1/2010. (I. 8.) NFGM rendelet

az aeroszol termékek és aeroszol csomagolások forgalmazásának követelményeiről¹

2011.01.01.

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 56. §-ában foglalt felhatalmazás alapján, a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter feladat- és hatásköréről szóló 134/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. § b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § A rendelet hatálya az 50 ml és ennél nagyobb, de az alábbi értékeknél nem nagyobb névleges térfogatú aeroszol termékek gyártására és forgalmazására terjed ki

a) fém palack esetében 1000 ml,

b) nem szilánkvédett üveg és szilánkokra törő vagy repedő műanyag palack esetében 150 ml,

c) műanyaggal bevont vagy más módon tartósan szilánkvédett üveg palack és nem szilánkokra törő vagy repedő műanyag palack esetében 220 ml.

2. § E rendelet alkalmazásában:

a) aeroszol termék: a palack, a szelep, a kupak, a hajtógáz és a töltet együtteséből álló olyan termék, amely

aa) palackja fémből, üvegből vagy műanyagból készül,

ab) egyszer használható,

ac) cseppfolyósított, sűrített vagy nyomás alatt oldott hajtógázt tartalmaz,

ad) folyékony, paszta, por alakú vagy gáz halmazállapotú anyaggal töltött vagy ilyen töltet nélküli, és

ae) olyan adagoló szerkezettel (szeleppel) rendelkezik, amely lehetővé teszi a tartalom kijuttatását akár úgy, hogy szilárd vagy folyékony részecskék vannak a gázban diszpergálva, akár habként, pasztaként, porként vagy folyékony állapotban;

b) aeroszol csomagolás: a palack, a szelep, a kupak és a hajtógáz együtteséből álló csomagolás;

c) nyomás: a palackban uralkodó belső túlnyomás bar-ban kifejezve;

d) deformációs vizsgálati nyomás: az a nyomás, amelynek a palack 25 másodpercig úgy áll ellen, hogy semmilyen tömítetlenséget nem mutat, fém palack esetében pedig az 1. melléklet 1. pontjában meg nem engedett alakváltozás, műanyag palack esetében semmilyen torzulás nem következik be;

e) roncsolási vizsgálati nyomás: az a legkisebb nyomás, amely a palackot megrepeszti vagy eltöri;

f) névleges térfogat: a nyitott palack térfogata ml-ben, a palackszáj pereméig mérve;

g) névleges töltőtérfogat: a szeleppel, szeleptányérral és felvezető csővel szerelt palack össztérfogata ml-ben;

h) a folyékony fázis térfogata: a nem gáz fázisú rész térfogata az aeroszol termékben, ml-ben;

i) nyomásállósági vizsgálat: hidraulikus úton, 20±5 °C-on végzett deformációs és roncsoló vizsgálat.

3. § (1) Az aeroszol csomagolás nyomásállóságával és nyomásával kapcsolatos követelményeket a 2. melléklet tartalmazza.

(2) A szilánkvédett üveg palack bevonatának műanyagból vagy más olyan anyagból kell készülnie, amely törés esetén védelmet nyújt a szétrepülő üvegrészecskékkel szemben. A palack bevonatát úgy kell megtervezni, hogy megfeleljen az 1. melléklet 3. pontja szerinti vizsgálat követelményeinek.

(3) Arra a műanyag palackra, amely szilánkokra törhet vagy repedhet, a nem szilánkvédett üveg palackra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

(4) Arra a műanyag palackra, amely nem törik vagy reped szilánkokra, a szilánkvédett üveg palackra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

4. § (1) Az aeroszol terméken jól láthatóan, egyértelműen és maradandóan fel kell tüntetni a következő adatokat:

a) a töltet gyártási tételét azonosító kódot;

b) nettó tartalom mennyiségét tömegben és térfogatban megadva;

c) a termék tartalmától függetlenül az „A készülékben túlnyomás uralkodik. Felnyitni, ütögetni, felszúrni, 50 °C feletti hőmérsékletnek, napfénynek, sugárzó hő hatásának kitenni, vagy tűzbe dobni még üres állapotban is tilos!” feliratot; valamint

d) a gyártó nevét, címét vagy védjegyét.

(2) Ha az aeroszol termék tűzveszélyes tartalmú, a tűzveszélyességet jelző szimbólum mellett olvashatóan és maradandóan fel kell tüntetni a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott R és S mondatokon túl a tűzveszélyes komponenseket (töltet, keverék, hajtógáz) is.

(3) Ha az aeroszol termék a 3. melléklet 2–4. pontjaiban meghatározott kritériumok szerint a „tűzveszélyes” vagy a „fokozottan tűzveszélyes” besorolást kapta, az aeroszol terméken fel kell tüntetni a következő figyelmeztető feliratokat:

a) az S2 (Gyermekek kezébe nem kerülhet) és az S16 (Gyújtóforrástól távol tartandó – Tilos a dohányzás) biztonsági feliratokat;

b) a „Tilos nyílt lángba vagy izzó anyagra permetezni” feliratot;

c) a láng szimbólumot; és

d) a „tűzveszélyes” vagy „fokozottan tűzveszélyes” feliratot az aeroszol termék besorolásától függően.

(4) Az aeroszol termék töltetétől függetlenül fel kell hívni a figyelmet a termék használatához kapcsolódó sajátos veszélyekkel összefüggő működtetési óvintézkedések szükségességére. Az óvintézkedések szükségességét az aeroszol csomagoláson, továbbá, ha a termékhez használati és kezelési útmutatót csatolnak, abban is, jelezni kell.

(5) Ha az (1)–(4) bekezdésben meghatározott valamennyi adat nem fér el az aeroszol terméken, legfeljebb 150 ml névleges térfogatú aeroszol termékek esetében megengedett ezen adatok a csomagoláshoz elválaszthatatlanul rögzített címkén történő feltüntetése.

(6) Ha az aeroszol termék megfelel a 4. mellékletben szereplő térfogat értéksoroknak, a nettó tartalom mennyiségét tömegben nem kötelező feltüntetni.

5. § Ha az aeroszol termék tűzveszélyes összetevőket tartalmaz a rendelet értelmében, de a rendeletben meghatározott kritériumok szerint nem minősül „tűzveszélyesnek” vagy „fokozottan tűzveszélyesnek”, az aeroszol termékben lévő tűzveszélyes anyag mennyiségét az alábbi szövegezéssel olvasható és eltávolíthatatlan formában fel kell tüntetni a termék címkéjén (azzal, hogy az „x” helyett a tűzveszélyes összetevők arányát kell szerepeltetni): „A töltet tömegének x%-a tűzveszélyes.”

6. § (1) Az aeroszol terméken fel kell tüntetni a „3” (fordított epszilon) jelet, amely tanúsítja, hogy az aeroszol termék megfelel a rendelet előírásainak.

(2) Az aeroszol termék e rendelet előírásainak való megfelelőségét a vizsgálati eredményeket tartalmazó dokumentumokkal kell igazolni.

7. § (1)² Az 1. melléklet 6. b)–c) pontjában meghatározott vizsgálatok esetében a tesztelési módszert a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatalnak jóvá kell hagynia.

(2) A jóváhagyás iránti kérelmet az aeroszol termék forgalomba hozataláért felelős személy terjeszti elő. A kérelem mellé csatolni kell a tesztelési módszert ismertető műszaki dokumentációt.

(3) Az (1) bekezdés szerinti hatóság jóváhagyó határozatát, a tesztelési módszert ismertető műszaki dokumentációt, valamint szükség esetén az ellenőrzési jelentéseket az aeroszol termék forgalomba hozataláért felelős személy köteles megőrizni, s a piacfelügyeleti hatóságnak kérésére rendelkezésre bocsátani.

(4) A tesztelési módszert ismertető műszaki dokumentációnak – legalább hiteles másolatban – az Európai Unió valamelyik hivatalos nyelvén rendelkezésre kell állnia.

8. § (1) Az aeroszol termék szelepének biztosítania kell, hogy szivárgásmentesen zárjon a raktározás, a szállítás és a használat átlagos feltételei esetén.

(2) A védőkupaknak vagy más megoldásnak védelmet kell nyújtania az akaratlan működtetés ellen, és védenie kell a szelepet sérülés vagy károsodás ellen is.

(3) A töltet hatására az aeroszol csomagolás mechanikai szilárdsága nem csökkenhet, még meghosszabbított idejű tárolás során sem. A töltet anyaga a palack anyagával nem léphet kémiai kölcsönhatásba.

9. § (1) A palackon a forgalomba hozatalt megelőzően a következő vizsgálatokat és mintavételt kell az 1. mellékletben meghatározottak szerint elvégezni:

a) deformációs vizsgálat,

b) roncsolási vizsgálat,

c) mintavétel homogén tételből.

(2) Az aeroszol terméken a forgalomba hozatalt megelőzően a következő vizsgálatok valamelyikét kell az 1. mellékletben meghatározottak szerint elvégeznie:

a) forró vizes (vízfürdős) vizsgálat,

b) végső vizsgálat hevítéssel, vagy

c) hevítés nélküli végső vizsgálat.

(3) Az aeroszol terméken a forgalomba hozatalt megelőzően tűzveszélyességi vizsgálatot kell az 5. mellékletben meghatározottak szerint végezni.

(4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti vizsgálatokat a gyártó köteles lefolytatni.

(5) Az aeroszol termék forgalomba hozataláért felelős személy köteles veszélyelemzést végezni az általa forgalmazott aeroszol termékek veszélyeinek azonosítására. A veszélyelemzésnek ki kell térnie a rendeltetésszerű vagy ésszerűen előrelátható használat során az aeroszol termékből kibocsátott permet belélegzéséből fakadó kockázatokra, figyelembe véve a cseppméretet és a cseppméret-eloszlást a töltet fizikai és kémiai tulajdonságaival összefüggésben. Az aeroszol terméket forgalomba hozó személy az elemzést figyelembe véve tervezi meg, állítja elő és vizsgálja meg az aeroszol terméket, valamint szükség esetén írja meg a különleges használati előírásokat.

10. § (1) Ez a rendelet 2010. április 29-én lép hatályba.

(2) E rendeletet a hatálybalépését követően gyártott aeroszol termékekre és csomagolásokra kell alkalmazni.

(3) Hatályát veszti a termékek aeroszol csomagolásának műszaki követelményeiről szóló 52/2000. (XII. 27.) GM rendelet.

(4) Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a Tanács 75/324/EGK irányelve (1975. május 20.) az aeroszoladagolókra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről,

b) a Bizottság 94/1/EK irányelve (1994. január 6.) az aeroszoladagolókra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 75/324/EGK tanácsi irányelv kiigazításáról,

c) a Bizottság 2008/47/EK irányelve (2008. április 8.) az aeroszoladagolókra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 75/324/EGK tanácsi irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításáról.

1. melléklet az 1/2010. (I. 8.) NFGM rendelethez

Vizsgálatok

A 9. § szerinti vizsgálatok:

1. A palack deformációs vizsgálata

A különböző anyagú palackok deformációs vizsgálatát hidraulikus nyomáspróba formájában kell végrehajtani. A műszaki követelményeket a rendelet 2. melléklete tartalmazza. A vizsgálatkor az egyes palackokat 25 másodpercig kell az előírt nyomásnak kitenni. Amennyiben a véletlenszerűen kiválasztott öt palack bármelyike nem felel meg a vizsgálatnak, további tíz palackot kell kiválasztani véletlenszerűen ugyanabból a tételből és ezeken is el kell végezni a vizsgálatot. Ha e palackok bármelyike nem felel meg a vizsgálatnak, az egész tételt használatra alkalmatlannak kell minősíteni.

Az olyan fém palackot, amely aszimmetrikus vagy jelentősebb eltorzulást, vagy más hasonló sérülést mutat, selejtnek kell minősíteni. Nem minősül jelentősebb eltorzulásnak a palackfal alján vagy a palackfal felső profilján fellépő csekély aszimmetrikus alakváltozás, ha a palack egyébként megfelel a roncsolási vizsgálat követelményeinek.

2. Fém palack roncsolási vizsgálata

A gyártónak biztosítani kell, hogy a fém palack roncsolási nyomása legalább 20%-kal magasabb legyen, mint a fém palack anyagának megfelelő deformációs vizsgálati nyomás.

3. Szilánkvédett üvegpalackos aeroszol csomagolás ejtő vizsgálata

Az aeroszol termék 1,8 m magasságból, 20 °C hőmérsékleten beton alapra ejtésekor nem keletkezhetnek szétrepülő üvegrészecskék. A gyártónak biztosítani kell, hogy a védőbevonattal ellátott üveg palack e követelménynek megfelel.

4. Mintavétel

A palackok mintavételét a deformációs és roncsolási vizsgálatokhoz véletlenszerűen kiválasztott, 2500 palackból álló homogén tételből kell elvégezni. Homogénnek tekintendő az a tétel, amely azonos anyagokból folyamatosan készül, vagy az egy óra leforgása alatt termelt mennyiség.

5. Az aeroszol termék tömörségi vizsgálata

A töltés során minden aeroszol terméket ellenőrzésnek kell alávetni e melléklet 6. pontja szerinti, vagy az Európai Gazdasági Térségben elfogadott más vizsgálat szerint.

6. Az aeroszol termék végső vizsgálata

a) Forró vizes (vízfürdős) vizsgálat
Minden egyes aeroszol terméket forró vízfürdőbe kell meríteni.

aa) A vízfürdő hőmérsékletének és a bemerítés időtartamának olyannak kell lennie, hogy a belső nyomás elérje azt az értéket, amelyet a töltet egyenletes 50 °C hőmérsékleten gyakorolna.

ab) Minden olyan aeroszol terméket, amely látható, tartós alakváltozást vagy szivárgást mutat, le kell selejtezni.

b) Végső vizsgálatok hevítéssel
Az aeroszol termék töltetének felhevítésére egyéb módszereket is lehet használni, amennyiben azokkal is minden egyes aeroszol termékben ugyanakkora nyomást és hőmérsékletet el lehet érni, mint amekkorát a forró vizes tesztelés vált ki, és ha az alakváltozásokat és a szivárgást ugyanolyan pontossággal kimutatják, mint a forró vizes tesztelés.

c) Hevítés nélküli végső vizsgálatok
Hevítés nélküli alternatív vizsgálatot is lehet alkalmazni, amennyiben az megfelel a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) A és B Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 38/2009. (VIII. 7.) KHEM rendelet 1. melléklet 6.2.6.3.2. pontjában kifejtett, az aeroszol termékek forró vizes vizsgálatát kiváltó módszerekről szóló rendelkezéseknek.

Az olyan aeroszol terméket, amelynek töltete olyan fizikai vagy kémiai átalakuláson megy keresztül, amely megváltoztatja nyomást az aeroszol csomagolás feltöltése után és az első használat előtt a 9. § (2) bekezdés c) pontnak megfelelően hevítés nélküli vizsgálatnak kell alávetni.

2. melléklet az 1/2010. (I. 8.) NFGM rendelethez

Az aeroszol csomagolás elemeinek előírásai

	Jellemző		Fém palack	Szilánkvédett üveg és nem szilánkokra törő vagy repedő műanyag palack					Egyéb üveg és műanyag palack
	a.	b.	c.	d.	e.	f.	g.	h.	i.	j.	k.	l.
1.	Névleges térfogat (ml)		50–1000			50–80	<80– 160	<160– 220			50–70	<70– 150
2.	Belső nyomás (bar)	Cseppfolyósított gáz és gázkeverék	≤12 50 °C-on Ha azonban az aeroszol termék nem tartalmaz olyan gázt vagy gázkeveréket, amely levegővel érintkezve 20 °C hőmérsékleten és 1,013 bar légköri nyomás mellett tűzveszélyes tartománnyal rendelkezik, 50 °C-on a megengedett maximális nyomás 13,2 bar.	Gáz tömeg szerinti részaránya a töltetben 20 °C-on	20%	≤3,5	≤3,2	≤2,8	Gáz tömeg szerinti részaránya a töltetben 20 °C-on	20%	≤1,5	≤1,5
3.					50%	≤2,8	≤2,5	≤2,1		50%	≤1,5	≤1,5
4.					80%	≤2,5	≤2,2	≤1,8		80%	≤1,25	≤1,0
5.		Sűrített gáz			≤9 bar 50 °C-on				Nem engedélyezett
6.		Nyomás alatt oldott gáz			≤8 bar 50 °C-on				≤8 bar 50 °C-on
7.	Deformációs vizsgálati nyomás 20 °C-on (±5 °C) (bar)	Cseppfolyósított gáz	Töltéskori 50 °C-on, 6,7 barnál kisebb belső nyomásnál legalább 10 bar	≥10 bar					A belső nyomás 1,5-szerese, de legalább 12 bar
8.		Sűrített gáz		A belső nyomás 1,5-szerese, de legalább 12 bar					Nem engedélyezett
9.		Nyomás alatt oldott gáz	Töltéskori 50 °C-on, 6,7 bar vagy nagyobb belső nyomásnál a belső nyomás 1,5-szerese	A belső nyomás 1,5-szerese, de legalább 12 bar					A belső nyomás 1,5-szerese, de legalább 12 bar
10.	A folyékony fázis aránya a névleges töltőtérfogathoz 50 °C-on		≤0,90	≤0,9					≤0,9

3. melléklet az 1/2010. (I. 8.) NFGM rendelethez

Fogalommeghatározások

1. Tűzveszélyes tartalom

A töltetet tűzveszélyesnek kell tekinteni, ha bármilyen tűzveszélyesnek minősülő összetevőt tartalmaz:

a) „tűzveszélyes folyadék”: olyan folyadék, amelynek lobbanáspontja nem haladja meg a 93 °C-ot;

b) „tűzveszélyes szilárd anyag”: olyan szilárd anyag vagy keverék, amely könnyen ég, és súrlódás hatására tüzet okozhat vagy hozzájárulhat a tűz kitöréséhez. „Könnyen égő szilárd anyagok”: olyan porított, granulált vagy képlékeny anyagok vagy keverékek, amelyek veszélyesek, ha a gyújtóforrással – például égő gyufával – való rövid érintkezést követően könnyen meggyulladnak, és ha a láng gyorsan terjed;

c) „tűzveszélyes gáz”: olyan gáz vagy gázkeverék, amely levegővel érintkezve 20 °C hőmérsékleten és 1,013 bar légköri nyomás mellett tűzveszélyes tartománnyal rendelkezik.

Ez a meghatározás nem terjed ki a piroforos, önmelegedő és a vízzel reakcióba lépő anyagokra és keverékekre, mivel az ilyen összetevőket soha nem alkalmazzák aeroszol termékek részeként.

2. Tűzveszélyes aeroszol termék

E rendelet alkalmazásában az aeroszol termék kémiai égéshőjének és a tűzveszélyes összetevői tömegszázalékának megfelelően lehet „nem tűzveszélyes”, „tűzveszélyes” és „fokozottan tűzveszélyes” az alábbiak szerint:

a) az aeroszol termék „fokozottan tűzveszélyesnek” minősül, ha legalább 85%-ban tűzveszélyes összetevőkből áll, valamint kémiai égéshője legalább 30 kJ/g;

b) az aeroszol termék „nem tűzveszélyesnek” minősül, ha összetevőinek legfeljebb 1%-a tűzveszélyes, valamint kémiai égéshője nem haladja meg a 20 kJ/g-ot;

c) minden egyéb aeroszol terméket az alábbi tűzveszélyességi besorolási eljárásoknak kell alávetni, vagy „fokozottan tűzveszélyesnek” kell minősíteni. A gyulladási távolság vizsgálatának, a zárt téri vizsgálatnak és a hab tűzveszélyességi vizsgálatának meg kell felelnie az 5. mellékletben leírtaknak.

3. Tűzveszélyes permetaeroszol termék

A permetaeroszol termék besorolása a kémiai égéshő és a gyulladási távolság vizsgálatának eredményei alapján történik az alábbiak szerint:

a) Amennyiben a kémiai égéshő nem haladja meg a 20 kJ/g-ot:

aa) ha a gyulladási távolság legalább 15 cm, de nem haladja meg a 75 cm-t, az aeroszol termék „tűzveszélyesnek” minősül;

ab) ha a gyulladási távolság legalább 75 cm, az aeroszol termék „fokozottan tűzveszélyesnek” minősül;

ac) ha a gyulladási távolság vizsgálata során nem következik be gyulladás, zárt téri vizsgálatot kell végezni; ebben az esetben az aeroszol termék akkor minősül „tűzveszélyesnek”, ha az időekvivalens legfeljebb 300 s/m³ vagy a deflagrációs sűrűség legfeljebb 300 g/m³; minden egyéb esetben az aeroszol termék a „nem tűzveszélyes” besorolást kapja.

b) Legalább 20 kJ/g kémiai égéshő mellett az aeroszol termék akkor minősül „fokozottan tűzveszélyesnek”, ha a gyulladási távolság meghaladja a 75 cm-t; minden egyéb esetben az aeroszol termék a „tűzveszélyes” besorolást kapja.

4. Tűzveszélyes habaeroszol termék

A habaeroszol terméket a hab tűzveszélyességi vizsgálatának eredményei alapján kell besorolni.

a) Az aeroszol termék „fokozottan tűzveszélyesnek” minősül, amennyiben:

aa) a láng magassága legalább 20 cm, időtartama legalább 2 s;

vagy

ab) a láng magassága legalább 4 cm, időtartama legalább 7 s.

b) Az az aeroszol termék, amelyik nem tesz eleget az a) pontban leírt kritériumoknak, akkor minősül „tűzveszélyesnek”, ha a láng magassága legalább 4 cm és időtartama legalább 2 s.

5. Kémiai égéshő

A kémiai égéshőt ΔH_C az alábbi módszerek valamelyikével kell meghatározni:

a) elismert műszaki eljárások, amelyek leírása például az ASTM D 240, ISO 13943 86.1–86.3 és a NFPA 30B szabványban, valamint a szakirodalomban található, vagy

b) az alábbi számítási módszer:

A kilojoule per grammban (kJ/g) megadott kémiai égéshőt (ΔHč) az elméleti égéshő (ΔHčomb) és az égési hatásfok szorzataként lehet kiszámolni, mely utóbbi rendszerint nem haladja meg az 1,0-t (a tipikus égési hatásfok 0,95, azaz 95%).

Összetett töltetű aeroszol termék esetében a kémiai égéshő az egyedi összetevők súlyozott égéshőjének összege, a következők szerint:

ahol:

ΔH_C = a termék kémiai égéshője (kJ/g);

wi% = az i összetevő tömegtörtje a termékben;

ΔH_C(i) = a termék i összetevőjének fajlagos égéshője (kJ/g).

Az aeroszol termék forgalomba hozataláért felelős személynek le kell írnia, hogy milyen módszert használt a kémiai égéshő meghatározására. A leírást tartalmazó dokumentumot valamelyik hivatalos közösségi nyelven kell írni, és könnyen hozzáférhetően azon a címen kell tartani, amelyet fel kell tüntetni az aeroszol termék címkéjén, amennyiben a kémiai égéshő volt az a paraméter, amelyet az aeroszol termék tűzveszélyességének megállapítására használtak a rendelet rendelkezéseinek értelmében.

4. melléklet az 1/2010. (I. 8.) NFGM rendelethez

A palackok térfogat értéksorai

1. Fém palackban forgalomba kerülő termék

Folyékony fázis térfogata (ml-ben)	A palack térfogata (ml-ben)
Folyékony fázis térfogata (ml-ben)	folyékony hajtógázzal	a) sűrített hajtógázzal b) olyan hajtógázzal, mely kizárólag dinitrogén-oxidból, vagy kizárólag szénsavanhidridből, vagy a két gáz keverékéből áll, amennyiben a termék eredő Bunsen-együtthatója legfeljebb 1,2
35	49	75
50	75	89
60	89	110
75	110	140
100	140	175
125	175	210
150	210	270
200	270	335
250	335	405
300	405	520
400	520	650
500	650	800
600	800	1000
750	1000	...

2. Átlátszó vagy nem átlátszó üveg- vagy műanyag palackos kiszerelésben forgalomba kerülő termék

a folyékony fázis térfogata ml-ben

25–50–75–100–125–150

5. melléklet az 1/2010. (I. 8.) NFGM rendelethez

Az aeroszol termékek tűzveszélyességi tesztelése

1.	A permetaeroszol termék gyulladásitávolság-vizsgálata
1.1.	Bevezetés
1.1.1.	Ez a szabványos vizsgálat azt a módszert írja le, amellyel az aeroszolpermet gyulladási távolságát meg lehet határozni, és az ezzel járó gyulladási kockázatot fel lehet mérni. A töltetet 15 cm távolságból rápermetezik a gyújtóforrásra, hogy megfigyeljék, meggyullad-e, és huzamosan ég-e a permet. Gyulladásról és huzamosabb ideig tartó égésről akkor beszélünk, ha a stabil láng legalább 5 s-ig megmarad. A gyújtóforrás olyan gázégő, amelynek kék, nem világító, 4–5 cm magas lángja van.
1.1.2.	Ez a vizsgálat a legalább 15 cm-es permettávolsággal rendelkező aeroszol termék esetében alkalmazandó. A 15 cm-t nem meghaladó permettávolságú aeroszol termék, mint például a hab, gél, paszta vagy az adagolószeleppel ellátott aeroszol termék nem tesztelhető ezzel a módszerrel. A habot, gélt vagy pasztát adagoló aeroszol terméket az aeroszolhab tűzveszélyességi vizsgálatával kell tesztelni.
1.2.	Felszerelés és anyagok
1.2.1.	Az alábbi felszerelésre van szükség:
	20 °C-os vízfürdő	± 1 °C pontosságú
	Kalibrált laboratóriumi lépték (mérleg)	± 0,1 g pontosságú
	Kronométer (stopperóra)	± 0,2 s pontosságú
	Skála tartóval és szorítókapoccsal	cm-beosztás
	Gázégő tartóval és szorítókapoccsal
	Hőmérő	± 1 °C pontosságú
	Higrométer (légnedvességmérő)	± 5% pontosságú
	Manométer	± 0,1 bar pontosságú
1.3.	Az eljárás
1.3.1.	Általános követelmények
1.3.1.1.	Minden egyes aeroszol terméket vizsgálat előtt kondicionálni kell, majd a szelep 1 s-en keresztüli lenyomásával be kell indítani. Ennek az eljárásnak az a célja, hogy a merülőcsőből távozzon az inhomogén anyag.
1.3.1.2.	A használati utasításokat pontosan követni kell, különös tekintettel arra, hogy az aeroszol terméket álló helyzetben vagy fordítva kell-e tartani használat közben. Ha használat előtt felrázandó termékről van szó, akkor közvetlenül vizsgálat előtt rázzuk fel az aeroszol terméket.
1.3.1.3.	A tesztet huzatmentes, szellőztethető környezetben kell végezni, ahol az ellenőrzött hőmérséklet 20 °C ± 5 °C, a relatív páratartalom pedig 30–80%.
1.3.1.4.	Minden aeroszol terméket az alábbi módon kell tesztelni:
	a) teljesen feltöltött aeroszol termék esetében a teljes eljárást alkalmazni kell, a gázégőt 15–90 cm-re tartva az aeroszol termék szelepétől; b) ha az aeroszol termék töltési szintje a névleges töltési tömeg csupán 10–12%-ának felel meg (tömegszázalékban megadva), akkor elegendő egy vizsgálat elvégzése; amennyiben a teli aeroszol termékből kibocsátott permet egyáltalán nem gyulladt meg, a szeleptől 15 cm távolságra, ellenkező esetben pedig a teli aeroszol termékből kibocsátott permet gyulladási távolságához hozzáadott 15 cm-re kell a gázégőt elhelyezni.
1.3.1.5.	A vizsgálat során az aeroszol termék címkéjén olvasható utasítások szerinti helyzetben kell tartani. A gyújtóforrást ennek megfelelően kell elhelyezni.
1.3.1.6.	Az alábbi eljárás során a permetet az aeroszol termék szelepe és az égő lángja közötti 15–90 cm távolságon belül 15 cm-enként kell vizsgálni. Célravezető a vizsgálatot a lángtól 60 cm-re kezdeni. Amennyiben a permet gyújtótávolsága 60 cm, a vizsgálatot a láng és az aeroszol termék szelepe közötti távolság 15 cm-enkénti növelésével folytassuk. Amennyiben a láng és a szelep közötti 60 cm távolságon nem következett be gyulladás, a távolságot 15 cm-enként csökkentsük. Az eljárás azt hivatott meghatározni, hogy mekkora az a maximális távolság a szelep és a láng között, amelyen a permet huzamosabb ideig tartó égése tapasztalható, és azt hivatott megállapítani, hogy a szelep és a láng közötti 15 cm-es távolság esetében nem következik be gyulladás.
1.3.2.	Vizsgálati eljárás
	a) Minden vizsgálat előtt termékenként legalább 3 teli aeroszol terméket 20 °C ±1 °C-on legalább 30 percig kondicionálni kell az aeroszol termék legalább 95%-ának vízbemerítésével (az aeroszol termék teljes bemerítése mellett 30 perc kondicionálás is elegendő); b) Tartsa be az általános követelményeket. Jegyezze fel a környezet hőmérsékletét és relatív páratartalmát; c) Mérjen meg egy aeroszol terméket és jegyezze fel tömegét; d) Mérje meg a belső nyomást és a töltet kezdeti kiáramlási sebességét 20 °C ±1 °C hőmérsékleten (hogy ezáltal kiszűrje a hibás vagy nem teljesen feltöltött aeroszol terméket); e) Támassza ki a gázégőt egy egyenletes, vízszintes felületen, vagy rögzítse az égőt a tartó és a szorítókapocs segítségével; f) Gyújtsa meg a gázégőt; állítsa be úgy, hogy nem-világító, kb. 4–5 cm magas láng keletkezzen; g) Helyezze el a szelep kibocsátó nyílását a lángtól előírt távolságban. Az aeroszol terméket abban a helyzetben kell tartani vizsgálat közben, mint rendeltetésszerű használata során, tehát álló helyzetben vagy fordítva; h) Állítsa be egy szintre a szelep kibocsátó nyílását és az égő lángját. Győződjön meg arról, hogy a kibocsátó nyílás a láng felé néz, és egy vonalban található azzal (lásd 1.1. ábra). A permetnek a láng felső felén kell áthatolnia;

1.1. ábra

	i) Tartsa be az általános követelményeket, különös tekintettel arra, hogy használat előtt felrázandó termékről van-e szó; j) Permetezzen a töltetből az aeroszol termék szelepének 5 s-en keresztüli lenyomva tartásával (amennyiben nem következik be hamarabb gyulladás). Gyulladás esetén tartsa a szelepet továbbra is lenyomva, hogy a láng időtartama elérje a belobbanástól számított 5 s-t; k) Jegyezze fel az erre a célra előkészített táblázatba a gázégő és az aeroszol termék közötti távolság gyulladási eredményeit; l) Ha a j) lépés során nem következik be gyulladás, az aeroszol terméket más pozíciókban (pl. fejjel lefelé, ha a használati útmutató ennek ellenkezőjét írja elő) is meg kell vizsgálni, hogy ellenőrizzük, történik-e gyulladás; m) Ismételje meg a g)–l) lépést további két alkalommal (összesen háromszor) ugyanazon aeroszol termék esetében a szelep és a gázégő ugyanakkora távolsága mellett; n) Ismételje meg a vizsgálati eljárást ugyanazon termék további két aeroszol termékén a szelep és a gázégő ugyanakkora távolsága mellett; o) Ismételje meg a vizsgálati eljárás g)–n) lépését az aeroszol termék szelepe és az égő lángja közötti 15–90 cm távolságon az egyes vizsgálatok eredményétől függően (lásd a 1.3.1.4. és 1.3.1.5. pontban leírtakat); p) Ha 15 cm távolságon nem történik gyulladás, az eljárás befejezettnek tekintendő a kezdetben teli aeroszol termékek esetében. Az eljárás szintén befejezettnek tekintendő, ha a gyulladás és a huzamosabb ideig tartó égés 90 cm távolságban következett be. Ha 15 cm távolságban nem történt gyulladás, jegyezze fel ezt. Minden más körülmény esetén a „gyulladási távolság” az égő lángja és a szelep közötti azon legnagyobb távolság, amelyen a gyulladást és a huzamosabb ideig tartó égést megfigyelték; q) Három 10–12%-os névleges töltési szinten lévő aeroszol terméken is kell végezni egy vizsgálatot. E dobozok tesztelése során a szelep és az égő lángja közötti távolság a következő: „a teli aeroszol termék gyulladási távolsága +15 cm”; r) Ürítsen ki egy aeroszol terméket 10–12% névleges töltési szintre (tömegszázalékban megadva) egyenként legfeljebb 30 s-ig tartó sorozatos permetezéssel. A permetezések között iktasson be legalább 300 s szünetet. Ebben a köztes időszakban kondicionálja az aeroszol termékeket vízfürdőben; s) Ismételje meg a g)–n) lépést a 10–12% névleges töltési szinten levő aeroszol termékek esetében az l) és m) lépés kihagyásával. Ezt a tesztet csak az aeroszol termék egy pozíciójában kell elvégezni, pl. álló helyzetben vagy fordítva, a teli aeroszol termék gyulladási eredményének (ha történt gyulladás) függvényében; t) Jegyezze fel valamennyi eredményt. Az eredmények rögzítésére szolgáló mintatáblázat az 1.1. pontban található.
1.3.2.1.	Valamennyi kísérletet egy jól szellőztethető helyiségben, füstelszívó süveg alatt kell végezni. A füstelszívó süveget és a helyiséget minden vizsgálat után legalább 3 percig szellőztetni kell. Tegyen meg minden szükséges óvintézkedést az égéstermékek belélegzésének elkerülésére.
1.3.2.2.	A 10–12% névleges töltési szinten levő aeroszol termékeket csak egyszer kell vizsgálni. Az eredménytáblákba elegendő termékenként egy eredményt felvezetni.
1.3.2.3.	Amennyiben a vizsgálat az aeroszol termék rendeltetésszerű használata szerinti helyzetben negatív eredményhez vezet, a vizsgálatot meg kell ismételni abban a helyzetben, amelyben minden valószínűség szerint pozitív eredmény várható.
1.4.	Az eredmények becslésének módszere
1.4.1.	Az összes eredményt rögzítsük.

1.1. táblázat

Dátum		Hőmérséklet: ... °C Relatív páratartalom: ...%
A termék elnevezése
Nettó térfogat		1. aeroszol termék	2. aeroszol termék	3. aeroszol termék
Kezdeti töltési szint		%	%	%
A szelep és a gyújtóforrás közti távolság	Vizsgálat	1 2 3	1 2 3	1 2 3
15 cm	Gyulladás? Igen/nem
30 cm	Gyulladás? Igen/nem
45 cm	Gyulladás? Igen/nem
60 cm	Gyulladás? Igen/nem
75 cm	Gyulladás? Igen/nem
90 cm	Gyulladás? Igen/nem
Megfigyelések – többek között az aeroszol termék helyzetével kapcsolatban

2.	Zárt térben végzett gyulladási teszt
2.1.	Bevezetés
	Ez a szabványos vizsgálat azt a módszert írja le, amellyel az aeroszol termék permetének zárt vagy körülhatárolt térben való gyúlékonyságából fakadó tűzveszélyességét lehet vizsgálni. Permetezzük az aeroszol termék tartalmát egy hengeres vizsgálati edénybe, amelybe előzőleg égő gyertyát helyeztünk. Ha mérhető gyulladás történik, jegyezzük fel az eltelt időt és a kibocsátott töltet mennyiségét.
2.2.	Felszerelés és anyagok
2.2.1.	Az alábbi felszerelésre van szükség:

Kronométer (stopperóra)	± 0,2 s pontosságú
20 °C-os vízfürdő	± 1 °C eltérés megengedett
Kalibrált laboratóriumi lépték (mérleg)	± 0,1 g pontosságú
Hőmérő	± 1 °C pontosságú
Higrométer (légnedvességmérő)	± 5% pontosságú
Manométer	± 0,1 bar pontosságú
Hengeres vizsgálati tartály	részletes leírását lásd lent

2.2.2.	A vizsgálati berendezés előkészítése
2.2.2.1.	Alakítsunk át egy kb. 200 dm³ űrtartalmú, 600 mm átmérőjű és 720 mm hosszú, egyik végén nyitott hengeres vizsgálati tartályt az alábbiak szerint:
	a) Rögzítsünk az edény nyitott végére egy csuklósan kapcsolt fedelet; vagy b) Az edényt 0,01–0,02 mm vastagságú műanyag fóliával is lezárhatjuk. Ha a vizsgálat során műanyag fóliát használunk, azt az alábbiak szerint tegyük: Feszítse ki a fóliát a henger nyitott vége fölött, majd rögzítse gumigyűrűvel. A gumigyűrű olyan erősségű legyen, hogy az elfektetett hengerre feszítve csak 25 mm-t engedjen, mikor 0,45 kg súlyt akasztunk a gumigyűrű legalsó pontjára. Vágjon egy 25 mm-es hasadékot a fóliába a henger peremétől 50 mm távolságban. Ellenőrizze, hogy feszes-e a fólia; c) Fúrjon egy 50 mm-es lyukat a henger másik végébe a henger peremétől 100 mm távolságra, hogy a vizsgálatra előkészített, elfektetett edényben a nyílás felül legyen (2.1. ábra);

2.1. ábra

Helyezzen el egy 20–40 mm átmérőjű, 100 mm magas paraffingyertyát egy 200 × 200 mm felületű fémtalapzatra. Amikor a gyertya magassága 80 mm alá csökken, ki kell cserélni. A gyertya lángját a permet hatásától egy 150 mm széles, 200 mm magas terelőlappal védjük. A terelőlap folytatásaként egy, a vízszintessel 45°-ot bezáró lapot is kell szerelni, a terelőlap aljától 150 mm magasságban (2.2. ábra);

2.2. ábra

e)	A fémtalapzatra helyezett gyertyát a henger két végétől egyenlő távolságra kell elhelyezni (2.3. ábra);

2.3. ábra

f)	Fektessük le a hengert a padlóra vagy egy talpazatra egy 15–25 °C-os hőmérsékletű helyen. A vizsgálandó terméket permetezzük a körülbelül 200 dm³ űrtartalmú hengerbe, amelybe gyújtóforrást helyeztünk.

0M00124_9

2.2.2.2.	A termék rendszerint az aeroszol termék függőleges tengelyével bezárt 90°-os szögben hagyja el a dobozt. A leírt eljárás és az ábrák az ilyen típusú aeroszol termékre vonatkoznak. A nem szokásos módon működő aeroszol termékek (pl. függőleges irányban permetező) esetében fel kell jegyezni az eljárással és felszereléssel kapcsolatos változásokat a helyes laboratóriumi gyakorlatnak megfelelően, lásd pl. „Vizsgáló- és kalibrálólaboratóriumok felkészültségének általános követelményei” című ISO/IEC 17025:1999 szabvány.
2.3.	Az eljárás
2.3.1.	Általános követelmények
2.3.1.1.	Minden egyes aeroszol terméket vizsgálat előtt kondicionálni kell, majd az adagolószelep 1 s-en keresztüli lenyomásával be kell indítani. Ennek az eljárásnak az a célja, hogy a merülőcsőből távozzon az inhomogén anyag.
2.3.1.2.	A használati utasításokat pontosan követni kell, különös tekintettel arra, hogy az aeroszol terméket álló helyzetben vagy fordítva kell-e tartani használat közben. Ha használat előtt felrázandó termékről van szó, akkor közvetlenül vizsgálat előtt rázzuk fel az adagolót.
2.3.1.3.	A vizsgálatokat huzatmentes, szellőztethető környezetben kell végezni, ahol az ellenőrzött hőmérséklet 20 °C ± 5 °C, a relatív páratartalom pedig 30–80%.
2.3.2.	Vizsgálati eljárás
	a) Termékenként legalább 3 teli aeroszol terméket 20 °C ± 1 °C-on legalább 30 percig kondicionálni kell az aeroszol termék legalább 95%-ának vízbemerítésével (az aeroszol termék teljes bemerítése mellett 30 perc kondicionálás is elegendő); b) Mérje le vagy számítsa ki a henger tényleges űrtartalmát dm³-ben kifejezve; c) Tartsa be az általános követelményeket. Jegyezze fel a környezet hőmérsékletét és relatív páratartalmát; d) Mérje meg a belső nyomást és a töltet kezdeti kiáramlási sebességét 20 °C ± 1 °C-os hőmérsékleten (hogy ezáltal kiszűrje a hibás vagy nem teljesen feltöltött aeroszol terméket); e) Mérje le az egyik aeroszol terméket és jegyezze fel tömegét; f) Gyújtsa meg a gyertyát és zárja le a hengert (a fedéllel vagy a műanyag fóliával); g) Helyezze el az aeroszol terméket úgy, hogy annak szelepnyílása a henger bejárati nyílásának közepétől 35 mm-re (széles sugárban permetező aeroszol termékek esetében közelebb) legyen. Indítsa el a kronométert (a stopperórát), majd a termék használati utasításait követve irányítsa a permetet a henger másik (fedéllel és műanyag fóliával fedett) végének közepe felé. Az aeroszol terméket abban a helyzetben kell tartani vizsgálat közben, mint rendeltetésszerű használata során, tehát álló helyzetben vagy fordítva; h) Tartsa lenyomva a szelepet a gyulladás bekövetkeztéig. Állítsa le a kronométert, és jegyezze fel az eltelt időt. Ismét mérje le az aeroszol terméket, és jegyezze fel tömegét; i) Szellőztesse ki és tisztítsa meg a hengert minden olyan maradék anyagtól, amely befolyásolhatná a további vizsgálatok eredményeit. Szükség esetén hagyja a hengert lehűlni; j) Ismételje meg a vizsgálati eljárás d)–i) lépését ugyanazon termék további két aeroszol terméke esetében (összesen tehát 3 aeroszol terméken, megjegyzés: minden aeroszol terméket csak egyszer kell vizsgálni);
2.4.	Az eredmények becslésének módszere
2.4.1.	Írjon jelentést a vizsgálat eredményeiről, amelyben kitér az alábbi információkra: a) a vizsgált termék neve és referenciái; b) az aeroszol termék belső nyomása és a töltet kezdeti kiáramlási sebessége; c) a környezet hőmérséklete és relatív páratartalma; d) minden egyes vizsgálat esetén a gyújtáshoz szükséges kiáramlási idő (s) (ha a termék nem gyullad meg, jegyezze fel ezt); e) minden egyes vizsgálat során kipermetezett termék tömege (g-ban megadva); f) a henger tényleges űrtartalma (dm³-ben megadva).
2.4.2.	Az egy köbméterben elért gyulladáshoz szükséges időekvivalenst (t_eq) a következő módon lehet kiszámolni:



2.4.3.	A vizsgálat során bekövetkező gyulladáshoz szükséges deflagrációs sűrűséget (D_def) a következő módon lehet kiszámolni:

3.	Az aeroszolhab tűzveszélyességi vizsgálata
3.1.	Bevezetés
3.1.1.	Ez a szabványos vizsgálat azt a módszert írja le, amellyel a hab, gél vagy paszta formájában kibocsátott aeroszolpermet tűzveszélyességét lehet meghatározni. Permetezzünk kb. 5 g habot, gélt vagy pasztát kibocsátó aeroszol terméket egy kémlelőüvegre. Helyezzünk gyújtóforrást (gyertyát, vékony viaszgyertyát, gyufát vagy öngyújtót) a kémlelőüveg aljára, hogy megfigyeljük, bekövetkezik-e gyulladás és hosszan tartó égés. Gyulladásról akkor beszélünk, ha a stabil láng legalább 2 s-ig megmarad, és magassága legalább 4 cm.
3.2.	Felszerelés és anyagok
3.2.1.	Az alábbi felszerelésre van szükség:

	Skála tartóval és szorítókapoccsal	cm-beosztással
	Kb. 150 mm átmérőjű, tűzálló kémlelőüveg
	Kronométer (stopperóra)	± 0,2 s pontosságú
	Gyertya, vékony viaszgyertya, gyufa vagy öngyújtó
	Kalibrált laboratóriumi lépték (mérleg)	± 0,1 g pontosságú
	20 °C-os vízfürdő	± 1 °C pontosságú
	Hőmérő	± 1 °C pontosságú
	Higrométer (légnedvességmérő)	± 5% pontosságú
	Manométer	± 0,1 bar pontosságú
3.2.2.	Helyezzük a kémlelőüveget tűzálló felületre, olyan huzatmentes környezetben, amelyet minden vizsgálat után ki lehet szellőztetni. Helyezzük a skálát pontosan a kémlelőüveg mögé, és rögzítsük függőleges helyzetben a tartó és szorítókapocs segítségével.
3.2.3.	A skálát úgy kell rögzíteni, hogy kezdőpontja egy szinten legyen a vízszintes síkon elhelyezett kémlelőüveg aljával.
3.3.	Az eljárás
3.3.1.	Általános követelmények
3.3.1.1.	Minden egyes aeroszol terméket vizsgálat előtt kondicionálni kell, majd a szelep 1 s-en keresztüli lenyomásával be kell indítani. Ennek az eljárásnak az a célja, hogy a merülőcsőből távozzon az inhomogén anyag.
3.3.1.2.	A használati utasításokat pontosan követni kell, különös tekintettel arra, hogy az aeroszol termék álló helyzetben vagy fordítva kell-e tartani a rendeltetésszerű használat során. Ha használat előtt felrázandó termékről van szó, akkor közvetlenül vizsgálat előtt rázzuk fel az aeroszol terméket.
3.3.1.3.	A vizsgálatokat huzatmentes, szellőztethető környezetben kell végezni, ahol az ellenőrzött hőmérséklet 20 °C ± 5 °C, a relatív páratartalom pedig 30–80%.
3.3.2.	Vizsgálati eljárás
	a) Minden vizsgálat előtt termékenként legalább négy teli aeroszol terméket 20 °C ± 1 °C-on legalább 30 percig kondicionálni kell az aeroszol termék legalább 95%-ának vízbemerítésével (az aeroszol termék teljes bemerítése mellett 30 perc kondicionálás is elegendő); b) Tartsa be az általános követelményeket. Jegyezze fel a környezet hőmérsékletét és relatív páratartalmát; c) Mérje meg a belső nyomást 20 °C ± 1 °C hőmérsékleten (hogy ezáltal kiszűrje a hibás vagy nem teljesen feltöltött aeroszol terméket); d) Mérje meg a vizsgálandó aeroszol termék kiáramlási sebességét, hogy a permetezett termék mennyiségét még pontosabban le lehessen mérni; e) Mérje le az egyik aeroszol terméket, és jegyezze fel tömegét; f) A lemért kibocsátás és kiáramlási sebesség, valamint a gyártó utasításai alapján permetezzen mintegy 5 g terméket egy tiszta kémlelőüveg közepére, 25 mm-nél nem magasabb halmot képezve; g) A kibocsátás utáni 5 s-en belül közelítse a gyújtóforrást a minta alsó széléhez, és ezzel egyidejűleg indítsa el a kronométert (stopperórát). Szükség esetén távolítsa el a gyújtóforrást a minta szélétől mintegy 2 s múlva, hogy világosan látszódjon, történt-e gyulladás. Amennyiben a minta nem mutat gyulladásra utaló jelet, ismét közelítse a gyújtóforrást a minta széléhez; h) Gyulladás esetén jegyezze fel az alábbi adatokat: i. a láng maximális magasságát a kémlelőüveg aljától mérve cm-ben; ii. a láng időtartamát (s); iii. szárítsa meg, majd mérje le újból az aeroszol terméket, és számítsa ki a kibocsátott termék tömegét; i) Minden vizsgálatot követően szellőztesse ki azt a helyiséget, ahol a vizsgálatot végezte; j) Ha nem következik be gyulladás, illetve változás a kibocsátott termék hab vagy paszta állagában felhasználása során, ismételje meg az e)–i) lépést. Hagyja a terméket 30 s, és 1, 2 vagy 4 percig állni, mielőtt a gyújtóforrással megint feléje közelít; k) Ismételje meg a vizsgálati eljárás e)–i) lépéseit még kétszer (azaz összesen három alkalommal) ugyanazon aeroszol termék esetében. l) Ismételje meg a vizsgálati eljárás e)–k) lépéseit még két (azaz összesen három) aeroszol termék esetében;

3.4.	Az eredmények becslésének módszere
3.4.1.	Írjon jelentést a vizsgálat eredményeiről, amelyben kitér az alábbi információkra:
	a) meggyullad-e a termék; b) a láng maximális magassága cm-ben; c) a láng időtartama s-ben; d) a vizsgált termék tömege.

A rendeletet a 34/2014. (X. 30.) NGM rendelet 14. §-a hatályon kívül helyezte 2014. november 29. napjával.

A 7. § (1) bekezdése a 27/2010. (XII. 31.) NGM rendelet 75. § e) pontja szerint módosított szöveg.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek