1/2010. (I. 6.) NFGM utasítás
1/2010. (I. 6.) NFGM utasítás
a cafeteriajuttatásról1
2010.01.01.
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 49/F. §-ában foglaltak alapján – figyelemmel a köztisztviselők cafeteriajuttatásának részletes szabályairól szóló 305/2009. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.), a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény és a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény rendelkezéseire – a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) cafeteriajuttatásait a következők szerint szabályozom:
I. Bevezető rendelkezések
1. A cafeteriarendszer célja, alapelvei
1.1. A cafeteriarendszer célja a minisztériumban dolgozó munkatársak részére egységes elvek alapján szabályozott, de az egyéni igényekhez igazodó szociális és jóléti juttatások biztosítása.
1.2. A cafeteriarendszer a minisztérium által előre meghatározott keretösszegen és juttatási formákon belül egyénre szabott választásra ad lehetőséget.
2. Az utasítás hatálya
2.1. Az utasítás személyi hatálya – a 2.2. és 2.3. pontban foglalt kivételekkel – kiterjed a minisztériummal
a) közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselőkre és ügykezelőkre,
b) a minisztérium állományába tartozó állami vezetőkre
(a továbbiakban együtt: munkatárs).
2.2. Nem jogosult a cafeteriarendszerbe tartozó juttatások igénybevételére a munkatárs:
a) tartós külszolgálat időtartamára [a köztisztviselők tartós külszolgálatáról szóló 104/2003. (VII. 18.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, a Magyar Köztársaság diplomáciai és konzuli képviseleteire, a nemzetközi szervezetek mellett működő állandó képviseleteire, valamint más állami képviseleteire kihelyezett köztisztviselőkre és ügykezelőkre],
b) nemzeti szakértői jogviszony időtartamára,
c) azon időtartamra, amely távollét során illetményben vagy átlagkeresetben nem részesül, feltéve, hogy a távollét időtartama meghaladja a harminc napot. Ilyen távollétnek minősül különösen:
– a 30 napot meghaladó, bármilyen jogcímen igénybe vett fizetés nélküli szabadságon lévőkre, a távollét első napjától a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt;
– a terhességi gyermekágyi segélyben, a gyermekgondozási díjban, valamint a gyermekgondozási segélyben részesülőkre, az ilyen jogcímen való távollét első napjától a távollét időtartama alatt;
– a 30 napon túli keresőképtelenség (tartós betegállomány) időtartamára;
– ha a munkatárs a munkavégzési kötelezettség alól jogszabály, vagy a munkáltató intézkedése alapján 30 napot meghaladó időtartamban mentesül, ide nem értve a jogviszony megszüntetése esetén a felmentési (felmondási) idő munkavégzési kötelezettséggel nem érintett időtartamát.
2.3. A cafeteriarendszer – az utasításban meghatározott feltételekkel az R. 6. § (1) bekezdése szerinti juttatásként – a következő szociális és jóléti juttatásokat tartalmazza:
a) önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári támogatás,
b) önkéntes kölcsönös egészségpénztári támogatás,
c) helyi utazásra szolgáló bérlet,
d) üdülési hozzájárulás,
e) otthoni internethasználat támogatása,
f) iskolakezdési támogatás,
g) melegétkezési utalvány
h) foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe átutalt támogatás,
i) magán-nyugdíjpénztári tagdíjkiegészítés,
j) lakáscélú munkáltatói támogatás,
k) kockázati életbiztosítás díjának megtérítése,
l) művelődési intézményi szolgáltatás.
2.4. Az utasítás hatálya nem terjed ki a munkatársaknak jogszabály, illetve a minisztérium egyéb utasításai szerint kötelezően járó és adható egyéb juttatásokra.
3. Értelmező rendelkezések
3. 1. Az utasítás alkalmazásában jogviszony:
a) közszolgálati jogviszony: a Ktv. szerinti jogviszony;
b) állami vezetői szolgálati jogviszony: a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény szerinti jogviszonyok (miniszter, államtitkár, szakállamtitkár);
c) prémiumévek programban részt vevő munkatárs: a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: PéPtv.) 3. §-ának (1) bekezdésében előírt feltételeknek megfelelő, határozott idejű kinevezéssel rendelkező köztisztviselő, ügykezelő, illetve határozott idejű munkaszerződéssel rendelkező munkavállaló;
d) különleges foglalkoztatási állományba helyezett munkatárs: a PéPtv. 5. §-ának (1) bekezdésében előírt feltételeknek megfelelő, határozott idejű kinevezéssel rendelkező köztisztviselő, ügykezelő.
II. A cafeteriarendszerre vonatkozó közös szabályok
1. A juttatásokra felhasználható éves keretösszeg megállapítása
1.1. A juttatásokra igénybe vehető éves keretösszeget a minisztériumi költségvetési lehetőségek, az Szja tv. és egyéb irányadó jogszabályok figyelembevételével évente – a Humánigazgatási Főosztály és a Költségvetési és Kontrolling Főosztály közös előterjesztése alapján, az érdek-képviseleti szervekkel történt egyeztetést követően – a miniszter hagyja jóvá.
1.2. A cafeteria éves keretösszege bruttó 875 000 Ft/fő. A keretösszeg nyújt fedezetet a választott cafeteriajuttatásokra, valamint a választott juttatások esetleges adó- és járulékterheire. A közterhek megfizetéséről a Költségvetési és Kontrolling Főosztály – azok esedékességekor – gondoskodik.
1.3. Az éves keretösszeg egy naptári évben az utasításban meghatározott juttatási formák igénybevételére használható fel. A tárgyévben igénybe nem vett keret nem vihető át a következő évre. A tárgyévben fel nem használt összeg pénzben nem váltható meg.
1.4. Az éves keretösszeg a minisztériumnál jogviszonyban töltött idővel arányosan kerül megállapításra
a) a határozott idejű kinevezéssel rendelkező, illetve
b) azon munkatársak esetében, akiknek a minisztériumnál fennálló jogviszonya év közben keletkezik vagy szűnik meg.
1.5. Az 1.1.–1.4 pontok szerint meghatározott keretösszeg 30%-a illeti meg a Péptv. hatálya alá tartozó munkatársakat munkavégzési kötelezettségre tekintet nélkül.
1.6. Ha a munkatársat a tárgyév közben áthelyezik, cafeteriajuttatásra az egyes munkáltatóknál időarányosan jogosult. Ha a munkatárs a korábbi munkáltatónál az időarányos részt meghaladó értékű cafeteriajuttatást vett igénybe, visszafizetési kötelezettség nem terheli, azonban az időarányos részt meghaladó mértékkel az új munkáltatónál igénybe vehető cafeteriajuttatás értékét – legfeljebb az új munkáltatónál igénybe vehető juttatás mértékéig – csökkenteni kell. A juttatás időarányos elszámolásakor figyelembe kell venni a munkatárs nevére szóló, a minisztérium által már megrendelt utalványok összegét, valamint a rendszeresen havonta folyósítandó juttatások esetén a tárgyhavi munkáltatói hozzájárulást.
2. A juttatási elemek kiválasztása
2.1. A juttatások éves keretösszegén belül választható elemek maximális összegét és a juttatások igénybevételének részletes szabályait jelen utasítás tartalmazza. A munkatárs éves keretösszegét minden egyes választott elem és az ahhoz kapcsolódó járulékok csökkentik. A munkatárs az egyes juttatásokból kizárólag az utasításban meghatározott mértékig választhat a cafeteriarendszerből. Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár, önkéntes kölcsönös egészségpénztári hozzájárulás, vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe történő hozzájárulás választása esetén a munkatárs köteles igénybe venni a keretösszegből legalább akkora összeget, amekkora összegű az adott pénztár által előírt minimum tagdíj összege.
2.2. A munkatárs az éves felhasználható egyéni keretösszeget és a választható elemeket tartalmazó nyilatkozatot legkésőbb tárgyév január 10-ig megkapja elektronikus rendszeren keresztül. A munkatárs köteles nyilatkozni a tárgyévre vonatkozóan a részére megállapított keretösszeg felhasználásáról, az általa választott juttatási elemekről és mértékéről. A választást követően a kitöltött nyilatkozatot tárgyév január 15-ig három kinyomtatott, a munkatárs által aláírt papíralapú példányban a Humánigazgatási Főosztályra meg kell küldeni a választott juttatási formákhoz tartozó dokumentációval együttesen. A cafeterianyilatkozat év közbeni módosítására – a 2.3. pontban foglalt kivétellel – nincs lehetőség.
2.3. Amennyiben a munkatárs által a cafeterianyilatkozatban meghatározott valamely juttatás összege a munkatárson kívül álló okból csökken (pl. internet-előfizetési díj év közbeni csökkenése, önkéntes kölcsönös nyugdíjbiztosítás lejárta), a munkatárs jogosult a különbözeti összegről tárgyév november 30-ig ismételten nyilatkozni. A nyilatkozat módosítására kizárólag csak a díjcsökkenéssel érintett elem vonatkozásában van lehetőség.
2.4. Az év közben a minisztériumnál jogviszonyt létesítő, valamint az a munkatárs, akinek a jogosultsága – az I. 2.2. pontban foglaltak figyelembevételével – év közben keletkezik, az első munkában töltött napját követő 10 munkanapon belül köteles nyilatkozni a Humánigazgatási Főosztály által a részére megállapított keretösszeg felhasználásáról, az általa választott juttatások formájáról és mértékéről.
2.5. Amennyiben a munkatárs a 2.2.–2.4. pont szerinti nyilatkozatot önhibájából – ide nem értve a rendes szabadság, betegállomány, illetve egyéb rajta kívül álló ok miatt – elmulasztja, vagy a fentiekben megjelölt határidőre nem csatolja be az egyes juttatási formákhoz szükséges nyilatkozatokat, tagsági okiratokat, és egyéb dokumentumokat, úgy a cafeteriarendszerbe tartozó juttatások közül a cafeteriakeret teljes összege erejéig kizárólag melegétkezési utalványra jogosult.
2.6. A munkatárs a cafeterianyilatkozat kitöltésével egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy lemond azokról a pénztári befizetésekről (önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár, önkéntes kölcsönös egészségpénztár, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe átutalt támogatás, magán-nyugdíjpénztári tagdíjkiegészítés), amelyet a cafeterianyilatkozatban nem választott.
3. Eljárás a jogviszony megszűnése esetén
3.1. Ha a munkatárs jogviszonya – bármilyen jogcímen – év közben megszűnik, köteles a részére nyújtott cafeteriaösszeggel az utolsó munkában töltött napon elszámolni a Humánigazgatási Főosztályon erre a célra rendszeresített formanyomtatványon.
3.2. Amennyiben a munkatárs a tárgyévben a juttatási keret – jogviszonya időtartamával időarányosan megállapított – felhasználható mértékénél többet vett igénybe, úgy a különbözet utolsó illetményéből levonásra kerül. A helyi utazásra szolgáló bérlet – a munkatárs választása szerint – természetben is visszaadható. Amennyiben a munkatárs a juttatási keret felhasználható mértékénél kevesebbet vett igénybe, úgy részére a különbözet újabb nyilatkozat kitöltése esetén kiadásra kerül. A munkatárs kérésére az elszámolás során a névre szóló utalványok abban az esetben válthatók vissza, ha a munkatárs vállalja az utalvány cseréjével járó kezelési költség illetményéből történő levonását.
3.3. A munkatárs a cafeterianyilatkozat kitöltésével egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy a minisztériumnál fennálló jogviszonya megszűnése esetén az időarányos cafeteriakeret túllépése miatti, jogalap nélkül felvett juttatások összegét, valamint ezek adó- és járulékvonzatainak illetményéből (munkabéréből) történő levonásához hozzájárul.
3.4. Nem kell visszafizetni a cafeteriajuttatások mértékét, ha a munkatárs jogviszonya halálozás miatt szűnik meg.
III. A cafeteriarendszerbe tartozó juttatásokra vonatkozó különös szabályok
1. Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári támogatás
1.1. Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári támogatás keretében a minisztérium munkáltatói tagdíj-hozzájárulást fizet annak a munkatársnak, aki
a) önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár tagja,
b) ezt a juttatási formát választja, valamint
c) leadja a Humánigazgatási Főosztályon a záradékolt önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári belépési nyilatkozatát.
1.2. Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulás havonta azonos összegben maximum a mindenkori minimálbér (2010. évben 73 500 Ft/hó) 50%-áig, vagyis nettó 36 750 Ft összegig terjedhet. A juttatás választott összegének meghatározásánál azonban figyelemmel kell lenni az éves keretösszegre. A juttatást 25%-os mértékű adó terheli.
1.3. A munkáltatói tagdíj-hozzájárulás önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba történő átutalásáról havonta – a Humánigazgatási Főosztály adatszolgáltatása szerint számfejtett – a központosított illetményszámfejtő hely rendelkezése alapján a Költségvetési és Kontrolling Főosztály intézkedik, amelyről a Humánigazgatási Főosztályt értesíti.
1.4. Abban az esetben, ha a munkatárs olyan önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárnak a tagja, amellyel a minisztérium még nem kötött együttműködési szerződést, a Humánigazgatási Főosztály intézkedik a szerződés megkötéséről.
1.5. A pénztári munkáltatói hozzájárulás kapcsán a cafeterianyilatkozat kitöltése önmagában nem keletkeztet pénztári tagsági jogviszonyt.
1.6. Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárban az egységes havi tagdíj befizetése minden tag számára kötelező. A pénztártag jogait és kötelezettségeit, a pénztár által nyújtott juttatások körét, fajtáit részletesen az adott pénztár alapszabálya határozza meg.
2. Önkéntes kölcsönös egészségpénztári támogatás
2.1. Az önkéntes kölcsönös egészségpénztári támogatás keretében a minisztérium munkáltatói tagdíj-hozzájárulást fizet annak a munkatársnak, aki
a) önkéntes kölcsönös egészségpénztár tagja,
b) ezt a juttatási formát választja, valamint
c) leadja a Humánigazgatási Főosztályon a záradékolt önkéntes kölcsönös egészségpénztári belépési nyilatkozatát.
2.2. Az önkéntes kölcsönös egészségpénztári munkáltatói hozzájárulás havonta azonos összegben maximum a mindenkori minimálbér (2010. évben 73 500 Ft/hó) 30%-áig, vagyis nettó 22 050 Ft összegig terjedhet. A juttatás választott összegének meghatározásánál azonban figyelemmel kell lenni az éves keretösszegre. A juttatást 25%-os mértékű adó terheli.
2.3. A munkáltatói tagdíj-hozzájárulás önkéntes kölcsönös egészségpénztárba történő átutalásáról havonta – a Humánigazgatási Főosztály adatszolgáltatása szerint számfejtett – a központosított illetményszámfejtő hely rendelkezése alapján a Költségvetési és Kontrolling Főosztály intézkedik, amelyről a Humánigazgatási Főosztályt értesíti.
Abban az esetben, ha a munkatárs olyan önkéntes kölcsönös egészségpénztárnak a tagja, amellyel a minisztérium még nem kötött együttműködési szerződést, a Humánigazgatási Főosztály intézkedik a szerződés megkötéséről.
2.4. A pénztári munkáltatói hozzájárulás kapcsán a cafeterianyilatkozat kitöltése önmagában nem keletkeztet pénztári tagsági jogviszonyt.
2.5. Az adott egészségpénztár által nyújtott szolgáltatásokról részletes információk az egészségpénztáraknál szerezhetők be. Az egyes pénztárak a számlára utalt összegből eltérő %-os mértékű jutalékot levonhatnak.
3. Helyi utazásra szolgáló bérlet
3.1. A minisztérium a cafeteriarendszeren belül a munkatársnak – választása esetén – a tárgyévre érvényes éves, vagy havi bérletet bocsát rendelkezésre.
3.2. A naptári év elején jogviszonyban álló munkatárs éves bérletet igényelhet, amelyről a tárgyévet megelőző december 15-ig nyilatkoznia kell.
3.3. Az év közben jogviszonyt létesítő, illetve felmentési idejét töltő munkatárs kizárólag havi bérletet igényelhet.
3.4. Az éves bérlet 2009. évben történő kiosztása esetén teljes egészében adó- és járulékmentes összeg. Egyéb esetekben a juttatást 25%-os mértékű adó terheli.
A kedvezményes éves Budapest-bérlet ára 2010-ben: 103 400 Ft.
A havi bérlet ára 2010-ben: 9400 Ft.
3.5. Az éves bérletszelvények beszerzését és átadását az erre irányuló nyilatkozatok birtokában – a Humánigazgatási Főosztály adatszolgáltatása alapján – a Költségvetési és Kontrolling Főosztály végzi. Havi bérlet választása esetén a munkatárs a bérletet maga veszi meg. A bérlet költségeit a Költségvetési és Kontrolling Főosztály – a minisztérium nevére kiállított számla ellenében – utólag téríti meg. A költségtérítés érdekében a bérletszelvényt – lejárta után –, valamint a számlát a munkatárs megküldi a Költségvetési és Kontrolling Főosztálynak.
3.6. A jogviszony megszűnésekor a munkatárs – választása szerint – visszaadhatja a bérletet, vagy az utolsó munkában töltött napon a bérlet árának időarányos fel nem használt összege az utolsó illetményéből levonásra kerül.
4. Üdülési hozzájárulás
4.1. A minisztérium a munkatársának és közeli hozzátartozójának az üdülési hozzájárulást a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott, névre szóló üdülési csekk formájában biztosítja.
4.2. E juttatási formában a munkatárs és közeli hozzátartozója akkor részesülhet, ha
a) ezt a juttatási formát választja, valamint
b) a rendelkezésére bocsátott nyomtatványon a munkatárs és/vagy közeli hozzátartozója nyilatkozik az Szja tv.-ben meghatározott adatokról.
4.3. Az üdülési hozzájárulás igénybe vehető maximális mértéke – a más kifizetőtől kapott üdülési hozzájárulással együtt – évente személyenként a mindenkori minimálbérnek megfelelő összeg, 2010. évben nettó 73 500 Ft/fő/év. A juttatást 25%-os mértékű adó terheli. Üdülési csekk igényelhető a jogosult munkatárs és a közeli hozzátartozója részére.
4.4. Az üdülési csekkek beszerzését és átadását – a Humánigazgatási Főosztály adatszolgáltatása alapján – a Költségvetési és Kontrolling Főosztály végzi.
5. Otthoni internethasználat támogatása
5.1. A minisztérium – e juttatási forma választása esetén – támogatja a munkatársak otthoni internethasználatának költségeit (a munkatárs által megkötött egyedi szolgáltatási szerződés költségeinek finanszírozását).
5.2. A munkatárs által igényelt juttatás választható havi összegének felső határa nem lehet több a névre szóló szolgáltatói szerződésben foglalt havi díjnál, valamint a munkatárs által igényelt juttatásnak minden hónapban azonos összegűnek kell lennie.
5.3. A juttatás a munkatárs választása szerint
a) utalvány, vagy
b) a havidíjhoz való pénzbeli hozzájárulás
formájában nyújtható.
5.4. A juttatás folyósításának feltétele
a) mindkét forma választása esetén a minisztériumi munkatárs nevére szóló, egyedi szolgáltatási szerződés másolatának benyújtása,
b) az 5.3. b) pontban meghatározott forma választása esetén utólagos tételes elszámolás.
5.5. Az 5.3. b) pont szerinti elszámolást a munkatárs a tárgyév december 20-ig, illetve – amennyiben jogviszonya év közben szűnik meg – az utolsó munkában töltött napig kell megtenni. Az elszámolás keretében a munkatárs az éves juttatás felhasználásáról havi kimutatást készít, illetve köteles benyújtani a pénzbeli hozzájárulás felhasználását igazoló, a munkatárs nevére kiállított eredeti számlákat és a befizetést igazoló bizonylatok (csekk feladóvevények, átutalási megbízások, banki értesítők) másolatát.
5.6. Amennyiben a munkatárs az 5.4. pont szerinti elszámolást elmulasztja, a folyósított hozzájárulást köteles visszafizetni, illetve az – előzetes írásbeli nyilatkozata alapján – illetményéből (munkabéréből) levonásra kerül.
5.7. A juttatás adó- és járulékmentes, havi mértékét – az éves keretösszegen belül – a munkatárs maga határozza meg azzal, hogy minden hónapban azonos összegű juttatás nyújtható, maximálisan a havi előfizetési díj összegéig.
6. Iskolakezdési támogatás
6.1. A minisztérium – e juttatási forma választása esetén – utalvány formájában iskolakezdési támogatást nyújt a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben, vagy bármely EGT-államban ennek megfelelő oktatásban részt vevő gyermek, tanuló számára a – rá tekintettel a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény, vagy bármely EGT-állam hasonló jogszabálya alapján családi pótlékra, vagy hasonló ellátásra jogosult – szülő vagy a vele közös háztartásban élő házastárs útján.
6.2. Az iskolakezdési támogatás mértéke tanévenként és – a 6.1 pontban foglalt feltételeknek megfelelő – gyermekenként a mindenkori minimálbér (2010. évben 73 500 Ft/hó) 30%-áig, vagyis nettó 22 050 Ft összegig terjedhet. A juttatást 25%-os mértékű adó terheli.
6.3. Az iskolakezdési támogatási utalvány kizárólag a tanév első napját megelőző és azt követő hatvan napon belül vehető igénybe.
6.4. Az iskolakezdési támogatási utalvány kizárólag tankönyv, taneszköz, ruházat vásárlására jogosít.
6.5. A Humánigazgatási Főosztály és a Költségvetési és Kontrolling Főosztály az iskolakezdési támogatások összegéről, az Szja tv. szerinti analitikus nyilvántartást vezet.
6.6. A 6.5 pont szerinti nyilvántartás vezetése érdekében a munkatárs köteles nyilatkozni az iskolakezdési támogatásban részesített gyermek (tanuló) adóazonosító jeléről, ennek hiányában személyes adatairól.
6.7. Az utalványok beszerzését ás átadását – a Humánigazgatási Főosztály adatszolgáltatása alapján – a Költségvetési és Kontrolling Főosztály biztosítja.
7. Melegétkezési utalvány
7.1. A munkatárs kizárólag a cafeteriarendszer keretében jogosult melegétkezési utalványra, amennyiben ezt az elemet választja.
7.2. Az étkezési hozzájárulás havi összegét a munkatárs határozza meg, minden hónapra egyenlő összegben maximum nettó 18 000 Ft/hó mértékben. A juttatást 25% adó terheli.
7.3. A melegétkezési utalványt a minisztérium munkatársai az alábbi összegben igényelhetik: 6000 Ft/hó; 12 000 Ft/hó, vagy 18 000 Ft/hó.
7.4. Az étkezési utalványokat havonta utólag, a bérkifizetési jegyzék kiadásával egyidejűleg a Költségvetési és Kontrolling Főosztály biztosítja a munkatárs által leadott nyilatkozat alapján.
8. Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe átutalt támogatás
8.1. Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a minisztérium munkáltatói tagdíj-hozzájárulást fizet annak a munkatársnak, aki
a) foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató tagja,
b) ezt a juttatási formát választja,
c) a munkatárs vállalja, valamint a hivatali szervezet vezetője engedélyezi a jogviszonyának e tekintetben történő módosítását határozott – tárgyévre vonatkozó – időtartamra,
d) leadja a Humánigazgatási Főosztályon a záradékolt foglalkoztatói nyugdíjpénztári belépési nyilatkozatát.
8.2. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe történő munkáltatói hozzájárulás havonta azonos összegben a mindenkori minimálbér 50%-ának megfelelő mértékig terjedhet. A juttatás választott összegének meghatározásánál azonban figyelemmel kell lenni az éves keretösszegre. A juttatást 25%-os mértékű adó terheli.
8.3. A munkáltatói tagdíj-hozzájárulás foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe történő átutalásáról havonta – a Humánigazgatási Főosztály adatszolgáltatása szerint számfejtett – a központosított illetményszámfejtő hely rendelkezése alapján a Költségvetési és Kontrolling Főosztály intézkedik, amelyről a Humánigazgatási Főosztályt értesíti.
8.4. Abban az esetben, ha a munkatárs olyan foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynek a tagja, amellyel a minisztérium még nem kötött együttműködési szerződést, a Humánigazgatási Főosztály intézkedik a szerződés megkötéséről.
9. Magán-nyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés
9.1 Magán-nyugdíjpénztári munkáltatói tagdíj-kiegészítést fizet a minisztérium annak a munkatársnak, aki
a) magánnyugdíjpénztár tagja,
b) ezt a juttatási formát választja,
c) leadja a Humánigazgatási Főosztályon a záradékolt foglalkoztatói nyugdíjpénztári belépési nyilatkozatát.
9.2. A magánnyugdíjpénztárba történő munkáltatói tagdíjkiegészítés havonta legfeljebb 1500 Ft összegig terjedhet. A juttatás választott összegének meghatározásánál azonban figyelemmel kell lenni az éves keretösszegre. A juttatást 25%-os mértékű adó terheli.
9.3. A munkáltatói tagdíj-hozzájárulás foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe történő átutalásáról havonta – a Humánigazgatási Főosztály adatszolgáltatása szerint számfejtett – a központosított illetményszámfejtő hely rendelkezése alapján a Költségvetési és Kontrolling Főosztály intézkedik, amelyről a Humánigazgatási Főosztályt értesíti.
10. Lakáscélú munkáltatói támogatás
10.1. A munkatárs részére vissza nem térítendő lakáscélú munkáltatói támogatás – a lakáscélú számla vezetésével megbízott hitelintézet útján – nyújtható a cafeteria-keretösszeg figyelembevételével a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyen jogcímen folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben, feltéve, hogy a lakás nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt.
10.2. Lakáscélú munkáltatói támogatás az alábbi célokra nyújtható:
a) a belföldön fekvő lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzésére (ideértve a lakás zártvégű lízingbe vételét is),
b) a belföldön fekvő lakás építésére, építtetésére,
c) a belföldön fekvő lakás alapterületének legalább egy lakószobával történő bővítést eredményező növelésére,
d) a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint meghatározott korszerűsítésére.
10.3. A lakáscélú munkáltatói támogatást az a munkatárs igényelheti, aki:
a) a lakáscélú támogatás felhasználásával a saját lakáshelyzetét rendezi (a vásárolni, építeni, bővíteni, korszerűsíteni kívánt lakás legalább 50%-os arányban a tulajdonában áll, illetve kerül);
b) a lakáscélú munkáltatói támogatást tárgyév december 15-ig a 10.2. pontban meghatározott célra használja fel,
c) nyilatkozik arról, hogy ilyen jogcímen a korábbiakban más munkáltatótól kapott-e ilyen jellegű támogatást.
10.4. A munkáltató által nyújtott lakáscélú támogatás felhasználását tárgyév december 15-ig az ingatlan tulajdoni lapjával, valamint alábbi okiratokkal, bizonylatokkal kell igazolni:
a) lakás tulajdonjogának, és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak a megszerzése esetén az érvényes szerződés és az ingatlanügyi hatósághoz benyújtott bejegyzési kérelem, valamint az összeg felhasználását igazoló okirat;
b) lakás építése, építtetése és lakás alapterületének növelése esetén a jogerős használatbavételi engedély, valamint az összeg felhasználását igazoló, a használatbavételi engedély kelte napjáig, illetve a használatbavételi engedélyben megjelölt feltételek teljesítése határidejéig kibocsátott, az építési engedély jogosultja nevére kiállított számla;
c) lakás korszerűsítése esetén a támogatás folyósítását megelőzően hat hónapon belül és azt követően 12 hónapon belül kiállított, az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló rendelet szerinti megfelelőségi igazolással rendelkező – beépített – termékekről szóló számla, valamint a más személy által elvégzett munka ellenértékéről kiállított bizonylat.
10.5. A lakáscélú támogatást vissza kell vonni, ha annak felhasználását a 10.4. pontban megállapított határidőig nem igazolta, valamint ha azt nem a 10.2. pontban meghatározott célra használta fel. Ilyen esetben a munkatársnak újabb cafeterianyilatkozat letételére nincs lehetősége, annak összege elveszik.
10.6. Amennyiben a munkatárs jogviszonya év közben megszűnik, a támogatás időarányos részét vissza kell vonni. Ebben az esetben a munkatársnak a jogviszony megszűnésének napjáig igazolnia kell a támogatás lakáscélú felhasználását. A felhasználás igazolásának elmulasztása esetén a támogatási összeget teljes egészében vissza kell vonni.
10.7. A támogatás adóterhet nem viselő járandóság, így nem adóköteles, azonban az éves személyi jövedelemadó alapba beszámít, amely során egyes munkatársaknál többlet adófizetést keletkeztethet.
10.8. A támogatás folyósítására az alábbi dokumentáció becsatolását követő 30 napon belül került sor:
– 10.2. a) esetében eredeti adásvételi szerződés,
– 10.2. b) pont esetén jogerős építési engedély másolata,
– 10.2. c) és d) pont esetén a felújításra vonatkozó előzetes költségvetési kalkuláció.
11. Kockázati életbiztosítás díjának megtérítése
11.1. A minisztérium – e juttatási forma választása esetén – pénzbeli hozzájárulás formájában megtéríti a munkatársak kockázati életbiztosításának díját a rendelkezésre álló keretösszeg erejéig.
11.2. A juttatás folyósításának feltétele
a) a munkatárs nevére szóló biztosítási kötvény másolatának benyújtása,
b) utólagos tételes elszámolás.
11.3. Az elszámolást a munkatárs a tárgyév december 20-ig, illetve – amennyiben jogviszonya év közben szűnik meg – az utolsó munkában töltött napig kell megtenni. Az elszámolás keretében a munkatárs az éves juttatás felhasználásáról havi kimutatást készít, illetve köteles benyújtani a pénzbeli hozzájárulás felhasználását igazoló, a munkatárs nevére kiállított befizetést igazoló bizonylatok (csekk feladóvevények, átutalási megbízások, banki értesítők) másolatát.
11.4. Amennyiben a munkatárs a 11.3. pont szerinti elszámolást elmulasztja, a folyósított hozzájárulást köteles visszafizetni, illetve az – előzetes írásbeli nyilatkozata alapján – illetményéből (munkabéréből) levonásra kerül.
11.5. A juttatás adó- és járulékmentes, havi mértékét – az éves keretösszegen belül – a munkatárs maga határozza meg azzal, hogy minden hónapban azonos összegű juttatás nyújtható, maximálisan az éves biztosítási díj összegéig.
12. Művelődési intézményi szolgáltatás
12.1. A minisztérium – e juttatási forma választása esetén – támogatja a munkatárs kulturális rendezvényeken való részvételének költségeit, utalvány formájában.
12.2. E juttatási formában a munkatárs akkor részesülhet, ha ezt a juttatási formát választja.
12.3. A művelődési intézményi szolgáltatás 73 500 Ft nettó mértékig választható – a más kifizetőtől kapott művelődési intézményi szolgáltatással együtt –, a juttatást 54%-os mértékű adó és az adóval növelt összeg után 27% TB-járulék terheli.
12.4. Az utalványok beszerzését ás átadását – a Humánigazgatási Főosztály adatszolgáltatása alapján – a Költségvetési és Kontrolling Főosztály biztosítja.
IV. Záró rendelkezések
1. Ez az utasítás 2010. január 1-jén lép hatályba.
2. A cafeteriarendszerre vonatkozó részletszabályokat – így különösen a juttatásokra igénybe vehető éves keretösszeget, az egyes juttatások mértékét, az igénybevétel feltételeit – a minisztérium költségvetési lehetőségeinek, az Szja tv. és egyéb irányadó jogszabályok figyelembevételével évente felül kell vizsgálni.
3. Az utasítás rendelkezéseit a hatálybalépésének napján felmentési idejüket töltő munkatársakra is alkalmazni kell.
1.a. számú melléklet az 1/2010. (I. 6.) NFGM utasításhoz
NYILATKOZAT |
|
üdülési csekk igénybevételéhez |
|
20….. évre |
|
Kitöltendő minden kedvezményezett részéről |
|
|
|
|
|
|
|
Nyilatkozó neve: |
|
Adóazonosító jele: |
|
Szervezeti egység (Főosztály/Osztály): |
|
|
|
Kijelentem, hogy más kifizetőtől üdülési csekkben részesültem: |
|
igen nem |
|
(Megfelelő válasz aláhúzandó) |
|
|
|
Más kifizetőtől az adóévben a nyilatkozatot megelőzően ellenérték nélkül átvett, illetve engedménnyel vásárolt üdülési csekk értéke: |
|
|
|
Megfizetett ellenérték: |
|
|
|
Jelen nyilatkozatot büntetőjogi felelősségem tudatában teszem. |
|
|
|
|
|
Budapest, 20…….………… |
|
|
|
…………………………………… |
|
|
|
|
|
|
|
Előttünk, mint tanúk előtt: |
|
|
|
Név: |
Név: |
Lakcím: |
Lakcím: |
Szem.ig./útlevélszám: |
Szem.ig./útlevélszám: |
Aláírás: |
Aláírás: |
1.b. számú melléklet az 1/2010. (I. 6.) NFGM utasításhoz
NYILATKOZAT |
|
üdülési csekk igénybevételéhez |
|
20…... évre |
|
Kitöltendő minden hozzátartozó részéről |
|
|
|
Minisztériumi munkatárs neve: |
|
Szervezeti egység (Főosztály/Osztály): |
|
|
|
Hozzátartozó neve: |
|
Hozzátartozó státus megnevezése (házastárs, szülő, gyermek…): |
|
Hozzátartozó adóazonosító jele: |
|
|
|
Kijelentem, hogy más kifizetőtől üdülési csekkben részesültem: |
|
igen nem |
|
(Megfelelő válasz aláhúzandó) |
|
|
|
Más kifizetőtől az adóévben a nyilatkozatot megelőzően ellenérték nélkül átvett, illetve engedménnyel vásárolt üdülési csekk értéke: |
|
|
|
Megfizetett ellenérték: |
|
|
|
Jelen nyilatkozatot büntetőjogi felelősségem tudatában teszem. |
|
|
|
|
|
|
|
Budapest, 20…….…………. |
|
|
|
…………………………………… |
|
|
|
|
|
|
|
Előttünk, mint tanúk előtt: |
|
|
|
Név: |
Név: |
Lakcím: |
Lakcím: |
Szem.ig./útlevélszám: |
Szem.ig./útlevélszám: |
Aláírás: |
Aláírás: |
2. számú melléklet az 1/2010. (I. 6.) NFGM utasításhoz
ADATLAP
ISKOLAKEZDÉSI TÁMOGATÁSHOZ
20…... ÉVRE
Munkatárs adatai |
|
Neve: |
|
Szervezeti egység: |
|
Adóazonosító jele: |
|
Saját háztartásban eltartott gyermek adatai |
|
Neve: |
|
Születési helye, ideje: |
|
Anyja neve: |
|
Lakóhelye: |
|
Adóazonosító jele: |
|
Oktatási intézménye: |
1. alapfokú nevelési-oktatási intézmény |
Jelen nyilatkozatot büntetőjogi felelősségem tudatában teszem. |
|
Budapest, 20……….. |
|
…………………………………… |
3. számú melléklet az 1/2010. (I. 6.) NFGM utasításhoz
NYILATKOZAT |
|
melegétkezési utalvány igénybevételéhez |
|
20….. évre |
|
|
|
|
|
Nyilatkozó neve: |
|
Adóazonosító jele: |
|
Szervezeti egység (Főosztály/Osztály): |
|
|
|
|
|
Ezúton nyilatkozom, hogy a melegétkezési utalványból az alábbi összeget kívánom igénybe venni havonta: |
|
|
|
6000 Ft 12 000 Ft 18 000 Ft |
|
|
|
(Megfelelő válasz aláhúzandó) |
|
|
|
|
|
|
|
Budapest, 20…….………… |
|
|
|
…………………………………… |
|
|
|
|
|
|
|
Előttünk, mint tanúk előtt: |
|
|
|
Név: |
Név: |
Lakcím: |
Lakcím: |
Szem.ig./útlevélszám: |
Szem.ig./útlevélszám: |
Aláírás: |
Aláírás: |
4. számú melléklet az 1/2010. (I. 6.) NFGM utasításhoz
NYILATKOZAT |
|
lakáscélú munkáltatói támogatás igénybevételéhez |
|
20 ……. . évre |
|
Kitöltendő minden kedvezményezett részéről |
|
|
|
|
|
Nyilatkozó neve: |
|
Adóazonosító jele: |
|
Szervezeti egység (Főosztály/Osztály): |
|
|
|
Kijelentem, hogy vissza nem térítendő lakáscélú munkáltatói támogatásban a korábbiakban más munkáltatótól részesültem: |
|
|
|
igen nem |
|
|
|
(Megfelelő válasz aláhúzandó) |
|
|
|
Más munkáltatótól jelen nyilatkozatot megelőző négy évben kapott vissza nem térítendő támogatás mértéke: |
|
|
|
Jelen nyilatkozatot büntetőjogi felelősségem tudatában teszem. |
|
|
|
|
|
|
|
Budapest, 20……….………… |
|
|
|
…………………………………… |
|
|
|
|
|
|
|
Előttünk, mint tanúk előtt: |
|
|
|
Név: |
Név: |
Lakcím: |
Lakcím: |
Szem.ig./útlevélszám: |
Szem.ig./útlevélszám: |
Aláírás: |
Aláírás: |
1
Az utasítást a 7/2010. (X. 25.) NGM utasítás 19. § (4) bekezdése hatályon kívül helyezte 2010. október 26. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás