: a tanulók alkalmasak legyenek az önálló ismeretszerzésre.

Javasolt tankönyvek, taneszközök, tanári kézikönyvek:

Magyar nyelvtanból:

• Lerchné dr. Egry Zsuzsa: Nyelvtan–Helyesírás–Fogalmazás, Összefoglaló feladatgyűjtemény, Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged

• Hernádi Sándor: Észtekergető. Tankönyvkiadó, 1993.

• Szabó Kálmán: Játékos nyelvtan, játékos helyesírás. Tankönyvkiadó, 1978

• Grétsy László: Anyanyelvünk játékai. 1998.

• Szűts László: Szójátéktár. Ciceró Kiadó, 1998.

• Hajas Zsuzsa: Kommunikációs gyakorlatok. Pedellus, Debrecen, 2004.

• Az általános iskolában használt tankönyvek

• Bánréti Zoltán: Kommunikálj! Kommunikációs tréningek középiskolások számára Korona Nova Kiadó, Budapest, 1998.

• Noll Katalin: Helyesírás mindenkinek, Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged,

• Antalné Szabó Ágnes: Hogyan írjam? Helyesírási gyakorlólapok középiskolásoknak. Nemzeti Tankönyvkiadó,

• Cs. Nagy Lajos: Nyelvtani elemzési gyakorlókönyv 5-8. Trezor Kiadó

• Interaktív magyar nyelvtan, Kossuth Kiadó

• Magassy László: Fogalmazástan 10-16 éveseknek. Nemzeti Tankönyvkiadó,

• Kutas Ferenc: Az elbeszéléstől az érettségi dolgozatig, Fogalmazás a középiskolában. Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged

Magyar irodalomból:

• Az általános iskolában használt tankönyvek

• A feldolgozandó művek (versek) sokszorosítva

• Hartai László-Muhi Klára: Mozgóképkultúra és médiaismeret. Korona Kiadó,

• Grüll-Korsós-Turgonyi-Valaczka: Líra, epika, dráma. Nemzeti Tankönyvkiadó,

• Arató László-Pála Károly: Átjárók. Műszaki Könyvkiadó,

Bejáratok

Kitérők

Expedíciók

MATEMATIKA

Célok és feladatok

A matematika a Tehetséggondozó Programban kiemelten fontosnak tekintett műveltségi terület. Tanításában kettős célt ajánlott kitűzni.

Egyrészt minden tanuló számára sokoldalú, kreatív gondolkodási alapkészség kialakítását, és azt, hogy olyan magabiztos matematikai ismeretanyagot, eszközhasználatot fejlesszen ki, amely minden tantárgy tanulásánál és később bármely irányú továbbtanulásnál, értelmiségi tevékenységnél a szükséges alapokat biztosítja.

Másrészt a matematikából tehetséges, ez iránt érdeklődő tanulóknak a szakirányú továbbtanuláshoz, magas szintű szakmai munkához szükséges ismerteket kell nyújtani, és sokoldalú probléma-megoldási készséget kell kialakítani.

A fenti célokat az öt év folyamán többszintű képzéssel, az előkészítő és a következő két évben felkészültség és érdeklődés alapján szervezett csoportbontással, az utolsó két évben fakultációs lehetőségekkel kell megoldani, végig biztosítva az átjárhatóságot.

Az a célunk, hogy a tanulóknak ez a tárgy ne csak megtanulandó tételek, feladatok, tesztek halmazát jelentse, hanem lássák a matematika helyét, szerepét az emberi gondolkodásban, kultúrában; lássák a természettudományos tárgyak egymáshoz és a műveltség más területeihez való kapcsolódását. Az emberi kultúra egészéhez való kapcsolódás mellett legyen alkalmuk felismerni a tantárgyra jellemző gondolkodás specifikus jegyeit.

Elsődleges célunk, hogy a tanulók szemléletét, gondolkodásmódját fejlesszük. Azt a lehetőséget, hogy öt év áll rendelkezésre a matematika elsajátítására, és ebben a matematikát végig kiemelt fontosságú tantárgynak tekintjük

A 9. évfolyamnak egyrészt biztosítani kell azokat a tárgyi tudásbeli alapokat, amelyek majd a középiskolai anyag elsajátításához szükségesek. El kell kezdeni kialakítani azt a gondolkodáskultúrát, amely a további sikeres tanulmányokat lehetővé teszi. Talán az előzőeknél is fontosabb, hogy a matematikához és általában a problémamegoldáshoz olyan pozitív hozzáállást alakítsunk ki, amely a későbbiekben minden tárgy tanulásánál segíthet a nehézségek leküzdésében.

Ennek érdekében a kilencedik évfolyamon a matematika tananyag kiválasztásának legfontosabb célkitűzései:

I. Az általános iskolai ismeretek áttekintése, rendszerezése.

II. A matematikai és általában a problémamegoldó gondolkodás módszereinek megismerése.

(Pl. Logika elemei, általánosítás-analógia, deduktív módszer, indirekt okoskodás, teljes indukció, skatulyaelv stb.)

III. Matematikatörténeti vonatkozások kiemelése.

IV. Matematika szerepének felismertetése az élet különböző területein: játékokban, gazdaságban, művészetekben.

A tantervben az általános iskolai ismeretek állnak a középpontban. (Az általános iskolai anyagból kimarad néhány olyan témakör, amelyek a 10. évfolyamon újra előkerülnek. Ilyen a függvények és a geometriai transzformációk témaköre. Ezeket az általános iskolás szempontok szerint újratárgyalni felesleges, a középiskolai tárgyalást előrehozni szintén nem ajánlatos.) A többi témakörben az alapkészségek esetleges hiányainak pótlásán túl olyan ismereteket nyújtunk, amelyeket egy jó általános iskolából jó középiskolába jelentkező tehetséges gyerekektől általában elvárhatunk.

A tananyag vázát tehát a fenti I. pont adja. De az általános iskolai anyag áttekintése után érdekes problémák, feladatok kapcsolják az adott témakörhöz a II. - IV. pontokban felsorolt ismereteket, problémamegoldási módszereket.

A fő hangsúly azonban nem az ismeretközlés, hanem a képességfejlesztésen. Áttekintjük a matematikai és általában a problémamegoldó gondolkodás módszereit. (Pl. Logika elemei, általánosítás-analógia, deduktív módszer, indirekt okoskodás, teljes indukció, skatulyaelv stb.) Olyan témákat választunk, amelyekben nagyobb hangsúlyt kaphat a matematikatörténet, és a matematika megjelenése az élet különböző területein: játékokban, gazdaságban, művészetekben.

A szokásos ismeretközlés - gyakorlás helyett itt lehetőség lesz az önálló felfedezésekre, problémafelvetésekre, ugyanazon kérdés többirányú megválaszolására, általánosításokra, kitekintésekre. Nem eljárások begyakorlása, hanem a kreativitás fejlesztése a cél.

A jobbak számára lehetőséget biztosítunk az érdeklődés szerinti kutatásokra, és mindenki számára a „hozzáolvasásra”.

Vigyázzunk arra, hogy a kilencedik év ne váljon heti négy órás matematika korrepetálássá. A kétségkívül jelentkező hiányosságokat ne akarjuk minden más előtt sok gyakorlással eltüntetni, hanem érdekes feladatokkal alakítsunk ki pozitív hozzáállást, és ennek létrejöttével a hiányosságok már sokkal hatékonyabban csökkenthetők.

Fontosnak tartjuk matematikatörténeti vonatkozások bemutatásával, érdekes gyakorlati kérdések tárgyalásával annak felismertetését, hogy a matematika és a problémamegoldó gondolkodás története az emberi kultúra szerves része.

A kulcskompetenciák megjelenése a tantervben, módszerekben

A fenti helyzetelemzésből, célkitűzésekből, módszertani javaslatokból már egyértelműen kiderül, hogy a Tehetséggondozó Program kilencedik évfolyamának tananyaga, mind összetételében, mind feldolgozási módszereiben teljes mértékben összhangban van a kompetenciaalapú matematikatanítás célkitűzéseivel.

Matematika tanterv új vonásai

▪ a modellalkotás, matematizálás jelentőségének növekedése;

- egyensúly a matematika belső struktúrájának kiépítése és a tanultak a mindennapi életben, más tárgyakban való felhasználása, eszközként való alkalmazása között;

- a modern oktatási, tanulási technológiák beépítése a mindennapi iskolai oktatási, nevelési tevékenységbe.

Az egyes témákban szerepeltetett különböző nehézségű problémák természetesen nyújtják a differenciálás lehetőségét.

A fokozott szaktanári figyelem, az iskolai könyvtár és az elektronikus eszközök használatának lehetősége biztosítsák az esélyegyenlőséget.

A következtetési, a bizonyítási készség fejlesztése hangsúlyos ennél a korosztálynál. A „ha ..., akkor ...” az „akkor és csak akkor” helyes használata az élet számos területén (nem csak a matematikában) fontos.

Gyakorlottság a matematikai problémák megoldásában, jártasság a logikus gondolkodásban A problémaérzékenységre, a problémamegoldásra nevelés fontos feladatunk. Ehhez elengedhetetlen, hogy a tanulók a minél többször önállóan oldjanak meg feladatokat. Aktívan vegyenek részt a tanítási, tanulási folyamatban.

A diszkussziós képesség fejlesztése, a többféle megoldás keresése, megtalálása és megbeszélése a többféle nézőpont érvényesítésének, a komplex problémakezelésnek a képességét is fejleszti.

Az induktív módszer mellett nagyobb szerepet kapnak a deduktív következtetések is. A tanítandó anyagban sejtéseket fogalmazunk (fogalmaztatunk) meg, melyek néhány lépésben bizonyíthatók vagy megcáfolhatók.

Tanításunkban fontos a bizonyítás iránti igény felkeltése. Sor kerül néhány egyszerű tétel bizonyítására, bizonyítási módszerek megismerésére, valamint a fogalmak, szabályok pontos megfogalmazására.

A logikus gondolkodás a problémamegoldásban, az algoritmikus eljárások során és az alkalmazásokban egyaránt lényeges. A matematika különböző területein néhány lépéses algoritmus készítése az informatika tanulmányozásához is fontos.

Ezek az eljárások biztosítják sokoldalú kommunikációs formák közül a megfelelő kiválasztásának és alkalmazásának képességét.

Helyes tanulási szokások fejlesztése

A számoláshoz különösen elengedhetetlen a becslés, a kerekítés, az ellenőrzés különböző módjainak alkalmazása, az eredmény realitásának eldöntése.

A helyes érvelésre szoktatással sokat tehet (és tesz is) a matematikatanítás a kommunikációs készség fejlesztéséért.

Fontos elérnünk, hogy a tanulók meg tudják különböztetni a definíciót, a sejtést és a tételt.

Programunkban igen nagy szerepet kap annak tudatosítása, hogy a matematika a kultúrtörténet része. Komoly motiváció lehet tanításunkban a matematikatörténet egy-egy mozzanatának megismertetése, a máig meg nem oldott egyszerűnek tűnő matematikai sejtések megfogalmazása, nagy matematikusok élete, munkássága. Ehhez is segítséget ad a könyvtár és az internet használata.

Témakörök

I. Felmérők. Tájékoztatás szükséges eszközökről, tervezett munkamódszerekről

Időtartam: 5 óra

II. Néhány bevezető probléma

Időtartam: 8 óra

III. A matematika fogalomrendszere, a logika elemei

Időtartam: 10 óra

IV. Műveletek racionális számokkal

Időtartam: 20 óra

V. Számelmélet, oszthatóság

Időtartam: 25 óra

VI. Egyenletek, szöveges feladatok

Időtartam: 20 óra

VII. Geometriai alapfogalmak

Időtartam: 25 óra

VIII. Kombinatorika feladatok

Időtartam: 20 óra

IX. Év végi összefoglalás

Időtartam: 15 óra

A IV-től VIII-ig témakörökben három-három órát fenntartottunk összefoglalásra és dolgozatírásra. Az egész éves órakeretből
8 órát nem osztottunk el az egyes témakörök között; ezt arra fordítsuk, amelyikre a megadott órakeret kevésnek bizonyul, vagy - a haladó csoportban - versenyfeladatok megbeszélésére.

9. évfolyam

Témakörök, tartalom, tevékenységek,

I. Felmérők

A felmérő azonos a programban részt vevő minden osztályban. Ezen kívül további tájékozódási lehetőségeket is kialakíthatnak a résztvevő iskolák, amelyek mérik a motiváltságot, figyelem pontosságát, tartósságát, esetleg tanulási készséget.

A felmérők alapján a második héttől két csoportot alakítunk ki, és a továbbiakban a haladási tempó a csoportok képességeihez, előismereteihez illeszkedik. A tananyag felsorolásában félkövér formában jelezzük azokat a tartalmakat, amelyeket csak a haladó csoportnak ajánlunk.

Óra- szám	Témakör	Téma	Tartalom	Tanulói tevékenység Képességfejlesztés		Tudás- és képesség terü-letek
1.	Tájékoztatás, felmérők	Tájékoztatás szükséges eszközökről, tervezett munkamódszerekről			Egy összefüggő felmérés-rendszerben vesznek részt a tanulók, a matematikai, ill. logikai ennek része	Szabályok
2.		Logikai felmérő	Gondolkodóképesség, kreativitás mérése	Önálló munka
3.		Felmérő az alapkészségekből	Megtanult ismertek, számolási készség mérése	Önálló munka
4-5.		Felmérők megbeszélése

II. Néhány bevezető probléma

Óra- szám	Témakör	Téma	Tartalom	Tanulói tevékenység Képességfejlesztés		Tudás- és képesség- területek	Fejlesztendő kulcskompetencia
6.	Néhány bevezető probléma	Összegzések, becslések	Pl. Mennyi ideig tart, ha 30 ember minden lehetséges sorrendben feláll? Mekkora értéket kapunk, ha az első egymilliárd szám, (az első egymilliárd kettő-hatvány) reciprokát összeadjuk?	Az előzetes becslés érdekeltté teszi a tanulót a probléma megoldásban.	Cél: az érdeklődés felkeltése.	Mindennapi életünk, szabályok	Szociális és állampolgári kompetencia Természettudományos kompetencia
7.		Ismétlődő sorozatok, van-e szabályosság?	Sokféle szabály	Tapasztalatgyűjtéstől néhány egyszerű szabályig eljutunk	Szabályosságok felismerése
8.		Kombinatorikai problémák, játékok	Nyerő stratégia	Vita, játék
9.		Mi a valószínűbb?	Valószínűség becslése		Becslés, vélemény indoklása
10.		Lehet vagy nem?	Invariáns mennyiség	Próbálgatás stratégia alapján

Tartalom

Néhány felvetésre javasolt probléma:

Meg lehet-e adni néhány szomszédos természetes számot úgy, hogy azok összege 100 legyen? Próbálj 125-től 130-ig miden számot előállítani néhány szomszédos természetes szám összegeként!

Vizsgáld a következő összegeket: 1+2=, 1+2+4=, 1+2+4+8=, .... (minden tag kétszerese az előzőnek) Hány tagot kell összeadni, hogy az összeg legalább 1000 legyen?

Egy focipályát eső előtt letakarnak egy 1 mm vastag fóliával. Ha az eső után a fóliát 20-szor egymás után félbehajtanák, akkor milyen vastag csomag keletkezne?

Vizsgáld a következő összegeket: ( a nevező mindig kétszerese az előzőnek). Hány tagot kell összeadni, hogy az eredmény legalább 1,95 legyen? Hányat kell összeadni, hogy az összeg 2,01 legyen?

Vizsgáld a következő összegeket:

(a nevezőben sorban minden természetes szám szerepel) Hány tagot kell összeadni ahhoz, hogy az összeg legalább 3 legyen? Próbáld megbecsülni, hogy hány tagot kell összeadni ahhoz, hogy az összeg legalább 20 legyen?

Ha 1 kg-tól 15 kg-ig minden egész kg-ot szeretnénk mérni, a lehető legkevesebb súllyal, akkor hány súlyt kellene választani, és milyeneket?

Ha István király 1000-ben a mai 10 Ft-nak megfelelő értékű ezüstpénzt helyezett volna el valahol évi 3%-os kamatra, akkor ma ez mennyit érne?

Azokban a kétgyermekes családokban,

a) ahol az egyik gyermek fiú, mi a gyakoribb, az hogy a másik is fiú, vagy az, hogy a másik lány? Esetleg egyformán gyakori? (Feltételezzük, hogy fiú és lány születésének azonos a valószínűsége.)

b) ahol a kisebb gyermek fiú, mi a gyakoribb, az hogy a másik is fiú, vagy hogy a másik lány? Esetleg egyformán gyakori?

Amerikában az egyik tv szerencsejátékának végén három ajtó közül az egyik mögött egy autó van, a másik kettő mögött semmi. A játékos megnyerheti az autót, ha eltalálja, hogy melyik ajtó mögött van. Amikor a játékos tippelt az egyik ajtóra, akkor a játékvezető, (aki tudja hol az autó) a másik két ajtó közül kinyit egy olyat, amelyik mögött nincs autó. (Ilyen ajtó még biztosan van.) Ezután a játékos még megváltoztathatja tippjét. Mikor lesz nagyobb esélye autót nyerni, ha marad a tippjénél, vagy ha változtat? Vagy mindegy, hogy változtat-e?

Vizsgáld meg, hogy 1, 2, 3 kör legfeljebb hány részre oszthatja a síkot. Vajon 10 kör legfeljebb hány részre oszthatja?

Egy körön vegyünk fel 1, 2, 3, 4, 5 pontot! Vizsgáljuk meg, minden esetben, hogy ha már van legalább két pont, és a pontokat összekötjük húrokkal, akkor azok legfeljebb hány részre oszthatják a körlemezt? Hány rész kapunk vajon 6, vagy 10 felvett pontnál?

Négy kockával egyszerre dobunk. Mire lenne érdemesebb fogadni, arra hogy a dobott 4 szám között szerepel a 6-os, vagy arra hogy nem szerepel?

Vannak-e olyan egyenlő szárú háromszögek, amelyeket egy szögfelezőjükkel szét lehet vágni két egyenlő szárú háromszögre?

Javasolt játékok:

A és B felváltva játszanak. Minden fordulóban egy játékos egy vagy két érmét vesz ki egy csészéből, amelyben eredetileg hat érme van. Az a játékos nyer, aki az utolsó érmét kiveszi. Ha A kezdi a játékot és mindketten tökéletesen játszanak, akkor ki lesz a nyerő?

Ketten felváltva mondanak egész számokat. Az első 1 és 10 közé eső egész számmal kezd, majd felváltva legalább 1-gyel, de legfeljebb 10-zel növelik az előző számot. Az nyer, aki a 100-at eléri. Ki tud nyerni, a kezdő vagy a második? Milyen számokat kell sorban mondani annak, aki nyerni tud?

32 mezőből álló sor két végéről ketten vezetnek egymással szemben egy-egy bábut, úgy hogy egyszerre legalább egyet, legfeljebb 4-et lehet lépni. Az nyer, aki a másik bábu melletti mezőre tud lépni. Ki nyerhet? És ha az első visszafelé is léphet, ha van helye?

Leírunk egymás mellé 21 db. – jelet. Ketten felváltva ezeket + jellé írhatják át. Egy lépésben vagy egy, vagy két szomszédos – jelet lehet átírni + jellé. Az nyer, aki az utolsó – jelt + -ra váltja. Ki tud nyerni, a kezdő vagy a második?

Ketten felváltva tépdesik egy virág szirmait. Egy lépésben vagy egy, vagy két szomszédos szirmot lehet letépni. Az nyer, aki az utolsó szirmot letépi. Ki tud nyerni, a kezdő vagy a második?

Egy 24 oldalú konvex sokszögben ketten felváltva átlókat húznak be, de nem szabad olyan átlót rajzolni, amelynek egy már meglevővel metszéspontja, vagy közös végpontja van. Az veszít, aki már nem tud újabb, a feltételeknek megfelelő átlót rajzolni. Ki tud nyerni?

Egy 10 x 5-ös tábla csokoládét ketten felváltva tördelnek egy-egy „rácsegyenese” mentén. Kinek van nyerő stratégiája, ha

a) az veszít, aki először kénytelen 1 x 1-es darabot letörni,

b) az nyer, aki először tud 1 x 1-es darabot törni?

Leteszünk az asztalra egymás mellé 8 pénzérmét. Az érmék némelyikénél fej, a többinél írás van felül. Aladár és Béla a következő játékot játssza: Aladár kiválaszt egy fejet, és ezt az érmét, valamint az összes ettől jobbra lévőt megfordítja. Ezután Béla szintén kiválaszt egy fejet, és ezt az érmét, valamint az összes ettől jobbra lévőt megfordítja, majd ismét Aladár következik, és így tovább. Az nyer, aki először éri el, hogy minden érmén az írás legyen felül. Véget ér-e ez a játék tetszőleges kiindulási helyzet esetén, és van-e nyerő stratégiája valamelyik játékosnak?

Van három halomban 5, 7 és 8 kavics, amelyekből ketten felváltva vesznek el. Egy lépésben bármely halomból el lehet venni akárhányat. Az nyer, aki az utolsó kavicsot elveszi. Kinek van nyerő stratégiája?

Van két halomban 13 ill. 7 kavics, amelyekből ketten felváltva vesznek el. Egy lépésben egyik halomból el lehet venni akárhányat, vagy mindkettőből ugyanannyit. Az nyer, aki az utolsó kavicsot elveszi. Kinek van nyerő stratégiája?

III. A matematika fogalomrendszere, a logika elemei

Célkitűzések

Ez a fejezet bevezetés a matematika ismeretek tudatosabb rendszerezésébe, Törekvés annak elérésére, hogy „egy nyelven beszéljünk”, azonos jelöléseket használjunk. De vigyázzunk, a tanulók fogadókészségétől függően „adagoljuk” csak az idegen szavakat.

Az itt bevezetésre kerülő ismeretek majd minden későbbi témakörben továbbfejlődnek, de össze is kötik az egyes témaköröket, sőt messze túlmutatnak matematika tantárgyon. Lássák a tanulók, hogy nemcsak a tudományos, hanem a logikus „hétköznapi” gondolkodásnak is részét képezik.

Év közben is folyamatosan hívjuk fel a figyelmet az éppen alkalmazott logikai műveletek tudatosítására. Az év végi összefoglalásban újra elevenítsük fel az ebben a témakörben tanultakat.

Óra- szám	Témakör	Téma	Tartalom	Tanulói tevékenység Képességfejlesztés		Tudás- és képesség területek	Fejlesztendő kulcskompetencia
11-13.	A matematika fogalomrendszere, a logika elemei	A matematika fogalomrendszere	Fogalom alapfogalom, definíció Állítás, axióma, tétel, bizonyítás Példák műveletekre és relációkra	Fogalmak és állítások szétválogatása konkrét példákon	Cél: a különböző fogalom és állítástípusok felismerése, újak megfogalmazása	Mindennapi életünk, szabályok	Természettudomá- nyos kompetencia. Hatékony, önálló tanulás Digitális kompetencia Kezdeményező képesség és vállalkozói kompetencia
14-15.	A logika elemei	Logikai műveletek	„és”, „vagy”, „ha –akkor”, „akkor és csak akkor” logikai műveletek	Példák gyűjtése, felismerése	A már bizonyos mértékig ismert elemek tudatosítása
16.		Kvantorok	„Bármely” és „Van olyan” használata, tagadásuk	Példák gyűjtése, felismerése	A már bizonyos mértékig ismert elemek tudatosítása
17-18.		Logikai feladatok	Igazmondók és hazugok	„Spontán”, majd tudatos feladatmegoldás	Ezekkel az érdeklődést újra fel lehet kelteni
19-20.		Logikai feladatok	A logika elemeinek gyakorlása skatulyaelves feladatokon	„Spontán”, majd tudatos feladatmegoldás	Ezekkel az érdeklődést újra fel lehet kelteni

Tartalom

Megbeszéljük, hogy mit értünk definíción, tételen, axiómán, sejtésen, ezekre példákat mutatunk. Nem az a cél hogy, hogy ezeknek a meghatározását le tudják írni a tanulók, hanem az, hogy felismerjék, hogy mi lehet pl. definíció vagy tétel?

Példákat adunk a tanult általános iskolás anyagból műveletekre, relációkra. Példákat mutatunk a legfontosabb logikai műveletekre: „és”, „vagy”, „ha - akkor”, „akkor és csak akkor”; ezek és a kvantorok jelöléseit megmutathatjuk. A logikai műveletek tulajdonságait itt még nem célszerű tárgyalni, mert év elején ez a téma még elvont.

Helyette sok feladattal gyakoroljuk a logikai műveleteket.

(Pl.: Egy dobozban 10 piros, 15 fehér és 20 zöld golyó van. Hányat kell kihúznunk, hogy a kihúzottak között biztosan legyen a) piros és fehér; b) piros vagy fehér. …c) ha van a kihúzottak között piros, akkor legyen fehér is.)

A két csoportban különböző szintig, eljuthatunk összetett állítások tagadásának megfogalmazásával. Tudatosítsuk, hogy ha az állításban „és” van, akkor a tagadásban „vagy” szerepel és fordítva; ha az állításban „létezik” vagy „van olyan” szerepel, akkor a tagadásban „minden” vagy „bármely” lesz, és fordítva.

Követelmények

Tudjanak a tanulók példákat adni a tanultakra, az alkalmazási készség pedig fokozatosan alakuljon ki az év folyamán.

IV. Műveletek racionális számokkal

Célkitűzések

A racionális számokkal végzett műveletek ismétlését olyan új elemekkel egészítjük ki, amelyekkel nem minden tanuló találkozott általános iskolai ismeretei során. Pl. az egész számokkal végzett műveletekhez kapcsoljuk először az olyan összegeket, amelyeknél a kiszámításban segít a megfelelő csoportosítás. Ezek alapján jutunk el az 1+2+3+...+n, típusú összegekhez sok példával. Semmi esetre sem deduktív úton. Később azonban célszerű a teljes indukcióval való ismerkedést elkezdeni, és ismét csak a tanulók fogadókészségétől függően elmélyedni benne. Itt kezdhetünk el foglalkozni „lehetetlenségi” bizonyításokkal, pl.: Az 1+2+3+ ... +100 összegben meg lehet-e változtatni néhány tag előjelét úgy, hogy az összeg 1999 legyen?

Óra- szám	Témakör	Téma	Tartalom	Tanulói tevékenység Képességfejlesztés		Tudás- és képesség területek	Fejlesztendő kulcskompetencia
21.	Műveletek egész számokkal	Műveleti tulajdonságok	Kommutativitás, asszociativitás, disztributivitás	Példák keresése más területekről	Számolási készség fejlesztése	Mindennapi életünk	Természettudományos kompetencia. Hatékony, önálló tanulás Digitális kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia
22-23.		Számolás gyakorlása	Szöveges feladatokon		Számolási készség fejlesztése
24-26.		Első n szám összege	háromszögszámok
27.		2 hatványainak összegzése	Igazolás a tulajdonság öröklődésének megmutatásával konkrét számokon	Egyéb konkrét összegek kitalálása, szemléletes bizonyítás
28.		Faktoriálisok	Faktoriálisok összegzése
29-30.		Vegyes feladatok egész számokkal végzett műveletekre

Óra- szám	Témakör	Téma	Tartalom	Tanulói tevékenység Képességfejlesztés		Tudás- és képesség területek	Fejlesztendő kulcskompetencia
31.	Műveletek törtekkel	Törtekkel kapcsolatos műveletek gyakorlása	Szöveges feladatokon		Véges és végtelen problémája	Mindennapi életünk
32-33			Teleszkópos összegek	Rávezetés a felbontásra
34.			½ + ¼ + 1/8 + … összeg	szemlélet alapján, pl. egy 1 m-es cérna darabolásával
35-36.		Törtekkel kapcsolatos becslések	Néhány szó a harmonikus sorról
37-38.	Százalékszámítás	Vegyes feladatok százalék- számításra	Egyszerű feladatok, képletek nélkül, következtetéssel. (Összetettebbek a 73-77. órán)				Természettudományos kompetencia Életvitel és gyakorlati ismeretek
39.	Mérlegelési feladatok	Meddig tudunk mérni néhány súllyal?	„Visszatevéses” mérés
40.	Mérlegelési feladatok	Hamis elem kiválasztása			általánosítás
41-43.		Összefoglalás, témazáró

Tartalom

Egész számok körében végzett műveletek (5 óra)

Műveletek egészekkel.

Műveleti tulajdonságok.

Az első n szám összege és kapcsolódó feladatok, pl. számháromszögek.

A teljes indukció alkalmazásával vizsgálható már az 1+2+4+ ... +2ⁿ összeg.

Speciális szorzatként gyakoroljuk a faktoriálisokkal való számolásokat.

Törtekkel való műveletek (6 óra)

Törtek szorzása, osztása, összeadása, kivonása, hatványozása.

Teleszkópos összegek, pl.

összeg.

Jobb csoportban faktoriálisokkal kapcsolatos sorösszegzések,

pl. 1·1! +2·2! + …+ n·n! és.

Mérlegeléssel kapcsolatos feladatok (5 óra)

Pl. 5 súllyal 1 kg-tól hány kg-ig tudunk minden egész kg-ot mérni?

Hamis érmék kiválasztása.

Követelmények

Az egészekkel, törtekkel való számolást készség szintjén várjuk el.

Legyen jártasságuk az 1+2+…+n típusú és teleszkópos összegek meghatározásában, faktoriálissal való számolásban.

V. Számelmélet, oszthatóság

Célkitűzések

A számelmélet kiválóan alkalmas érdekes feladatok, matematikatörténeti vonatkozások, bemutatására, változatos bizonyítási módszerek (Pl. indirekt bizonyítás, teljes indukció, skatulyaelv, lehetetlenségi bizonyítások) gyakorlására.

Itt csak a számelmélet egy-két érdekesebb általános iskolában is tárgyalható kérdéskörét tekintjük át, ez a témakör majd első osztályban újra előkerül.

Óra- szám	Témakör	Téma	Tartalom	Tanulói tevékenység Képességfejlesztés	Tudás- és képesség területek	Fejlesztendő kulcskompetencia
44.	Oszthatóság-számelmélet	Maradékok	Maradékokkal végzett műveletek szabályai	Bizonyítás nélkül	Szabályok
45.			Maradékokon alapuló játékok	Nyerő stratégia		Anyanyelvi kompetencia
46.			Négyzetszámok maradékai (3-as, 4-es, 5-ös, 8-as, 10-es)			Természettudományos kompetencia
47.		Oszthatósági szabályok	Oszthatóság az alap hatványainak osztóival 10-zel, 2-vel, 5-tel, 100-zal, 4-gyel, 25-tel, 20-szal, 50-nel - 1000-rel, 8-cal, 125-tel, 40-nel, 200-zal, 250-nel, 500-zal stb.	Példák alapján szabályosság felismerése, a felismert konkrét összefüggés indoklása
48.			Oszthatóság az alap szomszédainak osztóival 3-mal, 9-cel, 11-gyel.	Indokoljuk maradékokkal
49.			Oszthatóság a fentiek közül valamelyek szorzatával Pl.: 6-tal, 12-vel, 18-cal stb.	Bizonyítás a következő témánál

Óra- szám	Témakör	Téma	Tartalom	Tanulói tevékenység Képességfejlesztés		Tudás- és képesség területek	Fejlesztendő kulcskompetencia
50.	Oszthatóság, számelmélet	Legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös	Számelmélet alaptétele (bizonyítás nélkül)		Állítás és megfordítása	Szabályok
51-52.			Törzstényezős felbontás, legnagyobb közös osztó és a legkisebb közös többszörös törzstényezős alakja
53-54.			Relatív prímszámokra vonatkozó tételek: a⏐*n, b⏐n, és (a,b)=1 ⇒* ab⏐na⏐nm, és (a,n)=1 ⇒** a⏐m	Indokoljuk, de a bizonyítást nem kérjük vissza	Elvonatkozta- tás konkrét példák után
55.		Prímszámokkal kapcsolatos érdekességek	Végtelen sok prím van	Bizonyítással	A bizonyítási igény felkeltése, szükséges- ségének felismerése		Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia
56.			Ikerprímsejtés. Prímek a négyzet-számok szomszédai között
57-59.			Prímek a kettő hatványok szomszédai között: Fermat-prímek, Mersenne- prímek Tökéletes számok. Nagy prímekkel kapcsolatos friss eredmények	Bizonyítások nélkül
60-62.		Feladatok	Számelméleti feladatok
63-64.		Feladatok	Bizonyítási feladatok	Indirekt mód- szer, skatulyaelv
65-67.		Összefoglalás, témazáró

Tartalom

Számolás maradékokkal 5 óra

Maradékokkal végzett műveletek szabályai

(Bizonyítások nélkül, ill. a „jobb” csoportban a

legegyszerűbb esetek bizonyításával.)

Maradékokon alapuló játékok

Négyzetszámok maradékai

(3-as, 4-es, 5-ös, 8-as, 10-es)

Oszthatósági szabályok 6 óra

Oszthatóság az alap hatványainak osztóival

10-zel, 2-vel, 5-tel

100-zal, 4-gyel, 25-tel, 20-szal, 50-nel

1000-rel, 8-cal, 125-tel, 40-nel, 200-zal, 250-nel, 500-zal

stb.

Oszthatóság az alap szomszédainak osztóival

3-mal, 9-cel

11-gyel

Oszthatóság a fentiek közül valamelyek szorzatával

Pl.: 6-tal, 12-vel, 18-cal stb.

Indokoljuk az oszthatósági szabályokat,

de a bizonyítást „visszakérdezni” csak a jobb csoport jobb tanulóitól fogjuk

Legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös 5 óra

Számelmélet alaptétele (bizonyítás nélkül)

Törzstényezős felbontás,

legnagyobb közös osztó és a legkisebb közös többszörös törzstényezős alakja

Relatív prímszámokra vonatkozó tételek: a⏐n, b⏐n, és (a,b)=1 ⇒ ab⏐n

a⏐nm, és (a,n)=1 ⇒ a⏐m

Prímszámokkal kapcsolatos érdekességek 6 óra

Végtelen sok prím van

Ikerprímsejtés

Prímek a négyzetszámok szomszédai között

Prímek a kettő hatványok szomszédai között: Fermat-prímek, Mersenne-prímek

Tökéletes számok

Nagy prímekkel kapcsolatos friss eredmények

Követelmények

Készség szintjén kell tudni

alkalmazni az oszthatósági szabályokat,

prímtényezőkre bontani,

megkeresni számok legnagyobb közös osztóját és legkisebb közös többszörösét.

Legyen jártasságuk (a két csoportban, sőt egyénileg különböző mértékben)

oszthatósággal kapcsolatos bizonyítási feladatok, megoldásában,

maradékokkal,

törzstényezős felbontás alkalmazásával.

„Felidézhető ismereteik” legyenek a prímszámokkal, számelmélettel kapcsolatos matematikatörténeti vonatkozásokban.

VI. Egyenletek, szöveges feladatok

Időtartam: 20 óra

Célkitűzések

Cél a gyakorlati problémák matematizálása, az egyenletmegoldás biztos alapokra helyezése. A szöveges feladatoknál nem a szokásos típusokat (mozgási, számjegyes, munkavégzési, keverési stb.) kívánjuk gyakorolni, hanem elsősorban a logikai úton megoldható változatos feladatokat. Ebben a témában kívánunk újra foglakozni a százalékszámítással. A tapasztalatok szerint ennek gyakorlása, fejlesztése igen szükséges.

Óra- szám	Témakör	Téma	Tartalom	Tanulói tevékenység Képességfejlesztés		Tudás- és képesség területek	Fejlesztendő kulcskompetencia
68-70.	Egyenletek	Elsőfokú egyenlet	Nyitott mondat, egyenlet	Mérlegelv alkalmazása	Egyenletek felállítása, megoldása	Mindennapi életünk	Természettudományos kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozási kompetencia
71-72.		Elsőfokú két ismeretlenes egyenletrendszerek		Mérlegelv alkalmazása	Több módszer ugyanarra a problémára
73-77.		Százalékszámítás,	Százalékszámításra vezető problémák megoldása	Egyedi megoldások, képletek nélkül
78-84		Szöveges feladatok	Nem a hagyományos, mozgási-keverési- munkavégzési feladatok, hanem egyéb változatos problémák	Gyakorlati problémák matematizálása
85-87		Összefoglalás, dolgozat

Tartalom

Elsőfokú egyenletek, egyenletrendszerek megoldása (5 óra)

Elsőfokú, egyismeretlenes egyenletek. Mérlegelv.

Kétismeretlenes elsőfokú egyenletrendszerek megoldása.

Százalékszámítás (5 óra)

Százalékszámítás alapjai. Szöveges feladatok.

Szöveges feladatok (7 óra)

Logikai úton, következtetéssel megoldható feladatok, sok gyakorlati jellegű példa.

(Pl. betűösszeadások, „nézzük visszafelé” típusú feladatok, rejtett információt tartalmazó feladatok)

Követelmények

Elsőfokú egyenletek, egyenletrendszerek megoldása, százalékszámítás készség szintjén.

Százalékszámítás alkalmazása összetett feladatokban, szöveges feladatok megoldása jártasság szintjén.

VII. Geometriai alapismertek

Időtartam: 25 óra

Célkitűzések

A szisztematikus felépítés transzformációkra alapozva majd első osztályban kerül sorra, így ebben az évben kevés bizonyításra lesz, inkább csak a szemlélet fejlesztése, a fogalmak tisztázása a cél. Emellett lehetőség van kevés elméleti ismertet igénylő, de a kreativitást igen jól fejlesztő feladatok megoldására is.

Óra- szám	Témakör	Téma	Tartalom	Tanulói tevékenység Képességfejlesztés		Tudás- és képesség területek	Fejlesztendő kulcskompetencia
88-90.	Geometriai alapismertek	Geometriai alapfogalmainak ismétlése.	A geometria alapfogalmainak ismétlése. Térelemek, térelemek szöge, távolsága, kör, alapvető mértani helyek	Intuitív szinten ismert fogalmak definiálása	Több egyszerű elem összekapcsolása	Tér és idő	Természettudományos kompetencia
91-92.		Sokszögekkel kapcsolatos tételek	Sokszög átlóinak száma, belső szögeinek összege.	Sejtés-tétel- bizonyítás	Tapasztalatok alapján állítások megfogalmazása
93-94.		Szerkesztések	Alapszerkesztések		Többféle szerkesztési mód megismerése
95-99.		Háromszögek, négyszögek	nevezetes háromszögek (30º-60º, 15º-75º)	Új tételek intuitív szinten
100-104.		Szögekkel kapcsolatos feladatok	Szögpárok,	Szögszámolási feladatok	Kreativitást kiválóan fejlesztő feladatok
105-109		Területekkel kapcsolatos feladatok	Területképletek, új összefüggések,	Változatos módszerek (pl. átdarabolások	Kreativitást kiválóan fejlesztő feladatok
110-112		Összefoglalás, dolgozat

Tartalom

Geometriai alapfogalmak (3 óra)

A geometria alapfogalmainak ismétlése.

Sokszögekkel kapcsolatos tételek (2 óra)

Sokszög átlóinak száma, belső szögeinek összege.

Háromszögek, négyszögek (3 óra)

Háromszögek nevezetes vonalai (bizonyítás nélkül).

Speciális háromszögekkel kapcsolatos ismeretek (szabályos, egyenlő szárú, derékszögű háromszög, Pitagorasz-tétel, 30-60-90 fokos háromszög)

Négyszögek osztályozása, speciális négyszögek.

Szögekkel kapcsolatos feladatok (5 óra)

Területszámítás (6 óra)

Területekkel kapcsolatos feladatok.

Szerkesztések (3 óra)

Az előző témakörökbe beépítve.

Alapszerkesztések ismétlése.

Szerkesztési feladatok. Diszkusszió.

Klasszikus geometriai problémák: a körosztás, a kockakettőzés, a szögharmadolás, a kör négyszögesítésének kérdése.

Követelmények

Készség szintjén ismerjék az alapszerkesztéseket, tudjanak szög kiszámolásával kapcsolatos feladatokat megoldani, ismerjék a négyszögek típusait, tudjanak területet számolni.

Legyen jártasságuk a speciális háromszögekkel való számolásban, összetettebb szerkesztési feladatok elvégzésében.

Felidézhető ismeretek szintjén ismerjék a klasszikus geometriai problémákat.

VIII. Kombinatorika feladatok, valószínűségszámítás

Időtartam: 20 óra

Célkitűzések

Sorbarendezési, összeszámlálási feladatok „általános iskolás” módszerrel, képletek nélkül, vagy kevés képlettel. Ismét gyakorlási lehetőség lesz a skatulyaelvre, teljes indukcióra, a logika elemeinek alkalmazására.

A valószínűségszámítás témakörnek itt csak az előkészítése történjék.

Itt még nem azt a kérdést vetjük fel, hogy egy eseménynek mennyi a valószínűsége, csak olyan kérdéseket vizsgálunk, amelyben azt kell eldönteni, hogy két esemény közül melyik a valószínűbb?

Óra- szám	Témakör	Téma	Tartalom	Tanulói tevékenység Képességfejlesztés		Tudás- és képesség területek	Fejlesztendő kulcskompetencia
113-115.	Kombinatorika, valószínűség- számítás	Sorbarendezési feladatok	Különböző elemek sorba rendezése, azonos elemeket is tartalmazó rendszerek	Próbálkozástól az összefüggések felismeréséig eljutunk	Több módszer ugyanarra a problémára	Mindennapi életünk Szabályok	Természettudományos kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia
116-121.		Kiválasztási feladatok	Kiválasztás, ha - a sorrend nem lényeges, - a sorrend nem lényeges, - ha egyforma elemek is lehetnek Pascal-háromszög	Próbálkozástól az összefüggések felismeréséig eljutunk	Több módszer ugyanarra a problémára	Mindennapi életünk Szabályok
122-125.		Kombinatorikus geometriai feladatok	Kiválasztási feladatok pontok, egyenesek közül	Tapasztalat- gyűjtéstől néhány egyszerű képletig eljutunk	Több módszer ugyanarra a problémára	Tér és idő
126-129.		Melyik a valószínűbb?	Csak intuitív szinten	Csak tapasztalat- gyűjtés	Rendszerezés, tapasztalatok megfogalmazása	Mindennapi életünk, Szabályok
130-132.		Összefoglalás, dolgozat				Mindennapi életünk, Szabályok

Tartalom

Sorbarendezési feladatok (3 óra)

Kiválasztási feladatok (6 óra)

Pascal háromszög és tulajdonságai.

Körmérkőzéses feladatok.

Kombinatorikus geometriai feladatok (4 óra)

Pl. Hány részre osztja a síkot n egyenes?

Melyik valószínűbb? (4 óra)

A kérdés már a fenti résztémákban is célszerű ha előkerül.

Követelmények

Készség szintjén oldjanak meg egyszerűbb sorbarendezési és összeszámlálási feladatok, a képletek alkalmazása nélkül.

Legyen jártasságuk összetettebb kombinatorikai feladatok megoldásában, illetve kombinatorikus geometriai alapfeladatokban.

Felidézhető ismeretként a Pascal-féle háromszög tulajdonságai.

133- 148. Év végi összefoglalás

Célkitűzések. Itt a módszerek, érdekes tapasztalatok felelevenítése lesz a cél.

Követelmény:

Mindenkitől elvárjuk, hogy foglalja össze (írásban, és lehetőség szerint minél többen szóban is elmondják) egy általa érdekesnek talált módszer, feladattípus lényegét.

Ajánlott taneszközök

Kosztolányi - Mike - Palánkainé - Szederkényiné - Vincze: Matematika összefoglaló feladatgyűjtemény 10-14 éveseknek

- A Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium tanárai az előkészítő évhez kidolgoztak egy Tehetségfejlesztő feladatsorok c. feladatgyűjteményt

- Néhány témakörhöz már az előkészítő évben szükség lesz Négyjegyű függvénytáblázatra.

További ajánlott taneszköz-javaslatok

Róka Sándor: 2000 feladat az elemi matematikából

Kosztolányi - Mike - Vincze: Érdekes matematikai feladatok

Ujvári István: Matekversenyre készülök

Szaktanároknak ajánljuk

A gondolkodásfejlesztéshez:

Robert Fisher: Hogyan tanítsuk gyermekeinket gondolkodni? I., II., III., IV.

Paul Roeders: A hatékony tanulás titka

Matematikatörténeti és más érdeklődést felkeltő anyagok kereséséhez: Katz Sándor: Szakirodalmak a matematika tanításához (CD)

Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez

Az értékelés célja a tanuló előrehaladásának, illetve a tanári közvetítés eredményességének vizsgálata. Az iskola pedagógiai programjában meghatározott módon értékeljünk.

A tanárnak a tanulók évközi munkáját folyamatosan figyelemmel kell kísérnie.

A tanulók tevékenységének értékelése a tanulói ismeretek, tevékenységek, szóbeli és írásbeli értékelése alapján történhet:

- Diagnosztikus mérések (a mérések olyan információt szolgáltatnak, amelyek elemzése segítséget nyújthat a tanárnak a hiányosságok feltárásához, a hibák korrigálásához, a problémák jó megoldásának megtalálásához).

- Témazáró dolgozatok, felmérések (Az összeállításánál egyik fontos szempont legyen, hogy a kitűzött feladatok megoldása beleférjen a tervezett időkeretbe. A felmérést különböző nehézségű feladatokból célszerű összeállítani. Legyen köztük az adott téma alapvető ismereteire közvetlenül épülő, valamint gyakorolt típusfeladat és olyan feladat is, amelyik megoldása megfelelő nehézségű akadály elé állítja a matematikából tehetségesebb, jól felkészült tanulókat is.)

- Az írásbeli beszámolók más formái lehetnek a 10-20 perces röpdolgozatok, valamint az otthoni munkára építő házi dolgozat (kutatómunka összegezése, projekt feladat beszámolója).

- A szóbeli felelet lehet egy-egy probléma megoldása, kiselőadás tartása pl. matematikatörténeti érdekességekről, feladatok ismertetése matematikai lapok tartalmából.

- Az értékelés alapelvei a következetesség, a humánum, a kölcsönös bizalom legyenek. Ezzel az értékelés is megerősítheti a pozitív motivációt.

Az egyéni értékelés összegzésének összetevői:

- Különféle tevékenységi formákban mutatott aktivitás, a társakkal való együttműködés képessége alapján.

- Előre kiadott témák közül tetszés szerint választott kérdéskör feldolgozása (képi, írásbeli, szóbeli) és ennek értékelése.

- Vitaszituációkban való részvétel, vitakultúra, argumentációs képesség szintjének írásbeli, szóbeli értékelése.

- Projektmunkában való részvétel (egyéni vagy csoportos) szóbeli, írásbeli értékelése.

A program fontos eleme az időnként sorra kerülő attitűdmérés. Ez feltérképezheti az osztály, az egyes tanulók motivációs szintjét. Ezek egyre alaposabb ismerete és pozitív irányba történő elmozdítása az eredményes tanítás jelentős tényezője.

Módszertani javaslatok

Módszerek tekintetében nagy hangsúlyt helyezünk az önálló felfedeztetésre, az összefüggések, kapcsolatok keresésére. Rendkívül fontosnak tarjuk a differenciálást. Az érdeklődőbb tanulók igényeit „szorgalmi” feladatokkal, kezükbe adott olvasmányokkal elégítjük ki. Az iskola hagyományainak megfelelően a tehetségek számára versenyzési lehetőségeket biztosítunk, az óraszám egy részét minden évben fenntartjuk versenyfeladatok, egy-egy felmerülő érdekesebb probléma részletesebb elemzésére.

Minden témakörben fontosnak tartjuk, hogy annak matematikatörténeti vonatkozásait is feltárjuk. Így egy önmagában kevésbé vonzó témakör is érdekesebb, könnyebben megjegyezhető lehet. Így természetessé válhat a tanulók számára, hogy a matematika az emberi kultúra szerves része Ilyen témák például a görögök által felvetett geometriai problémák: a körosztás, a kockakettőzés, a szögharmadolás, a kör négyszögesítésének kérdése.

ANGOL NYELV

A tantárgyi program célja

A Tehetséggondozó Program sikerének egyik kulcsa a nyelvtanítás hatékonysága, eredményessége. Részben azért, mert az idegen nyelvek tudása felértékelődött, a műveltség fontos részévé vált, így javítja a továbbtanulási (később munkavállalási és mobilitási) feltételeket, másrészt a hátrányos helyzetű, sok esetben kistelepüléseken élő gyerekek valószínű ezen a területen szenvedtek az általános iskolai évek alatt a legnagyobb lemaradást az alacsony óraszámok, a sok esetben nem megfelelően képzett tanárok miatt. A szociálisan és anyagilag hátrányos helyzetű családok sem tudtak megfelelő ösztönző hátteret nyújtani az idegen nyelvtanulás ösztönzésére.

Azonban a hatékony idegen nyelvtanítás és tanulás folyamata nem elszigetelt, nem képzelhető el az iskolai oktatás tartalmát meghatározó kulcskompetenciák fejlesztése nélkül, melyek biztosítják, hogy a tanulók alkalmazkodni tudjanak a világban lezajló változásokhoz, az aktív társadalmi léthez és a munkához.

Kulcskompetenciák:

Kiemelt szerep jut az idegen nyelvi kommunikáció fejlesztésére. Azaz fogalmak, gondolatok, érzések és vélemények megértése, kifejezése, értelmezése szóban és írásban. Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a más kultúrákra való nyitottságot és az ezek megértéséhez szükséges kompetenciákat.

Az idegen nyelvi kommunikáció nem létezhet szókincs, funkcionális nyelvtan nélkül. Ezen területek korszerű módszerekkel történő fejlesztéséhez hozzá tartozik a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak valamint a nyelv társadalmi hagyományainak és bizonyos kulturális elemek ismerete is.

Az idegen nyelvű kommunikációhoz szükséges képességek felölelik mind a beszédértést és folytatást, mind a szövegértést és alkotást. Rendkívül fontos, hogy a tanulókat fel kell készíteni arra, hogy megfelelő segédeszközökkel a nem formális keretekben történő nyelvtanulásba is be tudjanak kapcsolódni.

A nyelvtanulás iránti pozitív attitűd kialakítása és fenntartása további lényeges elem, hiszen jelentősen hozzájárul az egyén kulturális sokszínűségre való nyitottságának, a sokféleség tiszteletben tartásának kialakításában.

Az idegen nyelvi kommunikáció sikere nem képzelhető el az anyanyelvi kommunikáció kompetencia fejlesztése nélkül. Az anyanyelvi helyes és kreatív nyelvhasználat, a különböző kommunikációs helyzetekben való megfelelés képessége, a nyelvi kifejezőkészség sokszínűsége jelentősen hozzájárul az idegen nyelv kompetencia fejlesztéséhez, elengedhetetlen a közvetítés funkciójának megvalósulása során és a más kultúrák megértési szerepében. Ugyanakkor az idegen nyelvi kommunikáció maga is hozzájárul, az anyanyelvi kompetenciák fejlesztéséhez, bővítve a nyelvi funkciókat, erősítve a különböző kommunikációs helyzetek sikeres megoldását, fejlesztve a kognitív képességeket.

A matematikai kompetencia hozzájárul a nyelvtanítás sikeréhez, hiszen ennek birtokában a tanuló a szóbeli és az írásbeli kommunikáció során az idegen nyelven is követni és értékelni tudja az érvek láncolatát és maga is törekszik, hogy logikus, koherens elemeket hozzon létre biztosítva a hatékony kommunikációt.

A KER-re alapuló A2-B1 nyelvi szintre már eljutott tanulók csak megfelelő természettudományos kompetenciák birtokában lesznek képesek tovább fejlődni, mert az idegen nyelvi kommunikáció felöleli a természeti világ alapelveinek, ember és természet kapcsolatának alapkérdéseit is. Ugyanakkor ezen témakörökben idegen nyelven szerzett információk bővítik is a tanulók természettudományos műveltségét, erősítik a világra való nyitottságát és érdeklődését, közelebb hozzák a globális problémák megértését és az erre adható válaszokat.

Az internet és a digitális technika óriási lehetőségeket kínál az idegen nyelvi kompetencia fejlesztésében. Nemcsak hatalmas mennyiségű idegen nyelvű információ jelent motivációt, hanem az idegen nyelvű kommunikáció megvalósulása is jelentős mértékben hozzájárul az értő képesség javulásához. Az Information Society Technology, IST, működtetéséhez a megfelelő digitális kompetencia szükséges. Ugyanakkor a digitális kompetencia elemei, mint az információ felismerése, visszakeresése és értékelése az idegen nyelvi kompetencia fejlesztésében is szerepet kap.

Az Arany János Tehetséggondozó Program első évében kiemelten fontos, hogy megtanítsunk és begyakoroltassunk olyan munkaformákat, melyek biztosítják a hatékony nyelvtanítást, sőt a későbbiekben, alacsonyabb óraszámok mellett is jól működnek: pl. páros munka, párban tanulás, egymás segítése, hatékony, önálló tanulás. A tanulónak képesnek kell lennie arra, hogy aktívan részt vegyen közös munkában, ugyanakkor kellő időt és segítséget kell biztosítani az önálló feladatmegoldásra, információszerzésre, helyes tanulási módszerek kialakítására. Mindehhez elengedhetetlen a motiváció fenntartása, azaz az idegen nyelvi kommunikáció fontosságának hangsúlyozása, melyhez az IST eszközök használata is jelentősen hozzájárul.

Szociális és állampolgári kompetencia fontos az idegen nyelvtanításban. Az idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése alapvetően magában foglalja a nyitottságra való törekvést és az interkulturális érdeklődés hangsúlyozását. Ugyanakkor a közösségi beilleszkedés, egymás elfogadása előfeltétele az órai munkának. Minderre a magas óraszám jó lehetőséget ad, ugyanakkor felszínre is hozhat konfliktusokat, melyeket a tanárnak nagy körültekintéssel, de időben kezelnie kell. A nyelvtanítás sok lehetőséget kínál az európai társadalmak megismerésére, a nemzeti és európai identitás kapcsolatának megértésére.

Vonjuk be az Arany János Tehetséggondozó Programban résztvevő tanulókat nemzetközi projektekbe, lehetőség szerint vegyenek részt külföldi látogatásokon, hogy mindezt a gyakorlatban is megtapasztalhassák!

A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia és az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség, mint kompetencia csak átvitt értelemben játszanak szerepet. A kreativitás, a kezdeményezőképesség hozzájárul az idegen nyelvi kommunikációs feladatok megoldásához. Az egyszerűbb drámajátékban (idegen nyelven) való részvétel már az első évben is lehetséges. Bár jelentős előkészületeket és szervező munkát igényel, a diákok szívesen csinálják, hosszabb távon jelentős pozitív hatással számolhatunk.

Kiemelt fejlesztési feladatok

Énkép, önismeret

A nyelvtanítás folyamatában jelentős szerepet kap az önismeret és önkontroll. Megtanítani és előnybe kell részesíteni azokat a munkamódszereket, melyek növelik a tanulók önállóságát, erősítik az önfejlesztés igényét.

Hon- és népismeret

A nemzettudat megalapozásában lényeges, hogy elősegítsük, a tanulók harmonikus kapcsolatát a természeti és társadalmi környezettel. A Környezetünk témakörben különösen alkalom nyílik erre.

Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra

Kiemelten fontos, hogy a tanulók már az első évben szerezzenek olyan ismereteket, tapasztalatokat, melyek birtokában meg tudják találni helyüket az európai nyitott társadalmakban és otthon érzik magukat a világban is. Érezniük kell, hogy a nyelvtanulással kinyílik számukra a világ, az információ szerzésének egy szélesebb, színesebb lehetőségéhez jutnak hozzá.

A témakörök feldolgozását szintjüknek megfelelően gazdagítsuk civilizációs ismeretekkel. A Környezet témakörben térjünk ki a globális problémákra is

Ösztönözzük, hogy a tanulók részt vegyenek az iskola nemzetközi projektjeiben, cseréljenek információt külföldi iskolák diákjaival. Külföldi utazásokban való részvétel jelentősen elősegíti az európai azonosságtudatot kialakulását.

Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés

Legyen kiemel szerepe az aktív részvételre építő tanítás- és tanulásszervezési eljárásoknak.

Gazdasági nevelés

A nyelvtanítás során a szituációs feladatok kiváló lehetőségeket nyújtanak az okos gazdálkodás képességének kialakítására. Vegyük figyelembe, hogy a hátrányos helyzetű tanulóknak több segítségre, odafigyelésre van szükségük, hogy eligazodjanak a fogyasztási javak és szolgáltatások területén.

Környezettudatos nevelés

A témakörökön belül (különösen a Környezetünk és az Életmód témakörökben) kapjon kiemelt figyelmet a környezettudatos magatartás és a fenntartható fogyasztás szemlélete.

A tanulás tanítása

A nyelvtanulás iránti motiváció felkeltése és fenntartása mellett a nyelvtanárnak kiemelt feladata, hogy útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításához, ugyanakkor önálló tanulást is elősegítse. Az első évben meg kell tanítani és be kell gyakoroltatni a hatékony nyelvtanulási technikákat nagy hangsúlyt helyezve a csoportos tanulás módszereire, a kooperatív munkára, az emlékezet erősítésére és a célszerű rögzítési módszerek kialakítására. Az információforrások területén a digitális programokkal és a szótárhasználattal is szükséges megismertetni a tanulókat.

Testi és lelki egészség

Az Ember és társadalom, az Életmód és a Szabadidő és művelődés témakörökben kapjon hangsúlyos szerepet az egészséges életmódra való nevelés.

Felkészülés a felnőttlét szerepeire

Kiemelten a Munka világa témakörben nyílik erre lehetőség segítve ezzel a pályaorientációt is.

A tanulók hátrányos helyzete miatt fontos erősíteni a társadalmi mobilitás és felemelkedés lehetőségét.

Követelmények

Az első év legfontosabb követelménye, hogy a diákok eljussanak az A2+ szintre, melyen számukra ismert témakörökben, életszerű helyzetekben képesek információt kérni és kapni. Megértik a hosszabb terjedelmű, autentikus hallott szöveg lényegét, abból ki tudják szűrni a lényeges információt. Képesek több mondatból álló szöveget szóban és írásban létrehozni, Szókincsük elég fejlett ahhoz, hogy az ismert témakörökhöz kapcsolódó témákról szóban és írásban információt tudjanak adni és cserélni. Ugyan a hangsúly a jelentésen és a kontextuson van, azonban törekedni kell egyensúlyt teremteni a folyamatos beszéd és a nyelvhelyesség között.

Beszédértés

A tanuló képes

- jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket,közléseket, eseményeket megérteni

- jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűrni

- ismeretlen nyelvi elem jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből kikövetkeztetni

- kb. 100 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni

Beszédkészség

A tanuló képes

- jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákba rendezett válaszokat adni

- egyszerű mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni

- megértési problémák esetén segítséget kérni

- egyszerű párbeszédben részt venni

Olvasott szöveg értése

A tanuló képes

- jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegben fontos információt megtalálni

- ismeretlen nyelvi elem jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből kikövetkeztetni

- rövid kb.100-150 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni, azt felolvasni

Íráskészség

A tanuló képes

- ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget helyesen leírja

- ismert struktúrák felhasználásával rövid kb, 10-15 mondatos információt közvetítő szöveget írni

- különböző szövegtípusokat létrehozni

9. évfolyam

Témakör	Téma	Tartalom nyelvi elemek	Tevékenység	Tudás- és képesség területek	Kapcsolat más területekkel
1. Személyes vonatkozások, család 25 óra	- a tanuló életrajza, életének fontosabb eseményei - családi kapcsolatok - mindennapos teendők - személyes tervek	- cselekvés, történés, létezés kifejezése - az alapvető igeidők - a birtoklás kifejezése - mennyiségi viszonyok kifejezése: egyes és többes szám, a számlálhatóság, mennyiségek kifejezése - minőségi viszonyok kifejezése: melléknév fokozás - érbeli és időbeli viszonyok kifejezése	- eseményeket elmesél - eseményeket, elbeszélő jellegű szövegeket leír - véleményeket, érzelmeket kifejez	Kommunikáció Gondolkodás- és tanulásfejlesztés Mindennapi életünk	- On-line nyelvoktató programokat használ (pl. Mentors) bekapcsolódik nemzetközi projektekbe - külföldi diákokkal levelez angol nyelvű újságot olvas, filmet néz angol nyelvű internetes oldalakat látogat
2. Ember és társadalom 25 óra	- mások külső, belső jellemzése - a baráti kör - kapcsolatok a kortársakkal, felnőttekkel - családi ünnepek - öltözködés, divat - vásárlás és szolgáltatások		- személyeket, tárgyakat, jelenségeket leír - embereket írásban jellemez - problémamegoldó feladatokban részt vesz - szerepjátékokban vesz részt - udvarias beszédfordulatok gyakoroltatása
3. Környezetünk 20 óra	- az otthon - a lakóhely és környéke - városi és vidéki élet - növények és állatok a környezetünkben - időjárás		- tárgyakat, jelenségeket leír - véleményt kifejez - érveket és ellenérveket fogalmaz meg - egyszerűbb érveket és ellenérveket írásban megfogalmaz
4. Az iskola 15 óra	- saját iskola bemutatása - órarend, tantárgyak - tanulmányi munka - érdeklődés	- modalitás: a képesség kifejezése - szövegösszetartó eszközök	- tárgyakat, jelenségeket leír - beszámolót, tájékoztató írásművet készít	Kommunikáció Mindennapi életünk	- anyanyelvi beszélő v. asszisztens által tartott informális programon vesz részt - külföldi programon vesz részt
5. A munka világa 15 óra	- diákmunka, - tervek		- véleményt, érzelmeket leír - szerepjátékokon vesz részt
6. Életmód 20 óra	- napirend - étkezés - gyakori betegségek		- szerepjátékokon részt vesz - udvariasan kér, tanácsot ad - udvarias beszédfordulatokat gyakorol - utasításokat írásban megfogalmaz - étlapokat, szórólapokat olvas
7. Szabadidő, művelődés 25 óra	- hobbik - színház, mozi - sport - olvasás, tv - számítógép		- jelenségeket leír - véleményt, érzelmeket kifejez - egyszerűbb érveket, ellenérveket írásban is kifejez - műsor- és könyvismertetőt olvas
8. Utazás, turizmus 25 óra	- közlekedési eszközök - nyaralás megszervezése, nyaralás		- tárgyakat, jelenségeket leír - véleményt kifejez - szerepjátékon vesz részt - szolgáltatást vesz igénybe - mindennapi feladatok megoldása - üzenetek, képeslapok írása - baráti levél írása - útbaigazítás, feliratok - menetrendek - hallás utáni értés (üzenetek)
9. Tudomány és technika 15 óra	- egyszerűbb technikai eszközök a mindennapi életben		- használati utasítások - újságcikkek, hírek olvasása	Kommunikáció Mindennapi életünk

Szempontok a tanulók teljesítményértékeléséhez

A tanulói teljesítmények értékelésének három célja van: visszajelzést nyújtani az előírt tananyagban elért előrehaladásról és a diákok erős és gyenge pontjairól, hozzájárulni a nyelvtanulási motiváció fenntartásához és további erősítéséhez, a tanulók reális önértékelése kialakításának erősítése.

Mivel a kerettantervi célok között első helyen a beszédértés és beszédkészség fejlesztése áll, a diákokat elsősorban ezekből az alapkészségből kell értékelni. Alapelv, hogy értékeléskor a gyakorlás során alkalmazott tevékenységi formákat kell alkalmazni, és a gyerekek értékelése folyamatosan történjék. Amikor a tanév vége felé olvasási készségük fejlettségének szintjét értékeljük, az órai feladatokhoz hasonló feladattípusokat használjunk: pl. összefüggő, ismert témakörhöz kapcsolódó szöveg önálló elolvasása után rövid, a lényeg megértését ellenőrző kérdésekre kell írásban válaszolni. Vagy beszédkészségük értékelésekor ismert témakörben, képek segítségével kell néhány mondatos párbeszédet folytatniuk nyelvtanárukkal vagy egy választott társukkal.

Minden héten kapjanak visszajelzést az előrehaladásról, és fokozatosan tudatosuljon bennük, miben és hogyan fejlődhetnek tovább. Az értékelésnek pozitívnak kell lennie: azt kell értékelni, amire képesek a diákok, nem a hiányosságokat. Ennek a korosztálynak mind a négy alapkészség területén erőssége a folyamatosság szemben a hibátlan nyelvi teljesítménnyel, ezért csak tapintatosan törekedhetünk a hibátlan megoldásokra. Ugyanakkor elvárható, hogy a diákok észrevegyék, és képesek legyenek saját hibáik egy részét javítani.

A gyakorlás során használt munkaformákhoz hasonlóan a számonkérés történhet csoportban, párban vagy egyénileg. A gyengébben teljesítő diákoknak több alkalmat kell biztosítani arra, hogy fejlődésükről számot adjanak.

Feltétlenül kerülni kell a hagyományos „felelés” jellegű számonkérést, mivel ez egyértelműen hozzájárul a gátlások erősödéséhez.

A középiskolások önértékelése fejlettebb, tisztában vannak saját erős és gyenge pontjaikkal, így egyre inkább felelőssé válnak saját nyelvtudásuk fejlesztéséért.

A teljesítmények értékelésekor továbbra is fontos alapelv: a nyelvi készségeket, a használható nyelvtudást fejlesszük és értékeljük, szemben a nyelvről való ismeretekkel.

A teljesítmények értékelésének és a folyamatos önfejlesztésnek elengedhetetlen feltétele, hogy a diákokat megtanítsuk nyelvet tanulni. Fokozatosan tudatosuljon bennük, melyik nyelvtanulási stratégiának, illetve nyelvórai tevékenységnek mi a célja, mi a várható kimenete, és az esetleges problémák hogyan orvosolhatóak. Mivel a nyelvtanulás során gyakori az egyéni különbségekből fakadó változatos teljesítmény, a diákoknak egyénre szabott stratégiákat kell alkalmazniuk, és ez külön törődést kíván a nyelvtanár részéről.

A kilencedik évfolyamot a készségeket felmérő írásbeli és szóbeli vizsga zárja

Feladatai:

Írásbeli feladatok:

1. Vegyes típusú nyelvtani jellegű tesztfeladat (kiegészítés, választás, mondatokra kérdezés, hibakeresés, mondatfordítás)

Célja: mérni - az alapvető igeidők használatát

- prepozíciók ismeretét

- egyes és többes szám - számlálhatóság

- melléknév fokozás

- néhány segédige használata (can, would, must)

2. 10-15 mondatos irányított fogalmazás: ismert témakörben eseményeket leírni

3. kb. 100 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni (2-szeri hallás után), kérdésekre válaszolni

Szóbeli feladatok:

1. Kb. 100-150 szavas köznyelvi szöveget felolvas, a szöveggel kapcsolatos a tanár által feltett kérdésekre válaszol.

2. Mindennapi szituációs feladatot old meg (vásárlás, információkérés és adás stb.)

3. Szabad beszélgetés (a témalistában szereplő témakörökben).

Szóbeli értékelés és százalékos eredményhirdetés.

A tanuló egész éves munkáját érdemjeggyel zárjuk – ennek része a vizsgaeredmény is.

Eszközök, módszerek, tankönyvek

Ajánlott tankönyvek:

A kommunikatív nyelvoktatásra épülő kurzuskönyvek ajánlhatók, melyek integráltan fejlesztik az alapkészségeket, autentikus hang- és szöveganyagra épülnek, tematikájában, szemléletében megfelelnek a korcsoportnak. Fontos, hogy érdekesek, vonzóak legyenek, és elegendő lehetőséget biztosítsanak a gyakorlásra.

Segédanyagok:

Egy- és kétnyelvű szótárak, szintezett és autentikus olvasmányok, magazinok, újságok, on-line segédanyagok és programok

Módszerek és szervezési feladatok (javaslat)

A nyelvi órák legyenek változatosak, a frontális munkát csoport és páros munka is színesítse.

Az órákon kiemelt szerepet kapjon a beszédkészség fejlesztése. Az íráskészség fejlesztésére a tanuló rendszeresen kapjon (a nyelvtanulás kezdetétől) otthon végezhető feladatot.

A motiváció fenntartása kiemelt feladat, a tanár tegyen meg mindent azért, hogy a tanuló a világgal szemben nyitott legyen és jelentsen számára örömet a nyelvtanulás.

NÉMET NYELV

Célkitűzések

Korunk fő követelményei közé tartoznak a gyors információszerzés és csere, a tudomány, a technika fejlődésének naprakész követése, melyhez a nyelvtudás elengedhetetlenül szükséges. Ezért fontos a nyelvtanulási stratégiák megerősítése illetve bővítése.

Kapjon a tanuló olyan motivációt, mely lehetőséget nyújt képességei és készségei optimális fejlődésére, a német nyelvű országok kultúrájának megismerésére.

A témakörök és tartalmak esetleges átcsoportosítására, bővítésére lehetőség van, azonban a tanulók életkori sajátosságait, műveltségi szintjét is figyelembe kell venni. A foglalkozásokon az érdekes, kreatív feladatoknak legyen döntő szerepe. A fogalmak elsajátíttatása olyan folyamatos tevékenykedtetés, munkáltatás eredménye legyen, mellyel a nyelvi struktúrák készség szinten való használata megszilárdítható illetve automatizálható legyen.

Ezek a célok csak az itt tanító tanárok napi szinten történő együttműködésével valósíthatók meg. Ez egy újfajta tanári hozzáállást, sok empátiát, szervezést, és munkát igényel. A tanulási folyamatokban kiemelten fontos a kollégiumi csoportvezetővel való kapcsolattartás, mert csak így követhető a tanuló fejlődése, tárhatók fel felkészüléskor a felmerülő problémák, és ezáltal juthat a tanuló még több segítséghez ( felzárkóztatás, korrepetálás, „képzési hétvégék” stb.).

A tanév végére rendelkezzen a tanuló olyan megbízható német nyelvi alapokkal, melyek segítségével biztonsággal elsajátítja a továbbhaladáshoz szükséges nyelvi eszközöket, ezeket folyamatosan használja nyelvórai munkájában, illetve ezek segítségével önálló haladásra is képes legyen. A német nyelv tanulása általában is növelje nyitottságát a másság elfogadásához.

A négy alapvető nyelvi készség minden témakörben fejlesztésre kerül.

A tanuló nyelvtudása érje el az EU A1- A2 vagy azokat megközelítő szintet.

Általános fejlesztési követelmények

Elsősorban a tanulás fontosságát, a jól végzett munka örömét ismerje meg a tanuló, hogy így megkedvelje az idegen/ német nyelvet is. Ehhez kapjon ösztönzést, sok személyre szabott feladatot, lehetőséget tudása kipróbálására. Növekedjen a tanuló aktivitása, önbecsülése, önismerete. Tudjon társaival együttműködni. Legyen képes fantáziája segítségével tapasztalatait, élményei körét bővíteni.

Tudja a munkájához szükséges tan- és segédeszközöket adekvát használni.

Fejlesztési követelmények a négy alapkészség területén:

Hallott szöveg értése

A tanuló

• értse meg az ismert nyelvi eszközökkel közölt utasítást

• arra megfelelően reagáljon

• azonosítsa kb. 100 szavas köznyelvi szövegben a kért információt

• ismeretlen nyelvi elemet meg tudjon határozni a jórészt ismert (85- 90% ) elemek segítségével

Beszédkészség

A tanuló

• megérti és megválaszolja a személyéhez vagy a környezetéhez kapcsolódó egyszerűbb struktúrájú általános beszédtempóban folyó közléseket

• ismert témájú, életkori sajátosságainak megfelelő, vagy érdeklődési körébe tartozó témákban kommunikálni tud.

• egyszerű, összefüggő szöveget (pl. leírás, levél stb.) képes alkotni a mindennapi élethez kapcsolódó témákban.

Olvasott szöveg értése

A tanuló legyen képes

• az írott vagy nyomtatott szöveget (kb. 100 szó) elolvasni, megérteni, vagy értelmezni.

• a szöveg információit egymástól elkülöníteni.

• a számára fontos információt kikövetkeztetni.

Íráskészség

A tanuló legyen képes

• a mindennapi tapasztalataihoz, élményeihez és tevékenységeihez kapcsolódó szöveget (kb. 100 szó) megszerkeszteni.

• A szöveg szerkesztéséhez ismerjen és alkalmazzon alapvető formai és tartalmi követelményeket.

Témakör	Téma	Tartalom	Tevékenység	Tudás- és képesség- területek	Kapcsolódás egyéb programokhoz
0. Tanuljunk németül! 3 óra	A német nyelv tanulásának szerepe/helye/jelentősége	Előismeretek összegyűjtése: német nyelvű országok, - történelmi, művészeti, sport stb. ismeretek - estleges személyes kapcsolatok és élmények	Fotóalbumok, képek, videó részletek bemutatása, megbeszélése Nyelvi portfolió kialakítása v. folytatása: füzet, v. mappa, v. doboz: ide kerülnek a nyelv tanulásához kapcsolódó élmények, tervek stb. Az audiovizuális eszközök használatának bevezetése A tanuló számítógépes ismereteinek bevonása a tanévben	Önálló információgyűjtésre ösztönzés (lásd Tartalom) Motivációk az idegen nyelvi kompetencia megszerzéséhez Informatikai kompetencia	Információk szerzése az eddigi előismeretekhez: - papíralapú - internet/média A Program informatikai programja/ az ECDL-vizsgára készülés lehetőségei Az anyanyelvi kompetencia megfigyelése/fel- mérése, a fejlesztési irány meghatározása: A mentori rendszer bevonása: szaktanár→osztály- főnök→mentor v. felzárkóztató foglalkozások az iskolában v. a kollégiumban
1. Személyi adatok/Magamról 10 óra	a) Bemutatkozás b) Üdvözlések c) Családi környezet - családtagok: közelebbi, és távolabbi rokonság	A német abc, kiejtés, olvasás, intonáció és ismétlése (álkezdők) A személyes névmás: alanyeset Az ige/ a létige jelen ideje, a birtoklás kifejezése/’haben’/ Az egyszerű mondat és szórendje A tőszámnevek és helyesírásuk Az üdvözlés és elköszönés formulái Személyes adatok kérése és megadása Kérdőszók A kérdő mondat - szórend - intonáció	A szókincs tanulása: frontális munkáltatás: a szókincsfejlesztés eszközeinek bemutatása Hallás utáni szöveg: szituációk megoldása és ismétlése Monológ: néhány mondattal bemutatkozni Írásban bemutatkozni: levél/képeslap/e-mail - a szövegfajták formai követelményei Partnermunka: szituációk találkozáshoz és elköszönéshez A család bemutatása: - szóban - fénykép(ek), mobilkép? Családfa készítése a szűkebb rokonságról, a csoportban prezentálni	Önismeret fejlesztése: a tanuló helye a családban, a kötődések és elválások kezelése Tudja adatait formanyomtatványon és/v. elektronikus formában megadni A szociális kompetencia megjelenése/fejlesztése	Kapcsolódás a Program ’ Önismeret’ tantárgyához Kapcsolódás az angol, mint első idegen nyelv tantárgy- hoz, ha ez nem zavaró (interferencia) A pár- és teammunka tudatos irányítása, napi kapcsolat a kollégiumi csoportvezetővel
2. Lakóhely 10 óra	a) Lakóhelyem: fontosabb épületek	Viszonyszók: ’in’, ’aus’A főnév esetei: alany- és tárgyeset A tagadás kifejezése: tagadószók Információ kérése és adása Igenlés kifejezése Az ige jelen ideje A ’ honnan – hol’ viszony kifejezése A birtoklás kifejezése névmásokkal A melléknév alap fokban mint igei-névszói állítmány	Csoportmunka: Magyarország térkép rajzolása, a lakhely bejelölése a település szimbólumával (piktogram stb.) prezentáció, és értékelés Helyi újság, prospektus gyűjtése, bemutatása a meglévő szókinccsel, Írásbeli közlés: egyéni munka: ’ Itt élek’ a lakóhely bemutatása Leírás v. levél v. e-mail stb. Szóbeli közlés: egyéni munka: ’ Idegenvezetés a településen/lakhelyemen ’ – virtuális idegenvezetés	Ember és társadalom kompetencia: A tágabb környezet értékei és azok tisztelete Igény a fejlődésre: a vidék helyzetéről tájékozódjon	A tanulók lakóhelyének megismerése: további prezentáció és /vagy beszélgetés (magyar nyelven) az osztályfőnöki, vagy az önismereti, vagy a tanulás módszertani (a továbbiakban TMT), órán (pl. előadásmód fejlesztése stb.) Egymás lakóhelyének megismerése kollégiumi programhétvége keretében TMT: a tanulási módszerek bemutatása és alkalmazására való ösztönzés
3. Otthon 10 óra	a. Lakás, ház részei b. Bútorzat c) Berendezési tárgyak	Színek A ’ denn ’ használata A ’ doch ’ használata Modalitás kifejezése: tud, képes, - hat, - het A főnév tárgyesete Az általános alany használata A legfontosabb bútor- darabok Berendezési tárgyak az egyes helyiségekben	Az otthon bemutatása: rajz, alaprajz stb - szóbeli prezentáció / egyéni munkáltatás Az otthon bemutatása: írásbeli közlésfajta/ levél stb. ’ Kedvenc zugom ’ – leírás /kép, rajz stb./ és prezentáció (hol, milyen, miért stb.), és értékelés Szótározás gyakorlása, felsorolás Egy bútordarab tervezése (:mi, miből, milyen ) megválasztható technika (rajz, képszerkesztés stb.), prezentáció és értékelés Szókincs: kép, poszter, festmény, fogas, tükör stb. A témakör hallás- és szövegértési feladatai	Szociális kompetencia: Felelősség a szűkebb környezetben Esztétikai tudatosság fejlesztése: Igény az ízléses környezet kialakításához	TMT: a szókincsfejlesztés módszerei, a saját személyiségre történő tudatos alkalmazás és gyakorlása ezeken a foglalkozásokon is Távollét az otthontól: beilleszkedés segítése
4. Vásárlás, Bevásárlás10 óra	a. Élelmiszerek b. A mennyiség kifejezése c. Vásárlás színterei	Élelmiszer fajták Az űrtartalom, a súly, egyéb csomagolási egységek Az ár kifejezése A felszólítás kifejezése, A vásárlás udvarias és korrekt formulái A főnév részes esete A ’ dass’ kötőszó, a szórend helyes használata	a) Árulista készítése: ’ Ezt veszem minden nap’ ill. ’ Ezt veszem a hétvégén’b) Termékek nevének, egységnyi mennyiségének, árának leolvasása prospektusról, szórólapról stb. Árulista II.: Lásd, mint ’a.’, kiegészítve mennyiséggel Vásárlás piacon, hipermarketben, szituációs feladatok Párbeszéd vásárláskor: szerepjátékok A témakör hallás- és szövegértési feladatai	Ember és társadalom kompetencia egyes elemeinek megjelenése: Szükségletek – luxuscikkek – túlfogyasztás – éhezés A matematikai kompetencia megjelenése: a mennyiségek tervezése, átváltások (dkg-g ) stb. A helyes gazdálkodásra nevelés	TMT: lexikagyakorlás: - ’ memo ’ tréning
5. Öltözködés 10 óra	a. Mindennapi öltözék b. Munkahelyi öltözék c. Ünnepi alkalmakra d. Évszakok szerinti öltözék e. Ruhavásárlás	Az öltözködés: - lexika - kiemelt igék: a ’sich ’- es igék A ruhavásárlás és fizetés formulái A saját stílus/ízlés kifejezése A külső megítélése: divatos, sportos Az évszakok, az év, hónapok stb. Határozószók: időhatározó A személyes névmás tárgyesete	Szókincsfejlesztés: szótár, képszótár, ifjúsági és egyéb divatlapok, divat katalógusok Szóbeli közlés: ’ Kedvenc ruhadarabom ’Egy ruhadarab tervezése: válaszható technika ( rajz, montázs, szövet, képszerkesztés számítógépen stb. ) – önálló munka, prezentáció a csoportban és értékelés Pármunka: riport: iskolatársak, esetleg felnőttek véleménye a fiatalok öltözködéséről– összegzés a csoportban, A témakör hallás- és szövegértési feladatai	Ember és társadalom kompetencia: ’ Ruha teszi az embert ’ – értékek, előítéletek Európai standard elvárások az öltözködésben: az esztétikai tudatosság fejlesztése	A témakör továbbbeszélése osztályfőnöki v. önismereti órán v. TMT órán: - a vélemények összegzése - az előadásmód fejlesztése - a kérdezés technika fejlesztése
6. Étkezés 10 óra	a. magyar és német ételnevek és specialitások b. Az étkezés - A három főétkezés - A terítés c. Az egészséges étkezés	Modalitás kifejezése: - kell /sollen) - kedvel, szeret A múlt idő: a befejezett múlt idő haben segédigével A személyes névmás részes esete	Szókincsfejlesztés ’ a ’- ’ c ’: szótár, képszótár, étlap stb. Szóbeli közlés: - hogyan terítünk / pármunka / Tanácsok a helyes, korszerű táplálkozáshoz – írásbeli közlésfajta: (levél, lista stb...) Összehasonlítás: táplálkozási szokások a. régen és ma b. itthon és a német nyelvű országokban: team munka / poszter stb. Pármunka:- étlap összeállítása (pl. egy iskolai hétre a menzán) A témakör hallás- és szövegértési feladatai	Mindennapi életünk: Az étkezés és az egészség összefüggése Az egészség megőrző életmódra való tudatos törekvés Más kultúrák megértése és tiszteletben tartása	TMT: lexika tanulás stb. segítése Egészség- és környezetnap az iskolában A kollégiumnak az életvezetéssel kapcsolatos foglalkozásai
7. Egészség- Betegség 10 óra	a. Testrészek b. Néhány betegség megnevezése és tünetei c. Az egészséges életmód A gyógyítás és gyógyulás: orvos-beteg kommunikáció	Modalitás kifejezése: - szabad - kell, szükséges A ’ tun ’ ige és Az ’ es tut + D + N + weh’ szerkezet A ’ fehlen ’ + D A főnév részes esete Viszonyszók részes esettel A befejezett múlt idő: sein segédigével	Szókincsfejlesztés: szótár, képszótár stb. Szó- és írásbeli közlés: a jó és rossz közérzet kifejezése Tanácsok az egészséges életmódra - lásd előző témakör is - ruházat - orvosi utasítások betartása Dialógus szerkesztése: - a tünetek felsorolása, panaszok - orvosi utasítások - a beteg magatartása A témakör hallás- és szövegértési feladatai	Mindennapi életünk: Az egészség megőrző életmód lehetőségei a tanuló környezetében A betegség megelőzésének a fontossága Természettudományos kompetencia	TMT: a felkészülés módszertani segítése: az egyéni tanulás módszereinek megválasztása Egészség- és környezetnap az iskolában Egyéb rendezvények ebben a témakörben a kollégiumban Elsősegély versenyen való részvétel
8. Iskola 10 óra	a. Az iskola épülete és helyiségei b. tantárgyak c. iskolai programok	Az ’ es gibt ’ + A szerkezet Határozószók: a hely kifejezésére ’ hol’ kérdésre A sorszámnevek 1-10-ig	Szókincsfejlesztés: szótár, képszótár, egyéni és csoportmunkában Az iskola bemutatása írásbeli közlésfajta megválasztásával (levél, v. e-mail stb.) Párbeszéd: kedvenc tantárgyak: (melyik, miért, mióta stb.) 2-3 fős team munka: ’ Az ideális iskola’- rajz, egyéb technika - helyiségek, ’ diákzugok’ stb.. - tantárgyak és a felnőttek szerepe A legfontosabb iskolai programok: - ünnepek (felsorolás) - iskolanapok, hagyományok: beszámoló írásbeli közlésfajta alapján (pl. rövid bemutatkozó levél egy német/osztrák/svájci iskola diákjainak A témakör hallás- és szövegértési feladatai	A hatékony és önálló tanulás színhelye: saját tanulási stratégiák kialakítása	TMT: ’ memo ’ tréning a témakörhöz Az iskolai tanórán kívüli tevékenységek értékelése Ahol lehetőség van rá, részt vehetnek a tanulók az iskolai német csereprogramban is.
9. Szabadidő 10 óra	Szabadidős tevékenységek és célok a. sport b. hobbik c. színház d. ünnep a családban (születésnap)	Az érzelmi hozzáállás kifejezése Meghívások elfogadása ill. elutasítása és indoklásuk: a ’ weil ’és szórend Öröm, elégedettség kifejezése Köszöntések, gratulációk és köszönetnyilvánítás Modalitás kifejezése: akarni + főnévi igenév	Szókincsfejlesztés a-d témában egyéni és csoportmunkában, szótár, képszótár stb. 2-3 fős teammunka: ’ Miért fontos a szabad idő ’ – lehetőségek, célok és örömök megfogalmazása Monológ: ’ Így töltöm el a szabad időm ’Szituációk: meghívás program(ok)ra, azok elutasítása v. elfogadása és indoklása ’ Kedvenc sportágam ’- monológ / Melyik, miért, mióta stb./ és/ v. írásbeli közlés/ levél stb. / ’ Színházba megyünk ’ –rövid közlés / mikor, ruha stb. / Születésnap a családban: írásbeli közlésfajta választása /levél stb./ - hogyan készülünk /ajándékvásárlás, terítés stb./ - köszöntés, gratuláció - köszönetmondás: Prezentáció: felolvasások a csoportban A témakör hallás- és szövegértési feladatai	Mindennapi életünk: A szabad idővel való gazdálkodás tanulása Tudjon mérlegelni az alternatív javaslatok között	TMT: önálló és hatékony tanulás gyakorlása a több szabadidő érdekében Az iskola és a kollégium szabadidős tevékenységeinek a kínálata, azok összehangolása, a tanulók segítése a választásban, ill. tevékenységük figyelemmel kísérése Sportnap az iskolában: aktív részvétel, egyéni és csoportos nevezések A Program sporttalálkozója (Szekszárd) A Program rendszeres színházlátogatást szervez, ezért is került ide a téma
10. Közlekedés10 óra	a. Közlekedési eszközök b. Jegyvásárlás c. Útbaigazítás	A legfontosabb közlekedési eszközök szárazföldön, vízen és levegőben A jegy- és bérletvásárlás formulái Az útbaigazítás igéi, igevonzatai, és viszonyszói Az információ kérés és adás udvarias formulái Bocsánatkérés	Szókincsfejlesztés: csoportmunkában képszótár, képek segítségével Jegyvásárlás: hallás utáni szöveg Jegyvásárlás: szituáció/ betanult szituáció bemutatása: (pármunka) szóbeli munkáltatás Írásbeli közlés: a helyi közlekedés módja és lehetőségei, az utazás szabályai / leírás, levél stb./ egyéni munkáltatás Riport a csoportban: ki, mivel közlekedik, miért, és összegzés, értékelés A témakör szövegértési feladatai	Mindennapi életünk: a mobilitás fontossága A biztonságos és udvarias közlekedésre nevelés Ember és társadalom kompetencia	TMT: az önálló és hatékony tanulás gyakorlása

Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez

Feltétlenül kerülni kell a hagyományos „felelés” jellegű számonkérést, mivel ez egyértelműen hozzájárul a gátlások erősödéséhez.

A középiskolások önértékelése fejlettebb, tisztában vannak saját erős és gyenge pontjaikkal, így egyre inkább felelőssé válnak saját nyelvtudásuk fejlesztéséért.

A teljesítmények értékelésekor továbbra is fontos alapelv: a nyelvi készségeket, a használható nyelvtudást fejlesszük és értékeljük, szemben a nyelvről való ismeretekkel.

Tankönyvek, feltételek

Javasolt nyelvkönyvek:

Maros–Szitnyainé Gottlieb Éva: Start! Neu. Német I. tankönyv, munkafüzet és hanganyag. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest

Maros Judit: KON-TAKT 1, tankönyv, munkafüzet, és hanganyag, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest

Krausz Piroska - Paizerné Tóth Tímea- Somló Katalin: Schrittweise 1 – tankönyv; Schritte 1- munkafüzet, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest

Tóth Tímea- Lázár Györgyné- Andreas Kentsch: Kekse 1, tankönyv, munkafüzet, hanganyag, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest

Hartmut Aufderstrasse- Jutta Müller- Thomas Storz: Delfin 1, tankönyv, munkafüzet, hanganyag

Max Hueber Verlag

INFORMATIKA

Célok és feladatok

• Számítástechnikai ismeretek felhasználói szintű elsajátítása
Anyanyelvi kommunikáció, Matematikai, Digtális kompetencia

• A számítástechnikai eszközök kezelésével és gyakorlati használatával összefüggő képességek kialakítása
Digtális kompetencia

• A számítástechnika értő alkalmazását lehetővé tevő elméleti ismeretek elsajátíttatása.
Anyanyelvi kommunikációés Digtális kompetencia

• A leggyakoribb alkalmazások megismertetése.
Matematikai, Természettudományos, Digitális, Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetencia

• Az informatika kínálta lehetőségek felhasználásán alapuló problémamegoldó képesség fejlesztése
Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

• Az új információs technológiákon alapuló kommunikációs képességek fejlesztése.
Anyanyelvi és Idegennyelvi kommunikáció kompetencia

• Az informatikai eszközök alkotó használatához szükséges szemlélet és gondolkodásmód kialakítása és fejlesztése.
Digitális kompetencia

• A tanulók felkészítése az informatika gyors ütemű fejlődésére, az ismeretek állandó frissítésének szükségességére
Hatékony, önálló tanulás, Kezdeményezőképesség és vállalkozói, Szociális és állampolgári kompetencia

Fejlesztési követelmények

• az informatikai eszközök alkotó használatához szükséges szemlélet és gondolkodásmód kialakítása és fejlesztése

• problémamegoldó képesség fejlesztése

• az új információs technológiákon alapuló kommunikációs képességek fejlesztése

• a tanulók felkészítése az informatika gyors ütemű fejlődése által okozott változások követésére

• a témaköri szintű leírásokban megfogalmazott tartalom elsajátítása, és a tartalom feldolgozásán keresztül a célokban megfogalmazott szemlélet, képességek , jártasságok, készségek megszerzése.

• a könyvtári rendszerben és a számítógépes világhálózaton hozzáférhető információs források a tanuló szükségleteinek megfelelő használatára való felkészítés

Differenciált haladás

A differenciált haladást

• a tanulók már meglévő eltérő szintű ismeretei és képességei,

• a javasolt témakörök különböző mélységi szintig való feldolgozása,

• az egyes tartalmi részek bővítése, esetleg szűkítése

kívánja meg.

Előzmény

A tanulóktól az általános iskola elvégzése után elvárható, az életkornak megfelelő általános tájékozottság és műveltség.

Tartalom

A feldolgozandó tananyag témakörönként kerül részletesen kifejtésre.

A tanári magyarázatokat és problémafelvetést, az anyaghoz kapcsolódó feladatok egyéni, lehetőleg önálló megoldása kövesse.

9. évfolyam

1. A kalkulátor használata

Cél

• A numerikus módszerek alapjainak megismertetése

• A kalkulátor használatának megalapozása

• Legyen képes egyszerű matematikai kifejezések számértékének kiszámítására, a zárójelek kezelésére!

Követelmény

• Alapműveletek elvégzése kalkulátorral.

• A műveletvégzés helyes sorrendje a kalkulátoron.

• A helyes nagyságrend érzékelése.

• Zárójelek kezelése.

• Mértékegységek átszámítása.

Témakör	Téma	Tartalom		Tevékenység	Fejlesztendő kulcskompetencia	Kapcsolodó műveltségi terület
A kalkulátor használata 3 óra	Alapműveletek	•	Az alapműveletek tulajdonságainak áttekintése a matematika tanulmányok alapján, műveleti sorrend	Bemutatás konkrét példákon	Matematikai kompetencia Természet- tudományos kompetencia	Ember a természetben Matematika
	Kalkulátorok típusai	•	A kalkulátor billentyűi: szám és műveleti billentyűk.	Különböző kalkulátorok összehasonlítása
	Zárójel használata	•	Zárójeles kifejezések kiszámítása különböző fajta kalkulátorral	Matematikai kifejezések kiértékelése
	Mértékegységek átváltása	•	Nap, óra, perc, másodperc és más mértékegységek átszámítása.	Természettudomá- nyos példákon keresztüli bemutatás, gyakorlás

Értékelés

Írásbeli ellenőrzés! Ellenőrizni kell a zárójeles kifejezések kiszámítását és a mértékegységek átszámítását is. A nagyságrendi (tizedespont) hibát is vegyük nagyon szigorúan! Célszerű a számonkérést mindaddig folytatni, amíg a tanuló eléri a kívánt szintet.

Feltételek

• Lehetőleg minden tanuló saját kalkulátorral rendelkezzék!

• Ha a tanulók egyforma számológépekkel dolgoznak, akkor a tanárnak álljon rendelkezésére néhány további típus is demonstrációs célra.

2. A számítástechnika alapjai

Cél

• Tudja kezelni a számítógépet és alapvető perifériáit felhasználói szinten

• Legyen tisztában informatikai alapfogalmakkal.

• Legyen tájékozott az informatika fejlődésének, történetének legfőbb lépéseiről, azok magyar vonatkozásairól

Követelmény

A számítástechnikai eszközök kezelése:

• Ismerje a számítógép (hardver) főbb egységeit és azok funkcióját!

Informatikai alapfogalmak:

• Adat, jel, kód, adatállomány (fájl értelmezése, elkülönítése)

• Tudjon információt különféle formákban kifejezni; legyen képes a különböző formákban megjelenített információt felismerni

• Az információ mértékegységeinek ismerete, használata

Az informatikai eszközök - köztük a számítógépek - története:

• Ismerjen néhány alapvető fejlődési lépést az informatikában és értse, hogy miben nyilvánul meg a fejlődés

• Az informatika magyar vonatkozásainak ismerete

Előzmény

Az informatikából az általános iskolában tanult ismeretek, és az addig megszerzett általános műveltség.

Témakör	Téma	Tartalom	Tevékenység	Fejlesztendő kulcskompetencia	Kapcsolodó műveltségi terület
A számítástechnika alapjai 20 óra	A számítógép fő részei 1 óra	• Alapkonfiguráció bemutatása: Melyik egység mire való és miként kapcsolódnak	Összeszerelés, szétszedés bemutatása.	Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Hatékony, önálló tanulás	Ember a természetben
		• A billentyűzet alapvető részei, egerek típusai	Gépelési feladatok megoldása. Egérhasználat
		Monitorok csoportosítása, kezelésük, lehetőségeik, korlátaik	Különböző monitorok bemutatása
	Adatok tartós tárolása a gép kikapcsolása után 3 óra	• Lemezmeghajtók működési elve, lemezek tárolási elve (mágnes, optikai, …), összehasonlítása, használata	Meghajtók használata
	Nyomtatók 1 óra	• Nyomtatók működési elve, csoportosítása működési elveik szerint	Egy nyomtató használata, beállítása, lehetőségei, összehasonlítása más nyomtatókkal
	A számítógép moduláris felépítése 3 óra	• Az egyes részegységek bemutatása feladatuk rövid leírásával; és a perifériák csatlakoztatási lehetőségei.	Egy számítógép szétszerelése, a részek megtekintése. Tanulja meg a tanuló, hogy az egyes alkatrészek milyen feszültségen üzemelnek, és hogy bekapcsolt gépbe nem nyúlhat
	Számítógépek hálózatba kötése 2 óra	• Hálózatok csoportosítása méret topológia alapján. Átviteli közeg.	Az iskola hálózatában a gépek közti kapcsolatokat lerajzolása.
	A hardver eszközök alapvető karbantartási feladatai 1 óra	• Alapvető felhasználási (balesetvédelmi) szabályok.	A gép megfelelő kikapcsolása, áramtalanítása.
	Az információközlés típusai. 2 óra	• Beszéd, írás, könyvnyomtatás, távközlés, hang- és képrögzítés, multimédiás környezet (kialakulás, hatás az emberiség fejlődésére)	Tájékozódás menetrendben, térképen, piktogramok alapján
	Az információ kódolása 4 óra	Jel, adó, kódoló, csatorna, dekódoló, vevő fogalma Jelek (morze, titkosírás, piktogramok; kotta és szolmizálás) értelmezése Kettes számrendszer, bit, byte, kódtáblázat • Billentyűkódok használata	Az informatika történetének fontos mozzanatai, kiemelve a magyar vonatkozásokat. Az információ keletkezésével, továbbításával, tárolásával, feldolgozásával kapcsolatos adatok, történetek gyűjtése (lexikonokból, kézikönyvekből, sajtóból, rádióból, televízióból, számítógépes programokból, internetről);
	Adatállományok kártyákon vagy számítógépen 1 óra		pl autóskártya, majd valamilyen Kartoték program használata
	Szoftverek 2 óra	A szoftverek csoportosítása	Állományok felismerése, indítása, kezelése,

Értékelés

• Lemezkezelési feladatok

• Nyomtatási feladat

• Egérhasználatot kívánó feladatok

• Keresési, csoportosítási, kódolási feladatok

• Gyűjtőmunka értékelése

Teszt, szóbeli és gyakorlati felelet alapján

Feltételek

• Számítógépes szaktanterem

• Legalább egy nyomtató

• Szemléltető alkatrészek (kiselejtezett hardver elemek: alaplap, processzor, I/O kártyák, különböző meghajtók, szétszedett mágneslemezek, CD, …)

• Lehetőség szerint multimédiás számítógép, videokamera bemutatása

3. Operációs rendszer használata

Cél

• Az iskolában használatos operációs rendszer alapfokú ismerete

• Grafikus felhasználói felület kezelése

Követelmény

Az alapfunkciók ismerete és alkalmazása

Előzmény

A számítógépről és környezetéről tanultak

Témakör	Téma	Tartalom	Tevékenység	Fejlesztendő kulcskompetencia	Kapcsolodó műveltségi terület
Operációs rendszer használata 15 óra	Háttértárak használata 1 óra	• A formázás célja. Rendszerlemez fogalma. Váltás a lemezmeghajtók között.	Meghajtó használatba vétele.	Természettudományos kompetencia Hatékony, önálló tanulás	Ember a természetben
	Könyvtár struktúra (faszerkezet) 2 óra	• Fő és alkönyvtárak rendszere, könyvtárak létrehozása, törlése	Adott könyvtárszerkezet létrehozása lemezen, tájékozódás és mozgás a lemezek és könyvtárak rendszerében
	Fájl és könyvtár specifikáció 2 óra	Fájlok és könyvtárak tulajdonságainak megtekintése, beállítása: név, kiterjesztés, méret, dátum, idő, …	Különböző típusú fájlok felismerése, azok használata: programok indítása, adat fájlok (szöveg, kép, video, hang, megtekintése …)
	Állományok (fájlok) 3 óra	Fájlok típusai. • Fájl műveletek: másolás, mozgatás, törlés, keresés	Fájlműveletek végzése háttértárakon.
	Segédprogramok alapvető ismerete 1 óra	Lemez-, könyvtár- és állománykezelés könnyítésére szolgáló szoftverek	Megfelelő program használata. Jegyzettömb használata.
	A grafikus felület kezelése 2 óra	Ablakkezelés, programindítás a grafikus felületű operációs rendszerben	A grafikus felület testreszabása, használata.
	Veszélyforrások 2 óra	Alapvető ismeretek a vírusokról, veszélyeik, ellenük való védekezés, néhány elterjedt víruskereső ismerete	Víruskezelő szoftver használata, frissítése.
	Hálózat használata 2 óra	Feljelentkezés a hálózatra, tájékozódás a gépek és az elérhető könyvtárak között, kapcsolatba lépés más felhasználóval	A hálózat használatának gyakorlása.

Értékelés

Lemez, könyvtár, állomány- és hálózatkezelési feladatok megoldása a gyakorlatban.

Feltételek

Számítógépes szaktanterem lehetőleg hálózatba kötött munkaállomásokkal, hajlékony lemezek, CD-lemezek

4. Oktatóprogramok futtatása

Cél

• A számítógép és az Internet használata a tanulásban, ismeretszerzésben, nyilvánuljon meg, hogy a gép és a világháló hasznos eszköze az ismeretszerzésnek

• Lehetőleg minél többféle tantárgy anyagához kapcsolódjon az információszerzés

• Önálló munkára nevelés

Követelmény

• Különböző oktató és játékprogramok használatának elsajátítása

• Ismerjen meg a tanuló különböző oktatóprogramokat, és használja őket. Olyan tantárgyi programokat, stratégiai játékokat válasszunk, amelyek a tanulók fejlettségi szintjének megfelelnek, hátteret szolgáltatnak a más tantárgyakban tanultakhoz. Lehetőség szerint magyarnyelvű segítség legyen a programokhoz.

• Legyen gyakorlata programok futtatásában, a szükséges adatbevitelben és a kapott információk értelmezésében

• A szoftver megfelelő használata; menürendszere, help, dokumentáció segítségével

Előzmény

• Biztonság a gépkezelésben, az operációs rendszer használatában

Témakör	Téma	Tartalom		Tevékenység	Fejlesztendő kulcskompetencia	Kapcsolodó műveltségi terület
Oktatóprogramok használata. 6 óra	Szemléltető, gyakoroltató, készségfejlesztő, modellező programok használata 3 óra	•	Olyan tantárgyi és játékprogramok megismerése, amelyek az adott gépterem feltételeit jól ki tudják használni (pl.: multimédiás), valamint más tárgyak tanulását segítik.	A gépterem adottságait kihasználva oktatóprogramok használata. Használjuk a programok menüit, dokumentációját és help-jét!	Hatékony, önálló tanulás Természettudományos kompetencia Matematikai kompetencia Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség	Ember a természetben Ember és társadalom Magyar nyelv és irodalom Matematika Művészetek Élő idegen nyelv
	Adatok gyűjtése 3 óra	Böngészés a világhálón		Információk letöltése

Értékelés

• Szóbeli felelet párbeszédes formában, oktatási szoftver bemutatása a tanuló által, keresés az Interneten

Feltételek

• Számítógépes szaktanterem

• Megfelelő szoftverek

5. Algoritmizálás

Cél

• Algoritmus leírása többféleképpen: szöveggel, rajzzal

• Egyszerű algoritmusok kódolása

• Célravezető eljárások keresése

Követelmény

• A hétköznapi élet egyszerűbb algoritmusainak szöveges megfogalmazása, értelmezése, végrehajtása

• Legyen képes egyszerű ismétlődéseket, elágazásokat tartalmazó algoritmusok értelmezésére, készítésére, és kódolására a megismert programozási nyelven

• Az alapvető programszerkezeteket szervező utasítások ismerete, a programozási felület elemi szintű használata

• Ismerje meg egy programozási nyelv elemeit, ezen legyen képes egyszerű algoritmusok kódolására

•

Előzmény

• Az eddig tanultak számítástechnikából és matematikából

Témakör	Téma	Tartalom	Tevékenység	Fejlesztendő kulcskompetencia	Kapcsolodó műveltségi terület
Algoritmizálás 19 óra	Hétköznapi algoritmusok leírása többféleképpen 3 óra	• Szövegszerű leírások, folyamatábrák, struktogramok. Változatos formában (rajzos, szöveges) megfogalmazott algoritmusok értelmezése	Hétköznapi feladatok gyűjtése, megoldása.	Hatékony, önálló tanulás Természettudományos kompetencia Matematikai kompetencia Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció	Matematika Ember a természetben Élő iedegen nyelv
	Programozási nyelvek 2 óra	Valamelyik könnyen alkalmazható programozási nyelv kezelőfelületének és alaputasításainak ismerete	Ismerkedés a LOGO és egy általános célú programozási nyelvvel.
	Kódolás 8 óra	Rajzoló utasítások, aritmetikai-logikai műveletek, elágazás, ciklusszervező utasítások, adat be és kiviteli utasítások, függvények felhasználó szintű megismerése Változó típusok (numerikus, logikai, karakter, karakterlánc) Alprogramok (eljárások) készítése, használata	Az feladatok megoldási algoritmusának kódolása a választott nyelv elemeivel.
	Tesztelés 1 óra	A hibás működés felismerése és a program működésének nyomkövetése	A megírt program tesztelése, szintaktikai és logikai hibák keresése és javítása
	Hatékonyság vizsgálat 2 óra	Minőségi változtatások (feladatok finomítása vagy továbbfejlesztése másik alaptípusra)	Több megoldási algoritmus összehasonlítása.

Értékelés

• Algoritmusleírás, -értelmezés, -továbbfejlesztés

• Algoritmus készítés önállóan gép nélkül

• Algoritmus készítés önállóan, majd kódolás gép segítségével

Minden tanuló írjon legalább egy működőképes programot!

Feltételek

Számítógépes szaktanterem, választott programozási nyelv

6. Számítógéppel segített problémamegoldás

Cél

Annak megértetése, hogy eseményeket és jelenségeket (természeti, társadalmi, gazdasági, matematikai, …) modellezhetünk számítógéppel.

Követelmény

• Tudja összehasonlítani az általa készített modell működését a valósággal.

• Szerezzen jártasságot a tapasztalaton alapuló vizsgálatok illetve a visszacsatolásos tevékenység végzésében.

Előzmény

• Általános alapműveltség és az eddig tanultak.

Témakör	Téma	Tartalom		Tevékenység	Fejlesztendő kulcskompetencia	Kapcsolodó műveltségi terület
Számítógéppel segített problémamegoldás 8 óra	Logikai játékok 2 óra	•	Logikai játékok készítése	Logikai játékok használata	Hatékony, önálló tanulás Természettudományos kompetencia Matematikai kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia	Ember a természetben Matematika Ember és társadalom
	Véletlen események 3 óra	Véletlen jelenségek, események szimulálása (dobókocka, lottó stb): - készített (véletlen szám generátor segítségével) - meglévő programokkal		Játékos feladatok megoldása.
	Egyszerű természeti és gazdasági jelenségek modellezése 3 óra	Más tantárgyak ból tanult problémák megoldása		Szimulációs program készítése.

Értékelés

• Szóbeli feleletek, megfigyelések, elemzések, következtetések

Feltételek

• Számítógépes szaktanterem

• Megfelelő szoftverek

7. Szöveg- és ábraszerkesztés

Cél

Egy szöveg- és egy ábraszerkesztő alapfunkcióinak ismerete. A szerkesztés lépései a fontosak, a használt szoftver csak egy lehetséges eszköz ehhez!

Követelmény

• Kész dokumentum beolvasása, javítása

• A módosított változat mentése

• Dokumentum tervezése, szerkesztése, nyomtatása

• A tanulók ismerjék a szövegszerkesztő egységeket, a szövegszerkesztési műveleteket, karakterek, bekezdések, oldalak legfontosabb formázási lehetőségeit

• Ismerjék az ábrák szerkesztésének legfontosabb műveleteit

Előzmény

• Nyelvtani alapismeretek

• Korábbi, menüvezérelt környezetre vonatkozó ismeretek

• Perifériákról tanultak

• Az operációs rendszer állományokra, könyvtárakra vonatkozó része

Témakör	Téma	Tartalom	Tevékenység	Fejlesztendő kulcskompetencia	Kapcsolodó műveltségi terület
Szöveg- és ábraszerkesztés 20 óra	A szöveg- és ábraszerkesztők jelentősége, lehetőségeinek felhasználása. Nyomtatóhasználat 2 óra	• dokumentum műveletek, formázási lehetőségek, eszköztárak lehetőségei	Új dokumentum létrehozása, formázása,mentése, nyomtatása, bezárása.	Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Anyanyelvi kommunikáció Hatékony, önálló tanulás Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség	Ember a természetben Ember és társadalom Művészetek Magyar nyelv és irodalom
	Egyszerű szerkesztési feladatok megoldása 14 óra	Formázási lehetőséegek megismerése	levelek, képeslapok, plakátok, szórólapok, kiselőadás vázlat, iskolaújság, … tervezése
	Az elektronikus levelezés 4 óra	Címzési módok, válaszlevél továbbítás, az elektronikus levelek mezői	Elektronikus levelezés csoportmunka keretében.

Értékelés

• Az önálló tanulói munka kinyomtatott eredményének értékelése, e-mail küldése-fogadása

Feltételek

• Számítógépes szaktanterem nyomtatóval

• Szövegszerkesztő, ábrakészítő, levelező szoftverek

8. Adatbázis- és táblázatkezelés előkészítése és könyvtárhasználat

Cél

• Két újabb felhasználói programtípus, táblázatkezelő, illetve az adatbázis-kezelő legfontosabb elemeinek a megismerése.

• A számítógép mint információ-feldolgozó eszköz: adatok rendezése, csoportosítása.

• A táblázatok és grafikonok, az adatok szemléletes megjelenítése

• Adatbázisok, táblázatok vizsgálata különböző szempontok szerint. Összetartozó adatok közötti egyszerű összefüggések felismerése.

• A könyvtár megbízható használata.

Követelmény

• Egy táblázat- vagy adatbáziskezelő program alapvető használa, az alkalmazói felületet megismerése:

• Adatbázis (táblázat) létrehozása: adatok bevitele, javítása

• Egyszerű számítási műveletek (összegzés, átlag, min, max) végzése, képletek, függvények használata

• Adattípusok, grafikon fajták megismerése

• Szöveg, mint adatbázis használata. (keresés, csere). A rendelkezésre álló adatbankból tudjon megadott szempont alapján információt nyerni

• Adatok rendezése, csoportosítása különféle szempontok alapján

Előzmény

Az eddig tanult felhasználói alapismeretek

Témakör	Téma	Tartalom	Tevékenység	Fejlesztendő kulcskompetencia	Kapcsolodó műveltségi terület
Adatbázis- és táblázatkezelés előkészítése 16 óra	Egy adatbázis-kezelő, vagy táblázatkezelő szoftver környezete, funkciói 2 óra	Alapfogalmak magyarázata: egyed; rekord, mező; (adat)állomány. • Adatok, grafikonok típusai.	Meglévő adatbázisokon az alapfogalmak bemutatása.	Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Anyanyelvi kommunikáció Természettudományos kompetencia Hatékony, önálló tanulás Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Szociális és állampolgári kompetencia Idegen nyelvi kommunikáció	Matematika Ember a természetben Ember és társadalom Földünk – környezetünk Magyar nyelv és irodalom Élő iedegen nyelv
	Egyszerű adatbázis kezelése. 10 óra	Adatbázisok létrehozása, meglevők használata, grafikonok készítése. Adatok rendezése, szűrése, csoportosítása	Fizikai táblázatok, földrajzi adatok, történelmi események, irodalmi adatok, nyelvtani táblázatok, katalógusok, osztállyal kapcsolatos táblázatok kezelése.
	Keresőprogramok használata 3 óra	Kutatás a világháló adatbázisaiban	Keresési feladatok megoldása. Meglevő adatbázisok felismerése, pl. szöveg mint adatbázis, lemezen tárolt adatállományok, könyvtári katalógus.
Könyvtárhasználat 4 óra	Dokumentumok értékelése. Tájékozódás a könyvtárban.	Esztétikai érték, szakmai és információs érték. Tanulmányi és közhasznú tájékozódás hagyományos és elektronikus forrásokban (katalógusok, bibliográfiai és teljes szövegű adatbázisok, internet). Az információk értékelése és szelektálása. Forrásjegyzék összeállítása.	A középiskolai könyvtár állományának, eszközeinek és szolgáltatásainak rendszeres igénybevétele, a könyvtári információs rendszer használata.

Értékelés

• Csoportosítási, rendezési, keresési feladatok

Feltételek

• Számítógépes szaktanterem nyomtatóval

• Táblázat vagy adatbáziskezelő, és böngésző programok

Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez

Az értékelés célja a tanuló előrehaladásának, illetve a tanári közvetítés eredményességének vizsgálata. Az iskola pedagógiai programjában meghatározott módon értékeljünk.

A tanárnak a tanulók évközi munkáját folyamatosan figyelemmel kell kísérnie. A tanulók számonkérése során a hagyományos osztályozás mellett használjuk a rövidebb-hosszabb szóbeli értékelést is. A tanulást segítő diagnosztikus értékelés úgy hatékony, ha megadjuk a javítás lehetőségét, hiszen legfőbb feladatunk a tanuló informatikai kompetenciáinak fejlesztése. Ez az értékelés a tanulási folyamat irányításának eszköze, nem a tanulók rangsorolása.

A tanulók tevékenységének értékelése a tanulói ismeretek, tevékenységek, szóbeli és írásbeli értékelése alapján történhet.

Formái:

- Folyamatos órai ellenőrzés és értékelés, például ellenőrző kérdések, gondolkodtató kérdések formájában vagy egy-egy gyakorlati részfeladat megoldása kapcsán.

- Szóbeli beszámoló

- Írásbeli beszámoló egy-egy résztémából. Törekedni kell arra, hogy a feladat megoldásához más szaktárgyi tudást és készséget, vagy egyéb ismeretet csak minimális mértékben használjunk. A feladatok ne legyenek sem túl szokatlanok, sem túl bonyolultak, az órai gyakorlathoz igazodjanak, emellett adjunk olyan feladatot is, amely a tehetségesebb és gyakorlottabb tanulóknak szól. Csak azt szabad értékelni, amit a feladat egyértelműen kér (előír). Írásbeli munka lehet fogalmakat, ismereteket vagy a problémamegoldást ellenőrző dolgozat, nagyobb otthoni vagy könyvtári munkára építő házi dolgozat, vagy témazáró elméleti feladatlap. A tanulóknak legtöbbször gyakorlati feladatokat kell megoldaniuk az operációs rendszert és a különböző alkalmazásokat vagy a könyvtárat használva.

- Szóbeli felelet lehet egy-egy kérdésre adott válasz, hozzászólás, kiselőadás például az informatika történetéből, beszámoló valamely összetett feladat megoldásáról.

- Kiselőadás (például az informatika történetéből,) írásbeli vagy szóbeli beszámoló egy-egy témakörben a megadott szempontok, vagy önálló gyűjtés alapján, ennek értékelése.

Az egyéni értékelés összegzésének összetevői:

- Különféle tevékenységi formákban mutatott aktivitás, a társakkal való együttműködés képessége alapján.

- Előre kiadott témák közül tetszés szerint választott kérdéskör feldolgozása (képi, írásbeli, szóbeli) és ennek értékelése.

- Vitaszituációkban való részvétel, vitakultúra, argumentációs képesség szintjének írásbeli, szóbeli értékelése.

- Projektmunkában való részvétel (egyéni vagy csoportos) szóbeli, írásbeli értékelése.

Ajánlott irodalom

▪ Rozgonyi-Borus Ferenc: Számítástechnika 7. tankönyv és munkafüzet (Mozaik)

▪ Rozgonyi-Borus Ferenc: Számítástechnika 8. tankönyv és munkafüzet (Mozaik)

▪ Bedő Ferenc: LOGO munkafüzet 10-11 éves gyerekeknek (APC stúdió)

▪ Bedő Ferenc: LOGO munkafüzet 12-13 éves gyerekeknek (APC stúdió)

Szoftver független tankönyvmodulok:

▪ Tóth Tamás: A szövegszerkesztés alapjai (Nemzeti Tankönyvkiadó)

▪ Danitz Béláné: A táblázatkezelés alapjai (Nemzeti Tankönyvkiadó)

TESTNEVELÉS

Célok és feladatok

A testnevelés célja, hogy a tanuló pszichomotoros cselekvőképesség szintjének emelésével járuljon hozzá személyiségük kibontakozásához. Fejlessze a tanulók mozgásműveltségét, és pótolja az egyéni elmaradásokat. Elégítse ki a tanulók mozgásszükségletét, fejlessze mozgásos cselekvési biztonságukat, alapvető mozgás- és feladatmegoldó képességeiket.

A tanulók feleljenek meg a gyakorlati élet és a honvédelmi felkészültség igényeinek, legyenek edzettek és egészségesek. Koordinációs képességeik legyenek olyan szintűek, hogy az alkalmassá tegye őket a későbbi hatékony mozgásos - cselekvéstanulásra, sportolásra. Rendelkezzenek az öntevékeny, meggyőződésen alapuló egészséges életmód kialakításához szükséges alapvető ismeretekkel, felkészültséggel. Szeretettel és aktívan sportoljanak. Ismerjék és használják fel a természet eszközeivel történő edzést.

A célokból következő megoldandó alapfeladatok:

A testnevelés, a tanulók tudásszintjének felmérése után, pótolja az egyéni elmaradásokat.

Segítse a tanulók egészséges testi fejlődését, fokozza erejüket, növelje gyorsaságukat, állóképességüket, ellensúlyozza az ortopédiai elváltozásokat. Ismertesse meg a prevenció lényegét.

Fejlessze azokat a jellemvonásokat, amelyek alkalmassá teszik a tanulókat arra, hogy sportszerűen éljenek és küzdjenek a minél jobb eredmény elérése érdekében.

Testi fejlődésüket, fizikai állapotukat rendszeresen ellenőrizze a felmérési tesztek segítségével.

Fejlessze a tanulók játék és sportműveltségét.

Alakítsa ki bennük azt a meggyőződést, hogy a rendszeres testedzés az egészség megőrzésének, megszilárdításának egyedüli eszköze, egyben a szabadidő felhasználásának kulturált, szórakoztató formája.

Fejlesztési követelmények

A testgyakorlatok révén elérhető sokoldalú élettani hatások felhasználásával segítse, hogy a középiskolai tanulmányaikat befejező tanulók egészségesek, testileg jól fejlettek, a mozgásos terheléssel és az időjárással szemben ellenállók és edzettek legyenek.

Fejlessze a tanulókban az érdeklődést és a kedvet a rendszeres testedzés és sportolás iránt, és fejlessze az oktatott sportágakban képességeiket olyan szintre, amely alapul szolgál iskolai tanulmányaik befejezése után is az öntevékeny, rendszeres sportolásukhoz.

Tapasztalataik és ismereteik alapján legyenek képesek sportversenyek szervezésére, vezetésére.

Szoktassa a tanulókat a környezetük megóvására, környezeti és egyéni tisztaságra.

Tanulják meg a helyes testtartást, ismerjék meg az ülőmunka káros hatásait ellensúlyozó gyakorlatokat.

Ismereteik alapján reálisan tudják értékelni a különböző sportteljesítményeket.

Fejlessze a szép mozgás iránti érzéküket, és szoktassa őket a helyes mozgásra.

Ismerjék meg az egyes sportágak történetét, kiemelkedő egyéniségeit.

Belépő tevékenységformák

A tanulók mozgatásához, az óra szervezéséhez szükséges vezényszavak, alakzatok használata.

A gimnasztikai alapformák és a testtartást javító gyakorlatok.

Kondicionális képességeknek a tanulók kiinduló szintjéhez igazított fejlesztése.

Az atlétikai mozgásanyagból a választott futások, dobások és ugrások technikájának kialakítása.

A torna mozgásanyagában lévő választott szergyakorlatok, elemek, elemkapcsolatok elsajátítása.

A választott sportjátékok űzése egyszerű szabályok szerint, törekvés az összjátékra.

A természetben űzhető sportágak közül lehetőség szerint legalább egynek a gyakorlása.

Küzdőfeladatok és játékok elsajátítása.

Folyamatos úszás.

Tervezett óraszám

9. évfolyam

A tananyag javasolt időbeni elosztása

	Az órák megoszlása	Őszi	Téli	Tavaszi	Összesen
		kb. 30 óra	kb. 30 óra	kb. 30 óra	90 + 2,5
1.	Rendgyakorlatok	folyamatosan
2.	Képességfejlesztés	5	5	5	15
3.	Atlétika	10		10	20
4.	Torna		10		10
5.	Sportjáték I.	10		10	20
6.	Sportjáték II.		10		10
7.	Téli foglalkozás		10		10
8.	Önvédelmi sportok	5			5
9.	Fakultatív (heti +1 óra)	javasolt: úszás			37
	Szabadon felhasználható	2,5			2,5

Témakör	Téma	Tartalom	Tevékenység	Tudás- és képesség területek	Fejlesztendő kulcskompetencia
Rendgyakorlatok folyamatosan A tovább haladás feltételei, követelmények	Az óra szervezettségének, külső rendjének kialakítása. Balesetmentes foglalkozáshoz szükséges munkafegyelem biztosítása.	A tanulók fegyelmezettségi szintjének biztosítása a folyamatos munkavégzéshez az órán. Közvetlen felügyelet nélkül is tartsák be az alapvető szabályokat, amelyek a tornaterem, a sportpálya, a szerek használatára vonatkoznak. Szokják meg és tartsák meg az öltöző, a tisztálkodás kialakított rendjét, és őrködjenek a gyakorlóhelyek tisztaságán. Lássák be, hogy a rend és a fegyelem, a közös munka alapja. A közös munka során tudják alkalmazni a „Tevékenység”-ben felsorolt alapvető rendgyakorlatokat	Sorakozás vonal alakzatban, egyes-, kettes-, többes oszlopban, tér-és távköz felvétele. „Vigyázz!”, „ Pihenj!”, „Ruházatot igazíts!” állások. Ténykedés „Igazodj!”, „Takarás!”, „Oszolj!”,”Visszakozz!”, vezényszavakra. Jelentés, tiszteletadás állóhelyben. Fordulatok állóhelyben, egyénileg és alakzatban. „Jobbra át!”, „Balra át!”, „Hátra arc!”. Alakzatváltoztatások helyben, fordulatokkal, oszlopból vonalba, vonalból oszlopba. Menet és futás megkezdése, befejezése. Járás ütemtartással, rendes lépésben. Lépéstartás, igazodás menet és futás közben kettős és többes oszlopban. Alakzatváltoztatások helyből menet és futás közben: egyes oszlopból kettős és többes oszlopba, többes oszlopból kettős és egyes oszlopba. (Fejlődések, szakadozások.)	Mindennapi életünk: Közösség, csapatszellem Szabályok Viselkedés Tér –idő Személyi higiénia Testi és lelki egészség: Ritmus és ütem érzék	Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Előkészítés, alapozás, prevenció 15 óra A továbbhaladás feltételei	A bemelegítés fontossága és módszere Munkaártalmat megelőző és ellensúlyozó gyakorlatok Az izomrendszer fejlesztése Keringési rendszer fejlesztése Gyorsaság fejlesztése Követelmények Ellenőrzés, értékelés	Az egész testet általánosan és sokoldalúan fejlesztő szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok. Testtartást javító és légzőgyakorlatok. Útmutatások az otthoni testedzéshez. Dobások Ugrások Függésgyakorlatok Támaszgyakorlatok: (játékos feladatok a testnevelési játékok mozgásanyagából) Küzdőfeladatok Futásgyakorlatok Rajtgyakorlatok Az erősítő és nyújtó hatású szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatelemeket képesek legyenek összekapcsolni és ütemre végrehajtani Ismerjék a különböző gimnasztikai alapformákat és azok jelentőségét, hatását Tudják mi a különbség az utánmozgásos gimnasztika és a stretching hatása között Legyenek tisztában a bemelegítés és az izom nyújtásának fontosságával, sérülést megelőző hatásával Tanulják meg a kondicionáló terem hasnálatának szabályait Tartsák be a rendszeresség és a fokozatosság elvét	Nyújtó, valamint erősítő hatású egyszerű, a kiinduló helyzeten kívül 2-3 alapformát tartalmazó, 4-8 ütemű szabad, illetve páros, kéziszer- (medicinlabda, bot, súlyzó stb.) és szer (zsámoly, pad, bordásfal stb.) gyakorlatok. Alapvető stretching gyakorlatok állásban, ülésben légző gyakorlattal összekötve, feszítés (5-6 mp) és nyújtás (10-30 mp). - Dobások 2-3 kg-os tömött labdával, egy és két kézzel, egyénileg és párokban, dobóversenyek - Fel, le és átugrások szerek felhasználásával - szökdelések helyben és haladással - sorozatugrások egy, illetve páros lábon - kötélmászás - vándormászás - függeszkedési kísérletek egy és két kötélen - futás négykézláb, sánta róka, fókajárás, pókjárás, nyúlugrás rákjárás, talicska stb. - támaszban karhajlítások nyújtások - társ húzása, tolása egy és két kézzel különféle testhelyzetekben - fogáskeresés állásban, térdelésben küzdőjátékok párokban - grundbirkózás (nem szükséges hozzá szőnyeg!) - egyenletes iramú futások 5-10 perc időtartamig - fogójátékok és csapatjátékok - sor és váltóversenyek feladatokkal - rajtversenyek különböző helyzetekből - versenyek tárgyakért, bedobott labda megszerzése - futóversenyek 15-20 méteren Fizikai tesztek felmérése	Gondolkodás és tanulásfejlesztés: Önértékelés Testi és lelki egészség: Testi tudatosság Mozgáskoordináció Gyorsaság Erő Lazaság Állóképesség Akaraterő, kitartás	Természettudományos kompetencia Hatékony-, önálló tanulás Kezdeményező-képesség és vállalkozói kompetencia
Atlétikai jellegű feladatmegoldások 20 óra Továbbhaladás feltételei	Alapvető mozgásformák: ugrás, futás, dobás, ismerete, gyakorlása Futások Ugrások Dobások Követelmények Ellenőrzés, értékelés	A futás, a távol-, magasugrás és a súlylökés eredményesebb elsajátítását előkészítő gyakorlatok (célgimnasztika), rávezető gyakorlatok, képességfejlesztő gyakorlatok. Futóiskola. Állórajt, térdelőrajt. Szökdelő-ugróiskola. Magasugrás Távolugrás Dobóiskola Súlylökés Kislabdahajítás Sajátítsa el a választott magasugró technikát. A mozgás egészében mutassa a kérdéses technika főbb jellegzetességeit. Mind magas, - mind távolugrásban legyen kifejezett a fel, illetve az elugrás. Kislabdahajításkor a szer folyamatos gyorsítására törekedjenek A felsorolt tananyag technikai tudásának értékelése félévenként egy-egy osztályzattal a követelményeknek megfelelőn, legalább két témakörben	Futás térd-, és saroklendítéssel, dzsoggolás (taposó futás) helyben, haladással és kifutással. Futás hátrafelé. Rajtversenyek 20-30 m-es távon. Fokozó futások. Iramfutás. Vágtafutás 60 m-es távon, időre is. Középtávfutás 1000-2000 m-es távon Futóversenyek. Galoppszökdelések, indiánszökdelés páros karú lendítéssel is. Felugrások jobb, illetve bal lábról, magasságra és távolságra való törekvéssel. Futás közben ugrásfeladatok: fordulatok, ollózások stb. Sorozatugrások. Helyből magasugrás és távolugrás. Le-, fel-, átugrások szerek felhasználásával. Az egyes ugrástechnikák /lépő, guruló, hasmánt/ megismertetése. Ugrások léc felett 3-5-7 lépés nekifutással. Magasugró versenyek. 12-14 lépés nekifutással, guggoló és homorító technikával. Távolugró versenyek. Különböző testhelyzetekből hajítás, lökés, vetés tömött labdával egy, illetve két kézzel. Dobások ügyetlenebb kézzel. Dobások célba. Dobások és szökdelések összekapcsolása. A súlygolyó fogása. Lökés helyből, járásból jobbra elfordulással. Lökés oldal felállásból helyből, beszökkenéssel. Súlylökő versenyek. Távolba helyből és nekifutással. 3 lépéses dobóritmus kialakítása, ívképzés. Célba dobás, dobóversenyek Fizikai teszt felmérés	Mindennapi életünk: Szabályok Értékek Tér–idő Gondolkodás és tanulás fejlesztés: Önértékelés Tanulási technikák Testi és lelki egészség: Testi tudatosság Mozgáskoordináció Gyorsaság Erő Állóképesség Akaraterő, kitartás Egészséges környezettudat	Természettudományos kompetencia Hatékony-, önálló tanulás Kezdeményező-képesség és vállalkozói kompetencia
Torna jellegű feladatmegoldások 10 óra Továbbhaladás feltételei	Előkészítő, rávezető gyakorlatok Alapvető tornaelemek 3-4 szeren Követelmények Ellenőrzés, értékelés	A vállöv, valamint a csípőizület mozgáshatárát növelő nyújtó, lazító hatású, a láb elugró, a hasizom, a vállöv támasztó, valamint a kar húzóerejét növelő szabad-, kéziszergyakorlatok. Különböző és változó testhelyzetek érzékelésének fejlesztése talajon, levegőben. A fordított testhelyzetekhez szoktatás. Az ugródeszka helyes használata, Páros lábról felugrás ugródeszkáról helyből és lendületszerzéssel. A lebegőtámaszos helyzet érzékeltetése, rávezető gyakorlatok. Bakugrások társon át. Talajtorna Szekrényugrás: Gyűrű (fejmagas gyűrűn vagy két kötélen) Érintő magas gyűrűn: Gerenda (a padmerevítő gerendáján, vagy gerendán): A tanulók ismerjék fel, hogy az egyes elemek és gyakorlatok tornászos végrehajtása nemcsak azért fontos, mert a torna esztétikai sportág, hanem azért is, mert az egyben a helyes technikai végrehajtást is jelenti. Tudjanak egymásnak segíteni és lássák be annak fontosságát. A felsorolt tananyag technikai tudásának értékelése évente egy-egy osztályzattal, legalább két szeren	Gurulóátfordulások sorozatban előre, hátra, terpesztett lábbal. Emelés fejállásba - gurulás előre guggolótámaszba. Fellendülés kézállásba falnál, segítségadással. Futólagos kézállás segítségadással, egyénileg. Kézenátfordulás oldalt mindkét irányba. segítséggel, egyénileg. Mérlegállás. A tanult elemekből összefüggő gyakorlat. 4-5 részes szekrényen gurulóátfordulás előre hosszában Felguggolás-leterpesztés hosszában Terpeszátugrás hosszában Felguggolás-homorított leugrás keresztben Guggolóátugrás keresztben Lebegőfüggés Lefüggés Függőállásból emelés zsugorfüggésbe Lendületvétel Alaplendület Hátsófüggés Lendület hátra leugráshoz Járások különböző kartartásokkal Érintőjárás Hármaslépés Fordulatok állásban és guggolásban	Mindennapi életünk: Szabályok Értékek Viselkedés Tér–idő Gondolkodás és tanulásfejlesztés: Tanulási technikák Testi és lelki egészség: Egyensúlyérzék Ritmus- és ütem -érzék Mozgáskoordináció Testi tudatosság	Természettudományos kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Szociális és Állampolgári kompetencia
Sportjátékok 20 illetve 10 óra A tovább haladás feltételei A tovább haladás feltételei A tovább haladás feltételei A tovább haladás feltételei	A sportjátékok oktatásának előkészítése Követelmények Labdás csapatjátékok Követelmények Ellenőrzés, értékelés Követelmények Ellenőrzés, értékelés Követelmények Ellenőrzés, értékelés Követelmények Ellenőrzés, értékelés	Előkészítő játékok, váltóversenyek, akadályversenyek Vállaljanak közös feladatokat pl. állandó csapatok keretében, rendeljék alá tudásukat a közös célnak, ennek érdekében is javítsanak egyéni teljesítményükön. Rendelkezzenek alapvető szervezési felkészültséggel (csapatszervezés, bíráskodás). Kosárlabda Ötletjáték két kosárra. Emberfogásos védekezés általános szabályai, hátrahelyezkedés, védővonal, védőtávolság, védőtől való elszakadás gyors indulással, iram és irányváltoztatással. Tudjanak passzolni, labdát vezetni alapfokon és fektetett dobással támadást befejezni Legyenek tisztában az emberfogásos védekezés lényegével Ismerjék a legfontosabb szabályokat (lépésszabály, 3 mp-es szabály, visszajátszás, kétszer indulás) és alkalmazzák azokat játék közben Legyenek képesek folyamatos játékra A felsorolt tananyag technikai és taktikai tudásának ellenőrzése évente egy-egy osztályzattal a követelményeknek megfelelően, legalább két témakörben Labdarúgás Kispályás ötletjáték. Védők és támadók kijelölése. Laza emberfogás poszt szerint. Védőjátékos helyezkedése. Támadójáték létszám fölényben. Szerezzenek jártasságot a tanulók a védők helyezkedése szabályainak az alkalmazásában. A támadó játékos elszakadása esetén azonnal törekedjenek a védő pozíció elfoglalására. Tudjanak labdát vezetni, kapura rúgni és passzolni a láb belső részével. Igyekezzenek a technikai elemeket mindkét lábbal, mindkét oldalra elsajátítani. A felsorolt tananyag technikai és taktikai tudásának ellenőrzése évente egy-egy osztályzattal a követelményeknek megfelelően, legalább két témakörben Kézilabda Ötletjáték két kapura Területvédekezés Gyorsindítás, visszahelyezkedés támadásból védekezésbe Legyenek tisztában az alapvető technikai és taktikai elemekkel Ismerjék a legfontosabb szabályokat (lépésszabály) és alkalmazzák azokat játék közben Védekezésben alkalmazzák a területvédekezést Támadásban tudják használni a felső egyenes lövést A felsorolt tananyag technikai és taktikai tudásának ellenőrzése évente egy-egy osztályzattal a követelményeknek megfelelően, legalább két témakörben Röplabda Helyezkedés a játéktéren Nyitás és nyitás fogadás Játék Legyenek képesek a nyitással a labdát az ellenfél térfelére juttatni Tudjanak folyamatosan adogatni kosárérintéssel és alkarral A feladást, leütést, sáncolást eredményesen hajtsák végre A sikeres labdaérintések száma érje el a 30-40%-ot Egy-egy labdamenet tartson minél hosszabb ideig A felsorolt tananyag technikai és taktikai tudásának ellenőrzése évente egy-egy osztályzattal a követelményeknek megfelelően, legalább két témakörben	Összetett csoportos váltóversenyek labdával, labdavezetéssel, átadásokkal. Akadályversenyek sportági feladatok beiktatásával. Testnevelési játékok a kosárlabda, a kézilabda, a röplabda és a labdarúgás szabályai, technikája, taktikája oktatásának előkészítésére Alapállás, alapmozgások, sarkazás, felugrások, leérkezések, irányváltoztatások. Labdavezetés, megindulás-megállás labdavezetéssel. Egy és kétkezes átadások. Fektetett dobás helyből, mozgásból, labdavezetésből. Álló és mozgó labda rúgása a láb belső részével. Labdavezetés. Fejelés a homlok középső részével, helyben és mozgás közben. A labda elfogása és továbbítása Felső egykezes átadás, lövőcsel, labdavezetés Felső egykezes lövés, passzív védőjátékos mellett helyben, mozgásközben Büntetődobás Add és fuss játék Alapállás, alapmozgás Alapkosár érintés Alsó egyenes nyitás, felső egyenes nyitás Feladás Alkar érintés Leütés Sáncolás	Mindennapi életünk: Közösség, csapatszellem Szabályok Viselkedés Tér–idő Gondolkodás és tanulás fejlesztés: Önértékelés Gondolkodás Tanulási technikák Testi és lelki egészség: Ritmus és ütem érzék Mozgáskoordináció Gyorsaság Testi tudatosság	Természettudományos Hatékony-, önálló tanulás Kezdeményező-képesség és vállalkozói kompetencia
Természetben űzhető sportok 10 óra	Képességfejlesztő gyakorlatok szabadban	Hűvös, hideg időjárás nem akadálya a sportolásnak. Játék a szabadban.	Gyalogtúra, kerékpározás Ha az időjárás engedi hógolyózás, szánkózás	Mindennapi életünk: Viselkedés Gondolkodás és tanulás fejlesztés: Megismerés Tanulás Testi és lelki egészség: Mozgáskoordináció Akaraterő, kitartás Egészséges környezettudat	Természettudományos Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Önvédelmi és küzdősportok 5 óra	Küzdő feladatok	A birkózás és a cselgáncs alapjai	Küzdőjátékok párokban, különböző testhelyzetekben. Küzdőgyakorlatok labdával. Emelések, hordások különböző testhelyzetekben. Esések, gurulások Birkózás állásban, fogáskeresés. Alapvető fogásmódok.	Mindennapi életünk: Szabályok Viselkedés Testi és lelki egészség: Mozgáskoordináció Akaraterő, kitartás	Kezdeményező-képesség és vállalkozói kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia

Szempontok a tanulók teljesítményértékeléséhez

A tanulótól elvárható, hogy ellenkezés nélkül fogadja el mások kontrolját (tanár, tanulótárs) gyakorlás közben. Törekedjen arra, hogy fogalmazzon meg önálló kritikát, idézze elő a belső képet a saját mozgásával kapcsolatosan. A nagyobb témakörök részosztályzatai önértékelés eredményei is lehetnek. A félévi, év végi osztályzat fele továbbra is a motivációra épüljön, vagyis a diák folyamatos munkája erősen nyomjon a latban.

Az egészségvédelem és ehhez kapcsolódóan az anyanyelven folyatott kommunikáció kulcskompetencia esetében a legmagasabb osztályzat akkor javasolt, ha a tanuló a kötelezően előírt testmozgást magától értetődően végzi, a fogalomkészletet tudatosan használva kommunikál tanárával és társaival. Közlései szaknyelvi kifejezéseket tartalmaznak (pl. gimnasztikai, technikai, taktikai). A jeles tanuló tisztában van a prevenció jelentőségével és személyes példamutatással harcol a saját gyengesége kompenzálásáért. A diák a XXI. századi életmód területén tud az egészségre veszélyt jelentő problémákat felsorolni.

Az osztályzatok tükrözzék az egészséges átlagtól való jelentős eltérést, egyúttal a diák munkája során keletkezett hozzáadott értéket is.

Sport- és mozgáskulturális tanulás során a mozgáskontrollt már alapkövetelmény. A hosszabb mozgássorozatok, bonyolultabb technikákat együtt gyakorolják. A diák másokat is kontrolál, visszajelzi a hibákat, azok javításáért felelős. A diáktársakkal együtt saját adekvát megoldásokkal is kiegészítheti az ellenőrzési feladatokat, alaptechnikákat. A gyakorlatokat prezentációszerűen is bemutatja, bemutatják. Az erős koncentráció, az önértékelés természetessé válik.

A játékban a mozdulatok többsége szabályozott. A jeles eredményesen, sportszerűen, jó technikával és a csapat tagjaként, nem önző módon játszik.

Tanári kézikönyvek:

Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez (Oktatási Minisztérium 2005.)

Tartáskorrekció (A biomechanikailag helyes testtartás kialakításához szükséges izomerő és izomnyújthatóság ellenőrzését és fejlesztését elősegítő gyakorlatok) Magyar Gerincgyógyászati Társaság Budapest, 1996.

Streching Dr. Szécsényi József;Magyar Testnevelési Egyetem Budapest, 1992.

Streching Tőrős Károly

Az 1998-as Nemzetközi Testnevelő Tanári Továbbképzés anyaga. Megtalálható a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának (TF) könyvtárában.

Kerezsi Endre: Torna I-II-III-IV.kötet

Koltay Jenő: Az atlétika oktatása

Páder János: Kozárlabdázás

Benedek Endre, Pálfai János: 600 labdarúgó edzésjáték

Fakultatív délutáni tömegsport foglalkozások

Cél: - a szabadidő hasznos eltöltése

Sportesemények látogatása

Osztályok közötti házibajnokságok megrendezése:

• Labdarúgó házibajnokság

• Kosárlabda házibajnokság

• Házi úszóbajnokság

• Sportnap (atlétika, kézilabda, asztalitenisz, labdarúgás, sakk)

• Biciklitúrák

• Gyalogtúrák

• Hosszú távú futóverseny … stb.

Diáksportköri foglalkozások :

A tanulók iskolán kívüli versenyeztetése a következő sportágakban:

• asztalitenisz,

• atlétika,

• kosárlabda,

• labdarúgás,

• sakk. … stb.

Ajánlás a hétvégi foglalkozásokra téli, nyári sport táborozásra

Téli sportok

• korcsolyázás

• síelés

• szánkózás

Vízisportok:

• kajakozás

• kenuzás

• evezés

Természetjárás

Mérkőzés látogatás

„Extrém” sportok:

• biliárd

• fallabda

• görkorcsolya

• falmászás

• aerobik stb.

A tananyag javasolt időbeni elosztása havi bontásban:

Szeptember

Atlétika: Felmérések, állórajt, kislabdahajítás ismétlése.

Képességfejlesztés: Képességszint felmérések.

(Sportjáték I.) Labdarúgás: Ötletjáték.

Október

Atlétika: Térdelőrajt, vágtafutás, távolugrás ismétlése.

Képességfejlesztés: Gimnasztika alapjainak ismétlése.

Labdarúgás: Védők és támadók kijelölése.

November

Atlétika: Középtávú futások, magasugrás ismétlése.

Képességfejlesztés: Streching alapok. Ugrások.

Labdarúgás: Emberfogás, álló és mozgó labda rúgása belsővel.

December

Képességfejlesztés: Streching. Támaszgyakorlatok, függésgyakorlatok, mászások.

Torna: Talaj, szekrényugrás, gyűrűelemek ismétlése.

(Sportjáték II.) Kosárlabda: Ötletjáték.

Téli foglalkozás.

Január

Képességfejlesztés: Gerinctorna. Küzdőfeladatok.

Torna: Talajtorna, szekrényugrás.

Kosárlabda: Emberfogásos védekezés, alapmozgások, átadások, kosárra dobás álló helyből.

Téli foglalkozás.

Február

Képességfejlesztés: Gimnasztika, streching. Keringési rendszer fejlesztése.

Torna: Szekrényugrás, gyűrűelemek.

Kosárlabda: Megindulás-megállás, sarkazás, mellső kétkezes átadás, labdavezetésből fektetett dobás.

Téli foglalkozás.

Március

Képességfejlesztés: Gimnasztika, streching. Keringési rendszer fejlesztése. Dobások.

Atlétika: Kitartó futás. .Magasugrás.

Labdarúgás: Támadójáték létszámfölényben.

Kosárlabda: Ötletjáték a tanult elemek felhasználásával.

Április

Képességfejlesztés: A kondicionálóterem használatának szabályai. Mozdulatgyorsaság fejlesztése.

Atlétika: Futóiskola, dobóiskola, térdelőrajt, kislabdahajítás.

Labdarúgás: Fejelés a homlok középső részével, ötletjáték.

Május

Képességfejlesztés: Gimnasztika és streching. Bemelegítés módszere. Erősítés a kondicionálóteremben!

Atlétika: Ugróiskola, távolugrás, kislabdahajítás.

Labdarúgás: Fejelés a homlok középső részével mozgás közben, ötletjáték.

Június

Képességfejlesztés: Testtartást javító és légzőgyakorlatok. Útmutatások az otthoni testedzéshez!

Atlétika: Futó-, dobó-, ugróversenyek.

Labdarúgás: Ötletjáték.

TERMÉSZETTUDOMÁNYOS ALAPISMERETEK

Célok és feladatok

Célok:

- Komplex szemléletmód kialakítása, melynek segítségével a tanulók képesek lesznek a megfelelő szintű tantárgyi koncentrációra további tanulmányaik során. Így a transzfer-hatás is pozitívan befolyásolhatja teljesítményüket, főként a 10-11. évfolyamokon.

- A kísérletezés-megfigyelés-magyarázat-következtetés tevékenységsorán alapuló természettudományos gondolkodásmód kialakítása, erősítése. Ez a tanulás hatékony segítése mellett személyiségük fejlesztésére is jótékony lehet, hiszen fontos, hogy döntéseiket a későbbiekben a tényekből, tapasztalatokból kiindulva hozzák meg.

- A problémamegoldó készség, a kreativitás fejlesztése. Ezt az önálló, illetve kis csoportos órai és kollégiumi feladatok kitűzésével, azok segítésével, értékelésével tehetjük még hatékonyabbá.

- A környezettudatos magatartás, az ökológiai szemléletmód kialakítása és erősítése a „Gondolkodj globálisan – cselekedj lokálisan” elv értelmében. Ne csupán problémaérzékenységre neveljük a diákokat, hanem láttassuk velük a – ma már egyre nyilvánvalóbb – megoldások lehetőségeit is. (Itt feltétlenül rá kell mutatnunk arra is, hogy nem a tudomány fejlődése okolható a környezet rombolásáért, hanem azok, akik felelőtlenül, a kellő ismeretek hiányában alkalmazzák az élővilágot károsító anyagokat és technológiákat.)

- Európához való kötődésünk kihangsúlyozása, összekapcsolva nemzeti önbecsülésünk erősítésével. (Erre jó lehetőséget jelent pl. ismert, kiváló magyar tudósok életének és munkásságának rövid bemutatása.) Mutassunk rá a szellemi tőke, a kiművelt emberfők minél nagyobb számának fontosságára, mert ezeknek a jelenleginél jóval fontosabb szerephez kell jutniuk hazánk sorskérdéseinek megoldásában.

- Mindezek szellemében a tanulók kedveljék meg a természettudományokat.

Feladatok

A természettudományos tárgyak ismeretanyagának mennyisége és a heti óraszám korlátozott volta alapos és átgondolt válogatást igényelt a tananyag összeállítása során. A könnyebb áttekinthetőség, az ismeretek rendszerezése és az eklektikus jelleg ellensúlyozása céljából az anyag négy fő témakörre (víz, fény, levegő, kőzetek) bontottuk. A fejezetekben arányosan kapott helyet a természetföldrajz, a fizika, a kémia, a biológia és a környezetvédelem. (Az egyes témakörökben általában ebben a sorrendben szerepelnek az előbb említett tantárgyakkal kapcsolatos ismeretek.)

Fejlesztési követelmények

- A tanulók legyenek tisztában az alapvető fogalmakkal, összefüggésekkel, értsék meg ezek lényegét és megfelelő módon tudják is alkalmazni megadott vagy általuk keresett példákon keresztül.

- Egy adott jelenséget legyenek képesek különböző (tantárgyi) szemszögből is értelmezni, ugyanannak a ténynek többoldalú magyarázatát megadni.

- Tudjanak egyszerűbb kísérleteket elvégezni, kísérleti eszközöket használni, megfigyeléseiket írásban és szóban megfogalmazni. Tapasztalataik alapján próbálják meg értelmezni a látottakat, tudjanak belőlük következtetéseket levonni.

- Legyenek képesek (bizonyos nehézségű) kreativitást igénylő problémafeladatok önálló megoldására a tanórákon, vagy otthoni munkájuk során.

- Tanulják meg azt, hogy hol, milyen módon juthatnak hozzá a szükséges adatokhoz a nyomtatott, illetve elektronikus információhordozókon keresztül.

- Mondanivalójukat a magyar nyelv szabályainak megfelelően, érthetően és szabatosan legyenek képesek megfogalmazni, szóban és írásban egyaránt.

- Legyenek képesek megfelelően orientálódni térben és időben az anyag elsajátítása során.

- Megfelelően alkalmazzák és váltsák át az adott mértékegységeket.

9. évfolyam

Témakör	Téma	Tartalom	Tevékenység	Tudás és képességterü- letek	Fejlesztendő kulcskompetencia	Kapcsolodó műveltségi terület
1. Bevezetés (3 óra)	A természettudo- mányok egységéről és szemlélet módjáról	- Ismerkedés a tantárggyal - A kísérletezés módszerei - Balesetvédelmi tudnivalók - Információszerzés a könyvtárban	Közös megbeszélés, példák gyűjtése csoportonként. Tanulói kísérletek a tárgy komplex jellegének bemutatására. Az információkeresés különböző módszereinek egyéni és csoportos gyakorlása nyomtatott és elektronikus információhordozókról	Mindennapi életünk Tér és idő Szabályok	Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia Hatékony és önálló tanulás Anyanyelvi kommunikáció.	Informatika Ember a természetben
2. A víz (10 óra)	a) Földünk: a víz bolygója	- A víz megjelenési formái és körforgása - A víz felszínformáló munkája	Topográfiai ismeretek elmélyítése. játékos formában („Leg”-ek kikeresése, „ország-város”, „térkép-kirakós”…)	Mindennapi életünk Tér és idő Szabályok Szülőföldünk	Anyanyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos Digitális Hatékony, önálló tanulás Szociális és állampolgári kompetencia	Matematika Ember és társadalom Ember a természetben
	b) A víz tulajdonságai	- A víz fizikai és kémiai sajátságai - A felhajtóerő és következményei - Az oldatok jellemzői - A kémhatás, minőségi és mennyiségi kimutatása	Tanulói kísérletek (archimedes-i hengerpárok, oldatkészítés, Cartesius-búvár, különböző sók kémhatásának kimutatása csempés kísérletekkel, ,,pH-pánsíp” készítése vöröskáposzta levél)
	c) A víz, mint élőhely	- A vízi élőlények, életformák jellemzői - A vízszabályozás és következményei -A vizek szennyezése és tisztítása	Egyéni, vagy kiscsoportos vizsgálódás a vízparton, akváriumi élőlények, vízminták mikroszkópos vizsgálata. Beszélgetés, közös elemzés: a vízszabályozás előnyei és hátrányai Kísérletező délelőttök, kirándulások a bennmaradós hétvégéken (terepgyakorlat, múzeumlátogatás)
	d)A vízről tanultak rendszerezése	- Összefoglalás - Kiselőadások - Ellenőrzés	Referátumok, prezentációk és értékelésük
3. A fény (8 óra)	a) Csillagászat	- A Világegyetem - A Naprendszer - A fény tulajdonságai	Beszélgetések: az Univerzum keletkezésével, a különböző tudományos és teremtési elméletek kapcsolatáról ismeretterjesztő filmekben látottak megvitatása. Játékos vetélkedők (asztrológia, űrkutatás, alkímia)	Mindennapi életünk Tér és idő Szabályok	Anyanyelvi kommunikáció. Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia Hatékony és önálló tanulás	Matematika Ember és természetben Ember és társadalom
	b) Optika	- Optikai eszközök és alkalmazásaik - A fény útja optikai különböző optikai eszközökön	Tanulói kísérletek optikai eszközökkel, különböző fénytörő közegekkel, mikroszkópokkal
	c) A fény szerepe	- A fény hatásai az élőlényekre a bioszférában - Fosszilis és alternatív energiaforrások	A különböző energiaféleségek alkalmazásának előnyei és hátrányai: a téma kiscsoportos megvitatása
	d) A fényről tanultak rendszerezése	- Részösszefoglalás rendszerezése - Kiselőadások	Referátumok, prezentációk és értékelésük Tanulói kísérletek a bennmaradós hétvégéken, látogatás a Planetáriumba, a Csodák Palotájába
4. A levegő (8 óra)	a) Az atmoszféra	- A légkör szerkezete, összetétele, jelentősége - A légáramlások	Játékos kvíz a légkör összetevőiről és rétegeiről	Mindennapi életünk Tér és idő Szabályok Szülőföldünk	Természettudományos kompetencia Matematikai kompetencia Digitális kompetencia Anyanyelvi kommunikáció Hatékony, önálló tanulás	Ember a természetben Matematika Ember és társadalom
	b) A gázok tulajtulajdonságai	- A gáz halmazállapot sajátságai - Gázok állapotváltozásai, munkavégzése	Tanulói kisérletek (légáramlás okozta vákum, különböző gázok fejlesztése csempés kísérletekkel, robbanó ,,Kinder-meglepetés”…)
	c) A légkör, mint élettér	- A levegőt meghódító, felhasználó élőlények és sajátságaik - A légszennyezés problémái	Egyéni kiscsoportos gyűjtőmunka (,,szárnyaló termések és magvak, madártollak, ,,beszédes” rovar- és madárnevek) madár csőr- és lábkirakó, rovar- ,,puzzle”, madárhang- párosítás, zuzmótérkép, pollencsapda bagolyköpet- ,,kollekció” készítése Tanulói kísérletek, madármegfigyelés, madáretetés, állatkerti látogatás a bennmaradós hétvégéken
	d) A levegőről tanultak áttekintése	- Kiselőadások - Részösszefoglalás - Ellenőrzés
5. A kőzetek (5óra)	a) A Föld kérge	- Bolygónk és kérgének szerkezete - A földrengés és a vulkáni tevékenység	Kiscsoportos foglalkozások: (,,Kontinens-kirakó”, ,,vulkánvadászat”, kéreg –kvíz)	Mindennapi életünk Tér és idő Szabályok Szülőföldünk	Anyanyelvi kommunikáció Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia Hatékony, önálló tanulás	Ember a természetben Ember és társadalom Szociális és állampolgári
	b) Kőzetek, ásványok	- A kőzetek legfontosabb tipusai - A mészkő és jelentősége	Tanulói munkáltatás: kőzetek és mészvázas állatok maradványainak felismerése, összehasonlitása Különböző anyagok (pl. sziksó, sütőpor, kréta, tojáshéj stb.) karbonáttartalmának kimutatása
	c) A kőzetek felszínén	- A talajok - A vizek keménysége	Talajok szerkezet- és pH-vizsgálata, vízkeménység mérése, kimutatása, vegyszeres vízlágyítás kis csoportokban Tanulói kísérletezés és terepgyakorlat, ásványkiállítás, bányalátogatás a bennmaradós hétvégéken
	d) A kőzetekről tanultak áttekintése	- Részösszefoglalás - Kiselőadások	Referátumok, prezentációk
6. Tanév végi összefoglalás, ismétlés (3 óra)		- Az év során tanultak lényegének áttekintése	Játékos kvíz- és problémafeladatok egyéni és csoportos megoldása

Szempontok a tanulók teljesítményértékeléséhez

Az értékelés célja a tanuló előrehaladásának, illetve a tanári közvetítés eredményességének vizsgálata. Az iskola pedagógiai programjában meghatározott módon értékeljünk.

A tanárnak a tanulók évközi munkáját folyamatosan figyelemmel kell kísérnie. Formái:

- Folyamatos órai ellenőrzés és értékelés, például ellenőrző kérdések, gondolkodtató kérdések formájában vagy egy-egy gyakorlati részfeladat megoldása kapcsán.

- Szóbeli és/vagy írásbeli beszámoló egy-egy résztémából

- Kiselőadás, kísérlet bemutatás, írásbeli vagy szóbeli beszámoló egy-egy témakörben a megadott szempontok, vagy önálló gyűjtés alapján, ennek értékelése

- Előre kiadott témák közül tetszés szerint választott kérdéskör feldolgozása (képi, írásbeli, szóbeli) és ennek értékelése.

- Vitaszituációkban való részvétel, vitakultúra, argumentációs képesség szintjének írásbeli, szóbeli értékelése.

- Projektmunkában való részvétel (egyéni vagy csoportos) szóbeli, írásbeli értékelése.

Ajánlott irodalom

Tankönyvek:

- Dr. Kovács Lászlóné – Dr. Mészáros Rezsőné – Vízvári Albertné: Földrajz 7. (Geoszférák, Európán kívüli földrészek)

Dr. Siposné Dr. Kedves Éva – Péntek Lászlóné – Horváth Balázs: Kémia 7. (Kémiai alapismeretek)

- Jámbor Gyuláné – Csókási Andrásné – Horváth Andrásné – Kissné Gera Ágnes: Biológia 7. (Tájak és életközösségek)

- Kleininger Tamás: Földrajz 7. (Csillagászat) (Konsept – H kiadó, Piliscsaba)

- Hűbér Magdolna: Fizika az általános iskola 8. osztálya számára (Konsept – H kiadó, Piliscsaba)

- Villányi Attila: Kémia II. (Szervetlen kémia) (Calibra Könyvek, Műszaki Könyvkiadó 1999.)

- Oláh Zsuzsa: Biológia I. (Állatok és növények) Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest)

Ajánlott irodalom:

A természetföldrajzi részekhez:

Susanna van Rose: Tűzhányók (Park Kiadó Budapest, 1994)

Felix R. Pakuri: A Föld krónikája (Officina Nova, 1991)

Dr. Scholz Gábor: Kövületek. Búvár Zsebkönyvek (Móra Kiadó, Budapest, 1974)

Reviczky Béla: A Föld: Lenyűgöző bolygónk Reader’s Digest Kiadó, Budapest, 2004

A fizikai részekhez:

Patrick Moore –Iain Nicolson: A Nap és bolygói (Helikon Kiadó, Budapest, 1992)

Lukács Ernőné – Péter Ágnes – Tarján Rezsőné: Tarkabarka fizika (Móra Kiadó, Budapest, 1977)

- Mitchell Wilson: Az energia (Műszaki Kiadó, Budapest, 1977)

- Öveges József: Kis fizika I (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1995)

A kémiai részekhez:

- Balázs Lórántné: Kémiai kísérletek (Móra Kiadó, Budapest, 1986)

- Pető – Szabadváry: A kémia nagy pillanatai (Móra Kiadó, Budapest, 1980)

- Ralph E. Lapp: Az anyag (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1979)

A biológiai részekhez:

- Bognár Antal: Sír a Tisza (Masszi Kiadó, Budapest, 2000)

- Gerald Durrel: Az amatőr természetbúvár (Gondolat Kiadó, Budapest, 1978)

- USBORNE: Az élővilág enciklopédiája (Park Kiadó, Budapest, 1993)

- Robert Snedden: Az élet (Magyar Könyvklub, Budapest, 1998)

- USBORNE: Természettudományi Kisenciklopédia (Park Kiadó, Budapest, 1993)

KOMPLEX HUMÁN ISMERETEK

Célok és feladatok

Célok:

A történelem alapvető korszakainak áttekintésével olyan szintre hozni a tanulók múltismeretét, melyre ráépíthető a gimnáziumi történelem tantárgy. Az események közül csak a legmeghatározóbbakat kell kiemelni, nagy hangsúlyt kell kapnia történelem folyamatszerűségének, a sokoldalú összefüggések bemutatásának. A korszerű történelemszemléletnek megfelelően törekedni kell arra, hogy az adott korszakot a tanuló minél nagyobb teljességben lássa: életmódtörténet; az irodalom-, zene- és képzőművészet - történet néhány kiemelkedő alkotása kapcsolódjon egy-egy történelmi korhoz, esetenként ez álljon a középpontban. A tanuló ismerje föl, hogy múlt - jelen - jövő egymástól elválaszthatatlanok.

Feladatok

Anyanyelvi kompetencia: Hallott és olvasott szöveg értése, szóbeli és írásbeli szövegalkotás különböző beszédhelyzetekben, az érvelés képessége, az esztétikai minőség iránti tisztelet.

Idegen nyelvi kompetencia: A kulturális sokféleség iránti érdeklődés, annak tiszteletben tartása.

Matematikai kompetencia: Grafikonok, táblázatok alkalmazása.

Természettudományos kompetencia: Fenntartható fejlődés, felelősségteljes magatartás.

Digitális kompetencia: Az IST kritikus használata az információszerzés terén, használata a kommunikációban.

Hatékony, önálló tanulás: Kitartó tanulás. Tanulásszervezés. IST eszközök használata. Saját tanulási stratégia. Együttműködés a társakkal, a tudás megosztása.

Szociális és állampolgári kompetencia: A társadalmi folyamatok, struktúrák, a demokrácia alapelveinek ismerete. Beilleszkedés a közösségbe. A közjó iránti cselekvő elkötelezettség. Tolerancia. Szolidaritás.

Kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia: Tervezés. egyéni és páros, csoportos munkavégzés. Értékelés. Kreativitás fejlesztése.

Esztétikai és művészeti tudatosság és kifejezőképesség: Befogadás és önkifejezés – különböző művészeti ágakban.

Kiemelt fejlesztési feladatok

Énkép, önismeret: Önmegismerés, önkontroll, önállóság, az önfejlesztés igényének és képességének fejlesztése.

Hon- és népismeret: Fejlődjön a tanulóban az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza, a nemzet múltjának, jelenének ismerete, értékeinek tisztelete. Legyen harmonikus kapcsolatban a természeti és társadalmi környezettel, alakuljon ki benne kötődés, nemzettudat.

Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra: Fejlődjön a tanuló európai identitástudata, az egyetemes emberi civilizáció értékeinek megbecsülése.

Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés: Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek fejlesztése a tanulók aktív részvételére építő tanítás- és tanulásszervező eljárásokkal (pl. együttműködés képessége, konfliktuskezelés stb.).

Gazdasági nevelés: A fenntarthatható fogyasztás és az egyéni érdekek kapcsolatának felismerését kell elősegíteni a tanulókban.

Környezettudatosságra való nevelés: A tanulók környezetkímélő magatartásának kialakítása, fejlesztése.

A tanulás tanítása: Feladat a motiváció fejlesztése, változatos tanulási módszerek, színterek megismertetése a tanulókkal, a gondolkodási képességek fejlesztése.

Testi és lelki egészség: A konfliktuskezelés, az együttműködési képesség, az önérdek érvényesítésének a fejlesztése.

Felkészülés a felnőttlét szerepeire: Önismeret fejlesztése többféle tevékenységi lehetőség biztosításával.

Fejlesztési követelmények

A tantárgynak elsősorban a tanuló komplex látásmódját kell fejlesztenie, azt a képességet, hogy felfedezze a hasonlóságot látszólag egymástól távol eső jelenségekben. Ki kell alakítania benne azt a törekvést, hogy a felszín mögött keresse a lényegi meghatározókat.

Továbbá fejleszteni kell a térbeli és időbeli tájékozódó képességet, az ismeretszerzési és - feldolgozási képességeket, a történelmi források önálló és kritikus értelmezését, a pontos fogalomhasználatot, a szóbeli és írásbeli (teszt és esszé) kifejezőkészséget. A tananyag - feldolgozás folyamatában a tanulók sajátítsák el a könyvtári (elektronikus információhordozók is) információgyűjtés és felhasználás képességét (szakkönyvek, lexikonok, atlaszok).

9. évfolyam

Témakör	Téma	Tartalom	Tevékenység	Tudás- és képességterületek	Fejlesztendő kulcskompetencia
1. Történelemtudomány és művészetek 4 óra	a) Mi a történelem? A történelem forrásai	A történelemtudomány tárgya, íratlan és írott források, a forráselemzés szempontjai	Beszélgetés, vita, csoportosítási feladat, forráselemzés Otthoni gyűjtőmunka: tárgyak, fényképek, levelek, családfa, családtörténetek, interjúk – kiállítás a kollégiumban	Kommunikáció Mindennapi életünk Tér és idő Szabályok Szülőföldünk Gondolkodás- és tanulásfejlesztés	Anyanyelvi kommunikáció Szociális és állampolgári kompetencia Digitális kompetencia Hatékony, önálló tanulás
	b) Segédtudományok	Régészet, zászlótan, címertan, éremtan, inszigniológia, esetleg egyéb segédtudományok	Tanári előadás, rajzok készítése, filmek – régészetről, a magyar koronázási jelvényekről Múzeum- és levéltár-látogatás, gyűjtőmunka: könyvtár, internet, pl. a magyar címer változásai, más országok zászlói, címerei	Kommunikáció Mindennapi életünk Tér és idő Szabályok Szülőföldünk Gondolkodás- és tanulásfejlesztés
	c) Tájékozódás az időben	Időszámítások, évszázad, évezred, a nagy történelmi korszakok	Ismeretek fölelevenítése, időszalag készítése, rajta események elhelyezése – csoportmunka, Időutazás – dramatikus játékok Gyűjtőmunka: internet, könyvtár – régi korok időmérő eszközei	Kommunikáció Mindennapi életünk Tér és idő Szabályok Szülőföldünk Gondolkodás- és tanulásfejlesztés
	d) Mi a művészet? Művészeti ágak 5 óra	A művészetek születése, alkotó és előadó művészetek, korstílusok, stílusirányzatok	Ismeretek fölelevenítése, tanári előadás, vita, csoportosítási és összehasonlítási feladatok (pl. ugyanaz a téma különböző korokba, különböző művészeti ágakban), játékos versírás, rajz, festmény készítése Színház- koncert- és képtárlátogatás	Kommunikáció Mindennapi életünk Tér és idő Szabályok Szülőföldünk Gondolkodás- és tanulásfejlesztés
2. Ókor 3 óra	a) Az ókori Kelet, Hellasz, az ókori Róma	Gazdaság – társadalom – az állam: államformák, politikai berendezkedések	Ismeretek fölelevenítése, térképolvasás, ábrák értelmezése, összehasonlítás, szövegelemzés és vázlatkészítés, helyzetjátékok Projektmunka - prezentáció	Kommunikáció Mindennapi életünk Tér és idő Szabályok Szülőföldünk Gondolkodás- és tanulásfejlesztés	Anyanyelvi kommunikáció Szociális és állampolgári kompetencia Digitális kompetencia Hatékony, önálló tanulás Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia
	b) Mítoszok, mitológia;	Politeizmus, monoteizmus, példák a legjellemzőbb mítosztípusokra, összehasonlításuk A Biblia	Ismeretek fölelevenítése, tanári előadás, szövegértési- alkotási feladatok, helyzetjátékok, páros munka: képek és bibliai történetek párosítása Gyűjtőmunka: a Bibliához kapcsolódó, ma is használt állandósult szószerkezete, bibliai témájú zeneművek - zenehallgatás	Kommunikáció Mindennapi életünk Tér és idő Szabályok Szülőföldünk Gondolkodás- és tanulásfejlesztés
	c) Az írás kezdetei: a képírástól a betűírásig	A sumer, az egyiptomi írás, a betűírás	Ismeretek fölelevenítése, tanári előadás Könyvtár, internet: a magyar rovásírás Ékírásos agyagtáblák, rovásírásos feliratok készítése	Kommunikáció Mindennapi életünk Tér és idő Szabályok Szülőföldünk Gondolkodás- és tanulásfejlesztés
	d) Az ókori építészet néhány alkotása	A világ 7 csodája	Prezentáció Projektmunka	Kommunikáció Mindennapi életünk Tér és idő Szabályok Szülőföldünk Gondolkodás- és tanulásfejlesztés
3. Középkor (476 – 1640) 7 óra	a) Korai és virágzó feudalizmus, az újkor kezdete	Gazdaság – társadalom – politikai berendezkedés változásai a középkorban	Ismeretek fölelevenítése, térképolvasás, ábrák értelmezése, összehasonlítás, szövegelemzés és vázlatkészítés, helyzetjátékok	Kommunikáció Mindennapi életünk Tér és idő Szabályok Szülőföldünk Gondolkodás- és tanulásfejlesztés	Anyanyelvi kommunikáció Szociális és állampolgári kompetencia Digitális kompetencia Hatékony, önálló tanulás Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
	b) Kereszténység és egyház.	A kereszténység szerepe a középkori ember világképében, nyugati és keleti egyház, egyházi hierarchia, szerzetesrendek	Ismeretek fölelevenítése, tanári előadás, összehasonlító vázlat készítése – páros munka, helyzetjátékok Film: Napfivér, Holdnővér	Kommunikáció Mindennapi életünk Tér és idő Szabályok Szülőföldünk Gondolkodás- és tanulásfejlesztés
	c) A lovagi élet	A lovag, lovagi tornák, a lovagi eszmény, lovagi költészet	Forráselemzések: szövegek, képek Film: Ivenhoe	Kommunikáció Mindennapi életünk Tér és idő Szabályok Szülőföldünk Gondolkodás- és tanulásfejlesztés
	d) A középkori falu és város	Faluszerkezet, gazdálkodási eszközök és módszerek, a középkori város képe, önkormányzat, céhek	Forráselemzések: szövegek, képek, ábrák Kézművesség: szövés, kerámia, mézeskalács, nemez stb	Kommunikáció Mindennapi életünk Tér és idő Szabályok Szülőföldünk Gondolkodás- és tanulásfejlesztés
	e) A magyar államalapítás. Árpád-kor	Géza és I. István, I. László és Könyves Kálmán, a tatárjárás	Ismeretek fölelevenítése, tanári előadás, térképolvasás, ábrák értelmezése, összehasonlítás, szövegelemzés és vázlatkészítés, helyzetjátékok Az István, a király c. rockopera valamely előadásának megtekintése	Kommunikáció Mindennapi életünk Tér és idő Szabályok Szülőföldünk Gondolkodás- és tanulásfejlesztés
	f) A középkori magyar állam virágzása és bukása	Az Anjouk, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi Mátyás, az ország három részre szakadása	Ismeretek fölelevenítése, tanári előadás, térképolvasás, ábrák értelmezése, összehasonlítás, szövegelemzés és vázlatkészítés, helyzetjátékok Műsorkészítés: a Hunyadiak a magyar irodalomban, a műsor bemutatása	Kommunikáció Mindennapi életünk Tér és idő Szabályok Szülőföldünk Gondolkodás- és tanulásfejlesztés
	g) Korstílusok, stílusirányzatok a korszakban	Román, gótika, reneszánsz	Multimédiás előadás Kirándulások a magyarországi román, gótika, reneszánsz emlékeihez – fényképek készítése, kiállítás	Kommunikáció Mindennapi életünk Tér és idő Szabályok Szülőföldünk Gondolkodás- és tanulásfejlesztés
	h) A középkori magyar irodalom néhány alkotása	Első szövegemlékeink, részletek a Margit-legendából, Janus Pannonius egy verse	Szövegelemzések Gyűjtőmunka: magyar szentek	Kommunikáció Mindennapi életünk Tér és idő Szabályok Szülőföldünk Gondolkodás- és tanulásfejlesztés
4. A polgári átalakulás kora (egyetemes, 1640 - 1871) 7 óra	a) A nagy földrajzi felfedezések	Előzmények, a legjelentősebb felfedező utak, gazdasági-társadalmi-politikai következmények	Ismeretek fölelevenítése, tanári előadás, térképolvasás, ábrák értelmezése, összehasonlítás, szövegelemzés és vázlatkészítés, helyzetjátékok Film: 1492	Kommunikáció Mindennapi életünk Tér és idő Szabályok Szülőföldünk Gondolkodás- és tanulásfejlesztés	Anyanyelvi kommunikáció Szociális és állampolgári kompetencia Digitális kompetencia Hatékony, önálló tanulás Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Idegen nyelvi kommunikáció
	b) Polgári forradalmak Nyugat-Európában, az USA születése	Az angol, francia polgári forradalom és a függetlenségi háború – célok és eredmények	Ismeretek fölelevenítése, tanári előadás, térképolvasás, a kapcsolódó legjelentősebb dokumentumok néhány részletének elemzése – szövegértési feladatok: csoportmunka Gyűjtőmunka: az események kiemelkedő személyei	Kommunikáció Mindennapi életünk Tér és idő Szabályok Szülőföldünk Gondolkodás- és tanulásfejlesztés
	c) Régiók Európában	Európai munkamegosztás és következményei	Ismeretek fölelevenítése, tanári előadás, térképolvasás, ábrák értelmezése	Kommunikáció Mindennapi életünk Tér és idő Szabályok Szülőföldünk Gondolkodás- és tanulásfejlesztés
	d) A kapitalizmus gazdasága, társadalma	Manufaktúrák, gyárak, polgárság, munkásság	Ismeretek fölelevenítése, tanári előadás, összehasonlító vázlat készítése – páros munka, helyzetjátékok	Kommunikáció Mindennapi életünk Tér és idő Szabályok Szülőföldünk Gondolkodás- és tanulásfejlesztés
	e) A polgári állam	A polgári demokrácia jellemzői, változatai	Ismeretek fölelevenítése, tanári előadás, ábrák értelmezése, összehasonlítás, helyzetjátékok Látogatás a Városházán, ismerkedés az ott folyó munkával	Kommunikáció Mindennapi életünk Tér és idő Szabályok Szülőföldünk Gondolkodás- és tanulásfejlesztés
	f) Ipari forradalmak	I. és II. ipari forradalom – folyamata, a legjelentősebb találmányok, társadalmi következmények	Prezentáció Projektmunka	Kommunikáció Mindennapi életünk Tér és idő Szabályok Szülőföldünk Gondolkodás- és tanulásfejlesztés
	g) Korstílusok a korszakban	Barokk, klasszicizmus és romantika	Multimédiás előadás Kirándulások a magyarországi barokk, klasszicizmus és romantika emlékeihez, fényképek készítése - kiállítás	Kommunikáció Mindennapi életünk Tér és idő Szabályok Szülőföldünk Gondolkodás- és tanulásfejlesztés
5. A polgári átalakulás folyamata Magyarországon (1689 - 1867) 4 óra	a) Előzmények (a XVII-XVIII. századi Magyarország)	A török kiűzése, Magyarország a Habsburg Birodalomban	Ismeretek fölelevenítése, tanári előadás, térképek, ábrák értelmezése,	Kommunikáció Mindennapi életünk Tér és idő Szabályok Szülőföldünk Gondolkodás- és tanulásfejlesztés	Anyanyelvi kommunikáció Szociális és állampolgári kompetencia Digitális kompetencia Hatékony, önálló tanulás Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
	b) A reformkor. 1849/49	A „haza és haladás” programja – Széchenyi és Kossuth, forradalom és szabadságharc – célok és eredmények	Ismeretek fölelevenítése, tanári előadás, szöveges források elemzése, összehasonlító vázlat készítése – páros munka, helyzetjátékok 1848/49-es emlékhelyek környékünkön: gyűjtőmunka, kirándulások, fotók készítése - kiállítás	Kommunikáció Mindennapi életünk Tér és idő Szabályok Szülőföldünk Gondolkodás- és tanulásfejlesztés
	c) A kiegyezés	A dualista államszerkezet – előnyök és hátrányok	Ismeretek fölelevenítése, tanári előadás, ábra értelmezése,	Kommunikáció Mindennapi életünk Tér és idő Szabályok Szülőföldünk Gondolkodás- és tanulásfejlesztés
	d) Művészet és politika kapcsolata – a magyar barokk idején és a 19. században	Zrínyi Miklós: Az Török áfium… - részletek, a nyelvújítás, Kölcsey, Vörösmarty, Petőfi egy-egy közéleti témájú verse, Jókai: A kőszívű ember… - részletek	Ismeretek fölelevenítése, tanári előadás, szövegelemzések, összehasonlító vázlat készítése Erkel – Egressy - Katona: Bánk bán: operalátogatás vagy részletek az operafilmből	Kommunikáció Mindennapi életünk Tér és idő Szabályok Szülőföldünk Gondolkodás- és tanulásfejlesztés
6. A „modern világ” születése (1871 - 1918) 4 óra	a) A dualizmus kora	Gazdaság és társadalom változásai a korszakban	Ismeretek fölelevenítése, tanári előadás, táblázatok elemzése Gyűjtőmunka: magyar tudósok, feltalálók a korszakban	Kommunikáció Mindennapi életünk Tér és idő Szabályok Szülőföldünk Gondolkodás- és tanulásfejlesztés	Anyanyelvi kommunikáció Szociális és állampolgári kompetencia Digitális kompetencia Hatékony, önálló tanulás Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
	b) Az első világháború	A két szövetségi rendszer, a háború legjelentősebb frontjai, a Párizs környéki békék, a trianoni béke	Ismeretek fölelevenítése, tanári előadás, térképek, ábrák értelmezése Gyűjtőmunka: új harci eszközök Film: részletek a Trianon c. filmből	Kommunikáció Mindennapi életünk Tér és idő Szabályok Szülőföldünk Gondolkodás- és tanulásfejlesztés
	c) A klasszikus modernség irányzatai	Impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió, realizmus, naturalizmus	Multimédiás előadás Kirándulás Budapestre: Nemzeti Galéria, szecessziós épületek	Kommunikáció Mindennapi életünk Tér és idő Szabályok Szülőföldünk Gondolkodás- és tanulásfejlesztés
	d) Fordulat a magyar kultúrában	Ady és Móricz egy- egy műve, a Nyugat, a nagybányai iskola, Csontváry, Bartók Béla valamely műve	Ismeretek fölelevenítése, tanári előadás, műelemzések Illusztrációk készítése valamely elemzett irodalmi vagy zeneműhöz	Kommunikáció Mindennapi életünk Tér és idő Szabályok Szülőföldünk Gondolkodás- és tanulásfejlesztés
7. A XX. .század problémái 6 óra	a) Diktatúrák születése	A kommunista Szovjetunió és a náci Németország – az eszmék és a politikai berendezkedések hasonlóságai és különbségei	Ismeretek fölelevenítése, tanári előadás, szöveges és képi források, filmrészletek elemzése, összehasonlító vázlat készítése	Kommunikáció Mindennapi életünk Tér és idő Szabályok Szülőföldünk Gondolkodás- és tanulásfejlesztés	Anyanyelvi kommunikáció Szociális és állampolgári kompetencia Digitális kompetencia Hatékony, önálló tanulás Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
	b)A II. világháború	A II. világháború előzményei, szövetségi rendszerek, célok, néhány nevezetes ütközet, lezárása	Ismeretek fölelevenítése, tanári előadás, térképek, szöveges és képi források, filmrészletek elemzése, Film: valamely holocaustról szóló film megtekintése	Kommunikáció Mindennapi életünk Tér és idő Szabályok Szülőföldünk Gondolkodás- és tanulásfejlesztés
	c) A kétpólusú világ és összeomlása	A hidegháború A Szovjetunió és a keleti tömb összeomlása	Ismeretek fölelevenítése, tanári előadás, szöveges és képi források, filmrészletek elemzése, összehasonlító vázlat készítése Gyűjtőmunka: új harci eszközök Film: Hair	Kommunikáció Mindennapi életünk Tér és idő Szabályok Szülőföldünk Gondolkodás- és tanulásfejlesztés
	d) Magyarország: mozgástér vagy kényszerpálya?	Őszirózsás forradalom, Tanácsköztársaság, a Horthy-korszak, Magyarország a világháborúban, a szovjet megszállás, a Rákosi-korszak, a Kádár-korszak és összeomlása	Ismeretek fölelevenítése, tanári előadás, szöveges és képi források, filmrészletek elemzése, viták, helyzetjátékok Otthoni kutatómunka: „családi emlékkönyv” a 20. század 2. feléről	Kommunikáció Mindennapi életünk Tér és idő Szabályok Szülőföldünk Gondolkodás- és tanulásfejlesztés
	e) Az avantgard	Kubizmus, expresszionizmus, dada, szürrealizmus, konstruktivizmus	Multimédiás előadás Játék (csoportmunka): saját „műalkotások” készítése különböző avantgard irányzatoknak megfelelően, különböző művészeti ágakban - kiállítás	Kommunikáció Mindennapi életünk Tér és idő Szabályok Szülőföldünk Gondolkodás- és tanulásfejlesztés
	f) A jelenkor néhány problémája a világban és Magyarországon	Pl.: fenntartható fejlődés, demográfiai problémák, „civilizációk harca”, szegénység, szegregáció stb.	Beszélgetés, vita, ábrák, táblázatok, szövegek, filmrészletek elemzése, fogalmazás: Az én 21. századom Valamely kapcsolódó film megtekintése, látogatás egy nemzeti parkunkban	Kommunikáció Mindennapi életünk Tér és idő Szabályok Szülőföldünk Gondolkodás- és tanulásfejlesztés
	g) A 20. század, a jelenkor eseményeinek, problémáinak megjelenése a művészetekben	Pl. József Attila, Radnóti Miklós, Örkény István, Sütő András egy-egy műve	Műelemzések, dramatizálás, fiktív riport készítése Film: A Legyek ura	Kommunikáció Mindennapi életünk Tér és idő Szabályok Szülőföldünk Gondolkodás- és tanulásfejlesztés
Összefoglaló órák, számonkérések a témakörök végén, tanév végi összegzés 3 óra				Kommunikáció Mindennapi életünk Tér és idő Szabályok Szülőföldünk Gondolkodás- és tanulásfejlesztés

Szempontok a tanulók teljesítményértékeléséhez

Az értékelés célja a tanuló előrehaladásának, illetve a tanári közvetítés módjainak (a tanítás eredményességének) vizsgálata.

- Szóbeli és/vagy írásbeli beszámoló egy-egy résztémából

- Témazáró dolgozatok írása, értékelése

- Kiselőadás, írásbeli vagy szóbeli beszámoló egy-egy témakörben a megadott szempontok, vagy önálló gyűjtés alapján, ennek értékelése

- Előre kiadott témák közül tetszés szerint választott kérdéskör feldolgozása (képi, írásbeli, szóbeli) és ennek értékelése

- Szituációs játékok (történetek, népszokások eljátszása), vitaszituációkban való részvétel, kézműves tevékenységek stb. írásbeli, szóbeli értékelése

- Projektmunkában való részvétel (egyéni vagy csoportos) szóbeli, írásbeli értékelése

Tankönyvek

Használhatók a forgalomban lévő 5-8. évfolyamos történelemkönyvek megfelelő fejezetei, különösen az összefoglaló részek, továbbá az életmód-, művelődés- és művészettörténeti fejezetek.

Történelmi atlaszok.

Művelődéstörténeti atlasz.

TANULÁSMÓDSZERTAN ÉS KOMMUNIKÁCIÓ

Célok és feladatok

A tanulási módszerek és a kommunikálás megfelelő formáinak tanítása mindig is az iskola alapvető feladatai közé tartozott. A XX. század második felétől a tudomány rohamos, szinte robbanásszerű fejlődése nehéz feladat elé állította az iskolákat: a világról való tudás átadása és az oktatás tömegesedése az ismeretközpontúság felé mozdította a tantervkészítőket - az alapképességek biztos birtoklása, a tanulási módszerek magától értetődő megtanítása, a kommunikációs kultúra gondozása háttérbe szorult. Nem látszik remény arra, hogy ez a helyzet a közeljövőben megváltozzon, ezért külön órakeretet szükséges teremteni arra, hogy a tanulással és a kommunikálással kapcsolatos alapképességeket az életkornak megfelelő eszköztudás szintjére fejlesszük.

Az „Arany János modul”, Tanulásmódszertan és kommunikáció és az Önismeret tantárgyak öt éven keresztül való tanítása lehetőséget kínál személyiségük teljesebb kiművelésére, kiteljesítésére.

A tanulásmódszertan feladata azoknak a tanulási módszereknek és annak a szemléletmódnak a megtanítása, amelyek bármely tantárgy eredményes tanulásához felhasználhatók, és tanulóink további tanulmányainak sikeres teljesítéséhez is biztos alapot adnak. A tanulásmódszertan ezen felül az olyan tanulási részképességek, készségek, attitűdök fejlesztéséhez is teret biztosít mint a figyelem, beszéd, olvasás, emlékezés, gondolkodás, önművelés (az első években a hiányok pótlására, a továbbiakban pedig magas szintre való emelésükre helyezve a hangsúlyt). Ösztönzi a tanulókat arra is, hogy a tanulással kapcsolatos problémáikkal szembenézzenek, azokra megoldást keressenek, a megismeréssel pozitív, örömteli viszonyt alakítsanak ki, a tanulást mindennapi életük ritmusába, szokásrendszerükbe megfelelően illesszék be, illetve megfelelően és célszerűen alakítsák ki tanulásuk mindennapi szokásrendszerét .

A kommunikáció tematikája szervesen kapcsolódik a magyar nyelv és irodalom tantárgy kerettantervéhez és helyi tanterveihez. Tanításának célja az, hogy hozzájáruljon a tanulással összefüggő szóbeli és írásbeli műfajok készségszintű elsajátításához, gyakorlásához, és lehetőséget adjon néhány olyan kommunikációs terület élményszintű megismeréséhez is, amelyek kívül esnek a kerettantervi tartalmakon, azonban a mindennapi élet sikeres kommunikációjához nélkülözhetetlenek.

A 11. évfolyamon a kommunikációs zavarokkal és az ebből adódó konfliktusokkal, konfliktusoldó módszerekkel való foglalkozásra kerül sor. Ezt jól megalapozzák a kerettantervi tartalmak, amelyek azonban éppen csak érintik ezt a mindennapi életünkben alapvető területet. A kommunikációs zavarok keletkezésévei, megnyilvánulási formáival, mögöttes okaival, legyőzésük lehetséges útjaival, a konfliktusoldó és konfliktus-feldolgozó stratégiákkal, életszemlélettel és életgyakorlattal való élményszerű, áttekintő megismerkedés, problémaelemzés, a helyzetgyakorlatok és a játék jelentősen hozzájárulhat a tanulók lelki egészégének, kapcsolati kultúrájának javulásához, s ezzel a felszabadultabb élethez és tanuláshoz is.

A 12. évfolyam programja egy kreatív írásgyakorlati blokkot tartalmaz. A kreatív írás az angolszász oktatásban hagyományosan szereplő tantárgy, célja lehet a különböző írásbeli műfajok szabályainak megismertetése az üzleti levelezéstől a tudományos esszén keresztül a szépirodalom műfajáig. A tantervbe beépített blokkot azonban nem elsősorban az írástechnikai ismeretek elsajátítására javasolt használni. Az órák célja a csoportépítés, az írásbeli kommunikáció felszabadult gyakorlása, a komolyan vett játék, valamint a diákok kreativitásának, képzelőerejének és nyelvi készségének fejlesztése. Ezek alá sorolódnak be azok az egyébként hasznos ismeretek, amelyekről az irodalom- és nyelvtanórákon már tanultak a gyerekek.

A 13. évfolyam retorikai gyakorlatai az érettségire és a felvételi vizsgára való felkészüléssel összhangban a 11. évfolyamos kerettantervi anyagban tanult retorikai ismeretekre épül. Ezeken az órákon a diákok a szóbeli megnyilatkozást gyakorolják. Az órák elméleti anyaga ismétlés; a gyakorlatok témájául az érettségi során megkövetelt tananyagból lehet választani. Az órák megtervezésénél figyelembe kellett venni, hogy az óráról órára való készülés minél kevesebb terhet rójon a vizsgák előtt álló diákokra. Ennek megfelelően kialakított az óraszerkezet is.

ÓRATERV

Évfolyam	Tanulásmódszertan	Kommunikáció	Összesen
9. évfolyam	74 óra	-	74 óra
10. évfolyam	74 óra	-	74 óra
11. évfolyam	38 óra	36 óra	74 óra
12. évfolyam	38 óra	36 óra	74 óra
13. évfolyam	34 óra	30 óra	64 óra
Összesen	260 óra	102 óra	360 óra

Megjegyzés: a tanulással összefüggő kommunikációs műfajok készségszintű elsajátíttatását az első két évben a tanulásmódszertan tananyaga tartalmazza (részletesebben lásd később)

A tanulás-lélektani és didaktikai alapelvek szerint az ismeretek, képességek és készségek elsajátításához a tananyagfeldolgozás és a gyakorlás intenzitásának optimumát kell megkeresni. Kellő súly és tartós motiváció nélkül a munka nem érheti el a szükséges hatékonyságot. Azokhoz a munkaformákhoz, amelyekkel a tanulásmódszertan és a kommunikáció dolgozik, a 45 perces órák és a heti egyszeri találkozás nem optimálisak. Amennyire lehetséges, törekedni kell 90 perces dupla órák tartására, illetve a heti többszöri találkozásra. Ez azzal jár, hogy a tantárgyak tanítására esetleg csak a tanév egy bizonyos időszakában, a tanév első felében, vagy esetleg csak első két-három hónapjában, esetleg a félévek első 4-6 hetében kerül sor. Ez nem jelent hátrány abban az esetben, ha a tanultak gyakorlására a többi tantárgy tanítási óráin lehetőség nyílik (lásd később).

Óraelosztási variációk (további helyi változatok is kimunkálhatók az órarendi és a személyi feltételek ismeretében):

1. variáció

Évfolyam	Tanulásmódszertan	Kommunikáció	Összesen
9. évfolyam	Heti 2 óra	-	74 óra
10. évfolyam	Heti 2 óra	-	74 óra
11. évfolyam	Heti 2 óra (1. félév)	Heti 2 óra (2. félév)	74 óra
12. évfolyam	Heti 2 óra (1. félév)	Heti 2 óra (2. félév)	74 óra
13. évfolyam	Heti 2 óra (1. félév)	Heti 2 óra (2. félév)	64 óra
Összesen	260 óra	102 óra	360 óra

2. variáció

Évfolyam	Tanulás módszertan	Kommunikáció	Összesen
9. évfolyam	Heti 4 óra (1. félév)	-	74 óra
10. évfolyam	Heti 4 óra (1. félév)	-	74 óra
11. évfolyam	Heti 2 óra (1. félév)	Heti 2 óra (2. félév)	74 óra
12. évfolyam	Heti 2 óra (1. félév)	Heti 2 óra (2. félév)	74 óra
13. évfolyam	Heti 2 óra (1. félév)	Heti 2 óra (2. félév)	64 óra
Összesen	260 óra	102 óra	360 óra

3. variáció

	Tanulásmódszertan	Kommunikáció	Összesen
9. évfolyam	Heti 4 óra (1. félév)	-	74 óra
10. évfolyam	Heti 4 óra (1. félév)	-	74 óra
11. évfolyam	Heti 4 óra az 1-9. héten	Heti 4 óra a 10-18. héten	74 óra
12. évfolyam	Heti 4 óra az 1-9. héten	Heti 4 óra a 10-18. héten	74 óra
13. évfolyam	Heti 4 óra az 1-9. héten	Heti 4 óra a 10-18. héten	64 óra
Összesen	260 óra	102 óra	360 óra

Fejlesztési követelmények

A tanulási önismeret a tudás megszerzésének kiindulópontja, a reális célkitűzések feltétele. A tanulók rendszeresen visszatérő teljesítménypróbákon szembesülnek képességeik, részképességeik pillanatnyi szintjével, s ennek alapján vehetnek részt a kollégiumi individuális és kiscsoportos fejlesztőprogramokban. Saját belső lehetőségeik megismerése és elfogadása alapozza meg a tanulók elégedettségét és harmonikus életvitelét.

A tanulási nehézségek közös megfogalmazása, az azokra való megoldáskeresés az őszinteség és az egyéni életproblémák megoldásának képességét fejleszti ki a tanulókban.

A tanuláshoz való megfelelő viszony kialakítása, az első nyolc iskolai év esetleges kedvezőtlen hatásainak korrekciója, a beidegződött rossz reflexek feltárása, átformálása, a művelődés iránti belső vágy, a világ iránti érdeklődés, kíváncsiság felkeltése, a tudásvágy felébresztése és folyamatos táplálása, a nyitottság attitűdjének természetessé tétele az első év legfontosabb fejlesztési követelménye. Visszatekintés ez az általános iskolára és előretekintés a következő évekre: a jó és rossz tapasztalatok összegyűjtése, rendszerezése, elemzése, az élmények, a sikerek és a kudarcok újraélése, a középiskolai célok fényében való transzformálása.

A tanulási ritmus a jó életritmus nélkülözhetetlen része. A kollégiumi életformához való kényszerű alkalmazkodás, a szűk mozgástér ellenére mégiscsak létező lehetőségek észrevétele, kihasználása, tágítása segíti a szabadságban való korlátozottság felismerését, elfogadását és belső meghaladását.

A tanulási szokások tudatosítása, jó szokások fölvétele, rosszak átalakítása a hatékony tanulás nélkülözhetetlen feltétele. A jó szokások elsajátításához tanulási tanácsok megfogalmazásán, megfogadásán, akarati megvalósításán át vezet az út. A helyes tanulási szokások a délelőtti iskolai tanulásra és a délutáni önálló tanulásra egyaránt vonatkoznak, s kialakításuk az első év alapvető feladata.

A tanulás módszereinek bemutatása és elsajátíttatása, a saját tanulási módszerek, eljárások kialakítása, rutinszerű gyakorlása a tanulás tanításának legkonkrétabb követelménye. Ez a szűk értelemben vett tanulásmódszertan, ennek veszi hasznát a gyerek közvetlenül és azonnal, s ezt a hasznosságot - szemben a többi fejlesztési követelmény hosszabb távú megvalósulásával - észreveszi maga is. Ezeknek a praktikus és egyszerű módszereknek az elsajátíttatása adja meg a tanulásmódszertan tanulásának hitelét.

A tanuláshoz szükséges alapképességek fejlesztése a közoktatás teljes időszakának, így a középiskolának is alapvető követelménye. Ezen alapképességek iskolai kibontakoztatása első fokon az alsó, majd a felső tagozaton történik, azonban korántsem fejeződik be ott. Minden életkornak megvannak e téren a maga tennivalói, s különös jelentőséggel bírnak a Tehetséggondozó Programban, ahol az előkészítő évben kell behozni a képességekben mint tanulási eszközökben levő lemaradásokat. A képességek tervszerű fejlesztése hosszú távú munka, amelyben nem nélkülözhető az iskola tantárgyi tanítási óráinak mint gyakorlóterepnek a felhasználása (lásd később részletesebben).

A figyelem iskolázására rengeteg gyakorlattípus és gyakorlat szolgál. A tanulás közben való helyes figyelem kialakítása kondicionálással történhet. Olyan helyzeteket szükséges teremteni, amelyekben az élvezetes és egyszerű - vagy annak tűnő - feladatok csakis a figyelem egyirányú és teljes jelenlétével valósíthatók meg. A szétszórtság, a gondolati torlódások, az asszociációs parttalanság kialakulásában igen nagy szerepet játszik a gyermek környezete (az életmód, a családi életforma, a felgyorsuló világ dezorganizáló információzuhataga, az iskolai élet zaklatottsága), ami a figyelem egyirányú beállításának gyakorlásával ellensúlyozható. A gyakorlatok (melyek részben egyéniek, részben közösségiek, tehát együttműködést is kívánnak) nemcsak a figyelmi magatartás kedvező alakulásához járulnak hozzá, hanem játékos voltukból következően kellő kedvet és hangulatot is teremtenek a tanítási órákon a tananyaggal való elmélyültebb foglalkozáshoz.

A személyiség integritásához, a tanulási sikerekhez, s ezzel az elkötelezett és így önálló tanuláshoz igen nagymértékben járul hozzá az, hogy a gyerekek hogyan tudják élőszóban megformálni, érzékletesen, ízesen közölni, előadni azt, amit tudnak. A beszéd fejlesztésének feladata magában foglalja a beszédtechnika, a retorika (szóbeli szövegalkotás), a szereplés gyakorlását és a szókincsfejlesztést.

A könnyed, jó szövegértéssel való olvasás képessége nélkül nem képzelhető el eredményes tanulás. Módszertanilag a hangos olvasás folyamatos gyakorlásával kezdődik a munka, amelyben a hallgatóság élvezetét kiváltó interpretálásig kell eljutni. A közösségben való olvasás különböző munkaformái kitűnő szórakozást is jelentenek, és a figyelmi gyakorlatokhoz hasonlóan kreatív és konstruktív tanulási légkört teremtenek.

A néma értő olvasás gyakorlását ugyancsak elégtelen a gyerekek spontán olvasására bízni. A gyakorlás legegyszerűbb formája, az „elolvasom-eltakarom-elmondom” (3el) módszere - osztályban, kiscsoportban, párban és egyedül - a tananyag feldolgozásának olyan módja lehet, amely időszakosan gyakorolva és gyakoroltatva hozzászoktatja a gyerekeket az olvasás közben való teljes szellemi jelenléthez, a felelősséggel való olvasáshoz.

Az olvasási képesség fejleszthető számítógép felhasználásával is. A dinamikus olvasás elnevezésű olvasásfejlesztő program olyan olvasási magatartás kialakítását segíti, amelyre a szokásosnál sokkal nagyobb koncentráció jellemző, s ezzel egyszerre növelhető a szövegértés mértéke és az olvasás sebessége is.

Noha az emlékezeti képesség jelentősen függ az adottságoktól, bizonyos, hogy a memória gyakorlással jelentősen fejleszthető. A jó megőrzési struktúrák kisgyerekkorban szinte észrevétlenül alakíthatók ki, de ha ez akkor nem vagy csak részben történt meg, a tudatos figyelmet kívánó rögzítési módszerek megtanításával a nagyobbak is sok segítséget kaphatnak. A memória kapacitása a memoriterek helyes tanításával tágítható, s ez azzal a haszonnal is jár, hogy a kiválasztott szövegek igen közel kerülhetnek a gyerekekhez: az írott magyar kultúra belsőleg állandóan „kéznél levő” részét képezik. Ez összefügg a beszédképességgel, a megszólalás könnyedségévei, a szótalálás gyorsaságával. Csak a helyes - személyre szabott - módszereket kell megtalálni, amelyekkel a memoriterek tanulása nem kellemetlen kényszer, hanem az akarati erők gyakorlásának nélkülözhetetlen módszere. A lényegkiemelési gyakorlatok, a kulcsszavak keresése, a kulcsszóvázlat, a vázlatkészítés, a jegyzetelés írott és hallott szövegből, a gondolati térkép készítése olyan rögzítési eljárások, amelyek bármely tantárgy tanításának folyamatába beillenek, s amelyeket elsősorban a tanulásmódszertan órákon kell megtanítani, és a szaktárgyi órákon képességgé fejleszteni.

A gondolkodás fejlesztése érdekében a problémahelyzetek teremtése, kérdések megfogalmazása, a válaszkeresés, a gondolkodási sémákra és eredeti utakra való rávezetés a pedagógiai feladat, amely - teljesülése esetén - akkor is működteti a gyereket, amikor egyedül marad tanulnivalóival. Vagyis a helyes tanítás mintáját átélve helyesen, tehát gondolkodva fog tanulni. Ehhez nélkülözhetetlen a fogalmakkal való helyes bánásmód gyakorlása is, vagyis a fogalmak belső tartalmának feltárása, a meghatározás képessége, az árnyalt és pontos definícióalkotás képessége. Kisebb korban mellőzhetetlen a gondolkodási minták, sémák átadása, a serdülőkortól az önálló problémamegoldással való kísérletezés kerül előtérbe.

A kommunikáció tanításának fejlesztési követelményei az első két évben átfedésben vannak a tanulásmódszertan beszédfejlesztési és a magyar nyelv és irdalom szóbeli és írásbeli kommunikációs követelményeivel. A tanulással összefüggésben levő kommunikációs műfajok készségszintű elsajátíttatása a kommunikációs blokk egyik fejlesztési követelménye. A felsőbb években a kommunikációs zavarok tudatosítása, legyőzése, a konfliktuskezelési stratégiák megfogalmazásában és gyakorlásában, a hétköznapi élet kommunikációs gyakorlatában, a nem nyelvi kommunikáció eszközeinek elsajátításában és a metakommunikáció megismerésében való előrehaladás, valamint az íráskészség fejlesztése, az egyéni stílus megtalálása, az írásbeli együttműködés, az alapvető költészettani fogalmak alkotó átélése, valamint a nyilvános szereplésre való felkészülés módszertanában és gyakorlatában szerzett magabiztosság a fejlesztési cél.

A TANANYAG TARTALMA – TANULÁSMÓNSZERTAN

9. évfolyam

Ajánlott óraszám	Témakör	Tartalom	Tevékenység	Fejlesztendő kulcskompetencia	Kapcsolodó műveltségi terület
1	1. TANULÁSI ÖNISMERET 1.1.Öröklődés és környezet	Amit hozunk és amit szerzünk. Adottságok, hajlamok, képességek, készségek. Lehetőségek, korlátok, tehetség, antitalentum.	Beszélgetés, közös elemzés	Természettudományos kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Anyanyelvi kommunikáció	Ember a természetben Ember és társadalom
1	1.2. Önismeret	Önbizalom, akarat, siker, kudarc.	Beszélgetés, közös elemzés	Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia	Ember és társadalom
2	1.3.Tanulásdiagnosztikai kérdőívek (önvizsgálat):	Tanulási attitűdök és szokások, olvasási szokások, tanulás és gondolkodás, érdeklődésvizsgálat Tanulási típusok. Szeretett/nem szeretett tantárgyak.	Önértékelő kérdőívek felvétele, kiértékelése, az eredmények megvitatása	Anyanyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia	Magyar nyelv és irodalom Matematika
2	2. TELJESÍTMÉNYPRÓBÁK 2.1. Kognitív képesség teljesítménypróbái	Hol tartok? Erősségeim, gyengeségeim. Figyelem: monotóniatűrés, jelkeresés, jelazonosítás. Emlékezet: szövegtanulás (vers, próza, algoritmus). Gondolkodás: fejtörő feladatok. Fejlesztés, önfejlesztés.	Kognitív képesség vizsgálatok elvégzése, kiértékelése, az eredmények megvitatása	Anyanyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia	Magyar nyelv és irodalom Matematika Ember a természetben
2	2.2. Beszéd- és olvasás - teljesítménybeli próbák	Szóbeli szövegalkotás: félproduktív beszéd (történetmesélés). Spontán beszéd. Hangos kifejező olvasás: blattolás, felkészülés utáni felolvasás. Néma értő olvasás (szövegértés): válaszadás kérdésekre, lényegkiemelés.	Beszéd- és olvasás próbák végrehajtása, kiértékelése, az eredmények megvitatása	Anyanyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia	Magyar nyelv és irodalom Matematika
2	3. TANULÁSI NEHÉZSÉGEK	A tantárgyak jellege: hasonlóságok, különbözőségek, sajátosságok. Tantárgyi szimpátiák, antipátiák és ezek eredete. Önfejlesztési tervek. Kölcsönös konzultáció.	Tanulási problémák gyűjtése, elemzése, csoportosítása, megvitatása	Kezdeményezőképesség és vállalkozási kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia	Magyar nyelv és irodalom Ember a természetben Ember és társadalom Művészetek
4	4. A TANULÁSHOZ VALÓ VISZONY	Az élet: tanulás Mire való, mire használható az iskola? Jó és rossz dolgok az iskolában. Tanulás és motiváció. Kíváncsiság, érdeklődés, tudásvágy, ambíció, életcélok. Tanulás és öröm	Közös beszélgetés Kis csoportok poszterprezentációt állítanak össze, ezek előadása, megvitatása	Anyanyelvi kommunikáció Kezdeményező és vállalkozási kompetencia	Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Informatika Matematika Ember a természetben Ember és társadalom Művészetek Földük-környezetünk
2	5. A TANULÁS RITMUSA	Életritmus, életstílus Életkori szakaszok, életkori feladatok. Egy nap ritmusa. Tanulás, pihenés, kikapcsolódás nap során.	Beszélgetés, közös elemzés	Természettudományos kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia	Ember a természetben Ember és társadalom
4	6. TANULÁSI SZOKÁSOK	Szokások, szokásrend Szokásformálás: tartós törekvések, erős elhatározások. Jó szokások felvétele, rossz szokások átalakítása. Rendszeresség és kitartás.	Előadás, felveendő/megtartandó jó szokások és az elkerülendő/elhagyandó rossz szokások táblázatba foglalása, egyéni tervek készítése e szokásformálás megvalósítása érdekében (határidők, tevékenységek, megerősítések feltüntetésével)	Természettudományos kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményező és vállalkozási kompetencia	Ember a természetben Ember és társadalom
2	7. TANULÁSI TANÁCSOK	Kísérletek, tapasztalatok, önrefelxió. A tanulás külső körülményei: rend, csend, fény, munkahely, testhelyzet. A tanulás belső feltételei: A fizikai állapot karbantartása. A lelki harmónia megteremtése. Stresszkezelés.	A kedvező/kedvezőtlen (pl. zajos, sötét, rendetlen stb.) külső körülmények koncentrált munkára gyakorolt hatásának demonstrációja, a tapasztalatok megvitatása. A distressz koncentrált munkára gyakorolt kedvezőtlen hatásának demonstrálása időnyomásos, szerepkonfliktusos helyzet demonstrálásával. Előadás a stresszkezelésről, gyakorlatok.	Természettudományos kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia	Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Informatika Matematika Ember a természetben Ember és társadalom Művészetek Földük-környezetünk
2	8. TANULÁSI MÓDSZEREK, ELJÁRÁSOK, TECHNIKÁK 8.1. A módszerek szerepe	Hatékony, időtakarékos tanulás. „Eszköztudás”, napi rutin.	Vita, majd előadás a tanulás hatékonyságáról, az eszköztudásról és a napi rutinról	Anyanyelvi kommunikáció	Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Informatika Matematika Ember a természetben Ember és társadalom Művészetek Földük-környezetünk
2	8.2. Ráhangolódás, hangulatteremtés	A munkakezdés nehézségei. Rendcsinálás, előkészületek, koncentrációs és meditációs gyakorlatok, vízfürdő, tónusfokozó gyakorlatok (gimnasztika, sztrecsing - feszítő gyakorlatok, jóga), légzési gyakorlatok. Időterv készítése, időmérleg, célmeghatározás, tantárgyi sorrend	Beszélgetés. Koncentrációs, meditációs, tónusfokozó és légzési gyakorlatok kipróbálása. Időterv, - mérleg készítése.	Anyanyelvi kommunikáció Természettudományos kompetencia
2	8.3. Pihenés	A tevékenységváltások jelentősége. Kikapcsolódás, átkapcsolás-visszakapcsolás, lazítás. Relaxáció, autogén tréning, jóga: légzésgyakorlatok, ászanák. Egészség, betegség, alvás.	Beszélgetés és relaxációs gyakorlatok végzése	Természettudományos kompetencia
10	8.4. Szövegfeldolgozási módszerek	Könnyű és nehéz szövegek. Aláhúzás, kulcsszavak kiemelése, szövegkiemelés. Vázlatkészítés, kulcsszóvázlat. Jegyzetelés írott szövegből. Kivonatolás. Elhangzó szövegjegyzetelése. Emlékeztető. Gondolati térkép készítése. Cím-meditáció, előregondolkodás, kérdések megfogalmazása, problémafelvetés, anyaggyűjtés, böngészés. A háromszori átolvasás. Tájékozódó olvasás (skimming). Áttekintés (holisztikus látásmód, rész és egész). Elemző olvasás. Ismétlő olvasás (futó olvasás). Kritikus olvasás. Kereső olvasás (skipping). Félhangos olvasás. Utánaolvasás (többkönyvűség). Ábraértelmezés, táblázatolvasás, képelemzés. Fogalom-meghatározás, definícióalkotás, leírás, körüljárás, magyar-magyar szótár készítése, szótárazás, forráselemzés, csoportosítás, osztályozás.	Tanulói kiselőadások, egyéni, páros, kiscsoportos gyakorlatok végzése	Anyanyelvi kommunikáció Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
4	8.5. Felkészülés szóbeli szereplésre	A megszólalás feszültsége. Felelet, feleletterv, kutyanyelv. Tantárgyi beszámoló. Átfogó témavázlat. Témaismertetés, értekezés, kiselőadás. Vita, érvelés, hivatkozás, cáfolat. A lámpaláz leküzdése.	Tanulói kiselőadások, egyéni, páros, kiscsoportos gyakorlatok végzése	Anyanyelvi kommunikáció Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
4	8.6. Felkészülés írásbeli munka készítésére	A „míves munka” feltételei. Dolgozat, esszé, értekezés, tanulmány. Gondolati vázlat készítése. Egyéni kutatómunka. Íráskép, íráskészség.	Tanulói kiselőadások, egyéni, páros, kiscsoportos gyakorlatok végzése	Anyanyelvi kommunikáció Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
4	8.7. Ismeretrögzítés	Emlékezés, felejtés. Memorizálás, szövegtanulás, verstanulás, adatok és évszámok megjegyzése, imagináció, belső képkészítés, mnemotechnikák.	Tanulói kiselőadások, egyéni, páros, kiscsoportos gyakorlatok végzése	Természettudományos kompetencia Anyanyelvi kommunikáció Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
2	8.8. Önellenőrzés	Megtanulás, biztos tudás, jó alapok. Visszamondás (elolvasás-elmondás), átfogalmazás (parafrazeálás). Próbafelmondás. Magyarázat. Tanítva tanulás. Összegzés (tömörítés). Kérdezési vázlat.	Beszélgetés, gyakorlatok végzése	Anyanyelvi kommunikáció Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
4	9. TANULÁSI RÉSZKÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSE 9.1. Figyelem, beállítódás koncentrált munkára	Figyelem, beállítódás koncentrált munkára. Spontán és szándékos figyelem. Kondicionálás, figyelemfejlesztés	Tanulói kiselőadások; figyelemvizsgálatok, s eredményeinek megvitatása. Papír-ceruza gyakorlatok, ritmusgyakorlatok, megfigyelési gyakorlatok, csendgyakorlatok, szövegmondási gyakorlatok, koncentrációs játékok.	Természettudományos kompetencia Anyanyelvi kommunikáció Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
4	9.2. Beszéd	Beszéd. Beszédtechnikai gyakorlatok (légzés, artikuláció, kiejtés). Szókincsfejlesztés. Szövegalkotás szóban.	Tanulói kiselőadások, a szereplési helyzet gyakorlása.	Természettudományos kompetencia Anyanyelvi kommunikáció Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
4	9.3. Hangos, kifejező olvasás	Hangos, kifejező olvasás. Az értelmező olvasás eszközrendszere. A felolvasás gyakorlása különböző műfajokban: felkészülés utáni olvasás, blattoló olvasás, saját szövegek felolvasása, meseolvasás.	Tanulói kiselőadások, olvasásgyakorlatok.	Anyanyelvi kommunikáció Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
2	9.4. Néma, értő olvasás	Néma, értő olvasás. Szövegértési gyakorlatok. Az olvasás szellemi tényezőinek fejlesztése.	Tanulói kiselőadások, olvasásgyakorlatok.
4	9.5. Emlékezet	Emlékezet A rövid, a középtávú és a hosszú távú rögzítés stratégiái. Memóriafejlesztés memoriterek tanulásával. Az ismétlések jelentősége, dinamikája.	Tanulói kiselőadások, a memóriába történő bevésés, tárolás, a memóriából történő előhívásra koncentráló gyakorlatok végzése.	Természettudományos kompetencia Anyanyelvi kommunikáció Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
2	9.6. Gondolkodás	Gondolkodás. A problémamegoldó gondolkodás. Eltérő gondolkodási utak. Kreativitás a gondolkodásban. A fogalommeghatározás. A képzelet fejlesztése.	Tanulói kiselőadások, a problémamegoldó, a fogalomalkotó és a kreatív gondolkodást segítő gyakorlatok.	Természettudományos kompetencia Matematikai kompetencia Anyanyelvi kommunikáció
2	10. AZ ÖNÁLLÓ SZELLEMI MUNKA TECHNIKÁJA	Tájékozódás a könyvtárban. Anyaggyűjtés. Cédulázás, kivonatolás, jegyzetkészítés. Forrásjegyzék készítése. Szótárhasználat. A sajtó világa.	Könyvtárhasználati gyakorlatok.	Anyanyelvi kommunikáció

10. évfolyam

Ajánlott óraszám	Téma	Tartalom	Tevékenység	Fejlesztendő kulcskompetencia	Kapcsolodó műveltségi terület
1	1. TANULÁSI ÖNISMERET 1.1. Mennyit jutottunk előre egy év alatt?	Az elmúlt év tanulás módszertani tapasztalatainak áttekintése	Beszélgetés, közös elemzés	Anyanyelvi kommunikáció	Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Informatika Matematika Ember a természetben Ember és társadalom Művészetek Földük-környezetünk
1	1.2. Önismeret	Önismereti skálák: önbizalom, akarat, siker-kudarc. Önértékelő lapok: viszonyulás, képességek, tanulási módszerek	Beszélgetés, közös elemzés	Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia	Ember és társadalom
2	1.3. Tanulásdiagnosztikai kérdőívek (önvizsgálat)	Tanulási attitűdök és szokások, olvasási szokások, tanulás és gondolkodás, érdeklődésvizsgálat	Önértékelő kérdőívek felvétele, kiértékelése, az eredmények megvitatása	Anyanyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia	Magyar nyelv és irodalom Informatika Matematika
3	2. TELJESÍTMÉNYPRÓBÁK 2.1. Kognitív képesség teljesítménypróbái	Hol tartok? Erősségeim, gyengeségeim Figyelem: monotónia-tűrés, jelkeresés, jelazonosítás Emlékezet: szövegtanulás (vers, próza, algoritmus) Gondolkodás: fejtörő feladatok Fejlesztés, önfejlesztés	Kognitív képesség vizsgálatok elvégzése, kiértékelése, az eredmények megvitatása	Anyanyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia	Magyar nyelv és irodalom Informatika Matematika Ember a természetben
3	2.2. Beszéd- és olvasás teljesítménybeli próbák	Szóbeli szövegalkotás: félproduktív beszéd (történetmesélés). Spontán beszéd. Hangos kifejező olvasás: blattoIás, felkészülés utáni felolvasás. Néma értő olvasás (szövegértés): válaszadás kérdésekre, lényegkiemelés.	Beszéd- és olvasás próbák végrehajtása, kiértékelése, az eredmények megvitatása	Anyanyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia	Magyar nyelv és irodalom Informatika Matematika
2	3. TANULÁSI NEHÉZSÉGEK	A tantárgyak jellege: hasonlóságok, különbözőségek, sajátosságok. Tantárgyi szimpátiák, antipátiák és ezek eredete. Önfejlesztési tervek.	Aktuális problémák gyűjtése, elemzése, csoportosítása	Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia	Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Informatika Matematika Ember a természetben Ember és társadalom Művészetek Földük-környezetünk
10	4. AZ EGYES TANTÁRGYAK TANULÁSÁNAK SAJÁTOSSÁGAI 4.1. Magyar nyelv és irodalom	Az irodalom szeretete, az írásművek üzenete. Mit, mikor, miért és hogyan olvassunk (vers, széppróza, dráma)? A köznapi közléstől az irodalmi alkotásig. Hogyan beszélgessünk irodalmi témákról, alkotásokról? Verselemzési módszerek. Írásművek szerkezete.	Tanulói kiselőadások, verselemzési módszerek gyakorlása	Anyanyelvi kommunikáció Esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség	Magyar nyelv és irodalom
10	4.2. Történelem	A történeti gondolkodás alapjai: múlt, jelen és jövő; a jelen mint történelem, kapcsolatunk a jelennel: benne élni a történelemben; az emberiség történetének nagy trendjei, a történelmi folyamatok szemlélete: rész és egész; a történelmi megismerés forrásai, beszélő tárgyak, leletek, írásos emlékek, forráselemzés; a történelem kulcsszavai, kulcsszóvázlat, vázlatkészítés, jegyzetelés; lényegmegragadás, támpontok a történelmi folyamatok elemzéséhez; az egyéni életutak története és történetisége, biográfia-kutatás, családtörténet, a nagy történelmi személyiségek történelemformáló szerepe, hatásuk titkai, háttere.	Tanulói kiselőadások, forráselemzési, jegyzetelési módszerek gyakorlása	Szociális és állampolgári kompetencia Anyanyelvi kommunikáció Esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség	Ember és társadalom
10	4.3. Matematika	A matematika világa, szépsége, kialakulásának rövid története, hasznossága, általános gondolkodás-fejlesztő hatása; a matematikai logika, gondolkodásmód alapjai, a matematikai képzelet; matematikai fogalmak elsajátítása, megértése; matematikai szövegek pontos felfogása, szöveges feladatok megértése, értelmezése, adatainak írásos elrendezése, rendszerbe foglalása, vázlat- és rajzkészítés; matematikai meghatározások, szabályok, gondolkodási sémák; gondolkodási utak, konvergens és divergens gondolkodás, kreatív lehetőségek a feladatmegoldásban; geometriai eszközök használata, szerkesztési alapelvek; a gyakorlás jelentősége a matematika tanulásában.	Tanulói kiselőadások, matematikai szövegértési, adatrendezési, vázlatkészítési feladatok gyakorlása. Gondolkodást segítő módszerek gyakorlása.	Matematikai kompetencia	Matematika
10	Idegen nyelv	Az idegen szavak megtanulásának módszerei (alapelvek, egyénileg felépített rendszerek), az ismétlések jelentősége, szövegösszefüggésbe helyezés, jelentésváltozatok; nyelvtani szabályok megértése, bevésése, az alkalmazás gyakorlása, automatizmusok kialakítása; a helyesírás megtanulása, vizualizáció, gyakorlás diktálással, a gyenge pontok vizsgálata; fordítás idegen nyelvről magyarra és magyarról idegen nyelvre: a leggyakoribb hibák, az anyanyelvi tudás jelentősége, az értelem keresése, szótárhasználat, csoportmunka; a beszédgyakorlás alapelvei, a beszédfordulatok, állandósult szókapcsolatok bevésése, körülírás; a belső aktivitás jelentősége a nyelvtanulásban.	Tanulói kiselőadások, szó tanulási módszerek, szótárhasználat módszerei, nyelvtan tanulásának módszerei, fordítási praktikák gyakorlása.	Idegen nyelvi kommunikáció	Élő idegen nyelv
10	4.4. Fizika, kémia, biológia, földrajz	Természeti jelenségek megfigyelése, pontos leírása; kérdések megfogalmazása, hipotézisalkotás, kísérlet, következtetés; a tudománytörténet tanulságai; fogalomalkotás, fogalommagyarázat, definíciók és szabályok megfogalmazása, rögzítése, gondolattérkép készítésének gyakorlása, jegyzetelés; feladatmegoldási modellek, térképhasználati gyakorlatok; táblázatok, ábrák, grafikonok olvasása.	Tanulói kiselőadások, a definíció és szabálytanulás módszereinek, a grafikus ábrák alkotásának, értelmezésének gyakorlása. Jegyzetelés gyakorlatok.	Természettudományos kompetencia	Ember a természetben
12	5. KÉPESSÉGGONDOZÁS	A vitázás mint komplex képességfejlesztő tevékenység. A figyelem, a beszéd, az emlékezés, a gondolkodás fejlesztése vitával. A gondolat és a szó mint fegyver. A vitázás szabályai, a vita illemtana. Felkészülés a vitára. Állítások, tételmondatok. Definíciók, tények, adatok, megfigyelések, összefüggések feltárása, ötletbörze, bizonyítás, érvelés, cáfolás. A helyes vitázási magatartás: az érzelmi egyensúly és az elfogulatlanság megteremtése magunkban. A jó vita: igazságkeresés és eszmecsere. Tévutak a vitázásban: csapda, manipuláció, hátsó szándék, érdekharc, szómágia, a tévedéshez való viszony (a győzelem/vereség kérdése).	Tanulói előadás, vita.	Anyanyelvi kommunikáció Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség	Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Informatika Matematika Ember a természetben Ember és társadalom Művészetek Földük-környezetünk

11. évfolyam

Ajánlott óraszám	Téma	Tartalom	Tevékenység	Fejlesztendő kulcskompetencia	Kapcsolodó műveltségi terület
0,5	1. TANULÁSI ÖNISMERET 1.1. Mennyit jutottunk előre egy év alatt?	Az elmúlt év tanulás módszertani tapasztalatainak áttekintése	Beszélgetés, közös elemzés	Anyanyelvi kommunikáció	Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Informatika Matematika Ember a természetben Ember és társadalom Művészetek Földük-környezetünk
0,5	1.2. Önismeret:	Az elmúlt év tanulás módszertani tapasztalatainak áttekintése Önismereti skálák: önbizalom, akarat, siker-kudarc. Önértékelő lapok: viszonyulás, képességek, tanulási módszerek	Beszélgetés, közös elemzés	Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia	Ember és társadalom
1	1.3. Tanulásdiagnosztikai kérdőívek (önvizsgálat):	Tanulási attitűdök és szokások, olvasási szokások, tanulás és gondolkodás, érdeklődésvizsgálat	Önértékelő kérdőívek felvétele, kiértékelése, az eredmények megvitatása	Anyanyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia	Magyar nyelv és irodalom Matematika
1	2. TELJESÍTMÉNYPRÓBÁK 2.1. Kognitív képesség teljesítménypróba	Figyelem: monotóniatűrés	Kognitív képesség vizsgálatok elvégzése, kiértékelése, az eredmények megvitatása	Anyanyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia	Magyar nyelv és irodalom Matematika Ember a természetben
1	2.2. Beszéd- és olvasás teljesítménybeli próbák	Szóbeli szövegalkotás: rögtönzés Hangos kifejező olvasás: blattolás Néma értő olvasás (szövegértés): válaszadás kérdésekre, lényegkiemelés	Beszéd- és olvasás- próbák végrehajtása, kiértékelése, az eredmények megvitatása	Anyanyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia	Magyar nyelv és irodalom Matematika
2	3. TANULÁSI NEHÉZSÉGEK	Aktuális tanulási problémák gyűjtése, elemzése, csoportosítása. Önfejlesztési tervek.	Aktuális problémák gyűjtése, elemzése, csoportosítása	Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia	Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Informatika Matematika Ember a természetben Ember és társadalom Művészetek Földük-környezetünk
31	4. AZ OLVASÁSI HATÉKONYSÁG NÖVELÉSE, DINAMIKUS OLVASÁS	Az olvasási magatartás (olvasási dinamika), a szövegértés, a lényegmegragadás, az olvasási technika és az olvasási sebesség fejlesztése számítógépes programmal.	Számítógépes program (Dinamikus olvasás szoftver) alkalmazása	Anyanyelvi kommunikáció Esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség Digitális kompetencia	Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Informatika Matematika Ember a természetben Ember és társadalom Művészetek Földük-környezetünk

12. évfolyam

Ajánlott óraszám	Téma	Tartalom	Tevékenység	Fejlesztendő kulcskompetencia	Kapcsolodó műveltségi terület
0,5	1. TANULÁSI ÖNISMERET 1.1. Mennyit jutottunk előre egy év alatt?	Az elmúlt év tanulás módszertani tapasztalatainak áttekintése	Beszélgetés, közös elemzés	Anyanyelvi kommunikáció	Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Informatika Matematika Ember a természetben Ember és társadalom Művészetek Földük-környezetünk
0,5	1.2. Önismeret	Önismereti skálák: önbizalom, akarat, siker-kudarc Önértékelő lapok: viszonyulás, képességek, tanulási módszerek	Beszélgetés, közös elemzés	Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia	Ember és társadalom
1	1.3. Tanulásdiagnosztikai kérdőívek (önvizsgálat)	Tanulási attitűdök és szokások, olvasási szokások, tanulás és gondolkodás, érdeklődésvizsgálat	Önértékelő kérdőívek felvétele, kiértékelése, az eredmények megvitatása	Anyanyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia	Magyar nyelv és irodalom Matematika
1	2. TELJESÍTMÉNYPRÓBÁK 2.1. Kognitív képesség teljesítménypróba	Figyelem: monotóniatűrés	Kognitív képesség vizsgálatok elvégzése, kiértékelése, az eredmények megvitatása	Anyanyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia	Magyar nyelv és irodalom Matematika Ember a természetben
1	2.2. Beszéd- és olvasás- teljesítménybeli próbák	Szóbeli szövegalkotás: rögtönzés Hangos kifejező olvasás: blattolás Néma értő olvasás (szövegértés): válaszadás kérdésekre, lényegkiemelés.	Beszéd- és olvasás próbák végrehajtása, kiértékelése, az eredmények megvitatása	Anyanyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia	Magyar nyelv és irodalom Matematika
2	3. TANULÁSI NEHÉZSÉGEK	Aktuális tanulási problémák gyűjtése, elemzése, csoportosítása. Önfejlesztési tervek.	Aktuális problémák gyűjtése, elemzése, csoportosítása	Kezdeményezőképesség és vállalkozási kompetencia	Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Informatika Matematika Ember a természetben Ember és társadalom Művészetek Földük-környezetünk
8	4. KÉPESSÉGGONDOZÁS: a biográfia (életrajzi kisesszé-készítés) mint komplex képességfejlesztő tevékenység	Alanyválasztás, elővázlat készítése, anyaggyűjtés, rendszerezés, szerkesztés, megírás, felkészülés az előadásra.	Tanulói (egyéni, páros vagy kiscsoportos) projektmunka	Anyanyelvi kommunikáció Esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség	Magyar nyelv és irodalom Ember és társadalom
23	5. A GONDOLKODÁS FEJLESZTÉSE	Tanulás és gondolkodás. Az emberi gondolkodás sajátosságai. Állati gondolkodás, emberi gondolkodás. Problématudat. Kérdezési technikák. A problémamegoldó gondolkodás fázisai és technikái. Ötletgyűjtés (brain stroming). Fogalmak meghatározása, definícióalkotás. Gondolkodási szokások. A gondolkodás magatartás- és viszonyformáló perspektívái. A gondolkodás kultúrája, a gondolkodás legfontosabb irányai. Alkotó gondolkodás. Gondolkodtató feladatok (agytorna). A gondolkodás tanulása. Gondolkodási sémák és technikák (CCT, PNÉ, VÖT, ALT stb.). Gondolkodási játékok.	Tanulói előadások, poszterprezentációk. Kérdezési és problémamegoldó technikák, sémák gyakorlása.	Anyanyelvi kommunikáció Esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség	Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Informatika Matematika Ember a természetben Ember és társadalom Művészetek Földük-környezetünk

13. évfolyam

Ajánlott óraszám	Téma	Tartalom	Tevékenység	Fejlesztendő kulcskompetencia	Kapcsolodó műveltségi terület
2	1. TANULÁSI ÖNISMERET	Az elmúlt év tanulás módszertani tapasztalatainak áttekintése Önértékelő lapok: viszonyulás, képességek, tanulási módszerek	Beszélgetés, közös elemzés	Anyanyelvi kommunikáció	Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Informatika Matematika Ember a természetben Ember és társadalom Művészetek Földük-környezetünk
1	2. TELJESÍTMÉNYPRÓBÁK 2.1. Kognitív képesség teljesítménypróba	Figyelem: monotóniatűrés.	Kognitív képesség vizsgálatok elvégzése, kiértékelése, az eredmények megvitatása	Anyanyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia	Magyar nyelv és irodalom Matematika Biológia
1	2.2. Beszéd- és olvasás teljesítménybeli próbák	Szóbeli szövegalkotás: rögtönzés Hangos kifejező olvasás: blattolás Néma értő olvasás (szövegértés): válaszadás kérdésekre, lényegkiemelés	Beszéd- és olvasás próbák végrehajtása, kiértékelése, az eredmények megvitatása	Anyanyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia	Magyar nyelv és irodalom Matematika
2	3. TANULÁSI NEHÉZSÉGEK	Aktuális tanulási problémák gyűjtése, elemzése, csoportosítása. Önfejlesztési tervek	Aktuális problémák gyűjtése, elemzése, csoportosítása	Kezdeményezőképesség és vállalkozási	Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Informatika Matematika Ember a természetben Ember és társadalom Művészetek Földük-környezetünk
2	4. FELKÉSZÜLÉS AZ ÉRETTSÉGIRE 4.1. Általános elvek	Testi-lelki egyensúly, a lámpaláz leküzdése; időbeosztás; egyéni elmélyülés, közös munka; témavázlat, anyaggyűjtés, rendszerezés, lényeg és redundancia, bevezetés, tárgyalás, befejezés; gondolattérkép készítése, memorizálás; próbaérettségi	Előadás, beszélgetés. Demonstrációs jelleggel próbaérettségi bemutatása a csoportnak (szituációs játék)	Anyanyelvi kommunikáció Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
6	4.2. Tantárgyi sajátosságok 4.2.1. Magyar nyelv és irodalom	A tanító tanár elképzelései szerint	Beszélgetés, az érettségi vizsgán a tantárgyból várható feladattípusok gyakorlása	Anyanyelvi kommunikáció Kezdeményezőképesség és vállalkozási kompetencia	Magyar nyelv és irodalom
6	4.2.2. Történelem	A tanító tanár elképzelései szerint	Beszélgetés, az érettségi vizsgán a tantárgyból várható feladattípusok gyakorlása	Szociális és állampolgári Kezdeményezőképesség és vállalkozási kompetencia Anyanyelvi kommunikáció	Ember és társadalom
6	4.2.3. Matematika	A tanító tanár elképzelései szerint	Beszélgetés, az érettségi vizsgán a tantárgyból várható feladattípusok gyakorlása	Matematikai kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Anyanyelvi kommunikáció	Matematika
6	4.2.4. Negyedik tárgy	A tanító tanár elképzelései szerint	Beszélgetés, az érettségi vizsgán a tantárgyból várható feladattípusok gyakorlása	Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció	Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Informatika Matematika Ember a természetben Ember és társadalom Művészetek Földük-környezetünk

A TANANYAG TARTALMA – KOMMUNIKÁCIÓ

11. évfolyam

Ajánlott óraszám	Téma	Tartalom	Tevékenység	Fejlesztendő kulcskompetencia	Kapcsolodó műveltségi terület
12	1. KOMMUNIKÁCIÓS ZAVAROK ÉS LEKÜZDÉSÜK A SZEMÉLYKÖZI ÉS CSOPORTKÖZI ÉLETBEN 1.1. Kommunikációs zavarok keletkezése	Kommunikációs zavarok megjelenési formái, típusai. Kommunikációs zavarok keletkezésének háttere. Kódolási és dekódolási nehézségek a kommunikáció során (becsomagolás és kicsomagolás). A kommunikációs zavarok tudattalan közlése: a metakommunikáció. A társadalom kulturális rétegződésének szerepe a kommunikációs zavarok létrejöttében.	Előadás, tanulói előadások, szituációs gyakorlatok	Anyanyelvi kommunikáció Szociális és állampolgári kompetencia	Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Informatika Matematika Ember a természetben Ember és társadalom Művészetek Földük-környezetünk Életvitel és gyakorlati ismeretek
12	1.2. Szükségletek, érdekek és kommunikálásuk	Szükségletek, érdekek és kommunikálásuk. A kommunikációs zavarok mint konfliktus jelzők és konfliktusforrások. Konfliktustípusok. Konstruktív és destruktív konfliktuskezelés: stratégiák.	Szituációs gyakorlatok, vita	Anyanyelvi kommunikáció Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozási kompetencia
12	1.3. Konstruktív és destruktív konfliktuskezelés	Konstruktív és destruktív konfliktuskezelés: empátia és értő figyelem; asszertivitás, én-üzenetek; együttműködés, problémamegoldás, közvetítés; meditáció (pártatlan közvetítés). Konstruktív magatartás probléma-helyzetekben. A hazugság mint kommunikációs zavar. A szélhámosság mint kommunikációs bravúr. Kommunikációs zavarok leküzdése, konfliktusok megoldása.	Előadás, szituációs gyakorlatok, vita	Anyanyelvi kommunikáció Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozási kompetencia

12. évfolyam

Ajánlott óraszám	Téma	Tartalom	Tevékenység	Fejlesztendő kulcskompetencia	Kapcsolodó műveltségi terület
6	1. KREATÍV ÍRÁSGYAKORLATOK 1.1.Nyelvi gesztusok	Kijelentés, kérdés, felkiáltás, felszólítás	Előadás, filmnézés, -elemzés, beszélgetés	Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció	Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Informatika Matematika Ember a természetben Ember és társadalom Művészetek Földük-környezetünk Életvitel és gyakorlati ismeretek
6	1.1.1. A kijelentés	A kijelentés: helyszínek és tárgyak leírása. Leírás emlékezetből. Igazság, hazugság, paradoxon. Alom, hasonlat, szinesztézia, megszemélyesítés. A nyelv mint szobor. Definíció és jellemzés. Képzelőerő, a dolgok valódi nevei.	Tanulói előadások, demonstrációk. Stílusgyakorlatok kijelentésekkel.
6	1.1.2. A Kérdés	A kérdés: eredet-kérdések; párbeszéd; levél; túlzás; ellentétek. Szabadvers. Találós kérdés, vicc, szent párbeszéd, jóslat.	Tanulói előadások, demonstrációk. Stílusgyakorlatok kérdésekkel.
6	1.1.3. A felkiáltás	Nonszensz. Alliteráció, rím, nyelvtörő. Anagrammák, hangzás és jelentés. Asszociáció, hangzás és hangulat. Magánhangzó, mássalhangzó, fordítás.	Tanulói előadások, demonstrációk. Stílusgyakorlatok felkiáltásokkal.
6	1.1.4. A felszólítás	Leírás felszólításokkal, műveltetés. Esemény-leírások. Ritmus, metrum, személyes stílus. Gyémántvers, haiku.	Tanulói előadások, demonstrációk. Stílusgyakorlatok felszólításokkal.
6	1.2. Összegzés	Meseírás	Szabadon választott, illetve kötött témájú mese írása a nyelvi gesztusok változatos szerepeltetésével. A mesék előadása.		Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv

13. évfolyam

Ajánlott óraszám	Téma	Tartalom	Tevékenység	Fejlesztendő kulcskompetencia	Kapcsolodó műveltségi terület
12	1. RETORIKAI GYAKORLATOK 1.1. A szónok feladatai	A szónok feladatai. Az érettségi vizsga mint szónoki helyzet. A hely, a beszédhelyzet. Tétel, témaválasztás (amit tudunk, és amit tudnunk kellene). Anyaggyűjtés (segédeszközök használata). Az anyag elrendezése. A szöveg megfogalmazása (kiemelt beszédrészek). A kifejezés árnyalása (kulcsmondatok, idézetek). Az előadásmód (lehetséges kérdések, a válaszadás technikája). A szöveg előadása.	Előadás, filmnézés, -elemzés, beszélgetés	Anyanyelvi kommunikáció Kezdeményezőképesség és vállalkozási kompetencia	Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Informatika Matematika Ember a természetben Ember és társadalom Művészetek Földük-környezetünk Életvitel és gyakorlati ismeretek
10	1.2. A beszéd részei	A bevezetés. Az elbeszélés. A részletezés. Az érve- lés. A befejezés.	Híres szónoklatok elemzése (kiscsoportokban)
10	1.3. A szónoklat	Beszédtechnikai gyakorlatok. Előkésztő játékok. A szónoki szerephelyzet gyakorlása, a szónoki teljesítmények elemzése.	Tanulói szónoklatok előadása (rögtönzött és felkészült feltételek mellett)

Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez

A tanulók munkájának ellenőrzésében és értékelésében legnagyobb jelentősége az azonnali szóbeli visszajelentéseknek van, amely a tanár fejlesztő-segítő szerepéből következik. Az értékelés nem szorítható osztályzati kategóriákba, nincs osztályzat, így elkerülhető az osztályozás negatív hatásai, és a gyerekek figyelme saját fejlődésükre irányulhat, nem a jegyekre. A szorongás, a „teljesítményfrász” olyan jelenségek, amelyek jelentősen csökkentik a tanulók belső motivációjának kialakulását, gyakran járnak negatív érzelmekkel. A gyerekeknek azt kell átélniük, hogy tehetnek valamit saját előmenetelük érdekében. Meg kell tanítani őket az osztályozás nélküli önértékelésre, az önmagukkal való őszinte szembenézésre, mely félévenként az e célra készített kérdőívek kitöltésével és megbeszélésével segíthető elő.

Az ellenőrzés fontos eszközei az időszakos teljesítménymérések, melyekkel a tanulók maguk is érzékelhetik, mennyit haladtak előre, miben van szükségük kitartó erőfeszítésekre. A külső ellenőrzés fontos, de ugyanilyen fontos az önellenőrzés képességének és igényének kialakítása bennük.

A folyamatos szóbeli értékelés mellett félévenként szöveges, írásbeli értékelőt is érdemes írni. Ebben elemezhető a gyerekek munkája: hogyan dolgoztak, mire jutottak, milyen produktumokat készítettek, hogyan fejlődtek képességeik, hogyan feleltek meg az előre ismertetett követelményeknek, milyen további tennivalók szükségesek ahhoz, hogy fejlődésük jó irányba haladjon.

Eszközök, módszerek, tankönyvek

A tanulásmódszertan tanítását és a tanítására való felkészülést oktatócsomag segíti, mely a következő részekből áll (kiemelés jelzi az alapvető könyveket):

• Oroszlány Péter: Könyv a tanulásról (tankönyv). AKG Kiadó, Budapest, 2002 (hetedik kiadás)

• Oroszlány Péter: A tanulás tanítása (tanári kézikönyv). AKG Kiadó, Bp., 2000 (negyedik kiadás)

• Oroszlány Péter: Dinamikus olvasás szoftver. i + i Kft, Budapest, 1996.

• Oroszlány Péter: Dinamikus olvasás programfüzet. AKG Kiadó, Bp., 2000 (negyedik kiadás)

• Fóliasorozat (használati leírással)

• Diasorozat (használati leírással)

• Magnetofonkazetták

• TMT videokazetta L

• TMT videokazetta II.: Tanulási szokások.

• TANÍ-TANI. Módszertani periodika, 1-21. számok. AKG Kiadó, Budapest, 1996-2002. Tanulásmódszertani évkönyv 2002/2003. Szerk.: Oroszlány Péter (előkészületben)

• Mező Ferenc–Mező Katalin: Tanulási stratégiák fejlesztése az IPOO-modell alapján. Tehetségvadász Stúdió – Kocka Kör Tehetséggondozó Kulturális Egyesület, Debrecen, 2005.

A kommunikációs témák taneszközei:

• Szekszárdi Júlia: Utak és módok. Iskolafejlesztési Alapítvány - Magyar ENCORE, Budapest, 1995.

• Konfliktuspedagógiai szöveggyűjtemény. Szerk.: Szekszárdi Júlia. Veszprémi Egyetem, 1994.

• Kommunikációs szituációk pedagógiai elemzése. Szerk.: Vastagh Zoltán. JPTE Tanárképző Kar, Pécs, 1985.

• Leimdorfer Tamás: Nem mese ez. Konfliktus-megoldás csoportmunkában. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet, Szolnok, 1992.

• Szekszárdi Júlia: Konfliktusok. Iskolapolgár Alapítvány - Állampolgári Tanulmányok Központja,Budapest, 1994.

• Szekszárdi Júlia: Iskolamesék- tanulságokkal. Új Pedagógiai Szemle, 1992. 1. szám, 27-28. o.

• Új Pedagógiai Szemle, 1994. 11. szám

• Matthews, Paul: Sing Me the Creation. Hawthorn Press, Stroud, 1994 (magyarul 2002 nyarán jelenik meg)

• Antalné Szabó Ágnes - Raátz Judit: Magyar nyelv és kommunikáció. Tankönyv, Munkafüzet. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2000.

• Szálkáné Gyapay Márta: Gyakorlati retorika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999.

• Lukácsy András: Elmés játékok, játékos elmék. Minerva, Budapest, 1977.

• Hernádi Sándor: Szórakoztató szóra késztető. Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged, 1993.

• Montágh Imre: Nyelvművesség. A beszéd művészete. Múzsák, Budapest, 1989.

• Fischer Sándor: Retorika. Kossuth, Budapest, 1975.

• A. Jászó Anna - L. Aczél Petra, szerk.: Retorika. Trezor, Budapest, 2000.

• A. Jászó Anna - L. Aczél Petra, szerk.: A szónoki beszéd részei és a beszédfajták. Trezor, Budapest, 2001.

A tanítás során alkalmazott módszerek nagy változatosságot mutatnak. Mind a tanulásmódszertan, mind a kommunikáció tanításában a tanulói tevékenykedtetés a jellemző tanulásszervezési elv. Az egyéni munkáltatás, az együttműködést kívánó munkamódok (kooperatív technikák) és a frontális tanítás megfelelő aránya olyan dinamikát hoz létre a tanítási órán, amely minden gyerek számára érdekes lehet. Az egyéni sikerek megtapasztalását - mely a tanulói aktivitás fő mozgatója - a differenciáló, a gyerekek adottságaihoz és pillanatnyi állapotához érzékenyen igazodó óravezetés nagyban segíti. A problémafelvetés, az elemzés, a tanári előadás és magyarázat, a beszélgetés, a vita egyaránt része az alkalmazandó módszertani repertoárnak. Külön hangsúlyt kap a képességfejlesztéshez nélkülözhetetlen gyakorlás, melytől nem szabad sajnálni az időt.

A tanítás személyi feltételei

1. A TANÁROK FELKÉSZÍTÉSE

A TANULÁSMÓDSZERTAN ÉS A KOMMUNIKÁCIÓ TANÍTÁSÁRA

Mint óraszámmal rendelkező tantárgyak különösen a tanulásmódszertan, de némiképp a kommunikáció is újnak számítanak a magyar középfokú oktatásban, hiszen alig tíz éve annak, hogy tantárgyszerű tanításuk elkezdődött az erre elsőként vállalkozó iskolákban. Ennek következtében - noha tartalmukat tekintve minden tanárnak vannak ismeretei mindkét témában - a tantárgyszerű tanításukra való felkészülés külön energiát és időt igényel. A felkészülést akkreditált tanári továbbképzéseken lehet elkezdeni, majd egyéni önképzéssel folytatni, a tapasztalatok kicserélésére pedig konzultációkon lehet részt venni. A Tehetséggondozó Program keretében kitűnő lehetőség adódik egy tanulásmódszertani és kommunikációs műhely létrehozására. A kommunikáció tanítására nagyon sok magyar szakos, kitűnően felkészült kolléga van már, s rendkívül sok jó anyag is van ehhez a taneszközök piacán.

Sem a tanulásmódszertan, sem a kommunikáció nem kötődik kizárólagosan egyetlen tantárgyhoz sem, illetve minden tantárgyhoz kötődnek, hiszen minden tantárgyban tanulni és kommunikálni kell a gyerekeknek.

Az ideális osztálylétszám a tanulásmódszertan és a kommunikáció tanítására 10-12 fő. Ez a létszám teszi lehetővé az interaktivitást és azt a személyességet, ami nélkül a tanítás nem lehet kellően hatékony és eredményes. E két tantárgynál nem az ismeretek átadása a döntő, hanem a személyiség egészére való intenzív hatás, ami nagy létszámok mellett - ahol az intimitás és minden résztvevő megszólalásának lehetősége lecsökken - nem valósítható meg. Kompromisszumként azt mondhatjuk, hogy a csoportlétszám semmiképpen se haladja meg a 18 főt. Az osztályt tanulásmódszertanra és kommunikációra tanító három - rosszabb esetben kettő - tanár egyike feltétlenül az osztályfőnök legyen, s ő legyen ennek a kis tanári csoportnak a vezetője is, hiszen neki minden gyerekről a lehető legtöbbet kell tudnia. Ez lehetővé is válik, ha az osztályban a TMT-t és a kommunikációt tanító tanárok egybehangolják tevékenységüket, és rendszeresen konzultálnak egymással.

2. A TANULÁSMÓDSZERTAN ÉS A KOMMUNIKÁCIÓ

TANÍTÁSA A KOLLÉGIUMBAN

A kollégium is jelentős szerepet kap a tanulásmódszertan és a kommunikáció tanításában. A kollégiumi élet jellegénél fogva más lehetőségeket kínál e téren is, mint az iskola. A kollégiumi nevelők szabadabb időkeretben vannak a tanulókkal, így az egyéni és a kiscsoportos differenciált fejlesztés kerülhet előtérbe. A gyerekek jelentős adottságbeli és felkészültségbeli különbségekkel lépnek be a középiskolába, ezért nem lehet őket homogén masszaként kezelni. A tanév eleji felmérésekből kiderül, ki miben erős, ki miben gyenge akár a tanulás, akár a kommunikációs képességek vonatkozásában. E felmérések alapján érdemes a kollégiumi nevelőknek a differenciált és időszakos egyéni és kiscsoportos fejlesztő foglalkozásokat megtervezniük, és azt a kollégiumi rendbe beilleszteniük. Ebből következően a kollégiumi nevelőknek éppúgy fölkészültnek kell lenniük mindkét tantárgyból, mint az iskolai tanároknak, noha a foglalkozásoknak más formájuk lesz, mint az iskolában. Nekik is el kell végezniük az akkreditált továbbképzést, az önképzéstől sem tekinthetnek el, és a konzultációkon való részvételük is nélkülözhetetlen.

Külön ki kell térni az iskolában tanulásmódszertant és kommunikációt tanító tanár és a kollégiumban a gyerekekkel e téren is foglalkozó nevelők kapcsolatára. Természetes, hogy ennek a kapcsolatnak igen szorosnak kell lennie. Elképzelhető, hogy a kollégiumi nevelő tanítja az iskolában is ezeket a tárgyakat legalább az egyik tanulócsoportnak. Így lehet legintenzívebb kapcsolatban a többi tanárral. Ha ez az út nem járható, arra kell törekedni, hogy a kollégiumi nevelő minél több iskolai tanulásmódszertan és kommunikáció órán vegyen részt, kapcsolódjon be az órába vagy hospitáljon, hogy minél több személyes benyomása legyen arról, miben szorulnak a gyerekek egyéni fejlesztésre. Erre a gyerekekről való tudásra építheti fel kollégiumi foglalkozásait.

A gyerekek életritmusát, délutáni elfoglaltságát a kollégiumi nevelők szervezik és irányítják, így nemcsak az egyéni és a kiscsoportos képességfejlesztő munka van a kezükben, hanem a gyerekek szokásrendjének, egészséges, tanulást segítő életmódjának kialakítása és az egyéni tanulási módszerek megtalálásának, elsajátításának segítése is.

3. A TANULÁSMÓDSZERTAN BEÉPÍTÉSE A SZAKTÁRGYAK TANÍTÁSÁBA

A tanulás megtanítása megfelelő viszonyulások, magatartásmódok és szokások kialakítását, az alapképességek (figyelem, beszéd, olvasás, szövegértés, szövegalkotás, emlékezet, gondolkodás, önművelés) fejlesztését, konkrét tanulási módszerek gyakorlását, elsajátíttatását jelenti. Noha tanítása külön óraszámban történik, eredményes akkor lehet igazán, ha a tanítás teljes folyamatát átszövi.

A tanulás igazi gyakorló terepe nemcsak a délutáni egyéni tanulás, hanem az iskolai órákon eltöltött idő is. A tanulásmódszertan szemléletmódja szerint az iskolában nem kémiát, földrajzot, történelmet, magyart, biológiát stb. kell tanítani, hanem gondolkodni, beszélni, figyelni, emlékezni, olvasni, írni, s ezt minden tanár a saját tantárgya tananyagán teszi. Tehát nem az ismeretek direkt átadása és elsajátíttatása az elsődleges cél, hanem az életre szóló képességek és magatartás formák fejlesztése, kiteljesítése. Az ismeretek eközben mintegy a foglalkozások melléktermékeként ragadnak meg a gyerekekben. A tanulásmódszertan tehát nem tantárgy, amely elszigetelten, órákba zártan van jelen az iskolában, hanem szemléletmód, amely jó esetben minden tantárgy tanítását áthatja. Ezt a szemléletmódot minden tanárnak ismernie kellene, hogy tanítása során tudatosan alkalmazhassa. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy arra törekszik, ne csak – vagy ne főként – előadó legyen az óráin, hanem a gyerekek önálló megismerő-képességének fejlődését szervező személy is, aki biztosítja az önálló és a csoportos munkát, lehetőséget ad a képességelemek változatos gyakorlására.

4. A TANULÁSMÓDSZERTAN

EREDMÉNYES TANÍTÁSÁNAK FELTÉTELRENDSZERE

A tanulásmódszertan tantárgyszerű megjelenésével a tanulás tudatosan és átgondoltan tanítható az alábbiak figyelembevételével:

• A tanulásmódszertant tanító tanár jó beszélgetőtársnak, oldó személyiségnek kell lennie, aki tisztában van a tanulási gátlások kialakulásának folyamával, és képes azokat oldani. Ő maga is kellő ritmusban él, idejével jól gazdálkodik, így hitelesen képes a gyerekek szokásrendszerét kedvezően alakítani. Ismeri a tanuláslélektan megállapításait, ismeri a képességfejlesztő pedagógia elveit és gyakorlatát, így tudja azt is, mennyi gyakorlás szükséges egy-egy képesség, készség megszerzéséhez, és biztosítja, hogy a gyakorláshoz nélkülözhetetlen idő rendelkezésre álljon a tanítási órák keretén belül is. Kellő tanításmódszertani tapasztalattal rendelkezik ahhoz, hogy változatos munkaformákban tegye elevenné a foglalkozásokat.

• Nem tekinthető megfelelő gyakorlatnak, ha a tanulásmódszertan abban az értelemben válik tantárggyá, hogy elkülönül a többi tantárgytól, vagyis ha a gyerekek a szaktárgyak tanítási óráin nem kapnak megerősítéseket és gyakorlási időt, ha nem érzik azt, hogy valóban szükségük van azokra a képességekre, amelyeknek alapjait a tanulásmódszertan órákon kapják meg.

• Nem tekinthető megfelelő gyakorlatnak, ha a tanulásmódszertan tanítására kis intenzitással, elaprózva, kellő súly és tartós motiváció nélkül, heti 1-2 órában kerül sor, ha a folyamatok megszakadnak, ha nem jut el a gyerekeket a megtapasztalt sikerig, hogy érezzék, érdemes erőfeszítéseket tenniük.

• Nem javasolt, hogy túlságosan nagyok legyenek a csoportok, ahhoz, hogy a személyesség jellemzővé válhasson, ha nincs reális lehetősége minden gyereknek a megszólalásra, a szereplésre, ha elbújhatnak.

• Nem megfelelő, ha a józan ész, a gyermeki természet és a jó praxis kívánalmaira, hanem külsőséges elvárásokra, sablonos megoldásokra, átgondolatlan tantervre épül fel tanulás módszertani tevékenység.

5. A SZAKÉRTŐI SEGITSÉGNYÚJTÁS FORMÁI

A Tehetséggondozó Program lehetőséget ad iskolán belüli és iskolák közötti pedagógiai műhelymunkára, sőt elvárja ezt. Ehhez a következő szakértői, szaktanácsadói segítséget adja:

1. „A tanulás tanítása. I. Tanulásmódszertan” 40 órás akkreditált tanári továbbképzés. Előírt: TMT-t tanító tanároknak, osztályfőnököknek, kollégiumi csoportvezetőknek. Ajánlott: minden AJTP-osztályban tanító tanárnak.

2. Képességfejlesztő módszerek és munkamódok a szaktárgyi tanítási órákon.

3. A tanulásmódszertan tanítása és a tanulás tanításának tantestületi stratégiái az iskolában. Kétórás előadás és konzultáció a tantestületeknek.

4. Műhely tanulásmódszertant tanító tanároknak. Tapasztalatcsere, előadások, tréning, újabb módszerek, konzultáció, felkészülés a következő év témájára.

5. Eseti, tematikus kurzusok tanulásmódszertant tanító tanároknak. Egy-egy témában való elmélyülés, tanításra való speciális felkészülés.

6. Tanácsadás és konzultáció. A TMT beillesztése az óratervbe és az órarendbe. A TMT tanításának nehézségei.

7. Haladási és órafelépítési javaslat

ÖNISMERET

9. évfolyam

Évi óraszám: 72 óra (hetente 2 óra, lehetőleg összevontan)

1. Célok és feladatok: „Ismerd meg Önmagad és Társaid!”

Az első év egy új közösségbe kerüléskor döntő fontosságú mind az egyén, mind az alakuló csoport számára. Ezért ezen év legfőbb célja, hogy a tanulók megismerjék és bemutassák önmagukat, alapvető képességeiket, készségeiket és fejlesszék azokat. A képességfejlesztés legfontosabb célja, hogy a lehető legoptimálisabb szinten kiaknázzák saját tehetségüket, illetve emellett az is, hogy a tréningek során megismerhessék egymás képességeit, készségeit, amely a csoportalakulás kezdeti szakaszában megkönnyíti és gördülékennyé teszi a csoport szerkezetének létrejöttét.

További cél, hogy az osztály formális vezetője (az osztályfőnök) tevékeny és aktív részvételével egyrészt megismerhesse diákjait, másrészt azáltal, hogy a csoportalakulás kezdeti szakaszától együtt „dolgozik” a közösséggel, optimális irányba terelgetheti a csoportfejlődést, és azon belül – vagy azon túlmenően - facilitálhatja az individualizációs törekvéseket és folyamatokat.

2. Általános fejlesztési követelmények

• Egymást ismerő csoport kialakulása.

• Reális testképpel rendelkezzenek a diákok.

• Saját képességeikkel, készségeikkel (intellektuális-megismerő képességek, kreativitás, társas készségek) legyenek tisztában.

• Kellő ön- és társismerettel rendelkezzenek, amely egyrészt megalapozza a csoportfejlődés optimális folyamatát, másrészt alapját képezheti a személyiség további fejlesztésének és fejlődésének, valamint szocializációnak.

3. Folyamatterv

Óra- szám	Témakör	Tartalom	Tevékenység és célja	Tudás és képességterületek	Fejlesztendő kulcskompetencia	Megjegyzés
1.-2.	Bemutatkozás	„Hogyan szólítsalak?” Innen jöttem… Az én családom	Bemutatkozás Lakóhely bemutatása Szülők, testvérek bemutatása	Kommunikáció Tér és idő Szülőföldünk	Anyanyelvi kommunikáció	Konfliktusforrás lehet a család bemutatása, ezért a játékban való részvétel önkéntességét itt külön hangsúlyozni kell.
3.-4.		Szokatlan önéletrajz Az első emlékem	Önbemutatás írásos formában Relaxált állapotban történő felidézés			A relaxált állapot ebben az esetben nyugodt, csendes körülményt jelent és nem feltétlenül a hagyományos értelemben vett relaxáció előidézését.
5.-6.		Három tárgy Családi fotók	Önbemutatás a tárgyakon keresztül Család bemutatása, családi identitás, szerepek megismerése		Szociális és állampolgári kompetencia. Anyanyelvi kommunikáció	Előző óra végén kérjük meg a diákokat három, számukra fontos tárgy elhozására.
7.-8.		Ismerkedés: - Öt szó - Az én szimbólumom Ismerkedés névhúzással	Önbemutatás, önkifejezés gyakorlása, társaktól való visszajelzés erre vonatkozóan.			A játékokat az önbemutatáson túl érdemes arra is felhasználni, hogy mennyire ismerték meg egymást a gyerekek.
9.-10.	Önismeret - a testkép -	A testkép vizsgálata Így nézel ki	Kérdőívek kitöltése (vagy rajz) önmagukról és társukról.	Kommunikáció Mindennapi életünk
11.-14.		Filmvetítéssel egybekötött beszélgetés a testképről, testkép- és táplálkozási zavarokról, azok következményeiről
15.-16.		Testi önismeret-fejlesztő gyakorlatok	Saját testükre, élményeikre való koncentráció és ennek megbeszélése.			A gyakorlatok közül olyat kell választani, amely nem igényel autogén tréning előképzettséget.
17.-18.		Testtudatosítás és mozgásos önkifejezés fejlesztése
19.-20.		Mi változott? Azt szeretem benned, hogy…	Mások megfigyelése, személyészlelés fejlesztése. Pozitív visszajelzés adása és kapása, énerősítés.
21-22.	Önismeret - készségek és képességek -	Miben vagyok profi? Miben vagyunk profik?	Azon külső és belső értékek összegyűjtése, amelyben a gyerek, illetve amelyben a csoport hatékonynak, kompetensnek érzi magát.	Kommunikáció, Mindennapi életünk, Szabályok		A gyakorlat brainstorming-jellegű legyen, és kiegészíthető a „gyengeségek” megbeszélésével és azokra való megoldáskereséssel.
23.-32.		Intellektuális és megismerési képességek - Figyelem, - emlékezet, - problémameg- oldás, - nyelvi képességek, - forma- és térészlelés vizsgálata.	Kérdőívek, tesztek kitöltése, közös megbeszélése, erősségek összevetése az előző órán összegyűjtöttekkel.	Kommunikáció, Mindennapi életünk, Szabályok	Hatékony, önálló tanulás	Mivel ilyen jellegű gyakorlatok szerepelnek a Tanulásmódszertan tantárgyban is, egyrészt nagyon fontos a két folyamatterv és a tematika összehangolása. Másrészt ezen órákon a kérdőívek, tesztek eredményeit inkább az önismeret fejlesztésére, az erősségek és a gyengeségek tudatosítására, a megoldáskeresésre és a facilitálásra kell felhasználni, mint magának a képességnek a fejlesztésére.
33.-42.		Kreativitás - kreativitás vizsgálata és a kreativitás összetevőinek, jellemzőinek megbeszélése - a nyelvi kreativitást fejlesztő gyakorlatok - a gyakorlati kreativitás fejlesztése - csoportos kreativitás-fejlesztés - kreativitás és tehetség (híres alkotók, tudósok életének bemutatása, megbeszélése)	Kreativitásteszt kitöltése. A pedagógus által kiválasztott gyakorlattól függően verbális és nonverbális önkifejezés- és kreativitásfejlesztés. Csoporton belüli és csoportközi együttműködés.		Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Szociális és állampolgári kompetencia	Híres emberek életútjának feldolgozásakor jól alkalmazható a mozaikosztály módszere, amely az egymás iránti toleranciát, elfogadást és a csoportkohéziót is jelentősen erősítheti.
43.-46.		Miért szép? Esztétikai, művészi képességek és érzékenység felmérése, esztétikai élményfejlesztés	Az elhozott művészeti alkotások bemutatása (szubjektív benyomások, élmények megbeszélése). Csoportos, kiscsoportos és egyéni esztétikai élménykeresés és -fejlesztés.	Mindennapi éltünk Tér és idő, Kommunikáció		Előző órán kérjük meg a diákokat, hogy következő órára válasszanak ki egy művészeti alkotást, amelyet kedvelnek és amennyiben lehetséges, hozzák el bemutatni fényképen, kazettán. Lehet játékos gyakorlatok formájában, vagy egy közös színházi, vagy hangversenyélmény feldolgozásával.
47.-48.		Interperszonális készségek	Kérdőív kitöltése, az erősségek és a hiányok megbeszélése, erősítése és megoldás keresése.		Szociális és állampolgári kompetencia	Ezen képességek fejlesztésére a későbbi tanévekben kerül sor, ezért a gyakorlat elsődleges jelentősége az ön- és társismeretben van.
49.-56.	Személyiség-profil	Különböző személyiségjegyeket vizsgáló tesztek kitöltése, egyéni értékelése, megbeszélése.	Magabiztosság Tolerancia Empátia Emberismeret FLAG (értelmezését a korosztályhoz kell igazítani!)			Az egyénileg kitöltött kérdőíveket és a profilt nem kötelező megmutatni, a közös megbeszélés során viszont rá kell mutatni az előző órákon tapasztalt énkép-összetevők és ezen tulajdonságok közötti összefüggésekre, valamint jelentőségükre a mindennapi életben.
57.-63.	Társismeret	Énkép-máskép(p) Az én képem a csoport szemében… Milyen történelmi korhoz illesz? Választott pár megszemélyesítése Ismerd fel a párját! Névjegykártya	A játékok egyrészt annak „ellenőrzésére” szolgálnak, hogy a diákoknak mennyire sikerült megismerniük egymást, másrészt segítik a másikra való odafigyelést, az empátiakészséget növelik, harmadrészt visszajelzésként is szolgálnak számukra az önbemutatás hatékonyságáról.	Kommunikáció, Tér és idő Szabályok
64.-68.	Kapcsolatfejlesztés	Kérdezz engem! Irányítsunk szavak nélkül Zenekar Varázsbolt	A csoportkohézió erősítését szolgáló gyakorlatok.		Szociális és állampolgári kompetencia
69.-72.	Lezárás

4. A tárgy tanításának feltételei

a) Személyi feltételek: A foglalkozásokat a csoportélményt jól ismerő, csoportdinamikai ismeretekben jártas pedagógus (osztályfőnök) vezesse. Mivel az önismereti gyakorlatok nem terápiás jellegűek, az nem követelmény, de mindenképpen előnyt jelent, hogy képzett csoportvezető legyen. Pszichológus, vagy meghívott előadó bevonására alkalomszerűen szükség van (a folyamattervben külön feltüntetésre került), illetve célszerű folyamatos kapcsolattartás a szakemberrel, esetleg szupervízori rendszerben.

b) Tárgyi feltételek: A foglalkozások megtartásához alapvetően csendes, nyugodt helyiségre van szükség, szokásos csoportszobai felszereltséggel (mágneses tábla, székek, matracok). A gyakorlatok specifikus eszközi, tárgyi igénye részletesen a folyamattervben, a megadott szakirodalmakban, illetve a mellékletben található.

Melléklet

Óraszám	Tartalom	Részletezés (Eszközigény)
1.-2.	Hogyan szólítsalak?	A diákok körben ülnek, az első gyerek elmondja a saját nevét és becenevét, a következő megismétli a becenevét és mondja a saját teljes- és becenevét, a következők sorban elismétlik az előttük elhangzott beceneveket, mielőtt a sajátjukat mondják. (Memóriajátékkal egybekötött ismerkedés)
	Innen jöttem…	Mindenki megmutatja Magyarország térképén saját lakóhelyét és egy választott jelet is rajzol oda. Egy-két mondattal be is mutathatja nevezetességeit, számára fontos jellemzőjét. A játék után közösen felidézhetik, kinek a jele van az adott település mellett. (Eszköz: Magyarország térkép, tábla, írószer)
	Az én családom	Szóbeli bemutatás helyett érdekesebb például „Amerikából jöttem…” játékkal bemutatni a szülők, testvérek foglalkozását.
9.-10.	Testkép vizsgálata	Ajánlott az Emberi Alakrajzok Tesztje (Garner- Garfinkel), amennyiben ez nem áll rendelkezésre, lerajzoltatható a diákokkal saját alakjuk, amilyennek magukat látják, illetve azt, amilyennek szeretnék látni. Összehasonlításként meg lehet kérni őket, hogy rajzolják le a másikat, így az önmagáról és a társa által róla készült rajz összevethető. Az értékelésnél fontos szempont a percípiált és a valós, valamint a percípiált és az ideális testkép összehasonlítása. (Eszköz: megfelelő számú kérdőív, vagy papír, rajzeszközök)
19.-20.	Azt szeretem benned, hogy…	Az Üzenet játék egyik formája. A diákok egymásnak tetszőleges számú üzenetet írnak, feladó és címzett nélkül. Az üzeneteknek úgy kell kezdődniük, hogy „Azt szeretem Benned, hogy…” és a folytatásból kiderülhessen, ki írta, kinek. Az üzeneteket egy helyre gyűjtik a játék során és a pedagógus olvassa fel, a címzett jelentkezik az üzenetéért (a csoport is kitalálhatja, kinek szól) és kitalálja, kitől kapta. (Eszköz: papírok, íróeszközök)

* Természetesen ezek a leírások inkább csak iránymutató javaslatok, a pedagógus saját kompetenciáján, képzettségén belül és csoportját ismerve változtathat rajtuk.

Ajánlott irodalmak jegyzéke (játék-, gyakorlat- és tesztgyűjtemények)

1.	Bagdy E., Telkes J., 1988, Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában, Tankönyvkiadó, Budapest
2.	Bánki M. Cs., Flamm Zs., 1992, Agyteszt 1-2, Biográf, h.n.
3.	Barrett ,J., Williams, G.,1990, Teszteld önmagadat, Jószöveg Műhely Könyvkiadó, Budapest
4.	Dúll A., Varga K., 1994, Általános pszichológiai gyakorlatok I. Percepció és képzelet, Tanulás és emlékezés, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest
5.	Dúll A., Varga K., 1994, Általános pszichológiai gyakorlatok II. Motiváció és emóció, Figyelem, Gondolkodás és tudat, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest
6.	Gabnai K., 1993, Drámajátékok gyermekeknek, fiataloknak, felnőtteknek, Marcibányi Művelődési Központ, Budapest
7.	Heit G. (szerk.), 1980, Önismereti játékok és beszélgetések, NPI, Budapest
8.	Rudas J., 1990, Delfi örökösei. Önismereti csoportok: elmélet, módszer, gyakorlatok, Gondolat, Budapest
9.	Tóth L., 2000, Pszichológiai módszerek a tanulók megismeréséhez, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen
10.	Sz.n., Ismerd meg igazi Önmagad!, 1993, Gemini, Budapest

Ajánlott irodalom (témaspecifikus, elméleti felkészüléshez, beszélgetések levezetéséhez)

Testkép	Atkinson, R.L. et al., 1999, Pszichológia, Osiris Kiadó, Budapest
	Szabó P., 1992, Egy modern betegség: bulimia nervosa, Természet Világa, 123/6
	Túry F., Kollár M., Szabó P., 1991, Táplálkozási attitűdök középiskolások között, Ideggyógyászati Szemle, 44
Képességek és készségek	Gonobolin, F.N., 1976, A figyelem fejlesztése, Tankönyvkiadó, Budapest
	Ivanov Sz., 1977, Az emlékezet labirintusa,, Móra Kiadó, Budapest
	Lénárd F., 1964, A problémamegoldó gondolkodás, Akadémiai Kiadó, Budapest
	Lénárd F., 1982, Képességek fejlesztése a tanítási órán, Tankönyvkiadó, Budapest
	Rawlinson,G.J.,1989, A kreatív gondolkodás és az ötletbörze, Novotrade, Budapest
	Weiss, D., 1991, Problémamegoldás alkotó módon, Park Kiadó, Budapest
	Weiss. D., 1986, Hogyan fejlesszük memóriánkat?, Park Kiadó, Budapest
Személyiségprofil	Buda B., 1986, A személyiségfejlődés és nevelés szociálpszichológiája, Tankönyvkiadó, Budapest
	Peck, D., Whitlow, D., 1983 Személyiségelméletek, Gondolat Kiadó, Budapest
	Ranschburg J., Popper P., 1978, Személyiségünk titkai, RTV-Minerva, Budapest
Társismeret és kapcsolatfejlesztés	Donáth B., 1980, Személyiségformáló kiscsoportmunka az iskolában, Akadémiai Kiadó, Budapest
	Gordon, T., 1989, A tanári hatékonyság fejlesztése. T.E.T., Gondolat, Budapest
	Levi, V., 1995, Az önismeret művészete, Háttér Kiadó, h.n.

10. évfolyam

Évi óraszám: 72 óra (hetente 2 óra, lehetőleg összevontan)

1. Célok és feladatok: „Jól csak a szívével lát az Ember…”

Míg az előző évben a tanulók önismeretében inkább a testi és az értelmi komponens került előtérbe, addig most az érzelmi és akarati (motivációs) szférát térképezhetik fel a pedagógus (osztályfőnök) koordinálásával.

A puszta megismerés, önismeret mellett a fejlesztés is nagy hangsúlyt kap, mind az érzelmek felismerésében és kifejezésében, mind a különböző érzelmi állapotok (agresszió, proszociális érzelmek, barátság, szerelem) átélésében, kanalizálásában, illetve adekvát és hatékony kezelésében.

Nagy hangsúly kerül az egyéni és a közösségi motívumok, célrendszer és értékrend megismerésére és optimális irányba terelésére.

A témakörhöz és a korosztályi sajátosságokhoz illeszkedő társadalmi problémákkal (szenvedélybetegségek, szexualitás) meghívott előadók, illetve szakember segítségével ismerkednek meg, ismeretterjesztő-tájékoztató-figyelemfelkeltő beszélgetések és illusztrációk révén.

2. Általános fejlesztési követelmények

• A diákok megtanulják szabadon, nyíltan kommunikálni saját és mások iránt érzett érzelmeiket.

• Kompetenssé váljanak az érzelmek felismerésében és adekvát kifejezésében.

• Hatékony agressziókezelési módokat sajátítsanak el.

• Tudatosítsák saját céljaikat, motivációs rendszerüket.

• Önmaguk, közösségük és a társadalom számára is megfelelő értékrendet és célhierarchiát alakítsanak ki.

• Megismerjék és tudatosítsák azon devianciákat, amely korosztályukat társadalmi szinten is veszélyezteti és hatékony elkerülési módokat alakítsanak ki ezekkel szemben.

• Az érzelmi-motivációs-akarati szféra megismerésével kialakuljon az érzelmileg stabil, önvizsgálatra és önfegyelemre képes személyiség.

3. Folyamatterv

Óra- szám	Téma	Tartalom	Tevékenység és célja	Tudás és képességterület	Fejlesztendő kulcskompetencia	Megjegyzés
1.-2.	„Újra együtt”	Milyen közel vagyok hozzád? Várakozások és félelmek	Egymásra hangolódás gyakorlatainak végzése. Elvárások és a csoporttal, foglalkozásokkal kapcsolatos esetleges szorongások megbeszélése.	Kommunikáció Mindennapi életünk Szabályok	Anyanyelvi kommunikáció Szociális és állampolgári kompetencia	Újra meg kell kötni a csoportszerződést az év elején. Időt kell hagyni a csoport elején a kötetlen beszélgetésre, élménybeszámolóra.
3.-4.		Csoportbank Elfogadni-elutasítani				A két játék ráhangolódást jelent a tanév központi témakörére, az érzelmi-akarati élet megismerésére és fejlesztésére.
5.-6.	Önismeret - érzelmek felismerése és kifejezése -	Érzelemfelismerés gyakorlatai	Alap és összetett érzelmi állapotok felismerése nonverbális csatornákon (képekről, paralingvisztikai jelzésekből, mozdulatból, filmrészletből)
7.-8.		Tükrözz le engem… Légy része az egésznek! Add tovább a mozdulatsort!	Összetett, érzelemgazdag szituációk felismerésének, megértésének és közvetítésének gyakorlatai.
9.-14.		Érzelemkifejezés gyakorlatai - Mit érzel ebben a pillanatban? - Hasonlatokban fogalmazás - Körbe-körbe, itt-és-most	A diákok önmegfigyelés révén saját, majd társaikra való összpontosítás után a másik érzelmi állapotát juttatják kifejezésre.		Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia	Nagyon fontos a nyugodt, elfogadó, egymás érzéseit tiszteletben tartó légkör kialakítása, a szabad érzelemnyilvánítás és az érzések, vélemények felvállalása érdekében.
15.-16.	Az agresszió	Beszélgetés az agresszió fogalmáról	Vitaindító és véleménynyilvánításra lehetőséget adó beszélgetés arról, mi tekinthető agressziónak (állatvilágban és az embernél), az agresszió formáiról (filmillusztrációval)	Mindennapi éltünk Szabályok Kommunikáció		A téma feldolgozható kiscsoportos formában is, például gyűjtsenek olyan helyzeteket, szituációkat, amelyekben jelen van az agresszió. (Rá kell mutatni a proszociális agresszió jelentőségére is!)
17.-24.	Agressziókezelés	Nem verbális agressziókezelési gyakorlatok: - Nézzünk farkasszemet - Az asszertivitás élőképei - Kirekesztve Verbális agressziókezelési gyakorlatok: - Az asszertivitás játékai - Liftjelenet - „Veled mindig az a bajom” Csoportok közötti agresszió - Két csapat harca - Kártyabörze	A diákok az órák folyamán megtapasztalják saját viselkedésüket és válaszaikat agresszív, vagy agresszivitást kiváltó (frusztráló) helyzetekben, valamint új, hatékony magatartási módokat sajátíthatnak el. Az érzelmek, indulatok tudatosítása és az önismeret mellett az agressziókezelés hatékonyságának növelése, facilitálása a gyakorlatok célja.	Mindennapi éltünk Szabályok Kommunikáció	Szociális és állampolgári kompetencia	Mivel a játékok, gyakorlatok intenzív feszültség- és szorongáskeltő helyzeteket termthetnek, ezért a játékokat vezető pedagógusnak (esetleg pszichológusnak) jártasnak kell lennie ezek oldásában, levezetésében. Minden foglalkozást levezető, csoport- vagy énerősítő játékkal szükséges befejezni.
25-28.	Proszociális érzelmek	Az altruizmus, az önfeláldozás, a támogatás és a segítségnyújtás szerepe az egyén életben és a társadalomban	Közös filmélmény alapján (pl. Schindler listája) vitaindító, kötetlen beszélgetés a proszociális érzelmek jelentőségéről.	Tér és idő Szabályok Kommunikáció Mindennapi életünk	Szociális és állampolgári kompetencia Digitális kompetencia Anyanyelvi kommunikáció	A téma feldolgozása történhet kiscsoportos formában, a film megtekintése előtt előzetes szempontok (milyen volt-milyenné vált a főszereplő, hol volt a fordulópont, mi motiválta és mi gátolta a segítő magatartást, milyen taktikát választott, mennyire és hogyan vállalta fel a kockázatot, milyen hatással volt környezetére viselkedése) összeállítása és megfigyelése alapján. (Az előítélet felvetődhet témaként a közös feldolgozás során. Bár későbbi tanévbe épül be szervesen ez a téma, a diákok igénye szerint érdemes rászánni kellő időt a megvitatására.)
29.-32.	Szeretet, barátság, szerelem	- A szeretet és a szerelem közötti különbségek és hasonlóságok - Szerelem és párválasztás - A szerelem típusai	Kötetlen beszélgetés.		Anyanyelvi kommunikáció Szociális és állampolgári kompetencia	Vitaindítóként felhasználhatóak a Rubin-féle Szeretet és Szerelem Skála tételei, esetleg ki is tölthető.
33.-34.		Szociometriai vizsgálat elvégzése Rejtett szociometriai játékok (Osztálytabló, Hajóúton vagyunk…)	Kérdőív kitöltése. Játékos gyakorlat formájában is megnyilvánulhatnak az osztályon belüli érzelmi kapcsolatok.	Kommunikáció Tér és idő Szabályok		A szociometriai kérdőívet lehetőség szerint pszichológus állítsa össze és értékelje, a pedagógussal közösen.
35.-36.		Visszajelzés a szociometriai vizsgálatról. Beszélgetés a barátságról, kortárskapcsolatokról. Apróhirdetés játék	Játékos gyakorlat formájában megismerik, tudatosítják azokat az értékeket önmagukban és másokban, amelyek számukra fontosak a barátságban.			A játék a leírttól eltérően „Barátot keresek” és „Barátnak ajánlkozom” témakörben végzendő.
37.-44.	Szenvedélyeink	Testi és lelki egészségre káros szenvedélyek: dohányzás, alkoholizmus, kábítószerfogyasztás, játékszenvedély, internet-függőség	Kötetlen beszélgetés (okokról és következményekről), ismeretterjesztő előadások, közös filmélmény (Trainspotting, Egy kosaras naplója) megbeszélése.	Mindennapi életünk Szabályok		Az előadásokat meghívott előadó, vagy kortárssegítő tartsa meg.
45.-46.	Szexualitás	A szexualitás jelentősége és veszélyei	Nyílt, véleménynyilvánításra lehetőséget adó beszélgetés a felelősségteljes párválasztásról és a felelőtlen szexuális kapcsolat következményeiről, veszélyeiről. Ismeretterjesztés, tájékoztatás, figyelemfelkeltés.		Természettudományos kompetencia	Meghívott előadó részvételével.
47.-48.	Önismeret - a motivációs struktúra és értékrend -	Három kívánság „Híres ember vagyok”	A motivációs struktúra, az egyéni célrendszer feltérképezése projektív módszer segítségével.	Tér is idő Mindennapi életünk	Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia	A gyakorlatok alkalmazása a pedagógustól „előképzettséget” kíván abban a tekintetben, hogy a diákok által implicit módon kifejezett vágyakat, törekvéseket a kívánságokon, szimbólumokon és a történeten keresztül érzékelni tudja.
49.-50.		„Szívesen lennék” – „Soha nem lennék” Metamorfózis játék	A vágyott és elutasított tulajdonságok, értékek felmérésére alkalmazott gyakorlatok.
51.-52.		Mondatbefejezések	A személyiség mélyebb motívumainak feltárása.
53.-54.		Az értékrend vizsgálata	Mind az egyéni mind a közösségi értékrend feltérképezhető a vizsgálat segítségével.			Az értékpreferencia lista egyéni kitöltése után érdemes a diákokkal közösen összegezni az értékeket, és megbeszélni a fontosnak és a kevésbé fontosnak tartottak jelentőségét.
55.-56.	Tanulási és iskolai motiváció	Az igényszint vizsgálata	Sikerkeresés-kudarckerülés kérdőív kitöltése révén képet kaphatunk a diákok munkához (tanuláshoz) való hozzáállásáról. Közös megbeszélés, a siker és a kudarc fogalmáról, szerepéről, következményeiről.	Kommunikáció Gondolkodás és tanulás-fejlesztés	Hatékony, önálló tanulás Anyanyelvi kommunikáció	A papír-ceruza módszer kiegészíthető az igényszint vizsgálatának implicit módszerével (leírása a mellékletben található).
57.-58.		Teljesítmény, társulás, hatalom	A kérdőív általánosabban (nem specifikusan a tanulásra vonatkoztatva) vizsgálja a munkavégzés mögött meghúzódó motívumot.			A kérdőív eredményének megbeszélése kiscsoportos formában is történhet, ahol „vegyes” csoportokat (különböző motiváltságú diákok) lehet létrehozni.
59.-60.		Tanulás iránti attitűd	Kérdőív kitöltése, közös megbeszélése.		Hatékony, önálló tanulás	Ez a vizsgálat zárja a tanulással kapcsolatos érzések, motívumok témakörét, ezért bár minden óra végén történik a témával kapcsolatos összegzés, a pedagógusnak itt külön ki kell emelnie azokat a fontosnak tartott (vagy tartandó) értékeket amelyek már megvannak, de erősítésre, facilitálásra szorulnak. Az eredmények alapján fontos, hogy a pedagógus egyeztessen kollégáival a tantárgyspecifikus motiválási lehetőségekről.
61.-68.	Csoporterősítés	Különös kirándulás Címertervezés Üzenetek – szavak nélkül Üzenetek Ház, fa, kutya Elvarázsolt csapat Zálogkiváltás Találd ki, hogy ki mondta! Ikerpárbeszéd	A csoport kohéziójának erősítése, az egymás iránti tolerancia növelése, az együttműködés előnyeinek és élményének tapasztalása.		Szociális és állampolgári kompetencia	A játékok csak iránymutatóak. Ezek mellett, vagy helyett a pedagógus szabadon alkalmazhat ilyen jellegű és célú gyakorlatokat.
69.-72.	Lezárás

4. A tárgy tanításának feltételei

a) Személyi feltételek: A foglalkozásokat a csoportélményt jól ismerő, csoportdinamikai ismeretekben jártas pedagógus (osztályfőnök) vezesse. Mivel az önismereti gyakorlatok nem terápiás jellegűek, az nem követelmény, de mindenképpen előnyt jelent, hogy képzett csoportvezető legyen. Pszichológus, vagy meghívott előadó bevonására alkalomszerűen szükség van (a folyamattervben külön feltüntetésre került), illetve célszerű folyamatos kapcsolattartás a szakemberrel, esetleg szupervízori rendszerben.

b) Tárgyi feltételek: A foglalkozások megtartásához alapvetően csendes, nyugodt helyiségre van szükség, szokásos csoportszobai felszereltséggel (mágneses tábla, székek, matracok). A gyakorlatok specifikus eszközi, tárgyi igénye részletesen a folyamattervben, a megadott szakirodalmakban, illetve a mellékletben található.

Melléklet

Óraszám	Tartalom	Részletezés* (Eszközigény)
5.-6.	Érzelemfelismerés gyakorlatai	• A pedagógus által előkészített, vagy diákok által összegyűjtött képeken (lehet művészeti alkotásról, fénykép, vagy reklámfotó stb.) látható személyek érzelmi állapotainak felismerése, esetleg eljátszása: 2-3 gyerek választ egy képet és egy történetet eljátszik arról, hogy az képen látható személy hogyan került ebbe az érzelmi állapotba. • Érzelmi állapotok kerülnek leírásra kis papírokra, annyi, amennyi az osztálylétszám. Mindenki húz egy papírt és paralingvisztikai jelzésekkel (pl. számokat mondva használja ezeket) próbálja kifejezni a papíron szereplő érzelmi állapotot. Az érzelmek között legyenek alap- és összetett érzelmek, a tanárnak meg kell figyelnie fel kell hívnia a diákok figyelmét a közöttük levő kifejezési- és felismerési különbségekre. • „Némafilmet” nézve a diákok feladata az, hogy a filmrészletben megjelenő összes érzelmi állapotot gyűjtsék össze (lehetőleg a film kevésbé közismert legyen, alkalmasak erre a gyakorlatra pl. a szappanoperák – intenzív, eltúlzott érzelemkifejezés!) (Eszköz: képek, papírok, videó, film)
17.-24.	Kirekesztve	A diákok szoros kört alkotva megfogják egymás kezét, egyikőjük kívül marad a körön és megpróbál bejutni. Szabály: beszélni nem szabad, nonverbálisan alkalmazza a különböző viselkedésmódokat (agresszív, szubmisszív, asszertív). Utána közös megbeszélés. Majd megfordul a gyakorlat, és bentről, a körből kell kijutnia valakinek. Ezután a két helyzet összehasonlítása következik.
	Liftjelenet	Székekkel kialakításra kerül egy szűk kör, a lift. Ebbe száll be 3 diák. Az a feladatuk, hogy a helyzetet különböző módon oldják meg (agresszív, asszertív, szubmisszív), majd a szerepeket felcserélik. A többiek megfigyelik, melyik megoldás vezet eredményre, illetve mennyire okoz nehézséget egyik viselkedésmódból a másikba váltani.
49.-50.	Metamorfózis-játék	A csoportból valaki kimegy. A többiek közösen megbeszélik, hogy kire fognak gondolni (lehetőleg jelen levő társukra gondoljanak). Amikor a kitaláló bejön, olyan kérdéseket tesz fel, amelyek úgy kezdődnek, „Mi lenne (a kitalálandó személy), ha…”, folytatásként pedig a metamorfózis tesztből ismert, vagy önmagától kitalált kategóriát mond (pl. Mi lenne, ha állat lenne?). A választ kérheti egy csoporttagtól is, bár érdekesebb, ha bárki mondhatja ötletét a csoportból, és konszenzusra jutnak a választ illetően. A cél, hogy a kitaláló rájöjjön, kire gondolt a csoport. A játék nehezítéseképp a csoport gondolhat magára a kitalálóra is! Minden kitalálás után beszéljük meg mind a kitaláló, mind a kitalált személy érzéseit!
61.-68.	Címertervezés	Az osztály közösen rajzolja meg saját címerét, amely azután kikerülhet a terem falára is.
	Üzenetek	A diákok tetszőleges számú üzenetet írhatnak bármely társuknak, feladó és címzett nélkül, mindez az üzenet tartalmából kell, hogy kiderüljön. A megírt üzeneteket összegyűjti a pedagógus és ő olvassa fel. A címzett jelentkezik, és megpróbálja kitalálni, ki a feladó. Az üzenet témája kötetlen és minél személyesebb, annál könnyebben „célhoz ér”, de hívjuk fel a figyelmet arra, hogy felolvasásra kerül!
	Elvarázsolt csapat	A diákokat 4 fős csoportokra osztjuk. Az a feladatuk, hogy találjanak egy közös szimbólumot (tárgy, állat, növény stb. – a témakört előre rögzíteni kell, hogy összehasonlíthatóvá váljanak a csoportok szimbólumai), amelyet utána bemutatnak. Majd az egész osztály megpróbál egy közös szimbólumot találni (ez lehet már más témakörben is), amelyet le is rajzolhatnak közösen.

Ajánlott irodalmak jegyzéke (játék-, gyakorlat- és tesztgyűjtemények)

1.	Bagdy E., Telkes J., 1988, Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában, Tankönyvkiadó, Budapest
2.	Bánki M. Cs., Flamm Zs., 1992, Agyteszt 1-2 Biográf, h.n.
3.	Barrett , J., Williams, G.,1990, Teszteld önmagadat, Jószöveg Műhely Könyvkiadó, Budapest
4.	Dúll A., Varga K., 1994, Általános pszichológiai gyakorlatok II. Motiváció és emóció, Figyelem, Gondolkodás és tudat, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest
5.	Gabnai K., 1993, Drámajátékok gyermekeknek, fiataloknak, felnőtteknek, Marcibányi Művelődési Központ, Budapest
6.	Heit G. (szerk.), 1980, Önismereti játékok és beszélgetések, NPI, Budapest
7.	Rudas J., 1990, Delfi örökösei. Önismereti csoportok: elmélet, módszer, gyakorlatok, Gondolat, Budapest
8.	Tóth L., 2000, Pszichológiai módszerek a tanulók megismeréséhez, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen

Ajánlott irodalom (témaspecifikus, elméleti felkészüléshez, beszélgetések levezetéséhez)

Érzelemfelismerés és -kifejezés	Atkinson, R.L., Atkinson, R.C., Smith, E.E., Bem. D.J., Nolen-Hoeksema,S., 1999, Pszichológia, Osiris Kiadó, Budapest
	Barkóczi I., Séra L., (szerk.),1989, Érzelem és érzelemelméletek, Tankönyvkiadó, Budapest
	Gordon, T., 1989, A tanári hatékonyság fejlesztése. T.E.T., Gondolat, Budapest
	Mohás L., 1979, Találkozás önmagunkkal, Móra, Budapest
	Pease, A., 1991, Testbeszéd, Park Kiadó, Budapest
Agresszió	Atkinson, R.L., Atkinson, R.C., Smith, E.E., Bem. D.J., Nolen-Hoeksema, S., 1999, Pszichológia, Osiris Kiadó, Budapest
	Kozéki B., 1983, A fegyelmezett személyiség kialakítása, Tankönyvkiadó, Budapest
	Mérei F., Szakács F., (vál.), 1975, Csoportdinamika. Válogatás Kurt Lewin műveiből, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest
	Ranschburg J., 1987, Félelem, harag, agresszió, Tankönyvkiadó, Budapest
Proszociális érzelmek	Barkóczi I., Séra L., (szerk.),1989, Érzelem és érzelemelméletek, Tankönyvkiadó, Budapest
Szeretet, barátság, szerelem	Dainow, S., 1991, Segítség! Serdülök!, Park Kiadó, Budapest
	Hankiss Á., 1978, A bizalom anatómiája, Magvető, Budapest
	Mérei F.,1996, Közösségek rejtett hálózata, Osiris Kiadó, Budapest
Szexualitás	Füst Milán,1986, Szexuál-lélektani elmélkedések, Helikon, Budapest
Szenvedélyek	Bálint I.,1980, Megelőzés-gyógyítás-rehabilitáció. Válogatás az AlkohológiaI -IX. évfolyamából, Medicina, Budapest
Szenvedélyek	Kolozsi B., 1992, Deviancia, Gondolat, Budapest

11. ÉVFOLYAM

Évi óraszám: 72 óra (hetente 2 óra, lehetőleg összevontan) + 36 óra relaxációs (autogén) tréning

1. Célok és feladatok: „Test és lélek harmóniája”

A hangsúly az önkifejezésre, énképre, önvizsgálatra helyeződik. Ezen tanévben az önismeret óráival párhuzamosan relaxációs tréningen is részt vesznek a diákok. Ezért fontos, hogy a tréning során történő önmegfigyelést és a relaxáció alkalmazási területét (szorongáscsökkentés) kiegészítse az önismereti foglalkozások tematikája.

2. Általános fejlesztési követelmények

• A diákok ismerjék az énkép fogalmát, saját énképüket és összetevőit.

• Legyenek képesek önvizsgálatra, megfelelő kritikával szemléljék saját magukat és társaikat.

• Ismerjék meg félelmeiket, szorongásaikat, tudjanak szembenézni velük, és hatékonyan tudják oldani ezeket.

• Fogadják el saját (pozitív és negatív) értékeiket.

• Önbizalmuk növelésével optimistán nézzenek szembe a rájuk váró feladatokkal, kihívásokkal és merjék felvállalni azokat.

3. Folyamatterv

Óra- szám	Téma	Tartalom	Tevékenység és célja	Tudás- és képességterültek	Fejlesztendő kulcskompetencia	Megjegyzés
1-2.	„Hangolódjunk egymásra”	Interakciós játékok. Mi történt velem a nyáron?	A csoportra és egymásra hangolódás, a csoportjátékok légkörének újra átélése. Élménybeszámolók.	Kommunikáció Mindennapi éltünk	Szociális és állampolgári kompetencia	Javasolt játék: Érintés, Láncjáték Fontos az első találkozás alkalmával tisztázni a félév célját és témaköreit.
2-6.	Az énkép fogalma és vizsgálata	Az énkép, az énideál, a self, az önértékelés fogalma. Az énkép összetevői és vizsgálata	A felsorolt fogalmak tisztázása közös beszélgetés keretében. Tenessee énkép skála felvétele és értékelése.	Kommunikáció Mindennapi éltünk	Anyanyelvi kommunikáció	Javasolt: szabad asszociációs módszerrel, vagy brainstorming technikával összegyűjteni a kapcsolódó ismereteket és magyarázatokat. Mind a felvétel, mind az értékelés egyéni legyen. Amennyiben a csoport légköre „megengedi” fel lehet venni úgy is, hogy mindenki kitölti valaki másról is, majd egyeztetik a párok az eredményeket. (Önismeret és társismeret, empatikus készség fejlesztése is egyben)
7-20.	Testi önismeret és önkifejezés	Mozgáskoordinációs gyakorlatok Szenzibilizálás gyakorlatai Ritmusgyakorlatok Közös mozgás élményének játékai • Párbeszéd a testünkkel • Biztonságban vagyok-biztonságban leszek • Keresd meg a helyed-helyzeted • Ilyen vagyok? • Így járok „Kérdőív az énkép és testkép vizsgálatára” (csak a testképre vonatkozó, B rész kitöltése)	A saját és mások testhatárainak érzékelése, a saját test megismerése (mint az önismeret és az énkép fizikális összetevője), a saját test reakcióinak elfogadása és visszajelzéseinek adekvát értelmezése. „Hatékonyságvizsgálat” - a gyakorlatok hatására bekövetkezett változások feltérképezése.	Tér és idő Kommunikáció	Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia	A játékok alapot nyújtanak a relaxációs tréninghez is, ezért fontos a folyamatos egyeztetés az AT-t vezető szakemberrel. Az összehasonlítás alapja a Tenessee énkép skála, az értékelés egyéni, de érdemes összegyűjteni név nélkül az eredményeket.
	Testi önismeret és önkifejezés			Tér és idő Kommunikáció	Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia
21-20.	Nyilvános és rejtett tulajdonságok	„Kérdőív az énkép és testkép vizsgálatára” (csak az énképre, személyiségvonásokra vonatkozó, A rész kitöltése) • Mihez hasonlítasz? • Keresd a helyed! • Énkép- másképp • Személy- észlelési változatok • Címer A „címerek” bemutatása felismeréssel Metamorfózis-játék	Az énkép személyiségbeli összetevőivel való elégedettség mértékének vizsgálata. Az esetleges változtatás stratégiái (attitűdváltoztatás lehetőségei) Személyiségvonások és belső tulajdonságok felvállalása, közvetítése. Külső és belső tulajdonságok felismerése a másikban, a társismeret és a tolerancia fejlesztése. Az énkép közvetítésének hatékonyságára vonatkozó visszajelzés gyakorlata.			Az egyéni átlagokból képezzünk „csoportátlagot” (az egyéni átlagok összegyűjtése név nélkül történjen), ez adja az alapot az egyéni viszonyításnak. Otthoni feladat, következő alkalommal kerülnek bemutatásra. A bemutatás során mindenki húz egy címert, elmondja, hogy számára mit közvetít és megpróbálja kitalálni, ki készítette Lásd 9. évfolyam tanterve, amennyiben nem játszották végig, valamint visszajelzésként szolgálhat a változásokra vonatkozóan.
21-20.				Tér és idő, Szabályok	Anyanyelvi kommunikáció
21-38.	Az énkép és a viselkedés	• Szobor- csoportok • Ilyennek látlak • Mit tenne ő? • Telefon • Két híres ember beszélget • Találd ki, hogy ki mondta!	A társak viselkedésének bemutatása, visszajelzés lehetősége. A hatékony énközlés fejlesztésének gyakorlatai.
39-44.	Az énideál Az énkép-énideál távolsága	• Szívesen lennék, soha sem lennék • Időgép • Híres leszek Kérdőív az énerő mérésére	Játékos, valamint papír-ceruza teszt formájában visszajelzés a projektált énideálról, és lehetőség az énkép-énideál diszkrepancia feltérképezésére.			A kérdőív felvételét és értékelését egészítse ki egy beszélgetés az optimális énkép-énideál távolságról.
45-52.	Szorongás és a stressz	A félelem, a szorongás és a stressz fogalma A szorongás vizsgálata és formái**	Közös beszélgetés formájában feltérképezni ezen fogalmak mögött álló hiedelmeket, valamint tisztázni a tényeket, a fogalmak közötti különbségeket. Taylor-, vagy Spielberger-féle (Stait-Trait PI) szorongás kérdőív	Mindennapi életünk Tér és idő	Természettudományos kompetencia	A beszélgetés alapját adhatja egy szabad asszociációs játék, vagy egy brainstorming is. A megbeszélés során fontos kitérni ezen érzelmek jelentőségére is!
		Stresszleltár készítése: • Befejezetlen mondatokkal • Holmes- Rahe-féle kérdőív segítségével (Életesemény-skála) alapján A szorongással és a stresszel való megküzdés stratégiái • Helyzet- gyakorlatok • Lazarus-féle Coping-skála kitöltése	A befejezetlen mondatok technikája (Attól félek legjobban, hogy…, Attól félek legkevésbé, hogy…), valamint az Életesemény-skála a félelmek és a stresszhelyzetek összegyűjtését, előfordulásának feltérképezését teszi lehetővé. A helyzetgyakorlatok alapját az előző foglalkozáson összegyűjtött leltár elemei adják.			A félelmek feltárása és felvállalása belső konfliktusforrás, ezért érdemes a foglalkozást érzelmekkel (de nem a félelmekkel) kapcsolatos „ráhangoló” játékkal bevezetni. A leltár összesítésekor csökkenő sorrendbe kell állítani a stresszkeltő eseményeket (amelyeket a diákok írtak) előfordulási gyakoriságuk alapján. A megküzdési stratégiák megbeszélésekor fontos kitérni az egyes módok jelentőségére, adekvátságára.
53-58	Iskolai szorongás	Konfliktusleltár készítése az alábbi kategóriák alapján: • Teljesítmény, tanulás • Interperszoná- lis kapcsolatok (diák-diák, tanár-diák) • Közösségi kapcsolatok (egyén- közösség) Az iskolai konfliktusok kezelésének gyakorlatai	Az iskolában előforduló lehetséges (és valós) konfliktusforrások összegyűjtése, kategorizálása. Szerepjátékok, helyzetgyakorlatok	Mindennapi életünk Szabályok Kommunikáció	Anyanyelvi kommunikáció	A gyakorlatok vezetésekor fontos, hogy a problémákat (a valósakat) objektivizálva, racionális síkon kell értelmezni és semmiképp sem szabad elfogadni a túlzott „személyeskedést” (akár a diákok, akár a pedagógusok irányában). A jelen gyakorlatok a diákok általános helyzetfelismerő és -megoldó képességeit hivatottak fejleszteni, nem pedig a konkrét iskolai sérelmek rendezését.
59-64	Önbizalom és önérvényesítés	Az önértékelés vizsgálata Az önérvényesítő magatartás formái, az önbizalom fejlesztése „Naplógyakorlatok”- Hogyan legyek önérvényesítő? • Helyzetfelis- merés • A kompetencia érzése • Társas kapcsolatok hatékony kezelése	Rimé-Leyens-féle önértékelő kérdőív felvételével és értékelésével az önelfogadás és megfelelés mértéke vizsgálható. Kötetlen beszélgetés az önérvényesítésről, annak társadalmilag is elfogadott formáiról, megjelenéséről.		Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia	A jelölt irodalom gyakorlatainak egy része otthoni feladatként alkalmazható.
65-70	Hatékony énbemutatás	A jó benyomáskeltés stratégiái és fejlesztése: • Ki vagy és mit akarsz? • Kétperces önéletrajz • Hírdetésjáték • Vélemények	A benyomáskeltés elemeinek összegyűjtése kiscsoportos technikával, majd megbeszélése. Az énközlés adekvátságának fejlesztése játékos formában, azonnali feed-back révén.	Kommunikáció Szabályok	Anyanyelvi kommunikáció
71-72.	Év lezárása	A tanévben szerzett tapasztalatok és élmények közös megbeszélése. Levezető játékok (Búcsú, Ajándék, A bizalom próbái – Rudas J., 1990)

4. A tárgy tanításának feltételei

a. Személyi feltételek: A foglalkozásokat a csoportélményt jól ismerő, csoportdinamikai ismeretekben jártas pedagógus (osztályfőnök) vezesse. Mivel az önismereti gyakorlatok nem terápiás jellegűek, az nem követelmény, de mindenképpen előnyt jelent, hogy képzett csoportvezető legyen. Pszichológus, vagy meghívott előadó bevonására alkalomszerűen szükség van (a folyamattervben külön feltüntetésre került), illetve célszerű folyamatos kapcsolattartás a szakemberrel, esetleg szupervízori rendszerben.

b. Tárgyi feltételek: A foglalkozások megtartásához alapvetően csendes, nyugodt helyiségre van szükség, szokásos csoportszobai felszereltséggel (mágneses tábla, székek, matracok). A gyakorlatok specifikus eszközi, tárgyi igénye részletesen a folyamattervben, a megadott szakirodalmakban, illetve a mellékletben található.

Ajánlott és felhasznált irodalmak jegyzéke

1.	Atkinson, R.L. et al., 1999, Pszichológia, Osiris Kiadó, Budapest
2.	Bagdy E., Telkes J., 1988, Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában, Tankönyvkiadó, Budapest
3.	Bánki M. Cs., Flamm Zs., 1992, Agyteszt 1-2, Biográf, h.n.
4.	Barrett , J., Williams, G.,1990, Teszteld önmagadat, Jószöveg Műhely Könyvkiadó, Budapest
5.	Dévai M., Sipos M., Tenessee énkép skála, Pszichológiai tanácsadás a pályaválasztásban módszertani füzetek, 36.
6.	Donáth B., 1980, Személyiségformáló kiscsoportmunka az iskolában, Akadémiai Kiadó, Budapest
7.	Gabnai K., 1993, Drámajátékok gyermekeknek, fiataloknak, felnőtteknek, Marcibányi Művelődési Központ, Budapest
8.	Gordon, T., 1989, A tanári hatékonyság fejlesztése. T.E.T., Gondolat, Budapest
9.	Heit G. (szerk.), 1980, Önismereti játékok és beszélgetések, NPI, Budapest
10.	Kaposi G., é.n., Játékkönyv, Színházi füzetek IV.
11.	Levi, V., 1995, Az önismeret művészete, Háttér Kiadó, h.n.
12.	Peck, D., Whitlow, D., 1983 Személyiségelméletek, Gondolat Kiadó, Budapest
13.	Ranschburg J., Popper P., 1978, Személyiségünk titkai, RTV-Minerva, Budapest
14.	Rawlinson, G.J.,1989, A kreatív gondolkodás és az ötletbörze, Novotrade, Budapest
15.	Rudas J., 1990, Delfi örökösei. Önismereti csoportok: elmélet, módszer, gyakorlatok, Gondolat, Budapest
16.	Tibor Á., Grúber C., 2000, Kamasznak lenni. Ki vagyok én?, Műszaki Könyvkiadó, Budapest
17.	Tóth L.,2000, Pszichológiai módszerek a tanulók megismeréséhez, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen
18.	Varga I., Gönczi K., Pintér I., é.n., Én-Tér-Kép, Karcagi Nyomda
19.	Walker, J., 1997, Feszültségoldás az iskolában. Játékok és gyakorlatok, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest
20.	Sz.n., Ismerd meg igazi Önmagad!, 1993, Gemini, Budapest

12. ÉVFOLYAM

Évi óraszám: 72 óra (hetente 2 óra, lehetőleg összevontan)

1. Célok és feladatok: „Én-Te-Ő-Mi-Ti-Ők”

A diákok egymással való kapcsolatára helyeződik a hangsúly, továbbá azon képességekre, készségekre, amelyek az egyén (és a csoport) társas világban való eligazodását segítik. A szociális jártasságok egyéni és csoportos vizsgálata és fejlesztése révén a diákok hatékonyabbá, kompetenssé válnak abban, hogy megteremtsék az összhangot saját maguk és környezetük között.

Egyes vizsgálatok révén (pl. szociometria) a pedagógus fontos visszajelzéshez juthat a csoportot illetően.

2. Általános fejlesztési követelmények

• A diákok toleranciával, elfogadással és empátiával forduljanak egymás és a tágabb szociális környezet felé.

• Ismerjék az előítélet fogalmát, folyamatát és azokat a lehetőségeket, amelyek segítségével leküzdhetővé válik, illetve nem alakul ki.

• Legyenek tisztában saját csoportjuk jellegzetes szerkezetével, a csoportban zajló folyamatokkal, hatékonyan tudják kezelni azokat, és ki tudják vetíteni csoporton kívüli társas életükre.

• Ismerjék családi, társas, csoportbeli szerepeiket, esetleges szerepkonfliktusaikat fel tudják oldani.

• Társas készségeikkel legyenek tisztában, tudatosan használják és fejlesszék azokat.

3. Folyamatterv

Óra- szám	Téma	Tartalom	Tevékenység és célja	Tudás- és képességterületek	Fejlesztendő kulcskompetencia	Megjegyzés
1-2.	Visszatérés	Élménybeszámolók (a nyárról) Interakciós játékok	A csoportfoglalkozások légkörére való ráhangolódás, a csoporttal kapcsolatos várakozások és félelmek megbeszélése.			Fontos az első találkozás alkalmával tisztázni a félév célját és témaköreit.
3-10.	Az empátia	Az empátia fogalma és mérése	A fogalomhoz kapcsolódó vélekedések, magyarázatok összegyűjtése szabad asszociációs módszerrel. Az empátia mérése a Deutsch-Madle féle Empátia skálával	Kommunikáció Mindennapi életünk	Szociális és állampolgári kompetencia Anyanyelvi kommunikáció Kezdeményezőképesség és vállalkozási kompetencia	Az irodalomban szereplő kérdőív tételei utáni + vagy – jelet a kitöltés során nem szabad megmutatni (ez ugyanis az értékelésnél fontos csupán).
		Az empatikus készség fejlesztésének gyakorlatai: • Hogyan került hozzá? • Félelem a kalapban • Kötött mondatkez- dések • Képzeletbeli ajándék • Ház, fa, kutya	A beleélés, az egymásra való odafigyelés állapotának gyakorlása, amely nem csupán empátiafejlesztő, hanem a társismeretben való jártasságot és a csoportkohéziót is erősíti a diákok között.	Kommunikáció Mindennapi életünk		Az ajánlott játékokon túl a feltüntetett irodalmakban és további játékgyűjteményekben számos empátiás készségfejlesztő gyakorlat található (kiválasztásuknál fontos szempont a csoport légköre és összetétele).
11-18.	Sztereotípiák és előítélet	Burkolt személyiségelméletek és sztereotípiák	Az egyénben a tapasztalat hatására kialakult sztereotípiák feltárása, majd közös megbeszélése.	Szabályok Tér és idő Kommunikáció
		Az előítélet kialakulása és redukciójának lehetőségei • Közös filmnézés • A téma kis csoportos, majd közös feldolgozása vitacsoport formájában	A téma feldolgozásához ajánlott az „Amerikai história X” c. film, amelyet előzetesen egyeztetett szempontok alapján figyelnek meg és elemeznek a diákok kiscsoportban, majd közösen.	Szabályok Tér és idő Kommunikáció	Szociális és állampolgári kompetencia	Javasolt szempontok: • Az előítélet kialakulása-kialakítása • Az előítéletes személy jellemző tulajdonságai • Az előítéletes magatartás következményei • Az előítélet csökkentését-csökkenését befolyásoló tényezők.
		Az előítéletes személyiség mérése	Adorno-féle F-skála kitöltése
19-24.	Tolerancia	A tolerancia fogalma és a toleráns viselkedés	A tolerancia és a kapcsolódó fogalmak (empátia, elfogadás, megértés) közös megbeszélése. A toleráns viselkedés jellegzetes magatartásmintáinak összegyűjtése.			Fontos visszautalni az előző évben végzett, az Önérvényesítést fejlesztő gyakorlatokra, valamint arra, hogy a valóban önérvényesítő ember odafigyel másokra.
		Tolerancia növelő gyakorlatok: • Mit várok tőled? Mit várhatsz tőlem? • Vádlottak padja • Egy percünk a tiéd • A feltétel nélküli elfogadás • Az aktív hallgatás gyakorlása •	Az egymás viselkedésének, tulajdonságainak, értékeinek elfogadását célzó gyakorlatok, amelyek megkívánják az egymásra való odafigyelést és ezáltal fejlesztik a toleráns magatartásminták alkalmazását.
25-32.	A csoport szerkezete	Percípiált szociogram	Az észlelt csoportszerkezet mérése azáltal, hogy a diákok egyénileg megrajzolják az osztály társas szerkezetét.		Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozási kompetencia Anyanyelvi kommunikáció	Mivel az előző években felvételre és visszajelzésre kerül szociometriai vizsgálat, ezért a diákok ismerik a szociogram formáját, amennyiben nem, az alapvető felrajzolási szabályokat át kell ismételni. Hasznos információ lehet, ha a pedagógus is felrajzolja az általa észlelt csoportszerkezetet.
		Szociometria felvétele, értékelése, visszajelzése A valós és a percípiált szociogramok összevetése	A valós csoportszerkezet feltérképezése (esetleg pszichológus részvételével). A csoport fejlődésének és jelenlegi fejlettségi szintjének meghatározása.			Az előző években felvett szociometriai eredményekkel való összevetés alapja a foglalkozások csoporterősítő hatásának vizsgálatához is.
		Szociometriai játékok • Rejtett szociometria • Személyes kockázatok	A csoporton belüli helyzet, erőviszonyok tisztázása, feltérképezése.	Tér és idő
33-40.	Szerepek és szerep-konfliktusok	A szerep fogalma, formái	A veleszületett és tanult, a tartós és ideiglenes szerepek fogalmának tisztázása, ezek összegyűjtése. Beszélgetés a szerepek hatékony, társadalmilag elfogadott és deviáns teljesítéséről.	Szabályok Kommunikáció		A feldolgozáshoz javasolt forma a vitacsoport, vagy a szabad asszociációs módszer.
		A csoporton belüli szerepek és teljesítésük: • Kis csoportos technikával • Játékos formában: Pegazus	Az osztálybeli szerepek összegyűjtése kiscsoportos módszerrel, majd közös megbeszélése, valamint a szociometriai vizsgálat eredményével való összehasonlítása.
		Mindennapi szerepeink: szituációs vagy pszichodramatikus játékok	A gyakorlatok célja a szerepek tudatosítása, szerepekhez való viszony tisztázása, feszültségoldás.			A gyakorlatok során a csoporton kivüli szerepek kerüljenek előtérbe (mint pl. gyermek, testvér)
		Szerepkonfliktusok: • Szerepalkalmatlan- ság • Külső szerepkonfliktus • Belső szerepkonfliktus	A szerepkonfliktusok formáinak és következményeinek tisztázása, valamint a megoldási lehetőségek megjelenítése és tudatosítása szerepjáték formájában.
41-46.	Csoportnormák	Az egyéni és csoportnormák játékai: • Férfiak és nők • Jutalomosztás • Hirdetés • Árverés	Az egyén számára fontos és a csoportban kialakult normák feltérképezése, esetleges ütköztetése a gyakorlatok során.			A felsorolt gyakorlatok legtöbbjénél a diákok előbb egyénileg, majd kiscsoportban, végül közösen hoznak döntést.
		Konformizmus és deviancia	A csoporton belüli és a társadalmi szintű konformitás és deviancia fogalmának, szerepének és jelentőségének tisztázása.			A téma feldolgozása történhet szépirodalmi mű, vagy film kapcsán (Kafka-művek).
47-50.	Csoportkohézió	Csoporterősítő gyakorlatok: • Új nyelv kitalálása • A helyzet kulcsai • Tabló • Térfelosztás	A gyakorlatok célja, hogy közös gondolkodás és tevékenység révén erősítsék, építsék a csoportkohéziót és összetartást.			A gyakorlatok jellegükből fakadóan a diákok kreativitását is fejlesztik, ezáltal megbeszélhető, hogy a kreativitás nem azonos a devianciával (hisz úgy alkotnak egyénileg valami újat, hogy az nem a csoportnorma ellen hat).
51-56.	Együttműködés és versengés	Versengésen alapuló játékok: • Két csapat harca • Kártyabörze • Így használják • Most mutasd meg! • Egy szóból több szó • Csacsi-pacsi	A versengés, mint csoportok közötti pszichológiai jelenség bemutatása, a győztes-vesztes játszma hatásainak átélése.	Kommunikáció Szabályok	Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozási kompetencia	A játékokat minden esetben alapos megbeszélés egészítse ki. Fontos, hogy a csapattagok cserélődjenek, minden játéknál új csapatokban dolgozzanak.
		A mozaikosztály	Az együttműködés, kooperáció előnyeinek bemutatása
57-60.	A csoport-jelenségek megfigyelése	A csoportalakulástól a csoportdöntésig (filmelemzés)	A „Tienkét dühös ember” c. film alapján előre egyeztetett szempontok alapján a filmben előforduló csoportjelenségek (alakulás, deviancia, konformizmus, szerepek, csoportdöntés) hatásainak megbeszélése
61-70.	Kommunikációs hatékonyság fejlesztése	Beszédtechnikai gyakorlatok: • Hangsúly, • Hanglejtés • Ritmus, lendület, • Kiejtés, artikuláció • A tájszólások A meggyőző kommunikáció: Retorikai és pszichológiai alapelvek Játékok: • Ki kit győz meg • Hercegúrfi vizsgája • Hotelportás	A verbális kifejezőkészség fejlesztése, mint a hatékony kommunikáció alapja. A meggyőző kommunikáció összetevőinek megbeszélése, valamint az összegyűjtött elemek készségszintű gyakorlása, fejlesztése.	Kommunikáció Szabályok Szülő-földünk	Anyanyelvi kommunikáció Szociális és állampolgári kompetencia	A jelölt irodalmakban számos gyakorlat megtalálható, a csoport összetételének és a diákok adott készségeinek megfelelően kell választani. Az összegyűjtés brainstorming technikával ajánlott.
	Csoporton belüli kommunikáció	• Az jutott eszembe • Ismételd el más szavakkal • Hír-adó • Ismételd meg, amit mondtam	A csoporton belüli hatékonyabb kommunikáció fejlesztése, a kommunikációs csatornák megismerése és alkalmazása.	Mindennapi életünk Kommunikáció	Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia
71-72.	A félév lezárása	Tapasztalatok, élmények megbeszélése „záró gyakorlatok”

4. A tárgy tanításának feltételei

1. Személyi feltételek: A foglalkozásokat a csoportélményt jól ismerő, csoportdinamikai ismeretekben jártas pedagógus (osztályfőnök) vezesse. Mivel az önismereti gyakorlatok nem terápiás jellegűek, az nem követelmény, de mindenképpen előnyt jelent, hogy képzett csoportvezető legyen. Pszichológus, vagy meghívott előadó bevonására alkalomszerűen szükség van (a folyamattervben külön feltüntetésre került), illetve célszerű folyamatos kapcsolattartás a szakemberrel, esetleg szupervízori rendszerben.

2. Tárgyi feltételek: A foglalkozások megtartásához alapvetően csendes, nyugodt helyiségre van szükség, szokásos csoportszobai felszereltséggel (mágneses tábla, székek, matracok). A gyakorlatok specifikus eszközi, tárgyi igénye részletesen a folyamattervben, a megadott szakirodalmakban, illetve a mellékletben található.

Melléklet

Óraszám	Tartalom	Részletezés* (Eszközigény)
41-46	Hirdetés	A már ismert Hirdetésjátékhoz hasonló, de ebben az esetben „Csoporttagot, vagy osztálytársat keresünk…” kezdettel kell megfogalmazni. Érdemes 4 fős csoportokban megfogalmazni a hirdetéseket, majd közösen megbeszélni azokat (kiemelni a minden kiscsoport által fontosnak tartott értékeket és a csoportbeli normákat)
51-56	Mozaikosztály	5 fős (vagy 4, létszámtól függően) kiscsoportra osztjuk az osztályt. Minden kiscsoport ugyanazta a feladatot kapja, de minden csoporttag csak a feladat egy bizonyos részét ismeri (például egy tananyagnak csak egyes részeit). A kiscsoport feladata, hogy minden tag tudjon mindent (pl. az egész tananyagot). Ahhoz, hogy minden információ birtokában legyenek, a kiscsoport tagjainak együtt kell működniük.

* Természetesen ezek a leírások inkább csak iránymutató javaslatok, a pedagógus saját kompetenciáján, képzettségén belül és csoportját ismerve változtathat rajtuk.

Ajánlott és felhasznált irodalmak jegyzéke

1.	Atkinson, R.L. et al., 1999, Pszichológia, Osiris Kiadó, Budapest
2.	Bagdy E., Telkes J., 1988, Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában, Tankönyvkiadó, Budapest
3.	Bánki M. Cs., Flamm Zs., 1992, Agyteszt 1-2, Biográf, h.n.
4.	Barrett , J., Williams, G.,1990, Teszteld önmagadat, Jószöveg Műhely Könyvkiadó, Budapest
5.	Donáth B., 1980, Személyiségformáló kiscsoportmunka az iskolában, Akadémiai Kiadó, Budapest
6.	Forgas, J., 1995, A társas érintkezés pszichológiája,
7.	Gabnai K., 1993, Drámajátékok gyermekeknek, fiataloknak, felnőtteknek, Marcibányi Művelődési Központ, Budapest
8.	Gordon, T., 1989, A tanári hatékonyság fejlesztése. T.E.T., Gondolat, Budapest
9.	Heit G. (szerk.), 1980, Önismereti játékok és beszélgetések, NPI, Budapest
10.	Kaposi G., é.n., Játékkönyv, Színházi füzetek IV.
11.	Levi, V., 1995, Az önismeret művészete, Háttér Kiadó, h.n.
12.	Mérei F., 1988, Közösségek rejtett hálózata, Tömegkommunikációs Kutatóközpont, Budapest
13.	Montágh I., 1985, Mondjam, vagy mutassam? Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest
14.	Peck, D., Whitlow, D., 1983 Személyiségelméletek, Gondolat Kiadó, Budapest
15.	Ranschburg J., Popper P., 1978, Személyiségünk titkai, RTV-Minerva, Budapest
16.	Rawlinson, G.J.,1989, A kreatív gondolkodás és az ötletbörze, Novotrade, Budapest
17.	Rudas J., 1990, Delfi örökösei. Önismereti csoportok: elmélet, módszer, gyakorlatok, Gondolat, Budapest
18.	Tóth L., 2000, Pszichológiai módszerek a tanulók megismeréséhez, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen
19.	Varga I., Gönczi K., Pintér I., é.n., Én-Tér-Kép, Karcagi Nyomda
20.	Sz.n., Csapatépítő játékok trénereknek
21.	Sz.n., Ismerd meg igazi Önmagad!, 1993, Gemini, Budapest

13. ÉVFOLYAM

Évi óraszám: 36 óra

1. Célok és feladatok: „Arra születtem…”

Fontos célja a foglalkozásoknak, hogy a diákok identitása, értékrendszere, jövőképe kialakult, stabil legyen. Ennek érdekében az önismereti kurzus során felmérik, tudatosítják, megerősítik azonosságtudatukat, megfelelő irányba terelhetik jövőképüket és értékrendszerüket. Sem a pedagógus, sem a pszichológus nem oldhatja meg helyettük az identitáskrízist, de segíthet kialakítani az optimális lezárását.

Nagyon fontos továbbá az előző évek tapasztalatainak összegzése, amelyet saját magukról és egymásról nyertek. Egyrészt az önismeret révén pályaválasztásuk érdeklődésükkel és személyiségükkel összhangban történik, másrészt a kortárscsoport mint referenciacsoport jelentősége sem elhanyagolható ezen folyamatban.

2. Általános fejlesztési követelmények

• A diákok ismerjék az identitás és az identitáskrízis fogalmát.

• Ismerjék az identitáskrízis optimális és hatékony megoldását.

• Be tudják illeszteni a családi, szülői, nevelési értékeket saját értékrendjükbe.

• Legyen stabil jövőképük.

• Képesek legyenek olyan pályát, foglalkozást választani, amely személyiségüknek, igényeiknek megfelel, azokkal összhangban van.

• Pályaorientációs tréning során sajátítsák el azokat az értékeket, attitűdöket, amelyek sikeressé tehetik őket választott szakmájukban.

• Tekintsék át és összegezzék az eltelt öt év tapasztalatát, élményeit.

3. Folyamatterv

Óra- szám	Téma	Tartalom	Tevékenység és célja	Tudás és képességterületek	Fejlesztendő kulcskompetencia	Megjegyzés
1-2.	„Összejöttünk”	Interakciós játékok, élménybeszámolók	A csoportra való ráhangolódás, a nyár emlékeinek felidézése.	Kommunikáció Szülő-földünk
3-4.	Összegezzünk először!	Az előző évek ön- és társismereti tapasztalatainak összefoglalása kötetlen beszélgetés, vagy irányított játék formájában.	A rendszerezés, összegzés jó alapot szolgáltathat arra, hogy mindenki tisztában legyen saját személyiségével, céljaival.	Tér és idő Mindennapi életünk Szabályok	Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia	Ajánlott játék: mindenki írja fel azt az öt szót, amit az önismereti csoport révén ő kapott (legyenek minél konkrétabb szavak: tulajdonságok, személyiségvonások, értékek stb.)
5-10.	Az identitás	Az identitáskrízis fogalma, szakaszai, megoldási lehetőségei. Ki hol tart most? – Életút-térkép	Közös megbeszélés. Otthoni feladat	Tér és idő	Anyanyelvi kommunikáció	Az életút térkép segítségével a diákok áttekintik eddigi életüket több szempont alapján, a bemutatásra és a megbeszélésre következő fogalakozáson kerül sor. Fontos, hogy a feltételezett jövőt is megrajzolják (ez információ arra vonatkozóan, hogy ki mely szakaszát éli át az identitáskeresésnek).
		Identitás és család • Szüleim mesélték rólam • Másnak a bőrében (szerepjáték) • A „generációs” különbségek	A családi értékek összegyűjtése, a családi szerepekhez való viszony és a család által közvetített világnézet integrációjának feltérképezése. Kötetlen beszélgetés, vagy vitacsoport keretében.	Tér és idő Szabályok Szülőföldünk	Szociális és állampolgári kompetencia	A téma feldolgozásában, vagy a beszélgetés elindításában segítséget nyújthat egy szülő-gyerek kapcsolatot a középpontba állító szépirodalmi mű.
11-14.	Az identitás összetevői	Az eszmények, ideálok, célrendszer feltérképezése: • Én-ideáljaim • Befejezetlen mondatok • Expedíció a Tau Ceti III-ra	A gyakorlatok az identitást alkotó összetevők közvetítésére, tudatosítására vonatkoznak.			A befejezetlen mondatok témája az eszmék és az ideálok. Az Expedíció… gyakorlat érinti az intimitással és a szexualitással kapcsolatos értékeket.
15-18.	Jövőkép	A jövőkép felmérését célzó gyakorlatok: • Önéletrajz 5, 10 év múlva önmagáról • Önéletrajz 5, 10 év múlva társakról • „Naplógyakorlat” – Tudnék-e pénzt keresni?	Közeli és távoli célok (továbbtanulás és karrier, siker) tudatosítása, illetve a társak jellemzése révén a feedback lehetősége.	Tér és idő Kommunikáció	Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia
19-22.	Érdeklődés és pályamotiváció	Az érdeklődés kérdőíves felmérése, a pályamotiváció és a személyiség összhangjának vizsgálata alapján a diákok érdeklődésének megfelelően igény szerinti kiscsoportos pályaszocializációs tréning(ek) szervezése és lebonyolítása (lehetőleg szakember, tanácsadó szakpszichológus vezetésével): • reál érdeklődés • humán érdeklődés művészeti pályák			Anyanyelvi kommunikáció Hatékony, önálló tanulás
23-32.	Pályaorientációs tréning, pálya-szocializáció			Mindennapi életünk Tér és idő Szabályok Kommunikáció Gondolkodás és tanulás-fejlesztés	Szociális és állampolgári kompetencia Digitális kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia
33-36.	„Búcsúzunk”	Az év lezárása	A pályaszocializációs tréningek tapasztalatainak megbeszélése			A tréninget vezető szakember(ek) jelenlétével.
		Az előző évek élményei	A kezdeti félelmek és várakozások összevetése a jelen élményekkel, mind a diákok, mind a pedagógus részéről.			Néhány érdekes, a csoport életében fontos játékok, gyakorlatok újbóli megbeszélése, felemlítése, esetleg bemutatása (írásos, rajzos feladatok).
		Lezáró gyakorlatok: • Ajándék • Az óra körbe jár • Plecsnik • Zümmögő spirál • Mivé válok?	Búcsú egymástól és a csoporttól.

4. A tárgy tanításának feltételei

Személyi feltételek: A foglalkozásokat a csoportélményt jól ismerő, csoportdinamikai ismeretekben jártas pedagógus (osztályfőnök) vezesse. Mivel az önismereti gyakorlatok nem terápiás jellegűek, az nem követelmény, de mindenképpen előnyt jelent, hogy képzett csoportvezető legyen. Pszichológus, vagy meghívott előadó bevonására alkalomszerűen szükség van (a folyamattervben külön feltüntetésre került), illetve célszerű folyamatos kapcsolattartás a szakemberrel, esetleg szupervízori rendszerben.

Tárgyi feltételek: A foglalkozások megtartásához alapvetően csendes, nyugodt helyiségre van szükség, szokásos csoportszobai felszereltséggel (mágneses tábla, székek, matracok). A gyakorlatok specifikus eszközi, tárgyi igénye részletesen a folyamattervben, a megadott szakirodalmakban, illetve a mellékletben található.

Ajánlott és felhasznált irodalmak jegyzéke

1.	Atkinson, R.L. et al., 1999, Pszichológia, Osiris Kiadó, Budapest
2.	Bagdy E., Telkes J., 1988, Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában, Tankönyvkiadó, Budapest
3.	Dainow, S., 1991, Segítség! Serdülök!, Park Kiadó, Budapest
4.	Dehelán É., Polgár Zs., 1985, Pályaválasztásra készülünk. Kiscsoportos személyiségfejlesztő program, Országos Pedagógiai Intézet, Budapest
5.	Donáth B., 1980, Személyiségformáló kiscsoportmunka az iskolában, Akadémiai Kiadó, Budapest
6.	Gabnai K., 1993, Drámajátékok gyermekeknek, fiataloknak, felnőtteknek, Marcibányi Művelődési Központ, Budapest
7.	Gordon, T., 1989, A tanári hatékonyság fejlesztése. T.E.T., Gondolat, Budapest
8.	Heit G. (szerk.), 1980, Önismereti játékok és beszélgetések, NPI, Budapest
9.	Kaposi G., é.n., Játékkönyv, Színházi füzetek IV.
10.	Levi, V., 1995, Az önismeret művészete, Háttér Kiadó, h.n.
11.	Mérei F., Szakács F. (vál.), 1975, Csoportdinamika. Válogatás Kurt Lewin műveiből, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest
12.	Mohás L., 1979, Találkozás önmagunkkal, Móra, Budapest
13.	Ranschburg J., Popper P., 1978, Személyiségünk titkai, RTV-Minerva, Budapest
14.	Rawlinson,G.J.,1989, A kreatív gondolkodás és az ötletbörze, Novotrade, Budapest
15.	Ritoók Pálné, (ed.), 1979, Az iskolai pályaválasztási tanácsadás pályalélektani és pályapedagógiai alapismeretei, Tankönyvkiadó, Budapest
16.	Rudas J., 1990, Delfi örökösei. Önismereti csoportok: elmélet, módszer, gyakorlatok, Gondolat, Budapest
17.	Tibor Á., Grúber C., 2000, Kamasznak lenni. Ki vagyok én?, Műszaki Könyvkiadó, Budapest
18.	Varga I., Gönczi K., Pintér I., é.n., Én-Tér-Kép, Karcagi Nyomda

MAGYAR NYELV

Célok és feladatok

A Tehetséggondozó Program 9. évfolyamán a magyar nyelv oktatásának célja és feladata a hátrányos helyzetű tehetséges tanulók kommunikációs képességeinek fejlesztése, szóbeli és írásbeli kifejezőkészségük olyan szintre emelése, hogy a 10. évfolyamot magabiztos nyelvi ismeretekkel kezdhessék meg. Ezért az 5-8. évfolyam követelményeihez alkalmazkodva, azok cél- és feladatkijelölését gyakorlati szempontból figyelembe véve főképp rendszerező ismétlésre (egyéni és csoport szinten), hiánypótlásra s –elsősorban- készségszintű tudás kialakítására törekszik az előkészítő év tananyaga, a Nat-ban meghatározott kulcskompetenciáknak megfelelően:

• anyanyelvi kommunikáció

• idegen nyelvi kommunikáció

• matematikai kommunikáció

• természettudományos kommunikáció

• digitális kommunikáció

• a hatékony, önálló tanulás

• szociális és állampolgári kompetencia

• kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

• esztétikai - művészeti tudatosság és kifejezőképesség.

Az anyanyelvi nevelés általános feladata az értelmes, kifejező beszéd, az olvasás és írás igényes használatának, az ehhez szükséges képességeknek a fejlesztése. Ápolja és hagyományozza az anyanyelvi örökséget, felkészít a kommunikációs helyzetekben való aktív részvételre, fejleszti az önálló tanulás és az önművelés képességét.

Mivel az anyanyelvi nevelés a nyelv rendszerén keresztül gondolkodni tanít; valamint a beszéd és írás képességének fejlesztésével az önkifejezés meghatározó módja, így minden más tárgy tanulását is segíti.

Ezért kiemelt helyet kell kapnia a problémamegoldó, lényegkiemelő gondolkodásnak, az ok-okozati viszonyok feltárásának, hogy bármilyen témájú szöveget megértsenek és feldolgozzanak a tanulók. A matematikai és önálló tanulás kompetenciáit tudatosan fejlesztve ily módon a tanulási képességek alakítása és az ismeretfeldolgozási technikák megtanítása is közvetve a tantárgy tanításának a célja. A szóbeli és írásbeli önkifejezés gyakorlása a kreativitás sokirányú fejlesztését teszi lehetővé.

A tanulók gondolataik pontos és helyes megfogalmazásával lesznek képesek reprodukálni tudásukat más tárgyakból is, így a magabiztos nyelvhasználat az eredményes szereplés és a siker kulcsa is!

Az AJTP kilencedik évfolyamán az anyanyelvi oktatás során is tudatosan kell építeni az információs kommunikációs technológiák új alkalmazási lehetőségeire. A digitális technika mindennapivá válása az ismeretszerzés, önálló tanulás és az önkifejezés sajátos lehetőségeit teremti meg.

A nyelvi rendszerhez tartozó ismeretek elmélyítése és ennek révén a tudatos nyelvszemlélet kialakítása alapvető feladata az anyanyelvi nevelésnek.

Ezt teszi lehetővé a leíró nyelvtani ismeretek megszilárdítása, valamint a nyelvhelyességi kérdésekben való jártasság és a helyesírás biztonsága.

A grammatikai ismeretekhez a nyelvhelyesség és a helyesírás tudatos alkalmazása kell, hogy társuljon.

Az idegen nyelvek tanulása is feltételezi az anyanyelv pontos ismeretét. A nyelvtani fogalmak ismerete és a kiforrott nyelvszemlélet, valamint nyelvhasználati jártasság az alapja a nyelvvizsga–szintű idegen nyelv-tudásnak is.

Fejlesztési követelmények

1. Az előkészítő év során a szóbeli és írásbeli kommunikációs műfajok alkotásának és felhasználásának gyakorlásával a tanulók képesek lesznek gondolataikat, érzéseiket pontosan megfogalmazni; a szűkebb és tágabb közösség tagjaként megfelelő formában kifejezni. A kommunikációs nevelés a kulturált nyelvi magatartás kialakítására törekszik; a toleráns, beszédpartnerére odafigyelő és gondolatait tömören, érzékletesen kifejező nyelv és nyelvi magatartásforma egyben a jellemformálás eszköze is.

A leggyakoribb tömegkommunikációs műfajok kifejezésmódjának, valamint a könyvtár és a digitális technológiák használatának magabiztosabb ismerete az önálló ismeretszerzésre is felkészíti a tanulókat.

A kommunikáció nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközeinek tudatos alkalmazása, valamint a kongruens és kulturált nyelvi magatartásra törekvés kialakítása szintén feladat.

2. A szövegértés fejlesztése az eredményes tanulás és az önkifejezés meghatározó eleme. Feltételezi a megfelelő tempójú, megértést biztosító hangos és néma olvasást, s egyben a memoriterek pontos, kifejező előadásának is az alapja. Magában foglalja az élőszóbeli és az írott, szakmai, köznapi és irodalmi műfajok tartalmi lényegének felfogását és megítélését; a szövegekben megformált értékek befogadását;

A szövegértés egyaránt fejleszti a logikus gondolkodást és az aktív és passzív szókincset, a tanuló stílusát, kifejezőképességét.

3. Fontos feladat a szövegalkotás képességének folyamatos fejlesztése. A tanulók az önkifejezés változatos, szituációhoz hangolt módját biztonsággal kell, hogy használják iskolában és iskolán kívül. Mindez többféle képesség együttes fejlesztését feltételezi: a stílus csiszolását, a logikus gondolkodást, szóban a mondatfonetikai eszközök biztonságos alkalmazását, a helyes hangképzést, írásban az igényes íráskészséget, rendezett, olvasható írásmódot.

Az anyanyelvű írásbeliség normáihoz alkalmazkodó szövegalkotás elsajátítása, a képzelet, az önkifejezés, az egyéni stílus bátorítása és ezáltal az önbizalom erősítése segíti a tanulók énképének, önismeretének fejlesztését, lelki egészségének megerősítését, felkészülését a felnőttlét szerepeire.

4. A szövegfeldolgozó eljárások és a szövegalkotás gyakorlása során a tanulási képesség és az ismeretfeldolgozási technikák fejlesztése az előkészítő év egyik meghatározó feladata.

A vázlat-, jegyzet-, bibliográfiakészítés, lényegkiemelés, szövegtranszformálás stb. – az önálló ismeretszerzésre is felkészíti a tanulókat, fejleszti logikus gondolkodásukat, kifejezőképességüket, esztétikai-művészeti tudatosságra nevel.

5. A tanulási képesség fejlesztése, az alapműveltség megszerzéséhez szükséges ismeretfeldolgozás kulturális technikáinak ismerete és használata, a könyvtárhasználat és

a digitális technológiák alkalmazásának megismerése szintén feladata a magyar nyelv tantárgyi programjának.

6. Mindez elképzelhetetlen a leíró nyelvtani ismeretek gyakorlati szintű elmélyítése nélkül. A nyelvtani jelenségeket pragmatikusan, a nyelvhelyesség és a helyesírás kérdéseivel együtt ismételve, gyakorolva olyan magabiztos nyelvszemlélet kialakítása a feladat, amely nemcsak a kommunikáció alapja, de birtokában a tanuló az idegen nyelvek nyelvi rendszerét is képes tudatosan szemlélni, s így elősegíti az idegen nyelvek tanulását is. A nyelvi jártasság és nyelvszemlélet az irodalmi művek megértését, feldolgozását is segíti; és anyanyelvünk értékeinek megőrzését erkölcsi kötelességnek tekinti.

Mivel az előkészítő évfolyam feladata nem új tananyag elsajátítása és nem újonnan belépő tevékenységek, képességek fejlesztése, ezért a tantervnek ez a fejezete inkább csak kiemel, hangsúlyoz.

Kulturált nyelvi magatartás

Alapvető kommunikációs helyzetek és műfajok gyakorlása csoportos és egyéni feladatok, szituációs gyakorlatok során. Együttműködés a beszédpartnerrel, képesség az önellenőrzésre a kommunikációs magatartásban.

Az irodalomnak mint sajátos kommunikációnak a felismerése. Az irodalmi művek szereplőinek magatartásában, beszédében érzékelhető manipulációs szándékok felismerése; a színház- és filmművészet alkotásaiban és a tömegkommunikációban a kommunikáció sajátosságainak megfigyelése.

Szövegértés

Jártasság a szövegfeldolgozó eljárásokban. Az önálló ismeretszerzés képességének fejlesztése a könyvtár és a digitális technológiák adta lehetőségek felhasználásával is.

Szövegalkotás

Szövegtranszformálás, a kommunikáció tényezőinek változásaihoz igazodó kreatív gyakorlatok, a szóbeli és írásbeli egyéni megnyilatkozás pontosítása, csiszolása.

Tanulási képesség

Az írott szövegről és előadásról készített vázlat- és jegyzetkészítés gyakorlása; a felszólalás, kiselőadás, értekezés, esszé stb. szövegének tudatos elrendezése – a lényegkiemelés és rendszerezés képességének fejlesztése. Az önálló tanulás lehetőségeinek megismerés, képességének kialakítása.

A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete

A magyar nyelvi rendszer alkotóelemeinek és szabályainak fogalmi szintű megnevezése és az ismeretek önálló felhasználása elemzési és fogalmazási feladatokban.

A magyar helyesírás szabályainak ismeretében készség az önálló hibajavításra.

^∼

- 9. évfolyam

Témakör	Téma	Tartalom	Tevékenység	TKT	Fejlesztendő kulcskompetencia
1) A kommunikáció 10 óra 2) A nyelvi szintek grammatikája 40 óra 3) A szöveg 12 óra 4) Stílus 3 óra	a) A kommunikáció általános modellje b) A kommunikáció nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközei c) A tömegkommunikáció d) A digitális ismeretszerzés lehetőségei e) Könyvtárhasználat a) Hangtani ismeretek b) Szófajtan c) Alaktan d) Mondattan e) Jelentéstan a) A szöveg és a kommunikáció b) A szöveg szerkezete c) Szövegfajták d) Szövegértés c) Szövegfonetika a) Stilisztikai eszközök	A kommunikáció A kommunikációs folyamat tényezői A kommunikációs folyamat funkciói A jel, jelek, jelrendszerek A metakommunikáció eszközei A mindennapi érintkezés leggyakoribb kommunikációs konfliktusai és feloldásuk A tömegkommunikáció hatása a nyelvre és a gondolkodásra Tömegkommunikációs műfajok: hír, kommentár, tudósítás, riport, reklám, apróhirdetés Az internetes kommunikációs műfajok A számítógép mint ismeretforrás . Az iskolai könyvtár bemutatása A magyar hangállomány A hangtörvények A magánhangzók és mássalhangzók időtartamának jelölése helyesírásunkban A mássalhangzók egymásra hatása beszédünkben és helyesírásunkban A szótagolás, betűrendbe sorolás A szófaj fogalma és a szófaji rendszer A szóhasználat és jelentéstani alapjai A szófajok - helyesírási és nyelvhelyességi tudnivalók Szóelemek, képző, jel, rag Kapcsolódásuk és változataik Helyesírási és nyelvhelyességi tudnivalók. A mondatok osztályozása A szintagmák Mondatelemzés Az egyszerű és összetett mondat Helyesírási és nyelvhelyességi tudnivalók. Hangalak és jelentés viszonya a nyelvi szinteken Nyelvhelyességi tudnivalók A szöveg Szóbeliség és írásbeliség A szöveg jelentését befolyásoló tényezők lineáris és globális szinten A szövegszerkesztés elvei és lépései Leírás, elbeszélés Az érvelés Néhány - gyakran előforduló - hivatalos szövegmű készítése: hivatalos levél, kérvény, meghívó, önéletrajz Szövegértés gyakorlása Vázlat- és jegyzetkészítés Lényegkiemelés, tömörítés, szöveg kiegészítés Anyaggyűjtés, forrásfeldolgozás Bibliográfiakészítés A szövegfonetikai eszközök szerepe Szépirodalmi stílus A szóképek Alakzatok A zeneiség mint stíluseszköz	Szituációs gyakorlatok, prezentációkészítés, Pantomimjáték, szoborjáték, képelemzések, szituációs gyakorlatok, a testbeszédre vonatkozó szólások gyűjtése Konfliktuskezelő szituációs gyakorlatok, sértő gesztusok gyűjtése, kijavításuk; képelemzés Negatív példák gyűjtése, a nyelv és gondolkodás kölcsönhatásának megfigyelése Szövegalkotás, szituációs gyakorlatok, a médiából vett bejátszások elemzése; szövegértés gyakorlása, szövegtérkép alapján történetírás, újságok, cikkek, televíziós és rádiós műsorok megfigyelése; médiafigyelők beszámolója; szövegértési gyakorlatok Internetes kommunikációs műfajok – gyűjtés, elemzés, szabályszerűségek, hibák keresése; csoportmunka Témafeldolgozás különböző verbális és audiovizuális, elektronikus és digitális információhordozók felhasználásával Tapasztalatszerzés a segédkönyvek, szótárak, lexikonok, szak- és ismeretterjesztő irodalom használatában; könyvtárhasználat, könyvismertetés, szótárhasználat, újságok, cikkek, televíziós és rádiós műsorok megfigyelése; médiafigyelők beszámolója; szövegértési gyakorlatok; jegyzetkészítés; vázlatírás; fürtábra készítése; szóbeli beszámoló Légzés, artikulációs, beszédtechnikai gyakorlatok, nyelvtörők, A hangtörvények felismerésének gyakorlása, szógyűjtés, felolvasás Helyesírás gyakorlása az SDT segítségével. Gyorsasági verseny; számítógépes ellenőrzés Szótérkép készítése, szómagyarázat, szólásértelmezés, szóalkotás, szinonímagyűjtés Szófajok felismerése, gyűjtése adott szövegből; szöveg, mondat, szó, szóelem kiegészítése, átalakítása, bővítése, alkotása; helyesírási, nyelvhelyességi gyakorlatok a szófajokkal kapcsolatban szöveg alkotása meghatározott szófajú szavakkal; írott szöveg megértése, beszédértés, helyesejtési gyakorlatok, kommunikációs helyzetgyakorlatok A szóelemek felismerése szövegben Helyesírás gyakorlása az SDT segítségével. Szó/szószerkezet/mondat jelentésének magyarázata a szöveg alapján; mondatrészjátékok Ágrajz készítése Írásjelek a mondatban és a mondat végén Szógyűjtés, szinonima-, antonímakeresés, homonimán alapuló viccek gyűjtése, rejtvényfejtés Az írott és szóbeli szövegművek összehasonlítása; kétféle szöveg alkotása egy témára Beszédrögtönzések, szövegkiegészítés, címmeditáció, kulcsszóvázlat alapján szövegalkotás Csillagvita, disputa, állító és tagadó érvek gyűjtése egyazon témában, beszédrögtönzések Szituációs gyakorlatok Számítógépes szövegértés gyakorlás (dinamikus olvasás program) Gondolattérkép, szövegrövidítés, kivonatkészítés, vázlat-, kulcsszó vázlatírás, illetve vázlat alapján szövegalkotás, fürtábra készítése, a szöveg tartalmi egységekre bontása; a szöveg tagolása; szövegátalakítás; szövegbővítés; a szöveggel kapcsolatos állítások igazságtartalmának megítélése; a szöveggel kapcsolatos hiányos állítások kiegészítése; a szöveggel kapcsolatos hiányos állításokhoz a megfelelő kiegészítés kiválasztása; a szöveg tartalmával kapcsolatos véleménynyilvánítás; a szöveg formájával kapcsolatos véleménynyilvánítás; szöveg és kép/ábra párosítása; rajz készítése a szöveghez; prezentációkészítés A szöveg kifejező felolvasása és elmondása, videofelvétel vagy hangfelvétel alapján visszajátszása, elemzése; helvzetgyakorlatok Stíluseszközök felismerése szépirodalmi és köznyelvi szövegben; stíluseszközök alkotása megadott témára	Kommunikáció Tér és idő Szabályok Szülőföldünk Mindennapi életünk Szabályok Kommunikáció Szülőföldünk Mindennapi életünk Kommunikáció Tér és idő Szabályok Szülőföldünk Mindennapi életünk Tér és idő	Anyanyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Digitális kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia, Hatékony, önálló tanulás Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos kommunikáció Digitális kompetencia Hatékony, önálló tanulás Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia digitális kompetencia Hatékony, önálló tanulás Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai - művészeti tudatosság és kifejezőképesség
5) Dolgozatírás 5 óra		.
R 6) Rendszerező ismétlés 4 óra

Fogalmak

- az indoeurópai nyelvek, finnugor nyelvcsalád, a főbb nyelvtípusok

- közlésfolyamat, közlő, közlemény, csatorna, címzett, kód, kontextus; tájékoztató, kifejező, felhívó, fatikus, metanyelvi és esztétikai vagy poétikai funkció; tömegkommunikáció;

- nyelvi rendszer, jelelemek, jelek, nyelvi szintek, nyelvtan; hang, fonéma, betű; magánhangzó, mássalhangzó; hangrend, illeszkedés, hiátustörvény, részleges hasonulás, teljes hasonulás, összeolvadás, rövidülés, kiesés, nyúlás; a szótag; szóelem (morféma), szótő, képző, jel, rag, szóképzés, szóösszetétel, mozaikszó, ritkább szóalkotási módok; szófaj, igék, névszók, igenevek, határozószók, viszonyszók, mondatszók; mondat, a mondatok osztályozása; szintagmák; modalitás, mondatszerkezet, logikai minőség, szószerkezetek (szintagmák) és fajtáik; a jelek fajtái, jelentésfajták, a szavak fajtái hangalak és jelentés kapcsolata alapján

- szövegszerűség; mikroszerkezet, makroszerkezet és egységei

szövegfajta, definíció, elbeszélés, leírás, jellemzés, érvelés, értekezés, pályázat, előadás, hivatalos levél, meghatalmazás, szakmai önéletrajz.

- szövegfonetika, az élőszó zenei kifejezőeszközei

- Szóképek: metafora, hasonlat, szinesztézia, metonímia, összetett költői kép; alakzatok: kötőszóhiány, ismétlődés, gondolatpárhuzam; hangszimbolika, hangutánzás, hangulatfestés, alliteráció, áthajlás, figura etymologica; expresszivitás, evokáció.

- Helyesírásunk alapelvei.

∼

A továbbhaladás feltételei

∼

Az 5-8. évfolyam tantervében meghatározott feltételek. Ezek közül kiemelten fontos: a kellő tempójú, olvasható írásmód és a szöveg megértését biztosító olvasás, felolvasás.

Az írott és hallott szöveg megértése. Vázlatírás, jegyzetelés, lényegkiemelés. A szövegszerkesztés szabályainak magabiztos használata. A kommunikáció tényezőihez igazodó, kreatív szövegalkotás szóban és írásban. Tömörítés, bővítés tudatos használata. A tanulók iskolai és iskolán kívüli életében előforduló közéleti szövegművek szerkesztése. A tömegkommunikáció gyakori műfajainak felismerése.

Kulturált vitakészség. A szóbeli megnyilatkozás legáltalánosabb nyelvi, mondatfonetikai és metanyelvi szabályainak alkalmazása.

A nyelvi szintek (mondat, szó, hang) szabályairól és elemkészletéről eddig tanultak fogalmi megnevezése és felhasználása. A nyelvi szintekhez kapcsolódó nyelvhelyességi és helyesírási szabályok magabiztos alkalmazása.

Mondatelemzés és a szó alkotóelemeinek felismerése, a szófajok megkülönböztetése készség szinten.

Jártasság a könyvtár használatában, képesség az önálló ismeretszerzésre.

Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez

∼

A szóbeli és írásbeli számonkérés különböző formái: tollbamondás, teszt, szövegszerkesztés, szövegelemzés, szövegértés mérése, közéleti szövegművek megfogalmazása és előadása, a mondatfonetikai eszközök helyes alkalmazásának mérése.

Az ellenőrzés során ötfokozatú érdemjeggyel osztályozunk.

Szakirodalom

Hangay Zoltán: Magyar nyelvi gyakorlókönyv Tankönyvkiadó, Budapest, 1991

Hajas Zsuzsa: Kommunikációs gyakorlatok 10-14 éveseknek, Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen, 2000

Cs. Nagy Lajos: Helyesírási gyakorlókönyv, Magyar Eszperantó Szövetség, Budapest, 1998

Hajas Zsuzsa: Helyesírási feladatgyűjtemény, Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen, 2002

Simon Györgyi-Zala Mária: Magyar nyelvtan és helyesírás feladatgyűjtemény, Raabe Klett Kiadó, Budapest, 1998

Montágh Imre: A tiszta beszéd. Múzsák, 1995

Jászó Anna–Hangay Zoltán: Nyelvi elemzések kézikönyve. Mozaik, 1995

HUMÁN ISMERETEK

Célok és feladatok

Kulcskompetenciák fejlesztése:

1. Anyanyelvi kommunikáció

Szóbeli és írásbeli kifejezés, valamint a megfelelő szintű értelmezés képessége. Megfelelő módon történő nyelvi érintkezésre való alkalmasság a társadalmi és kulturális kontextusok teljes skáláján.

2. Idegen nyelvi kommunikáció

Nagyjából ugyanazokat a területeket öleli fel, mint az anyanyelvi kommunikáció. Szintje, a nyelvtudás foka az egyén általános és kommunikatív nyelvi kompetenciájára épül, igényeitől, szükségleteitől függő. Olyan készségeket is igényel, mint a közvetítés és a kultúrák közötti megértés.

3. Matematikai, természettudományi és technológiai kompetenciák

A matematikai kompetencia magában foglalja a négy alapművelet, a százalékok és törtek használatát, fejben és írásban végzett műveleteit, a mindennapi életben való alkalmazásukat. A hangsúly inkább a tevékenységen van, mint az ismereteken.

A természettudományi kompetencia a természeti világ magyarázatára szolgáló ismeretek és módszerek használatára való hajlam és képesség. A technológiai kompetencia ennek a tudásnak értő alkalmazása az emberi környezet szükségszerű átalakítása során.

4. Digitális kompetencia

Az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása a munkában, szabadidőben és a kommunikáció során. Logikus és kritikus gondolkodáshoz, magas szintű információkezelési képességhez kapcsolódik. A kompetencia alapvetően a multimédiás technológiájú információk keresését, értékelését, tárolását, létrehozását, bemutatását és átadását, valamint az internetes kommunikációban történő részvétel képességét foglalja magában.

5. A tanulás tanulása

Az önállóan és csoportban történő ismeretszerzés képességét jelenti. Része a hatékony időbeosztás, a problémamegoldás, az új tudás elsajátításának, feldolgozásának, értékelésének és beépítésének, valamint az új ismeretek és készségek különböző kontextusokban történő alkalmazásának képessége. E kompetencia szintjétől függ, hogy az egyén mennyire képes saját szakmai pályafutásának irányítására.

6. Személyközi és állampolgári kompetenciák

Mindazok a viselkedésformák, amelyek szükségesek a társadalom életében történő hatékony és konstruktív részvételhez, az esetleges konfliktusok oldásához. Mind a személyes, mind a csoportos érintkezés nélkülözhetetlen részei akár a köz-, akár a magánéletben.

7. Vállalkozói kompetencia

Egy aktív és egy passzív összetevője van.

Magában foglalja egyrészt a változás kiváltására való törekvést, másrészt a már létező újítások elfogadásának, támogatásának és alkalmazásának képességét. Része az egyén felelőssége saját – pozitív és negatív - cselekedetei iránt, a stratégiai szemléletmód kialakítása, a célok kitűzése és elérése, valamint a sikerorientáltság.

8. Kulturális kompetencia

A gondolatok, élmények és érzések különféle módon történő kreatív kifejezését foglalja magában. Fontos szerepe van a közízlés alakulásában, az esztétikai tényezők mindennapjainkban betöltött szerepének formálásában. Tudatosítja az európai kultúra sokszínűségét, a más kultúrák elfogadása és tisztelete melletti identitástudatot.

A humán ismeretek célja:

- Az általános iskolai tanulmányokra építve a tanulók pozitív személyiségvonásainak erősítése.

- A nemzet hagyományos értékeinek, valamint az európai kulturális örökség elemeinek megismerése, elfogadtatása.

- Elkötelezett és tenni akaró, a jogállamiság, az erkölcs, a kultúra, a szolidaritás melletti elkötelezett választópolgárok nevelése.

- Olyan szemlélet kialakítása a tanulókban, amely hazánk és nemzetünk történelmi múltját, kultúráját az emberiség történelme részeként és folyamatában értékeli.

- A humán ismeretek tanítása segítse elő a komplex látásmód kialakulását, fejlessze a tanulók rendszerező képességét, logikus gondolkodását, alakítson ki új tanulási technikákat.

- A diákok a különböző tudományterületeken és művészetekben szerezzenek alapvető ismereteket, illetve a meglévő ismereteket bővítsék.

- Más népek és a magyar nép kultúrájának elfogadtatása, megszerettetése.

- Sokszínű és érdekes feladatok segítsék elő a differenciált foglalkoztatást, különös tekintettel a tehetséggondozásra.

- Az értelmi, érzelmi intelligencia fejlesztése.

- Legyen feladatuk a magyar és európai kultúra megbecsülése, megőrzése és gazdagítása

A tantervhez kapcsolódó speciális célok és feladatok:

- A humán ismeretek tanításnak nem lehet feladata az általános iskolai tananyag mechanikus átismétlése. Az enciklopédikus tudásra törekvés helyett a gondolkodás rugalmasságának és gyorsaságának fejlesztésére, a komplex látásmód kialakítására kell törekedni.

- Az iskolán kívül szerzett ismereteknek is be kell épülniük a tanulási folyamatba.

- A tanulók aktív tudati tevékenységének segítése, mely képes egy adott kor műveltségét az európai kultúra néhány fontos metszetében egységben láttatni, hogy ezáltal megértsék az anyagi és szellemi kultúra kölcsönhatását.

- Továbbadni azt az európai örökséget, melybe beleépül a magyar kultúra is, ezáltal olyan moralitást és humanitást sugallani, mely megérteti a tanulókkal hogyan lehetnek egyszerre európaiak és magyarok.

Fejlesztési követelmények

- A tanulók a megszerzett ismereteket önállóan és kritikusan értelmezzék, s belőlük következtetéseket tudjanak levonni.

- Sajátítsák el a sokoldalú információgyűjtés és felhasználás képességét.

- Legyenek képesek személyekről, helyzetekről, eseményekről, intézményekről egyre árnyaltabb véleményt nyilvánítani.

- Legyenek képesek műalkotások, zeneművek elemzésére, a művészetek által nyújtott élmények befogadására.

Ismeretszerzési és feldolgozási képességek:

- Lényegkiemelés megadott szempontok szerint.

- Önállóan gyűjtött információk lejegyzése, rendszerezése.

- Tájékozódás kézikönyvekben, folyóiratokban. (A könyvtári katalógus önálló használata.)

- Kiselőadás készítése dokumentumok alapján.

- Érzelmek és gondolatok önálló, tudatos megjelenítése a témának megfelelő szabadon választott kifejezőeszközökkel.

Kifejezőképesség:

- A tankönyvön kívüli források alapján önálló beszámoló készítése.

- Vitaindító tartása adott témából.

- Felszólaláshoz vázlat készítés.

- Táblázatkészítés demográfiai, gazdasági, társadalomtörténeti adatok elemzéséhez.

- A megfelelő művészeti ág (pl. képzőművészet, alkalmazott művészet) kiválasztása

- A kollektív művészi munka valamennyi színtere: énekkar, zenekar, néptánc segítségével az előadói képesség fejlesztése.

Tájékozódás időben:

- Történelmi események időbeli sorrendjének felismerése.

- Egyszerű kronológiai táblázatok készítése.

- Tudjanak az évszámok segítségével tájékozódni, ismerjék a legfontosabb évszámokat.

- Az egyes művészeti korszakok és fő képviselőik ismerete.

Tájékozódás térben:

- Történelmi térképek olvasása.

- A történelmi tér változásainak felismerése.

- Egyszerűbb térképvázlatok készítése.

- Vaktérképen történelmi helyek elhelyezése.

- Történelmi helyek megkeresése mai helyzetet tükröző térképeken.

9. évfolyam

A rendelet a 2. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette 2010. január 31. napjával.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek