2010. évi CIII. törvény
a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról1
2010.11.02.
Az Országgyűlés a hírközlési és a médiafelügyelet integrált hatósági rendszerének kialakítása érdekében, biztosítva a közszolgálati műsorszolgáltatók és a nemzeti hírügynökség működőképességét és függetlenségük védelmét, összhangban a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjével az alábbi törvényt alkotja:
„(7) A Hatóság a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok értelemszerű alkalmazásával gazdálkodik, feladatai ellátásával összefüggő kiadásokat saját bevételéből és költségvetési hozzájárulásból fedezi. A Hatóság egységes költségvetését az Országgyűlés önálló törvényben a (8) bekezdésben meghatározott források terhére hagyja jóvá, melyben egyúttal dönt a Hatóság előző évi költségvetésében esetlegesen képződött maradvány felhasználásáról. Az Elnök jogosult a jóváhagyott költségvetés kiadási előirányzatai közötti átcsoportosításra. A törvényjavaslatot az Országgyűlés költségvetési ügyekben illetékes bizottsága a tárgyévet megelőző év október 31-ig – a Hatóság szeptember 15-ig megküldött javaslata alapján – nyújtja be az Országgyűlésnek. A Médiatanács gazdálkodási autonómiáját az Rttv. szabályozza.” „(12a) A Hatóság az elektronikus hírközlés területén a tudatos fogyasztói döntéshozatal kultúrájának fejlesztésére – így különösen a hírközlési jog, a verseny- és fogyasztóvédelmi politika körébe tartozó tudományos-oktatási programok támogatására, a hírközlési joggal, illetve fogyasztóvédelmi politikával foglalkozó szakemberek képzésére, a hírközlési politikával, valamint a fogyasztói döntéshozatallal és védelmével kapcsolatos tájékozottság növelése érdekében végzett tájékoztatásra – jogosult felhasználni az előző évben befolyt bírságok teljes összegét. A tárgyévben e célból rendelkezésre álló, de fel nem használt összeg a következő évre átvihető, és a tudatos fogyasztói döntéshozatal kultúrájának fejlesztésére fordítható.”
„g) külön jogszabály rendelkezései alapján dönt a Hatóság tevékenysége során kezelt minősített adatok minősítéséről.”
„(3) A Hatóság előírhatja, hogy az elektronikus hírközlési tevékenységet végző köteles az egyes eljárási cselekményeket, adatszolgáltatást elektronikus úton teljesíteni.”
„69. Közzététel: e törvény által a Hatóság számára közzétenni rendelt információ hozzáférhetővé tétele a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben, az arra vonatkozó eljárás szerint, valamint a Hatóság internetes oldalain haladéktalanul. A közzététel időpontja az információ Hatóság internetes oldalain történő hozzáférhetővé tételének időpontja.”
(6) Az Eht. 9. § (8) bekezdésében a „hatósági eljárásért fizetett díjak, valamint a felügyeleti díj” szövegrész helyébe „a hatósági eljárásért fizetett díjak, beszedett bírságok, a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap Rttv. 77. § (4) bekezdésében meghatározott forrásai közül a Médiatanács és hivatali szerve működési költségeinek fedezetére fordítható összeg, valamint a felügyeleti díj” szöveg lép.
(2) A Ktv. 44. § (5) bekezdésében az „és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél” szövegrész helyébe az „, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál” szöveg lép.
„(6) A Kuratórium akkor tekintendő megalakultnak, amikor a Kuratórium tagjait megválasztják és az elnökét, valamint egy további tagját a Médiatanács delegálja.”
„(3) A Közalapítvány üzletszerű gazdasági tevékenységet nem végezhet, más gazdasági társaságot nem alapíthat, más működő gazdasági társaságban részesedést nem szerezhet, alapítvány létrehozására nem jogosult.”
„98. § (1) A Médiatanács országos műsorszolgáltató esetében a pályázati határidő lejártától számított kilencven, más esetben hatvan napon belül megvizsgálja, hogy b) megfelel-e a pályázati felhívásban meghatározott tartalmi és alaki követelményeknek,
c) megfelel-e a törvényben vagy a törvény alapján megállapított pályázati feltételben foglalt tárgyi és személyi feltételeknek.
(2) A pályázó nem minősül a korlátozó rendelkezések hatálya alatt állónak, amennyiben pályázati ajánlatában vállalja, hogy nyertessé nyilvánítása esetén a műsorszolgáltatási szerződés megkötésének időpontjától a már meglévő műsorszolgáltatási jogosultságáról, illetve ilyen igényéről lemond, vagy kötelezettséget vállal arra, hogy a korlátozó rendelkezésekbe ütköző helyzetet ugyanezzel a nappal egyéb módon megszünteti.”
„(8) Amennyiben a rádiós műsorszolgáltatási jogosultság úgy jár le, hogy az e törvény 107. § (1) bekezdése alapján nem újítható meg, és a pályáztatási eljárás során döntés még nem született, a Médiatanács a korábban jogosultsággal rendelkező műsorszolgáltatóval, annak kérelmére, a nyertes pályázóval történő műsorszolgáltatási szerződés megkötése napjáig, de legfeljebb hatvan napos időtartamra ideiglenes műsorszolgáltatási szerződést köthet. „(11) Az (1) bekezdés szerinti országgyűlési határozatban foglalt, a Magyar Rádió Közalapítványt, a Hungária Televízió Közalapítványt, valamint a Magyar Televízió Közalapítványt érintő változások tekintetében a Polgári Törvénykönyv 74/A. § (2) bekezdésében, 74/A. § (6) bekezdésében, valamint a 74/B. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezések azzal az eltéréssel alkalmazandók, hogy a Közszolgálati Közalapítvány a Kuratórium megalakulásával kezdi meg tevékenységét. (12) A (11) bekezdésben foglaltakra tekintettel a Kuratórium a megalakulásától kezdve teljes jogkörben jár el, a feladatai ellátásához szükséges jognyilatkozatokat érvényesen megteszi. (13) A Közszolgálati Közalapítvány adataiban bekövetkezett módosulást a megalakulást követően a bíróság a nyilvántartásban végzésével nyolc napon belül átvezeti. A nyilvántartásban szereplő adatok módosulásának átvezetése nem tagadható meg, ha az alapító okirat az e törvényben, valamint az ezen § szerinti országgyűlési határozatban meghatározott feltételeknek megfelel. A Közalapítvány Kuratóriuma által, annak megalakulását követően tett jognyilatkozatok érvényesek.”
„(1) Az Országgyűlés határozatban rendelkezik a Közszolgálati Közalapítvány, a Magyar Rádió Zrt., a Magyar Televízió Zrt. és a Duna Televízió Zrt. vagyonának térítésmentes állami tulajdonba adásáról, mely vagyon vonatkozásában a tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap gyakorolja. A Közszolgálati Közalapítvány a Magyar Rádió Zrt., a Magyar Televízió Zrt. és a Duna Televízió Zrt. vezérigazgatóinak javaslatára dönt a részvénytársaságok működéséhez szükséges vagyonának, valamint a jogi személyiségükhöz közvetlenül kapcsolódó vagyoni értékű jogosultságoknak arról a köréről, amely a részvénytársaságok tulajdonában marad.”
„(7) E § szerinti vagyonátadás nem minősül az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény hatálya alá tartozó ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek, a vagyonátadás általános forgalmi adó- és illetékmentes. A Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap részére térítés nélkül átadott eszközöknek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti bekerülési értéke megfelel az eszközöknek az átadás időpontjában a közszolgálati részvénytársaság által vezetett könyv szerinti értékének.” „(9) A Magyar Televízió Zrt., a Magyar Rádió Zrt. és a Duna Televízió Zrt. e rendelkezés hatálybalépése előtt létrejött egyes szerződéses jogviszonyaikból eredő jogaikat és kötelezettségeiket a többi szerződő fél hozzájárulásával, a maguk egészében és változatlan feltételekkel átruházhatják, illetve a többi szerződő fél kezdeményezésére kötelesek a maguk egészében és változatlan feltételekkel átruházni a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alapra. Az átruházás folytán bekövetkező alanyváltozás nem érinti a szerződő felek eredeti jogait és kötelezettségeit. Erre tekintettel a szerződéses jogviszonyokban megvalósuló alanyváltozás nem tartozik a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény alkalmazási körébe.” „(1) Az Országgyűlés határozatban rendelkezik a Magyar Távirati Iroda Zrt. vagyonának térítésmentes állami tulajdonba adásáról, mely vagyon vonatkozásában a tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap gyakorolja. A Közszolgálati Közalapítvány a Magyar Távirati Iroda Zrt. vezérigazgatójának javaslatára dönt a részvénytársaság működéséhez szükséges vagyonának, valamint a jogi személyiségéhez közvetlenül kapcsolódó vagyoni értékű jogosultságoknak arról a köréről, amely a részvénytársaság tulajdonában marad.”
„(7) E § szerinti vagyonátadás nem minősül az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény hatálya alá tartozó ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek, a vagyonátadás általános forgalmi adó- és illetékmentes. A Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap részére térítés nélkül átadott eszközöknek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti bekerülési értéke megfelel az eszközöknek az átadás időpontjában a Magyar Távirati Iroda Zrt. által vezetett könyv szerinti értékének. (8) A Magyar Távirati Iroda Zrt. e rendelkezés hatálybalépése előtt létrejött egyes szerződéses jogviszonyaiból eredő jogait és kötelezettségeit a többi szerződő fél hozzájárulásával, a maguk egészében és változatlan feltételekkel átruházhatja, illetve a többi szerződő fél kezdeményezésére köteles a maguk egészében és változatlan feltételekkel átruházni a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alapra. Az átruházás folytán bekövetkező alanyváltozás nem érinti a szerződő felek eredeti jogait és kötelezettségeit. Erre tekintettel a szerződéses jogviszonyokban megvalósuló alanyváltozás nem tartozik a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény alkalmazási körébe.” „r) törvény által minősítésre feljogosított személy,
s) az autonóm államigazgatási szerv vezetője.”
6. § (1) E törvény – a (2)–(3) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetésének napján lép hatályba.
(3) A 2. § 2011. január 1-jén lép hatályba.
(4) E törvény 2011. január 2-án hatályát veszti.
