• Tartalom

10/2010. (II. 4.) FVM rendelet

10/2010. (II. 4.) FVM rendelet

a termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 36/2006. (V. 18.) FVM rendelet módosításáról1

2010.02.19.

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. §-a (2) bekezdésének 12. pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § A termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 36/2006. (V. 18.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép.

1. § (1) E rendeletet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a termésnövelő anyagok, engedélyezésére, tárolására, forgalmazására és felhasználására kell alkalmazni.
(2) A rendelet engedélyezéssel és forgalmazással kapcsolatos előírásait nem lehet alkalmazni az Európai Parlament és a Tanács műtrágyákról szóló 2003/2003/EK rendelete (2003. október 13.) szerint „EK műtrágya”-ként megjelölt műtrágyákra (a továbbiakban: EK műtrágyák).
(3) E rendeletet az 1774/2002/EK rendeletnek a trágyától eltérő szerves trágyák és talajjavító szerek tekintetében történő végrehajtásáról és a rendelet módosításáról szóló, 2006. február 1-jei 181/2006/EK bizottsági rendelet előírásaival összhangban kell alkalmazni.”

2. § Az R. 2. §-ának 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a 2. § a következő 10. ponttal egészül ki:

[E rendelet alkalmazásában:]

„9. Termékcsalád: azonos gyártó által, azonos halmazállapotban, azonos felhasználási céllal gyártott, azonos alapanyagokat különböző összetételben tartalmazó termésnövelő anyagok.
10. Növénykondicionáló készítmény: a növények fejlődésére, terméshozamára és általános állapotára kedvezően ható, szerves vagy szervetlen anyagokból előállított készítmény, amely a növényi életfolyamatokra elsődlegesen a tápanyagforgalom befolyásolásán keresztül hat.”

3. § Az R. 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A termésnövelő anyagok csak akkor hozhatók forgalomba, illetve használhatók fel, ha
a) vizsgálatokkal, kísérletekkel alátámasztott kedvező hatást fejtenek ki a talajra vagy a termesztett növényre, előírásszerű és szakszerű alkalmazás során nem okoznak kedvezőtlen mellékhatást a növényre, a talajra, az ember és az állat egészségére, és nem jelentenek megengedhetetlen veszélyt a környezetre és a természetre,
b) a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ (a továbbiakban: engedélyező hatóság) által kiadott termésnövelő anyag forgalomba hozatali és felhasználási engedéllyel (a továbbiakban: engedély) rendelkeznek.”

4. § Az R. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a következő 4/A. §-sal egészül ki:

4. § (1) A termésnövelő anyagok forgalomba hozatalára és felhasználására a gyártó, illetve a gyártó hozzájárulása alapján bármely természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet kérelme alapján adható engedély. A kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy a termék a 3. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti követelményeknek megfelel.
(2) Amennyiben a közölt adatok vagy a benyújtott dokumentációk valószínűsítik, hogy a termék a 3. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt követelményeknek nem felel meg, az engedélyező hatóság a kérelmező számára előírhatja további dokumentációk benyújtását és vizsgálatok elvégeztetését.
(3) Az engedély iránti kérelmet az 1. számú melléklet szerinti adattartalommal, egy példányban kell az engedélyező hatósághoz benyújtani.
(4) A kérelmezőnek az engedély iránti kérelemmel együtt a 2. számú mellékletben meghatározott vizsgálati eredményeket és adatokat kell benyújtania.
(5) A 2. számú mellékletben előírt vizsgálatokat (a biológiai vizsgálatok kivételével) az ezen vizsgálatokra akkreditált magyarországi vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodásban részes állami (a továbbiakban: EGT megállapodásban részes állam) laboratórium végezhet. A mikroelemek és toxikus elemek vizsgálatában alkalmazott módszer adott elemre vonatkozó kimutatási határa legfeljebb a bejelentett érték vagy a határérték 10%-a lehet.
(6) A 2. számú mellékletben előírt biológiai vizsgálatokat (a hatékonyság és az esetleges káros hatások elbírálására) a Helyes Kísérleti Gyakorlatról szóló, az Európai és Földközi-tenger melléki Növényvédelmi Szervezet (a továbbiakban: EPPO) által kiadott módszertan és a Növényvédelmi Módszertani Gyűjtemény vonatkozó fejezete betartásával az engedélyező hatóság vagy EGT megállapodásban részes állam hatósága, vagy e szakterületre akkreditált szervezet végezhet. Más EGT megállapodásban részes államban végzett vizsgálatok közül azok fogadhatók el, amelyeket a magyarországi vagy a készítmény alkalmazása szempontjából magyarországihoz hasonlónak tekinthető agroökológiai (éghajlati, mezőgazdasági, környezeti és talaj) és növény-egészségügyi viszonyok mellett végeztek. A 2. számú melléklet szerint szükséges biológiai hatékonysági vizsgálatok esetében a szabadföldi vizsgálatok a nem növényspecifikus készítmények esetében tenyészedényes vizsgálatokkal, a kultúracsoportonként végzett vizsgálatok művelési áganként végzett vizsgálatokkal helyettesíthetők.
4/A. § (1) A veszélyes hulladéknak minősülő anyagok ártalmatlanításával keletkező alapanyagot tartalmazó termésnövelő anyagok esetén az engedélyező hatóság a hulladék minőségétől függő további vizsgálatokat ír elő.
(2) Termékcsalád engedélyezése esetén a 2. számú mellékletben előírt fizikai, kémiai és mikrobiológiai minősítő vizsgálatokat, valamint a toxikus elemek és a csírázásgátló hatás vizsgálatát valamennyi termék esetében el kell végeztetni. A 2. számú mellékletben felsorolt további vizsgálatokat a közegészségügyi és környezeti kockázatot jelentő összetevőket legnagyobb arányban tartalmazó termék(ek)nél kell elvégeztetni.
(3) Azokból a változó összetételű műtrágya termékcsaládokból, amelyek csak makro- vagy mezoelemeket tartalmaznak, legalább három, amelyek mikroelemeket is tartalmaznak, legalább öt, az engedélyező hatóság által kijelölt jellemző összetételű termék – 2. számú melléklet szerinti – fizikai, kémiai és toxikus elem vizsgálatát kell elvégeztetni.
(4) Az engedélyező hatóság által már engedélyezett termésnövelő anyagokból keveréssel előállított termesztőközegek és műtrágyák esetében elegendő a termékcsalád egy termékének a 2. számú melléklet szerinti vizsgálata.
(5) Az engedélyezési eljárásért külön jogszabályban meghatározott eljárási díjat kell fizetni.”

5. § Az R. 5. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A védelem egyenértékűségének megállapíthatósága érdekében kérelmet kell benyújtani az engedélyező hatósághoz. A kérelemhez mellékelni kell az Európai Közösséget létrehozó szerződésnek az áruk szabad áramlását biztosító rendelkezéseihez kapcsolódó kölcsönös elismerés alkalmazásáról szóló törvény szerinti egyenértékűség megállapíthatóságához szükséges dokumentumokat.
(3) Az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban előállított, illetve forgalomba hozott, vagy az EGT-megállapodásban részes valamely EFTA-államban előállított termésnövelő anyagok tekintetében a védelem egyenértékűségét az engedélyező hatóság az Európai Közösséget létrehozó szerződésnek az áruk szabad áramlását biztosító rendelkezéseihez kapcsolódó kölcsönös elismerés alkalmazásáról szóló törvényben foglaltaknak megfelelően vizsgálja.”

6. § (1) Az R. 7. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az engedély akkor adható meg, ha a termésnövelő anyag megfelel]

(2) Az R. 7. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[Az engedély akkor adható meg, ha a termésnövelő anyag megfelel]

d) a 3. számú mellékletben a toxikus elemekre előírt határértékeknek azzal, hogy a toxikus elemek határértéke 0,5 l/ha felhasználási mennyiség alatt a 3. számú mellékletben előírt határérték háromszorosa lehet, 0,5 l/ha és 1 l/ha felhasználási mennyiség között a 3. számú mellékletben előírt határérték kétszerese lehet.”

(3) Az R. 7. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép.

„(4) Az engedélyokiratot közölni kell a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel és Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szerveivel (a továbbiakban: az MgSzH területi szerve) is.”

(4) A R. 7. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az engedélyes engedélyokiratának megsemmisülése, elvesztése esetén az engedélyező hatóságtól kérheti az engedély másodlatának – külön jogszabályban megállapított díj ellenében történő – kiadását.
(7) Az engedélyező hatóság hivatalos honlapján közzé kell tenni az engedélyezett termésnövelő anyagok engedélyokiratának adatait, az engedély lejártának időpontját, valamint, ha az intézkedésre egészségügyi vagy környezetvédelmi okból került sor, az arra okot adó körülményeket.”

7. § Az R. 8. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § meglevő szövegének megjelölése (2) bekezdésre változik:

„(1) Az engedély 10 évig hatályos. Ezt követően az engedély ismételt megadását lehet kérni.”

8. § Az R. 9. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az engedély módosítása, szüneteltetése, visszavonása
9. § (1) Az engedélyező hatóság az engedélyt kérelemre vagy hivatalból módosíthatja, ha új ismeretek alapján szakmai, tudományos szempontok szerint bizonyítható, hogy a termésnövelő anyag az előírás szerinti felhasználás esetén is veszélyezteti az ember és állat egészségét, talajt, illetve a környezetet, továbbá az engedélyben meghatározott növényi kultúrákat is.
(2) Az engedély módosítását az engedélyes kérheti. A módosítási kérelemhez csatolni kell azokat az adatokat és vizsgálati eredményeket tartalmazó dokumentációt, amely megalapozza az engedély módosítását.
(3) Amennyiben az engedélyező hatóság az engedélyt hivatalból módosítja és a módosítás az engedélyes számára a korábbiakhoz képest hátrányosabb követelményeket támaszt, az engedélyt úgy kell módosítani, hogy az új követelmények alkalmazására kellő felkészülési idő álljon rendelkezésre. Ezen eljárás díjmentes.
(4) Az engedély szünetelését az engedélyes kérheti. Az engedélyező hatóság az engedélyt hivatalból felfüggeszti.
(5) Az engedély szünetelésének és felfüggesztésének időtartama alatt a termésnövelő anyagot nem lehet forgalomba hozni és forgalomban tartani.
(6) Az engedélyező hatóság hivatalból elrendeli az engedély felfüggesztését
a) az engedélyesnek a termésnövelő anyag forgalomba hozatalához való jogosultságával kapcsolatos per esetén, annak jogerős befejezéséig, illetve megszűnéséig,
b) a termékállandóság vizsgálatakor és a forgalmazás ellenőrzésekor megállapított hiányosságok, minőségi kifogások esetén azok megszüntetéséig.
(7) Az engedély módosítása, szünetelése, illetve felfüggesztése az engedély hatályát nem hosszabbítja meg.
(8) Az engedélyt vissza kell vonni, ha
a) az engedélyes ezt kérelmezi,
b) az engedélyezési követelmények valamelyike utólag megváltozik és az erről történő tájékoztatásnak az engedélyes az adatszolgáltatásban nem tesz eleget, ezért az utólag elvégzett vizsgálat eredménye szerint valamely már engedélyezett termék nem felel meg a megváltozott engedélyezési követelményeknek,
c) új ismeretek alapján szakmai, tudományos szempontok szerint bizonyítható, hogy a termésnövelő anyag az előírás szerinti felhasználás esetén is veszélyezteti az ember és állat egészségét, talajt, illetve a környezetet, továbbá az engedélyben meghatározott növényi kultúrákat is.
(9) Visszavonás esetén az engedélyes köteles a felhasználóknál és a kereskedelemben felhalmozott készleteket a visszavonó határozat rendelkezései szerint kezelni.”

9. § Az R. 14. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A vizsgálat kérelemre is lefolytatható, amelyért a külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni.”

10. § Az R. 16. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A termésnövelő anyagokat csak olyan módon és mennyiségben lehet felhasználni, hogy a talajok külön jogszabály szerinti kockázatos anyagtartalma ne haladja meg tartós használat esetén sem a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló külön jogszabályban meghatározott „B” szennyezettségi határértéket, valamint a felszín alatti vizek állapota a termésnövelő anyagok felhasználása következtében ne romoljon.”

11. § Az R. 17. § helyébe a következő rendelkezés lép:

17. § (1) A termésnövelő anyagok akkor használhatók fel kísérleti célra, ha a kísérleti felhasználás iránti kérelem adattartalma alapján várhatóan nincsenek káros hatással a növénykultúrára, a talajra, az ember és az állat egészségére, valamint nem veszélyeztetik a környezetet és a természetet.
(2) Engedéllyel nem rendelkező termékkel vagy az engedélytől eltérő felhasználási területen a laboratóriumi és mikroparcellás kísérletek kivételével csak kérelemre, az engedélyező hatóság által megadott külön engedély alapján lehet kísérletet végezni.
(3) Termésnövelő anyag kísérleti felhasználása iránti kérelmet az 5. számú melléklet szerinti adattartalommal az engedélyező hatósághoz kell benyújtani.
(4) Engedélyezési célból termésnövelő anyaggal kísérletet kizárólag szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező személy végezhet.
(5) A kísérleti terület méretét a kérelem elbírálása során az engedélyező hatóság határozza meg.
(6) A kísérletet az MgSzH területi szerve ellenőrzi.”

12. § Az R. 1. számú mellékletének 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. Gyártó és az engedély jogosultjának neve, címe és statisztikai számjele.”

13. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.

(2) Hatályát veszti az R. 18. § (3) bekezdése, 1. számú mellékletének „A 2000. évi XXXV. törvény 38. §-a, valamint a 36/2006. (V. 18.) FVM rendelet 4. §-a alapján kérelmet nyújtok be a ....................... kereskedelmi nevű termék forgalombahozatali és felhasználási engedélyének megadásához.” szövegrésze, 1. számú mellékletének 15.4. pontja, 2. számú melléklete 2.1. pontjának „vízben oldható összes sótartalom,” szövegrésze, 2. számú mellékletének 2.6.2. pontja, 3. számú melléklete 2.1. pontjának „vízben oldható összes sótartalom (m/m%) sz.a. legfeljebb 4,0” szövegrésze.

(3) Az R. 13. §-a (1) bekezdése bevezető rendelkezésének az „Az illetékes Szolgálat” szövegrésze helyébe „Az MgSzH területi szerve” szövegrész, 13. §-a (2) bekezdése bevezető rendelkezésének, 13. §-a (3) és (6) bekezdésének, valamint 14. §-a (2) bekezdésének az „a Szolgálat” szövegrésze helyébe „az MgSzH területi szerve” szövegrész, 13. §-a (4) és (5) bekezdésének az „A Szolgálat” szövegrésze helyébe „Az MgSzH területi szerve” szövegrész lép.

(4) A R. 7. § (5) bekezdésének k) pontjában és a 9. § (5) bekezdésében az „érvényességi idejét” szövegrész helyébe „hatályát” szövegrész, valamint a 4. számú melléklet 1. pontjában az „érvényesség ideje” szövegrész helyébe „hatálya” szövegrész lép.

1

A rendelet a 13. § (1) bekezdése alapján hatályát vesztette 2010. február 20. napjával.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére